LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Déli-dombság

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 12 ... 21  Next
SzerzőÜzenet
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-03, 8:07 pm

// A kék hajú elf szépség Very Happy

* Még szinte össze se esik a bandita, mikor egy pillanatig összenézek az őrrel. Szó nélkül értettük egymást. Fegyvereinket készenlétben tartva indultunk a következő ellenfeleink felé.
Ez alkalommal egy három főből álló csoportot sikerült találnunk, akik nemsokkal érkezésünk előtt intéztik el eddigi ellenfelüket, mikor sikerül megosztaniuk a figyelmét és egy megfelelő pillantban indított támadást követően, holtan esik össze.*
~ Ennyit a meglepetésről.
* Húzom el a számat. Ez alkalommal nincs más szemtől szemben kell legyőzni őket.
Köszönhetően annak, hogy őrtársammal ellentétben rajtam semmi védelmet nyújtó öltözet se lelhető fel, így én lettem az elsőszámú célpontjuk. Nem is kell sokáig várnom, hogy a helyzett láttán magabiztosan támadjon rám két bandita, míg a harmadik az őrt foglalata el.
Kardom által nyújtott nagyobb hatótáv ez alkalommal is segítségemre, volt. Az egyik rám támadó bandita rosszul mérte fel a távolságot, így sikerült egy vágást ejtenem rajta, azonban sajnálatomra arra nem volt elég, hogy harcképtelenné tegye. Azonban ezt követően már ők se támadtak rám ész nélkül. Csak tapogatóztak és várták a megfelelő pillanatot a támadásra. Ezt elég hamar észre is vettem, ezért egy szándékos elvágást követően várt az érkező támadásra illetve a közelebb lépő ellenfélre koncentráltam. Támadásának kivédését követően pengém egyenes vonalban szánja át mellkasát.
Eddigre az őr is végez ellenfelével, és a megmerő bandita már nem okoz különösebb problémát számunkra.
Mire ő is holtan esik össze és keresném a következőt, azt kell tapasztalnom, hogy elfogytak. Túlságosan nem is bánom. Bőven elég volt ebből mára nekem.
Végül megpillantom Mitsukot, amint felém közeledik. Örömmel fogadom, hogy látszólag nem sérült meg. Ez sokat javít a hangulatomon is. Hiszen már egy ideje eltűnt a szemem elől, és bármennyire is próbáltam elhessegetni az iránta érzett aggodalmamat, hogy az ellenfeleimre tudjak koncentrálni, mégis folyton visszatért az érzés.*
- Azt hiszem végeztünk…
- Én is úgy látom.
* Jegyzem meg egy nagy levegővételt követően. Kezének lágy érintése igazán megnyugtatólag hat rám a harcot követően. Kicsit még hozzá is nyomom az arcomat.*
- Nem esett semmi bajod?
- Semmi komoly.
* Válaszolom mosolyogva, miközben keze és arcom eltávolodik egymástól. Még egy gyors pillantást vetek Mitsukora.*
- Örömmel látom, neked se. Igaz?
* Csókja meg is adja számomra a választ.*
- Köszönjük szépen a segítséget.
- Ha nem jöttek volna segíteni biztos vesztünk… Hálámból meghívom önöket… jöjjenek velünk a kastélyomba…
* Igazár érdekesen hangzik számomra, hiszen nem túl gyakran kerülök kastélyba és főleg nem mint vendég. Azonban a mögénk kerülő őrök kicsit elveszik a kedvem a dologtól.*
~ Csak nem fognak rátámadni azokra, akik nélkül jó eséllyel holtan végezték volna.
- Hát… nem is… tudom…
- Nem lesz semmi gond.
* Súgom Mitsuko felé. Ezzel próbálva kicsit javítani a helyzeten. *
- Gyere szálljunk be.
* Alig fejezem be a mondatot, mikor az egyik őr megszólal. *
- Kérem a fegyvereiket!
~ Még mit nem!
* Még mielőtt hangot adhatnék felháborodottságomnak, a hintós fickó szólal meg.*
- Semmi gond Dharr. Ha végezni akarnának velem, akkor nem sietnek a segítségünkre.
* Inti le az őrt és utat enged nekünk a hintóhoz. Miután mi beszállunk, ő is csatlakozik hozzánk.*
- Dharr indulhatunk!
* Adja ki a parancsot. *
- Elnézést kérek a katonáim modora miatt. Nem mindig cselekednek úgy, ahogy én gondolom.
* Rövid hallgatás után újra megszólal. *
- Bocsássanak meg a modortalanságomért, még be se mutatkoztam. A nevem Eron Ekraton.
* Először hagyom Mitsukot megszólalni, hiszen élete során, biztos több tapasztalatot szerzett, a hasonló beszélgetésekben, mint nekem. Végül én is bemutatkozom.*
- Szabad megérdeklődnöm, merre tartanak? Nem szeretnék gondot okozni meghívásommal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-05, 2:10 am

// Gyl

- Nem lesz semmi gond. Gyere szálljunk be.
*Suttogta a fülembe Gyl, mire odajött hozzánk az egyik őr.*
- Kérem a fegyvereiket!
*Kicsit meglepődtem a kérésen, hisz épp előbb mentettük meg őket, és erre még azt feltételezik, hogy megtámadjuk őket?*
- Semmi gond Dharr. Ha végezni akarnának velem, akkor nem sietnek a segítségünkre.
*Mondta a tömzsi ember, majd utat engedett a hintóba.*
- Dharr indulhatunk!
*Azzal nagy lendülettel elindult a hintó.*
- Elnézést kérek a katonáim modora miatt. Nem mindig cselekednek úgy, ahogy én gondolom.
- Semmi gond, legalább így lehet tudni arról, hogy hűségesek és csak a munkájukat végzik.
- Bocsássanak meg a modortalanságomért, még be se mutatkoztam. A nevem Eron Ekraton.
- Örvendek Eron Ekraton. Az én nevem Mitsuko Midnight.
*Mondtam enyhe mosollyal az arcomon, majd hagytam, hogy Gyl is bemutatkozhasson.*
- Szabad megérdeklődnöm, merre tartanak? Nem szeretnék gondot okozni meghívásommal.
*Kijelentésére elhúztam a hintó függönyét, hogy körülbelül behatárolhassam, hogy jó irányban haladunk-e.*
- Úgy tűnik jó irányban haladunk. Bár egy kis kitérő még beleférhet…
*Mondtam, majd Gylre néztem. Úgy tűnt ő nem aggódik, ellentétben velem. Én tudtam milyen nap van ma. Hogy mi történhet.*
- Ha önöknek jó irányban haladunk, akkor egyenesen a váramba megyünk és nem a közeli kis házba, ha nem baj.. Ott mégiscsak kényelmesebb lesz.
*Nem is figyeltem igazán, amikor mondta, ezért csak úgy reflexszerűen bólintottam. Karjaimat összefontam magam előtt s úgy meredtem a semmibe. Nem is vettem észre, hogy már kezdett besötétedni, hisz a kocsiban a függönyök miatt eleve nem volt túl sok fény, de hogy itt belül már lámpást kellett gyújtani, felkeltette a figyelmemet, ami valószínűleg eléggé lelankadt az utóbbi pár percben, vagy órában… ugyanis nem is emlékeztem semmire.*
- Azthiszem aludtam, hol vagyunk?
*Kérdeztem amikor épp nagy rántással megállta a hintó.*
- Felébredt? Épp most érkeztünk meg a várhoz. Kicsit hosszú volt az út bevallom, de itt maradhatnak a délután maradék részében, és szobát is biztosíthatunk önöknek.
*Ez volt az a pillanat, amikor elfogott a félelem. Gyors mozdulattal húzta el a függönyt és néztem fel az égre. Látni lehetett a napot, s a hold még nem kelt fel, de csak órák kérdése volt.*
~ Senki sem tud róla… valakinek tudnia kell… GYL!
*Jutott hírtelen eszembe, s rögtön megragadtam Gyl kezét*
- Amint kettesben maradtunk mondanom kell valamit.
*Megvárva Gyl válaszát, követtük Eron-t a várba, mely méreténél fogva nem volt hatalmas, de megmutatta, hogy birtoklója méretes vagyonnal rendelkezik.*
- Mi korán szoktunk vacsorázni, úgyhogy miután elhelyezkedtek a szobájukban szép lassan le is fáradhatnak majd.
*Szóhoz sem tudtunk jutni, máris jött két férfi és elindult a több tíz lépcsók egyikén, meg sem várva Eron parancsát, miszerint hova kell elszállásolnia minket. De nem úgy tűnt, mintha Eron mondani akarta volna.
Tíz percnyi kutyagolás után megérkeztünk egy nagy kétszárnyas ajtóhoz. A két férfi amint beértük őket, megfordultak és két különb irányban hagyták el a helyszint. Nagyon gyanús volt nekem, és ezt arcomon is lehetett látni.*
- Gyere Gyl menjünk be, muszáj mondanom valamit, amiről feltétlenül tudnod kell.
*Mondtam halkan, majd a nagy ajtó egyik szárnyát benyitotta. Egy tágas szoba kinézete tárult elénk. Kevés bútorral, de csak a szükséges dolgok voltak megtalálhatóak. Egy asztal, két szék, három láda és egy nagy baldachinos ágy a szoba kellős közepén. Kicsit fenn akadt a szemem, de most nem ez volt a lényeg. Hátrafordulva láttam, hogy Gyl is alaposan szemügyre veszi a szobát, de eme dolgát most kénytelen voltam megszakítani. Megfogva kezét behúztam az ajtón, majd bezártam azt.*
- Gyl ülj le valahova… légy szíves… a biztonság kedvéért.
*Megvártam míg Gyl a szoba valamely pontján helyet foglalt, majd hátat fordítottam neki, s hajamat előre húzva láthatóvá tettem számára a jelemet, mely már lassan elkezdett lüktetni.*
- Emlékszel, amit még erről mondtam? Hogy minden teliholdkor működésbe lépnek.
*Megvártam míg Gylnek beugrik Eroniai éjszakánk, s rájön, hogy miről beszélek. Hogy ma éjszaka telihold lesz.*
- Pontosan… ma telihold éjszakája van… és az átok nem más, mint az, hogy én halott leszek, míg a holdat megtalálod az égen.
*Mondtam, miközben visszaengedtem hajamat, hogy takarja a hátamat, s megfordultam és egyenesen belenéztem Gyl szemébe. Figyeltem reakcióját, hisz nem minden nap hall ilyet az ember. Odasétáltam Gylhez és két kezem közé fogva arcát megcsókoltam.*
- De nem halok meg ténylegesen, csak egy éjszakára… aztán nem lesz semmi bajom.
*Még egy csókot adva Gylnek, majd rámosolyogva eszembe jutott egy másik lehetőség, amely nem volt valószínű, amerre néztem nem láttam semmilyen zavaró tényezőt.*
- Talán ,ha… ha lennének felhők, akkor a holdat nem látnám és csak kicsit gyengülnék le, de nem halnék meg.
*Jelentettem ki szélesebb mosollyal az arcomon*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lyn Zanírdûr

avatar

Hozzászólások száma : 22
Életkor : 23

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-05, 11:04 am

//Zen//

*Egyszerűen csak megrázom a fejem. A hideg már szétáradt a mellkasomba és tudom, hogy idő kell hozzá, talán egy örökkévalóság, hogy elfelejtsem ki is vagyok igazából. Szembe fordulok a férfival és végig a szemébe nézve mondom.*

- Sajnálom, de most mennem kell. Tudod talán igazak a mesék, talán arra születtem, hogy pusztítsak... amerre jártam vér és halál kövezte az utam... Talán ezért születtem, hogy a halál prófétája legyek...
*Éreztem, hogy egy könnycsepp szánkázik végig az arcomon. Amikor földet ér fekete lánggal fellobban, aztán elenyészik. Hátrálni kezdek, egészen addig, amíg nincs elég helyem.

Amikor elég messze érek, átváltozok. Látom, ahogy a holdfény kirajzolja hatalmas árnyékomat. A lábam fekete pikkelyeit ezüstös fénnyel vonja be. Nézem a férfit, onnan a magasból, az ég küszöbéről aztán szárnyra kapok.
~ Remélem találkozunk még... ha nem itt, hát egy másik életben....
*Ismét a levegőben szállok és a szél, ami körbenyalja a testem kiűzi a fejemből a keserűséget, nincs bánat, nincs semmi, csak én és a repülés....


*Köszönöm a játékot.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-05, 7:48 pm

// Mitsi

* Figyelmesen nézem Mitsuko reakcióját a feltett kérdésre. *
- Ha önöknek jó irányban haladunk, akkor egyenesen a váramba megyünk és nem a közeli kis házba, ha nem baj.. Ott mégiscsak kényelmesebb lesz.
- Ahogy óhajtja.
* Válaszolom Mitsuko bólintása után, elővéve legjobb modoromat.*
~ Mintha aggódna… De vajon miért? … Haladunk célunk felé, igaz kis kitérővel, de akkor is. Mellesleg ingyen kapunk szálást és igen valószínű ételt is. Végül csak nem jött rosszul, hogy besegítettünk a banditák ellen.
* Ezek a gondolatok járnak a fejemben, miközben a kifele meredő elfre vetek egy pillantást.
Egy rövid ideig csend uralkodik a hintóban. A hintó mozgása rám is kifejtette hatását. Éreztem, amint szemeimet egyre nehezebben tudom nyitva tartani, ezért elhatározom, feldobom egy kis beszélgetéssel az utazást, de még mielőtt ezt megtenném, vetek egy pillantást minden utasra, hiszen mégse kellemes dolog egyedül lebonyolítani egy társalgást.
Először Eronra vetek egy pillantást, hiszen velem szemben ül. Látom ő is hasonló állapotban van mint én.*
~ Neki is jót fog tenni.
* Végül Mitsuko felé fordulok, akinél semmi jelét nem látom az ébrenlétnek. Ő már megadta magát a hintó ringatózásának.*
- Eron! Miért fordult meg, mikor felvett minket? Hiszen addig, az ellenkező irányba haladt.
* Teszem fel a kérdést, igaz nem túl hangosan, hiszen nem szeretném felébreszteni az alvó elfet.*
- Ez miért érdekli?
- Szimpla kíváncsiságból.
- Elég egyszerű az ok. Kíséretem felét megölték.
- Jogos.
- Most én tennék fel egy kérdést.
- Mi lenne az?
- Minek köszönhetem a segítségüket? Nem mindenki rohant volna segítségemre.
- Egész egyszerűen a véletlennek. Miközben levágtuk az utat véletlen ráakadtunk a banditák korábbi táborhelyére, így már sejtettük, hogy a közelben vannak. Mikor meghallottuk a fegyverek zaját … .
- De még mindig nem értem, miért avatkoztak be? Mások messze elkerülték volna a helyet.
- Mások igen.

* Válaszolom mosolyogva. *
- Ezek szerint szeretik a kihívásokat. Ha jól értem a célzást?
- Így is lehet fogalmazni. Ha tudná, mennyi olyan dolgot tettem, amit beleeshet ebbe a kategóriába.
- Érdekesnek hangzik. Mondjon néhány példát.
- Végül is, miért ne.
* Végül elkezdek mesélni, eddigi életem egy egy kis történetét.
Idő közben a nap már leszállóágba került. Ami együtt járt a hintóban uralkodó fényviszonyok romlásával, ezért Eron egy lámpást gyújtott. Kicsit eltakartuk, hogy az éppen pihenő elf hölgyet ne ébressze fel a hírtelen felélinkülő fényviszonyok. Végül az egyik bukkanót követően a fény mégis utat talált Mitsuko szemeihez. Aki szinte azonnal elkezdett mozgolódni.*
- Azt hiszem aludtam, hol vagyunk?
- Felébredt? Épp most érkeztünk meg a várhoz. Kicsit hosszú volt az út bevallom, de itt maradhatnak a délután maradék részében, és szobát is biztosíthatunk önöknek.
- Jót aludtál? – kérdezem mosolyogva.
* Az a lendület amivel széthúzta a függönyöket, majd végül megfogja a kezem, nem erre utal.*
- Amint kettesben maradtunk mondanom kell valamit.
- Rendben.
* Válaszolom mosolyogva. Reménykedek benne, azt akarja mondani, amire én gondolok.*
- Mi korán szoktunk vacsorázni, úgyhogy miután elhelyezkedtek a szobájukban szép lassan le is fáradhatnak majd.
* Egy nyugtázó bólintásra jut csak időm, mielőtt elindulunk szállásunk felé. Végül odaérünk.*
- Gyere Gyl menjünk be, muszáj mondanom valamit, amiről feltétlenül tudnod kell.
* Követem Mitsukot, bár egyre inkább kezd az az érzésem lenni, nem azt fogom hallani, amire számítok.
Alig, hogy belépek, végre megcsodálhatom a szobában található bútorokat. Kicsit csodálkoztam a szoba tágasságán, ebből következően, mennyire helyet hagynak maguk körül a bútorok, de ami még jobban meglepett, az a bútorok kidolgozottsága volt. Részletesebben is meg akartam nézni őket, mikor Mitsuko félbeszakít.*
- Gyl ülj le valahova… légy szíves… a biztonság kedvéért.
~ Ez egyre rosszabbul alakul …
* Utam az ágy felé veszem. Hátha mégis olyan dolgot szeretne tudtomra hozni … .*
- Emlékszel, amit még erről mondtam? Hogy minden teliholdkor működésbe lépnek.
* Mondja, miután az ágy előtt megmutatja a két jelet. *
~ Az átokjelek. És?
* Eltelik egy fél pillanat mire leesik a válasz. *
- CSAK NEM TELIHOLD LESZ??
* Válaszolom döbbenten, kicsit talán hangosabban a kelleténél, de ez is csak a döbbenetemet mutatja.*
- Pontosan… ma telihold éjszakája van… és az átok nem más, mint az, hogy én halott leszek, míg a holdat megtalálod az égen.
* Hát ilyet se mindennap hall az ember, így nem csoda, hogy egy rövid ideig csak bámulok kifele a fejemből, mire sikerül feldolgoznom a hallottakat. Aggódó tekintettel nézek azokba a gyönyörű zafírkék szemekbe. Már kezdek a legrosszabbra gondolni, mikor megcsókol.*
- De nem halok meg ténylegesen, csak egy éjszakára… aztán nem lesz semmi bajom.
- Így már egy fokkal jobban hangzik, de még így se repesek az örömtől.
- Talán ,ha… ha lennének felhők, akkor a holdat nem látnám és csak kicsit gyengülnék le, de nem halnék meg.
* Széles mosolya ellenére, én még mindig nem vagyok teljesen nyugodt. Pedig már tudatában vagyok, mi várhat rám az este folyamán, valahogy mégse érzem magam eléggé felkészültnek az esetre.*
- Ebben az esetben, ha egy épületben vagy, ahova nem jutnak be a hold sugarai, nem lennél biztonságba?
* Próbálok egyéb alternatívákat is találni, bár túl sok reményt nem fűzök hozzá, hiszen neki már több száz éve megvan ez a bizonyos átok és ha lennének ilyen egyszerű alternatívái, akkor gondolom nem hagyná csak úgy figyelmen kívül.
Miközben válaszára várok, kopogtatnak az ajtón.*
- Tessék!
* Próbálom visszafogni magam, de azért még így is erőteljesen érződik hangomon, hogy kimondottan nem örülök a zavarásnak. Ennek ellenére lassú mozdulattal elkezd kinyílni az ajtó. Egy fiatal fiú feje bújik elő az ajtó mögül.*
- E… Elnézést. Várják magukat az étkezőben.
~ Már csak ez hiányzott. Miért nem tudott volna pár perccel később jönni.
* Aggódó tekintettel nézek újra azokba a bizonyos szemekbe. Mikor ezt megteszem már tudom a korábbi kérdésemre nem most fogok választ kapni.*
- Máris indulunk.
* Ezzel felkelek az ágyról, majd magamhoz ölelem Mitsukot. *
- Nem hagyom, hogy bármi bajod essen. Ígérem!
* Talán még emlékszik rá, mit mondtam neki az ígéretekről. De ha nem, az se számít, hiszen az úgy is csak engem kötelez.
Bele telik jó néhány másodpercbe, mire elengedem őt és elindulunk a fiút követve az étkező felé.
Az étkező egy, még a szobánkhoz képest is nagy volt, ráadásul a falon egymást követték a különböző embereket ábrázoló festmények. A festmények felett, néhányat leszámítva, egy egy állat trófeája volt látható. A mennyezetről két nagyobb csillár lógott lefele, mely a szükséges fényt szolgáltatja, a terem közepén egy hosszú asztal és körülötte legalább ötven szék volt fellelhető, de ebből csak a három legtávolabbinál volt fellelhető teríték.*
- Örülök, hogy végül mégis csak úgy döntöttek, csatlakoznak hozzám. Már kezdtem azt hinni, nem is fognak jönni.
* Szólal meg az asztal végéről Eron. *

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-06, 12:10 am

- Ebben az esetben, ha egy épületben vagy, ahova nem jutnak be a hold sugarai, nem lennél biztonságba?
*Kérdezte Gyl, merre válaszolni kívántam, s levegőt is vettem, de egy kopogtatás belém fojtotta a szót.*
- Tessék!
*Mondta Gyl s az ajtó lassan de csak résnyire és egy fiatal, szinte még gyerek fiú nézett be félénken.*
- E… Elnézést. Várják magukat az étkezőben.
*Gylre néztem, gesztenye barna szemeibe fúrtam tekintetemet. Láttam szemeiben, hogy nem jókor jött ez a vacsorára hívás.*
- Máris indulunk.
*Jelentette ki, majd felállt az ágyról, magához húzott és átölelt.*
- Nem hagyom, hogy bármi bajod essen. Ígérem!
- Köszönöm.
*Mondtam neki. Emlékeztem még Eroniából, hogy amit ő megígér azt meg is tartja ezért mosolyogtam és viszonoztam ölelését. Egy kis idő elteltével elengedtük egymást, majd követtük a srácot. Az is időbe telt, hogy az idevezető utat megtéve, plusz átsétálva a másik szárnyba egy nagy ajtóhoz érjünk, melyet nehezen de a fiatal fiú kinyitott nekünk. *
- Örülök, hogy végül mégis csak úgy döntöttek, csatlakoznak hozzám. Már kezdtem azt hinni, nem is fognak jönni.
*Szólalt meg Eron a hosszú asztal végében ülve amint meglátott minket. A hosszú asztal egy óriási teremben volt. A falon lévő portré festmények és néhányuk fölött lévő állati trófea nem egy kellemes érzést keltett bennem, bár nem ez volt az első hely ahol ilyet láttam.*
- Kérem foglaljanak helyet… egyenek bátran utána pedig érezzék otthon magukat.
*Mondta Eron kedves mosollyal az arcán miközben kezével mutatta a helyeket. Oda is sétáltunk helyünkre, s leülve a terítéket néztem. Pompásabb már nem is lehetett volna. Disznó sült és mi egymás amit csak szem szájnak ingere. Úgy éreztem nem vagyok éhes, de gyomrom máshogy vélekedett ezért miután Gylre néztem neki láttam a vacsorának, mely igencsak finom volt. Míg ettünk senki sem szólt egymáshoz. Amint végeztem székemet hátrébb toltam, kendővel megtöröltem számat és kezemet majd felálltam.*
- Én személy szerint nagyon szépen köszönöm ezt a pompás vacsorát, de remélem megérti, hogy nagyon fáradt vagyok, ezért most elnézését kérem, nyugovóra térek.
*Mondtam fáradt mosollyal az arcomon és ez a fáradság tényleges volt, hisz a hold folyamatosan lesz látható az égen, ami annyit jelent, hogy folyamatosan gyengülök, míg be nem áll a „halál”. Ahogy elhaladtam Gyl mellett megérintettem a vállát és ránéztem. Ebből tudhatta, hogy várom fent a szobában, de siessen.
Mire felértem a szobánkba úgy éreztem már nem bírom kinyitni az ajtót, de aztán mégiscsak sikerült kinyitnom az ajtót. Lassan de végül eljutottam az ablakig, hogy felmérjem lehetőségeimet. Épp elértem az ablakhoz amikor Gyl belépett az ajtón. Hátrafordultam és szemébe néztem.*
- Minden rendben… egy darabig… csak remélni tudom, hogy vihar lesz ma éjszaka… éppen azt akarom megnézni…
*Mondtam neki, majd visszafordultam az ablakhoz és kitekintve rajta felnéztem az égre. Felkészültem arra,hogy amint meglátom a holdat teljes fényében összecsuklom. Éreztem is már a súlyt a szememen. És megtörtén. Szemem lecsukódott és én valószínűleg a földre zuhantam, de ezt nem tudhatom, hisz már nem érzek semmit. Jött is a szokásos álom, mely ilyenkor kísért. Látom magamat hatévesként. Édesanyámmal játszom, édesapám olvas, s közben figyel minket… *
- aha..
*Lélegeztem fel hírtelen, miközben felpattantak a szemeim. Gyl arcát láttam magam előtt, aki valószínűleg arcomat tükrözve megijedve nézett rám. Nem tudtam mire vélni a történteket. *
- De hisz teli hold van… akkor hogy?
*Kérdeztem Gyl szemeibe nézve, majd hátratekintettem. Az ablakon kinézve számomra elemelő látvány tárult elém.*
- Beborult… beborult az ég….
*Mintha csak igazolni akarta volna szavaimat, az égen villámok kezdtek el cikázni, majd rövidesen hangjukat hallva megindult az eső is. Megkönnyebbültem. Ezek szerint most nem a halál éjszakája várt rám.*
- Gyl segíts az ágyhoz….
*Mondtam halkan, ugyanis nem hittem el, hogy végre egy éjszaka a sok közül amikor nem kell attól félnem mi fog történni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-08, 10:16 pm

- Kérem foglaljanak helyet… egyenek bátran utána pedig érezzék otthon magukat.
* Nincs ellenemre a kérés teljesítése, bár egy aggódó pillantást vetek a mellettem álló elf felé. *
~ Remélem minden rendben lesz.

* Igen csak jó étvággyal látok neki az ételnek, mely az asztalon várta, hogy valaki bendőjében kössön ki. Nem is tervezem, hogy sokáig váratom. Lehet ezzel nem éppen a legjobb modoromat mutatom, de ha éhes az ember és ilyen minőségi étek található előtte, nehéz visszafogni magát. *
- Én személy szerint nagyon szépen köszönöm ezt a pompás vacsorát, de remélem megérti, hogy nagyon fáradt vagyok, ezért most elnézését kérem, nyugovóra térek.
* Aggódó tekintetemet próbálom elrejteni, de a korábbi beszélgetésünkből tudom a valódi indokot.
Mikor megérinti vállamat, megértem a célzást. Azonban nem rég szedtem az újabb adagot a tányéromra, így kénytelen vagyok még nekilátni, mielőtt utána eredhetnék.
Alig tellett pár percbe mire eltakarítottam a tányéromon található ételt.*
- Huhh! Köszönöm a vacsorát. Azt hiszem, nem bírok többet enni.
- Ahhoz képest igen nagy hévvel fogyasztotta el a ételt.
- Lehet, pont azért érzem ezt. Igazán finom volt, de ha megbocsát én is szeretném eltenni magam holnapra. Hosszú nap áll mögöttünk.
- Természetesen.
* Azzal Eron kétszer összecsapja kezét, amire három szolga jelenik meg és elkezdi leszedni az asztalt. *
- Lehetne még egy kérésem?
- Természetesen, mi lenne az?
- Azt szeretném kérni, semmilyen indokkal se zavarják meg a pihenésünket Napkelte előtt.
- Ez csak természetes.
* Már indulnék Mitsuko után, mikor Eron folytatja mondanivalóját. *
- Remélem holnap, kipihenten lesz szerencsém jobban megismerni másik megmentőmet is.
- Minden bizonnyal.
* Válaszolom mosolyogva.
Azzal el is indulok szállásunk felé. Alig hagyom el az étkezőt és máris megnyújtom lépteimet.
Így elég hamar sikerül visszaérnem. Mikor belépek a szobába, egyből megpillantom Mitsukot, aki nagy meglepetésemre az ablaknál áll. Épp nyitni készülök számat, mikor megszólal.*
- Minden rendben… egy darabig… csak remélni tudom, hogy vihar lesz ma éjszaka… éppen azt akarom megnézni…
* Nem akarok hinni a fülemnek. Tudja milyen hatással van rá a holdfény, mégis ki akar nézni az ablakon, mikor már én is a szobában vagyok. Alig fordul vissza az ablak felé, én máris hosszú léptekkel közeledek felé.*
~ Rossz előérzetem van!
* Be is igazolódik. Alig húzta szét a függönyt, máris jelentkeztek az első tünetek. Először csak a stabilabb támaszkeresés. Ekkor már tudtam, mi fog történni, ezért lépteimet ismét megszaporázom.
Hiába. Túl messze voltam, hogy elkaphassam az éppen összecsukló elfet.
Enyhén szólva se rajongok kudarcomért, de már nem tudok ezen változtatni. Gyorsan megnézem nem esett e komolyabb baja, de szerencsére semmi látható.
Felveszem a földön elterült elfet és visszaviszem az ágyhoz, s ott helyezem nyugalomra. Kezemmel végigsimítom arcát, majd az ablakhoz sétálok és megcsodálom azt az égitestet, amelyik felelős ezért.*
- Pont ma kell neked is egész valódat megmutatnod!
* Még nézem egy darabig az égboltot, majd mikor már megunom, visszasétálok az ágyhoz, közben egy széket magammal vittem.
Eddigre már arca teljesen elvesztette színét és nyugodtan lehetett mondani rá, holtsápadt lett. Ujjaimat ismét végighúzóm arcán.*
~ Ha nem mondtad volna el, már rég halottnak hinnélek. Csak remélni tudom, hogy senki se akar bejönni míg ebben az állapotban vagy. Ki tudja, mi lenne akkor.
* Még gondolkodok egy sort azon, hogy éledhet fel valaki ”egyszerűen” ebből az állapotból.
Egyszer csak felkapom a fejem.*
~ Dörgött? De hogy?
* Azonban hamarosan hallom a következőt is. Arcomra mosoly kezd kiülni, hiszen megcsillant a remény, melyet említett nekem.
Újra Mitsuko arcát kezdem fürkészni. Így látom, amint arca kezdi visszanyerni színét. Igaz még közel volt a megszokottól, azonban már nem az a holtsápadt volt, mint korábban.
Egyszer csak …*
- aha..
* Kipattannak Mitsuko szemei és egy hatalmas levegőt vesz. Az ébredés váratlan intenzitás igencsak meglep engem, ez tükröződik is arcomon.*
- De hisz teli hold van… akkor hogy?
* Hírtelen még szóhoz se jutok, hiszen arra számítottam, egész este egy élettelen testtel fogom megosztani a szobát, erre mégse. Így csak fejemmel bökök az ablak felé.
- Beborult… beborult az ég….
- Igen.
*Sikerült végre kipréselni az első szót, mióta újra magához tért.
- Gyl segíts az ágyhoz….
- De hát már ott vagy.
* Megvárom, míg sikerül felmérnie környezetét, majd egy csókkal üdvözlöm a visszatérését. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-10, 12:54 am


*Körbetapogatóztam. Igaza volt, az ágyban voltam. És életben voltam, nem csak álmodtam. Erről az is bizonyságot tett, hogy Gylnar csókját teljes mértékben éreztem és szívem is egyre gyorsabban vert. Viszonoztam csókját s nyaka köré fonva karjaimat szorosan magamhoz húztam. Nem volt meg a teljes erőm, hisz attól, hogy a hold takarásban van még fent van az égen, így most elég gyengének éreztem magam, de Gyl- t megöleli sosem volt fárasztó.*
- Élek… nem vagyok halott… ez … jó…
*Mondtam hitetlenkedve Gyl szemébe nézve, majd csókot adtam ajkaira. Éreztem ajkainak puhaságát, ami teljesen elfelejtette velem az előbb ért hihetetlen dolgot.
A csók közben erős késztetést éreztem arra, hogy Gylt megszabadítsam felső ruházatától. De nem tettem, hisz tudtam helyzetemet. *
- Megijesztettelek mi?
*Kérdeztem miközben elengedtem és visszahuppantam az ágyra, s onnan néztem Gylt. Eléggé besötétedett s szobában így már alig lehetett látni valamicskét. Kicsit feltápászkodtam, hogy körbenézhessek nincs e valahol a közelben egy két gyertya. Mosolyra húzódott ajkam.*
- Látom van egy két lámpa.. jó lenne egy kis fény.
*Mondtam, majd lehunytam a szememet és kezeimet felemelve egyik ujjammal rámutattam egy gyertyára, majd elsuttogtam a lumos varázsszót, melynek következtében lángra lobban a kanóc*
- A többi is ugyani így jár.
*Szólaltam meg, majd felgyújtottam az összes gyertyát, aminek köszönhetően egész hangulatos világítás lett a szobában, melyben meglátva Gyl arcát gyönyörködhettem.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-12, 12:28 am

* Karjaival körbefonta nyakamat, majd gyengéden magához húzott. Nem volt okom ellenkezni.*
- Élek… nem vagyok halott… ez … jó…
- Jó? … Csodálatos!
~ Mi más lenne, ha nem egy isteni ajándék? Egy gyönyörű éjszaka kezdete?
* Futott végig agyamon, miközben tekintetem elveszett a zafírkék szemekben.
Gyengéd húzást éreztem karjaiban, melyek ajkai felé tereltek. Nincs okom ellenkezni. *
~ Ez az istenek ajándéka!
* Csókom intenzitása is tükrözi ezen felfogásomat. Úgy érzem, nem véletlenül kerekedett ez a felhő felettünk. Mintha valami szándékuk lenne az isteneknek velünk, csak még azt nem tudom, éppen mi lenne az.*
- Megijesztettelek mi?
- Egy kicsit igen, de ha nem árultad volna el a dolgot, akkor lettem volna csak igazán rémült. Így csak azért aggódtam, ne legyen probléma abból, hogy nem tudtalak elkapni, mikor elért a holdsugár.
* De ébredése közepette félelmem alaptalannak bizonyult, így még szinte be se fejeztem mondandóm, mikor ajkainkat megszokott közös táncukra invitálta.
A tánc végeztével, Mitsuko a lámpákban is táncparkettet rendezett be. Ez alkalommal a lámpásokban a lángok keltek táncra. Táncuk fénye bevilágította az egész szobát.
De az a fényjáték is messze eltörpült Mitsuko szemeinek csillogása mellett. *
- Most már legalább nyugodtan gyönyörködhetek.
* Mondatom után majd fél percig, egész egyszerűen, csak azokat a zafírkék szemeket csodáltam. Nem ez az első alkalom, mikor gyönyörködhetek bennük, de még mindig nem sikerült betelni velük.
Azonban egy benső késztetés arra utasít, hogy hagyjam abba a gyönyörködést és csókoljam meg az elf szépséget. Engedelmeskedek a belső késztetésnek.
De ez nem volt elég neki. Miközben ajkaink összeérnek, újabb érzés kerít hatalmába. Ez alkalommal, nem mást tűz ki célul számomra, minthogy oldjam ki az alattam fekvő elf övét.
Én még mindig Mitsuko ajkai által nyújtott gyönyörök hatása alatt vagyok, miközben ujjaim saját feladatukat kezdik ellátni. Mire észbe kapok, már kezemben van az a bizonyos öv és már csak arra vár, hogy a lehető legmesszebb kerüljön.
Vetek egy pillantást a kezemben található övre, majd egy íves mozdulattal megszabadulok tőle.
Egy újabb csókot követően széles mosollyal mondom a következő szavakat.*
- Remélem nem fog hiányozni?
* Majd még mielőtt választ kaphatnék az általam feltett kérdésre, egy újabb csókkal akadályozom meg válasz érkezését, amely akár nemleges választ is magába ölelhetne, bár nem túl nagy valószínűséggel, de jobb a biztonság. *
- Mit gondolsz, a véletlen műve lenne?
* Kíváncsian várom válaszát, azonban közben, fürge ujjaim ruháját kicsit szétnyitva, elég helyet biztosítanak számomra, hogy csókokkal köszöntsem kölünböző formás testrészeit.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-13, 1:13 am

- Most már legalább nyugodtan gyönyörködhetek.
*Mondta, miközben tekintetünk egybe fonódott, majd megcsókolt. Mintha elfújták volna, úgy szállt el a fáradtságom. Gyl csókjai felvillanyoztak, feltöltöttek energiával. Mosolyogva vettem észre, ahogy kezei hátamnál matatva keresik, majd oldani kezdik övemet.*
- Remélem nem fog hiányozni?
*Kérdezte mosolyogva, miután a lehető legmesszebb dobta övemet és megcsókolt. Újabb csókot adományozott nekem, melyet örömmel viszonoztam.*
- Csöppet sem….
*Mondtam majd újabb csókokkal özönlöttem el Gyl ajkait. A csók olyan volt mint még soha. Édes, puha, érzéki és legfőképp kívánatos.*
- Mit gondolsz, a véletlen műve lenne?
- Ha azé akkor áldom a véletleneket.
*Mondtam, miközben Gyl kicsit szétnyitva ruhámat csókolgatni kezdett. Éreztem, ahogy szívem egyre gyorsabban kezd verni, s légzésem is felgyorsul.*
- Érdekes éjszakának nézünk elébe.
*Mondta halkan, majd kicsit megfordítva magunkat hátra döntöttem Gylt.*
- Itt maradsz….
*Suttogta halkan füleibe. Óvatosan fogai közé vettem fülcimpáját és felváltva harapdáltam, de csak óvatosan, és csókoltam. Közben ujjaim, ajkait megérintve, elindultak lefelé szép lassan, mellkasához érve ajkaimmal áttértem ajkaira, s azokat csókolgattam. Kezem természetesen nem állt meg Gyl mellkasának cirógatásánál, haladt tovább. Amint elértem övét neki is álltam kibontani, amint sikerült megálltam.*
~Ezt most nem lehet….
*Gondoltam majd még egy gyors csókot adva Gylnek lefordultam róla és mellé feküdtem.*
- Ez most így nem fog menni…
*Mondtam halkan, majd kezemmel megfogtam Gyl kezét.*
- Ha folytatnánk, annak gyerek lenne a vége….
*Lehunytam szememet s úgy várta Gyl reakcióját.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-15, 10:00 pm

- Érdekes éjszakának nézünk elébe.
- Remélem is.
* Válaszolom széles mosoly társaságában, mely cseppet se lankad a helyzetváltozás közepette.
Rövid mondatát követően érdeklődve várom, mi is járhat fejében.
Nem kell sokáig várnom, hisz a suttogást követően szinte azonnal fülcimpámat veszi szájába. Meg kell hagyni nem pont erre számítottam. De azt se mondhatom, hogy ellenemre van.
Főleg miután ujja elkezd lefele haladni. Egyre inkább hatalmába kerít az érzés, miszerint nem várunk Norlanig. Ennek megfelelően engedem át magam egyre jobban és jobban az érzésnek. *
~Kívánom!
* Ez az érzés rá is nyomja jelét csókjaimra. Egészen addig, míg egyszer csak le nem fordul rólam.*
- Ez most így nem fog menni…
- ?? Miért??
* Értelmesebb szövegre nem telik. Ezt is csak reflexszerűen bukkan ki ajkaimon, azonban ez az egy szó is sugározza értetlenségemet. *
~ Nem úgy tűnt, mintha nem lenne kedvére a helyzet, akkor miért?
* Fut végig elmémen a gondolat, mikor már a sikerül kicsit magamhoz térni.
Végül a hírtelen jött csöndet Mitsi töri meg.*
- Ha folytatnánk, annak gyerek lenne a vége….
* Egy újabb rövid csönd áll be, miközben vetek egy pillantást a mennyezetre.*
~ Gyerek, gyerek! Mindig a gyerek! Ma már egyszer visszatartott. Azóta meg is halt egyszer, s most újra éledt, mikor élettelenül kéne feküdnie. Ismét a reggeli sors vár rám?
* Vetek egy pillantást, a gondolataimban forgó elf szépség felé. Észreveszem lecsukott szemhéjait.
Óvatosan felé hajolok, úgy, hogy a lehető legkevesebb rezgést keltsem.
Újra megbizonyosodok a lecsukott szemhéjak zártságában, s mivel a legapróbb rezgést se vettem észre rajta, talán még nem tudja, mire készülök.
Levegőmet visszatartva közeledek felé.
Szám kicsi mosolyra húzódik, hiszen annyi minden jut ebben a helyzetben az eszembe, amivel megbosszulhatom kijelentését.
Egy pillanat erejéig meg is torpanok, míg végiggondolom az összeset, és ki nem választom a legmegfelelőbbet. Mosolyom egész szélesre húzódik. Csak ezek után folytatom utam.
Idő közben már kezd kicsit problémássá válni a levegő visszatartása, de még nem túlságosan. Azonban jobbnak látom minél hamarabb befejezni cselekedetemet. Így a végére kicsit gyorsítok, úgy érintem ajkaimat az övéihez.
Nem tartom ott túl sokáig, hiszen a szükség nagyúr és a levegő elég fontos alkotóelem az ember életéhen, de addig késleltetem a dolgot, míg csak bírom.
Egy apró levegővételt követően megtöröm a társalgásunkban kialakult szünetet.*
- Nem érdekel!
* Hangzanak el a számból a szavak, melyet egy újabb mosoly követ.
Keze, mely még mindig az én kezemmel van összekulcsolva, mellkasomra helyezem, pontosabban a szívem felé, így érezheti annak dobbanásait.*
- Nem akarok Norlanig várni!
* Hangzanak szavaim, melyek tartalmuk ellenére mégis inkább kívánságot sugallnak. Kívánságom nyomatékosítása érdekében adok egy újabb csókot Mitsukonak, mellyel remélem sikerül őt is meggyőzni ezen elképzelésem felől. *

//sry most csak ennyire tellett Neutral
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-20, 9:43 pm

*Csendben vártam. Előre sejtettem mi lesz a válasza, hisz már annyiszor adott hangot elgondolásának, hogy ő még véletlenül sem akar gyereket, hisz akkor nem vándorolhat, és ugye én sem. Kicsit aggódta, amikor már nem hallottam Gyl légzését, azonban szívének dobogása felgyorsult, tehát megnyugodhattam, hogy él… legalább is, egyenlőre. Hallottam az ágy apró moccanásait ahogy Gyl mozgolódott.. *
~Biztos viccelődve akarja tudtomra adni, hogy igazam van és hagyjuk az éjszakát…
*Már éppen ki akartam nyitni a szememet, hogy megmondjam neki, megértem őt mikor úgymond letapasztották a számat. Annyira meglepődtem, hogy levegőt nem bírtam venni. Rövid csók után Gyl hírtelen levegőt vett… nem csodáltam, hisz eddig nem vett levegőt…*
- Nem érdekel!
*Mondta mosolyogva, mellyel teljesen meglepett, nem erre számítottam. Meglepődve néztem rá, majd mosolyogva, amikor összekulcsolt kezemet szíve fölé húzta. Most már nem csak hallottam, hanem érezhettem is milyen gyorsan dobog az ő drága szíve.*
- Nem akarok Norlanig várni!
*Szólalt meg ismételten, majd egy csókot nyomott ajkaimra, melyeket örömmel fogadtam. Félig felültem, s egyik kezemmel kitámasztottam magam míg a másikkal Gyl nyakát fogtam át hátulról és magamhoz húztam, s úgy adtam neki egy csókot. Egy hosszú lágy csókot, majd füléhez hajoltam.*
- Kockázat ide vagy oda… én sem akarok várni…
*Mondtam halkan, majd gyengéden megharaptam fülcimpáját. Elkezdtem apró csókokat adni füle tövére, arc élére, állára míg végül elértem ajkaihoz, melyet hosszú gyengéd mégis szenvedélyes csókkal ajándékoztam meg, majd összeérintettem homlokomat Gyl homlokával.*
- Szeretlek…
*Suttogtam halkan, majd tartva magamat, másik kezemmel is átkulcsoltam nyakát és gyengéden magamhoz húzva elindultam dőlni hátrafelé, s így húztam magammal Gylt is.*
- Ünnepeljük meg, hogy ily döntést hoztál, hogy nem vagyok halott és pótoljuk be a reggeli elmaradásunkat.
*Mosolyogtam, miközben hosszú hajába beletúrtam, majd haját elhagyva hátát kezdtem el simogatni, s közben ajkait kényeztettem.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-06-27, 11:00 pm

* Jó érzés hallani, ő se vélekedik másképp a dologról.
S miközben ajkai tovább kényeztetik arcom különböző részeit, ujjaim sem tétlenkednek, egyre nagyobb felületről szabadítják meg külső ruházatát, mígnem csak karjai tartják magán kékes ruháját. *
- Szeretlek…
*A csókok szünetében egy kis mosolyt megejtek, igazából csak saját magamnak, de a lényegen ez nem változtat. *
- Én is szeretlek! …
* Válaszolom halkan neki.
Válaszom közepette, akaratlanul is eszembe jut első találkozásunk története, pontosabban mikor én a partról megpillantom a fürdőző elfet. *
~ Milyen rég volt már??
* Miközben ezen a kérdésen merengek, akaratlanul is elmosolyodok, miközben az említett elf karjait nyakam köré fonja.
Idő közben tekintetem rabul ejtődik szemének ragyogásában. Mely újra és újra első találkozásunk és az azt követő eseményekre emlékeztetnek. *
~ Mit nem adnék, ha újra átélhetném azokat a perceket!
* Alig fut végig ez a gondolat rajta.*
~ Persze, ebben a kellemes környezetben.
* Jut eszembe egy mosoly köszönetében, hisz akkor nem véletlen tudhattam magaménak egy kellemetlen meghűlést. *
- Ünnepeljük meg, hogy ily döntést hoztál, hogy nem vagyok halott és pótoljuk be a reggeli elmaradásunkat.
- Mintha ez csak az én döntésem lenne.
* Válaszolom egy molyos társaságában, hiszen egy ilyen helyzethez az egy fő édes kevésnek bizonyulna. *
- Örömömre szolgál, te se vélekedsz másképp.
* Nem is kell több számomra, s már is kibújtatom karjait, hírtelen szükségtelenné vált ruházatából. Majd rövidesen hálóingjétől is.*
- A fene!! Még Mindig Elképesztően Gyönyörű Vagy!!!!
* Jegyzem meg széles, sőt fülig érő mosoly közepette. Alig tudok beletelni a látvánnyal, mely elém tárul.*
- Ugye tudod hogy egyes helyeken, egy ilyen nőért háborút indítanának,
* Mosolyom továbbra se lankad. Örömest csókolom testének intimebb részeit. Hosszas kényeztetés után folytatom.*
- Egyet értesz velem?
* Huncut mosolyomat nehéz lenne félre érteni, de azért minden lehetséges. Válaszát szinte meg se várom miközben ajkaim vissza-vissza térnek korábbi területeikre.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-21, 8:41 pm

*Mosolyogva csókolgattam tovább miközben ő megszabadított immáron feleslegessé vált ruházatomtól.*
- A fene!! Még Mindig Elképesztően Gyönyörű Vagy!!!! Ugye tudod hogy egyes helyeken, egy ilyen nőért háborút indítanának.
- Tényleg? Nem is tudtam. Köszönöm hogy mondtad, megjegyzem.
* Nevettem el magam, majd átadtam magamat Gyl csókjainak, melyek jóleső borzongást indítottak el. De én sem tétlenkedtem. Miután ujjaim bejárták minden egyes szegletét széles vállának és hátának, kezeimmel lenyúltam övéhez, s ujjaimmal ügyeskedve lecsatoltam a kardját, majd elhajítottam, ezt követően öve volt a soron.*
- Teljes mértékben…
*Válaszoltam kérdésére két csók között. A következő csóknál már követelőztem. Nem engedtem el egy könnyen ajkait, csak egy- egy szusszanásnyira, míg elegendő levegőt nem vettünk a folytatásra. Harapdálva csókolgattam ajkait. Ekkor nagy örömömre ajka hajszál vékonyan megrepedt, s amin az idő sem változtatott, méz édes vére kibuggyant. Nyelvem hegyével óvatosan lenyaltam, majd puha csókkal jutalmaztam ismételten Gyl- t.*
- Te pedig még mindig olyan ízletes vagy, amilyen voltál… talán még ízletesebb.
*Kacéran rámosolyogtam Gylre, majd tovább csókoltam. Egy kézzel ügyeskedve végül sikerült az övét levennem és elhajítanom. Amint az öve már nem volt kézközelben, szabaddá vált az út Gyl felsőrésze alá. Nem haboztam. Kezeimmel elkezdtem simogatni derekát, majd egyre feljebb haladtam.
Csókjaitól nagyokat sóhajtoztam, s fel-fel invitáltam újabb csatára ajkaink között. Egy idő után már nem elégedtem meg azzal, hogy felsője alatt simogassam hátát, ujjhegyeimmel megkerestem pólójának szélét, s megragadva a lehető leggyorsabban megszabadítottam tőle Gyl- t.*
- Te érted pedig nők ezrei képesek harcba szállni egymás ellen…
* Mondtam, miután halk puffanással földet ért a póló, majd átfordítottam magunkat. Kicsit elhúzódva tőle e gyertyafények játékát figyeltem felsőtestén. Felülmúlta az Eronia- i holdfény hideg játékát. Melegség árasztott el. Akartam őt. *
- Te sem szégyenkezhetsz… ilyen felsőtestért meg kell dolgozni.
* Kezeimmel végig cirógattam mellkasát, s minden egyes heget megkerestem, melyek nagy küzdelmekről árulkodtak. Gyengéden elkezdtem masszírozni vállait, felkarját, mellkasát, s végül hasfalát. Élveztem bőrének minden érintését. Közben mélyen belenéztem gesztenyebarna szemeibe, melyek magukkal ragadtak.
Ajkaimmal végigcsókoltam az utat ajkaitól egészen köldökéig, ki nem hagyva egy szegletet sem. Teljes testemmel Gyl-hez simultam s úgy adtam neki az újabbnál újabb csókokat.*
- Úgy érzem ez egy felejthetetlen éjszaka lesz.
*Suttogtam fülébe s szenvedélyesen megcsókoltam…*


Very Happy a többit a moderátorok engedelmével az olvasók képzeletére bízom. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-22, 10:28 pm

* Válaszát, csókjainak áradata követi, melyet örömmel fogad s viszonzok egyben. Ajkaim harapdálása eleinte jó mókának tűnik, majd mikor megérzem vérem ízét, régi emlékek jutnak eszembe. Kellemes emlékek, de mégis hasonló módon vérveszteséggel járó emlékek. *
- Te pedig még mindig olyan ízletes vagy, amilyen voltál… talán még ízletesebb.
* Jóízűen elmosolyodok a szavak hallatán, hiszen ő is ugyanarra gondolt, mint én. Bár mosolyomba némi saját szórakozott gondolat is belefolyt. *
~ Még mindig finomnak talál, de jó nekem... . Csak aztán el ne fogyasszon az este folyamán.
* Azonban megszólalni már nem nagyon hagyott csókja közepette. Nem is bánom túlságosan. Ez sokkal kellemesebb időtöltésnek bizonyul. *
- Te érted pedig nők ezrei képesek harcba szállni egymás ellen…
* Még az átfordulást megvárom, mielőtt válaszolnék, közben mintha máshol járnék.*
- Hmm. Szívesen megnézném azt a harcot. Igazán üdítő látvány lehet. – válaszolom mosolyogva – Viszont csak egynek szurkolnék.
* Fejezem be egy csók kíséretében. Miközben eltávolodok ajkaitól, szemeim ismételten megakadnak zafírkék szemein, miközben kezei testem más részein haladnak végig.*
- Úgy érzem ez egy felejthetetlen éjszaka lesz.
- Ez már csal rajtunk áll.
* Válaszolom sokat sejtető széles mosollyal, csókját követően.*
.
.
.
.
.
.
* Reggel kopogásra ébredek. *
~ Ki a …, aki nem tud aludni?
* Szemem próbálom kinyitni, de még nem nagyon akar engedelmeskedni a parancsomnak, így újra próbálkozok.
Mire sikerül végre résnyire kinyitnom, és körbenéznem, ekkor látom a mellettem nyugodtan pihenő elfet. *
~ Mégse álom volt!
* Egy kellemes mosolyt elengedek, miközben arcának vonalait nézem, azonban nem tehetem sokáig, hiszen újra kopognak.*
~ JÓL VAN!! JÓL VAN!!
* Nagy erőt kell vennem magamon, hogy kikeljek az ágyból. Legszívesebben én is inkább csak a másik oldalamra fordulnék, és követném Mitsuko példáját.
Az ajtó felé veszem az irányt. Lassú kimért szinte már csoszogó lépéssel haladok előre, miközben néhány ruhadarab megakad a lábamban. *
Fel kéne venni ...
*Még nézem kicsit, mikor újra kopognak. Aminek, na és persze annak a ténynek a hatására, hogy le kéne hajolni érte, el is vetem a tervet.*
- De sürgős valakinek! …
* Jegyzem meg halkan, hiszen még nem akarom felkelteni Mitsukot. Végül csak elérem az ajtót és kinyitom. Arcomon nem túl sok értelem vehető ki, de annál több harag. *
- Iiigenn?
- Jó reggelt uram! Eron úr üzeni, fél óra múlva várja magukat reggelire.
- Akkor ráértél volna 20 perc múlva felverni minket!
- Elnézést uram! Nem tudtam.
- Na … most már mindegy.
* Rövid szünet után folytatom*
- Üzenem neki, ott leszünk!
* Ezzel be is csuktam az ajtót, s komótos léptekkel elindultam az ágy felé, majd felmászok rá. Lassan Mitsuko felé hajolok és egy, az ajkaira adott csókkal próbálom ébreszteni. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-23, 9:41 pm

*Valami neszt hallottam, de nem adtam neki nagyobb jelentőséget csak hátamra fordultam, majd valami szöszölést s végül, kis idő elteltével valami puhát ajkaimon. Kicsit hagytam magam kényeztetni, míg Gyl csókjaival ébresztgetett, de végül mégiscsak kinyitottam szemeimet, szépen lassan, úgy, h közben azért a retinám ne sérüljön.*
- Jó reggelt kedvesem....
*Mondtam nyűgösen és mosolyogva miközben átöleltem Gyl-t és közelebb húztam magamhoz.*
- Ki volt az aki már ilyenkor zavarja a vendégeket?
*Halkan suttogtam, majd apró csókokat adtam Gyl ajkaira. Egy vékony takaró választott el tőle, de így is éreztem testének melegségét.*
- Mit akartak?
*Kérdeztem miközben tovább csókolgattam, s harapdáltam Gyl ajkait, majd fülét. Nem akartam kimászni az ágyból ilyen korán, egy gyönyörű éjszaka után.*
- Gyl... Biztos, hogy nem baj?
* Kérdeztem tőle miközben kezemmel végig simítottam arcát majd a lehulló haját hátra simítottam*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-24, 12:23 am

* Csókom meghozza az eredményét. Szemei kinyílnak. *
- Jó reggelt kedvesem....
- Jó reggelt …
* Engedek karjai invitálásnak, melynek hatására orrunk már összeér.*
- Ki volt az, aki már ilyenkor zavarja a vendégeket?
- Egy nagyon idegesítő szolga.
* Válaszolom neki két csókocska között.*
- Mit akartak?
- Készül a reggeli.
* Válaszolom elhúzott szájjal, ezzel is érzékeltetve részemről az indok lényegtelenségét. Eddigre egyértelművé válik számomra, kettőnk közül nem én vagyok az éberebb. Még akkor se, ha nekem már ki kellett másznom az ágyból. Nem is akaródzik újra megtennem.*
- Gyl... Biztos, hogy nem baj?
- Micsoda … ?
* Kérdezek vissza, azonban a kérdést követően arcára kiülő érzelmek egyértelműen megadják kérdésemre a választ. *
- Biztosan!
* Válaszolom egy magabiztos molyos, majd néhány az ajkaira elhelyezett apró csók társaságban. Végül újra elmosolyodok, majd számomra egy gyors mozdulatot követően már én is a takaró alatt fekszek Mitsuko mellett.*
- Még van pár percünk, azt itt szeretném eltölteni.
* Jelentem ki egy széles mosoly társaságában. Azonban a kellemes percek hamar elröppenek. Ezek után se esik jobban az ágyból történő felkelés, de nincs mit tenni … Végül a ruhadarabok is visszakerülnek a tulajdonosaikra.
Az étkező felé vezető út megtalálása nem okozott nagy fejtörést. Eron ez alkalommal is már az asztalnál ülve fogadott minket.*
- Jó reggelt! Remélem, jól aludtak.
* Első nekifutásnak nem akartam válaszolni, a reggeli ébresztő gondolata nem hozott a legjobb hangulatomba, majd egy kis idő elteltével válaszolok.*
- Önnek is. Kellemesen aludtunk.
* Bár ennek igen csak ellent mondanak, még mindig csak résnyire nyílt szemhéjaim. Ezért, hogy a helyzetemet mentsem, egy hamis mosoly társaságában folytatom.*
- Bár az ébresztő kicsit koraira sikeredett.
* Eron arca változatlan marad.*
- A tegnap esti válasza alapján, úgy gondoltam nem okoz önöknek problémát, ha ilyen időpontban fogyasztanánk el a reggelit. De már nincs mit tenni. Kérem, foglaljanak helyet.
* Majd kezével ismét ugyanazokhoz a székekhez invitált minket melyeknél vacsoránkat elfogyasztottuk. Hamarosan meg is jelenik öt szolga. Első három kezében egy-egy tányérral és pohárral. A tányéron rántottával. A negyedik két kosarat egyikben almát a másikban kenyeret, míg az ötödik két kancsót, vizet és bort hozott.
Hamarosan neki is látunk a reggelinek. Ami egyet jelent azzal, hogy Eron elkezdi kifejteni érdeklődését az elfek iránt, ezért nem kevés kérdést tesz fel Mitsukonak faját és annak múltját illetően.
Én csak csendesen hallgatom, hiszen engem is érdekel a téma és sose lehet tudni, mikor tud meg valami újat az ember. A csendes figyelés közepette reggelim rohamos ütem fogyott, így nem meglepő, hogy nálam tűnik el elsőnek.*
- Nyugodtan egyen almát is. Igazén ízletes.
* Nem is kéretem magam tovább elveszek egy igen ízletesnek ígérkezőt. Mire ezzel is végzek, addigra a többiek is hasonlókép állnak.*
- A tegnapi események alkalmával, nem kerülte el figyelmemet tehetségük. Mit szólnának egy egyszerű munkához, mellyel sok darna üthetné a markukat?
* Kicsit furcsán nézek Eronra, akin egyáltalán nem látszik, a korábbi baráti témák és a mostani közötti különbség. Mitsukora nézek. Mivel nem látszik rajta egyértelmű ellenkezésre utaló jel, így válaszolok.*
- Az az elvégzendő munkától függ.
* Eron arca továbbra se mutat változást.*
- Ez esetben, kérem, kövessenek.
* Az asztaltól felállva, Eron egy, az étkezőnél, kisebb helységbe vezet minek. A berendezés alapján, innen intézhette a birtoka és egyéb személyes ügyeit. Alig hogy belépünk. egy az ajtóval szemben lévő falon található nagy portréra mutat Eron.*
- Bemutatom apámat … Nyugodjon békében … Ez a kép pár hónappal a halála előtt készült.
* A nap folyamán ez volt az első alkalom, mikor Eron arca megváltozott. Lehangolt lett. A kép egy öregedő félben lévő férfit ábrázol, akinek a vonásai részben felismerhetők Eron arcán is. *
- Látják a képen azt az amulettet?
* Most így, hogy mondja, már nem kerüli el a figyelmemet. Egy bólintással jelzem számára. Ő azonban megvárja mindkettőnk reakcióját, s csak ezt követően folytatja.*
- Azt az amulettet maga Onoria adta neki, azonban két hónappal ezelőtt egy tolvaj ellopta tőlem, majd ezek után régi riválisomhoz került, aki azt állította nekem, tisztességesen vette meg és nem hajlandó visszaadni, de szerintem ő bérelte fel a tolvajt, mert tudja mennyit jelent nekem és a családomnak.
* Egy levegővételnyi szünet után folytatja.*
- Miután tudomásomra hozta, hogy nem hajlandó visszaadni, felajánlottam neki, megveszem tőle. Eleinte ellenkezett, míg el nem érte azt az árat, ami már kész rablásnak számít és amire azt gondolta nem leszek hajlandó megadni érte. Tegnap ezt az összeget akartam átadni neki, hogy visszaszerezzem apám egyik legnagyobb kincsben tartott örökségét, mikor megtámadtak minket. Úgy sejtem az se a véletlennek köszönhető. Errefele már hónapok óta egy banditát se láttak. A lényegre térve, arra szeretném felkérni önöket, hogy szerezzék vissza nekem ezt az amulettet. Nem lennék hálátlan, ha megtennék.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-24, 10:11 pm

- Biztosan!
*Mosolygott, majd apró csókokkal halmozott el melyeket örömes fogadtam. Miután mosolyogva bebujt mellém a takaró alá gyengéden hozzásimultam s szívének lágy dobogását hallgattam, míg akaratunk ellenére ki kellett másznunk az ágyból, hogy jelen lehessünk a reggelinél. Láttam Gyllen, hogy ő is legszívesebben még inkább az ágy rabja lenne, minthogy lemenjen reggelizni. Elég gyorsan leértünk.*
- Jó reggelt! Remélem, jól aludtak.
*Köszöntött minket Eron. Egy fejbiccentéssel köszöntem neki, de Gyllen látszódott, hogy nincs jó passzban s ez a köszöntésén is hallatszódott. Hamis mosolyán csak mosolyogtam.*
~ Úgy tűnik nem szereti a korai ébresztést..
*Odaléptem Gyl mellé majd elfoglaltuk helyünket, ahogy Eron javasolta. Amint helyet foglaltunk máris hozták az ételeket, italokat és gyümölcsöket. Mivel igencsak éhes lettem az éjszaka után majdnem neki estem az ételnek, de megvártam míg Eron bólintott. Még az első falatot sem nyeltem le amikor Eron könyökölve az asztalon összekulcsolta ujjait s úgy tűnt gondolkodóba esett.*
- Hmm… lássuk csak… magas, karcsú termet, hegyes fülek és hófehér bőr. Csak ez a haj, szemszín zavaró. Magácska biztos fél elf. Nemde bár?
* Kérdezte mire rám szegezte a szemét. Bevettem a számba még egy falatot, majd viszonoztam a tekintetét.*
- A leírás pontos, csak a meghatározás nem. Nemes családi elf vagyok.
- Csakugyan? Szíves elnézését kérem. Csak hát tudja ez a szín…
- Igen… tudom… nem megszokott.
*Válaszoltam, majd ismételten az ételre fordítottam a figyelmem, de Eron ismételten félbeszakította a csendet.*
- Biztosan sokat tud akkor az elfekről…
- Mivel magam is egy vagyok közülük ez csak természetes.
- Ohh igaz is... hogy lehetek ennyire feledékeny. Úgy tudom az elfek csodálatosak… de ezt látom is… de másfelől is azok.
- Ha a teremtésünkre gondol, akkor igen…
*Mondtam miközben megtöröltem ajkaimat egy kendővel.
- Mi olyan különleges a teremtésükben?
- A mi népünk az egyik legősibb nép, nálunk tanakodtak a legtöbbet az istenek, hogy milyenek is legyünk, végül mindannyian megajándékoztak minket egy apróbb ajándékkal a tulajdonságukból.
- Érdekes… felettébb érdekes… Akkor mondhatnánk azt, hogy az elfek különleges istenek…
- Nem! Isteni teremtmények vagyunk ugyan úgy mint a többi nép, és bár sokfélét kaptunk nem rendelkezünk isteni jogokkal illetve hatalommal.
*Vágtam Eron szavába hidegen, miközben poharamat emeltem szomjam oltására.*
- Az istenekkel összehasonlítani minket hiba, egyik nép sem ér fel az ő hatalmukkal… még a sárkányoké sem.
* Láttam Eronon, hogy kicsit megharagudott, hogy hangot mertem emelni ellene, de nem állt szándékomban bocsánatot kérni tőle.*
- Ha nem, akkor mivel rendelkeztek ti elfek? Meséljen kicsit az Elfekről. Nagyon kíváncsivá tett. Errefelé nagyon ritka látvány.
*Mondta mosolyogva Eron. Kezdtem elveszteni a szimpatizálásomat vele szemben. Úgy éreztem csak könnyen megvehető játékszernek nézi népünket, de nem akartam visszaélni vendégszeretetével így hát úgy döntöttem, válaszolok kérdéseire.*
- Amit jónak látom, azt megosztom önnel, de csak kérdéseire válaszolok.
- Remek, akkor kezdjük máris az elején. Az elfeknél vannak alfajok?
- Természetesen vannak, ugyan úgy mint más nem emberi lények, vagy mágia használóknál.
- Hm… és melyek ezek a fajok?
- Négy alfaj van. Sötét elf, Vér elf, Fehér elf és végül a Zöld elf.
- Maga melyikbe tartozik?
- Én a Zöld elf alfaj csoportbab tartozom.
- Meséljen róluk!
- Kérdezzen!
*Mondtam hidegen. Csak konkrét kérdéseire akartam válaszolni.*
- Tudásuk, lakhelyük képességeik.
- Zöld elfeknek is mint a többi elfnek Olassie a fővárosuk.
- Akkor maga igencsak messzire került.
- Vándorok… sokan vándorolnak… mint például én.
A legközelebb mi állunk a természethez. Ismerjük a természeti mágiát, gyakoroljuk is, de első sorban az állatok, növények ismeretén, és a velük való együttműködésen alapul. Magas szintű gyógyítók ugyan úgy kerülnek ki sorainkból, mint kiváló harcosok.
- Ön gyógyító vagy harcos?
- Inkább gyógyító, de ahogy láthatta a harcokban is megállom a helyem.
- Igen és még egyszer nagyon köszönöm, hogy segítettek.
*Jelzésképpen, hogy nem szándékozom többet mondani folytattam az étkezést. Gylre néztem. Éppen befejezte az étkezést. Rámosolyogtam majd folytattam az evést. Eron látva, hogy Gyl végzet ajánlotta neki az almát, mely már látványra is igen ízletesnek tűnt. Gyl példáját követve, miután végeztem én is elvettem egy almát és jó nagyot beleharaptam. Ízletes volt.*
- A tegnapi események alkalmával, nem kerülte el figyelmemet tehetségük. Mit szólnának egy egyszerű munkához, mellyel sok darna üthetné a markukat?
*Gylre nézek. Épp akkor nézett ő is rám így nyugodt arccal kicsit bólintottam.*
- Az az elvégzendő munkától függ.
- Ez esetben, kérem, kövessenek.
*Állt fel az asztaltól Eron, majd mutatta az utat. Követtük egészen addig, míg be ne értünk egy másik teremben ahol a velünk szemközti falon egy hatalmas portré állt. Eron szomorú tekintettel nézett fel rá.*
- Bemutatom apámat … Nyugodjon békében … Ez a kép pár hónappal a halála előtt készült.
*Amint kiejtette az „apám” szót máris fellelhetőek lettek a hasonló vonalak a két arcon. Míg figyeltem a képet, Eron belekezdett történetébe. Kérdésére csak bólintok, s szemeimmel máris az amulettet figyelem. Ahogy mesél, felfigyelek rá, hogy Eron szíve néha gyorsabban dobog. Most még ne tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget ám ez később megváltozott.*
- Merre található ez a bizonyos ellenség?
- Norlan felé a következő bírtok… úgy egy napi járásra.
- Szerintem nincs akadálya, hogy segítsünk önnek.
*Mondtam miközben odasétáltam Gylhez és szemeibe néztem válasz után kutatva. Miután megkaptam válaszát mosolyogva bólintottam, majd ismét Eronhoz fordultam.*
- Ha biztosít nekünk egy kis elemózsiát, akkor máris indulunk.
- Ez csak természetes. Ayra!
- Igen uram?
- Kérem a lehető leggyorsabban pakoljon össze két ember számára egy kis ételt illetve vizet.
- Máris uram.
* A fiatal lány gyors léptekkel távozott. Közelebb mentem a portréhoz. A részleteket figyeltem. Az amulett egy hét ágú csillag volt, melynek közepén egy vörös kör volt található, valószínűleg rubin lehetett, melyben egy két egymásba fonód rózsa motívum volt arany színnel. Gyönyörű volt, s biztos voltam benne, hogy jelentéssel bírt.*
- Hmm… ha már tőlem annyit kérdezett kérdezhetek én is?
- Természetesen.
- Magának nincsen testvére?
- Ez meg honnan jött magának?
- Az amulettek, olyanok mint amilyet az apja is tart a kezében, jelentéssel bírnak. Az amulett közepében két egymásba fonódó rózsa motívum van, tehát valószínűleg iker áldás, vagy legalábbis két gyermek áldást jelenthet.
*Láttam, hogy zavarba hoztam Eront. Lesütötte szemét.*
- Igen volt egy ikertestvérem… de… ő már régen meghalt…
- Értem elnézést. még valami. Mikor is halt meg az apja pontosabban?
- Úgy fél évvel ezelőtt.
- Köszönöm. Még egyszer elnézést, csak elfelejtettem.
*Hazudtam, majd az éppen megérkező lánytól elvettem a nekem szánt táskát, melyet nyomban vállamra vettem. Még egy pillantást vetettem a portréra. Mikor el akartam fordulni, akkor vettem észre a kép sarkában egy dátumot. *
~Ez csak két hónapos portré….
*Azonnal megjegyeztem. Odamentem Eronhoz és kezet ráztam vele, majd megvárva Gylt megérintettem vállát és elindultam vele ki az útra. Némán haladtunk egy ideig. Pontosabban addig míg biztonságosnak éreztem észrevételeimet elmondani. Megálltam, majd szembefordulva Gyllel, ingjének nyakánál megragadva ajkait ajkaimhoz húztam. Egy rövid de heves csókot adtam neki mialatt ismét megharaptam ajkát.*
- Bocsáss meg.
* Suttogtam, majd a ki buggyanó vércseppet lenyaltam s kicsit megszívtam a hajszálrepedés helyét így jutva újabb vércseppekhez. Egy puha csók kíséretében kezeim már Gyl nyaka körül voltak. Füléhez emeltem ajkaimat.*
- Bocsáss meg de szükségem volt rá… és lehet hogy majd még kellesz… ugyanis a tegnapi elmaradt telihold attól még ásnak vérre szomjazom. De most mást akarok mondani.
* Kezdtem el miközben elengedtem Gylt. Megigazítva ingjét még egy csókot nyomtam ajkaira majd elindultam lassan.*
- Nem tűnt fel valami? Egy kis kavarodás? Szóban is és képletesen is? Megnézted jobban a portrét?
*Utolsó kérdésemnél megfordultam s egyenesen Gyl szemeibe néztem. Egyenesen azokba a csillogó gesztenyebarna szemekbe.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-25, 8:03 pm

- Merre található ez a bizonyos ellenség?
- Norlan felé a következő bírtok… úgy egy napi járásra.
- Szerintem nincs akadálya, hogy segítsünk önnek.
* Válasza után az én véleményemre kíváncsi*
~ Én se látok okot, amiért ne fogadhatnánk el a feladatot.
* Egy vállrándítással jelzem számára, nekem se jut eszembe ilyen akadály.*
~ Sőt több szempont is az elfogadás mellett szólt számomra. Egyik ilyen szempont, hogy nem jönne rosszul az a kis pénz, melyet a munkáért kapnánk, hiszen két napja a fogadóban hiába volt szerencsém a kockákkal, mégis kevesebb pénzzel hagytam el, mint amennyivel betértem. Pedig bíztam benne, hogy sikerül kicsit megszedni magam. Lehet, nem kellett volna annyit innom ... Na de már kár ezen búslakodni. Itt az újabb lehetőség. Másrészről, bár nem igazán nekem való feladat egy tárgy eltulajdonítása, de mégis meg tudom érteni, mit érezhet Eron. Ha az én örökségemet tulajdonítaná el valaki ~ vetek egy rövid pillantást kardomra ~ a világ végére is üldözném az illetőt.
* Miközben gondolataimmal vagyok elfoglalva, tekintetem folyamatosan vándorol. Hol Mitsukot nézem, hol Eront, attól függően éppen melyikükön a sor a beszélgetésben. Kicsit meglepődök Mitsuko érdeklődésén, azonban Eron reggelinél felhozott kérdései után nem csodálom, ha vissza akar vágni. Eron válaszai azonban jobban megleptek. Amennyire eddig sikerült megismerni, kicsit magabiztosabb válaszokat vártam volna tőle. Bár lehet, csak a téma érintette rosszul. Én se szívesen beszélek rokonaim haláláról.
Hamarosan már az úton haladunk Mitsukoval, mikor egyszer csak megáll, galléromat megragadja, nehogy szabaduljak, majd egy heves csók újdonsült gazdájává válhatok. Már kezdem átadni magam az élvezetnek, mikor megkéri csókjának árát. Kicsit fel is szisszenek, a váratlanul érkező fájdalomra.*
~ Erre nem számítottam.
- Bocsáss meg.
* Suttogja, majd a még mielőtt a szivárgó vér kárba veszne, eltávolítja ajkaimról. *
- Már kezdem megszokni … a gyakori vérvesztést.
- Bocsáss meg de szükségem volt rá… és lehet hogy majd még kellesz… ugyanis a tegnapi elmaradt telihold attól még ásnak vérre szomjazom. De most mást akarok mondani.
~ Akkor miért nem kértünk egy kulacsnyi vért Eronéktől … Mondhattuk volna, hogy a feladathoz kell.
- Nem tűnt fel valami? Egy kis kavarodás? Szóban is és képletesen is? Megnézted jobban a portrét?
* Eleinte nem értem mire gondol, de a portré már egyértelművé teszi.*
- Nem igazán. Mással voltam elfoglalva. Mit értesz kavarodás alatt?
* Megvárom, míg kifejti számomra is a számára problémát jelentő dolgot.*
- Láttam, hogy nem nyerte el a tetszésedet Eron, főleg ahogy az asztalnál kérdezősködött.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-26, 9:17 pm

- Eron, amikor bementünk a terembe, azt mondta, hogy az apja portréja a apja halála előtt készült pár hónappal. Viszont nem egyezik a portrén a dátum. A képet három hónapja késztették, de az apja fél éve meghalt.
- Láttam, hogy nem nyerte el a tetszésedet Eron, főleg ahogy az asztalnál kérdezősködött.
- Kicsit sem. Sőt kicsit furán viselkedett. Amikor kérdezősködtem tőle ár nem volt olyan magabiztos.
*Válaszoltam, majd folytattam.*
- Másfelől. Tegnap amikor megmentettük őket éppen Norlan felől jöttek. Nem? Viszont azt mondta, hogy épp ellenfelének vitte a pénzt, de akkor, hogy lakhat az a bizonyos ellenfél Norlan felé?
*Megvártam míg Gylnek is úgymond leesik a tantusz, majd elindultam tovább az úton.*
- Nem tetszik nekem Eron... valami nem stimmel a történetében... De menjünk el a következő birtokig, de csak úgy mintha csak szállást kérnénk éjszakára. Kérdezősködjünk az amulettről.. hallgassuk meg az ottani történetet is. Találunk majd egyezést vagy nem?
*Mondtam a végére már mosolyogva, s hívogatva Gylt.*
- Sietnünk kéne... Gyere Gyl..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-26, 10:22 pm

- Kicsit sem. Sőt kicsit furán viselkedett. Amikor kérdezősködtem tőle ár nem volt olyan magabiztos.
- Lehet csak rosszul érintették a személyes ké…
* Még mielőtt befejezhettem volna folytatta.*
- Másfelől. Tegnap amikor megmentettük őket éppen Norlan felől jöttek. Nem? Viszont azt mondta, hogy épp ellenfelének vitte a pénzt, de akkor, hogy lakhat az a bizonyos ellenfél Norlan felé?
* Ezek a kérdések már jobban felkeltették az érdeklődésemet. Átgondolom én is, hogy tényleg ezek a szavak hangzottak el, hiszen egy kis félreértés is sokat jelent ebben a helyzetben. De végül igazat kell adnom Mitsukonak.*
- Ez tényleg különös.
- Nem tetszik nekem Eron... valami nem stimmel a történetében... De menjünk el a következő birtokig, de csak úgy mintha csak szállást kérnénk éjszakára. Kérdezősködjünk az amulettről.. hallgassuk meg az ottani történetet is. Találunk majd egyezést vagy nem?
- Egyet kell, hogy értsek veled. Nem árt kicsit jobban utánajárni a kérdésnek.
* Válaszolom a mosolygó elfnek, azonban én közel se fogadom olyan vidáman, mint ő. Sokkal inkább lehangol.*
~ De bármi is legyen az eredmény. Köt a szavunk. Eddig még tudatosan egyszer sem szegtem meg a szavam. Nincs kedvem most elkezdeni.
* Miközben ezen gondolkodok Mitsuko gyorsabb haladásra serkent. Hamar fel is veszem a tempót, azonban kedvem továbbra sem akar vidámabb mederbe terelődni. Zavar a tény, lehet, csak kihasználnak, de elveimet nem akarom feladni ilyen helyzetben sem.*
~ Én voltam a figyelmetlen. Miért nem figyeltem jobban? Miért vállaltam el mielőtt tisztán átláttam a helyzetet? Most is végezzem el? De hiszen már köt az adott szavam.
* Ezeken a kérdéseken rágódok, miközben haladunk a célunk felé. Egy idő után végül, sikerül eltolni ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását, hiszen még egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet és akkor feleslegesen töröm magam.
Ez az elgondolás némileg javít is a kedvemen, hogy ez ne is alakuljon másképpen, egy fűszálat tépek, majd pár perc rejtegetés után Mitsuko nyakán kezdem végighúzni.
A nap további részében el is feledkezek a korábban engem foglalkoztató kérdésektől, ez a kis változatosság segített nekem, így bár nem teljesen nyerem vissza hangulatom, de mégis sokkal jobban éreztem magam a bőrömben az út kezdetéhez képest.
Ebben a hangulatban értük el a következő települést, melyen az eddig követett utunk keresztül halad.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-26, 11:42 pm

*Végig komoly arccal haladtam és gondolkodtam dolgokon, hogy mire kéne majd figyelnem. Gyl fűszálának első érintésétől megijedtem, majd kuncogásba kezdtem. Hirtelen megfordulva viszont lefogtam kezét, majd megcsókoltam. Onnantól kezdve nem engedtem el kezét, így megelőzve a további támadásokat, meg hát érezni akartam, hogy ott van mellettem. Utunkat csendben és fegyelmezetten folytattuk, s csak egyszer egyszer álltunk meg kisebb nagyobb pihenőkre.
Igencsak későre járt mire elértük a következő települést. Csodálkoztam is, hogy nem esett utunkba eddig egy sem. Nem valami sok ember járkált ide kint, de nem csodáltam, hisz elég későre járhatott. Egy Eron korabeli embert láttam ülni az egyik közeli padon, és úgy döntöttem, jobb lenne inkább megkérdezni, hogy merre találjuk azt a bizonyos birtok urát, mint hogy egész éjszaka bóklásszunk.*
- Szerintem kérdezzük meg azt a férfit ott a padon.
*Mondtam, majd Gyllel elindultam a férfihez.*
- Elnézést. Megmondaná merre találjuk a nagybirtokos urat?
- Mért mondanám meg maguknak?
~ Ohh istenek... ne most kezdje...
* Nagy levegőt vettem majd Gylre néztem. Vártam tőle egy kis segítséget, de láttam, hogy már ő is fáradt nem csak én.*
- Mert hivatalos ügyben jöttünk hozzá, és mert eléggé fáradtak vagyunk.
- Kik maguk?
- Ez meg mért mondanánk meg magának?
* Kérdeztem csípőre tett kézzel egy gonosz vigyor kíséretében. A férfi elkezdett nevetni, majd felállt és kezét nyújtotta.*
- Mert én vagyok az akit keresnek. A nevem Meldor Ekraton. És a maguké?
~ Ekraton..
- Mitsuko Midnight...
*Mondtam majd megvártam míg Gyl is bemutatkozott. Meldor kezet rázott velünk majd megfordult.*
- Ha hivatalos ügyről van szó, akkor inkább menjünk a birtokra. Ott nem fülel senki.
* Bólintottam, majd követtem. Sötét utcákon keresztül vezetett az utunk, így Közelebb mentem Gylhez. Egyszer csak hirtelen egy nagy kapuhoz értünk, mely Meldor érintésére nagy súllyal kinyilt, s elénk tárult a birtok pompája.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-27, 1:11 am

* Mikor megérkezünk a településre, elég néptelennek tűni. Alig látunk embert, míg egy parkszerűséghez nem érünk. Ott megpillantunk egy középkorú embert, aki az egyik padon ülve az éppen megjelenő csillagokat nézegeti. *
- Szerintem kérdezzük meg azt a férfit ott a padon.
- Abból csak nem lesz gond. De csak óvatosan.
* Ezzel célba is vesszük a férfit.*
- Elnézést. Megmondaná, merre találjuk a nagybirtokos urat?
* Nem akarok hinni a fülemnek, bár ezt próbálom leplezni.*
~ Ennyire biztos lenne Eron meséjének valótlanságában? És ha mégse az?
- Mért mondanám meg maguknak?
~ Na ez se a legelőzékenyebb. Talán jobb is így.
* Látom, ahogy Mitsuko felém fordul, talán segítséget vár, de fáradt is vagyok másrészt az se bánnám ha továbbmennénk és kicsit kérdőre vonhatnám a diszkrét információszerzési módszereiről.
Az ezt követő párbeszéd nem reményeim szerint alakul. Voltunk olyan szerencsések, vagy szerencsétlenek, hogy sikerült kiszúrnunk a célszemélyt. De várjunk csak.*
~ Ekraton …? Miért olyan ismerős ez a név?
- Gylnar Radek.
* Válaszolom Mitsuko után, hisz már akár el is felejthetem a feladat elvégzését. Mosollyal az arcomon rázok kezet Meldorral.*
~ Most hogyan tovább??
* Nem kell sokáig ötletelnem a dolgon, hiszen Meldor magához hivat, hogy nyugodt környezetben beszélhessünk.
A padoktól nem kellett sokat sétálnunk. Alig pár perc alatt már a birtok kapujánál voltunk, amit Meldor hamarosan ki is nyit. *
~ Hát … Nem lehet panasza a kertészére.
* De nem volt időm sokat nézegetni a kert kialakítását, hiszen Meldor egyenesen a birtok közepén álló kúriába vezet minket. Azon belül is egy szobába. A belépést követően hamar gondoskodik a világításról is. Ekkor tűnik fel egy kép a szobában. Ismerős volt. Nem is maga a kép, hanem a képen található középkorú férfi. *
~ Ismerem. Ki lehet ez?
- Itt lennénk. Kérem, foglaljanak helyet.
* Először Mitsuko ül le, majd miután ő elfoglalja helyét, én is így cselekszek. Közben ismét a képen gondolkodom.*
- Most szívesen hallgatnám, mi lenne az a fontos hivatalos ügy, mely nem várhatott reggelig.
* Látszik rajta, nem a legnagyobb örömmel fogad ilyen kései órában váratlan vendégeket, de ez most engem nem érdekelt, inkább mindenkit megelőzve szólalok meg.*
- Elnézést, kit ábrázol az a kép?
* Meldor a kép felé fordul, majd kicsit értetlenül nézve válaszol. *
- Apámat. De miért kérdezte?
* Ekkor esett le, hol láttam korábban ezt a férfit. Igaz azon a képen jó tíz évvel idősebb lehetett, sőt lehet az tizenöt is.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-28, 12:36 am

* Miután beértünk egy szobába vezetett minket, ahol helyet foglalva rögtön rá is tért volna a lényegre Meldor, de Gyl egy portréról kérdezősködött amely fent a falon lógott. Feltekintettem. Nekem is egyre ismerősebb lett. S a vonások ismerősek voltak. Meldorra néztem*
- Elnézést, de megkérdezhetném, hogy él e még az ön édesapja?
- Már nem él... de ennek mi köze..
- És mikor halt meg?
- Miért kíváncsi rá? Talán az ügyhöz kapcsolódik?
*Bólintottam, majd ismételten a portréra szegeztem szemeimet. A portrén a férfi igencsak ismerős volt.*
- Apám két hónapja halt meg. Nagyon jó szívű ember volt.
*Mondta Meldor nagy szomorúsággal a hangjában. Fel álltam a helyemről, s közelebb sétáltam a képhez. Az arc vonásokat vizsgáltam.*
- Teljesen ugyan az....
*Kezdtem suttogva, majd ismételten az asztalhoz fordultam.*
- A szomszédos birtokon, bizonyos Eron Elkatron birtokában lévő festményen szerintem ugyan ez az ember szerepel, csak éppen idősebb korban.
- Eron...
* Mondta halkan Meldor miközben felállt s fejét rázta, majd odasétált a portré elé és belekezdett meséjébe, míg én vissza sétáltam Gyl közelébe.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-28, 7:52 pm

* Miután megtudjuk, hogy Meldor apját ábrázolja a kép, Mitsuko is el kezd kérdezősködni. Már az első kérdéseknél tudom, ő is ugyanarra gondol, mint én. Ez a megérzés a kérdések célzottságával egyre erősebben megvan bennem. De nem csak ez tudatos bennem a kérdések közepette. *
~ Ezek szerint, a feladatunk kudarcot vall. Ezek után már nincs értelme megszerezni az amulettet. Ha megtennénk, másnap már a körözési plakátjainkat nézegethetnénk, miközben a környező fejvadászok támadásaira kellene ügyelnünk. Ehhez nincs kedvem.
- Eron…
* Meldor fejrázása nem volt túl jó előjel, de mégis érdeklődve hallgatom a történetét.*
- Szóval Eron birtokán … Ez nem meglepő Eron és én testvérek vagyunk.
* Tart egy rövid szünetet, de továbbra is a képet nézi.*
- Habár nem éppen a testvéri szeretet jellemezte kettőnk kapcsolatát. Ezt csak tetézte apánk végakarata.
* Meldor továbbra is a képet nézve vesz egy nagy levegőt, majd lassan kifújja azt.*
- A végakaratában az állt, hogy javait felosztja kettőnk között. Eron ezt nem tudta elfogadni. Mindig is úgy gondolta elsőszülöttként minden őt illeti. Ezek után, úgy érezte, megszégyenítették, kirabolták. Apánk temetésén megfogadta, mindent elkövet, hogy visszaszerezze, amit szerinte elloptam tőle.
* Fejét lehajtva folytatja.*
- Azóta mindent elkövet, hogy megnehezítse az életem. Most éppen mit talált ki ellenem?
* Furcsa volt végighallgatni ezt a történetet. Egész jól beleillett abba, amit Eron mondott. De mégis más megvilágításba helyezi a dolgokat. Már csak egy kérdés foglalkoztat.*
~ A banditák … Vajon tényleg ő küldte? Ezek után nem lennék meglepve, ha nem csak az egyik oldalról lennének ilyen dolgok.
- Ó semmi különös … Egy bizonyos amulett irányt érdeklődik.

* A válaszom után Meldor egyből felénk fordul. Látszik nem örökölte Eron nyugodtságát, Hiszen szemeiből csak úgy sugárzott a harag, bár arcán már kevésbé volt kivehető, de hangneme kárpótol minket ezért.*
- Szóval már megint azt akarja … Ezúttal, mennyivel akarja kiszúrni a szemem?
* Hát nem éppen erre a válaszra számítottam, de ez csak jobban alátámasztja történetét. Valószínű nem mi vagyunk az elsők. akiket Eron az amulettért küldött.
Kérdőn nézek Mitsuko felé, mi legyen a válaszunk erre a kérdésre. Kitaláljunk valamit, vagy mondjuk meg, hogy csak mi kapnánk érte fizetséget.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-28, 9:29 pm

*Kérdően nézett rám Gyl, majd vissza néztünk Meldorra. Engemet is meglepett haragja, csak úgy sütött belőle.*
- Nem hallották?
* Kérdezte most már hangosabban Meldor s közben az asztalra csapott.*
~ Hát nem egy melegszívű...
- Nem küldött és nem is akart pénzt küldeni Eron.
*Meldor nagy levegőt vett, majd a fejét fogva visszaült helyére. Látszódott, hogy gondolkodik valamin, majd letette mind két kezét az asztalra és ránk nézett.*
- Elnézést, csak már annyiszor küldött pénz ajánlatot, hogy az már felháborító és idegtépő.
- Megértjük.
* Mondtam halkan s közben Gylre tekintettem majd vissza Meldorra.*
- Az igazság az, hogy nekünk ajánlott pénzt, ha visszavisszük neki az "ellopott" amulettet.
- De ez az én örökségem! Nem leszek hajlandó semmi pénzért odaadni Eronnak!
~ Újabb düh kitörés..
*Gondoltam, amikor Meldor harmadszorra csapott rá az asztalra mióta itt vagyunk.*
- Mi nem is kérjük.. úgy tűnik egy csalásnak lettünk az áldozatai..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-28, 10:21 pm

* Látszott Mitsukonak se sok kedve van elmondani a valódi megbízatásunkat, de miután Meldor már nem bírja türtőztetni magát, végül elkezdi a rávezetést. *
- Elnézést, csak már annyiszor küldött pénz ajánlatot, hogy az már felháborító és idegtépő.
~ Vajon, miért gondoltam én is ezt?
* Egy kis mosolyt megengedek magamnak, szerencsére senki se veszi észre.
Mikor látom, Mitsuko fejének fordulását, gyorsan komoly arcot vágva bólintok egyet, ezzel próbálom tudtára adni, hogy most már mondjuk el az egészet. *
~ Ennyit a szavahihetőségemről…
* Mikor Mitsuko a valódi megbízatásunkat is elárulja, Meldor ismét haragra gerjed. *
~ Valahogy meg tudom érteni…
* Mitsuko következő mondata, mintha javítana a helyzete, mivel Meldor kicsit nyugodtabbnak tűnik, sőt inkább értetlennek. *
- Már csak azt nem értem, miért kerestek fel, ha lopásra bérelték fel magukat.
- Kicsit hibás volt Eron meséje. Bár nem én vettem észre.
* Mitsuko felé fordulok, hisz a válasz igazából őt illette volna.*
- De akkor is?
- Kíváncsiak voltunk az igazságra.
* Meldor talán nem az első alkalommal, de most igen feltűnően végigmér minket.*
- Nem tűnnek tipikus tolvajoknak. De akkor, miért magukat küldte Eron?
* Ismét Mitsuko felé fordulok, neki egy vállmozgatással jelezve, hogy fogalmam sincs, de úgy tűnt neki sincs kimondott elképzelése, ezért végül én válaszolok.*
- Nem tudjuk. Talán lehetőséget látott bennünk, miközben megmentettük pár banditától, akiket elvileg ön küldött rá.
* A mondat utolsó részét, talán jobb lett volna nem kimondani, mert Meldor ismét mérgesen csap az asztalra.*
- AZ EGY DOLOG, HOGY NEM KEDVELEM, DE HOGY BANDITÁKAT BÉRELEK ELLENE!! EZ ELKÉPESZTŐ!! MEDDIG AKAR MÉG ELMENNI?
* Ismételten az asztal bánja haragját.*
~ Talán ezt még az előnyünkre fordíthatnám.
- Meldor úr. Mit szólna, ha viszonoznánk Eronnak a mindannyiunknak tett szívességet??

- Mire gondol?
- Adjuk meg neki, amit akar.
- NEM VÁLOK MEG AZ AMULETTŐL!

- Először hallgasson végig, kérem. A mellettem ülő bájos elf és én elvisszük Eronnak az amulettet. Megvárjuk, míg kifizet minket, majd elvégezzük a feladatot, amiért eredetileg felbérelt minket, azaz ellopjuk az amulettet, majd visszahozzuk önnek. Önnek meg csak el kellene hallgatni az egész esetet.
* Várok egy kicsit, míg minden részlet mindenki fejében a helyére kerül, majd folytatom.*
- Így mindannyian jól járnánk. Mi megkapnánk a fizetségünket, maga meg túljárhatna a testvére eszén, és ezek után, kétszer is meggondolná, hogy egyáltalán küld-e magához valakit hasonló célokkal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-29, 7:08 pm

* Figyeltem Meldort. Igencsak csettintésre változó kedve volt. Amint Gyl megemlítette, hogy elvisszük Eronnak az amulettet szinte forrt a dühtől. Gyl ötletére csak bólintottam, majd én is hozzá szóltam.*
- Ez tényleg jó ötlet, így mindannyian jól járunk. De megértem, hogy nem akarja ránk bízni az amulettet... biztos arra gondol, hogy a végén vagy Eronnak adjuk, vagy netán megtartjuk.
*Mondtam a lehetőségeket, melyek Meldor gondolataiban felbukkanhattak.*
- Ha nem bízik bennünk, akkor nekem van egy Gyl ötletéhez igencsak hasonlító tervem.
- Halljuk...
*Nagy levegőt vettem, majd még egyszer gyorsan átfutott az agyamon minden.*
- Csak annyit változtatnék, hogy az amulettet csak úgy visszük el, hogy maga is jön velünk...
- Eron könnyen felismer... Ikrek vagyunk..
- De alig hasonlítanak egymásra.... jaah... értem
- Igen... tehát ez a terv is elvetve. Ismer engemet mint a tenyerét.
* Eszembe jutott végül is, hogy az ikrek nem minden esetben néznek ki ugyanúgy. Tovább gondolkodtam, csak lehet valamilyen megoldás. Én sem szívesen mondtam volna le a jutalomról amit Eron ígért. Egy vándorlónak igencsak szüksége van rá, főképp, hogy nemsokkára Norlan-ban gyógynövényeket kell vennem. Tovább törtem a fejem, majd hirtelen eszembe jutott egy újabb ötlet.*
- Akkor nem is visszük el az amulettet..
- Tessék?
- Visszamegyünk Eron-hoz és azt mondjuk neki, hogy elhozzuk neki az amulettet, de először kérjük az árát mert ön beleegyezett abba, hogy pénzért cserébe odaadja neki. Végül mi megkapjuk a "jutalmat" s eltűnünk. Az amulett az öné marad, Eron azt hiszi az övé már, s várja, majd végül rájön, hogy át verték, mi pedig tovább megyünk Norlanba a "jutalmunkkal".
*Mondtam lelkesedve, s vártam Meldor válaszát. Gyorsnak és egyszerűnek véltem ezt a dolgot, s mindenki jól járhat vele...*
~Kivétel Eron...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-29, 11:29 pm

* Figyelmesen hallgatom, amint Mitsuko és Meldor szépen fokozatosan átalakítják tervemet, majd Mitsuko egy teljesen újjal áll elő.
Eleinte igen furcsán hangzik, nem is értem pontosan, hogy is képzeli el a kivitelezését.*
- Ezt kifejtenéd bővebben? Hiszen Eron azért küldött minket, hogy ellopjuk. Ezek után elég érdekes, hogy egy ajánlattal térünk vissza. Egyáltalán, már az is eléggé aláássa majd a bizalmát irányunkba, hogy beszéltünk Meldorral. Ezek után miért bízna meg bennünk? Sőt azt még nehezebb lesz elérni, hogy velünk küldesse el az összeget.
* Látom Meldor tekintetén, őt is érdekli, Mitsuko a kérdésekre adott válasza, ezért meg is adom a szót Mitsukonak. Miután befejezi újra magamhoz ragadom a kezdeményezést.*
- Nem gondolod, hogy kicsit túl merész a terved? Túl sok buktató van benne. Sőt ezek után valóban elkövetjük a tettet, és ami még rosszabb egyértelműen tudni fogja, ki a tettes. Ezek után számíthatunk sok szép papírlapra, melyet a legtöbb településre kiakasztanak, egy-egy arcképet ábrázolva, valamekkora összeggel rajta és egy nagy körözött felirattal. Hacsak nem kapjuk meg a szükséges támogatást egy másik nemestől, aki hajlandó elsimítani az ügyet.
* Ezzel a mondattal Meldor felé nézek, hiszen az elgondolásomban szereplő nemes nem lenne más, mint ő.*
~ Nélküle, nem is biztos, hogy belemennék ebbe. Kelleni kell a pénz, de nem minden áron. Ezt már egyszer bizonyítottam magamnak, mikor banditák közé álltam. Mégis legszívesebben letagadnám azt a pár hetet. De nem tehetem, része az énemnek, másrészt sokat köszönhetek akkori társaimnak. Nélkülük, talán nem is ilyen lennék.
* Látszik Meldoron, ez már nem annyira nyeri el a tetszését.*
~ Milyen jó, hogy nem tudja elrejteni az érzelmeit.
* Rövid gondolkodás után Meldor megszólal.*
- Rendben. Ezt a részt bízzák csak rám.
* Megkönnyebbülten hallom.*
~ Egy problémával kevesebb. De maradt még elég megoldatlan. Azt hiszem, ma se fogom kialudni magam.
* Utolsó gondolatommal egy időben számat is elhúzom. Az elmúlt két este nem sikerült kellő képen kipihennem magam és ez az este se kecsegtet ennek a lehetőségével.*
- Bocsánat, hogy így akadékoskodok, de szeretnék előre látni minden lehetőséget. Azt értem, hogy a mi dolgunk lenne meggyőzni Eront, hogy elküldje a pénzt, sőt hogy velünk, de mi lesz akkor, ha Eron nem enged minket egyedül? Gondolok itt valamekkora kíséretre. Akkor mit teszünk?
* Érdeklődve nézek először Mitsukora, majd Meldorra, de mivel Meldoron nem látom a megoldás szikráját, így újra az elfre nézek és tőle várom a megoldást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-30, 9:40 pm

-Megértem az aggodalmad. Ezt egyszerűen ki lehet játszani.
*Kezdtem bele mondandómban, majd felálltam helyemről és Gyl mögé sétáltam. Kezeimet vállára tettem, majd neki láttam elmondani elképzelésemet.*
- Eron lopni küldött minket. Ez alap. El is jöttünk ide, de ugye mint rablók nem tudjuk hol található az amulett. Nem igaz Meldor úr?
- Csak nagyon kevesek tudják, hol tárolom... tehát ez igaz lehetne.
*Bólintottam, majd folytattam.*
- Tehát, mivel nem tudjuk hol található ezért el kezdjük keresni. Az őrök elkapnak minket. Meldor kifaggat. Elmondjuk neki, hogy Eron küldött... Erre Meldor kiborul és úgy fönt inkább odaadja az amulettet egy nagy összegért, csak hagyja már békén Eron.
*Vártam egy kicsit, nagy levegőket ettem, majd folytattam ismételten.*
- Egyszerűen csak visszamegyünk Eron-hoz és ezeket mondjuk neki, majd elkérjük a pénzt , hogy visszük Eronnak, és majd ő küldi az amulettet.
- Nem gondolod, hogy kicsit túl merész a terved? Túl sok buktató van benne. Sőt ezek után valóban elkövetjük a tettet, és ami még rosszabb egyértelműen tudni fogja, ki a tettes. Ezek után számíthatunk sok szép papírlapra, melyet a legtöbb településre kiakasztanak, egy-egy arcképet ábrázolva, valamekkora összeggel rajta és egy nagy körözött felirattal. Hacsak nem kapjuk meg a szükséges támogatást egy másik nemestől, aki hajlandó elsimítani az ügyet.
*Nagy csend állt be a teremben. Gyl és én Meldor-t figyeltük. Minden érzelme kiült az arcára, végül úgy tűnt, beadja a derekát, s ezt egy mondatával alá is támasztotta.*
- Bocsánat, hogy így akadékoskodok, de szeretnék előre látni minden lehetőséget. Azt értem, hogy a mi dolgunk lenne meggyőzni Eront, hogy elküldje a pénzt, sőt hogy velünk, de mi lesz akkor, ha Eron nem enged minket egyedül? Gondolok itt valamekkora kíséretre. Akkor mit teszünk?
*Jötte lő egy újabb problémával Gyl, melyre rövid egyszerű választ adtam.*
- Azt majd én elintézem.
*Mondtam mosolyogva, majd adta egy csókot Gyl arcára. Hallottam tőle egy nagy, fáradt sóhajtást, majd kinéztem az ablakon.*
~ Már késő este van... aludnunk is kéne valamikor....
- Elnézést Meldor, holnap korán útra kelünk és elintézzük ezt az ügyet, így maga jól jár, mert Eron valószínűleg többet nem fog próbálkozni, de nekünk pihenésre lenne szükségünk. Nem tudna valami jó megoldást?
* Néztem kérlelő pillantással Meldorra, reménykedve abban, hogy "megesik rajtunk a szíve", s felajánlja egyik szobáját nekünk. Úgy tünt sikeresnek bizonyult tekintetem, ugyanis Meldor bólintott.*
- Rendben van. Mivel "megszabadítanak" a testvéremtől felajánlom az egyik szobát. Egy pillanat és máris felkísérik önöket.
*Válaszolta, majd fejét dörzsölve elment. Amint bezárult az ajtó Gyl füléhez hajoltam, s közben megmarkolásztam a vállát.*
- Ma este inkább kialusszuk magunkat drágám. Remélem nincs ellenvetésedre.
*Mosolyogtam, majd szembe álltam a még ülő Gyllel és puha csókot nyomtam ajkaira.*
- Eeeeesetleg egy csöppnyi vérnek örülnék.
*Ismételten mosolyogtam, majd kicsit nagyobb csókot adta Gylnek, addig míg be nem jött újabb kísérőnk.*
- Kérem kövessenek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 26

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-30, 10:38 pm

* Mitsuko válasza, felkelti az érdeklődésemet. Van elképzelésem, hogy szeretné ezt megoldani. Nem leszek sokkal nyugodtabb ettől a tudattól, de már nincs kedvem tovább akadékoskodni, ezért én is mosolyt erőltetek arcomra. Miközben, Mitsuko ajkait arcomhoz érinti, egy halk sóhajtás keretében tudatom magammal, ezt így kell végigcsinálnom.*
- Elnézést Meldor, holnap korán útra kelünk és elintézzük ezt az ügyet, így maga jól jár, mert Eron valószínűleg többet nem fog próbálkozni, de nekünk pihenésre lenne szükségünk. Nem tudna valami jó megoldást?
~ Ezek szerint nem csak én fáradtam el.
* Én is reménykedve várom Meldor válaszát. Hiszen, mégis csak jobb egy kényelmes ágyban aludni.
Meldor Mitsukora néz, mivel az ő kérdésére akart válaszolni, de látszik rajta, nem igazán akarja ezt, ezért felém fordul. Már készülne válaszolni, mikor újra Mitsuko felé fordul. Újabb pár pillanat csend, miközben Mitsuko arcát nézi.*
- Rendben van. Mivel "megszabadítanak" a testvéremtől felajánlom az egyik szobát. Egy pillanat és máris felkísérik önöket.
~ IGEN! Mitsi! Áldom azokat a gyönyörű zafírkék szemeidet!
* Mikor Meldor kimegy, Mitsuko fülembe súg két mondatot, mellyel én is teljesen egyet értek. Miután egy puha csók boldog tulajdonosa leszek.*
- Eeeeesetleg egy csöppnyi vérnek örülnék.
* Elmosolyodok. Miközben válaszolok.*
- Azt hiszem, ez még bele fog férni az estébe.
* Hamarosan egy szolga zavar meg minket. Akit kérése után a számunkra szánt szobáig követünk.*
- Itt lennénk. Kellemes estét!
* Ezzel magunkra is hagy minket. Mitsukora nézek, majd egy magabiztos mozdulattal ki is nyitom az ajtót. A szoba nem volt se nagy, se díszesen berendezve. Szinte ellentéte volt annak, melyben Eronnál megszálltunk.
Bemegyek a szobába, Miután semmi lényegeset nem látok, egyből az ágy felé veszem az irányt, majd ráülök.*
- Azt hiszem, ez a hely megfelelő lesz egy véres csóknak.
* Széles mosoly keretében figyelem Mitsuko közeledését. Közben kicsit bánom, hogy inkább a pihenést választottam. De az is igaz, holnap nem árt, ha kipihenten nézek az előre nem látható kihívások elé.
A csók, melyet Mitsukoval váltok, szenvedélyes volt, s ez alkalommal a harapás, mellyel ismét véremet veszi, már szinte tökéletes részét képezi ennek a mozdulatsoranak.
Percek telnek el, mire ajkaink külön válnak. Ezt követően megnyalom ajkam sérült részét.*
- Ezt hiszem itt még maradt. Nem szép dolog pazarolni.
* Még szinte be se fejezem a mondatot, mikorra ajkainkat újabb találkozásra kényszerítem.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   

Vissza az elejére Go down
 
Déli-dombság
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 21 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 12 ... 21  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Déli szeglet-
Ugrás: