LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Déli-dombság

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 12 ... 21  Next
SzerzőÜzenet
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-30, 11:58 pm

*Követtük a küldöttet, majd miután magunkra hagyott Gyl benyitott a szobába. Kicsit más volt, már ha kicsinek számítjuk a méret ellentétet. Teljesen szolid berendezése volt a kis szobának, de az ágy pont megfelelő. Gyl rövid körbenézés után célba is veszi az ágyat és rá is ül.*
- Azt hiszem, ez a hely megfelelő lesz egy véres csóknak.
- Szerintem is.
* Válaszoltam mosolyogva, miután becsuktam az ajtót és odasétáltam Gyl elé, majd megsimogatva arcát lehajoltam hozzá és megcsókoltam. Elég szenvedélyesre sikeredett, s sajnáltam, hogy fáradságunk miatt ez az éjszaka nem lehet az előzőnek a folytatása. Eme második csóknál fogaimmal óvatosan megharaptam Gyl ajkait, s nagy örömömre méz édes vére könnyen kibuggyant.*
- Azt hiszem itt még maradt. Nem szép dolog pazarolni.
*Gyl újabb csókra invitálta ajkaimat s nem ellenkeztem, azonban mint mindenkori szabály most is érvényben volt: ruhában nem alszunk.*
- Segítek alváshoz készülődni drágám.
*Mondtam mosolyogva miközben ajkait fogaimmal tartottam csapdában, s kezeimmel már köpenyét dobtam a földre.*
- Tényleg jó lenne folytatni a tegnapi éjszakát, de a fáradtság valahogy mást követel.
* Mondtam miközben segítettem neki tovább öltözködni, közben pedig csókok közepette csúsztunk-másztunk egy feljebb az ágyon. Ahogy ajkaink érték egymást úgy jutottam finomabbnál finomabb cseppekhez.*
- Köszönöm a véráldozatot. Most már sokkal jobban érzem magam.
* Mondtam mosolyogva, majd mikor már csak az éppen szükséges ruhadarabok maradtak rajtunk Gylt hátára löktem s csókot adtam neki miközben a takarót magunkra húztam.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-31, 12:54 am

* Ajkain elválasztása után azon kapom magam, egy problémával kevesebb van a szokásosnál.
Így miközben ajkaim csapdában sínylődnek, s elviselik ennek minden velejáró szörnyűségét, addig az én unatkozó kezeim kapva kapnak az alkalmon, hogy újra megszabadíthatják az elf szépséget ruhadarabjaitól. Kezeim, már ismerve a járást, néhány könnyed mozdulattal eloldják Mitsuko övét, majd egyből hozzá is kezdenek a folytatáshoz.*
- Tényleg jó lenne folytatni a tegnapi éjszakát, de a fáradtság valahogy mást követel.
* Nem ezek álmaim szavai, de sajnos ez alkalommal egyet kell, hogy értsek ezzel. Elmúlt napok egész napos utazása párosítva a nem túl hosszú alvással kezdi megbosszulni magát. Ezért nem túl vidám hangon válaszolok.*
- Megértelek.
* Kezeim ez idő alatt se pihennek. Végzik feladatukat, sőt a szükségesnél kicsit többet is.
Így és egymást folyamatosan követő csókok közepette haladunk centiről centire az ágyon.*
- Köszönöm a véráldozatot. Most már sokkal jobban érzem magam.
- Vérem áll rendelkezésére hö...
* Válaszolom, vagyis válaszolnám, de egy kacsó hátra fele irányít. Ellenkezés nélkül dőlök hátra. Még fejem el se éri az párnákat, mikor Mitsuko már az újabb csókra készül.
Egyik csók a másikat követi. A fáradtságom csak ekkor mutatja meg magát. Egyre nehezebben tudom kinyitni szememet, majd ezt követően nyitva tartani.*
~ Nem is gondoltam, hogy ennyire fáradt lennék.
* Ezt a tényt még nincs kedvem megosztani Mitsukoval, még élvezni szeretném csókjai áradatát, azonban, mikor egyik alkalommal sikerül magamba fojtanom egy ásítást, be kell látnom ideje aludnom. Ezt gyengéden Mitsuko tudtára adom, majd miután mindketten elhelyezkedünk, szinte azonnal álomra szenderülök.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-31, 1:47 am

* Én is igencsak éreztem már a fáradságot, s Gyl egyre puhább csókjaiban is fellelhettem a fáradság jeleit. Nem is fogyasztottam tovább megmaradt erőnket helyette Gyl mellkasára helyeztem fejemet, s hallgatva szívének minden rezdülését hamarosan álomba is ringatott dallama.
Reggel igen korán ébredhettem fel ugyanis a nap sugarai még nem törtek be az ablakon. Nem mozgolódtam, nem akartam Gylt felébreszteni, de megfogadtam, hogy amint az első sugár betör a szobába, felébresztem. Lehunytam szemeimet. Gyl szívének ritmusa nyugodt volt.*
~ De jó ezt hallgatni…
* Gondoltam majd kinyitottam szememet.*
~ Fény…
* Ez volt az első gondolat, amikor megláttam a fény sugarat, mely a takaró alól kilógó lábamat kezdte el melegíteni. Elkezdtem mocorogni, majd megtámasztva fejemet Gyl- t figyeltem. Nem csak szívének dobbanásai, de arca is nyugodt volt. Ujjam hegyével elkezdtem cirógatni arcát, majd amikor elkezdett mozgolódni hozzáhajoltam s miközben eltűrtem arcából a hajtincseket megcsókoltam.*
- Szép jó reggelt Gylnar Radek. Jól aludtál?
* Kérdésem végén ismét egy csókkal bővítettem reggeli ébresztésemet. Fejemet ismét támasztottam, s úgy figyeltem Gyl ébredését. Amikor rám nézett pihen barna szemek néztek rám. Megsimogattam az arcát.*
- Keljünk vagy még lustálkodjunk?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-31, 2:28 am

* Reggel, egy kis mozgolódásnak köszönhetően kicsit korábban kényszerülök megszakítani álmaim folyását, viszont kellemes és nyugodt álmomnak köszönhetően egész kipihenten ébredek. Hírtelen megfordul a fejemben, hogy másik oldalamra forduljak és aludjak tovább, de egy selymes kéz érintése azt sugallja számomra, ideje véglegesen felkelni, melyet egy csók pecsétel meg.*
- Szép jó reggelt Gylnar Radek. Jól aludtál?
* Válaszolni se marad időm, mielőtt a nap második csókját is magaménak tudhatom.*
- Szerintem még mindig álmodok.
* Válaszolom korábbi kérdésére, egy szolid mosoly társaságában. Ilyen nyugodt álom, majd ilyen káprázatos ébresztő után, még gyönyörűbb látvány fogad. Mélyen belenézek Mitsuko zafírkék szemeibe. Látszik bennük, ő is sikeresen kipihente magát az este folyamán, és még néhány számomra igen fontos tudnivaló. De a lényeg az összhatásuk.*
~ Nagyszerű nap elé nézek.
* Egyre inkább ez az érzés kerít hatalmába.*
- Keljünk vagy még lustálkodjunk?
- Nem kell úgy sietni!
* Válaszolom mosolyogva, majd kicsit feljebb csúszok az ágyon. Ezzel a lendülettel hajolok a fejét támasztó Mitsukohoz, majd egy csókot követően újra hátra dőlök. Kezemmel követésre invitálom Mitsukot is, s újra szívem felé irányítom őt. Ez alkalommal már nem volt olyan nyugodt, mint az este folyamán. Meg is lepett volna, ha olyan lenne.
Miközben valószínű Mitsuko a szívverésemmel foglalkozik, egy csókot nyomok kéklő kobakjának tetejére.*
- Maradjunk még egy darabig. Kellemes itt, ráadásul Eron se fog elrohanni.
* Miközben szavakkal próbálom meggyőzni Mitsukot az ágyban maradásról, ujjaim is elkezdik kényeztető útjukat.*
- Mit gondolsz?
* Reménykedek ő is hasonlóan élvezi a pihenést, és hasonlóan addig nem akarja kikelni az ágyból, míg a nap vakító sugarai ki nem kergetnek minket onnan.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-31, 9:23 pm

*A csók után követem invitálását, s ismételten szíve dobogásával voltam elfoglalva. Hallgattam immáron gyorsabban verő szívét. Fejemre kapott csók nyomán csak elmosolyodom s csókot nyomok Gyl szíve fölé. *
- Maradjunk még egy darabig. Kellemes itt, ráadásul Eron se fog elrohanni. Mit gondolsz?
*Kérdezte Gyl miközben hátamat cirógatta. Ujjammal elkezdtem hasfalát cirógatni.*
- Én is így gondolom. Még maradjunk így. Ketten, csendben, kora reggel.
*Addig feküdtünk így, szépen csendben amíg, mint előző alkalommal, kopogtatás nem zavart meg minket.*
- Csak nekem van dejavu érzésem drágám?
*Kérdeztem, majd egy csók után kelletlenül kimásztam az ágyból és az ajtóhoz sétáltam, majd résnyire nyitottam az ajtót.*
- Igen?
- Elnézést a zavarásért. Meldor úr üzeni, hogy elérkezettnek látja az időt arra, hogy maguk ketten elinduljanak.
- Értettük. Máris indulunk.
*Válaszoltam majd becsuktam az ajtót és vissza sétáltam az ágyhoz.*
- Úgy tűnik itt kicsit ás a fogadtatás.
* Mondtam miközben négykézláb másztam az ágyon Gyl ajkai felé, majd miután oda értem ismételten egy újabb csókkal ajándékoztam meg.*
- Ideje kimászni....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-07-31, 11:03 pm

* Igazán jól esik még feküdni az ágyon, egészen addig, míg nem kopognak az ajtón.*
~ Nem túl jó előjel.
* Miután Mitsuko felkel az ágyból, formás alakját figyelem, miközben ő az ajtó felé veszi az irányt.*
- Igen?
- Elnézést a zavarásért. Meldor úr üzeni, hogy elérkezettnek látja az időt arra, hogy maguk ketten elinduljanak.
~ Egyszóval kidob minket. Hogy ezek a nemesek nem tudnak sokáig aludni …
- Értettük. Máris indulunk.
~ Ennyit a lustálkodásról …
* Nem mondhatnám, hogy feldobott a helyzet alakulása, ezért hátamra fordulok, míg Mitsuko vissza nem ér, én a plafont bámulom. *
- Úgy tűnik itt kicsit más a fogadtatás.
- Csak egy kicsit? Végül ne lopjuk el inkább az amulettet?
* Teszem fel a költői kérdést egy széles mosoly keretében, s közben figyelem a felém mászó kékhajú elfet.*
- Ideje kimászni....
* Hiába a csók, mégis ez a mondat azon kevesek egyike, melyet nem akarok hallani jelen helyzetben. Így míg Mitsuko felkel ismét az ágyból én nyüglődök egyet, majd követem példáját. Hamarosan menetkészen állunk mindketten.*
- Akkor most vissza Eronhoz …
* Jelentem ki egy sóhaj közepette.*
~ Egy újabb egész napi séta, hogy mihamarabb odaérjünk. Hol marad így az utazás öröme?
* Mikor elhagyjuk a szobát már két szolga vár minket, akik kikísérnek minket a birtokról. Meldorral nem is találkozunk.
Miután rátérünk a már ismert útra, mely visszavisz minket Eronhoz, Mitsukohoz fordulok.*
- Azért egy kicsit több illem is szorulhatott volna Meldorba. Eron legalább tudta, hogy kell bánni a vendégekkel.
* Eron birtokára vezető út eseménytelenül telik, de annál fáradtabbnak érzem magam, mikor meglátom az épületet. Ami annyira nem is meglepő, hiszen meglepően hamar sikerül hátunk mögött hagyni az út jelentős részét. A Nap még egész magasan jár.
Mitsukohoz sétálok, majd egy csókot adok ajkaira.*
- Tartsunk egy kis pihenőt. Van még időnk, nem kell rohannunk.
~ Másrészt nem tudhatjuk, Eron, hogy fog minket fogadni és lehet szükségünk lesz az erőnkre.

* Ezt már inkább elhallgatom előle, hiszen én se szeretném ha így alakulna a dolog.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-01, 3:00 pm

*Furcsálltam, hogy ilyen hamar megérkeztünk, bár az is igaz, hogy most egyszer sem álltunk meg. Mind a ketten hamar túl akartunk lenni rajta.*
- Tartsunk egy kis pihenőt. Van még időnk, nem kell rohannunk.
*Amint megemlítette Gyl a pihenő szót máris úgy éreztem magamat, mint aki már évek óta egyfolytában járkál. Rögtön le is huppantam az út szélén az egyik fa tövébe.*
- Jó ötlet. De már itt vagyunk a közelben. Nem ülsz le?
* Kérdeztem a még mindig az úton álló Gyltől. Láttam, hogy igen csak fáradt ő is.*
-Csak nem izgulsz, hogy mi lesz Eronnál?

/túdom túdom rööööövid Very Happy deh most ennyit préseltem ki magamból Very Happy)/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-03, 2:31 pm

- Jó ötlet. De már itt vagyunk a közelben. Nem ülsz le?
* Hallatszik a kérdés,miközben én az uticélunkat nézem. A kérdés hallatán felé fordulok és látom, ahogyan már egy fa tövében pihenteti fáradt végtagjait.*
- Igaz is.
* Ezzel elindulok felé, hogy csatlakozzak a fa tövében üldögélőhöz.*
- Csak nem izgulsz, hogy mi lesz Eronnál?
* Úgy látszik, mostanra már elég jól kiismert Mitsuko ahhoz, hogy ne nagyon tudjam előle elrejteni gondolataimat. Válaszommal várok, míg leülök.*
- Egyre kevésbé tetszik nekem ez a feladat. Elvállalunk egy feladatot, majd átverjük a megbízót, végül kiraboljuk őt. Ez nem az én stílusom...
* Felnézek a fa koronájára, mely alatt éppen üldögélünk. Pár másodpercig gyönyörködök a látványban majd folytatom.*
- Ezek után csodálod, ha nincs jó előérzetem? Ezért is kértem ezt a kis szünetet.
* Visszanézek Mitsukora.*
- Csak remélni tudom, hogy semmi se alakul rosszul. De nem szeretném, ha azért kerülnénk még rosszabb helyzetbe, mert biztosra vesszük a sikert.
* Megvárom míg Mitsuko is kifejti a helyzetről alkotott álláspontját, majd még egy néhány percnyi pihenő után elkezdjük újra ráncba szedni magunkat, és nekilátni az utolsó szakasznak.
Eron birtokához érve, a nevünk megmondása után egyből beengednek, majd Eron elé vezetnek minket. Aki ugyanabban a szobában, ahol előadta nekünk történetét, az asztala mögött ült és pár papírt nézegetett.*
- Ááá! Üdvözlöm önöket ismételten szerény hajlékomban. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elvégzik a feladatot. Igazán meg vagyok elégedve.
* Ezzel a lendülettel feláll és elindul felénk, hogy illőképpen üdvözöljön.
Míg megteszi azt a pár métert, mely elválaszt minket egymástól, én Mitsukora nézek, hátha neki van ötlete, hogy mondjuk el a helyzet alakulását. De a távolság nem volt elég nagy, ezen kérdés eldöntésére, így még mielőtt válaszolhattunk volna, ő már is meleg kézrázással üdvözöl engem, Mitsukot meg egy kézcsókkal.*
- Megmutatnák az amulettet?
* Érkezik az újabb mondat Eron szájából. Ismételten Mitsukora nézek, remélem ő fogja elmesélni a dolgokat Eronnak, de mivel Eron engem üdvözölt utoljára, s tekintetével is inkább engem figyelt a kérdés feltétele után. Úgy éreztem nekem kell válaszolnom.*
- Jó érzés újra itt lenne és ilyen kellemes fogadtatásban részesülni – itt kicsit megszakad a mondókám, majd folytatom – de azt hiszem nem olyan hírekkel érkeztünk, melyekre számított.
* Ismét Mitsukora nézek, hátha hajlandó átvenni innen a dolgot.*
- Szóval nem jártak sikerrel.
- Hát ezt se a megfelelő kifejezés rá.
* Eron, arcán kivételesen az értetlenség arckifejezését lehet kivenni, némi ”ne játszatok velem”-el egyetemben.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-05, 2:48 pm

- Bízd rám a történetet. Neked csak bólogatnod kell majd, vagy helyeselni. De azt azért ne felejtsd el, hogy eredetileg neked kellett a pénz. Csak te a rizikósabbat akartad, hogy tényleg hozzuk el az amulettet, viszont Meldor abba biztos ne egyezett volna bele, mert ő előre gondolt és számított volna arra, hogy nem visszük neki vissza.
*Csókot adtam neki. Nem akartam, hogy feleslegesen idegeskedjen vagy izguljon, végül is én ötletem volt az, hogy ne hozzuk el az amulettet, tehát z én felelősségem a "küldetés" sikere. Egy kicsit még pihentünk, majd folytattunk utunkat. Elég könnyen sikerült bejutnunk. A nevünkön kívül semmit sem kérdeztek. Eron ugyanott várt minket ahol utoljára beszélgettünk.*
- Ááá! Üdvözlöm önöket ismételten szerény hajlékomban. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elvégzik a feladatot. Igazán meg vagyok elégedve.
*Eron vidáman üdvözölt minket. Először engemet egy kézcsókkal, melyen igazán meglepődtem, majd Gylt egy kézfogással.*
~Mennyivel udvariasabb, mint Meldor... bár ha én azt akarnám h valaki lopja el nekem valamit akkor én is kedves lennék.
- Megmutatnák az amulettet?
*Összenéztünk Gyllel, de mivel őt köszöntötte Eron utoljára, így ráhagytam az első mondatokat.*
-Jó érzés újra itt lenne és ilyen kellemes fogadtatásban részesülni, de azt hiszem nem olyan hírekkel érkeztünk, melyekre számított.
*Gyl ismételten rá nézett és értettem, hogy most már nekem kell átvennem a beszélgetést Eronnal.*
- Szóval nem jártak sikerrel.
- Hát ez se a megfelelő kifejezés rá.
*Elég érdekesen nézett ránk Eron, s tudtam itt az idő elkezdeni, de én nem fogok hibázni ahogy ő tette. Nagy levegőt vettem, majd Eron felé fordulva belekezdtem.*
-Eron. Amit kért sajnos lehetetlen lett. Addig minden simán és tökéletesen haladt, csakhogy mivel nem tudtuk, hogy merre található az amulett elkezdtünk kutakodni. Sajnos elkaptak minket.
- De mért nem védekeztek? Hisz kiváló harcosok.
- Lehet, hogy mi kiváló harcosok vagyunk, de azok az őrök igen csak kiképzettek lehettek, mert könnyű szerrel leszerelték minden támadásunkat.
*Reméltem, hogy Eron elhiszi azt amit mondok, s meg kell mondani, ahhoz képest, hogy éppen ott találtam ki, elég szavahihető volt.*
- Értem, de foglaljunk helyett s folytassa...
*Mondta Eron, s hellyel kínált minket, melyet egész napos gyaloglás után igencsak jól esett.*
- Nem tudom, hogy sikerült minket elkábítani, e a következő kép amire emlékszem az már az, hogy egy székhez vagyunk kötözve. Elmondtuk miért jöttünk, bár ez nem volt kérdés, hisz rajta kaptak minket. A legnagyobb kérdés az volt, hogy ki küldött. Elmondtam hát.
- És mit mondtak?
- Az amulettet odaadják, de csak az előző összeg kétszereséért. Azt mondta a férfi, maga tudja mit jelent ez, s hogy holnap, még mielőtt a nap az égen a legmagasabb pontra ér kéri a pénzt, s ő küldi az amulettet.



A hozzászólást Mitsuko Midnight összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-08-09, 10:34 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-09, 9:07 pm

* Végre elérkezett az idő, mikor Mitsuko átveszi tőlem a beszélgetés alakulását. Csak remélhetem, hogy hihető és összeszedett történetet fogok hallani, s mivel ez alapból az ő ötlete volt, és szinte az egész nap rendelkezésére állt a történetünk pontosítására.
Bizakodva és figyelmesen várom a történet kezdetét, hiszen nem árt, ha én is képben vagyok mégis mi történt velünk Meldornál.
Rezzenéstelen arccal hallgatom a kitalált mesét, közben pedig Eron arcát figyelem, milyen reakciókat váltanak ki belőle a hallottak.*
~ Egész jól haladunk. Nem megy bele a részletekbe túlságosan, így nem lesz probléma.
* Hamarosan hellyel kínál minket, mely igazán jól esik, bár megpihentünk nem sokkal a birtok előtt, de lábaim attól még igencsak örülnek a ténynek, hogy pihenhetnek. Nem is hibáztatom őket ezért.
De nem örülhetek túlságosan sokáig a pihentető helyzetnek, hiszen Mitsuko folytatja a történetet, így inkább arra és Eronra fordítom figyelmem.*
- Az amulettet odaadják, de csak az előző összeg kétszereséért. Azt mondta a férfi, maga tudja mit jelent ez, s hogy holnap napkelte előtt kéri a pénzt, s ő küldi az amulettet.
* Eron kicsit furcsán, sőt talán értetlenül néz ránk. Nem csodálom, fogalmunk sincs mennyit is jelent az előző kétszerese. Ezen felül, nem mindennapi történettel próbáljuk meggyőzni, de azért még mindig látok esélyt a sikerre.
Hamarosan Eron tekintete gondolkodóba megy át, mely szintén jó jelnek tűnik számomra, talán az összegen gondolkodik.*
- Értem. Nem kis összeg. De elfogadható. Hol akarja lebonyolítani a cserét?
* Eron megvárja, míg Mitsuko válaszol a kérdésre.*
- Rendben, máris felkészíttetem az embereimet. Nem bízok abban az álnok kétszínű kígyóban. Köszönöm a segítségüket most már elmehetnek.
- De uram …
- Mit akar? Pénzt? De hisz kudarcot vallottak.
- De …
- Rendben, elérték a cserét, ezért élvezhetik ma este is a vendégszeretetem, de többet nem kapnak.

- De …

- Mit akar még?

* Már feladtam, hogy sikerül befejeznem mondanivalóm, így inkább Mitsukora nézek, hátha őt hajlandó végighallgatni, és sikerül Eront a számunkra megfelelő feltételekre csábítani, vagy ahhoz nagyon közelire.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-09, 10:18 pm

- Értem. Nem kis összeg. De elfogadható. Hol akarja lebonyolítani a cserét?
~Nah most légy okos Mitsi
- A házának a kapujában. Mert nem hajlandó kilépni a házból.
*Mondtam egy szuszra majd figyeltem Eron reakcióját. Kicsit érdekesen nézett rám. Valószínűleg megleptem vele.*
- Rendben, máris felkészíttetem az embereimet. Nem bízok abban az álnok kétszínű kígyóban. Köszönöm a segítségüket most már elmehetnek.
- De uram …
- Mit akar? Pénzt? De hisz kudarcot vallottak.
- De …
- Rendben, elérték a cserét, ezért élvezhetik ma este is a vendégszeretetem, de többet nem kapnak.
- De …
- Mit akar még?
*Szinte elnevettem magam látva, hogy Eron hányszor szakította félbe Gyl mondandóját, végül Gyl rám nézve kért segítséget. Bólintottam, majd mélyen Eron szemeibe néztem.*
- A társam azt szerette volna elmondani, hogy a másik ember aki ide küldött, kijelentette, hogy vagy mi visszük el vagy a csere nem áll. Amint meglátja, hogy kísérettel vagyunk kaput zár és soha többé nem tárgyal.
*Láttam, ahogy Eron homlokára kiül a félelem akka gondolva, hogy soha nem kaparinthatja meg az amulettet. Már csak Eron válaszát vártam.*
- Rendben van. Holnap hajnalban megkapják a pénzt. Most tehát jó pihenést. Igen hamar ideértek és korán indulnak gondolom, ha még dél elött oda akarnak érni.
- Természetesen. Köszönjük a bizalmat és a szállást.
*Feleltük, majd Elköszönve Erontol, megvártuk az egyik szobalányt aki felkísért ugyanabba a szobába amelyben előző ittjártunkkor éjszakáztunk. Elköszönve a szobalánytól én az ágyhoz sétáltam és nagy huppanással rádőltem.*
- Hulla vagyok Gyl... hulla... de persze nem szó szoros értelmében.
*Mondtam mosolyogva a hátamon feküdve széttárt kezekkel. Tudtam, hogy sok a buktató, ezért nem beszélhetünk az éjszaka folyamán Meldorrol, így igyekeztem nem megemlíteni.*
- A másikról egy szót sem ejthetünk Gyl.
*Közöltem nevek nélkül gondolatomat Gyllel, s reménykedtem, hogy fogta az adást, és nem kérdez rá.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-10, 12:57 am

* Végül csak sikerül újra szóhoz jutnunk Mitsuko személyében.*
- A társam azt szerette volna elmondani, hogy a másik ember aki ide küldött, kijelentette, hogy vagy mi visszük el vagy a csere nem áll. Amint meglátja, hogy kísérettel vagyunk kaput zár, és soha többé nem tárgyal.
~ Most kiderül, mennyire voltál meggyőző Mitsi.
* Figyelem Eront, látom félelmét, de kicsit aggódok, hogy a pénzt félti, és ne fogadja el a feltételt. De végül válasza megoldást jelenet aggodalmamra.
Meg is nyugszok, eddig jól alakulnak a dolgaink, így ismét gond nélkül ölthetem fel érzelemmentes arcomat, miközben elbúcsúzunk Erontól és a szobánk felé vesszük az irányt.
Mikor a szobához érünk meglepve tapasztalom, hogy ugyanazt a szobát szánta nekünk, melyben két nappal korábban is voltunk. *
~ Ha ezt előre mondja, egyedül is idetalálunk … De ha már így alakul, hát így alakul.
* Mosolyogva kísérem végig az ágy felé haladó fáradt léptű elfet. Majd csak méginkább elmosolyodok, mikor egy kecses mozdulattal belezuhan az ágyba.*
- Hulla vagyok Gyl... hulla... de persze nem szó szoros értelmében.
- Már megvolt! Már azzal se tudnál meglepni!
* Válaszolom neki szinte azonnal egy jóízű mosoly társaságában. Pont itt történt az az eset is.*
- A másikról egy szót sem ejthetünk Gyl.
- Másikról?? Milyen másikról??
* Motyogom halkan az orrom alatt.*
- Ja már értem!
* Azzal a lendülettel el is hallgatok, hogy még véletlen se hagyhassa el olyan mondat a számat, amit nem szeretnék hangoztatni.
Ezért inkább én is követem elf társaságom példáját, hasonló nemes egyszerűséggel zuhanok én is az ágyba.*
- Egyet kell, hogy értsek veled! Én is hulla vagyok!
* Az ágyon elterülve bámulom a plafont, miközben gondolataim saját útjukra kelnek. Végül egy kérdés merül fel bennem, melyre nem jut eszembe a válasz.*
- Mitsi. Emlékszel még Eronián a kis sárkányra?
* Megvárom míg jelét adja a válasznak, majd folytatom.*
- Hogy is nevezted el?
* Továbbra is próbálok visszaemlékezni, de amíg Mitsuko nem segít, nem jön össze.*
- Tényleg Gyra. Azóta se találkoztam olyan kis sárkánnyal. Mi lehet azzal a kis harapdálóssal?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-10, 1:42 am

* Éreztem ahogy Gyl lehuppant mellém. Ezt egy mosollyal nyugtáztam. Kérdésére miszerint emlékszem e a kis sárkányra csak bólintottam, miközben oldalamra fordulva kezemet fejem alá téve meg támasztottam magam. *
- Hogy is nevezted el?
* Kuncogtam egyet, majd egy csók kíséretében válaszoltam.*
- Utánad neveztem el... Gyra
- Tényleg Gyra. Azóta se találkoztam olyan kis sárkánnyal. Mi lehet azzal a kis harapdálóssal?
*Elnevettem magam, majd mutató ujjamat végighúztam Gyl orrán.*
- Azzal aki legtöbbször az orrodat vette célzásba? Hmm... már négy év eltelt... akkor már igencsak nagy darab lehet, s talán emberi alakot is fel tud venni... Hmmmm... vajon hogy nézhet ki...
*Gondolkodtam el miközben Gyl ajkait cirógató ujjamat figyeltem. Ismételten csábítottak, s engedtem a kísértésnek. Megcsókolva őket boldognak éreztem magam, s a fáradtság sem volt már olyan nagy rajtam.*
- Ez már igencsak jól esett.... Meldornál nem igazán kaptam belőlük tonna számra.
*Újabb csókokat kértem immáron Gylhez simulva. Ajkai ajkamon igencsak szenvedélyesen találkoztak.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-12, 3:05 pm

- Azzal aki legtöbbször az orrodat vette célzásba? Hmm... már négy év eltelt... akkor már igencsak nagy darab lehet, s talán emberi alakot is fel tud venni... Hmmmm... vajon hogy nézhet ki...
- Igen azzal. Szerencsére eddig ő az egyetlen sárkány, aki megharapott. Maradjon is így.
* Válaszolom Mitsukonak, miközben ő ajkaimat pásztázó ujjával nehezíti meg dolgomat. No nem mintha rosszul esne, főleg ami nem sokkal ez után következik. Fáradt testem csak úgy örvend lágy csókjának. *
- Ez már igencsak jól esett.... Meldornál nem igazán kaptam belőlük tonna számra.
* Még szinte be se fejezi mondatát, ajkaim már is az övére tapadnak. Eleinte csak el akarom hallgatatni, de végül túlságosan is kedvemre való ez az állapot, így nem is engedem ajkait egyhamar távozni. Mire elérkezik ez az idő, már szinte bele is feledkezek, miért is akartam elhallgattatni, de egy kis gondolkodás után már eszembe is jut.*
- Pssz. Az előbb mondtad, hogy ne emlegessük.
* Megvárom, míg reagál valamit, majd folytatom.*
- Ha ilyen feledékeny vagy, teszek róla, hogy ne beszélhess.
* Széles mosolyt követően tapasztom ajkaim ismételten az ő ajkaira. Ezzel kívánom megakadályozni, hogy ismételten elkotyogja magát.
Egyik csók a másikat követi kisebb nagyobb megszakításokkal, de minden alkalommal, mikor megpróbálna megszólalni, elérkezettnek látom az időt a legújabb csók megkezdéséhez.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-12, 5:06 pm

* Csók rengeteg között nevetni sem volt időm, nem hogy megszólalni, így Gyl elérte azt amit akart... bármi is volt az. Amikor végre levegőhöz jutottam, s elérkezettnek láttam az időt, hogy ismét megszólaljak, megint egy kellemes zárat kaptam ajkaimra.*
- G... Gy.... Gyl...
*Mondtam ki az éppen levegővételnyi szünetek közben. Kellett egy kis idő mire rájöttem a megoldásra, hogy tudnék szóhoz jutni. Eltoltam hát magam Gyltől, s ujjamat ajkaira helyeztem.*
- Ejyne bejnye, de mohó lett valaki.
*Nevettem el magam, majd szorosan Gylhez simultam. Ajkait újabb csókokkal halmoztam el, majd fejemet mellkasára nyugtattam.*
- Ma milyen éjszakát szánsz nekünk drágám? Pihenőset, vagy inkább aktívat?
* Kérdeztem Gyltől, majd ismét kuncogtam. Valamiért az "általánosabbnál" is jobb kedvben voltam. Egyik kezemmel Gylnar mellkasát kezdtem el simogatni, míg másik kezemmel kezét fogtam meg, s kulcsoltam össze.*
- Eddig milyen nyugodt az éjszaka...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-23, 2:00 pm

* Végül csak rájön a megoldásra, bár legszívesebben, még játszottam volna egy darabig ezt a játékot, de ha már így alakult, hát így alakult. Nincs mit tenni.*
- Ejnye bejnye, de mohó lett valaki.
~ Mohó?? Meglehet!!
* Együtt nevetek Mitsukoval, aki hamarosan leküzdi azt a távolságot, melyre szüksége volt, hogy megszólalhasson.
A következő percek arról tanúskodnak, ő is annyira vágyakozik ajkaink érintkezésére, mint én. *
- Ma milyen éjszakát szánsz nekünk drágám? Pihenőset, vagy inkább aktívat?
* Érkezik a kérdés, nem sokkal azt követően, hogy fejét és fején nyugvó hosszú kék hajkoronát mellkasomon helyezi nyugalomra.*
- Melyiket szeretnéd hallani? Amit tennünk kellene, vagy azt, amire vágyok?
* Ugyan kérdésére kérdéssel felelek, de ezek a kérdések mégis tükrözik gondolataim. Egyszerűen még mindig rossz előérzetem van a tervünket illetően, még akkor is, ha eddig minden a lehető legjobban alakult. Ennek ellenére mégis úgy érzem, kipihentnek kellene lennünk holnap.
Másik oldalról viszont, a lehető legjobban, ki akarom élvezni Mitsokoval töltött időt. Ki tudja, ha elérünk Norlanig, merre visz minket a sorsunk, és mennyi idő fog eltelni következő találkozásunkig, ha egyáltalán lesz olyan.
Habár megvan bennem ez a vívódás, költői kérdésem mégis mosolyogva teszem fel neki. Válaszolnia se kell, hogy tudjam, ő melyik állásponton van. Korábban csókjai, most pedig kezeinek mozdulatai beszélnek helyette is.*
- Eddig milyen nyugodt az éjszaka...
* Megvárom, míg egymás szemébe nem nézünk, csak akkor válaszolok neki.*
- Sokáig el tudnám ezt viselni.
* Válaszomat egy sokatmondó mosoly, majd mikor látom zafírkék szemeiben a felismerést válaszomra, egy apró csókot adok ajkaira.
Kezem, amelyik nincs összekulcsolódva Mitsuko kezével, csak ekkor indul útra. Nem kell sokat várni, mire eléri a kék hajú elf hátát, majd néha kis kitérőt tesz oldalai felé. *
- Az éjszaka további része is ilyen nyugodt marad?
* Akár kérdeznem se kellene, hiszen tudom a választ. Mégis hallani akarom.
Válasza alatt összekulcsolt kezem is rövid időre kiszabadítom, s válasza végére már búcsút is mondhat övének. Ujjaim pedig ismét elfoglalják jogos helyeiket, Mitsuko ujjai között.
A művelet végeztével egy huncut mosolyt eresztek meg Mitsuko felé.*
- Azt hiszem, elvesztettél valamit...
* Szemeiben elmélyedve várom a legapróbb jelet is arra, hogy válaszra nyitná a szálát, mikor folytatom.*
- De én visszaparancsoltam hozzád.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-24, 9:58 pm

- Sokáig el tudnám ezt viselni.
*Válaszolta Gyl huncut mosollyal az arcán. Rögtön tudtam mire gondol, s a felismerés úgy tűnik meglátszott rajtam mivel kaptam egy jóleső puha csókot. Ekkor kapom meg a hosszú kényeztetés elejét. Hátam cirógatásába jólesően beleborzongok, s egyenlőre csak elképzelni tudtam, hogy mi vár ránk az éjszaka folyamán.*
- Az éjszaka további része is ilyen nyugodt marad?
- Nem hiszem... én legalább is más elfoglaltságot szánnék magunknak.
*Éreztem ahogy egyszer csak a szoros övem laza lett majd le is került rólam. A tettes kezet utána ismételten ujjaim között tudhattam. Huncut mosolya tudatta velem, hogy ő sem vélekedik másképp.*
- Azt hiszem, elvesztettél valamit... De én visszaparancsoltam hozzád.
-Még szerencse, hogy ezt a rakoncátlan kezet visszaparancsoltad hozzám. Nem is tudom mi lett volna nélküled.
*Mondtam mosolyogva, miközben fejemet felemelve folytattam a cirógatást, de most már kezem lejjebb is haladt, míg Gyl övéig el nem ért, s ott munkába állva meg nem szabadította a feleslegessé vált kelléktől.*
- Hoppá.. azt hiszem valamit rosszul csináltam…
*Kezdtem kacér mosollyal az arcomon, miközben elkezdtem Gyl ajkait csókolgatni, majd arcát, állát s végül fülét. Persze úgy mozgolódtam, hogy ruhám még ne csússzon le rólam, azonban Gyl felsőjének neki álltam, s se perc alatt az ágy végében kötött ki. Aztán ugyan ezt folytattam a nadrágjával…..



Error Very Happy Hehehe XD kicsit rövidre vágjuk a bemelegítőt Very Happy
ERROR az Error ban Very Happy XD

~Nem hiszem el… Eron úr… hogy tudott ilyenre rávenni?
*Dörzsölöm a halántékomat, miközben a folyosón a falnak támaszkodom. Olyan parancsot készülök elvégezni amihez az ég világon semmi kedvem illetve merszem. De nincs mit tenni… az úr parancsa parancs marad. Ahogy haladok a folyosón, s majd a lépcsőn már hallom is a hangokat.*
~ Hogy hallhatja ezt Eron úr? Hisz nincs közel a két szoba… sőt a palota két különb pontján van… Talán igaza volt a bátyámnak a szobák itt igen nagy összeköttetésben vannak, hogy az úr mindent hallhasson… tessék most megkapta… ő akart mindent hallani.
*A hangok hallatán szinte ég az arcom, s akaratlanul is, de belegondolok abba, mik történhetnek abban a szobában. Az ajtó elé érve úgy érzem, máris felveszem a nyúlcipőt és eltűnök a világból. Nagy levegőt veszek, s úgy döntök hát itt az ideje bekopogni. Kezem egy időre meg áll a levegőben, de végül ajtót ér. Hangos sikítás szűrődik ki a szobából, majd kíváncsiságom legyőzi szégyenemet s perverzek módjára benyitok a szobába. Egy hosszú kék hajt látok s gondolataim azt súgják, tulajdonosát csak az takarja, más nem igazán. Az ajtó nyikorgással nyílik a résnyinél tovább s a nő fejét hátrakapva gyorsan mögötte s körülötte elterülő takarót magára húzza. Tekintetébe veszélyes tűz lobogott s rögtön megbántam, hogy benyitottam s hogy egyáltalán létezem eme világon.*
- E… e… elnézést… E…
- Nyögd már ki!
- Nyögd már ki!
*Kiáltotta a nő és a férfi egyszerre felém s én megrezzenve, mint katona parancsnokát hallva, úgy álltam meg s néztem a szemébe, majd úgy döntöttem, jobb ha inkább a padlót nézem.*
- Eron úr kérése önökhöz, hogy aludni szeretne, s ezt ily hangok között nem tudja megtenni.*


//XD hát igen Very Happy XD//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-25, 9:35 pm

* Mostanra már változtathatatlannak tűnik esti programunk. Arcomra folyamatos mosoly ül ki, miközben komolyabb mozgás nélkül figyelem a kékhajú elfet, amint egymás után szabadít meg ruhadarabjaimtól. Persze közben arra különösen ügyel, hogy az övéi, melyeket már csak a válla és némi jóindulat tartja jelenlegi helyükön, nehogy lecsússzanak.
Néha egy egy nagyobb fújással próbálom megadni azt a kellő lendületet, mely hatására ruhája érintés nélkül kelhetne útra, ezzel megszüntetve azt a kellemetlen tulajdonságát, hogy nem enged megfelelő rálátást Mitsuko alakjára.
Sajnos kísérleteim nem járnak sikerrel, így fáradt végtagjaimat kell felhasználni ennek a borzasztóan nehéz munkának az elvégzéséhez.*

ERROR

* Kopognak.
Mitsuko azzal a lendülettel enged el egy éles sikolyt. Ha a kopogás nem is ért volna teljesen váratlanul, a sikítás és a hírtelen megugró Mitsuko mindenkép elérte nálam hatását. Az ajtó felé fordulok, s mikor meglátom a kilincs mozgását, egy pszichopata is megirigyelhetné, azt a tekintetet, mely ép az ajtóra mered. Legszívesebben kibelezném az illetőt. Igen nagyfokú önuralomra utal, hogy nem teszem meg.
Dühömet csak fokozza, hogy miután már biztos tudja mit zavart meg, mégiscsak kinyitja annyira az ajtót, hogy fejét bedughassa rajta.*
~ Pont megfelelő, a fejvágáshoz.
* Játszok el a gondolattal. Játszok … Egy hajszál választ el, hogy meg is tegyem, de végül csak megszólal.*
- E… e… elnézést… E…
- Nyögd már ki!
- Nyögd már ki!
* Kiabáljuk szinte egyszerre Mitsukoval. De még mindig nem akar megszólalni. Sőt csak bámul minket.*
~ Elég!!
* Megindulok a zavaró tényező felé, hogy az ajtón kívülre tessékeljem, szinte egy időben az ő fejhajtásával.
Nem igazán volt kedvem elmenni az ajtóig, ezért lábamat a kelleténél nagyobb erővel helyezem a földre, ezzel is tudatva vele közeledésemet, és talán még az előtt sikerül az ajtón kívülre űznöm, hogy oda kellene mennem.*
- Eron úr kérése önökhöz, hogy aludni szeretne, s ezt ily hangok között nem tudja megtenni.
- AKKOR FOGJA BE A FÜLÉT!
* Talán kicsit nagyobb hangerővel és hévvel tör ki belőlem az első gondolat, ami a megjegyzés után eszembe jut, lehet ezt nem most és nem így kellene az egész ház tudtára adni.
Végül elérem az ajtót.*
- Dolgozni fogunk az ügyön!
* Azzal a lendülettel kitolom a még mindig földet néző fejet az ajtó keretének túloldalára, majd egy nagy lendülettel indítom meg az ajtó becsukását, ha netán fejét vissza szeretné helyezni korábbi pozíciójába igen kellemetlen találkozása legyen az ajtóval, de az utolsó centire lelassítom a lendületet és alig hallhatóan kerül vissza eredeti állapotába.*
- Hol is tartottunk??
* Összedörzsölődő tenyerekkel közeledek az ágy felé.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-25, 11:43 pm


*Őszintén „örültem” annak, hogy egy ilyen pillanatban megzavartak minket, szerencsére Gyl igen hamar elintézte a dolgot, s gyorsan visszatért hozzám így folytathattunk mindent ott ahol abba hagytunk, nem törődve azzal hogy ki hall és ki lát.*
- Úgy tűnik ez a gyerek nem tanulta meg, hogy nem illik megzavarni senkit munka közben. Hm hm… Gyere csak ide Gyl… tegyük még szebbé Eron úr csendesebbnél is csendesebb éjszakáját.
*Mondtam egy kaján vigyor keretében majd Gylt állánál fogva ajkait ajkaimhoz invitáltam.* .. .. ..

/egy kis kitérő meg is van. XD Remélem jól szórakoztatok Very Happy//


* Reggel igen gyorsan történt minden. Nem is magunktól ébredtünk, hanem éjszakai látogatónk keltett minket. Igen vörös volt az arca, s látva azt ahogy Gyl ránézett a fiúra, aki ettől menekülőre fogta nevetésben törtem ki, majd csókot nyomva Gyl ajkaira összepakoltunk és elindultunk a bejárat felé. Eron is megjelent előttünk nagy karikás szemekkel s én magamra parancsoltam, hogy nehogy elkezdjek nevetni, de azért egy kérdést feltettem.*
- Szép jó reggel Eron úr. Élmény gazdag éjszakát tudhat maga is maga mögött?
- Ennél élménygazdagabb utoljára a nászéjszakám volt.
* Arcáról nem boldogságot olvastam le mint inkább nyűgösséget. Eron fáradtságának köszönhetően kérdések nélkül átadott nekünk egy nagyobb erszényt mely súlyából ítélve igencsak meg lett tömve. Nem is teketóriáztunk, rögtön útnak indultunk. Eron ki sem kísért minket, jól láthatóan ásított egy nagyot és a lépcső felé vette az irányt.*
- Azt hiszem felejthetetlen éjszakát kapott tőlünk.
*Mondtam nevetve Gylnek, akit jó szorosan megöleltem majd egy újabb csókkal ajándékoztam meg.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-26, 9:37 pm

* Az esténkhez hasonlóan, reggelünk se úgy alakult, ahogy terveztük.
A jelek szerint nem voltam elég meggyőző az este folyamán, hiszen az esti zavarónk visszatért. Ez alkalommal álmunkat zavarja meg. Szerencséjére egész kipihenten ébredek, így, bár még mindig nem felejtettem el az esti kotnyelességét, de legalább nem tetéződik egy adag nyűgösséggel is.
Lehajtott fejjel felülök az ágyra, majd lassú mozdulattal emelem tekintetem a fiú felé.
A fiúnak elég ideje volt alaposan szemügyre venni szemeimet, melyek fokozatosan válnak számára láthatóvá, még akkor is, ha elszabadult hajszálaim némileg megnehezítik a feladatot.
A jelek szerint nem lehetett valami megnyugtató látvány, hiszen a fiú, arcom láttán szinte azonnal a szoba elhagyása mellett dönt.
Ekkor hallom meg Mitsuko nevetését, melyhez hamarosan az enyém is társul.
Rövid szórakozás és még rövidebb készülődés után már útra kész állapotban indulunk a bejárat felé.
A bejáratnál megpillantjuk Eront, akin a kialvatlanság jelei vélhetők fel. Nem bírom ki és egy rövid mosolyt megejtek, mikor Eron pont nem felém néz. A fiú ugyan megkért minket, hogy legyünk halkabbak, de így visszagondolva, lehet nem igazán sikerült teljesítenünk a kérést. *
~ Pedig mi megpróbáltuk.
* Egy újabb magamba fojtott mosoly keretében fut végig agyamon a gondolat. Mitsuko és Eron rövid párbeszédénél ez már nem sikerül. A jelek szerint Eron nem veszi észre, vagy csak nem akarja tudomásunkra hozni.
A lényegen ez nem változtat. Kezünkbe nyomja az erszényt, mi pedig útra kelünk.*
- Csak nem aludni megy?
* Alig hallhatóan hagyják el ezek a szavak ajkaimat. Talán Mitsuko hegyes fülei az egyetlenek, amik érthették, mit motyogok az orrom alá.*
- Azt hiszem felejthetetlen éjszakát kapott tőlünk.
* Mitsuko megszólalása ismét kellemes mosolyt csal arcomra, mely még az után is ott virít rajta, miután elengedem az ölelésből és elindulunk utunkra.
Az út első szakasza igazán jó hangulatban telik, miközben egymásra kontrázva próbáljuk kitalálni milyen arcot vághatott Eron az este egyes pontjain.*
- Úgy tudod, hogy most jobban jártunk?
* Kérdésem feltétele közben két gyors lépéssel sikerül némi előnyt kicsikarnom, majd a mondat befejeztével megfordulok és hátrafele kezdek sétálni, hogy láthassam reakcióját.
Ekkor, mintha mozgást pillantanék meg a perifériámban, de mire oda nézek, már nem látok semmit.*
~ Követnének?? Vagy csak paranoia??
* Inkább feledtetem most ezen gondolataim, és arra koncentrálok, amit eredetileg el akarok érni.
Eleinte nem úgy tűnik, mintha Mitsuko tudná hova szeretnék kilyukadni, ezért folytatom.*
- Hát a fiúval.
* Továbbra se látom szemeiben a megoldás szikráját, ez egy gonosz mosolyt csal az arcomra. Lehet, a mosolygás helyett inkább az utat kellett volna figyelnem, mert így sikerült egy nagyobb kőbe belerúgni a sarkammal, ami után egyenes út vezet a földre.
Jót nevetek saját ügyetlenségemen.*
- Csak elegánsan!
* Úgy teszek, mintha nekikészülődnék a feltápászkodásnak.*
- Inkább, mint a farkasok.
* Tekintetem ismét felemelem, hogy láthassam Mitsuko arcát, ez alkalommal már nevetve ismétlem meg mondandóm.*
- Jobban jártunk a fiúval, mint a farkasokkal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-28, 4:05 pm

*Utunk igen jó kedvűen kezdődött, hisz milyen kedvünk is lenne, ha már az élmény dús éjszakánkról beszélgetünk. Belegondolva, hogy Eron milyen arcokat vághatott mosoly terül el arcomon, s jó ízűen nevetünk Gyllel együtt.*
- Úgy tudod, hogy most jobban jártunk?
*Kérdezte tőlem Gyl miközben néhány gyors lépéssel előrébb ment s megfordulva ment tovább. *
~ Majd megbánja, hogy háttal megy…
*Gondoltam mosolyogva, de aztán kérdően néztem Gylre, mivel nem értettem mit akar.*
- Hát a fiúval.
- Hm? Nem értelek…
*Gonosz mosolya következtében az én drágámnak sikerült egy gyönyörű hátast dobnia, melyen önkénytelenül is, de elkezdtem nevetni, de nem voltam egyedül.*
- Csak elegánsan!
*Mocorgásokat kezdtem hallani… mintha már hallottam volna korábban is, de inkább Gylre figyeltem, most viszont felkeltette az érdeklődésemet a hang.*
- Inkább, mint a farkasok.
*Már kezdett leesni mit akar mondani Gyl mikor megmondta a megoldást. Már nem tűrhettem tovább, hogy a földön fetrengjen így odamentem mellé s kezemet nyújtottam neki nevetés közben. Amint megragadta kezemet egy gyors és erős rántással magam mellett tudtam.*
- Igen jobban jártunk a fiúval… meg azzal is, hogy itt meleg van és nem hideg… no meg nem a földön.
*Nevettem el magamat, majd apró csókot nyomtam Gyl ajkaira, s ott is felejtettem volna őket, ha egy ág reccsenése meg nem zavarja fülemet. Karjaimmal átöleltem Gylt a nyakánál, s ajkaimat füléhez emeltem.*
- Gyl… úgy tűnik van itt valaki… Eron küldhette.
*Suttogtam halkan és közben szépen lassan körbenéztem Gyl háta mögött. Lehunyva szemeimet a fülemre koncentráltam s a hangokra, biztos voltam benne, hogy lebuktatja saját magát. Nem is kellett sokat várnom, egy újabb ág el is árulta hollétét.*
- Jobb oldalt lesz a fák között… Én elterelem a figyelmét, addig te hatástalanítod.
*Folytattam halkan, majd mosolyogva fejtettem le kezeimet, s újabb csókot adtam.*
- Gyl pihenjünk le egy kicsit. Itt bal oldalt a fák tövébe jó hűvös van, nem lesz annyira melegünk.
* Mondtam, majd az irányt is felvettem s egyhamar a fa tövében ültem. Úgy döntöttem előveszem kulacsomat s iszok egy két kortyot, ekkor jutott eszembe egy kifogás amiért Gyl nyugodtan bemehet a fák közé.*
- Gyl… te nem vagy szomjas? Vagy már eleget ittál?
*Csak remélni tudtam, hogy Gyl kapcsol s rájön, hogy mit akarok. Tervem egyszerű volt. Gyl azt mondja, nem kér, mert neki más dolga akadt a fák között a sok víz miatt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-29, 8:57 pm

* Végül csak nem kell saját erővel felállnom, hála a segítő kéznek, de a jelek szerint sikerült elérnem, amit akartam. Újra megcsodálhatom Mitsuko elbűvölő mosolyát, a kellemes emlék felelevenítése közben.*
- Igen jobban jártunk a fiúval… meg azzal is, hogy itt meleg van és nem hideg… no meg nem a földön.
- No igen, kinek hiányzik a természet lágy ölelése …
* Kicsit elhúzom a számat, majd utána én is nevetésben török ki.*
- Gyl… úgy tűnik van itt valaki… Eron küldhette.
* Súgja fülembe, miután ajkait a fülemhez csúsztatja. Én ugyan nem hallottam az ágak reccsenését, de a korábban látott mozgás ezek szerint nem csak képzelődés lehetett.*
- Tudok róla.
* Súgom vissza neki nagyobb magabiztossággal, mint amilyenben valójában vagyok.*
- Jobb oldalt lesz a fák között.
~ Még mindig lenyűgöznek ezek a fülek. Semmit se hallottam.
- Én elterelem a figyelmét, addig te hatástalanítod.
- Szóval enyém a piszkos munka …

* Odasúgom még neki egy szolid mosoly keretében, miután ajkai elhagyják az enyéimet.*
~ Kezdődhet a színjáték.
- Gyl pihenjünk le egy kicsit. Itt bal oldalt a fák tövébe jó hűvös van, nem lesz annyira melegünk.
- Nem kellene tovább mennünk? … Bár, ha jobban belegondolok, nem árt egy kis pihenő.

- Gyl… te nem vagy szomjas? Vagy már eleget ittál?
* Érkezik a kérdés a lepihenést követően. Nem esik le számomra, mire akar utalni ezzel. Ezért már nyúlok is kulacsáért, mikor meglátom az út túlsó oldala felé járó szemeit.*
~ Most már értem!
* Kezemet visszahúzom.*
- Inkább, majd ha visszajöttem. Előtte van egy kis elintéznivalóm.
* Kardomat lerakom a földre, majd átsétálok a túloldalra. Néhány fányit hatolok az erdőbe, mire sikerül egy megfelelő fát találnom. Mellé állok.*
~ Milyen messze lehet?
- Ne leskelődj!

* Szólok hátra egy kellemes hangos nevetés társaságában.
Kiválasztok egy ágat, mely árnyékunk nem igen láthat. Felhelyezem rá kulacsomat, majd kinyitom. Várok pár pillanatot, az indulás előtt.
Kezembe veszem a kést, amit még Stern várában volt szerencsém megvenni, miközben óvatos léptekkel, kis kerülővel ugyan, de próbálok árnyékunkra bukkanni.
Ami igen hamar sikerül is. Nem volt messze tőlem. A látszat alapján a kis színjáték meggyőzően hatott, mert inkább a magára maradt Mitsukot tartja szemmel.
Még mindig hallom a kulacsból kifolyó víz hangját, ami azt jelenti, árnyékunk is hallja. Nem kell még sietnem. Sokkal fontosabb, hogy csendben haladjak. Ennek megfelelően lábammal el is kerülök minden olyan helyet, ahol a kelleténél több falevél borította a földet.
Végül kiürül a kulacsom, abbamarad a hang, mely az ürügyet szolgáltatta számomra, ez fel is kelti árnyékunk figyelmét. Ekkor veszi észre, hogy már nem vagyok a fa mellett.
A fejének elfordítása egyet jelent számomra a futás megkezdésével, ha meg akarom még lepni. Szerencsére tettem egy kisebb kerülőt, így mikor még csak korábbi helyem felé tekint, nem vesz észre, csak a szeme sarkából, de mire már tovább fordul és felméri a helyzetet, addigra már a torkán pihen a késem.*
- Maradj nyugton, ha még élni szeretnél!
* Súgom a férfinak, aki eddig követett minket.*
- Ki az útra!
* Késemet továbbra is a nyakán tartom, miközben elővezetem rejtekéből, hogy Mitsuko is megcsodálhassa fogásomat.*
- Nézd csak mit találtam!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-30, 2:52 am

- Inkább, majd ha visszajöttem. Előtte van egy kis elintéznivalóm.
*Felelte Gyl, s tudtam vette az adást. El is indult a mutatott irány felé, s egy idő után már a fák között volt.*
- Ne leskelődj!
- Mintha valami újat tudnál mutatni nekem édesem!
*Válaszolom neki nevetve, majd úgy tettem, mintha valamit keresnék szütyőmben, de persze valójában a velem szemben elterülő erdőt figyeltem. Újabb reccsenés. Nem hittem a fülemnek… Ez a férfi tényleg volt olyan hülye, hogy nem zavartatta magát egy egy faágra rálépni.*
~ Ennek se osztottak több eszet a kelleténél.
* Hallottam valami víz csobogását, s gondoltam Gyl nem a „dolgát” végzi, mint ahogy mondta, s ezt szememmel is láthattam, amikor egy fa mögül kilépve, kezében egy késsel megindult. Gyorsan átvillantottam szememmel a terepet még egyszer, s egy haj lebbent meg az egyik fánál, majd, az immáron számomra is láthatóvá vált férfi, fejét félig kidugva a fa mögül figyelt engem.*
- Gyl édesem… mit készítesz? Folyót? Mondtam, hogy ne igyál sokat!
*Mondtam terelésképpen, s úgy tűnt a férfi is elejtett egy mosolyt. Ekkor szűnt meg a csobogó víz hangja, s a férfi máris odakapta a fejét ahhoz a fához ahol előbb még Gyl állt. Gylnek sem kellett több máris megindult a férfi felé, s kis idő elteltével már nyakánál tartotta kését. Néhány pillanattal később már kifelé ”kíséri” Gyl a férfit majd kiérve az útra megállítja.*
- Nézd csak mit találtam!
- Egy finom éjszakai betolakodót, aki nappal sincs nyugton és kicsit sem tanult semmiből. Ejnye...
*Mondtam morcos hangon miközben szépen lassan feltápászkodtam. Nyugodtan leporoltam ruhámat majd odaléptem hozzájuk. Egyenesen a fiú szemébe néztem.*
- Látom nem tanultál az éjszakából.
*Kezemet lassan felemeltem majd a fiú vállára fektettem.*
- Tudom, hogy parancsot teljesítesz, de te is tudod, hogy ezt nem úszod meg.
*Igen gonoszul nézhettem, mert a fiú szó szerint elkezdett remegni mint a nyárfalevél. Nem akartam, hogy tovább ”szenvedjen” ezért egy gyors mozdulattal vállán fekvő kezemmel hátulról jól nyakon ütöttem, melynek következtében elájult. Szerencséjére Gyl keze kéznél volt így elkapta, s végül egy fához vonszoltuk.*
- Most jön a mágia része, hogy a mi kis kukkolónk ne mehessen vissza egyhamar Eron- hoz.
* Kicsit tanakodtam melyik varázslat lenne itt a legalkalmasabb végül egy igen egyszerű mellett döntöttem. Kezeimet a fiú mögötti fára helyeztem úgy, hogy egyik kezem a fiú jobb oldala melletti részen, míg másik kezem a fiú bal oldala melletti részen volt. . Elkezdtem összpontosítani , megvártam az ismerős bizsergést s erő érzését, végül elmondtam a szavakat.*
- Conflare et sequatur mei lignum!
*A szavak elmondása után kezeimet elindítottam egymás felé szorosan követve a fiú vonalait, majd két kezem összeérintésével a varázslat befejeződött. A fa fogságba ejtette a fiút, mivel varázslatomnak köszönhetően erős kéreg gyűrű alakult ki a fiú körül.*
- Ezzel meg is volnánk… Mosom kezeimet én meg nem öltem.
*Mondtam mosolyogva miközben leporoltam kezeimet. Gyl felé fordulva megvártam, míg elteszi kését, majd nyakánál átölelve magamhoz húztam s jutalmul, mosolyogva csókot leheltem ajkaira.*
- Mehetünk? Don Folyó készítő?
*Elkezdtem nevetni, majd ismét csókkal jutalmaztam ötletes tervéért.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-08-30, 5:47 am

// 2. küldetés - Lumbágó//

- Ó hogy az istenek hátába álljon görcs!
*Hallom meg füleimmel miközben Tarsis felé tartok több- kevesebb sikerrel. Először még nem tulajdonítok nagyobb dolgot a káromkodásnak, hisz hallottam én már eleget, s sokan egy kő miatt is igen el tudják fújni a nótájukat.*
- A macska rúgná meg őket! Hogy a görcsbe… áúú
*Hallom ismételten a hangokat, ami mellet végül már nem tudok elmenni, s elsősorban kíváncsiságomat is nagyon érdekli, hogy mi lehet az, ami egy embert ily hangos káromkodásra készteti. A nyöszörgéseket és az egyre durvább káromkodásokat követve igen hamar megtaláltam az emberemet… vagyis törpémet, ugyanis ez a hatalmas méreg egy igen kis törpébe tömörült össze, kin igencsak látszódott kora. Számomra furcsa pózt viselt, de jajgatásából igen hamar rájöhettem, hogy derekával van valami baj, s ezt bizonyította az is, hogy botja, melyre valószínűleg támaszkodott a földön hevert.*
- Öregember…
- Ki van ott? Ki mer engem zavarni pihenés közben?
*Ordította a törpe s rögtön elkezdte kapkodni fejét, s ki is akart egyenesedni, de a hangokból ítélve, újabb fájdalmat kapott derekába.*
- E- elnézést, csak hallottam, hogy valaki igen fájlalja valamiért és nem hagyhattam figyelmen kívül.
- Nincs nekem semmi bajom! Áúú
*Nyöszörgött ismételten a törpe, s nem állhattam csak úgy egyhelyben így odamentem hozzá. A makacskodás úgy tűnt nem hiányzik belőle, mert akárhányszor megpróbáltam megközelíteni, elkezdett hadonászni, majd ismételten nyöszörögni.*
- Nah öregapám most fejezte be!
- TE csak ne öregapámozz itt nekem! Tiszteletet az idősebnek!
- Akkor maga tiszteljen engem…
*Mondtam halkan mire a törpe nagyot nézett rám, s én ezt kihasználva egy kézzel könnyen felemeltem s az ágyhoz vittem. Elsőként ökölbe szorított kézzel elkezdtem dörzsölgetni a törpe derekát s közben egyenesítgettem a hátát, mindig csak egy kicsit.*
- Mért lenne fordítva? Hisz te csak egy taknyos kölyök vagy!
- Lehet de akkor is elmúltam már kilencszáz!
*Azzal a lendülettel megtettem az utolsó egyenesítést is a törpén mire az elkezdett köhögni.*
- Kilencszáz??? Mi vagy te? Elf?
- Pontosan!
- Hát ezt nem hiszem el!!
- Higgye csak el és most feküdjön fel ide…
*Csak nézett maga elé tátott szájjal, miközben egy szó nélkül teljesítette kérésemet. Amint felfeküdt az ágyra elővettem szütyőmet, hogy kereshessek benne valami kenőcsöt de akár hogy is kerestem nem találtam semmi megfelelőt.*
- Hát akkor öregapám, maradunk a régi módszernél. Kigyúrjuk a fájdalmat a derekából.
- Jajj nekem!
- Inkább mondja el… hogy- hogy egyedül van itt?
*Nem úgy tűnt, mint aki el akarná mondani így csendben álltam neki dereka masszírozásának. Egy idő után azért még is csak megszólalt az öreg, úgy tűnik régen akadt beszélő partnere.*
- Egyedül vagyok már igen rég óta. A déli- dombsági területeken már csak én maradtam, mint egyedüli törpe.
- Hát mért nem ment a többiekkel?
- Mert nekem ez az otthonom. És neked is otthon kéne lenned te pisis kölyök. Áúú
*nyöszörgött fel hangosan miután kijelentésének köszönhetően kicsivel erősebben csaptam oda neki derekának. Fejét azon nyomban visszahelyezte a párnára és inkább hallgatott. Igen morcos arcot vágott, így nem mertem megszólítani, nehogy a végén még kapjak a fejemre. Már egy jó ideje masszírozom az öreget mire úgy döntök.. ennyi éppen elég volt.*
- Azt hiszem meg is volnánk. Segítsek felállni vagy sikerül?
*Kérdeztem miközben egy lavór vízben megmostam kezemet, majd megtöröltem. Az öreg igen könnye ült fel s csak egy egyszerű sóhajtást lehetett tőle hallani. Gyermeki egyszerűséggel mászott le az ágyról majd sétált oda szekrényéhez.*
- Te taknyos… hát mi a szent eget csináltál te velem?
- Mi van öregapám? Már az se jó ha semmi baja sincs?
*Kérdeztem mosollyal az arcomon, majd meglepődtem, amikor az öreg elém lépett s kezembe nyomott valamit.*
- Tessék.. itt a fizetséged… most már mehetsz…
- De én nem is kértem érte semmit….
* Mondtam miközben a törpe elkezdett kifelé toloncolni az ajtón. Amint kint tudott becsapta magam mögött az ajtót, de én hallottam mit motyogott. Mosolyogva hagytam el a helyet s folytattam utamat Tarsis felé.*
- Szívesen máskor is öregapám!
* Ordítottam majd meg is kaptam a választ.*
- Hogy az a, te lány!
*Nevettem el magam, mert hiába motyogta hallottam. Egy szót mondott de kedveset: Köszönöm.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-01, 8:26 pm

* Kellemesen szórakozok Mitsukon, miközben morcos arccal próbálja megdorgálni a fiút.*
- Tudom, hogy parancsot teljesítesz, de te is tudod, hogy ezt nem úszod meg.
* Odahajolok a fiú füléhez, hogy széles mosollyal növelhessem eddig se aprócska félelmét, miközben Mitsukot hallgatja.*
- Itt az idő, hogy megbűnhődj az estéért és a reggelért is egyaránt.
* Érezem testének remegését. Kicsit sajnálom, hogy tekintetét nem láthatom, de akkor biztos elárulnám magam. Így legalább kétszer is meggondolja, ha máskor be akar nyitni valakihez az éjszaka közepén.
Mitsukonak azonban megesett rajta a szíve, mert egy gyors mozdulattal el is kábítja. Szerencsére eddigre már egy kis távolság volt a fiú nyaka és késem között, így még időben el tudom húzni azt, és ugyanazzal a kézzel támaszt is nyújtani összecsukló testének.
Leültettem az egyik közeli fának támasztva.*
- Most jön a mágia része, hogy a mi kis kukkolónk ne mehessen vissza egyhamar Eron- hoz.
- Hagyhattad volna még egy kicsit remegni. A végén túl hamar elfelejti a leckét.
- Conflare et sequatur mei lignum!

* Hallatszik a varázsige, mely a fához szegezi a fiút. Közben elteszem a késemet.*
- Ezzel meg is volnánk… Mosom kezeimet én meg nem öltem.
* Mitsuko leporolja kezeit, mint aki jól végezte dolgát. Én még kicsit nézegetem a fiú köré húzott kéreggyűrűt, de a nyakam köré fonódó karok elég indokot adnak, hogy elfeledkezzek erről és a karok tulajdonosára összpontosítsak.*
- Mehetünk? Don Folyó készítő?
* Jót mosolygok a kis megjegyzésén.*
- Ha szeretnéd, téged is eláztatlak.
* Tekintetem újra visszavándorol a fiúra.*
- Nem lesz ez egy kicsit sok? Ebből nem hiszem, hogy egyedül ki tudna szabadulni.
* De a kérdést inkább Mitsukora hagyom, hiszen ő tudja milyennek alkotta meg a kéreggyűrűt. Már készülnék lehajolni a kardomért, hogy induljunk, mikor eszembe jut egy apróság.*
- A kulacs!
* Visszasétálok a fák közé, és a helyére teszem a kiürült kulacsot.*
- Most már indulhatunk, de előtte még elfogadnám a korábban felkínált vizet. Tudod, valamivel pótolnom kell azt, amitől megszabadultam.
* Utunk további része nyugodtan telik, egészen addig, míg szinte Norlan kapujáig nem érünk. Ekkor tűnik fel mögöttünk egy lovas, ki vágtatva közelít a város felé, majd mellettünk megáll.*
- Üdv nektek utazók.
- Neked is.
* A lovas vet egy pillantást Mitsukora, majd engem vesz alaposabban szemügyre.*
- Gylnar Radekhoz van szerencsém?
* Normális helyzetben egyből rávágnám, hogy igen, de a mai tettünk után nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet felvállalni a nevemet. Kicsit hezitálok.*
~ Elég furcsa módja ez a keresésnek. Már most kerestetne minket Eron? … Csak egyedül van, nem lesz gond.
- Miért keresed?
- Egy üzenetem van számára.
- Akkor átadhatod.

* A lovas kivesz egy tekercset nyeregtáskájából, amit a kezembe ad. A pecsét még érintetlen rajta. *
- Köszönöm.
* A lovas szó nélkül vágtat tovább.
Vetek egy értetlen pillantást Mitsukora, hátha neki van valami ötlete, majd feltöröm a pecsétet.*
~ Tisztelt Gylnar Radek! Kérlek, minél hamarabb látogass el hozzám, a Remény templomába. Egy feladatom lenne számodra. Üdvözlettel Onoria főpapnő.
~ Onoriától?? Mit akarhat tőlem?? Ez biztosan egy trükk.

* Átnyújtom Mitsukonak is a tekercset.*
- Szerinted ez egy csapda? Vagy egy rossz vicc?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-03, 9:40 pm

- Ha szeretnéd, téged is eláztatlak.
- Azt hiszem én a saját adagomat már megkaptam
*Mondtam huncut mosollyal az arcomon, majd Gyl- t követve a fához „szegezett” fiúra néztem.*
- Nem lesz ez egy kicsit sok? Ebből nem hiszem, hogy egyedül ki tudna szabadulni.
- Mondasz valamit…
* Mondtam miközben elengedtem Gyl- t és a fiúhoz sétáltam. Letérdeltem a fiúval szemben majd tőrömet elővéve a kéreg gyűrűt több helyen is felvágtam, de persze alulról, hogy a fiú, ha nézi, ne láthassa. Mire végeztem Gyl már az említett kulacsát is visszaszerezte*
- Most már könnyen kiszabadul, ha rájön, hogy alulról felfelé kell szabadulnia.
*Mondtam miközben Gylhez sétáltam, majd átnyújtottam neki kulacsomat, hogy szomját enyhíthesse, majd folytattuk utunkat. Norlan nem épp a szomszédban volt így egy éjszakára szinte kötelezően pihenőt kellett tartanunk, de korán reggel már folytattuk is utunkat. Utunk igen jó hangulatban tettük míg Norlan kapujánál azonban egy lovas vágtatott hozzánk.*
- Üdv nektek utazók.
- Neked is.
*Hát persze, hogy először engemet nézett végig a lovas. Mert egy kék hajú élőlény csak nem szokványos… De végül Gyl- t is végig méri majd ismét megszólal.*
- Gylnar Radekhoz van szerencsém?
- Miért keresed?
- Egy üzenetem van számára.
- Akkor átadhatod.
*Váltottak gyors párbeszédet, majd miután a lovas átnyújtotta üzenetét elvágtat. Gyl nem vár tovább feltöri a pecsétet majd elolvassa, melynek eredményeként egy kis hitetlenkedés űl ki arcán.*
- Szerinted ez egy csapda? Vagy egy rossz vicc?
*Fordul hozzám Gyl s nyújtja is a széthajtott tekercset. Óvatosan elveszem majd elolvasom.*
- Onoria??
*Néztem hitetlenkedve, majd megnézem a pecsétet. Mi tagadás Onoria pecsétje volt látható, melyet mindenki ismert, de senki sem tudott hamisítani. Apró részleteit igen bonyolult vonalak alkotják. Nagyot sóhajtottam, majd felgörgetve visszaadtam Gylnek.*
- Gyl… Ez nem vicc. Az ott Onoria pecsétje, amit igen nehéz hamisítani bonyolultsága miatt. Ez azt jelenti, hogy a Remény templomába kell menned. Nincs közel így már most el kell indulnod. Egy főpapnőnek nem mondhatsz ellent.
*Mondtam szomorkás mosollyal az arcomon, miközben közelebb léptem Gylhez s gyengéden végigsimítottam arcát.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-04, 8:45 pm

* Figyelmesen nézem Mitsuko arcát, hátha látok valami reakciót rajta, miközben olvassa a nekem szánt levelet. *
- Onoria??
* Látszott rajta, hogy ő is hitetlenül mered a névre, majd a pecsétet kezdi el vizsgálni. Mintha az eredetiségét vizsgálná. *
~ Milyen szerencse, hogy itt van mellettem, én még soha se találkoztam ezzel a pecséttel.
* Sóhajtása nem sok jót jelent számomra, csak még azt nem tudom milyen értelemben, de erre hamar fény derül.
Előtte azonban összetekeri az üzenetet és átnyújtja. Vetek még egy pillantást a pecsétre, majd tarisznyámba rejtem.*
- Gyl… Ez nem vicc. Az ott Onoria pecsétje, amit igen nehéz hamisítani bonyolultsága miatt. Ez azt jelenti, hogy a Remény templomába kell menned. Nincs közel így már most el kell indulnod. Egy főpapnőnek nem mondhatsz ellent.
~ Na igen, mindenki úgy ugrál, ahogy ő fütyül… Most akkor mehetek Tarsisba? …
- Ezek szerint tényleg Onoria írt nekem? Honnan ismerhet engem? Tudtommal még nem volt szerencsém megismerni.

* Mondom, miközben Mitsuko végighúzza gyengéden selymes kezeit arcomon. Eszembe is jut, lehet nem ártana majd meglátogatni egy borbélyt, mielőtt a főpapnő elé kerülnék, már egyébként is itt lenne az ideje.
Mitsuko szemeibe nézve, látom, hogy valami baj van, s csak ekkor jut eszembe mit is mondott korábban.*
- Hogy érted, hogy indulnom? Nem tartasz velem? Nem írja a levél, hogy egyedül kell megjelennem, ha mégis, legalább az utunk kellemesen telne.
* Úgy állok, hogy tisztán láthassam zafírkék szemeit, miközben válaszol.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-05, 11:02 pm

- Hogy érted, hogy indulnom? Nem tartasz velem? Nem írja a levél, hogy egyedül kell megjelennem, ha mégis, legalább az utunk kellemesen telne.
*Elmosolyodok, majd egy csókot nyomtam Gyl ajkaira.*
- Gyl… édesem. Te tudod a legjobban miért indultunk Norlanba.
*Továbbra is mosolyogtam. Szorosan odabújtam Gylhez, s átöleltem. Hallgattam szívének dobbanásait. Tudtam, hogy meg kell jegyeznem ritmusát, hisz ki tudja, mikor fogom ismételten hallani.*
- Sajnos ez van Gyl. Nekem muszáj Norlanba mennem, s ki tudja hány napig kell maradnom, hisz lehet, hogy van olyan növény illetve gyógyszer, amit még nem hoztak meg.
*Gyengéden simogattam arcát, s barna szemeiben merengtem. Minden egyes részletét meg akartam jegyezni, s csak remélni tudtam, hogy nem kell ismételten négy évet várnom, hogy újra láthassam. Haja melybe bele túrtam, hiányozni fog. Arcának minden egyes pontja, s testének minden egyes rezdülése.*
- Remélem a lehető leghamarabb fogunk ismételten találkozni… A remény temploma után merre fogsz menni?
*Tettem fel a kérdést, mely számomra igen fontos volt, hogy megtalálhassam majd őt, s ne keljen az egész országot bejárnom.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-06, 7:44 pm

* Misuko mosolya és csókja, inkább búcsú jelleget ölel fel, mintsem, hogy velem akarna tartani Tarsisba. Ezt hamar szavakkal is tudatja.*
- Gyl… édesem. Te tudod a legjobban, miért indultunk Norlanba.
* Mély sóhajtás jelzi részemről, hogy megértem, mire utal ezzel, majd mikor már karjaim között tudhatom a kékhajú elf szépséget, halkan ki is ejtem a szavakat.*
- Növények …
- Sajnos ez van Gyl. Nekem, muszáj Norlanba mennem, s ki tudja hány napig kell maradnom, hisz lehet, hogy van olyan növény illetve gyógyszer, amit még nem hoztak meg.
* Legszívesebben el se engedném, karjaim rabságában tartanám még egy jó darabig, de a tekercs … az a fránya tekercs. Miatta ismét elvállnak útjaink, s ki tudja mennyi időre. Végül mégis elengedem karjaim közül, hogy emlékeimbe véshessem az elf minden porcikáját.
Látszik rajta, ő is hasonlóan vélekedik, így egy rövid ideig csend áll be kettőnk között, csak a másikat nézzük.
A csendet végül Mitsuko töri meg.*
- Remélem a lehető leghamarabb fogunk ismételten találkozni… A remény temploma után merre fogsz menni?
- Én is remélem …
* A szavak mosolyt csalnak arcomra, hiszen már jó ideje nem terveztem ennyire előre úti célomat, mindig arra mentem, amerre ép kedvem tartotta. Mindig csak a következő főbb állomást döntöttem el, ami a mostani esetben Tarsis. Azt se tudom, mit szeretne Onoria. A tekercs nem tér ki ilyen részletekre, enélkül hogy tervezhet előre az ember?
Végül némi töprengés után sikerül előkotorni emlékeimből egy olyan helyet, melyet már egy ideje szeretnék meglátogatni, de valahogy mindig elkerültem.*
- Azt hiszem, Avlanion felé fogom venni az irányt. Már egy ideje gondoltam arra, hogy megnézem a vízeséseket, de eddig nem jött össze.
* Mosolyom csak még nagyobb lett, hiszen Mitsuko is tudja, mennyire vagyok bármihez is kötve, és még így se jutottam el egy olyan helyre, amit meg akarok nézni.*
- De te is láthattad, hogy a tekercsből szinte semmit se tudtam meg, mit kíván tőlem Onoria, így azt se tudom, mennyi ideig fog tartani ez a nem tervezett kitérő. Lehet napok, vagy akár hónapok is.
* Újra belenézek Mitsuko zafírkék szemeibe, pár percig elidőzök bennük, miközben látszik rajtam, egyre közeledik a távozásom pillanata, s mennyire nem vágyom rá.
Karjaimmal újra átkarolom, s miközben kicsit csökkentem a köztünk lévő távolságot, egy hosszú búcsúcsókot adok ajkaira.*
- Azt hiszem … ideje indulnom … Hosszú az út Tarsisig.
* Hiába telt eddig jókedvűen a napom, most mégis az ellenkezőjét érzem. Lassú, vonagló léptekkel indulok el Tarsis felé, hátha meggondolná magát Mitsuko és mégis velem tartana.
Mikor már kellő távolságba kerülök, megfordulok. Búcsút intek gyönyörű társamnak, s most már normális tempóban folytatom az utamat.*

// Köszönöm a játékot Very Happy Ez a játék is rövidre sikeredett Wink //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   2011-09-09, 5:45 pm

]- Azt hiszem, Avlanion felé fogom venni az irányt. Már egy ideje gondoltam arra, hogy megnézem a vízeséseket, de eddig nem jött össze.*Válaszolta Gyl kérdésemre, s én csak mosolyogtam. Örültem ennek a kis információnak is, bár Alvanion Lanuria másik végletében van, s nem egy nap oda eljutni.*
- De te is láthattad, hogy a tekercsből szinte semmit se tudtam meg, mit kíván tőlem Onoria, így azt se tudom, mennyi ideig fog tartani ez a nem tervezett kitérő. Lehet napok, vagy akár hónapok is.
- Remélem hamar végzel velük.
*Jólesően bújtam oda Gylhez és öleltem meg utoljára. Lágy csókot kapva ajkaimra Gyl gyengéden kezdett távolodni.*
- Azt hiszem … ideje indulnom … Hosszú az út Tarsisig.
-Kérlek vigyázz magadra Gyl.
*Mondtam kérlelő arccal, majd még egy utolsó csók és már váltunk is el. Gyl elindult az úton visszafelé szépen lassan. Megvártam míg visszafordúlt, s szomorkás mosollyal az arcomon vissza integettem neki. Amint eltünt a láthatáron nagyot sóhajtottam s megfordúlva néhány lépés megtétele után beléptem Norlan kapuján.*
~Még találkozunk...

// Én is köszönöm Very Happy Igen... igencsak rövidke lett. Very Happy "csak" 4 oldal Very Happy majd legközelebb hosszabb lesz Wink //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Déli-dombság   

Vissza az elejére Go down
 
Déli-dombság
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 21 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 12 ... 21  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Déli szeglet-
Ugrás: