LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Déli-dombság

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 11 ... 21  Next
SzerzőÜzenet
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-04-27, 3:23 pm

- Rendben veled tartok. De akkor kérném ide a ruhámat.
* Egy pillantást vetek a közelben heverő ruhára.*
~ Biztos távolságban van.
- De hát nincs rá szükséged! Hiszen már van rajtad valami. Az már nem is elég?
* Jegyzem meg egy kaján vigyor társaságában. Azonban nem úgy tűnt, mintha Mitsuko tetszését is elnyerte volna eme kijelentésem.
Mikor szemével nagyon elkezdi méregetni eltulajdonított ruháját, elkezdem kezemet a ruha felé csúsztatni, ha véletlen megpróbálná megszerezni.
Rövidesen megelégeli a kialakult helyzetet, amit kicsit sajnálok, hisz olyan jól szórakozok tekintetén. Elindul felém, hogy maga kaparintsa meg tulajdonát, azonban mintha az istenek is rajta kívánnának szórakozni, lába alá kerül a takaró egyik sarka, aminek következtében egyenesen rám esik.*
- Nah tessék, beléd estem…
* Jót mosolygok a kijelentésen.*
- Hát igen, ez vagyok én.
* Azonban a szórakozás közben sem feledkezek meg arról, hogy ezzel az eséssel igencsak közel került a céltárgyhoz. Figyelem mozdulatait, hátha megkísérli megszerezni, de nem így tett. Egy csókot követően inkább feltápászkodik.*
- Gyl visszaadnád a ruhámat?.... Gylnar…. Gylnar Radek!
* Továbbra se igazán terveztem a ruha átadását, ezért, mint aki azt se tudja, mire céloz a másik, tekintetemmel próbálom megkeresni a szóban forgó tárgyat. Persze mindenfele nézek csak ép a megfelelő irányba nem.*
- Gyl… te akartad.
* Erre elkezd csiklandozni. Ezek szerint nem nyerte el túlzottan a kedvét korábbi megmozdulásaim. Szerencsére, nem vagyok az a csiklandósfajta, de azért jó volt eljátszani ezt a szerepet. Közben persze én se hagyom magam és próbálom visszaadni a csiklandozást.
Egyszer csak Mitsuko abbahagyja. Talán megelégelte a patt helyzetet. Ennek megoldására egy adag vizet vezet arcomba.
Nem volt egy tisztességes húzás. Kihasználni mágikus adottságait ebben a helyzetben. Váratlanul is ér a dolog. Ennek köszönhetően kerül a szemembe és a számba is belőle. *
- Most már hajlandó vagy visszaadni?
* Hallom a magabiztosságot hangjában, még a végén elhiszi, hogy nyert.*
- Megadom magam!
* Emelem fel a kezem, közben szemem még mindig csukva van. *
- Te nyertél! Máris adom.
* Leveszem kezem és elindul a ruha felé. Szememet résnyire nyitom, hogy azért lássam, merre nyúlok.
A ruha végre ujjaim között pihen. El is indítom Mitsuko felé, vagyis amerre hangja alapján lenni kell, hogy legyen, de egy körívet leírva ölembe kerül. Ekkor mindkét kezemmel megfogom, és a maradék arcomon található vizet szépen beletörlöm a ruhába.
A művelet közben jót mosolygok, amint elképzelem, milyen arcot vághat rögtönzött törölközőm gazdája. Szerencsére a ruha takarásának köszönhetően nem láthatja széles vigyoromat.
Mikor végzek a frissítő víz eltávolításával, leengedem a törölközőt. Közben arcomra ismét komoly tekintetet varázsolok, mintha csak természetes és mindennapi dolgot tettem volna az előbb.
Végül magam mellé helyezem, az ágyra, a ruhadarabot. Majd felállok. Tekintetemmel végig Mitsuko arcát és annak reakcióját nézem.*
- Viszont, akkor erre egyáltalán nincs szükséged.
*Mindkét kezemmel megfogom a takarót. Alaposan szemügyre veszem takaróba rejtett alakját. Számat kicsit elhúzom, fejemet kicsit megrázom a válasz közben*
- Nem állna jól egyszerre a kettő.
*Széles mosolyt követően folytatom. *
-Segíthetek az eltávolításában?
* A válaszát még meg se várom, de már a feladatnak neki is látok.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-09, 12:40 am

- Megadom magam!
*Mondta miközben felemelte a kezét. Én nyugodtan vártam vajon mi lesz a következő lépése.*
- Te nyertél! Máris adom.
*Keze elindult ruhám, majd Hitetlenkedő arccal néztem végig azt, ahogy Gyl az én felső ruházatomban törölte meg a lehető legalaposabban, vizes arcát. Továbbra is hitetlenkedve és kérdően nézek rá, míg odaér elém.*
- Viszont, akkor erre egyáltalán nincs szükséged.
*Ismerős mosoly húzódott arcán, amikor megragadta a körém tekert takarót, s megrázta a fejét.*
- Nem állna jól egyszerre a kettő. Segíthetek az eltávolításában?
*Meg sem várta a válaszomat, neki állt leszedni rólam a takarót. Mivel nem ellenkeztem, hamar földre került a takaró és ott álltam a régi, szinte át tetsző hálóingszerű ruhámban Gyl előtt.*
- Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de bármit is csinálunk az elkövetkezendő percekben azt nem tárt függönyök előtt kéne.
*Mondtam, majd egyik kezemmel hátranyúlva kikötöttem a függönyt tartó szalagot, melynek következtében a függöny leomolva, nehéz anyagának köszönhetően, szinte teljesen besötétítette a szobát. Csak egy fénycsík húzódott a padlón. Kezemmel lassan átkaroltam Gyl nyakát és közelebb húztam magam hozzá.*
- Mondtam már, hogy hiányoztál?
*Kérdeztem tőle, suttogva a fülébe. Válasza után apró csókokkal kezdtem kényeztetni nyakát, s egy- egy helyen nyomokat is hagytam ott jártamról. Egyik kezemet szabadjára engedtem a hátán lefelé, majd elérve pólójának alját, felgyűrve azt elkezdtem simogatni háta minden szegletét.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-09, 2:28 am

* A takaró a várt nagyobb könnyedséggel hagyja el Mitusko testét, ennek köszönhetően ismételten előtérbe kerül hálóinge.*
~ Már csak ettől az apróságtól kellene megszabadulnom.
* Gondolom, miközben Mitsuko a függönyről alkotott nézetét fejti ki előttem. Szerencsére a gondolatom miatt arcomra kerülő mosolyt könnyen a saját megjegyzésére értheti, ami egyáltalán nem probléma számomra, hiszen az is hasonló reakciót váltana ki.
Egy apró mozdulatának köszönhetően a szobában uralkodó fényviszonyok pillanatok alatt megváltoznak.*
~ Miért olyan nagy probléma az az ablak? Az elmúlt alkalmakkor csak néhány fa jelentette a takarást mindenféle élőlénnyel szemben. Igaz azok más kategóriába tartoznak az embereknek, de az elfekről azt gondolná az ember, hogy már-már úgy viszonyulna hozzájuk, mint az emberek saját embertársai iránt. Ezek szerint mégse. Mindig tanul valami újat az ember.
* Nem is jut több időm ezen a dolgom elmélkedni, hiszen itt áll előttem egy igen csak magával ragadó elf teremtés, kinek kezei rövidesen nyakam köré kulcsolódnak és gyengéd mozdulatokkal kezd el közeledni felém. Meg sem áll egészen addig, még a fülemig el nem ér, majd akkor halk, de még is vágykeltő hangon megszólal.*
- Mondtam már, hogy hiányoztál?
* Igen csak meglepetésként ér a kérdés, nem a kérdés maga, sokkal inkább az, miszerint az eddigi megnyilvánulásai már rég kifejezték ezt számomra.*
- Azt hiszem, ez még kimaradt a reggeli nagy kapkodás alkalmával.
* Miközben apró csókokkal kényezteti nyakam, ezúttal én hajolok a füléhez, majd folytatom. *
- Eddig oly távolinak tűnt Eronia, most mintha csak tegnap lett volna.
* Karjaimmal átfonom Mitsuko karcsú derekát, majd magamhoz szorítom, miközben ő a hátamat kényezteti.
Apró léptekkel elkezdem az ágy felé terelni.
Ezzel nem is volt probléma, egészen addig, amíg el nem határozom, egy apró lökéssel kényszerítem őt az ágyon való elterülésre. Azonban azzal nem számolok, hogy ő nem fogja elengedni a nyakamat, így ugyanazzal a lendülettel én is az ágyon kötök ki.*
- Ezt nem így akartam.
* Jegyzem meg egy széles mosoly keretében. Pár pillanattal később a mosoly alábbhagy, helyette egy hosszú csókot adok ajakira.
Idő közben kezeim Mitsuko arcától egészen a hálóinge végéig vándorolnak.
A csókot még egy apróbb követ, mely után egészen a hálóing végéig csúszok le. Ekkor kezeimet a hálóing alá csúsztatom, majd szépen fokozatosan elkezdem felfele csúsztatni azokat, így hálóinge is fokozatosan elkezd felfele kúszni, ezzel együtt Mitsuko újabb rég nem látott bőrfelületei kerülnek elérhető közelségbe.*
- Rég nem találkoztunk!
* Jegyzem meg a felszabaduló területeknek, majd sok apró csókkal köszöntöm is őket.
Így haladok egyre feljebb és feljebb.*


// 100. hsz-em jocolor //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-15, 5:43 pm

- Eddig oly távolinak tűnt Eronia, most mintha csak tegnap lett volna.
*Súgta fülembe, majd derekamnál szorosan magához húzott, majd elindult velem, apró léptekkel az ágy felé. Enyhe lökéssel akart az ágyra küldeni, de nem hagytam magam, s magammal rántottam a „mélybe”. *
- Ezt nem így akartam.
*Jelentette ki nagy mosollyal az arcán, majd hosszú csókot nyomott ajkaimra.
Libabőrös lettem Gyl érintésétől, ahogy kezét vállam vonalától hálóingem aljáig húzta, majd egy csókot követően ajkaival is bejárta ugyanazt az útvonalat. Amint leért keze nekiállt hálóingemet fel göngyöríteni.*
- Rég nem találkoztunk!
*Mondta Gyl, majd ajkaival kezdte csókolgatni az így felszabadult bőrfelületeket.
Borzongás futott végig bennem, ahogy eszembe jutottak Eronia- i kalandunk apróbb pillanatai. De nem hagyhattam, hogy ez itt és most elterelje a figyelmemet. Nem akartam, hogy baj legyen végül, így muszáj volt leállítanom valahogy Gyl- t.
Első próbálkozásom a gyengéd ellenállás volt, de így nem értem el semmit, se Gyln- nél se magamnál. Tudtam, hogy csak úgy tudom megállítani ezt a gyönyörű pillanatot, amelyet nem szívesen tettem, ha két csók között nagy levegőt véve megszólalok.*
- Gyl… gyerek…
*Mint egy varázsütés. Gyl kelletlenül, de azonnal leállt, majd mellém gördült. Én a ruhámat kerestem kezemmel, majd mikor megtaláltam a kicsit vizes ruhát magamra húztam.*
- Sajnálom Gyl, de nem akarok kockáztatni. Inkább most azonnal menjünk Norlan- ba. Nincs közel, úgyhogy jó lenne elindulni. Nem tudom, hogy változtak e az elmúlt században az utak, de tudtommal egy erdőn kell keresztül mennünk… ahol banditák is szíves örömest tanyáznak.
*Lassan felültem az ágyban, majd Gylnar felé hajolva, kezemet mellkasára téve apró csókot nyomtam ajkaira, majd felálltam, s jó szorosan magamra tekerve ruhámat övemért nyúltam. Miután jól rögzítettem ruhámat odamentem a még mindig fekvő Gylhez és kezénél fogva Felrángattam az ágyról.*
- Nah ne most tessék lustálkodni, gyerünk!! Szedd össze magad. Minél hamarabb átérünk Norlan- ba annál hamarabb vehetem meg a növényeket.
*Mondtam sokat sejtető mosollyal az arcomon*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-16, 9:31 pm

*Élvezem a pillanat minden szépségét. Nehéz is lenne ezt elhanyagolni, talán túlságosan is élvezem. Észre se veszem Mitsuko próbálkozását, ami a gyengéd utalás lett volna a befejezésre.
Csók csókot követ, mígnem egyszer csak a két csók közötti szünetben megszólal.*
- Gyl… gyerek…
* A gyerek szó, mint a villám hasít bele elmémbe, és mint egy parancsszó ránt vissza a jelenbe és tudatja velem azt a nem elhanyagolható tényt is, hogy ez most nem a legalkalmasabb helyzet.
A helyzet alakulása nem nyeri el túlságosan a kedvemet.
Mikor Mitsuko magára ölti a még mindig néhol vizes pólót, azért jót mosolygok rajta, de ez csak egy pillanatnyi öröm, hiszen már tudatában vagyok miről maradtam le.*
- Sajnálom Gyl, de nem akarok kockáztatni. Inkább most azonnal menjünk Norlanba. Nincs közel, úgyhogy jó lenne elindulni. Nem tudom, hogy változtak e az elmúlt században az utak, de tudtommal egy erdőn kell keresztül mennünk… ahol banditák is szíves örömest tanyáznak.
* Én még mindig az ágyon fekszek, miközben Mitsuko már szinte teljesen felöltözik.
Gondolataim messze járnak. Messze időben és térben. Szemeim előtt ismételten fel elevenedik eroniai utunk bizonyos időszaka. S nem egyszerűen csak a látottakat, hanem az érzéseket is felelevenítem magamban, egészen addig, amíg meg nem zavarnak. *
- Nah, ne most tessék lustálkodni, gyerünk!! Szedd össze magad. Minél hamarabb átérünk Norlanba, annál hamarabb vehetem meg a növényeket.
* Nem örültem túlságosan emlékezésem megszakításának, azonban a mondottak és a hozzá társuló mosoly, azt a benyomást kelti bennem, kárpótolva leszek a mostani elmaradásért is. *
- Akkor mire várunk!
* Egy kis lendületvétel után szinte csak úgy kiugrok az ágyból, majd szinte azonnal rajtam is vannak ruháim.
Nem telik bele sok idő és már a holmi is utazásra készen áll.*
- Irány Norlan!
* Jelentem ki széles mosoly közepette. Lelki szemeim előtt már látom Norlan tornyait. Minél hamarabb oda akarok érni. Ennek hatására meg is teszem az első lépéseket.
Alig, teszem ki a lábam a szobából, máris érkezik az első köszönés, amit szinte azonnal követ a másik. Két vendég emlékezett rám még tegnap estéről, nekem viszont fogalmam sincs arról, kik is lehetnek, azért visszaköszönök nekik.*
~ Ezek kik lehettek?
* Fut végig rajtam a kérdés, miután utamat tovább folytatom. Nem akartam beszélgetésbe keveredni velük, mert a végén még számukra is világossá válik a helyzet.
Még néhány köszöntés hallatszik a fogadóban. Ezek közül az egyik a fogadós maga.
Ekkor jut eszembe, még nem rendeztem vele a számlámat, ezért gyorsan oda is megyek hozzá.*
- Mennyivel is tartoznék?
* Arcomon nyomokban tükröződik a bizonytalanság, bár próbálom leplezni.
A fogadós csak nevet egy jóízűt, majd megszólal.*
- Már az este rendezted. Nem emlékszel?
* Majd továbbra is nevet, hiszen látott ő is abban az állapotban, ahogyan elindultam a szoba felé. Elindultam ?? Azért így erős túlzás.*
- Háááátt.
* Végül én is nevetést erőltetek magamra, majd eltávolodok tőle. Vár rám az utazás.*
~ Mi maradhatott még ki?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-19, 8:30 pm

* Déli dombság csodás táján sétál, kellemesen ellát a szemével, élvezi a nap melegét. Léptei lassúak, nem számít senkire sem, aki ilyen nyíl területen közelítene, főleg ártó szándékkal.
~ Kicsit meg kéne állnom pihenni. ~ Reggeltől gyalogol, olyan dél felé járhat az idő, kissé melege van, különösebben nem zavarja. Pihenésnél dönt, ahol van ott helyben leül, később elfekszik a hátára, hogy az égen a felhőket nézhesse. Gondolatai kikapcsolja, élvezi a levegőt, a tájat, a felhőket.
~ Valamit ebédre fognom kellene.~ Kicsit éhes már, ebédidő is közeleg. Lehunyja szemeit, hallgatja a hangokat, élvezi a természetet. Valami beszélgető társra vágyik, kalandozó útitársra, akivel a felgyülemlett kalandjait megoszthatja.
~ Talán majd valamikor lesz egy útitársam. ~ Felkel a fűből és tovább indul, kulacsából iszik egy kevéske friss vizet, a maradékkal pedig leönti a fejét, hogy felfrissüljön. módosít tervein, vizet keres majd, utána ennivaló, este pedig az erdő közelében majd tábortűzénél melegedhet.
~ Arra van egy völgy, megnézem.~ irányt változtat, nemsokára meg is talál egy forrás, amiből vételez vizet, kulacsait feltölti. Erdőben van a hely, ahol kissé árnyékos, nem annyira süt rá a nap. Fát indul gyűjtögetni, száraz ágakat.*
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-19, 8:49 pm

*Érzem, ahogy elsüvít a szárnyaim alatt a levegő... a szél végigkaristolja a pikkelyeim, annyira csodálatos az egész... Néha vágyom rá, hogy csak repüljek, hogy csak szálljak és szálljak, hogy végül eggyé váljak a levegővel... Annyira csodás lenne megszabadulni minden béklyótól, minden szenvedéstől és nyűgtől, ami a földhöz kötöz engem, eggyé válni az éggel a szabadsággal...
De az erőm nem elég, gyenge vagyok ahhoz, hogy a része legyek a végtelennek. Halk sóhaj hagyja el a szám, olyan halk, amit a levegő erős süvítésétől egyáltalán nem lehet hallani. Irányt változtatok és a föld felé szállok. A felhők megritkulnak a szemeim előtt és látom, mint tárja fel napköntösbe burkolt testét a dombság. A lábaim belesüppednek a fűbe, ahogy landolok, a selymes szálacskák mint bársonyos szőnyeg úgy terülnek szét.
Hamarosan már kisebb az árnyékom, eltűntek szárnyaim, emberi alakomban taposom a füvet. Lehajolok és végigsimítok a szálakon. Olyan tiszta és békés az egész. Ernyőt vonok a tenyeremmel a szemem fölé és úgy nézek végig a hullámzó füvek tengerén. A távolban egy kis erdőcskét látok, és mivel ma már nincs sok kedvem tovább szállni, így elindulok arra. Akár repülhetnék is, de mára elég volt a szabadság mámoros imádatából. Nem, jobb lesz, ha a földön maradok.
Amikor beérek az erdőbe már egy jó ideje bolyongok a fák között megfelelő szálláshely után kutatva, amikor valami mozgásra leszek figyelmes. Az ösztöneim azonnal megriadnak, de nem változom sárkánnyá, maradok így és közelebb lopakodom. Egy férfi mintha fákat szedegetne. Érzem hogy kissé elmosolyodom. Egy darabig elnézem a békés képet, aztán indulnék el innen... de valamiért azon veszem észre magam, hogy kilépek a fák közül, az alak mellé.*
- Elnézést, nem akartam megzavarni, csak láttam, hogy fát szed. Esetleg csatlakozhatnék?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-19, 9:15 pm

* A fa gyűjtögetése időigényes feladat, viszont egyben hálás is, mert a kis tűz amelyet a meleget fogja adni kellemes lesz. Mikor mindkét keze megtelt száraz ágakkal akkor visszamegy a táborhelyére, ahol lerakja őket. Indul neki a következő adagért már a kezei éppen tele vannak, mikor mozgást hall, a fák közül nem sokkal rá, az idő törtrésze alatt egy női hang is csatlakozik hozzá.*
- Szép napot! Csak nyugodtan. * mutatkozik meg vendégszeretete a másiknak, ha tudná valójában egy sárkánnyal van dolga akkor nem így tenne. Végigméri a nőt, a smaragd tekintet minden vonalat megnéz a másikon, persze csak módjával.*
- Hideg lesz az este, próbálok minél több fát összegyűjteni, kitartson holnap reggelig. * Indul vissza táborához, reméli a nő követi őt, megérkezve lerakja a fákat a többi közé.*
- Jó lenne vastagabb fákat is találni, mert ezek hamar leégnek. * Néz rá a halom száraz gallyra, ami csupán gyújtósnak jó. Megindul érzései szerint egy másik irányba, mikor így szól az ismeretlen nőhöz.*
- Megtudhatnám a nevét? Esetleg miért egyedül? * Kíváncsi a másik válaszára, közben a távolban, vastagabb gallyakat, lát meg.
~ Jó a hely, tetszik, hogy itt lehet tüzelőt találni. ~ Közben gyűjti össze amiket a szemével kiszurt előre.*
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 6:34 pm

*A férfi mellé szegődök, elnézem, ahogy serényen építi a tábort. Van valami megnyugtató az egészben. Ez is olyan békés elandalító kép, mint ami az égből az erdők méltóságteljes hullámzása...
Eszembe jut, hogy talán segítenem kéne neki, ha már ide jöttem, de valahogy az az érzésem van, hogy az tönkre tenné ezt az üveggyöngynek tetsző pillanatot. Inkább csak hallgatok és követem, egészen addig, amíg közvetlenül nekem nem intézi a kérdést. Akkor egy pillanatra megállok, elgondolkozom a dolgon, kisimítok néhány hosszú fekete tincset az arcomból, majd aranyszín szemeim az ég felé emelve válaszolok.*
- A nevem Lyn. Azért sétálok egyedül, mert habár társaságban az igazi az út, jelenleg nem volt, aki mellém szegődött volna, engem viszont vonzott a változás, égett a talpam alatt az út, így aztán nekivágtam egyedül a világnak.
*Kissé elmosolyodom, hiszen mindig egyedül utazom. Ezerarc a rejtélyes utazó, aki jön, aztán elmegy ha fordul a szél. Gyenge szellő támadt és körbetáncolt minket. Levettem a csuklyám, mert zavart hogy homályba borítja az arcom. Aztán feleszméltem, és hogy elfoglaljam magam kissé felkapkodtam néhány ágat a földről, amiket találtam.*
- És maga? Hogy kerül ide, kit tisztelhetek önben, és hogyhogy egyedül? - *Teszem még hozzá a végére az kérdését egy kurta mosoly kíséretében.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 7:40 pm

* Bemutatkozik a hölgy, majd magyarázattal szolgál, hogy ő is olyan vándor fajta mint ő. Állandóan úton van, keresi a kalandokat, a változatosságot és ráadásul egyedül indult el, akár csak saját maga.
~ Talán megleszünk ~ Villan át agyán ez a két szó, mikor a másik visszakérdez, hogy ő kiféle és miféle, amire természetesen válaszol.*
- Wyamor Zendur, vándor * mutatkozik be egyszerűen, semmi különleges nincs benne. Hogy ő miért van egyedül itt? Ezt a kérdést kicsit pihenteti, nem egyből vágja rá a választ.*
- Legtöbbször egyedül járok, olykor pár alak hozzám vetődik de különösebben nincsen jelentősége. * hallgatásba merül, folyamatosan dolgozik a keze, mire újra megtelik.*
- És hol vannak a fegyvereid? * Feltűnik neki, a másiknak egyáltalán nincs védelmi eszköze, azt pedig nem tudja, hogy mágiában is ismeretes. A sajátja a helyükön pihennek a tokjaiban, némi nyugalmat ad a számára, másik részről bízik a mágia tudásában.*
- Induljunk vissza a táborba, ennyi fa elég lesz, majd még szedünk ha kell. Inkább valami ennivalót kell szerezni. * Sarkon fordul, a tábor újra a cél. Megérkezve pedig egy kis pihenőt iktat be a teendői közé, már ha társasága van.*
- Tud vadászni? Tűzet gyújtani? * Érdeklődik, mire lehet befogni a nőt, milyen képességekkel rendelkezik. Fontos az önellátás szerepe, főleg egy ilyen helyen. Egyenlőre ennyi kérdéssel beéri, később is fel tud majd tenni újabbakat.*
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 8:05 pm

*Amikor visszaérünk a táborba csak akkor szólalok meg. Magamhoz képest egészen csendes vagyok. Ha emberek között töltöm az időm, dalolok, furcsa történeteket találok ki, vagy éppen a vitatkozókat csitítom el, most nem. Van valami olyan béke ebben a helyzetben, ezen a tájon, amit nincs szívem tönkre tenni a szavaimmal. Megrázom a fejem, olyan abszurd és őrült ez a gondolat..
~ Meg fogok őrülni ha így folytatom... talán nem egészséges ennyit egyedül kóborolni annak a gyilkosságnak a kísértő emlékével... az lesz a vége, hogy megháborodom... ~

Amikor hozzám intézi a szavait, csak elmosolyodom. Gondolkozom rajta mennyit áruljak el és mennyit ne. Na nem mintha hazudni akarnék neki, kedvesnek és nyugodtnak tűnik, egyszerűen már csak nem tudom kiben bízhatok. A legtöbb ember megrémül, vagy ellenem támad, amikor megtudja hogy sárkány vagyok... arról nem is beszélve, hogy fekete az irhám színe...
Belefújok a tenyerembe, mire szép tűzlabdacs formálódik benne. Pár pillanatig úgy tartom, figyelem, ahogy a kicsiny nap narancsvörös fénye ott izzik. Majd összecsukom a kezeim. A tűzgömb kevés füst kíséretében feloszlik.*
- Nos ha éppen kell tüzet gyújtani úgy hiszem tudok, fegyvereim pedig nincsenek, nincs szükségem rájuk. Amúgy hogyan szólíthatlak?
* Mosolyogva figyelem, de azért aggódok mit szól a dologhoz.
~ Nincs szükségem fegyverre.. magam vagyok a fegyver... szárnyaló fekete halál... ~
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 8:28 pm

* Meghallgatja a másik válaszát, ami némileg kecsegtető és némileg nem. Az hogy a másik tüzet tud gyújtani az jól hangzik, viszont az hogy nincsenek fegyverei, az már kevésbé. Kissé meglepődik, mikor a bemutatót látja, egészen egyedi ezen varázslás formája Nem mintha félne de ilyet azelőtt még nem látott életében.*
- Hívj csak nyugodtan Zennek * Tudja le ezt a kérdést, miközben rájön a vadászat kérdése rá marad. Nincs kedve itt hagyni a nőt de kénytelen lesz. Feláll a helyéről, kicsit sóhajt egyet.*
- És én hogy szólíthatlak? * Kérdez vissza, kicsit körülnéz utána megszólal.*
- Megyek, fogok valamit estére, hamarabb úgy sem lesz * Világosítja fel a másikat, lába már viszi is. Először egy rétre kerül, ahol szétnéz az üregekben, hátha él valami nyúl ott de semmi. Biztonság kedvéért felállít pár csapdát, meglátja mi lesz. Tovább indul, talán némi erdei gyümölcsöt, kezeit teleszedi vele.*
~ Ennyi elég, estére csak lesz valami ~ Visszaindul a nőhöz, megérkezve az áfonyával kínálja.*
- Egy finom áfonya, tessék vegyél csak. Estére meg remélem egy nyulat is sikerül fogni. * mosolyog barátságosan a nőre, leül mellé a földre, nincs kedve álldogálni. Ránéz a forrásra a közelben, annak folydogálásába kissé belemerül, elnézi ahogy lefelé halad, finom hangja pedig szól hozzá.*
- Maradsz éjszakára, vagy sietsz valahova?
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 8:47 pm

* Ízlelgetem magamban a választ, és megjegyzem a nevet. Zen. Amikor rólam érdeklődik, csak elmosolyodom. Már az ajkamon lenne az Ezerarc, ahogy mindenki ismer, de ő valahogy többet kap, a valódi nevem. Több és kevesebb annál. Kevesebb, hisz nem a teljes valóság, ellenben egy másik valóságnak olyan része, amit jobban szeretek.*
- Hívj nyugodtan Lynnek.
*Amikor a férfi elmegy vadászni, önkéntelenül eszembe jut a saját vadászatom... Van egy olyan érzésem a férfi nem mászkálna ilyen nyugodtan körülöttem, hogyha akkor látott volna.
Sebesen szálltam, akár a kilőtt nyílvessző. A sötét árnyékom halál hírnökeként suhant végig a napsütötte tájon. Már éreztem a zsákmány illatát, már láttam, ahogy a bunda alatt rejtőző izmok miképpen viszik egyre előbbre és előbbre kilőtt nyílvesszőként a testét. Aztán amikor elértem hozzá lecsaptam. Egy lángcsóvával ropogósra sütöttem, mielőtt feleszmélhetett volna. Aztán leszálltam a valaha fenséges szarvas mellé, és úgy ahogy volt megettem az egészet. Kissé jobban átsült mint kellett volna, dehát semmi nem lehet tökéletes...
A vadászatra tegnap délben kerítettem sort, így igazából nem voltam annyira éhes.. egy szarvas elég laktató. Ellenben mire végiggondoltam az egészet (Úgy tűnik kissé elkalandoztam) a férfi mér vissza is tért. Annyira nem voltam éhes, de vettem a felkínált gyümölcsből, már csak az illendőség kedvéért is.
Amikor az estéről kérdezett bólintottam.*
- Nos ha nem zavarlak szívesen maradnék, nem sietek sehová, oda megyek és akkor, amikor a kedvem tartja.
*Kedvem lett volna hozzátenni, hogy a világ minden ideje a rendelkezésemre áll, de ez nem volt a legjobb ötlet.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-20, 9:13 pm

* Neki így is jó, meg úgy is, bólint egyet, hogy tudomásul veszi maradását. Nekilát a tűzet előkészíteni, a sok gallyakat apróbbra töri, körülbelül egyforma hosszúságúra. Ellenőrzi megfelelő mennyiség áll rendelkezésre tüzelő szempontjából, mivel még világos van, így megint elsétál tüzelőért. A csapdáshoz nem megy még, idő kell ahhoz, hogy állat essen abba, így a fagyűjtögetés igazán kézenfekvő tevékenység. Meg is feledkezik vendégéről, aki valószínűleg még mindig ott üldögél. Talál jó vastag száraz fél törzsek, átmérőbe mint a karja, s pont méretes.
~ Ez pompás, ezzel a nyulat el lehet készíteni. S még úgy látom van pár belőle ~ Megörül ennek, így ide oda szalad, míg végül teljesen kifárad a fagyűjtésbe. Újra leül a nő mellé.*
- Bocsáss meg, hogy így magadra hagytalak Lyn. ~ Elf ajkai között olyan szépen dallamosan csendül fel e név, utána még elmondja a további híreket.*
- Érzéseim szerint hideg lesz, nem tudom mennyire szoktad meg a földön alvást. Ha valami zavar, nyugodtan szólj. * Azon gondolkozik, milyen rendes természetes ágyat csinálhat a nő számára, úgy véli a másik kényes fajta. Persze a népében a nők nem azok, mind az erdő szülötte.*
- Mesélj valamit a legutóbbi kalandozásodról, utána én is mesélek egyet. * Mosolyog rá, kellemes időtöltésnek szánja, már ha vevő rá a másik. Ő megannyi történettel van tele, olykor jó lenne valakivel megosztania. Olykor hiányzik mellőle a nő, egy útitársnak igazán örülne.*
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-21, 10:30 am

- Igazán semmi baj.
*Mondom, amikor azért aggodalmaskodik, hogy magamban maradtam. Többet voltam már egyedül, mint az emberek többsége, így a magány jó barátom volt. Ismertük egymást és megszoktuk a másik társaságát.*
- Ó, igazán nem lesz semmi baj a földdel. Közelebb van az ember a természethez, éppen olyan jó az, mint egy kellemes ágy egy meleg fogadóban. Van amikor ezt kapja az ember, van amikor azt. Tökéletesen jó mind a kettő. A ember az erdőben ne akarjon baldachinos ágyban hálni, ez nem annak a helye.
*Az elmúlt néhány estét is a földön alva töltöttem, esetleg barlangokba bújtam meg, ha védettebb helyre vágytam. Igazából most jól esett kicsit embernek lenni. Jó régen nem öltöttem már fel ezt az arcot, szinte már el is felejtettem milyen.*
- Hmmm nem is tudom mit meséljek. Az elmúlt időkben nem ostromoltam meg várakat, de még hercegnőket sem mentettem meg gonosz sárkányok karmaiból... *mondom röpke gunyoros mosollyal, aztán összeszedem magam és próbálok felidézni valami érdekesebb történetet.*
- Amikor utoljára pihentem fogadóban, az emberek azt kérték mondjak el valami jó történetet, ugyanis gyakran múlatom ilyennel az időt. Persze azok nem mind valóságos történetek, gyakran kitalált személyekről szólnak, de a népek azért szeretik őket. A történet most annyira különösre sikerült, hogy két férfi úgy összeveszett rajta, a történetben kinek van igaza, hogy egymásnak estek. A fogadós alig tudta kidobattatni őket. Ennél érdekesebb most hirtelen nem jut eszembe, sajnálom. *vonom meg a vállam. Látom magam előtt a harcomat a másik sárkánnyal, de az nem egy szép történet, inkább szomorú és komor.*
- És veled Zen történt valami különös?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-21, 11:03 am

* Megnyugszik, hogy a másik nem neheztel rá, hogy magára hagyta csak úgy, így akkor tovább nem is mondja ezen dolgokat, hanem a nő beszédére figyel, akinek különösképpen megeredt a nyelve kicsit. Ennek felettébb örül, az a érzése van hogy mégis csak jó társasága lesz, ő pedig szívesen fogadja a másikat, legyen az bármennyire fura is.
~ Mindenkinek megvan a saját világa.~ Kocsmai verekedésre csak mosolyog, neki is volt egy története, pár keményebb fickóval vagyis inkább az egyikkel küzdött. Nem találja azt érdekesnek, sokkal inkább egyedibb történetet keres. Már szürkül befelé, mikor úgy dönt ideje elkészíteni a tűzet. Gyakorlott mozdulatokkal készíti el, a tüzet s meg is gyújtja, kell neki egy idő. Pár perc múlva ott ropog előttük a tűz.*
- Valamikor régen korokkal ezelőtt, amikor még olyan 1000 éves lehettem mikor történt velem egy különös történet. Fenn északon a hegyekben barangoltam, senkit és semmit nem láttam, egy élőt se. A kilátás pedig szép volt. Hirtelen pár érdekes lény ragadt el, szőrösek voltak, s fura hangokat adtak ki, valami olyat hogy " Kwwrrwit " meg ha jól emlékszem " Kwwffeen". Beraktak egy jégcellába, aztán magamra hagytak. Később jöttek, piszkáltak és szagoltak, aztán nem tudom mi nem volt jó, vagy mi rossz de elengedtek, persze nem finoman, hanem távolra eldobtak, szerencsére a nagy hóban nem sérültem meg. Azóta arra a környékre nem merek menni, mert ha még egyszer eljátsszák biztosan én is mutatok nekik valamit. * Kicsit elgondolkozik a történet mesélésben, rak a tűzre.*
- Ennyi * Sóhajt egy jót, hiszen ha eszébe jutnak e lények, mindig elgondolkozik rajtuk.*
Vissza az elejére Go down
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-21, 10:43 pm

- Akkor mire várunk!
*Válaszolta, s mint a villám fel is pattant az ágyról, és a lehető leggyorsabban magára kapta ruháit. Félő volt, hogy valamit fordítva vesz fel. Én csak megszeppenve néztem gyorsaságát.*
- Irány Norlan!
*Mondta vigyorogva, majd határozott lépésekkel elindult kifelé. Hallottam ahogy megszakad a lélegzete amikor ráköszöntek.*
~Tegnap nem kevés alkoholt fogyaszthatott….
*Hallottam, ahogy lemegy a lépcsőn, de tovább nem hallgatóztam, az azért illetlenség lett volna, inkább elkezdtem szedelőzködni. Felvettem szütyőmet a földről, majd oldalamra csatoltam. Ezek után még felvettem íjamat és tegezemet, majd hátamra rögzítve elindultam lefelé.*
- Már az este rendezted. Nem emlékszel?

- Háááátt.
*Hallottam a földszintre érve. Gyl épp a fogadóssal nevetett. Nem úgy tűnt mint aki szívből nevet. Sejtésem be igazolódott, ugyanis amint Gyl elfordult, hogy az ajtó felé vegye az irányt lehervasztotta mosolyát…
Az ajtóban volt mire utolértem.*
- Én vagyok a bűnös… én rendeztem a számlát a nyereményedből, de itt van a visszajáró. A tálcán volt amit reggel behozott a szobalány.
*Mondtam Majd Gyl kezét felemelve tenyerébe nyomtam a kis csörgő erszényt, majd arcára nyomtam egy puszit.*
- Azt hiszem, indulhatunk is.
*Jelentettem ki, majd nagy lendülettel ki is nyitottam az ajtót. Kilépve a szabadba jó nagyot szippantottam a levegőbe.*
- Nah, induljunk!
*Mondtam, majd Gyl kezét megragadva elindultam. Olyan érzésem volt, mintha szikrázna a kezem, de jó érzés volt.
Már láttuk a határt. Az erdő határát. Tudtam, hogy át kell rajta haladnunk, de nem tudtam pontosan a sok ösvény közül melyik vezet Norlan- ba. Gyl mellett haladva el is indultunk, nem is telt bele sok idő mire elértünk egy elágazáshoz…*
- Gyl… most merre??
*Kérdeztem tőle erősen megszorítva kezét.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-22, 1:56 am

// Mitsi

* Még mindig az este hiányzó foszlányaira próbálom megtalálni a megoldást, mikor már lassan az ajtó elé érek.
Mitsuko csak ekkor ér utol, melyet egy vállamra helyezett kézzel tudat velem. Felé fordulok.*
- Én vagyok a bűnös… én rendeztem a számlát a nyereményedből, de itt van a visszajáró. A tálcán volt amit reggel behozott a szobalány.
* Hirtelen nem is tudtam, hogy kellene reagálnom erre. Egyrészt meglepett az a tudat, hogy nyertem kockán, ami ugyan nem volt túl ritka dolog, de azokra emlékezni szoktam. Másrészt az a tudat, hogy ő fizetett az én nyereményemből ismételten nem vet rám túl jó fényt, hiszen ez azt jelenti látott abban az állapotomban, amiről én még nem tudom milyen volt.
Miközben ezen töröm a fejem, Mitsuko felemeli egyik kezem, majd belehelyezi a visszajárót tartalmazó erszényt. Sőt bónuszként egy puszival is gazdagodok.
Még mindig kicsit bambán nézek előre, hiszen nem olyan egyszerű az ember fejét ellepő kérdéseket csak úgy félresöpörni, de mindent megteszek, hogy ez ne látszódjon rajtam.*
- Nah, induljunk!
- Útra fel!!
* Harsogom, miközben Mitsuko megszorítja kezemet.
Utunk egész jó ütemben halad, egészen amíg meg nem érkezünk a erdő határához, melyen át vezet az út Norlanba. Azonban az út hamarosan több irányra válik.*
- Gyl… most merre??

~ Igazán jogos kérdés. Itt az ideje, hogy előkeressem.
- Máris.

* Kezének elengedését követően, holmim közül előkutatok egy fém hengert, majd azt kinyitva előveszem annak tartalmát. Egy térképet. Szinte azonnal rálelek helyzetünkre*
- Itt lennénk.
* Motyogom az orrom alatt. Ami igazából csak kicsit hangosra sikerült gondolatomat tükrözi.
Mutatóujjammal végignézem a lehetséges ösvényeket, egészen addig, amíg a Norlanba vezetőt meg nem találom.*
- Az lenne az!
* Mutatok rá az egyik ösvényre. Még egyszer átfutom az ösvény útvonalát a térképen. Ez alkalommal magát az ösvényt vizsgálom meg.*
~ Ezt le kellene vágni.
* Jegyzem meg egy nagy íves kanyarnál, melynek a levágásával akár órákat is spórolhatunk. Ami számomra egyet jelent azzal, hogy annyival hamarabb szerezhetjük meg a növények, és annyival hamarabb fejezhetjük be azt, amit nem is olyan rég abbahagytunk.*
- Nézz csak ide!
Mit szólnál hozzá, ha levágnánk ezt a kanyart? Nem tűnik túl nehéznek a terep, és elég sokat nyerhetünk rajta.

* Egy apró csókkal próbálom meg emlékeztetni Mitsukot, miért is olyan fontos számunkra az idő.
Amennyiben Mitsuko elfogadja a javaslatot, a tárolót elrakom, de a térképet kezemben tartom, hogy megleljük a megfelelő kanyart, illetve után a megfelelő irányt.*
- Itt kell letérnünk az útról és arrafele egyenesen.
* Mutatok az egyik irányba, mely egy domboldalon vezet felfele. *
- Ne aggódj csak az eleje ilyen meredek.
* Teszem hozzá egy kellemes mosoly társaságában. Végül elérkezik az idő, hogy a térkép a hengerbe kerüljön, majd vissza a helyére.
Szerencsére a térkép nem tévedett. Tényleg csak az első szakasz volt meredek, de azt közösen sikerül leküzdeni. Onnantól kezdve már csak lankásan ereszkedik lefele.*
- Megmondtam.
* Jegyzem meg mosolyogva. A mosoly csak akkor kezd lankadni, mikor pár méter megtétele után egy tábortűz nyomaira bukkanok, majd ezt követően észreveszem azt a majd tucatnyi fekhelyet is mely az itt alvók számát jelentheti.*
~ Banditák.
* Tudatosul bennem a gondolat, hiszen az út még igen csak messze van, és mások nem nagyon szoktak ilyen távol tábort verni.
Aggodalmamat még nem osztom meg Mitsukoval, pedig biztosra veszem, hogy ő is észrevette mindazt, amit én, sőt még talán sokkal többet is.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-23, 10:13 pm

//Zen//

*Jó ideig csak töröm a fejem a történeten. Kis idő után eszmélek rá, hogy összeráncolt szemöldökkel bámultam a tűzbe. Furcsa volt az egész története, illetve nem is a furcsa a jó szó rá, inkább a megdöbbentő. És már azon is elcsodálkoztam milyen öreg a mellettem ülő férfi. Ha ez akkor történt, amikor 1000 éves volt...*
~ Hűha.. érdekes szervezetekkel hozhatja össze a sors a sárkányt, ha kalandozni indul... ~
*Kis ideig még bámulok a tűzbe, majd megkérdem.*
- Igazán nem akarom felkavarni az emlékeket, de egészen elképesztő ez az egész... Mégis milyen lények lehettek ezek? Úgy értem én még fiatal vagyok, de azért jártam néhány helyen... de ilyen szőrös valamikről még nem igazán hallottam. Ha összesodort volna velük a sors, úgy hiszem emlékeznék rájuk.
*Kissé megrázom a fejem, már ezeknek a valamiknek a gondolata is különös. Majd aggodalmasan a férfire nézek.*
- De elnézést, ha ezzel valami kellemetlen emléket ébresztettem föl. Természetesen nem kell beszélned róluk ha nem akarsz... csak nem tudok mit kezdeni ezzel a mindig kíváncsi önmagammal.
*Bocsánatkérő aranyszemekkel pislogtam rá. Jó volt beszélgetni a tűz mellett, valahogy olyan békés és otthonos volt az egész. A mesteremmel voltak ilyen estéim és azokat is borzasztóan élveztem. Vártam hogy átkaroljon és buta meséket mondjon a csillagokról... de ilyen már nem lesz, ő már meghalt... miattam.
Kissé elkomorodom, de igyekszek, hogy ne látszódjon az arcomon.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-24, 8:34 pm

//Lyn//

- Milyen lények lehettek? Nem tudom, talán egy új faj, egy új megjelenés. Lehet egy örült mágus félresikerült kísérlete. Épp olyan tudatlan vagyok ebben az ügyben mint te. * magyarázza el Lynnek a helyzetet, azért próbál magában valami értelmes magyarázatot keresni, besorolni őket valahova de nem érzi magát olyan nagy személynek, hogy ő ilyeneket eldöntsön.*
- Ha lehetne, nem beszélnék róluk. Nekem nagyon meglepő volt a jelenlétük, a megjelenésük és beszédük * Magyarázza tovább a szép szemű nőnek. Ránéz a tűzre, rak rá, ki ne aludjon, hanem tovább melegítve őket az éjszakában, nyugodtan beszélgethessenek amennyire szükséges.*
- De tudok még más történeteket is mesélni, melyek olyan félelmetesek mint egy fekete sárkány. * Kicsit elmosolyodik a saját kis hasonlatán de talán nem is mondott oly nagy hülyeséget vele. Észreveszi kis komorodást a másikon, ami kellőképp alkalom a számára, hogy odaüljön a nőhöz, átkarolja finoman majd kedvesen megszólal*
- Valamivel megbántottalak? Vagy mi jutott eszedbe amely elkomorított téged? * Még kedvesen meg is simogatja barátian a nő oldalát, igazán finoman, biztatón. Nem vár választ, nem várja el, hogy a másik feltárja előtte gondolatait, ha nem szeretne róla beszélgetni, akkor nem kell.*
- A mosoly sokkal szebben áll rajtad * Tűz ropog, mibe belenéz előttük, több szó nem is hagyja el az ajkait, türelmesen vár mi lesz most.*
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-24, 10:20 pm

*Kissé jobban összehúzom magam, mintha el tudnék bújni az emlékek elől...*
~ Milyen butaság... van ami elől nem lehet elbújni... van ami nem múlik el, csak fájó tüskeként ott marad az ember szívében örökre, hogy gennyedző sebként fekélyes mételyként mérgezze a szervezetet.
* Meglepetten néztem föl, amikor valaki hozzám ért. Szinte egyszerre ült oda mellém és fogtam fel mit mondott.*

~ Szóval rémisztő, mint egy fekete sárkány? Nos igen.. talán van benne valami...
*Elmondanám az igazat, ellökném, hiszen valóban veszélyes vagyok, öltem, és miattam haltak meg, akiket legjobban szerettem. De nincs erőm hozzá. Olyannyira idegen és magányos vagyok ebben a világban. Nem akarok egyedül lenni, legalább egy kis ideig nem.
Csak megrázom a fejem és azt veszem észre, hogy belesimulok az ölelésbe.*

~ Ezt meg fogom bánni... gyűlölni fog, ha megtudja az igazat, ha megtudja hogy hazudtam, ha megtudja hogy gyilkos szörnyeteg vagyok... De mit számít? Hiszen alig ismerem még, talán holnap elválunk és csak egy ismerős arc lesz, ha legközelebb összefutunk az út porától terhes köpönyegekben. Végül is mit számít tehát egy apró hazugság? Ma este egyszerű ember leszek, és végre elmondom a bánatom...
- Meghalt a nevelőapám, és azóta nagyon hiányzik. - *kezdtem bele halk bánatos hangon.
Olyan hideget éreztem a szívemben, amilyen forró a láng volt, aminek parancsoltam.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-25, 2:57 pm

* Nem tudja mi játszódik le a másikban, mit gondol róla. Ő csak annyit vesz észre az egészből, hogy a nő teljesen belesimul az ölelésébe, teljesen megadja magát neki. Oly védtelennek tűnik számára a nő, aki most oly törékeny, hogy vigyázni kell rá. Így hát kötelességének érzi megvigasztalni a másikat.*
- Az én nevelő szüleim is hiányzanak, megölték őket a szemem láttára. S bár magányos vagyok, mindig azt mondom magamban, egyszer úgyis fogok még velük találkozni. Nevelőapám aki törpe volt mindig azt mondogatta nekem, hogy fiam egy biztos, a halál, a többi rajtad múlik. S hogy egyszer mindenki meghal, legyen az hamar vagy akármilyen hosszú idő múltán. Nekem sok minden hiányzik de már nem gondolok rájuk, nem kísértem magam a régmúlt dolgokkal. Inkább a mára gondolok, a túlélésre, a jövőre. *Magához húzza végül Lynt, fejét odarakja a másikéhoz így pislant bele a tűzbe.*
- Ha szeretnél sírni nyugodtan megteheted, könnyeid nem hiába fogják Lanuria földjét áztatni. * Megsimogatja nyugtatón Lyn hátát, oldalát és elengedi. De csak azért mert ideje megnézni azokat a csapdákat.*
- megnézem a csapdákat, mindjárt jövök. * Lassan de biztosan indul meg a csapdái felé, még pár alkalommal odapillant a bánatos nőre, majd eltűnik. Pár perc séta után máris a mezőn keresgéli a csapdákat. Két nyulat sikerült fognia, aminek örül. Visszaindul a tűzhöz kezdi a hideg bekebelezni a tagjait, megérkezve felmutatja a két finom példányt.*
- Ez a vacsora. Nekilátok elkészíteni. * Nem zargatja továbbra sem a nőt, inkább a nyúzással van elfoglalva, nyárskészítés, utána meg elkészíti a tűzhöz a sütőjét. Nyárson kezd sülni a nyúlhús ő pedig visszaül a nő mellé.*
- Jobban vagy már?
Vissza az elejére Go down
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-26, 8:35 pm

*Kis ideig még csöndes vagyok, hallgatom, amit a férfi mond. Aztán elmegy, hogy ellenőrizze a csapdákat. Összehúzom magam és a lángok közé bámulok. Olyan, mintha egyenesen egy sárkány izzó torkába néznék bele...*
~ Én sárkány vagyok.. méghozzá fekete sárkány. Nem hagyhatom, hogy emiatt rosszul érezzem magam! Az emberek lehet hogy félnek tőlem, de mit számít? Eddig megvoltam egyedül, hát ezek után is megleszek!
*A kis eszmefuttatás erőt önt belém. Az alattomos hideg kikúszik a lelkemből, és immár biztosabban nézek előre, amikor a férfi visszatér.

Amikor leül mellém sütögetni, azzal a kedves nyugalommal, én fölállok.*
- Mutatnom kell valamit Zen, csak mert jobb ha tudod.
*Azzal egy pillanat alatt megváltoztatom a kinézetem. A másik kedvenc arcom veszem föl. Fekete tincseim vérvörösbe csavarodnak és a szemem is kap egy kis rezes csillogást. A bőröm sötétebb lesz valamivel, tejeskávé színű, a füleim pedig megnyúlnak hosszúkás elf fülekké válnak.*

- Én sárkány vagyok, fekete sárkány. *mondom hűvös nyugalommal. Végig figyelem a másikat, hogy lássam mit reagál. Készen voltam, hogy elfussak, vagy harcoljak.*
~ Nem tudom miért mondtam el... egyszerűen csak így volt igazságos...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-27, 1:10 am

// Gyl


- Máris.
*Mondta, majd elengedve kezemet táskájában kezdett kutatni. Nem telt bele sok idő kivett belőle valamilyen tekercset, melyet széthajtva én is megfigyelhettem közelebb hajolva Gylhez.*
~Egy térkép.
- Itt lennénk.
*Mutatott rá egy pontra mely jelenlegi helyzetünket mutatta. Kis idő elteltével, miután tanulmányozta a térkémet rámutatott egy ösvényre, és kijelentette, hogy az lesz a jó ösvény, majd ismételten átadja magát a térképnek. Míg ő keresgél, én addig odasétálok az egyik fához és kezemet ráhelyezem. „Badumm, badumm” Hallom szinte a fa szívének, lelkének dobogását. Suttogattam egy kicsit a fát, hisz nagyon szerettem az erdőket, s éreztem, hogy mellettem állnak.*
- Nézz csak ide! Mit szólnál hozzá, ha levágnánk ezt a kanyart? Nem tűnik túl nehéznek a terep, és elég sokat nyerhetünk rajta.
*Mondta, majd mikor oda értem hozzá adott egy csókot, akaratlanul is de eszembe juttatta az elmaradottakat.*
- Itt kell letérnünk az útról és arrafele egyenesen. Ne aggódj csak az eleje ilyen meredek.
*Néztem a térképet, és ezen a lapon is elég félelmetesnek tűnt a hosszú út mérete, de nem ért fel azzal amit a Gyl által nézett levágást illette.*
- Hát nem is tudom…
*Mondtam, de nem is reagált, helyette összetekerte a térképet, majd visszatette a helyére.
Igaza volt. Az eleje meredek volt, de utána már csak lankásan ereszkedtünk lefelé. Egy idő után hangokat kezdtem hallani, ember hangokat. Beszélgettek valamiről, de ahhoz túl messze voltunk, hogy halhassak valamit.*
- Megmondtam.
*Mondta Gyl amitől figyelmem ”visszaugrott” közvetlen környezetemre.*
- Igen Gyl megmondtad… de..
*Úgy éreztem, nem kell folytatnom a szövegemet. Most már olyan távolságon belül voltunk, amilyen távolságból már ő is többé-kevésbé tisztán láthatott mindent..*
- Ha jól sejtem banditák… és egy.. kettő…hat fekvőhely… de nincsenek itt…
*Kezdtem suttogva, hogy a lehető legkevesebb zajt kelljen hallgatnunk.*
- Szerencsénk van, nincsenek a közelben tovább mehetünk.
*Mondtam, ezen túl kicsit hangosabban. És elindultam magam után rántva Gylt. Nem kellett sokat mennünk mire vissza tértűnk az ösvényre. Most már biztonságban éreztem magam. Szerettem inkább az úton menni.*
- Nah most már nem rövidítünk, irány Norlan, lehetőleg az ösvényen!
*Jelentettem ki boldogan, de boldogságom nem tartott sokáig. Kard csattanásokat hallottam hírtelen hangosnak.*
~Már megint csak Gylre figyeltem.
*Szidtam magamat, majd Gylre néztem. Több mint valószínű, hogy ő is hallja a kardcsapásokat.*
- Asszem megtaláltuk a banditákat. Menjünk segíteni… Gyere már Gyl!
*Mondtam, miközben Gylt próbáltam egy húzással futásra késztetni. Nem menekülni, oda jutni a csatához. Éppen belepottyantunk a kellős közepébe. Én nem is vártam sokat, kardomat elő felkészülni, vigyázz, rajt.*
* Mondtam magamnak, majd elindultam s vívni kezdtem a bandával. Nem volt egy igazán könnyű eset. Ha egy férfi támad rá egy nőre az még okés, de hogy egy túlméretezett ember kinézetű valami rátámadjon egy ELF-re az már borzalmas.
Egy izompacsirta is lehet egér, mert csak egy gyengepontját kell tudni és ott elkapni, így is tettem. Meg is lett az eredménye. Banditák Mitsuko, 0:1*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-27, 4:05 pm

* A nő mutatni szeretne valamit, amit persze kíváncsian vár mi szépet mutathat a másik. Kicsit el is felejtette már, azt a különös jelenetet amit csinált, úgy tűnik nem ragadta meg a figyelmét. Tekintete végigméri a megjelenést, még mikor ember formában van.
~ Még mivel lephet meg ez a leány? ~ Amint elhangzik ez a gondolat agyában az hirtelen egy csinos elf nővé válik, pillanatok alatt, amely teljesen meglepi őt. Mivel kicsit a mágiában ismeretes, így nem igazán sokkolja le maga az egész, viszont megnézi a még csinosabb külsőt, az új alakját.
~ Gyönyörűbb ebben az alakban. ~ Igen tetszetős a másik, fel sem tűnik neki saját szavai. Sárkányokkal még nem igazán találkozott eddigi élete során, olvasni már olvasott, viszont azok nagyon hiányos adatok.Meg is tapsolná a másikat, ha nem hallaná a következő kijelentést, ami szerint a nő az egy sárkány, nem is akármilyen sárkány, egyenesen fekete. A nyugalomból hirtelen átvált félelemmé, amely végül is annyira lebilincseli őt, nem bír felállni, egy szó nem tud kijönni ajkain. Látszik rajta a félelem, izmai feszültek, ugrásra készen.
~ Hova meneküljek? Úgyis utolér! Mit tegyek? ~ Csak ezek a gondolatok futkosnak körbe körbe, meg is akadályozva, hogy cselekedjen. Mered előre a nőre, a másik szemeibe fúrva tekintetét, hirtelen olyan védtelennek érzi magát, másrészről élete eme fekete sárkány kezében van. Hiába lehet az elf kedves a sárkányokkal, nem ér semmit, főleg ha fekete példányról van szó.*
Vissza az elejére Go down
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-28, 8:24 pm

// Mitsi

* Még alig sikerült összeszámolnom a fekhelyeket, mikor Mitsuko megszólal.*
- Ha jól sejtem banditák… és egy.. kettő…hat fekvőhely… de nincsenek itt…
- Szerencsénk van, nincsenek a közelben tovább mehetünk.
* Kezemet megfogva elindul, ezzel engem is magával visz. *
- Igen szerencsénk. Egyébként, még ott is van néhány fekhely nyoma.
* Mutatok rá egy területre, mely kicsit távolabb van a többitől. *
~ Nem szeretnék összefutni ezekkel.
* Utunk további részében szerencsére nem sikerült ránk akadniuk, sőt ami még nagyobb örömöt okozott számomra, mi se botlottunk beléjük. Pedig meg lett volna rá az esélyünk.
Végül csak visszajutunk az útra. *
- Nah most már nem rövidítünk, irány Norlan, lehetőleg az ösvényen!
* Szép látványt nyújtott mosolya, melyet nem szívesen akarnám eltüntetni arcáról, de úgy érzem, muszáj lesz.*
- Szerintem ez nem a legjobb ötlet. Inkább pont az ellenkezőjét kellene tennünk. Minél nagyobb kerülővel kellene mennünk, ha el akarjuk kerülni őket. Biztos vala…
* Hírtelen mintha fémek találkozást hallanám, ezért elhallgatok, hogy jobban halljam.
Nem is kell sokat várnom, ismét hallom, ezúttal már biztos vagyok benne.*
- Asszem megtaláltuk a banditákat. Menjünk segíteni… Gyere már Gyl!
- De még azt se tu…
* Végül abba is hagyom a próbálkozást, hogy meggyőzzem őt, ne menjünk oda. De már késő, így inkább követem.
Egy kisebb kanyart követően szemünk elé tárul a helyzet. Egy szimpla rajtaütésnek tűnik. Sőt egy egész komoly rajtaütésnek. Hiszen elég komoly célpontot sikerült kifogniuk. Nem mindennap mászkál egy utazó kocsi testőrök kíséretében.
Még fel se tudtam mérni a szemben álló feleket, mikor Mitsuko már el is indul a harcba.*
- Várj!
* De mintha észre se vette volna, rohan tovább a banditák felé. *
~ Hogy a … !
* Már indulok is utána, de alig pár lépés megtétele után lelassítok.*
~ Kb egy tucat bandita, csak akad köztük legalább egy íjász, aki az esetleges menekülőkre, illetve a nem várt eseményekre figyel.
* Ilyen helyzetben tudom csak értékelni azt az időszakot, amikor én is ezt a szakmát űztem. Még ha csak rövid ideig is.
Kivont karddal, gyorsan behúzódok az erdőbe, azon az oldalon, amelyiken a táboruk is volt. Így az erdő fedezékét kihasználva közelíthettem meg az események helyszínét, és ha akad rejtőzködő íjász, akkor annak is ezen az oldalon kell lennie.
Miközben a fák között haladok előre, sikerül jobban felmérnem a helyzetet. A kocsit öt őr kísérte, akik közül kettő már halott vagy haldoklik. A banditák kötött is akad már négy halott vagy legalább is földön fekvő, de még így is jut minden testőrre legalább két bandita.
Tovább haladok a fák között, mikor sikerül kiszúrnom egy embert, aki egyszer csak feláll és kifeszíti íját. Mitsuko ekkor bonyolódik harcba termetes ellenfelével.
Látszik, hogy nem volt túl éber az őrszem. Inkább az eseményeket figyelte, ahelyett, hogy a feladatát végezte volna, így későn veszi észre Mitsukot. A felhúzott íj arra utal, várja a tiszta célpontot.
Mikor ez tudatosul bennem, már nem törődök azzal, hogy viszonylag halkan, de mégis gyorsan haladjak. Úgy helyezkedek, hogy a mellette lévő fa takarásában legyek, majd futásnak eredek. Közben próbálok rálelni a többi lehetséges íjászra.
Mire Mitsuko elindítja döntő támadását, én már elég közel kerültem az íjászhoz, hogy a törött ág hangját, amit az utolsó lépésem eredményez, még a sokkal erőteljesebb fémes csattanások hangja közül is felismerje. Kis rendülés jelezi meglepettségét. Majd mikor már a hang forrása felé próbál fordulni, kardom pengéjével találja szemben magát.
Tekintetemet gyorsan Mitsuko felé irányítom.*
~ Hála az isteneknek! Túlélte!
*Még egyszer körbenézek az erdőben. Mikor végzek ezzel, továbbra se találok újabb rejtőzködőt, így én is becsatlakozok a harcba.
Utam a legközelebbi őrt sanyargató két bandita felé veszem. Kihasználva a meglepetés erejét, első célpontomat sikerül hátulról levágnom. Ezzel sikerül felkeltenem a másik figyelmét, amit az őr használ ki. A pillanatnyi figyelemkiesést kihasználva sújt le áldozatára. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-29, 9:59 pm

*Csak nyugodtan bámulok. Vártam valami, bármi életjelet, de a másik meg sem moccan, úgy mint aki sóbálvánnyá merevedett.*
- Nem foglak bántani, ne aggódj. *mondom gunyorosan. Tudom, hogy úgysem hiszi el, de azért jobb közölni vele.*
~ Igen, ez annyira jellemző... még csak nem is látott sárkányként, amikor tompa pikkelyeim elnyelik a fényt, amikor a belső sötétség mintha az irhám is megfestené, amikor én vagyok az éjszaka, a sötétben rejtőző halál...
*Tudom az arcomra pengeéles gunyoros mosoly ül ki.*
- Elmehetsz ha akarsz, nem tartóztatlak, csak gondoltam jobb ha tudod. De ha akarod én is távozhatom, talán úgy lesz a legjobb...
*mondom halkan. Megszoktam a magányt, kibírom még kicsit, habár fájt, hogy valóban mindenki elítél csupán azért, ami vagyok...*
~ Az élet kegyetlen... de vajon miért ennyire az velem? Mit vétettem ellene? Vagy talán a szüleim bűnéért kell lakolnom??
*Megindulok a sötét erdő felé, mert jobb a magány, mint a rettegés, ami körülvesz*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-05-30, 8:30 pm

* Ez a félelem amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik, az a pár pillanat a döbbenet keverékével. Rájátszik oldódására a másik szavai, ami szintén azt igazolják, ami a dübörgő agyában már rájött, hogyha meg akarná ölni a másik, rég megtehette volna. Innentől kezdve kíváncsiság lesz úrrá, csak jobban meg akarja ismerni a másik lényt. Másik hiába mutatja meg gunyoros mosolyát, nem fog rajta. Utána még amikor ő megcsinálta ezt a jó kis tüzet, még ő távozzon el innen.
~ Nem, nem megy el innen senki se! ~ Van olyan makacs mint egy isten, s ha sikerül is a terve, nem orrol rá meg mégis Lyn akkor sikerrel is fog járni. Mikor távozni készül a szép alak, mely egy fekete sárkányt rejt azon nyomban felpattan és utána megy. Elkapja finoman a másik kezét és lágyan ejti ki a szavakat.*
- Ne menj! Maradj! Van hely számodra is, ugyanúgy részt vettél a gyújtós gyűjtésében. * Nem kezd bele magyarázkodásba, mi volt ez a félelem, teljesen felesleges róla beszélni. Elengedi a másik kezét, reméli a másik visszajön.*
- Tudod még sosem találkoztam hozzád hasonlóval, a történetek pedig mind csak rémisztőek, melyek mindig a rosszról, a pusztulásról szólnak. * Nem mondja ki szavaival, hogy teljesen meg szeretné érteni a sárkányokat, hogyan viselkednek, mire érzékenyek. Ahogy így a másik közelébe van, s ezt az alakját látja úgy vonzódik hozzá, s ezt meg is ossza a másikkal.*
- Lyn ebben az alakban, épp olyan elfnek nézel ki, mint én vagy bárki más. Egy vonzó elf nő, egy talán a több alakodból. Be kell vallanom, a rövid ismeretségünk során megkedveltelek * Ezzel kedves gesztust művel, finoman megöleli Lynt, belesimít bájos arcába. Várja a választ és a reakciót.*
Vissza az elejére Go down
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-01, 11:50 pm

// Gyl

- És ezzel megvolnék…
*Mondtam, miután a számomra utolsó banditát leszúrtam. Miután biztos voltam, hogy nem kel fel kihúztam kardomat belőle, majd szütyőmbe nyúlva elővettem egy kis rongyot és egy gyors mozdulattal letöröltem a vért a kardról. Amint visszahelyeztem a kardot a hüvelybe arcomról is letöröltem egy két cseppet. Csábított a vér illata, de türtőztettem magam.
Beletelt egy kis időbe mire a katonákkal és Gyllel legyőztük az összes banditát. Nem volt egy egyszerű munka, mert valahogy egyre erősebbeket kaptam, de szerintem a többiek se voltak egyedül.*
- Azt hiszem végeztünk…
*Jelentettem ki mikor odasétáltam Gyl- hez, majd kezemmel letöröltem róla is néhány csepp vért.*
- Nem esett semmi bajod?
*Kérdeztem tőle egy csók keretében. Tudtam, nem való egy ilyen helyzetbe, de mivel ő ember, az életemnél is jobban féltem.*
- Köszönjük szépen a segítséget.
*Mondta egy ismeretlen hang. Megfordultam. Éppen egy katona tartotta a hintó ajtaját melyből egy alacsony tömzsi ember szállt ki felettébb színes és fényes ruhában.*
- Ha nem jöttek volna segíteni biztos vesztünk… Hálámból meghívom önöket… jöjjenek velünk a kastélyomba…
*Mondta a férfi. Majd kezével invitált minket a hintóba. Ha akartunk ha nem be kellett szállnunk, ugyanis a kevésbé sérült katonák időközben mögénk keveredtek és hátulról befogva minket, kísértek a hintóhoz.*
- Hát… nem is… tudom…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ariette
Szürkeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 21

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-03, 6:19 pm

/3.Küldetés-Az istenek haragja/

-A fenébe,miért pont nekem kell szednem ebből a Blue Petal Dawn ..BLABLABLÁból!-szitkozódott Ariette,tudni illik mestere megparancsolta, hogy szedjen ebből a virágból.
-Egyeltalán miért kell ez? Ez a mágussá válás rögös útja? Akkor inkább mást választok!-gondolta magában, majd egy ügyetlen mozdulattal legurult a kék virágokkal, petrezselyemzöld fűvel borított dombon, és az addig összegyűjtött növényeket maga előtt, egy kisebb folyóban találta.
-Á, még ez is! Hogy az Istenekbe rúgjon bele valami!- ordította el magát. Hirtelen beborult az ég, és Ariette elé egy fekete felhő ereszkedett le.
-Na ne, miért sújtatok engem, Istenek? Még eső is lesz? -panaszkodott a lány.
-Nem, ez nem eső lesz ember, ki szitkozta az isteneket. - szólalt meg a távolból egy mély hang.
-Mi a fene?- azzal a mágustanonc már el is kezdett mormolni egy varázsigét, de aztán egy furcsa felfedezést tett. A felhőből egy alak emelkedett ki.
-Én vagyok a Nap Istene! És most büntetést fogsz kapni, amiért nevünket szádra merted emelni!- szólt az Isten haragosan.
-E-elnézést , csak már nagyon ideges lettem, kérem, ne öljön meg! Bármint megteszek, csak ne öljön meg! Nem volt szándékos! - könyörgött reszketve a leendő varázsló.
-Rendben, van egy feltételem! Zavard el ezt a sárkányt -majd az Istenség egy varázsgömböt teremtett a semmiből, amiben a sárkány volt- Verinol végvára mellől!
-De hát miért?- kérdezte ismét remegő végtagokkal.
-Túl sok füstöt ereget, s ezzel eltakarja a napot! Egyébként is, mi köze van ehhez egy ilyen senki fiának! Indulj, különben véget vetek szánalmas életednek!- majd a hatalmas lény egy fénylő gömböt kezdett formázni.
-Rendben, elindulok, és elzavarom azt a sárkányt, ha az életembe kerül is, hiszen ha nem tenném, maga ölne meg!- azzal a zavarodott lány elindult a Verinol végvára felé.


A hozzászólást Ariette összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-06-04, 9:58 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   

Vissza az elejére Go down
 
Déli-dombság
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 21 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 11 ... 21  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Déli szeglet-
Ugrás: