LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Elsga - a romváros

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
SzerzőÜzenet
Mesélő

Mesélő

Hozzászólások száma : 1184

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-09-17, 12:40 am

Beszélik, hogy még Lanuria régi korában, az emberek előtt élt egy ősi sárkány, kinek hatalma már csaknem az istenekével vetekedett. Ő viselte az Agare nevet.
Öntelt volt és nem kevéssé magabiztos is. Nem sokra tartotta a többi nép szülötteit, még a halandó sárkányokat sem. Magányban élt, s mindinkább elborult barlangja mélyén elméje. Fülében egész álló nap csak a többi teremtmény nyüzsgő, boldog életének hangjait hallotta. Így esett, hogy egy napon haragra gerjedt szíve szomszédai, a világ nyugati szélén élő tündék népe iránt.
Nem tettek ők semmit ellene, csupán békében és bölcsességben tengették életüket, ám a sárkánynak rossz napja volt.
Így esett, hogy a tündék városa, Esgal ellen fordult. Hiába próbáltak védekezni ellene, tűzbe borította a várost, majd mikor elpusztította, környékét is felégette, oly mélységig, hogy ott többé növény nem sarjad, víz nem érinti.
Az istenek későn léptek közbe, addigra a város helyén már csak romok maradtak, s lakói lelke is messze járt már. Haragra gerjedtek az istenek, s ítéletet mondtak a sárkány felett. El nem pusztították, de mikor elfogták, olyan helyre zárták, ahonnan önnön erejéből sosem szabadulhat, s ne is szabadítsa ki senki, hiszen senki nem akar találkozni haragjával.
Esgal ma csupán egy homokkal félig eltemetett romváros, ahol ki megküzd az azt környező sivataggal, csak puszta kőre és a tündék régi emlékeire lelhet.
Agare sivatagja, s így a város romjai, melyek benne fekszenek, nappal forró, mint a tűz, éjjel pedig hideg, mint a sárkány szíve volt.


Elsga - a romváros Naqa1
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-15, 7:48 pm

A templom elhagyása után, elkezdtem felkészülni csak úgy mint a karavánom vezetője is. Egy teljes napig tartott, hogy mindent magamhoz vegyek amit szükségesnek találtam. Nem tartott sokéig, hogy felszereljük a karavánt, és elinduljunk az ismeretlenbe. Napokig tartott míg elértük a sivatag szélét.
A két oldal közti határon, egy néma búcsút intettem az éltető víznek, melyet napokig csak egy hordóban láthatok. Végül vettem egy mély levegőt, és bólintottam, hogy folytathatjuk az utat. Ezek után heteket töltöttünk a forró sivatagban. Nem sokat beszélgettünk, csak megismertük egymást közelebbről. Nappal keveset haladtunk főleg naplementekor és napfelkeltekor haladtunk amikor nem volt se túl hideg se túl meleg. Eközben folyamatosan térképeket rajzoltam, amikkel esetleg visszajuthatunk. A vizünk lassan fogyott, szerencsére képes voltam türtőztetni magam, és így három héttel később megláttuk a várost. A boldogságunk semmihez sem volt hasonlítható. Amint oda értünk, rögtön leszálltam, és szétnéztem mindenhol. Az elfek épületei gyönyörűek voltak, már ami megmaradt belőlük. Boudurnak kellett emlékeztetnie, hogy nem turistáskodni voltunk itt. Szomorkásan, de bólintottam, és elindultunk, hogy megtaláljuk az ereklyét. Kíváncsi voltam, vajon, hogy nézhet ki, vagy hol lehet, ha nem a templomban. Mindenhol szétnéztünk, hisz ki tudja, lehet nem is a templomban van, egészen így folytattuk egészen amíg el nem értünk a templom maradványaihoz, majd beléptünk kapuin.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-20, 8:29 am

*Haleran. Bár a név jelentése régen elfeledett már, az igazi, új jelentése használóját jelenti.
Ennyit csak: Káosz!
Régóta nem járt már a halandók világában. Nem kereste a többi istenség társaságát sem. Mit neki barátok, mit neki teremtett világ?!
Azonban most kis nosztalgiára vágyott és ez a nosztalgia ezúttal egyet jelentett egy hellyel, hol olyan jól szórakozott.
Volt egyszer egy sárkány és eme sárkány lelke közel sem volt egyensúlyban.
Mi másról szól a káosz, mint az egyensúly hiányáról?
Nem kellett az ősi sárkánynak túl sokat sugdosni a fülébe, s elég volt csak kiélesíteni hallását, ráfókuszálni egy egyensúlyban, békében és boldogságban élő közösségre.
Agare, mert így hívták eme ősi fenevadat, könnyen irányítható volt. A szívében növekvő harag maga elég volt ahhoz, hogy úgy tegyen, ahogy azt az istenség akarta.
Soha nem látta, nem is tudhatott róla, ám Haleran ott volt. Végig ott volt.
Élvezte a rend eltűnését, a béke felborulását. Eltűnt a harmónia, s mikor a sárkány végzett, Haleran is jól lakott.
Most azonban történik valami. Észrevétlenül figyeli, ahogy a sivatagot egy karaván szeli át.
Egy sárkány, és egy ember a lelke.
Elsga a céljuk, ahová rendben meg is érkeznek. Haleran kíváncsian figyeli őket.
Keresnek valamit.
Az istenség meglebbenti fekete szárnyait. Miért is ne? Nem maguktól jöttek. Küldték őket.*
~Onoria, te vén szatyor! Mit keresel? Minek neked? Azért lehetsz még hatalmon, mert ügyesen bánsz az istenekkel, de én más vagyok. Tudni akarom, mi kell neked és miért!~
*Nem kell sok, egy gondolat, egy finom ujjmozdulat, a homok átrendeződik, új részét fedi fel a romoknak. Ősibbek, finomabbak, mint a többi rom. Az erős kőkapuk még mindig zárva vannak. Odabent talán az Őrző elfek csontjai hevernek, kik vállalták a lassú éhhalált, csak hogy a végsőkig vigyázzák a tárgyat.
Halerant nem láthatja senki. Karjait összefonva áll a romok között.
Az út készen áll…kezdődjék hát a játék!*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-20, 2:09 pm

Lassan haladtunk, és átnéztük a város minden átnézhető szegletét, de hiába próbálkoztunk, hiába ástunk olyan helyeken ahol sejtettük a helyét, semmit se találtunk.
-Szerintem ez nem fog menni Elkator. Inkább menjünk vissza a vizünk már nem sokáig fog kitartani, ha a holnapot is itt töltjük nem lesz elég.-Mondta Boudur, de én leintettem.
-Ha hajnalig nem találunk semmit akkor elindulunk.-Mondtam, és félre gurítottam egy sziklát, mire néhány méterrel odébb a homok egyszerűen elrepült, mintha csak mágikusan tűnt volna el. Egy kicsit furcsálltam, hogy ez történt, és társam arcán is hasonló jeleket láttam. Végül is oda mentem, és elkezdtem vizsgálgatni a kő ajtót. Többszöri átvizsgálás után mondtam Boudurnak, hogy álljon hátrébb. Felemeltem a kezem, és elképzeltem magam igazi alakomban, ami a mágikus víznek köszönhetően mely buborékként vett körbe fel is vettem. Boudur kicsit hátra lépett a látványtól, de most nem vele törődtem. Vettem egy mély levegőt, és kiokádtam, azonban a hatás nem az lett amit vártam.~A franc hát persze... A jég lehelet csak párás levegőben használható, itt viszont még a levegő is olyan száraz mint a por ami a földön van, így nem tudom használni. Ok B terv.~gondoltam, és hátraléptem egy kicsit, majd teljes erőből nekimentem a kapuknak hátha azok betörnek. Elvileg sikerülnie kellett volna, hisz voltam akkora mint a kapu, hacsak nem olyan vastag mint én, nem hiszem, hogy kibírja a támadásom. Ha nem sikerült akkor visszaváltoztam, és letérdeltem a homokba a fájdalomtól amit az ajtóval való ütközés okozott.
-Ah... A fejem.-Fogtam meg és közben próbáltam felébredni a kábultságból.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-21, 8:37 am

*Fejét félre hajtva, érdeklődéssel figyeli a sárkány jelenetét.
Száján félmosoly játszik, míg Elkator kezét felemelve idézi saját alakját.*
~Lássuk, mire képes a sivatagban egy vízi sárkány!~
*Haleran szőke haja meglobban a szélben, továbbra is láthatatlanul. A kiokádás, amivel fagyasztani kívánt volna, gúnyos mosolyt csal arcára.
Egy pillanat múlva már a kőkapu felett lebeg, hogy közvetlen közelről szemlélhesse, ahogy a sárkány becsapódik.
Hatalmas a koppanás, Haleran egy pillanatra behunyja szemeit.*
~Uhh…ez fájhatott…~
*A sárkány lerogy a földre, az ember meg csak néz, még arra sem képes, hogy odasiessen megnézni, segíthet-e társának.*
- Ejj, hát mindent nekem kell csinálni?!
*Haleran rápillant a két zárva maradó kőkapura. Ujjaival csettint egyet, mire a méretes kőlapok elcsúsznak néhány centimétert, annyit éppen, hogy közéjük lehessen nyúlni, ha tovább akarják feszíteni őket.
A vaksötét résen hideg levegő áramlik ki sziszegve.
Az istenség eközben leül az egyik vízköpőre, ami a kapu tetejét díszíti. Finoman megmunkált darab, de nem éppen a káosz istenének való. Harmóniát sugároz, így az alak orrát letöri egy pillanat alatt, majd leejti a homokba.
Csak ekkor eszmél, hogy ez bizony látszik a halandók számára is.
Vállat von. Legfeljebb egy követ láthatnak, mely akár a kapu remegésétől is lepattanhatott a helyéről.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-22, 6:40 pm

A próbálkozásom sikertelennek bizonyult, és erős fejfájás lett úrrá. Boudur egy kis időnyi hezitálás után jött csak mellém, és megkérdezte minden rendben van-e.
-Ah.. Azt hiszem.-Mondtam, ekkor hirtelen egy hűs szellő csapta meg az arcom. Felnéztem, és észre vettem, hogy a kapu egy leheletnyit elmozdult.~Szóval akkor mégis sikerült?~Kérdeztem magamtól, bár nem emlékeztem, hogy akár kicsit is megmozdult volna. Egy kis remegés kíséretében felálltam, és újra felvettem az alakom, majd belevágtam a karmaim, és teljes erőből elkezdtem feszíteni. Boudur, mivel mást nem tudott csinálni, ezért közelről szemlélte a mozgást, és miután sikerült eléggé szétnyitnom, hogy oldalazva épp átjussunk szólt is, mire visszaváltoztam, és lihegve magam elé takartam a köpenyem, hisz oda bentről csak úgy áramlott a hideg, így nem mehettem csak úgy be. Bólintottam, útitársamnak és elindultunk befelé.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-23, 11:05 pm

*Unott arccal lesi az alatta erőlködő sárkányt. Van benne kitartás. Talán lehet valami kezdeni vele. A társa már más tészta. Tapasztalt, de talán megfáradt kicsit. Az ilyen jellemeket könnyebb megtörni.
Figyeli a sárkányon megfeszülő izmokat, figyeli, ahogy a kőlapok lassan engednek a nekik feszülő erőnek. Elismeréssel bólint.*
~Ez az.~
*Haleran ekkor szépen, észrevétlenül lecsusszan a vízköpőről és a következő pillanatban már Boudur mellett terem.
Keskeny ajkai a férfi füléhez közelítenek, míg suttogása nem is a fülében, hanem elméjében hallatszik.*
- Milyen erős! Mi van, ha magának akarja az ereklyét. Onoria nem ok nélkül küldött mellé. Figyelnem kell rá…
*Boudur így saját gondolataiként hallhatja Haleran álnok szavait. Persze az istenség nem tudja irányítani őt, ezért próbál másképp hatni rá.
Nem is vár tovább kint, mert közben a kapuk lassan kitárulnak és a hideg levegő már kifelé áramlik, elérve a vezetőt is.
Pillant egyet és mikor szemeit kinyitja, már odabent áll, immáron csak nem szemben a két belépő személlyel. Még mindig nem kívánja felfedni magát.
Jó ez így. A fény lassan beárad a homok által hosszú ideje sötétbe burkolt templombelsőbe.
Haleran körbenéz, és ha nem tartana attól, hogy hangja feltűnést kelt, még füttyentene is. A hatalmas csarnokban a lezárt ablakok és a kőkapu környékén is csontvázak hevernek szerteszét. Egykori tünde harcosok és papok vázai. Ők őrizték a belsőt, s életüket is adták azért, hogy ami zárva volt, zárva is maradjon.
Csendben várja tovább a két érkezőt.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-24, 12:25 am

Miután átjutottunk a kapun újabb probléma lépett fel. Elég sötét volt, így csak keveset láttunk, és várni kellett amíg szemünk hozzászokott a sötétséghez.
Ugyanakkor néhány perc után már sokkal biztosabban haladtunk befelé. Bouldur végig szemmel tartott. Szinte éreztem a tekintetét a hátamon.~Talán nem bízik bennem?~Kérdeztem magamtól, miközben beljebb haladtunk, ügyesen kikerülve a csontvázakat.
-Azért légy óvatos lehet, hogy csapdákat is rejtettek ide.-Mondta, miközben átlépett egy gyanúsnak tűnő lapot. Én csendben bólintottam, elkezdtem ügyelni, hogy semmihez ne érjek hozzá, ami nem tűnik biztonságosnak. Néhány szobával később azonban megtaláltuk amiért jöttünk. Az egyik ládában ott volt az ereklye. Mivel Boudur találta meg a ládát hagytam, hogy magánál tartsa, de még mindig egy kicsit bizonytalanul nézett rám.
-Valami baj van?-Kérdeztem, mire az úti társam csak megrázta a fejét, de valamiért nem úgy tűnt.~Remélem, hogy nincsenek hátsó szándékai... Nem... amikor megismerkedtünk a szövegéből kivettem, hogy nagyra tartja a főpapnőt, esze ágába se lenne elárulni Vagy csak hazudott?~Jutott eszembe, és most már mind a ketten bizonytalanok lettünk. Lassan elindultunk kifele, közben a csontokat vizsgáltuk.~Valamiért az az érzésem, hogy itt valami fog történni.~Gondoltam, és a kezemet fegyverem markolatára helyeztem, biztos ami biztos.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-24, 8:25 pm

*Haleran kezeit háta mögé téve sétál ráérősen a többiek után. Nem az izgatja, hol találják meg, amit keresnek, neki is van tippje erre.
Sokkal inkább a két kutató között növekvő feszültség, amit a kölcsönös gyanakvás vált ki.
A sárkányban pedig maga az ember viselkedése váltotta ki ugyanazt, amit az istenség szépen elültetett szavai.
Kiszámíthatóak a halandók, mindig is tudta. Itt-ott egy-egy elültetett megjegyzés, s a gyanú, a széthúzás nyomban gyökeret ver.
Az elmúlt századok alatt sem változtak semmit. Nem javultak, nem lettek bölcsebbek.
Káosz figyelmét első sorban a sárkány köti le. Benne lát komolya lehetőségeket, s ez máris egy jó ok arra, hogy folytassa a játékot.*
~Érdekelnek a rég halott hősök csontjai? Bizonyára éhen haltak, hiszen óvniuk kellett a kincset, s menekülésükben nem készülhettek nagy mennyiségű étellel és itallal.~
*Haleran világos tekintete megvillan. Lelket nem, valódi életet sem adhat e rég halott lényeknek, de adhat vérszomjat, s ha jól megnézi, legalább tucatnyian vannak. A templom félig nyitott bejárata pedig jó messze van még.
Első dolga megint Boudur mellé siklani és fülébe suttogni újabb ármányának magjait.*
- Gyanakodva méreget…sárkány…varázsereje van, már láthattam is…vajon mikor próbálja elvenni, hogy ő egyedül arathassa le a babért és vehesse át a papnő jutalmát?
*Az istenség kezeit egyenként a csontkupacok felé nyújtja, s ajkai rég feledett nyelven igéket motyognak, miközben karjaival emelő mozdulatot tesz feléjük.
Láss csodát, a csontok megelevenednek. Hús nem, de valami mégis összetartja őket, s a még mindig fényes régi tünde fegyverek is markaikba kerülnek. Földöntúli vicsorukkal Boudur felé és Elkator felé indulnak, nem kétséges, mi a céljuk. Tizenkét, már halott, mégis gyilkolni kész csontváz, régi fegyvereikkel lépeget a sárkány és az ember irányában minden felől.
Haleran szépen megáll és úgy figyeli a történéseket.
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-25, 9:34 am

Amitől féltem bekövetkezett. A csontok életre keltek nem sokkal azután, hogy elhaladtunk mellettük. Mindegyiknek fegyver volt a kezében, és szakadozott mozgással közeledtek felénk. Az első csont kupac épp mellettem kelt fel, és ahogy elővontam hosszú pengém már ketté is csaptam, nehogy később gondot okozzon.
-A fenébe is!-Kiáltott Boudur, és előhúzta hosszú szablyáját. Bár nem tudtam miért nem bíztam Boudurban az előbb, most nem az ereklye volt a lényeg, és ezt mindketten tudtuk. Hátráltunk néhány lépést, közben a csontok felé fordítottuk fegyvereink.
-Boudur! Menj előre. Addig én feltartom őket!-Mondtam, és ismét szembe fordultam velük, és suhintottam egyet a kardommal, még ha túl távol is voltak.
Boudur hezitált egy kicsit.~Talán rosszul mértem fel elsőnek.~Futott végig az agyán, majd újabb hezitálás után átnyújtotta a kulacsát, és elindult kifele futva, miközben az útjába kerülőket lekaszabolta.
Én pedig felnyitottam a kulacsot és a benne lévő vizet ostorként használva kezdtem szétzúzni a felém áramló csonthalmokat.
-Na gyertek, gyertek!-Mondtam, bár úgy gondoltam, hogy mivel Boudurnál van az ereklye őt fogják üldözni, és én könnyedén lecsaphatom őket, hátulról.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-25, 5:04 pm

*Haleran a páros mögött haladva figyeli a megelevenedő templomot. A sárkány reagál gyorsabban, de amit remélt, egyenlőre nem következik be. Továbbra is együttműködnek.
Ez nem kicsit felbosszantja az istenséget.
Hiába bizonytalanodtak el egymásban, az életösztön még erősebb, s tudják, együtt élhetik túl a támadást.
A csontvázaknak nincs agyuk, csak a mélyen beléjük égett program működik még. Védeni, őrizni az ereklyét, így egy csontvázként fordulnak meg, hogy Boudur után eredjenek, aki az ereklyét viszi.
Az két elé álló ellenfelet tesz holt csontkupaccá, majd fut a kijárat felé, miközben a sárkány a vízzel hátulról aprítja a nyomában rohanókat.
Nem Haleran azonban még nem adja fel ilyen könnyen.
Első mozdulatára egy fal melletti kőszobor inog meg, s dől Boudur útjába. Ha nem figyel eléggé, könnyen alá is kerülhet.
Figyel ám a sárkányra is. Elé a mennyezet egy darabja hullik le. Nem is olyan kis darab, a kő nyomán a templomot félig eltakaró homokdomb száraz és forró homokja kezd el ömleni. Jó, ha óvatosan halad Elkator, ellenkező esetben a forró homok, vagy a termetes kődarab temeti maga alá.
Haleran még nem fejezte be a tevékenységét.
Megjelenik Elkator mellett, ezúttal az ő fülébe suttog.*
- Mi van, ha Boudur nem is varázstalan? Ő nem szakíthatta be a templomot? Visszajönne értem, ha a homok maga alá temetne?
*Emeli a tétet. Reméli, hogy a sárkány is ugyanúgy a saját gondolataiként hallja, amit mond, mint az ember.
Megáll egy pillanatra, majd Boudur mellett terem. Onnan néz vissza a templombelsőre.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-25, 8:16 pm

A csontok úgy tűnik nem éppen tudnak gondolkodni ezért könnyen megszabadulhattunk tőlük. Viszont ezzel nem ért véget. Úgy tűnt az épület sem akarja, hogy kijussunk ezért elkezdett omladozni. Boudur elé egy oszlop esik, így megakadályozva a tovább jutást, rám pedig majdnem a mennyezet szakad amitől egy gyors oldalra gurulással menekültem meg, viszont a homok egy része így rám omlott. Nem volt sok, de a forró és szárazz érzéstől felordítottam. Minden erőmet össze kellett szednem hogy, fel tudjak kelni. Hirtelen mintha saját magamban gondolkodtam volna, de ugyanakkor teljesen más dolog járt az eszemben mintsem, hogy ilyenen törjem a fejem,~Óvatosnak kell lennem... Mi van ha Boudur... Ha nem vigyázok rám... Ő nem szakíthatta be a templomot?~És akkor ráeszméltem. Hirtelen mintha éreztem volna valakit magam mellett, de amint hátra vágtam a kardommal már eltűnt.~Ez mi, vagy ki volt?...~
-Boudur! van itt valami légy óvatos és menj!-Kiállottam, miközben felmásztam egy kiálló szikla darabra, hogy a homok ne tudjon eltemetni, és onnan ugrottam tovább.
Boudur, kicsit hezitált, de nem látta okát, miért ne futna, így megfordult, és elkezdett átmászni az oszlopon.
-Ne hallgass a gondolataidra, befolyásolja őket, hogy megtévesszen!-Mondtam tovább bár nem tudtam melyikünkre fog hallgatni, így rohantam tovább amíg el nem értem az oszlopot, és elkezdtem fölmászni.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-25, 10:29 pm

*Haleran elképedt arcot vág. Hogy vette észre a sárkány? No, nem látta meg, de érzékelte. Ez eddig még senkinek nem sikerült. Akkor pedig vagy ő jött ki a formájából, vagy pedig a sárkány van különlegesen finom érzékekkel megáldva. Egyik változat sincs ínyére.
Hogy ne legyen olyan egyszerű, ő maga áll a bejárat mellé. Odakint a nap égeti a homokot, s ez ad neki újabb ötletet.
Hirtelen felemeli kezeit a feje fölé és szárnyaival csap is a levegőbe. A kapun kívül hirtelen feltámad a forró szél, s egyre erősebben örvénylik.
Haleran szőke haját lebegteti a szél, s odakint még erősebben fúj. Felkavarja, megpörgetni a homokot és ahogy egyre többet emel fel, úgy alakul át a szél egyetlen gömbölyded felhővé homokostól.
A felhő lassan felvesz egy arcot, Haleran arcát. Haragosan néz be a kapun, s amikor az istenség a kapu mellett fújni kezd, azt teszi a hatalmas homokarc is.
Forró lehelete becsap a bejáraton, s arra készteti az éppen a kőoszlopon álló Boudurt, hogy szeme elé emelje kezét. Így legalább azt védi viszont a többi részét nem és hamarosan kénytelen visszavonulni az oszlop védelmébe.
A lehelet eléri Elkatort is.
Ekkor a káosz istene hirtelen leengedi karjait és a szél egy pillanat alatt csendesül el, átadva helyét újfent a tikkasztó melegnek és napsütésnek. Haleran mérgesen toppant lábával a kőpadlóra, mire a padlón repedés fut végig egészen a sárkányig. Az isten ebben a pillanatban már el is lép onnan, s megjelenik a kaputól messzebb, az egyik fal mentén.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-26, 2:09 pm

Bár sikerült lelepleznem, még mindig nem tudtam kit, és nem is akartam megtudni, főleg, hogy ilyen ereje van, hogy a hangját a fejünkben halljuk. Magas erőre gyanakodtam, és amikor megláttam a homokból álló arcot, már kétség sem fért bele, hogy nem átlagos szörnnyel van dolgunk, és lehet, hogy nem is szörny. Ahogy jött a szél, próbáltam eljutni a menedéket nyújtó oszlophoz, de így is megéreztem a forróságot, ami szinte kiszárított. A kulacsnyi vizet máris három fele osztottam, egyik részét Boudurra öntöttem, hisz őt sokkal közvetlenebbül érte a hő, így neki rosszabb volt a helyzete. A másik részét magamra, az utolsó adagot, pedig vissza zártam mielőtt túl késő.
-Most mi lesz?-Kérdezte miközben pengéjét görcsösen szorongatta.
-Nem tudom. Ekkora erővel nem tudok szembenézni, főleg, hogy nem a saját környezetemben vagyok.-Ismertem be, és kicsit kinéztem az oszlop rejtekéből, hogy észre vegyem, ott van-e még azaz arc, de nem volt. Ahogy megpróbáltam felállni, éreztem, hogy a padló remegni kezd, és egy repedés futott végig egészen hozzám. A következő pillanatban megjelent a csapdánkba csaló. Érezni lehetett a dühöt a megjelenéséből, és olyan érzést nyújtott az egész látvány mintha magával a káosszal néznék szembe.
-Szóval te...-Mondtam halkan. Bár még sehol sem láttam, vagy hallottam róla, mégis ebből az egészből következettem, hogy ki néz most rám, és én kire nézek. A fegyverem után nyúltam, de tudtam, hogy semmi esélyem így mégsem húztam elő, helyette tettem egy lépést hátra, és felkészültem az átváltozásra. Bár a száraz és meleg levegő egyre inkább fárasztott, tudtam, ha meg fog támadni, akkor nincs más esélyem.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-26, 8:48 pm

*Szépen sikerült őket összekovácsolni. Ezért is vette fel alakját. Nem tervezte, hogy megöli őket, akkor semmi esélye sem lenne megtudni a főpapnő szándékát.
Szőke haja lobog a szélben, ahogy meglebbenti fekete szárnyait a fal mellett. Jól láthatóan két szarv is kinő halántéka mellől, s bár testének egy részét páncél fedi, jól látható hibátlan, ruganyos teste.
Lerí róla, hogy nem egy szimpla kis démon, tekintetéből, mely egyhén rosszfiús, sugárzik a hatalom tudata.
Bal karját teljes egészében páncél fedi, s ujjai hegyes pengékben végződnek.
Haleran villámló tekintete a sárkányról az emberre vándorol. Gúnyosan felnevet.*
- Jobb, ha elteszed azt a rozsdás bökőt, mert nekem nem, csak magadnak árthatsz vele.
*Meg sem várja, amíg a bizonytalankodó ember esetleg elteszi a pengét, melyet olyan görcsösen markol. Látszik, hogy jobban bízik a fegyverében, mint bármi másban.
Szeme sarkából látja a mozgást, s ezzel tekint Elkatorra.*
- Mit gondolsz, kék sárkány, ha meg akartalak volna ölni benneteket, nem tettem volna már meg?
Ne pazarold a vizedet feleslegesen!
*Megvetően méri végig mindkettőjüket. Ajkát lebiggyeszti. Ezek hát Onoria harcosai. De sebaj, végül megállták a helyüket eddig. Más kérdés, hogy vajon visszajutnak-e élve és mindketten a Remény templomába.
Az ereklye fel fogja kelteni a varázslények érdeklődését. Talán lesznek olyanok is, akik még emlékeznek rá, mi is az, s mekkora hatalma van.*
- Hagyjátok el ezt a helyet és ne térjetek vissza! Soha! Vigyétek hírét Elsga városának, ahol halál várja az itt kutakodókat!
Megértettétek?
*A szőkeség végignéz a rogyadozó templomon. Tudja, hogy amint lehet, visszatemeti majd a homok alá. Nem kellenek kutakodó szemek, s nem kellenek kutakodó kezek sem.
Szeme megállapodik a sárkányon.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-27, 7:12 pm

Boudur keze remegni kezdett ahogy nézte a káosz istenét, a fegyverét egy pillanatra sem tette el, vagy le. Annál tapasztaltabb volt mintsem egy egyszerű kérés az ellenségtől erre rávegye.
A tény, hogy rájött mire készülök, csak abból, hogy hátra léptem hirtelen megtorpantam.~Ez olvas a gondolataimban?... Nem az nem lehet, akkor nem bukott volna le.~A szövegét Boudur halálos fenyegetésnek vette, de én rögtön sejtettem, hogy valami lehet a háttérben.~Anélkül is elmentünk volna, hogyha nem támad meg. Senkinek sem ajánlanék ilyen helyet, és amennyi megmaradt ebből a városból, már csak pár nagyon elszánt kincsvadász jönne ide tárgyakért. Nem ő nem csak megijeszteni akart minket valami mást akar, de játsszuk el a színdarabot.~
-P-persze hatalmas úr. Soha nem jövünk vissza, ígérjük.-Mondtam, és imába fontam a kezem, és reménykedtem, hogy ennyi elég lesz neki. Boudur, is megígérte egy halk "ígérjük-kel", de a fegyverét még mindig görcsösen szorongatta.
Vissza az elejére Go down
Haleran
Istenség
Haleran

Hozzászólások száma : 34
Munkahely : A Káosz istene

Character sheet
Nép: Istenek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-28, 11:57 am

*A káosz istene elvigyorodik. Ezt már szereti. Igen, hatalmas, és igen úr. Megrázza szőke üstökét és szó nélkül tűnik el a két halandó szeme elől.
De csak a szemüket csapja be, valójában még mindig ott áll a fal mellett, csak két lépéssel lép arrébb. Kíváncsi rá, mit fog lépni a reszkető kezű ember és a felettébb okos vízi sárkány.
Minden tisztelete az övé, hogy aki életének javát vízben tölti, ilyen jól viseli Agare sivatagjának zord időjárását.
Úgy dönt, visszakíséri őket egészen Tarsisig. Meglesi, mit is szándékozik Onoria tenni.
Gondoskodik róla, hogy ne legyen az út eseménytelen, de arról is, hogy az ereklye eljuthasson a főpapnő kezei közé.
Felnéz a templom falára, s ahogy felpillant, csak a homok ömlik tovább a padlóra csendes surrogással.
Kint továbbra is tombol a kánikula, izzik a homok is. Őt ugyan nem nagyon érdekli, hiszen valódi létformájának köze nincs a halandók húsból és vérből álló sebezhető testéhez.
Kíváncsi rá, hogy távoztál vajon miben marad Boudur és Elkator.
Be kell vallania magának, a sárkányban szórakoztató ellenfélre akad. Az ember csak a szokásosat hozza, nem lát benne említésre méltót.
Karjait összefonja mellkasán, s várja, hogy a két fél vagy összeakaszkodjon, vagy közösen hozzanak döntést arról, hogyan is képzelik el a továbbiakat.*
Vissza az elejére Go down
Elkator Rayen
Kék sárkány
Elkator Rayen

Hozzászólások száma : 177

Character sheet
Nép: Sárkányok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2010-10-28, 12:40 pm

Hiába tűnt el a szemünk elől, tudtam, hogy még ott van, egyszerűen éreztem. A levegő tele volt az erejével. Boudur, még mindig a pengét szorongatta. Miután több csendes perc után sem történt semmi megszólaltam.
-Rendben... Azt hiszem most már mehetünk.-Mondtam, és elindultam.
-Honnan veszed!? Mi van ha csak csapdát állított? Amint kiérünk rögtön megtámadhat.
-Te is hallottad nem? Ha meg akart volna ölni már megtette volna.
-És ha hazudott?
-Nem, láttam rajta, hogy nem hazudott.
-Persze, mert te csak úgy meglátod. Mi van ha csak azért nem öl meg mert nálunk van az ereklye.
-Akkor amíg nálunk van nem fogja megkísérelni. Gyere!
-...-Boudur sóhajtott egyet, és ő is elindult. Néhány perc múlva visszaértünk a karavánhoz, ahol végre friss vízhez juthattunk, és az ivás volt az első dolgunk.
-Rendben ideje indulni.-Mondtam, és így is tettünk. Mindketten elhelyezkedtünk a karavánon, és bár meg kellett volna könnyebbülnöm, mégis csak idegesebb lettem, olyan érzésem volt mintha követnének, és azt is sejtettem kicsoda.
A további út lassú volt, és még az oda útnál is fárasztóbb. Mintha a sivatag tudná mi van nálunk és vissza akarná venni. A homok viharok miatt gyakran kellett megállni. A vízkészletünk már veszélyesen megfogyatkozott mire megpillantottuk kiindulási pontunk. A karavánt vonó állatok viszont feladták a harcot, és ott összeestek. Az út utolsó részét már gyalog kellett megtennünk, de sikerült. A visszajutás öröme újonnan energiával töltött fel bennünket. Talán ennek köszönhetjük, hogy eljutottunk az első vízforrásig, amiben vagy 3 órát töltöttünk. Lehet talán több ideig is maradtam volna, ha Boudur nem erőlteti az út folytatását. Mivel gyalog voltunk sokkal több ideig tartott míg eljutottunk Tarsisba és többször is botlottunk útonállókba, de ők már tényleg nem okoztak gondot azok után amin mi átmentünk. több mint 2 hónap telt el indulásunk óta. Magamban már a haza utat tervezgettem hisz nem sokára eljön a szüleim halálának évfordulója. Néhány újabb hét telt el, mire megérkeztünk Tarsisba, és első utunk rögtön a remény templomába vezetett.

//Tarsis-> A remény temploma//
Vissza az elejére Go down
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 551
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-06-18, 10:24 am

*Nem tévedett nagyot Thalion úr. Valóban Elsga romjainak határához ért. Az elf vezér szíve összeszorul látva az egykor magasba törő, finom, természetes eleganciájú építmények romjain. Sok csak egy-egy homokdomb mélyéről kandikál ki. Nem nevezhető ez éppen szívderítő látványnak.
Régmúlt csillogás, melyet már csak a tűzforró homok takar, vagy enged néha ki szorításából.
Thalion eddig a napra hagyatkozott, de a várost már nem ismeri olyan jól.
Elsga ősi térképét emeli elő, hogy megállapítsa, hol van, amit keres.
Mert nem csupán tiszteletét leróni jött ide. Rossz érzések, kósza álmok kísértették egész úton, s ezek most sem csillapodtak, hogy elérte a várost.
A templomot keresi, de a térkép szerinti irányban csak homokdombokat talál.
Magában régi elf szavakat mormol, elfeledett szavakat, melyek az ősök tiszteletéről szólnak, s eme ősök bocsánatáért esedezik, hogy megbolygatja nyugodalmukat.
Ledobja hátáról az eddig azon nyugvó málhás zsákot.
Letérdel a domb tövébe és két kézzel kezdi kaparni maga mögé a homokot.
Nem kell sok idő, hogy az első kődarabot megtalálja.
Felismeri, a templom homlokzatát díszítette egykoron.
Az elf vezér felemelkedik, majd hátrébb lép pár lépéssel.*
- Pustanë vaiva tana am yára corda!
*Az elf száját erőteljesen hagyják el a tünde szavak, s már húzódik is el, hiszen szavaira szél kerekedik, s rövid idő alatt igen erőteljes szélfúvássá erősödik.
A homokdomb, mely eddig takarta a templomot, szemmel látható fogyásba kezd, de ezt a tünde vezér nem látja, arcát köpenyével takarja el a forró homok maró örvénye elől.
Csak mikor a szél csendesedik végre, akkor néz ki fedezékéből.
A templom beszakadt tetejű romjai félig nyitott kapukkal ásítanak Thalion felé.
A tünde zsákját hátrahagyva fut a kapukhoz.
Nem hűvös levegő, por, s előmeredő csontok szerteszét heverő darabjai fogadják.
A tünde tovább siet, megkerüli a beszakadt tető romjait, hogy végre eljusson a ládához.
S a láda üresen tátong, ami benne volt, az ősi ereklye hiányzik.
Thalion mindig nyugodt lelke most háborog, s az elf nem tartja magában a dühöt.*
- Áva..áva…//Ne-ne!//
*Dühében ráüt az üresen hagyott ládára, s a nyitott, régi darab összetörik kezének sújtása alatt.
Thalion azonban nem tombol tovább.
A nyomokat a szél és a homok régen eltüntette, inkább az ok lehet az, mely nyomra vezetheti.
Nem sokan ismerik az ereklye titkát.*
Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Mese - Olassië alkonya   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-20, 12:32 pm

// Mese - Olassië alkonya ~ Arash vs Formenya XD//

Formenya fáradtan húzta magát fentebb a kövön. Botját még így sem volt hajlandó egy pillanat erejéig sem elengedni.
Még úgy sem, hogy amaz, ott a földön kiterülve láthatóan nem adta jelét felkelési szándékának.
A lány nem bízott benne. Még így sem, hogy látszólag kiszolgáltatott állapotban volt a férfi. Formenya nem volt az a típus, aki akár egy félig kimúlt skorpió közelébe menne. Még egy félig holt skorpió is képes utolsó erejével halálos sebet ejteni bárkin.
Végül mégis történt változás: a földön heverő mágus tagjai fájdalmas lassúsággal mozdultak meg. Botját markolva tápászkodott féltérdre.
Formenya szó nélkül nézte végig ezt a rövidke jelenetet. Botjának sárkányfejes végével foglalkozott eztán. Ujjai finoman simítottak végig a fehér csonton. A szemüregekben most nem ült más csak a dermedt sötétség. Igaz, hogy időnként egy-egy halovány pislákolás képében észlelete a koponyában rejlő kristály lassú töltődését.
Fáradt volt a lány, piszkosul fáradt. Sosem gondolta volna, hogy ez a varázslat ennyira leszívja erejét. Hiszen még a kristály ereje is nagyban legyengült miatta.
Pedig néhai mestere sosem tűnt fáradtnak ilyenkor. Mindig felrángatta Formenyat és maga után húzva, vonva cipelte el akár mérföldekre is.
Bár nagyfokú beképzeltség volna párhuzamot vonni önmaga és mestere képességei között. Hiszen nyomába sem léphetne az öregnek tudásilag. Tapasztalatilag pláne nem.
Formenya gondolt egyet - hogy talán jobb volna valamiféle segítő szándékot mutatni ellenfele iránt, ha már így ki lett szolgáltatva a külvilágnak vaksága által -, s ruganyosnak induló mozdulattal csusszant le a kőről.
Ekkor történtek a meglepő dolgok. A férfi úgy tűnt ránéz, pedig tudta, hogy nem látja őt. De mégis... Kezéből sötét csápok vetették magukat a lány irányába. Pontosan három.
A mágusnő lábai épp csak érinthették a forró homokot, amikor az első csáp csaknem az arcába csapott. Formenya mondhatni reflexből ütötte félre botjával, melynek szemüregeiben egy pillanatra fekete fény villant.

~Újabb sötét mágia...~

Ekkor már a második csáp is elért hozzá. A nő fáradtsága ellenére is meglepően gyorsan fordult el annak útjából így a csáp már csak a szemközti szikladarabot érinthette.
Mágusnőnk a keletkezett kis előnyt kihasználva sújtott le botjával a csápra, mely hamarosan elenyészett a porba hullva.
A harmadik a lehető legrosszabbkor ért rl hozzá. Arra sem maradt ideje, hogy egész testével felé forduljon. És akkor... akkor már érezte a testén keresztül cikázó, mérhetetlen fájdalmat. Rövid, de velős üvöltése egyértelmű tanúsága lehetett sérülésének.
Formenya orrabukott a csáp szorításától. De hátára vetve magát - kizárva tudatából azt a borzalmas fájdalmat, amit éppen érzett - lendületből ütötte szét botjával ezt a csápot is.
A máguslány zihálva hanyatlott vissza a porba. Botja még mindig ott volt kezében. Azt nem engedte volna el. Még az élete árán sem engedné ki kezéből.
Beletelt pár percbe, mire össze bírta szedni annyira erejét, hogy felüljön. Lapos pillantással meredt a bokája fölött keletkezett sötét foltra.
Egy megvető pillantást küldött a férfi irányába miközben botján támaszkodva talpra állt.
Fájt a lépés, fájt a mozdulat, de még a lélegzés is fájdalmassá kezdett válni. De akkor is odament hozzá, s a még most is térdelő férfi mellett megállt.
Arash felcsattanó hangja halálos jövőképet festve hatolt a lány tudatáig:

- Ölj meg, némber! Ölj és utánam halsz te is, mert más nem veszi ki belőled a mérget!

Formenya ujjai dühtől kifehéredve szorították a botot.
Nem szólt semmit. Pedig nyelvére már odatódultak az életében alig használt átkozódások. De a lány némán állt ott mellette. Majd hirtelen kétkézzel emelte meg botját, s majdnem teljes erejéből sújtott le a sötét mágus tarkójára.
Még így is kezeiben végig szaladt a fájdalom a bot és fej erőteljes találkozásának pillanatában.
Végeredményként a férfi eszméletlen terült ki előtte.
Formenya megkönnyebbülten sóhajtott.
- Már éppen ideje volt viszonoznom ezt a sok kedvességet...
Tudta, szavai úgysem jutnak el a férfihoz, hiszen ájultan hevert a földön. Ám akkor is volt benne valami megnyugtató. Talán épp az, hogy most amaz lehet számára kiszolgáltatott állapotban.
Ezen állapot előnyeit nem is fogja átallani kihasználni. lerángatta a mágusról anak igen csak viseltessé vált köpenyét. Azután hosszú csíkokra tépkedte, amennyire csak a meggyengült anyag engedte. Nem vacakolt eztán sem. Olyan szorosan kötözte össze a férfi végtagjait amennyire csak képes volt jelen állapotában. Ami azért nem volt annyira kétségbe ejtő, hogy ne érezhesse majd Arash a bőrét vájó kötelékek okozta fájdalmat, ha magához tér.
A lány - dolga végeztével - megragadt a férfi lábait bilincsben tartó kötelet, s azon áthúzott egy újabbat, melyet kezeiben tartva rángatta maga után a tehetetlen testet.
Na nem mintha annyira nagy kedve lett volna az így pláne súlyos egyéniséget hurcolászni... Viszont a nap lassan lebukni készült a horizonton, s Formenya nem volt ostoba. Ismerte ezt a vidéket. Éjjel itt bizony hemzsegnek az olyan állatfélék, melyekkel még nappal sem szívesen akaszkodna össze.
Jó pár száz méteren át vonszolta maga után a testet, míg végre romok védelmébe nem ért. Gyors szemrevételezés után még bentebb húzódott egy szoba maradványai közé, ahol legalább majd' minden irányból falak maradékai vették körbe. Így már nem kellett attól tartania, hogy bárhonnan kaphatnak meglepetést a nyakukba.
Tüzet szeretett volna gyújtani a hideg egyre jobban érezhető beállta miatt, ám ezt a luxust sem engedhette meg magának. Elvégül nem állt szándékában fényjelzésekkel mutatni az irányt vacsorához invitálva a vadakat.
A lány letelepedett az egyik fal tövébe, s onnan tartotta szemmel a szemközti fal tövében heverő mágustestet.
Vissza az elejére Go down
Arash N'gobo
Feketeköpenyes
Arash N'gobo

Hozzászólások száma : 128
Életkor : 87

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-22, 3:35 pm

Mese - Olassië alkonya, Formenya

*Arash hallotta a lassú, vánszorgó lépteket. Szavait hát a közeledőnek szánta, majd csak gúnyos, távolba meredő arckifejezéssel és semmitmondó tekintettel meredt felfelé, még mindig fél térdre emelkedett állapotban.
Vastag szája vigyorba húzódott, de nem szólt volna a világért se. Ebben az állapotban érte a csapás, amitől kihúnyt tudata.
Amikor magához tért, fejébe tompa fájdalom nyilallt, mely végighullámzott a tarkójától a homlokáig. Csak tompa visszhangja maradt ez az ütésnek, mely vélhetően a fejét érte és nagy valószínűséggel a némber botjától származott.
A mágus persze nem adta jelét ébredésének. Formenya csak légzésének ritmusából hallhatta, hogy változott a férfi állapota. Sötétedett. Ezt ugyan nem a fényekből olvasta ki, hanem barna bőrét érintő igencsak kihűlőben lévő levegőből.
A másik lényeges dolog pedig a hatalmas csend volt. Az a csend, mely már akkor is feltűnhetett volna neki, amikor először eszmélt már vakon arra, hogy másik helyen vannak, mint ahol elkezdték harcukat.
A fekete mágus másik lényeges felismerése a kövek és a finom homok furcsa elegye volt. A kövek némelyik első érzetre, főleg az a nagyobb darab, amire a némber sikeresen odahelyezte, meglepően sima felületűek.
Arash a fejfájás ellenére is próbálta ezúttal higgadt beletörődéssel elemezni a helyzetet.
Először is, az eddigi benyomásokból az, hogy lassan lúdbőrözni kezd, s mégis föld és kő van csak alatta, a teljes csend, amiben még a motoszkáló állatok hangja sem hallható, temetői hangulatot teremtettek. Olyasfélét, ami legjobb tudomása szerint csak egy helyen lehet. Elsga romvárosában.
Ez nem jó jel. Itt aztán sem vizet, sem élelmet nem találna vakon. A másik érzés, hogy a némberben még volt annyi erő, és önuralom is, hogy csak leüsse, de ne ölje meg. Érdekes helyzet. Ha nem hasogatna a feje, talán még vigyorgott volna is egy kicsit.
A harmadik pedig az volt, amikor megmozdult volna, ám a kezén és a lábán is szoros kötések vágtak bőrébe.
Arash nem félt a fájdalomtól. Érezte már eleget. Neki az erőt adott. A mágus karján megfeszültek az izmok, majd végighullámzottak a vállán és hátán is, ahogy növelte a kötelékre kifejtett erőt.
Ez bizony nem engedett.
Úgy gondolta, akkor ideje megszólalni.*
- Ahhoz sem volt bátorságod, hogy megölj, némber! Hol tart a méreg? Marja már a combodat?

Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-22, 4:42 pm

// Mese - Olassië alkonya//

Botját maga mellé fektette a földre. Térdeit felhúzva, s karjaival átkulcsolva próbálta magát melegen tartani. Ez egy darabig működött is. Ám nem várhatta az fagyosan mardosó éjszaka hidegét ölbetett kezekkel.
Muszáj lesz tüzet gyújtania. Tudta, pedig minden porcikája hevesen tiltakozott eme tudat ellen.
Emlékei közül már-már felderengett egy igen rázós útja erre mesterével, ám gondolataiból hirtelen kiragadták Arash szavai.:

- Ahhoz sem volt bátorságod, hogy megölj, némber! Hol tart a méreg? Marja már a combodat?

A lány a kérdésre automatikusan jobb lábszárára siklott. Nézte és nézte néma csöndben a láthatóan egyre föntebb kúszó, sötét tetoválásként haladó méreg jeleit. De Arash rosszul gondolta... Még koránt sem tartott a méreg a combjánál. Egyelőre térdei alját kínozta a fájdalmasan terjedő méreg. Bár ez csöppet sem vígasztalta a lányt.
Eddig összekulcsolt kezeit engedte szétnyilni. Nem szólt semmit csak felállt, lehajolt botjáért, s a néhai szoba legépebb falához ment. Kezei finoman érintették először a falat, majd erőteljes nyomást gyakorolt velük a félig leomlott falra.
Nem történt semmi. A falból egy árva kis törmelék darabka sem hullott le.
Ez jó jel - gondolta Formenya - itt nehezebb a bejutás odakintről.
Aztán odébb ment és a vak férfi kiélesedett halását is zavaró zaj kíséretében kezdte szét dobálni a szoba közepén halmozódott romokat.
A jelek arra utaltak, hogy korában már járt itt valaki vagy valakik, mert még sosem keletkezett magától romkupac. Mindenképpen kellett valaki, hogy iodehurcolja, gyűjtse, s ki tudja mi célból.
Néhány apróbb fadarabot is talált, de azokat gondolkodás nélkül repítette a már melette is növekvő hulladék tetejére. Aztán talált valami fémes dolgot. Felemelte, egy ideig elgondolkodva forgatta kezében a félgömb alakú tárgyat, majd ajkai kicsit csücsörítettek, s már indult is vele ahhoz a falrészhez, mely jelenleg a legmagasabb és legerősebbnek tűnt számára.
A fallal szemben, s elég közel is ahhoz, letette a félgömböt, mely valószínűleg valamikor fénykorában világukat ábrázolhatta. Ki tudja, talán egyszer, régen itt iskola állhatott, s azért lelt ilyen tárgyra? Nem tudta és igazából most nem is nagyon érdekelte e hely baljós múltja. Annál inkább érdekelte a jelen.
A jelen, ami varázslata után akár véres jövőbe is torkollhat.
Ettől független fordított hátat mind a falnak, mind a földön heverő félgömbnek, s ment a mágushoz.
Mellette megállt. Tekintete végig siklott a tehetetlen kötözött sonkaként heverő testen, mely nem is olyan régen majdnem végzett vele. Pár hosszú pillanatig időzött mellette, s nem foglalkozva a férfi esetleges bántó szavaival vagy ellenkezésével, villámgyorsan megragadta a lábain korában ott hagyott ideiglenes kötelék végét és szó nélkül maga után vonszolta a súlyos testet.
A stabil és erős falmaradvány tövébe egyszerűen csak elengedte a férfi köpenyéből készült köteléke végét. Arash lábai félhangos dübbenéssel értek földet.
Formenya a félgömb másik oldalára ment a fal mentén, hogy aztán ott újra lehuppanjon, térdeit fölhúzva kuporodjon össze amennyire csak lehetséges.
Botját még nem tette le. Ez is szándékában állt, ám előtte a sárkány szemei még rámeredtek a félgömb rozsda ette belsejére, hogy végül - a máguslány halk szavai nyomán - narancsos fénygömb elevenedjen meg benne. Formenya ezt az egyszerű és valójában tűzmentes varázslatot nemes egyszerűséggel az Otthon melegének nevezte el még akkor, amikor mestere először megmutatta, hogyan idézze meg.
Másodpercek alatt érezni lehetett a félgömbből áradó melegséget, mely hamarosan egész testét átmelegítette. Csak mint Arashnak.
Még egyszer előre nyúlt a lány, hogy jobban a fény fölé fordítsa a félgömb felső részét, hiszen nem ártott, ha minél kisebb mértékben árulkodik ittlétükről a varázslat fénye.
Formenya hátát a falnak támasztva kuporgott ott tovább, s még mindig nem méltatta szóra a férfit. Csak ült ott, s figyelte a kint mélyülő sötétséget.
Bőrét közben finoman cirógatta a fénygömbből áradó melegség. Tudta, hogy nem lesz itt a fénygömg öröké, hiszen néhány óra múltán -talán 3, talán 4 - elgyengül majd fénye, míg végül pislákolva ki nem fog húnyni. Utána már nem igazán lesz ereje újabbat megidézni. Már így is határait feszegette... képességeinek határát, s ezzel nagyon is tisztában volt.
Vissza az elejére Go down
Arash N'gobo
Feketeköpenyes
Arash N'gobo

Hozzászólások száma : 128
Életkor : 87

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-24, 10:56 pm

*Lépések. Lépéseket hallott. Talán épp arra felé tart, hogy megölje, gondolhatta, de a lépések hamarosan megálltak. Arash hallgatózott.*
~A némber nem felel, csak járkál. Mit tervez?~
*Aztán újabb mozgás, végül mintha maga az ég szakadna le, vagy a plafon, akkor lármát csapott Formenya. Arash fogta volna a fejét, hiszen a lüktetés még nem szűnt meg és a füleit teljesen egészséges állapotban is zavarta volna az, amit a nő művelt.
Igen kellemetlen, ha az ember, vagyis a mágus nem lát, és kénytelen a többi érzékszervre hagyatkozni.
Egyszer csak, teljesen váratlanul vége szakadt a lármának és Arash végre fellélegezhetett. Persze ez azt is jelentette, hogy újra fülelhet, miben is mesterkedik halálraítélt ellenfele.
Apropó, halálra ítélt. Ő maga is az, hiszen látás nélkül nem sok esélye van életben maradni, sem itt, sem máshol.
A léptek a törmelékkel teleszórt puha homokban ismét közeledtek hozzá. Arash ismét felkészült, hogy akkor végre megölik, de ismét nem történt meg. A léptek ugyan megálltak mellette.*
- Mi van, némber?! A méreg a nyelvedet is megölte? Vagy félsz befejezni, amit elkezdtél?
*Rekedt hangon szólt hozzá, majd érezte, hogy a lábain a kötést megragadják és húzni kezdik.*
- Legalább méltón haljak meg! Intézzük el most! Minek tovább várni?! Gyerünk, de mocsadék!
*Dühítő, hogy a boszorkány még csak szóra sem méltatja. Hát ennyire sem becsüli? Arash azt gondolta volna, hogy majd esdekelni fog azért, hogy mentse meg. Vagy legalábbis megöli, akár egyetlen csapással, hiszen ő megtette volna fordított helyzetben. Igaz, fájdalmasan, de könyörület nélkül.
Számára hangos huppanással landoltak lábai, majd ismét halk lépések, utána pedig varázsszavak. Képtelen volt kivenni, annyira halkan mondta a boszorkány.
Aztán Arash megértette. A melegség, mely egyre jobban fázó tagjait átjárta csak a varázslatból származott. Még erre is volt ereje a némbernek.*
- Nem vagyok én nyomorult koldus! Nem szorulok rád! Engedj szabadon és fejezzük be, amit elkezdtünk! Ölj meg! Én megtenném! Recsegnének a csontjaid, ordítanál a fájdalomtól! Kitépném az átkozott nyelved! Egyenként törném el a tagjaid!
*Fröcsögte, majd ismét megfeszítette izmait, de a kötelékek még mindig szorosan tartották. Nem érdekelte az, sem, ha a húsába vágnak és kiserken a vére. Dühe egyre nőtt, önérzetét sértette, hogy egy nő az, aki legyőzte és még arra sem tartja méltónak, hogy befejezze, amit elkezdett. Meg volt győződve róla, hogy örökre megvakult. Így pedig nem akart élni ő sem.
Köpött egyet, s ha az talált, akkor sercegve vált semmivé a rozsdás kőgömbön, melyből a meleg áradt.*
- Dremer minden átka szálljon rád, teeee…..!
*Nem talált szavakat. Tehetetlenségében összeszorította fogait, és ha felelt is a nő, most ő maradt csendben. Sebhelyes arcán ugráltak az izmok. Aztán furcsa, sziszegő hangot hallatott, varázsszavak voltak ezek, de nem találtak kígyóra, melyet hivatottak lettek volna megidézni. Agare sivatagában nincsenek csúszómászók.
Így aztán csendben maradt.*

Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-29, 12:28 am

Mély hallgatását végül mégis megtörték saját szavai.
- A helyedben tartalékolnám a megmaradt erőmet. Ezen kívül ebben a sivatagban nem előny a hangoskodás. Csak idecsábítja a nem kívánt elemeket.
Aztán elhallgatott.
A hideg miatt jobban magára húzta köpenyét. Szeme a lábát kínzó méreg útját fürkészte. Egyelőre megnyugtató volt a gondolat, hogy alig ért még el a térde fölé. Ám így is, ha kicsit utána számol rá kellett ébrednie, hogy a terjedés üteméből kiindulva másnap délelőtt fogja elérni a szívét.
Nem volt mit tenni. Várt. Várta a hajnalhasadást, hátha hoz valami reményt a túlélésre, vagy bármit, ami netán ellenszerként szolgálhat.
A falnál kuporogva nézte a mágust, aki meglehetősen erőlködni látszott, hogy szabadulhasson kötelékeitől. De nem aggódott. Még ha ki is szabadulna, akkor is könnyedén elbánna vele, még ilyen állapotban is. Elvégül kettejük közül csak Formenya az, ki lát.
A sivatag halálos volna egy vakon témfergőre nézve.
Viszont rá is halálos a férfi átkának köszönhetően. Életében nem került még olyan helyzetbe ahol az ellenfelével közös halál elé nézhettek. A sors fintora, de úgy nézett ki, hogy ha nem működnek együtt, akkor mindketten meghalnak. Méghozzá nagyon rövid időn belül.
A lány tudta, hogy jó esetben már csak fél napig húzhatja. Viszont a férfi még napokig vak lesz, s a máguslány halálával az ő sorsa is megpecsételődik.
Tudta, hogy ezzel a helyzettel kellene kezdenie valamit. Valahogyan muszáj javára fordítani a helyzetet, gondolta.
- Ha sokáig zajongsz, kellemetlen vacsora vendégeket vonzol ide...
Némi hallgatás után, na meg a férfi zajongásának elmúltával szólalt meg újra.
- Az megforult már a fejedben, hogy ha meghalok, te magad is halott vagy? Tudom, hogy egy napom sincs hátra... Látom az átok terjedésén. Viszont ha meghalok, te is velem halsz. Ha nem is azonnal, de meglepően hamar és fájdalmasan. A sivatag nem kíméli a vakokat sem.
Vissza az elejére Go down
Arash N'gobo
Feketeköpenyes
Arash N'gobo

Hozzászólások száma : 128
Életkor : 87

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2011-12-29, 1:35 pm

*A boszorkány végül megszólalt. Teljesen higgadtan, teljesen nyugodtan, mintha mi sem történt volna.
Arash arcán látszott a feszült figyelem. Más nem.
A boszorkány végre felfogta, hogy halál fia. Akkor talán nincs is olyan messze az a csapás. Egyszerűbb lenne, ha most megtenné, de lehet, hogy a hosszú szenvedésért cserébe azt akarja, hogy ő is szenvedjen.
A sötét mágus csak erre tudott gondolni. Azért nem ölte meg, mert tudta, hogy a sivatag úgyis megteszi majd helyette. Addig meg még itt bosszanthatja is.
Arash vadul felkacagott. Nem volt abban semmi vidámság, még csak tettetettség sem. De kacagott, amíg elfogyott a levegője.
Aztán inkább csak csendben maradt. Csendben, hátha a boszorkány mond még valamit.
Arash hallgatott még egy kicsit, forgatta a fejében a gondolatokat.
Már nem feszegette a kötelékeit.
Csak pillanatok múlva szólalt meg ismét.*
- Halott vagyok attól a perctől, amikor megvakítottál. Nem érdekel, hogy mikor halsz meg. Megérdemled.
Mit számít nekem az, hogy most ölsz meg, vagy később.
Ha tudtalak volna, már megöltelek volna, de megteszi a méreg. Ahhoz már nem kell látnom. Dögölj meg!
*Az utolsó két mondatát már fogcsikorgatva mondta.
Aztán hirtelen csendben maradt.*

- "Fajrego, fajrega flagraĵo supre li esti en inflama flamo,
forbruligas la katenon.
Fajrego, pafadas brilanta flamon,
brulas la pakon."
//"Tűz, tűz lobbanj láng,
hamvaszd el a béklyót!
Tűz, tűz izzó láng,
égesd el a csomót!"//

*A sötét mágus száját vad dallammal hagyták el a szavak. Ismételt újra, majd újra. A lüktető ritmusra a háta mögötti kötelék mintha izzani kezdett volna, majd visszahűlt.
Arash kétszer mormolta el mély hangján a kis rigmust, majd csendben maradt. El nem árulta volna, hogy az apró lángok saját kezét, lábát jobban felégették, mint a köteleket. Jobb volt ezt nem megosztani a némberrel. Inkább csak ismét rángatni kezdte arcizmait, ahogy a tehetetlen düh újra uralma alá vette az agyát. Egy ilyen hideg nő ölte meg. Lassan, hozzá méltatlan, alantas módon. Mert szeme világa nélkül halott. Ebben biztos volt. Nyomorult koldust csinált belőle.*
Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2012-01-05, 6:37 pm

Formenya pillantása a férfin volt már egy ideje. A mágus alig hallható mormolására úgy tűnt, füle botját se mozdítja. Egy darabig csak nézte őt, majd felállt és elsétált a néhai bejárati ajtó helyéig. Onnan nézett kifelé, hátha észlel olyasmit, amit nem szeretne meglepetésként tudni a nyakukon.
Odakint egyre mélyeben rágta be magát a sötétség a tájba. Az égen talán a csillagok is úgy gondolták, hogy jobb nem mutatni a két mágusnak, hogy mit is rejt a sötétség, mert a csillagok kicsiny része hunyorgott csupán a sötéten gyülekező felhőkőn át.
Formenya a férfinak háttal maradva nézett kifelé, amikor megszólalt.
- Mondd, mi vesz rá egy magadfajta tehetséges mágust arra, hogy sajátjai ellen forduljon?
Mielőtt folytatta volna megfordult, s a földön heverőre nézett.
- Mert kizártnak tartom, hogy rokoni kapcsolatot ápolnál a fattyakkal...
Aztán újra a kinti tájat figyelte, s újra háttal a férfinak. Szemei úgy követek valamit, mintha egy látható dolog mozgását figyelné. Valójában nem látott semmit, viszont hallani... hallani hallott valamit, amitől még a háta is borsózott.
Még élénken emlékezett legutóbbi ittlétére mesterével. Az a sötétség és azok a félelmetes hangok... Meg a falakon átugró és mély sebet ejtő lények...
Tekintete ösztönösen combjára vándorolt, mintha csak átlátna ruháján. Szinte érezte is lábában a fájdalmat, amit a húsába vágódó karmok okoztak.
Aztán fejét megrázta és elhessegette ébredező emlékeit. Figyelmét újra a melegséget kölcsönző varázslatra fordította.
~Már alig két órán át bírom fenntartani... utána nem lesz újabbra erő,... Nem, mert sokkal nehezebb dologhoz kell majd... túléléshez.~
- Úgy tűnik, hamarosan mozgalmas éjszakánk lesz... Feltéve, ha nem hagyod abba a felesleges erőlködéseidet...
Aztán a testében alattomosan terjedő méreg külső jegyét kezdte vizslatni.
Vissza az elejére Go down
Arash N'gobo
Feketeköpenyes
Arash N'gobo

Hozzászólások száma : 128
Életkor : 87

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2012-01-06, 10:33 am

*Nem törődött a némberrel. Hadd menjen, ahova akar. A méreg benne van, ha kell, hát ketten halnak meg.
Nem válaszolt a nő szavaira. Csendben feküdt a fal mellett. Igen nyomorultul érezte magát, de ezt a mágusnővel semmi pénzért nem osztotta volna meg.
Végül az utolsó mondat volt az, ami megint kiverte a biztosítékot nála.*
- Pont miattam jönnek majd…nem is a fűtésed vonzza ide. Ne nézz hülyének, némber! Csak vak vagyok, nem bolond is.
*Ha már szóba került kicsit megfeszegette megint a kötelékeket, miközben az erőlködéstől megfeszült izmai játszottak szerte a testén.*
- Hadd jöjjön bármi! Legfeljebb hamarabb döglünk meg. Így úgysem érdemes élni.
*Ismét elhallgatott, hogy aztán újra megfeszítse a karján és felsőtestén az izmokat.
A kötelék, melyet már így is megperzselt a korábbi varázslat végül most adta meg magát a kezén.
Eltitkolni nem tudhatta, hiszen kezei hangos pattanás kíséretében lendültek ki oldalra, ahogy a köpenyből készített kötelék engedett.
Arash nem nézett a mágusnő felé. Esze ágában sem volt támadni. Tudta, hogy semmi esélye, ahogy azt is tudta, hogy még ha lenne és valami csoda folytán legyőzné a némbert, akkor sem lenne esélye a sivatagban szeme világa nélkül.
Ha Formenya hagyta neki, előhúzta a csizmaszárból tőrét és elpattintotta a bokájára szorult kötelékeket.
Ha nem, akkor csak morogva szólalt ismét, a falnak döntve hátát*
- A magadfajtát mi viszi rá, hogy olyan dolgokba üsse az orrát, amikhez semmi köze?

Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2012-01-21, 4:39 pm

Hallotta a falnak csapódó kéz hangját, ahogy a kötél megadta magát. Nem fordított erre különösebben nagy figyelmet. Nem érezte magukat abban a helyzetben, hogy szándékában állhasson megkötözve hagyni megvakított ellenfelét.
Tekintetét a sötétségbe fúrta. Pontosan abba az irányba, ahonnan hallotta a halk neszeket melyek hatására hátán futkosni kezdett a hideg.
Az emlékek... az emlékek próbáltak mindinkább előtolulni elméje elzárt sötétjéből.
De a lány gyorsan elhessegette a múlt fájdalmas képeit és elszánt ábrázattal lépett a néhai ajtó helyére.
Jobb kezét a hang irányába emelte, s tenyerét mutatva a sötétségnek szólalt meg.
- Nissa erra! *szavai rideg közönnyel siklottak bele az éjszaka feketeségébe, majd egy hirtelen s alig észlelhető villanást követően néhány másodperc erejéig a környék félhomály világában úszott. A levegő vibrált a nem természetes fénykeltés hatására. De célját elérte.
Formenya még háromszor idézett némi világot a romok környékén, majd sebesen a férfihoz ment.
- Az én fajtámnak nincs szüksége arra, hogy beleüssük az orrrunkat mások dolgába... Sokkal inkább rángatnak bele minket mások a saját dolgukba. Mint ahogy tetted ezt te is.
Utóbbi mondatát szúró pillantás is kísérte, bár tudta, hogy a férfi még egy ideig úgy sem láthatja azt.
- De hagyjuk a bájcsevegést máskorra. Most mással leszünk elfoglalva.... ugyanis vacsora vendégeink érkeztek.

Formenya lehajolt aztán egy határozott mozdulatta megrántotta a férfit karjánál fogva, jelezvén, hogy jobban tenné ha felállna.
A következő pillanatban már taszigálta is maga előtt az ajtó maradványaihoz.
Ugyanebben a pillanatban húnyt ki melegséget adó mágiája. Egyetlen pillantást vetett rá csupán.
~Ez van... hiszen tudtam jó előre, hogy meddig bírom...~
A hangok egyre közelebbről hallatszottak. Szíve is egyre gyorsabban vert, ennek okaként a lelkében megbúvó félelem is ott rejlett.
Egy újabb varázslatra mégis elszánta magát. Már csak azért is, mert tudni akarta, mennyire és mennyien is kezdték meg becserkészésüket.
Kezét újra maga elé tartva szólalt meg.
- Nissa erra!
A félhomály újra adott némi látnivalót neki, még akkor is, ha az történetesen nem volt épp kedvére való. A romok közt alig megmozduló és igen csak kis méretűnek tűnő lényt egy szempillantás alatt észlelte. De tudta jól... ez az ártalmatlannak tűnő állat nem oly veszélytelen, mint amilyennek tűnik, s még annyira sincs magában, mint amennyire azt bárki hihetné a magányosan felbukkanó vad láttán.
A félhomály is megszűnik lassan, s még Formenya láthatja a magányos állat közelében megmozdulni tetsző árnyakat.

Elsga - a romváros Kp2y

Behátrált, s a férfi felé fordult.
- Szükséged is lesz arra a tőrre... és nem kevésbé a hallásodra.... Hamrabb kezdődik számunkra az éj, mint azt gondoltam.
Botját a legnagyobb részen leomlott falmaradvány tövébe fektette. Elmormolt egy varázsigét, mire a bot fejéből egész hosszán át fehéren derengő fény futott keresztül. Tudta, ha bármi ott próbál majd bejutni a botjának megvannak a saját tartalékai, melyek kristályok formájában lapultak a koponya szemgödreinek mélyén, s egy ideig kint marad az, aminek kint a helye. Csak a szoba bejáratát kell tartania szemmel, s a többi falat melyeken azért még át-átmászhat egy-egy kellemetlen vendég.
A mágus mellett állva fúrta tekintetét a sötétségbe melyet azért néha szerencsére megtört az égen ülő, ezüstben fürdő hold fénye. Már amikor a felhők hagyták előbukkanni.
Vissza az elejére Go down
Arash N'gobo
Feketeköpenyes
Arash N'gobo

Hozzászólások száma : 128
Életkor : 87

Character sheet
Nép: NJK
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2012-01-21, 9:31 pm

//Kedves kis rácuppanós izé...Very Happy//

*A némber még mindig varázsolt. Mintha kimeríthetetlen ereje lenne. Arash nem volt tisztában a varázslat mibenlétével, nem láthatta a felvillanó világosságot.
Csak a szavakat hallhatta és a csendet, amely utána következett.
Ő még távolabb volt a bejárattól, ahol Formenya állt, nem hallotta a neszeket.*
- Én ugyan nem rángattalak semmibe…
*Vonta meg vállát vakon is a mágus, miközben figyelte, mihez is kezd a némber. Legnagyobb meglepetésére a lábai a következő pillanatban szabadon mozogtak. Sőt, mi több, hamarosan már talpon is volt, habár a ráncigálás és a taszigálás nem épp a barátságos ösztökélés formái, de hát Arash sem tartozott épp a galamblelkűek táborába, hogy magára vegye azt.
Sokkal inkább azon törte a fejét, hogy a nő mit akar vele. Ölni már megölhette volna, nem tette.
Akkor?
Ez a pillanatnyi csend volt elég ahhoz, hogy végre a sötét mágus füléhez is eljussanak a sivatag neszezései.
Széles szája gúnyos félmosollyá formálódott.*
- Úgy, hát legyek én az, akit a vadak elé vetsz! Igazán bátor némber vagy te…
*Csakhogy minden gúnyolódása ellenére azért előhúzta a tőrt. Most nem gondolkodott azon, hogy a nő ugyan miféle varázslatot alkalmazott, ahogy azon sem, hogy mit fog tenni. Távol állt tőle, hogy aggódjon effélék miatt. Már a halálra készült.
Onnantól kezdve, hogy tudatosodott benne, megvakult. Csak azt sajnálta hogy nem kínozhatta meg jobban ezt a nőt, amikor még tehette.
A mágus számára ez a csapás felért egy halálos ítélettel, egy különösen kegyetlennel.
Érezte a nő testmelegét a kihűlő éjszakában és ez azt is jelentette, hogy a némber még mindig ott állt mellette.
Arash kérdezett volna, de nem tette. Ha a nő fél, az legalábbis komoly ellenség lehet. Ő, egy szál tőrrel, vakon, esélytelen megvívni bármivel. Gyakorlatilag ő az az áldozat, aki arra jó, hogy lefoglalja a támadót, amíg valaki más, esetében Formenya végezhet fele.
A mágus ennek tudatában markolta meg a tőrt. Felötlött fejében a gondolat, hogy talán botjával többre menne, de fogalma sem volt, hogy merre keresse, így maradt a tőrnél.*
Vissza az elejére Go down
Formenya Hyalma
Szürkeköpenyes
Formenya Hyalma

Hozzászólások száma : 53
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Mágusok
Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime2012-02-27, 6:24 pm

- Úgy, hát legyek én az, akit a vadak elé vetsz! Igazán bátor némber vagy te… *hangzottak a férfi gúnyos szavai*
Formenya pillantása lesiklott combjára. Szinte érezni vélte az átok jellegzetes fekete mintájának terjedését. Érezte ahogyan egyre inkább felkapaszkodik csípőjére, mint valami sikamlós kígyó. A fájdalom vele együtt hatolt egyre mélyebben testébe.
A máguslány fájdalmas arccal kapott derekához. Halk szisszenés hagyta el összeszorított ajkait. Nem kellett levennie ruháját azért, hogy tudja, a halálos "tetoválás" már nyílegyenest haladhat szíve felé.
~Ezzel a terjedési sebességgel a pirkadatot sem élem meg....~
Az is egyértelmű volt számára, hogy ahányszor csak használja mágiáját annál gyorsabbá válik a terjedés. Nem tudta meddig tart ki, de nem akart meghalni. Hiszen még alig élt és oly sok tapasztalni valója akadna még a világban.
- Az istenek a megmondhatói annak, hogy mennyire boldogan vetnélek ezek elé a dögök elé.... *szavai mögött ott rejlett a fájdalom is melyet igyekezett némileg palástolni a mágus előtt* - És hidd el, nem bátorság kérdése az, hogy eléjük mernélek-e vetni... Egy szívrezdülés nélkül meg merném tenni.
Pár másodpercnyi hallgatás után újra megszólalt a lány.
- Viszont az nem az én stílusom.
Kezét elvette a mardosó fájdalom helyéről. Lassan alább hagyott az érzés, mely egy tucatnyi kés keltette fájdalommal is felért. Már kitapasztalta az átok terjedését annyira, hogy zudja, most nyert úgy fél órányi nyugalmat mielőtt újabb fájdalom hasítana elméjébe, s a fekete jel is több centiméternyire tovább terjedne.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Elsga - a romváros Empty
TémanyitásTárgy: Re: Elsga - a romváros   Elsga - a romváros Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Elsga - a romváros
Vissza az elejére 
1 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Nyugati szeglet-
Ugrás: