LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Olassië, az elfek városa

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next
SzerzőÜzenet
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-11, 2:45 pm

*Újabb két ork indult felém az egyiknél egy lándzsa a másiknál egy fejsze és egyszerre akarnak lecsapni rám. Meg vártam a megfelelő pillanatot és elugrottam a támadás elől, de már kezdek egy kissé fáradni, és emiatt a lándzsa majdnem el kap. Miután elugrottam gyorsan rácsaptam a pallosommal a lándzsára ami ettől ketté törik így a szúrásra alkalmatlanná teszem. De közben a fejszés újabb támadást hajt végre, ezért gyorsan magam elé tartom a kardomat és így kitudom védeni a csapást. Egy ideig alig tudtam vissza tartani a fejszét, de erőt vesszek magamon és el lököm magamtól és még bele is rúgok teljes erővel, amitől háttal a földnek dől. Ekkor a mellkasába szúrom a pallosomat a földön fekvő orknak. Közben a lándzsás ork egy kardal csap felém, gyorsan el engedem a kardom és elhajolok a csapás elől, majd gyorsan előkapom a tőrömet és torkon szúrom az orkot. Mikor kihúzom a tört a torkából, akkor hörögve dől a földre.*
*Leköpöm a haldokló orkot, majd vissza fordulok a kardomért és kihúzom a ork testéből. Közben hallom, hogy megszólalnak a kürtök a repülő várban, és amikor felnézek meglepődök, amikor meglátom, hogy valamilyen fekete áradat indul a repülő várból a városba. ~Mi lehet ez t?~ Kérdeztem magamban, közben észre vesszem, hogy az elfek már elintézték az orkok nagy részét.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-12, 10:00 pm

// Mitsi, Thalion//

* Az ötletem egész jól beválik, a rövid tehetetlensége alatt Thalionék végeznek a démonnal. Bár az első pillanatokban még megfordul bennem, hogy a feje is vissza fog kerülni korábbi helyére, akárcsak a keze, de ez szerencsére nem történik meg, így némi szusszanásnyi szünet közepette léphetünk ki a palotából. *
~ Kicsit megviselt …
* Gondolom, miközben körbenézek és látom a néhány órája még fényűző várost lángokban állni.
Körbenézek a körülöttem található elfeken, hogy viselik a kialakult látképet. Többükön látszik a harag, elszántság és bosszúvágy valamilyen keveréke. Nem is hibáztathatom érte őket. Abból merítsenek erőt, amiből csak tudnak. Én is így teszek.*
~ Hogyan tovább ... ? Még biztos folynak harcok a városban…
* Nem sok idő marad ezen gondolkodni. A lebegő vár kürtje eloszlatja azt a rövid képzeletet, hogy a palotánál vége a harcnak, legalább is egy ideig. *
- Vissza a palotába! A levegőből sebezhetőbbek vagyunk, mert nem látjuk őket!
* A parancs egyértelmű, ráadásul egyet is értek vele, ezért én is visszatérek a palota ”biztonságába”. Ha kell, segítőkezet nyújtok a csapat tagjainak, hogy ők is bejussanak a palotába.*
~ Most mi jön … ?
* Néhány őrrel gyorsan bezárjuk a palota már betört ajtaját, miközben akad olyan, aki az ajtó eltorlaszolásához hoz különböző, megfelelően gondol, tárgyat.
Közben persze a sárkányfattyak sem tétlenkednek. Próbálják betörni a még szinte csak élő támasztékkal megerősített bejáratot.
Eleinte még sikerül is kint tartanunk a hívatlan vendégeket, de végül nekik hamarabb sikerül a romok közül valami ajtó betörésére alkalmas gerendát találniuk, mint nekünk kellően megerősíteni a támasztékot. Ezzel el is dől a bejárat sorsa. Hamarosan újra nyitva áll, ezzel utat engedve ezeknek a még számomra ismeretlen teremtményeknek.
Túl sok időm nincs végigmérni őket, ezért csak az első benyomás marad, mely szerint igen jól felszerelt, rendkívüli erejű lényekről van szó. Utóbbit elég hamar sikerül megtapasztalnom, mikor az egyik sárkányfattyú pajzsával hárítja csapásomat, amit egy pajzzsal történő erőteljes lökés követ. Jó pár lépést kell hátrálnom, mire sikerül visszanyernem az egyensúlyomat és csak a szerencsémnek és némi ügyességnek köszönhetem, hogy nem a földön elterülve végzem.
Az egyik őr ekkor végez, az egyik sárkányfattyúval és így személyesen is láthatom, mire is akart utalni Thalion korábban. Az őr nem volt hajlandó megválni fegyverétől, ezért a lénnyel egyszerre válik kővé.*
~ Ork horda, fekete mágusok, sebezhetetlen arctalan démon, kővé váló szörnyek … Mi jöhet még?
~ Nem leszek dekorációs elem!!

* Körbenézek. Bal kezembe átveszem kardomat. A korábbi harcok során egy földre került elf kardot felkapok jobb kezembe.*
~ Ha már meg kell válni valamitől, ne a családi örökségem legyen.
* Hamarosan el is érkezik ez a pillanat, mikor egy sikeres támadást követően a megölt sárkányfattyúban hagyom. Végignézem testének és a kardnak a kővé válást, mégis mennyi idő telik el a halál és a kővé válás között. Hiszen nem lesz idő minden alkalommal új fegyvert keresni, akárhányszor legyőzök egy ilyet. Persze közben a csatáról sem feledkezek meg.
Végül sikerül belőnöm, mennyi idő is kell a halott sárkányfattyúnak, hogy megszilárduljon. Ennek a tudásnak a birtokában sújtok le egy másik szárnyas teremtményre, aki az egyik őrrel küzd, így az én támadásom felkészületlenül éri és gond nélkül intézi el azt. Még meg se várom, hogy bosszantó képessége életbe lépjen, mire én már következő célpontom felé veszem az irányt. Van miből válogatnom.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-13, 12:27 am


!! Gyl, Thalion //
*Szinte fel sem fogom a történteket, s látva, hogy hatástalan varázslatunk, a lehető legmesszebbre ugortam egy szökkenéssel. Thalion nem várt sokat. Kardjával támadt rá a lényre. Innentől nem nagyon emlékszem mi történt. Kezdett elérni a lény sötétsége, legalábbis erre kezdtem utólag gyanakodni, miután arra eszméltem föl, hogy mindenki az arctalan körül van, s én a padlón szinte vízszintes helyzetben elnyúlva fekszem. Végeztek a szörnnyel ezért éreztem újra mindent. Még mielőtt bárki is megláthatott volna a földön a lehető leggyorsabban pattantam föl, s elismerően néztem a győztesekre. Azt már fel tudtam fogni, ahogy kilépnek a még megmaradt bejárati ajtón, majd visszatérnek. Csak azt látom, hogy az ajtót mindenképpen zárva akarják tartani. Megráztam a fejemet és már a hangok is megjelentek számomra. Hallottam is a vad üvöltözéseket s már reagáltam is. Megindultam hogy segítsek nekik, de nem jutottam túl messzire. A palota tetejéről jövő dübörgések megállítottak, s a megfordulásra kényszerítettek. a lépcsőn már jött is kettő melyek neki is álltak az ott álló két katonának. Túl gyorsan végeztek a katonákkal, bár a katonákkal együtt a fattyak is pusztultak.*
- Ahogy megöltök egyet, a kardot engedjétek el, ha nem tudjátok elég gyorsan kirántani belőlük.
*Kiáltotta s először nem értettem mért mondja, majd egy pillanattal később máris minden tiszta lett. A katonák a fattyakkal együtt kövültek meg a halál pillanatában. Elképedtem, s nem is vettem észre hirtelen, hogy egy éppen felém tart. Már éppen fegyverével akart agyoncsapni, amikor meglepettségeben felsikítva felszökkentem a levegőbe, így csak a palota padlója lett totálkáros. Egy kicsit kapkodta a fejét, de nem kellett neki sok idő, hogy rájöjjön merre vagyok. Ismételten rám akart támadni amikor Thalion varázslatának köszönhetően kicsit megremegett a palota és a sárkányfatty is meglepődve nézett, én kihasználva ezt a pillanatot, a még mennyezeten lévő egyik nagyobb darab lelógó díszre réve kezemet lerántottam, s ennek következtében a súlyos kőtömeg agyon üthette, ha nem nyomhatta agyon a szerencsétlent. Már jött a következő tömeg a lépcsők felől, s tudtam ahogy mi fogyatkozunk abból jó nem származik és elég az immáron ajtó nélküli palota beáramló ellenségszámát csökkenteni. A lépcsők felé vettem az irányt, de természetesen nem két lábon járva, hisz akkor könnyű préda lennék.*
~ Hát picikém még jó hogy nem most jönnél a világra...
*Gondoltam majd a lépcső feletti mennyezetet elérve ezúttal mind két tenyeremet neki nyomtam a plafont díszítő díszköveknek, majd egy kézbe összpontosított erővel elsuttogtam néhány szót, melyek varázserővel rendelkeztek, s nagyot rántottam a falon. Meghozta a várt eredményt, aki épp alatta állt azt maga alá temette, de mivel a szörnyek megkövültek biztos torlaszt szántak a mögöttük jövőknek. Ismételten a harcolók felé néztem, s ahova kellett oda mentem, s hoztam az égi áldást.*

// bocsi a késésért.... igyekszem.... //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-13, 12:12 pm

//Mese - Olassië alkonya Arthan, Carnë, Lothár, Thalion, Mitsuko, Gylnar, Kain//

*Olassië lángokban álló városát ellepik felülről a sárkányfattyak ezrei. Ha lenne olyan védő, akinek van ideje megszemlélni a helyzetet, elszörnyedne.
A palota ostroma immár újrakezdődött, ezúttal az orkok helyett Filnoren főereje vette támadás alá.
Thalion és társai végre legyőzik az arctalan démont. A nagy sürgölődésben senkinek nem tűnik fel, hogy Mitsukóra komolyabb hatással volt a démon mágiája. Azonban a harc nem ér véget. A palotába visszahátráló védők megpróbálják eltorlaszolni a bejáratot, de képtelenek tartani a kívülről érkező nyomást.
A vezér szavai több harcost is megmentenek a kővé válástól, s Gylnar is sikeresen pusztít el egymás után két fattyat is.
Lassan a kék elf is eszmél, s még időben kerüli ki a felé tartó támadást és a vezér módszerével ártalmatlanítja is ellenfelét.
A támadók hamarosan felfedezik a vezért a harcolók között és egyszerre hárman is érkeznek ellene.
Radek és az elf, akit kisegített, három ellenfelet kap összesen. Mitsi varázslata azonban mindenki számításait keresztül húzza. A lépcsőn és a bejáraton betörő fattyak nem két lábon próbálnak harcba bocsátkozni, így csak az utat sikerül ideiglenesen elzárnia, amíg a fattyak el nem takarítják az útból a romokat a lépcső elől.
A palota födémje elég stabil ahhoz, hogy a faragványok leszakadását kibírja, de a faragványok összefüggő felületet alkotnak, melyből egy-egy rész kiesése még nem veszélyes, azonban egy nagyobb terület, mint amit a kék elf a lépcső felett leszakított már láncreakciót indít el.
A halott fattyak és elfek kőszobrai egyre több akadályt képeznek a még harcolók között, amiket mind a levegőben repkedő és a lehulló faragásokat kerülgető fattyaknak, mind a lent védekezni igyekvő harcosoknak figyelembe kell venniük. A leszakadó faragványok pedig súlyos és veszélyes kőesőt zúdítanak a harcosokra, a fattyak és az elfek között is van, akit súlyosan megsebesít, megöl a kőeső.
Van azonban a fal mellett olyan támadó, aki éppen a kék elfet szemeli ki magának, s minthogy látta az előbbi műveletet, társat is hoz magával, ketten támadnak Mitsukora.
Arthan lassan haladva leereszkedik a torony még álló két falán, s eközben testközelből szemlélheti, amint a sárkányfattyak a levegőből lecsapnak Olassiëre.
Végül nagy nehezen leér a földre, de amint megérkezik, egy sárkányfatty ki is pécézi magának. Buzogányát és pajzsát villogtatva, vicsorgó fogakkal támad a szürke köpenyes mágusra.
Carnënak szerencséje van, időben elengedi a démon hátát, s így van ideje felállni és nézni, amint érkeznek az első sárkányfattyak. Arra is van lehetősége, hogy lássa, amint kiszemeli őt az egyik támadó.
A zuhanórepülésben érkező fatty lendületével elsodorja a lányt, aki két kezével elkapja a sárkányfatty kardot tartó kezét, így a harcos nem tudja egyből levágni a védtelennek tűnő lányt. Azonban a nimfa jobban teszi, ha kitalál valamit, mert a fattyú szabad markával elkapja a nyakát, míg a rövid kard, ami ott van a kezében, hamarosan már a vörös nimfa testébe mélyedhet, hiszen fizikai ereje meglehet, hogy nagyobb, mint Carnëé.
Kain ügyesen használja ki a rendelkezésére álló szabad teret, hogy elhátráljon az arctalan elől, majd a levegőből érkező újabb támadókat is.
A démon végre kővé válva pusztul el.
Van azonban elég támadó még körülötte, s ha démon már nincs is, a bőrszárnyasok épp elegen hemzsegnek a város felett. A sárkány győzelme pedig felkeltette többük érdeklődését is a „fekete köpenyes mágus” iránt. Három levegőből érkező veszedelemre számíthat az arany sárkány, így nemigen juthat ideje a mellette szorult helyzetben lévő nimfa megmentésére.
Lothár ismét meglepően gyorsnak bizonyult az orkokkal szemben. A lándzsa tényleg sikeresen elkerülhető volt, ahogy a fejszetámadást is sikeresen védi ki, míg végül mindkét ellenfelét legyőzve tekinthet körbe. A maradék orknak azonban erősítést jelent a levegőből érkező támadás. A páncélos harcos mozgása már nem olyan friss és gyors, mint volt korábban, s az erős páncélzat igen feltűnő a könnyű vértezetű elfek között.
Egy sárkány fatty ki is szemeli magának, azonban tapasztaltnak tűnik, s a levegőből sújt le a harcosra.
Buzogányának első csapása a lovag hátát éri, s ha megfordul, a levegőben már átkerül a másik oldalra.
Igen gyors a levegőben is a sárkányfatty, szerencséje Lothárnak, hogy a szögekkel kivert buzogány a vastag vértet nem bírta átszakítani.
Azonban a horpadás immár némileg kényelmetlenné teszi a mozgást a vértben, hiszen nyomja a hátát a harcosnak. Nehéz harc vár a nemesre, ha túl akarja élni ezt az összecsapást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-13, 11:41 pm

// Mitsi, Thalion//

* Talán túlságosan is sok van, amiből választhatnék. Már sokkal inkább a támadók választanak, mi pedig csak próbáljuk tartani a vonalat az ajtóban, egyre rosszabb eredménnyel. Mostanra már érződik rajtam és a közelemben lévő elfeken is a hosszú folyamatos harc eredménye. Részben ez, részben pedig a folyamatosan csökkenő számunk felelős azért, hogy egyre több sárkányfatty jut be az ajtón, hátrálásra kényszerítve minket.*
- Mindenki vissza!!
* Mást nem is nagyon tehetünk, ha nem akarjuk, hogy előbb utóbb elvágjanak minket Mitsukoéktól, akik a két lépcsőfeljárónál érkezőkkel küzdenek. Másrészt nálunk egyre nagyobb gondot jelentenek a kővé váló lények. Eleinte még jól is jött, mert ”természetes” torlaszt képeztek a bejáratnál, de a fattyaknál elég hamar előkerült egy-egy zúzó fegyver, amivel a torlaszt alkotó szobrok felső testrészéire mértek ütéseket. A szobrok pedig nem húzzák sokáig ezek ellen, megnyitva a támadók számára az utat, még ha csak repülve is, ami igen kellemetlenül érint minket.
Néhány berepülő igen hamar észrevesz engem és az általam felszabadult elfet is. A levegőből mérnek ránk csapást, ezzel igen kellemetlen helyzetbe hozva mindkettőnket. Első rohamánál még csak kitérünk előle, majd a másodiknál már csak én hajolok el a támadás elől, mert engem próbál felaprítani, az elf pedig megpróbálja leszedni a repülő társaságunkat, sajnos eredménytelenül. A páncélja kiállja az első kontaktust az elf pengével. A harmadik fattyú már nem ilyen szerencsés. Ő is engem néz ki magának, de a végeredmény más. Az elf penge testébe hatol, s még repül egy keveset, mikor kővé válik. A földet éréskor erőteljes hang kíséretében esik több darabra.
A maradék kettő a következő fordulójukban már egyszerre indítanak támadást ellenünk. A sok hajolgatás közben sikerült kiszúrnom egy, a közelben található lándzsát. Ezt állítom bele a közeledő támadómba, de sajnos beleakad a fattyú vértjébe és nem tudom időben kihúzni belőle, ezért az élettelen test lendületének köszönhetően ketté is törik.
Az elf nem bizonyul ilyen szerencsésnek, szemem sarkából látom, ahogy a földre rogy.*
~ Még egy jó katona oda…
- Vissza!!

* Mondom ismét. Mostanra már többen is elfogadják a helyzetet. Lassú hátrálással közeledünk Thalionékhoz. Az utolsó sárkányfattyú most ismét engem vesz célba, de egy nyílvessző jön a segítségemre, elintézve a repülő ellenséget. Megkönnyebbülve nézek a vessző érkezésének irányába. Az egyik hátráló őr segített ki. Egy biccentéssel jelzem köszönetemet. De mint megszokhattam már, egy ellenség elhullása csak újabb érkezését vetíti elő. Nincs mit tenni folytatni kell a harcot. Néhány sárkányfatty a terembe bejutás után elhatározza, hogy elvágnak minket a palotában harcoló többi elftől, ezért fejünk fölött átrepülve a hátrálást megakadályozandóan mögöttünk szállnak le. *
~ Ez így nem lesz jó …
* Rá is rontok az első leszállóra, hogy lehetőleg még azelőtt végezzek vele, mielőtt többen is követik példájukat és ténylegesen sikerül elvágniuk az utat. Most azonban erre a kis helyzetre a mi túlerőnk nyomja rá a bélyegét, ezért bár nekem nem sikerül végeznem a megtámadott sárkányfattyúval a sokadik támadásom alkalmával sem, de egy segítőkész penge elvégzi a feladatot helyettem. Gyorsan indulnék a következő ellen, de látom, hogy az én ellenfelem húzta a legtovább, ezzel újra megnyitva az utat számunkra.
Ekkor pillantok meg egy másik terembe vezető ajtót.*
- Mi van itt?
* Kérdezem az egyik mellettem lévő őrtől.*
- Ez a szállások felé vezet.
~ Megfelel.
- Mitsi!! Talion!! Erre!! Túl sok a három oldal!!

* Harsogom feléjük, megpróbálva túlüvölteni a csata zaját, hátha valaki meghallja és továbbadja, ha a címzettek közül senki se hallaná meg. Remélhetően értik mire utalok ezzel.*
- Nekünk addig is vissza kell tartani ezeket a dögöket!! Én nem engedem át őket!! Velem tartotok ?!

* Próbálom némiképp buzdítani környezetem.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-14, 2:48 pm

//Mese - Olassië alkonya Mitsuko, Gylnar a palotában//

*A fogadóteremre nem lehet ráismerni. Az orkok és az őrség már kellően lerombolta korábban, de a mostani csata az más. Hamarosan már egyre több kővé vált sárkányfatty áll, vagy fekszik benne, de akad páros „szobor” is, amikor egy-egy tünde harcos pengéjét nem tudta időben kihúzni, vagy elengedni.
A vezér azonban gyorsan eszmél nézelődéséből, mikor hirtelen három támadója is akad.
Az első csapások elől kitér, majd elhajol, s amit tud tenni, az az, hogy felugorva hátrébb landol ismét. A levegőben támadó lények ellen azonban ez a gyors elmozgás sem elég hatásos és a Sacro kard elég sokszor találkozik a fattyak változatos fegyverfelhozatalával.
Eközben nincs ideje figyelni, hogy mi is történik körülötte, hiszen három felől érkező támadást kell hárítania.*
- Alcatéma!
*Kiáltja, miközben bal ökle fehéren felfénylik, s az erős tiszta fény egyenesen az egyik sárkányfattynak csapódik, aki erre igen méreteset repül felfelé, majd a mellkasába égetett lyukkal zuhan le, immár kővé válva, s törik is darabokra a terem padlóján, azt is megrepesztve.
Ekkor érkezik az áldás az égből. Thalion időben felfigyel a hirtelen robajjal leszakadó kövek sokaságára. Nincs ideje megkeresni, hogy kinek is köszönhetik a kőesőt, csak azt látja, hogy az egyik támadóját maga alá is temeti egy nagyobb darab, míg a másik igen sebes fordulatokkal, valamint buzogányával utat vágva magának áttöri magát az esőn.
A vezér eközben az egyik mögötte állva maradó fejetlen fatty kőszobrát ragadja meg, hogy alá guggolva magára borítsa, így a kiterjesztett kőszárnyak és a test kellő védelmet nyújt a leszakadó faragványok ellen.
Mikor a kőeső véget ér, le is borítja magáról a kőhalottat, és mielőtt felegyenesedik, a kőtörmeléken el is hemperedik. Jól is teszi, mert előbbi ellenfele és egy újabb társa már ismét a nyakán van és le is csaptak volna rá, ott helyben, ha nem megy arrébb.
Thalion látja, hogy a védők egyre inkább hátrafelé húzódnak a szállások irányába, az egyik támadó nyakába nyomja a kard hegyét, mire az hörögve dől el. A fulladás épp elég időt hagy, hogy kihúzhassa a pengét.
A másik sárkányfatty azonban már zuhanó repülésben érkezik és el is sodorja az elf vezért, neki az egyik eldőlt sárkányfatty szobornak. Igen fájdalmas a landolás, tekintve, hogy tele van kődarabokkal a padló és a halott fatty is elég kemény Ráadásul a vezér a kardját is elveszíti valahol út közben.
A tünde vezér birokra kel a rátámadóval, s miközben egyik kezével az ellenség csuklóját szorítja, másikkal pedig amannak a szabad karját, térdét rántja fel, és az ellenfél combjának belső oldalát találja el. Az ideg, amire sikeresen rátapintott, elég fájdalmat okoz, hogy a fatty összeránduljon egy pillanatra.
Ezt kihasználva fordítja bele a halott társa kőfegyverének hegyébe.
Mikor Thalion feláll, már két kőszobor hever mellette.
Már lendül is, és újra markában a fegyvere, s végre íjat és tegezt is szerez egy halott tünde testéről.
A nyilak egymás után szedik le a levegőből a fattyakat, éppenséggel a szállás irányába tartókat, miközben az elf vezér szoborról kőhalomra, kőhalomról szoborra haladva közelít hátra, halálos pontosságú nyilakkal szedi le az ellent, s azok nyilakkal testükben kövülnek meg.
Így pillantja meg Mitsukot is, valamint a két sárkányfattyat mellette a levegőben.
Az egyik épp ordítva támad a kék elfre, de az ordító szájból hirtelen egy elf nyíl vége kandikál ki, miközben a fatty is lassan kövé válva zuhan alá Mitsuko mellől.
Thalion úr, ha a lány rápillant, int neki az üres tegezzel, majd megszabadulva tőle ismét kardra kapva hátrál tovább a szállások bejáratához, s felveszi a harcot az újonnan érkezettekkel.*
- Íjászokat akarok! Aki tud, lőjön, a többiek fedezzék őket, amíg van nyíl!
Tartsátok a szállások bejáratát!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-14, 4:51 pm

*Miután legyőztem a két orkot, már jön újabb ellenség, de az a gond vele, hogy valamilyen repülő lény és a levegőből támad rám. Nincs időm kivédeni támadást, mert nagyon gyors a levegőben lény és hátba is csap a fegyverével, de szerencsére a páncélom felfogja az ütést. De érzem, hogy behorpadt a páncél, mert nyomja a hátamat. -Te gyáva féreg nem mersz becsületesen harcolni!- Kiáltottam a lénynek hangosan. ~Túlságosan védetten van oda fent.~ Mondtam magamban, majd gyorsan körbe nézek és észre veszek egy közeli épületet és úgy döntök, hogy bemegyek oda, hogy ott fedezéket keressek a támadások elől. *
*Gyorsan elkezdek futni az épület felé, és amikor oda érek bemegyek az épültbe, azután nem túl messze az ajtótól beállok és bekészítem a pallosomat, de ez a futás még jobban kifárasztott. ~Ha el akar kapni muszáj lesz leszállnia!~ Mondtam magamban miközben feszülten vártam az ellenséget.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-16, 4:29 pm

* Carnë saját szerencséjére időben elengedte a démon hátát. Maga körül sűrű szárnycsapások hangját hallotta, megérkeztek a sárkányfattyak. A nimfa időben észrevette, hogy az egyik kiszemelte őt, és gyorsan támadást is indított ellene. Szinte elsodorja Carnët olyan gyorsan suhan el mellette, de a nimfa szemfülességét nem fölötte, mert két kezével hirtelen odanyúlt, és elkapta a fatty kardot markoló kezét. Ezzel kivédte a támadója gyors győzelmét. Ennek ellenére Carnë továbbra sem érezhette magát biztonságban, hiszen a sárkánynak másik keze szabadon maradt, amit a nimfa nagy meglepetésére hamarosan a nyakán érezhetett.
Carnë régen érezte magát ennyire szorult helyzetben, mert támadója marka erősebbnek bizonyult, mint ő maga. Egyik kezével tudott csak magának segíteni, mert a másikkal a sárkányfatty kardot tartó kezét próbálta magától távol tartani. A levegő után kapkodott, mert úgy érezte, hogy nincs túl sok neki. A levegőre is szüksége volt és a hasából kiálló kardra sem vágyott. Egyre inkább úgy érezte, hogy ereje elhagyja.
Hirtelen támadt egy ötlete. Csizmája sarkait gyors egymásutánban felemelve, teljes erejével rálépett a sárkány lábára. Ezt olyan elterelő hadműveletnek szánta, hiszen azt tudta, hogy nem tud akkora fájdalmat okozni neki, h ezzel bármit elérjen. Kapkodta a lábait egyiket, majd a másikat. Figyelmét így kissé elterelte, és csökkent a nyakát körbe markoló erő. Sikerült a kardot fogó kezéből a fegyvert annyira kiszabadítania, hogy utána térdét lendülettel felemelve kiüsse azt a sárkány szorításából. Szabaddá vált az egyik keze, így könyökével erős ütést mért a fatty hasába. A fájdalomtól összerogyott, láthatóan fájdalmas lehetett neki ez a támadás.
Carnë meglepődött saját magán, hiszen mindezt ösztönszerűen cselekedte. Egyik ütés jött a másik után, és úgy látszik, hogy jól végződött. Ezek után már csak az következik, hogy gyorsan odébb álljon innen.
Egyik vállát hirtelen valami megszúrta. Hátra fordult Carnë, mint aki máris támadni készül, amikor látja, hogy a griff madara áll előtte. *
- Nagyon örülök neked! Látom jól vagy, nem esett bántódásod! A lehető legjobbkor érkeztél! Gyorsan menjünk innen arrébb, mert ez a sárkányfatty mindjárt magához tér a fájdalomtól!- kiáltott megkönnyebbülten a nimfa. –
* A levegőből könnyebb lesz ellenük. Folyamatosan támadják lent őket a földön, így nagyon nehéz volt ellenük védekezni. *
- Arra vigyázz, hogy csőrödet ne mélyeszd beléjük sokáig, mert ha nem húzod ki időben, akkor kővé dermedsz!- figyelmeztette a nimfa gyorsan griff madarát. –
* Nem is tudja, mikor volt utoljára ilyen sokáig távol madarától. Vajon merre járt, evett-ivott-e azóta valamit? Támadás nyoma nem látszott rajta. Nagy segítség ő neki, nem is tudja, hogy nélküle mit kezdene.
Megszámlálhatatlanul sok sárkány repkedett a levegőben. A griff ügyesen taktikázva, a levegőben cikázva került ki közülük sokat. Carnë egyik kezével a madara hátát, másikkal a tőrét szorította. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-16, 9:42 pm

//Carnë, meg aki látja//

*Amit lát, az olyan dolog, amit nem gondolt volna és elég ritkaságszámba is megy.
Carnë egy griffel társalog, miközben mellette fájdalmában egy sárkányfatty görnyedezik.
Ez merőben új a sárkánynak, aki előbb csak tátott szájjal les, de utána gyorsan észbe is kell kapnia.
Ami hirtelen történik, az három újabb fatty és mindhárom rá feni a fogát.
Közben pedig a nimfa is szárnyra kel, vagyis a griff hátán elhagyja a helyet, ez pedig azt jelenti, hogy az általa átmenetileg harcképtelenné tett fatty is Kainra marad.
Az első elől még kitér, de mivel már négyen vannak, és előszeretettel akarják elkapni még a levegőből, úgy dönt, nincs már más választása. Elég a bújkálásból, a kétlábú létből. Eljött a valódi harc ideje.
Fejét lehajtja, kardját elteszi a tokjába. Ez a mozzanat pedig hirtelen megtorpanásra készteti a négy támadót.
A feketeköpenyes vagy megbolondult, vagy pedig készül valamire, gondolhatják.
Utóbbi történik, amikor a sápadt arcú harcos ismét felnéz és a sötét szemek megvillannak a fattyakra. A következő pillanatban egy villanás kíséretében egy hatalmas, arany pikkelyekkel védett sárkány mered vissza rájuk. Első dolga kitátani a száját, melyben egy igen nagy tűzgömb jelenik meg, s nekicsapódva szinte el is hamvasztja az első fattyat, akit eltalál.
A sárkány meglebbenti szárnyait, s felemelkedik a levegőbe. A szárnyak keltette szél szinte teret seper neki a levegőben, miközben a felfelé emelkedik.
Eközben az első neki támadni bátorkodó sárkányfatty csúnyán végzi. Gyors elkerülő manőverbe kezd, s eközben farkával csap le az ellenre, aki az ütéstől aléltan zuhan az egyre mélyebben fekvő főtér kemény köveire.
A következőt már zuhanórepülésben kapja el karmaival, miközben a negyediket fogával marja el, s letépi az egyik szárnyát.
Ugyanezt teszi az arany sárkány a lábai között lévő fattyal is, így kettő zuhan le, ha minden igaz a főtér burkolatára, vagy pedig kövekkel borított részére.
Azonban ha már felvette valódi alakját, Kain Namelyr nem áll le.
Igazán elege van már az állandó öldöklésből, az istenek kegyetlen játékaiból, melyekkel szerinte épp őt sújtják.
Nem nevezi véletlennek, hogy ismét egy olyan helyre érkezett, ahol harc tör ki nem sokkal később. Ez bizony valamelyik istenség műve lehet csak szerinte.
A sárkány dühét, jobb híján, a sárkányfattyakon vezeti le. Próbálnak rácsimpaszkodni, de eltörpülnek mellette.
Fordul egyet a levegőben, s már se híre, se hamva nincs a ráakaszkodni akaróknak.
Mellső, hátsó lábai, azok karmai, farka és fogai éppolyan jó fegyverek, mint korábban kardja, vagy mágiája.
Igen látványos az égbe emelkedő arany sárkány a villódzó tűz vörös fényében csillogó pikkelyekkel, ahogy a körülötte repkedő apró sárkányfattyak igyekeznek fegyvereikkel kárt tenni benne, akár még messziről is látható a város felett.
Eljött hát az idő, hogy végre sárkány testben harcoljon. Mi tagadás, így van igazán elemében, s ahogy lángcsóvákat szór szerteszét, szép számú fattyat érhet a halál, hogy aztán füstölgő kődarabként zuhanjanak Olassiëra.
Lángcsóva helyett saját maga lép akcióba, mikor megpillantja, ahogy a griffet már több sárkányfatty is körbeveszi. Zuhanórepülésben, szárnyait összébb húzva érkezik, s egyet fogaival szed le Carnë mellől, hogy aztán földhöz is vágja, a másikat pedig kékesfehéren izzó lángcsóvával teszi kozmált, fekete szoborrá még a levegőben.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-20, 8:46 pm

//Mitsuko, Gylnar, Thalion, Arthan, Lothár, Carnë, Kain//

*Olassië sosem látott támadás alá kerül. Még a Nagy Háború is elkerülte az elfek rejtett városát, most azonban Filnoren vára olyan erővel tartja nyomás alatt, amely ellen az ott lévő elf erők a védők hősies küzdelme ellenére is lassú, keserves bukásra vannak ítélve.
A palota ostroma tovább folyik. A védők beszorultak a folyosókra, a nagyterembe, s ott hátrálnak lassan a szállások felé. Mitsuko lezárta ugyan a tetőről lefelé vezető lépcsőket, de az omladék túloldaláról már most hallani lehet a súlyos buzogányok, fejszék és egyéb fegyverek zaját, ahogy a sárkányfattyak igyekeznek lebontani a kőtorlaszt.
Eközben a bejáraton beözönlő támadók a védőket az egyre sűrűbb kőszobrok között hátrafelé szorítják, s Gylnar ötletére a védők végül a szállások bejáratához összpontosítják még meglévő erejüket. Ebben része van Thalion úrnak is, aki nyilaival több társát is kimenti szorult helyzetéből. Azzal, hogy kisebb területet kell védeniük, az elfek közül van, aki ismét íjra és nyílra tud kapni és ez a támadók hullását eredményezi. Ha lehet így mondani, az erdei elfek az ismert világ méltán legjobb íjászai. Ennek köszönhetően egyre szaporodnak a kőszobrok a palota padlóján, de még így is akad, aki Gylnarra, Thalionra és társaikra támad.
Mitsuko továbbra is kénytelen a rátámadó sárkányfattyal viaskodni, neki most nem akad segítsége, hiszen Radek és Thalion is két-két újabb sárkányfattyal harcol, ahogy a védők többsége is túlerővel küzd továbbra is.
Arthan lemászva a torony megmaradt falairól hamar megkapja első ellenfelét, egy sárkányfattyat és még mindig vele küzd. Vajon meddig tart még, hogy ellenfele erősítést kapjon ellene?
Lothár nem messze az ajtótól egy elf épületben várja az rátámadó sárkányfattyat, aki nem is váratja sokáig. Leszáll az ajtó előtt, majd szöges buzogányával zúzza szét azt, s a vastag fa darabjai elsuhannak a harcos mellett. A sárkányfatty nem ork, sokkal okosabb náluk, így nem is hagyja magát könnyen csapdába csalni.*
- A páncélod nem véd meg a haláltól! Bújj elő, te gyáva féreg!
*Harsogja, majd fegyverével a falat kezdi el ütni, s közben lábával is rugdossa.
Carnë ügyesen szabadul meg támadójától és végre megérkezik a griff is, aminek a hátán a városba érkezett.
Sikeresen felszállnak, otthagyva a sárkányfattyat Kain gondjaira.
A nimfát azonban a levegőben több sárkányfatty is támadni kezdi, de mielőtt összecsaphatna velük, közbelép Kain, arany sárkány képében, miután már legyőzte odalent a négy rá támadó ellenséget.
Kettőt sikeresen likvidál, de csak ők ketten vannak a levegőben Filnoren harcosaival szemben, így gyorsan hat darab újabb fatty támad rájuk.
Carnë kap kettőt belőlük, míg az arany sárkány kapja a többi négyet.
A várban tanyázó sötét mágusok pedig csak arra várnak, hogy rés támadjon a levegőben repkedő harcosaik között és ők is támadhassák mágiájukkal a grifflovast és a sárkányt.
A várost ellepik a támadók, akik szemben az elfekkel, még pihentek. S ha ez nem lenne elég, még halálukkal is sok védőt ragadnak magukkal, hogy örökre kőbe zárják őket.
Kintről a harc közben viszont elf kürtök hangja zeng, s a nyugati kapu igen elfoglalt védői a visszavonuló elf sereget láthatják, nyomukban egy ork hadsereggel.
A sárkány fattyak is látják, s menten össze is gyűjtenek egy csapatot a levegőben, hogy még bejutás előtt megritkítsák a tündék seregét.
Jól jönne ide most egy mágus, aki rendet vág a támadók sűrűjében, vagy egy-két harcos kéz még, ki képes lehet üzemeltetni a város falain álló katapultokat.
Néhány a falon küzdő védő tud csak nyilaival segítséget nyújtani, hogy a kaput kinyissák végre a sereg előtt, de még nem lehet biztosra tudni, hogy vajon be tudják-e engedni társaikat úgy, hogy közben az orkokat távol tartsák.
Márpedig ha az ork seregek is bejutnak a városba, akkor rövid úton bealkonyul a Olassiënek…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-22, 10:33 am

*Valami már nem volt rendben. Két fatty is támadt rám, de egyiket Thalion leverte másiknak nyakát nagy nehezen de elvágtam kardommal, így az megkövülve esett egyik társára, mely a szállások felé igyekezett. Gyl kiáltását még felfogtam, s igyekeztem én is a szállások felé. Már épp a bejáratot értem el, amikor lábamat megragadták. Hirtelen jött ijedségemben nagy erőt kifejtve, levágtam a kezet, de az nem engedett el, így egy immáron megkövült kéz lógott a lábamon, mely a gravitációnak engedelmeskedve lefelé húzott. Beérve Thalionék mögé éreztem, hogy erőm igencsak fogytán van, s ez már ott is megjelent számomra, hogy látásom elkezdett romlani. Megelőzve azt, hogy útban legyek tovább repültem a lehető legmesszebbi helyre ami a harc mögött volt a szállásoknál, de így sem sikerült még eszmélet vesztés előtt földet érnem, így egy nagyobb koppanással, a kardommal együtt értem földet.*

//Bocsi a a rövidségért.... nem tudom mikor térek vissza de ígérem ha visszatértem folytatom a játékot és magamhoz térek Smile kb 1-2 hét Smile addig Mesélő vigyázz rám Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-22, 2:50 pm

//Mitsuko, Gylnar, Lothár//

*A palota nagyterme már megtelt halottakkal, kővé vált szobrokkal. Vannak ork halottak, rájuk már elf, sárkányfatty elesettek is hullottak.
A vezér körbenéz. Ekkor érkezik a levegőben Mitsuko. Thalion látja a rajta lógó kőkezet, és azt is, hogy valami nagyon nincs rendben.
Abból kiindulva, hogy eddig mekkora harci kedv fűtötte a kék elfet és most hogyan próbál a harcolók felett bejutni az egyik folyosóra, jelzi, hogy gond van.
Csak emiatt követi tekintetével a zuhanásig. Arra esélye sincs, hogy megállítsa, vagy enyhítse a zuhanást.
Gylnart keresi szemével, majd mikor meglátja, fel is hívja magára a figyelmet, ha eddig az ember még nem vette volna észre a párját.
Ha észrevette, akkor is ugyanazt mondja, fejével intve a földön fekvő kék tünde felé.*
- Menj, segíts neki! Valaki menjen segíteni!
*Ez már a körülöttük harcoló tündéknek szól, s következő pillanatban már ismét a fattyak felé figyel, és maga is az első sorba áll be.
A kívülről derengő kürtszó két dolgot jelent neki.
Az első, hogy mivel csak egyetlen tünde had van odakint, Ilsa serege, visszaszorultak a falakhoz.
A második, hogy ez várható földi támadást is jelent az erdőből.
Viszont azt is, hogy a benti védők elsődlegesen kapnak némi támogatást a fattyak ellen.
Érezhető is, hogy a teremben nyüzsgő sárkányfattyak közül sokan elindulnak kifelé, bizonyára a közeledő elf sereg ellen készülnek.
A bentiek viszont így még kevesebben vannak.
Mivel pedig az elf seregek jelenleg már csak a szállások bejáratát védik, így adja magát a lehetőség, hogy elbánjanak a többi támadóval.*
- Mindenki befelé! Nororina, Halithial, Taltaur!
Ti maradtok, szükségem van az erőtökre!
*A tündék, mintha megértenék, amit Thalion úr mond, hirtelen mind a szállások felé sereglenek, csak nyilaikkal próbálják visszatartani a támadókat, míg a vezér és a másik három tünde kardjaikkal vágnak rendet a most erősebben nyomó sárkányfattyak között.
Mikor már mindenki a szállások felé húzódik, a négy elf megáll a bejáratban, miközben mögülük társaik nyilaikkal fedezik őket.
A vezér felnéz a mennyezet főgerendájára. A vastag, ívelt kőgerenda a cél.*
- Charya rihta ana núra! Mardë hohalla núra!
*A négy elf karjait a magasba tartja a főgerenda felé, s ismételgetni kezdik a két mondatot. Mikor már harmadjára is elkántálják kórusban a szöveget, a csarnok hatalmas gerendája megroppan, s a vezér és társai ekkor szorítják össze a markukat, majd rántják le kezüket.
A terem mennyezetét tartó gerenda a mélybe zuhan, és hiába gyorsak a sárkányfattyak, a hatalmas kődarabok még gyorsabbak, ahogy zuhannak lefelé. Számtalan sárkányfatty válik kővé a terem romjai alatt, miközben a vezér és három társa a szállások bejárata felé tart. Csak futó pillantást vet a kék elfre és ha vele van, akkor Gylnarra, majd rohan tovább.
Mikor kilépnek a bejáraton, társaival már a város utcáján találják magukat. Most nemigen törődik Mituskoval és Gylnarral, sejti, hogy a két szerelmes együtt marad, de neki az egész várossal törődnie kell.
Összeszorul a szíve, amikor megpillantja az elé táruló képet.
Nem állhat meg, ahogy társai is megkeményítik szívüket.
Az őrség tagjai futva indulnak meg a nyugati kapu felé, ahonnan a kürtszó hallatszik.
Az égből további sárkányfattyak támadják őket, de véletlenül sem annyian, ahányan nyugat felé szállnak.
A kis csapat gyorsan növekedésnek indul, mikor az éppen felszabaduló harcosok csatlakoznak hozzá.
Több társukat épp ideiglenes számbeli fölényük segít ki. Így haladnak el Lothár épülete mellett is. Ha a lovag még nem győzte le a sárkányfattyat, úgy féltucatnyi tünde vessző csapódik egyszerre a magáról megfeledkezett sárkányfatty testébe, s kővé is dermed ott, ahol van. Ha már legyőzte, csak elhaladnak mellette, de van olyan harcos, aki hívja magukkal.
A páncélos harcos láthatja, ahogy a tünde csapat a falak felé halad, megtisztítva az utat, maga körül. Míg egy részük az égen lövi a sárkányfattyakat, a többiek a földön igyekeznek segíteni szorult helyzetű társaikon.
Ha elérik a kaput, a Thalion a falakra parancsolja a védők egyik felét, másik felét pedig a kapu mögé, s kinyittatja Olassië súlyos, kétszárnyas nyugati kapuját.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-24, 2:43 pm

*A Sárkányfatty nem sokat várakozik és a buzogányával, beüti az ajtót. Az ajtó néhány vastag darabja repül el mellettem, de szerencsémre egy se megy nekem. - A páncélod nem véd meg a haláltól! Bújj elő, te gyáva féreg! Mondta a fatty nekem, de erre nem válaszoltam vissza, csak tovább figyeltem és a fegyverem továbbra is bekészítve volt. A sárkányfatty, ezután elkezdi ütni a falat a buzogányával, még mindig nem mozdultam a helyemről, de ő sem. Ezért úgy döntöttem, hogy letámadom a lényt, már készültem a támadásra, mikor a lényt több nyíl is eltalálja hátulról, majd kővé változik. ~Szóval kővé változnak, ha meghalnak, ezt jobb lesz megjegyezni!~Gondoltam magamban, majd kimegyek a házból.*
*Kint meglátok egy csapat elfet akik a falak felé tartanak, de az egyik elf harcos engemet is hív, hogy menjek velük a falakhoz. Csak bólintottam egyet követtem őket a falak felé. ~Úgy látszik vissza térek oda, ahonnan jöttem!~ Mondtam magamban menet közben, de a fegyveremet bekészítem szükség esetére.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-24, 5:24 pm

//Thalion, Lothár, Carnë//

*A sárkány még véletlenül sem próbál kommunikálni a nimfával. Nagyon is jól tudja, hogy mostani alakjában igen feltűnő a lángba borult Olassië felett. Hatalmas, vörös-arany színben pompázó alakja messziről látható.
Akik először reagálnak rá, a levegőben érkező sárkányfattyak újabb erői.
Az arany sárkány igen gyorsan lendül újra támadásba. Könnyű kihasználni méretes testét, hiszen már ha csak szárnyait leszorítva zuhanórepülésbe kezd, egy sima manőver is esélyes lehet egy-két támadó ártalmatlanítására.
Így a zuhanás közben maga alá szorít, karmaival pedig saját maga alatt is tart három fattyat, míg a fentről érkező négy igyekszik követni.
A fattyaknak elég komoly veszéllyel kell szembenézni, hiszen a sárkány a talaj felé szorítja őket. Hiába igyekeznek felfelé hadonászni fegyvereikkel, a hasoldali pikkelyek elég erősek ahhoz, hogy csak karcolásokat kelljen elszenvedniük a balták és a kardok ellen.
A sárkány felülről is kap támadást, egymás után kettő, majd három fatty akaszkodik rá a hátára. Fájdalmában felordít, amikor a pikkelyek közé az első kard a hátába szúródik.
Az épületek már közel vannak, így az utolsó pillanatban Kain meglebbenti szárnyait, alsó lábaival is érinti a ház falát elsodorva több követ is, de sikerrel löki magát felfelé az égbe.
Amint kellő magasságba lendül, máris forogni kezd a levegőben, hogy a hátán csimpaszkodók lerepüljenek róla. Csak amelyik fegyverét pikkelyei résébe szúrta, az kapaszkodik még rajta. A sárkány ekkor idézi meg az arany sárkányok között csak fénykitörés néven ismert varázslatot.*
- Lig uitbarsting!
*A fatty hatalmas erejű fényt érezhet a hátán, mely még a kardot is kilöki a sebből, s ez a fény, mivel a sárkány egész hátát bevilágítja vakító, fehér színével, még jobban felhívja rá a figyelmet.
A másik három fatty ismét támadásba lendül. Kain egyik felé farkával suhint, míg a másikat egy tűzcsóvával teszi ártalmatlanná. A harmadiknak ismét csak szárnyát tépi le, s lehet sejteni, hogy egyetlen szárnnyal nem lehet repülni.
Az utolsó támad rá ismét, de a sárkány ezúttal a fattyat megragadva annak lábát tépi ki előbb, majd az ordító lényt a föld felé is dobja. Úgy gondolja, hogy a vérveszteség és a fájdalom együtt kitartanak a földre érkezésig, s már nem kell foglalkoznia vele.
Ekkor néz Carnë felé, de első pillantásra nem látja a nimfát, sem a griffjét, miközben a fattyak immár tisztes távolból próbálják felé dobált mindenféle fegyverekkel ártalmatlanná tenni. A sárkány a szabadon hagyott területen megpillantja Filnorent, de ami jobban zavarja a felé tartó nem kevés tűzvarázslat és árnytámadást is látja.
Az aranysárga szemek összeszűkülnek, majd megjelenik a hatalmas test körül egy energiapajzs. Jó nagynak kell lennie, s ennek a fenntartása nem kis erőt követel meg, azt pedig rendesen fogyasztja is. A sárkány azonban nem akar egyedül a várnak támadni.
Talán jobb lenne visszatérni a kétlábú alakhoz, úgy eltűnhet a védők között.
A hátába nyilalló szúró fájdalom emlékezteti rá, hogy az miért is nem jó ötlet.
Akkor pillantja meg a griffet, amikor az első tűzvarázslatok szétfröccsennek a pajzsán, meg is szüntetve azt.
A sárkány a kapu felé özönlő fattyak tömege alá repül be, hogy védve legyen a várbeliektől. Sajátjaikat csak nem támadják…
Egyenesen Carnë irányába tart, miközben még szemrevételezi, miért is igyekeznek annyira a fattyak nyugat felé. Csak az érkező ork sereg fényeit látja, az elf sereget már nem, ahogy a kisebb védőcsapatot sem, mely a falak felé tart.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-26, 5:02 pm

// Mitsi, Thalion//

* Elhatározásom, hogy kicsit fellelkesítsem társaimat egész jól sikerült. Annyira, hogy még néhány sárkányfatty is felfigyel rá. Az ő figyelmükről azonban szívesen lemondanék, de így kettő el is indul felém. *
~ Mindent a jó ügyért …
* Egy kellemetlen mosoly ül ki arcomra, a gondolat közben, hiszen ha tehetném egy kis pihenés már igen csak rám férne, de a jelek szint ezzel még jócskán várnom kell, ha nem akarok a örökkévalóságig húzni az a bizonyos pihenést.
Az első sárkányfatty erőteljes lendületét is beleadva sújt le buzogányával, amit még kipihenten sem szívesen próbáltam volna megállítani, nem hogy a mostani állapotomban. Egy könnyed mozdulattal térek ki az erőteljes csapás elől, miközben kardom sikeresen húzom végig ellenfelem mellvértjén, sajnos különösebb eredmény nélkül. A páncél kiállja a próbát.
Azzal, hogy elléptem az ellenfelem útjából és ahogy őt vitte tovább a lendülete, az elfeknek lehetőségük nyílik megmutatni, mennyire is hatották meg őket szavaimat. Miután igen rövid időn belül két kard is kilógott a sárkányfattyú fejéből, azt kell gondolnom, nem csak az ellenség soraiban aratott sikert a felszólalásom.
Ellépésemmel, sajnálatomra, szemben találom magam a másik felém tartó szárnyas teremtménnyel, ami elől már nincs esélyem kitérni. Kardomra bízva az életem próbálom megállítani a támadást.
A penge ez alkalommal is bizonyítja tartósságát, de ez rólam nem igen mondható el, mivel a támadás lendülete sikeresen hátrálásra kényszerít, ami közben egy korábban elesett katonában sikerül felbotlanom és a földre érkeznem. Ez nem hatja meg túlságosan támadómat, sőt a könnyű ellenfélnek ígérkező, földön pihenő jómagamat veszi ismét célba. Kardom ez alkalommal csak nehezítené az újabb kitérést, ezért rövid időre elengedem, hogy kitérés után, mikor elrugaszkodok a földről, tőrömet mélyeszthessem a fatty nyakába. Ezzel sajnos nem ért egyet ellenfelek, aki egy elegáns mozdulat, pofon, társaságában parancsol vissza a földre.
Miközben a földről tápászkodok felfele, megpillantom a közeledő Mitsukót. Már így is látom, hogy valami nincs rendben vele.*
~ Gyorsan végeznem kell ezzel!
* Tőrömet szorítva várom ellenfelem következő támadását, aminek kikerülését követően sikerül olyan közelségbe kerülnöm, hogy korábbi elhatározásomnak eleget téve a torkába márthassam tőrömet.
Gyorsan elindulok a kardomért, ami alig pár méterre hever tőlem a földön. Miután sikerül felvenni, észreveszem Thaliont. *
- Menj, segíts neki! Valaki menjen segíteni!
* Egy bólintással jelzem neki, hogy én is egyet értek ezzel, ezért szép lassan utat török magamnak az ajtó felé. Közben egy sárkányfatty sikeresen elesik kardom által, köszönhetően annak, hogy az egyik elf lekötötte a figyelmét.
Az ajtón bejutva hamar megpillantom a földön elterülő, számomra igen fontos elfet. Gondolkodás nélkül török át az utamban állókon, hogy hozzá juthassak.
Addigra már két elf vizsgálja őt.*
- Mi történt vele?
* Kérdezem igen csak aggódva.*
- Nincs komolyabb sérülése, csak túlerőltette magát. Teljesen kimerült. Pihennie kell!
* Némiképp megnyugtat a tény, hogy nem komoly, de a helyzet koránt sem mondható pihenésre alkalmasnak.*
- Erre vannak a szállások? Igaz?
* Mutatok a szoba másik végében lévő ajtó felé. *
- Igen, ott már a szobákat összekötő folyosó van.
* A mondatot végét, mintha csak erősíteni akarná, hallható a kinti teremben alázúduló törmelék. Fejemet azonnal odakapom, így egy pillanatig láthatom az elrohanó elf vezért és a többi őrt. Hamarosan az a kettő is csatlakozik hozzájuk, akik megvizsgálták Mitsukot.
Tekintetemmel kísérem a távozó elfeket.*
~ Én maradok! Valakinek vigyáznia kell rá!
* Még mielőtt az utolsó elf is elhagyná a termet, ölbe veszem a földön fekvő Mitsukot és a holmijainkat, hogy a szállások felé indulhassak velük.
Szerencsére az ajtó túloldalán nem kell sokáig menni az első szobáig, de inkább a másodikat célzom meg, ott talán kicsivel nagyobb a biztonság.
A szobában több ágy is helyet foglalt. Látszik nem személyre szabottak a szállások.
Az egyik ágyra le is fektetem.
Ezek után visszasietek becsukni az ajtókat, hogy minél kevesebb nyom vezessen el bárkit is arra a helyre, ahol éppen lenni fogunk.
Mikor ezzel végzek visszatérek a szobába, ahol, ha van ablak besötétítem, majd az ajtóhoz legközelebbi ülőalkalmatosságon foglalok helyet kardomat kézközelben tartva.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-27, 1:38 pm

//Mitsuko, Gylnar, Thalion, Lothár, Arthan, Carnë, Kain//

*Olassië védői erejüket megfeszítve küzdenek a városért, és ha még ne jöttek volna rá, saját életükért is.
A palota ostroma a támadók győzelmét hozná, ha az elfek nem omlasztanák be a fogadóterem tetejét. A lezuhanó kövek jó néhány fattyat temetnek maguk alá, s egyúttal elzárják a palota többi részét a többiek elől.
Mitsuko eszméletvesztése után hamar óvó kezek közé került, s nem is sokára előbb elf társai, majd Gylnar veszik pártfogásba.
A férfi végül felnyalábolja a lányt és biztosabb helyre viszi. Ezt jól is teszi, mert bár a támadók most még kívül rekedtek, azért nem adták fel a palota maradékának elfoglalását és kifosztását.
Nem távozott minden őr, csak akik a teremben küzdöttek, a palota többi részét még mindig védik a támadóktól, hiszen még ott van többek között a konyha, a palota kertje, benne Thalion kútjával, vagy éppen a szállások. Azonban jól hallható a kinti csatazaj, ahogy az is, hogy a palota falain a küzdelem tovább folyik. Igaz, ez utóbbit Gylnar hallhatja csak. Azonban a szállások bejáratánál maradt őrség is újfent harcba bocsátkozik az újabb érkező sárkányfattyakkal, és a külső bejáratnál öldöklő harc veszi kezdetét. Az őrség kitart, de nem lehet tudni, nem fogják-e ismét beszorítani a túlerőben lévő támadók. Ha pedig így lesz, csakhamar fosztogatók is megjelennek majd a szobákban kutatva értékek után.
Kain látványos harca egyre jobban felhívja rá a figyelmet, s az arany sárkánynak minden ügyességére szükség van ahhoz, hogy tarthassa magát a levegőben.
Szerencséjére a fattyak fő ereje most a nyugati kapu felé tart, ahol megérkezett az erdőben harcoló elf sereg.
A repülő várból érkező támadásokat sikerrel hárítja pajzsa, és jó ötlet a vonuló sárkányfattyak alá helyezkedni, csakhogy itt is akadnak rések, és van olyan varázslat, mely nem csak egyenesen lefelé „zuhan”, hanem nyomába is ered a sárkánynak.
Ez egy igen méretes, alakját folyton változtató fekete füstfelleg, de ne gondolja, hogy a felleg könnyen elkerülhető, mert tapad a sárkányra. Ha utoléri, körbeveszi, s Kain egész alakját beburkolja, úgy, hogy levegőhöz sem jut. Csípő, maró anyaga pedig még a repülésben is akadályozza.
Carnë nem kap segítséget, de jól megállja helyét griffje nyergében.
Az első sárkányfattyat tőrével küldi a másvilágra, aki már kővé válva zuhan a mélybe, átvágott torokkal. Másikat griffje karmai és csőre érik el, de nem tudnak olyan mély sebeket ejteni rajta, hogy ne folytassa támadását. Kardját magasra emelve, felülről csap le a nimfára, miközben újabb társat is kap támogatásként, aki a griffet próbálja átküldeni a másvilágra.
Arthan ellenfelével harcol továbbra is, de az elf seregnek hála, nem kap újabb támadót, s idővel felül is kerekedik ellenfelén.*
//Harca rejtve marad a továbbiakban, amíg a karakter vissza nem tér az oldalra.//
*Lothár csatlakozik a falak felé tartó elf sereghez és a védők örömmel veszik a nagy, páncélozott harcos társaságát.
Az elfek menete végül eléri a kaput, ekkorra már a falakon a sárkányfattyak erőteljes zaklatása közepette üzembe helyeznek néhány hajítógépet, amelyek a kinti tünde had mögötti ork seregbe hajigálják súlyos köveiket. Ezekből akad is elég, hiszen a fél város romokban hever.
A védők kitárják a súlyos kapukat, amin beözönlenek a kinti elfek, de két oldalt mellettük már íjászok sorakoznak, hogy fedezzék a visszavonuló seregeket és nyilaikkal kínálják meg a sebesen közeledő orkokat.
Megérkeznek a sárkányfattyak seregei is a levegőből és a bejutott elfeknek, valamint a falakra felkerülő védőknek rontanak.
Lothár mellől is elragadnak néhányat, sebesen a levegőbe szállva, majd a magasból ledobják a még élő védőket, társaik közé.
A pallosos harcost is megtámadja felülről egy sárkányfatty.
Mások a falakon lévő katapultokat támadják, hogy lerombolják őket, ezzel is segítve a kívülről érkező ork támadókat.
Megint mások a falak védőire és a lenti beérkezett tünde hadra támadnak, hogy még azelőtt felaprítsák őket, hogy felsóhajthatnának Olassië falainak viszonylagos biztonságában.
A kapu védői tűzlabdákkal, nyilakkal és kövekkel gátolják, hogy az ork sereg nagyobb erőkkel bejuthasson a kapun, az a néhány vakmerő támadó pedig, aki bejut, már a benti harcosok feladata. A benti elf hadak fel is veszik a harcot az ellenséggel.
Azonban a kint rekedt orkok nem támadják nagyobb erőkkel a falakat, hanem sokan hátul maradnak a fák között és hamarosan erőteljes kopácsolás hangjai hallatszanak át a csatazajon.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-28, 12:31 pm

//Lothár, Camilla a nyugati kapunál//

*Úgy látszik, a rögtönzött erősítés a nyugati kapuhoz időben érkezik. A falakról az üldöző orkokat már hajítógépből kilőtt kövek és pontos elf nyilak fogadják.*
- Kaput nyiss!
*Thalion úr kardját kezében tartva figyeli a besereglő tünde hadat, s közben irányítja is a lent maradt védőket, a kapu két oldalára, hogy nyilaikkal fedezzék a visszavonulókat.
Sok a sebesült és látszik a védőkön is, hogy fáradtak, de nincs idő arra, hogy megpihenjenek. A levegőből érkezik a támadás.
Az érkező sárkányfattyak gyorsan megtalálják az elf vezért is, habár az erdőből jött elfek között kereste volna még Ilsát.
Így nem láthatja, hogy ő is ott jön-e a seregben, vagy pedig a sebesültek között van, akiket egy mágusnő is kísér, vagy már elesett az erdőben.
Abban biztos, hogy alvezére minden erejével azon volt, hogy az ellenség minél lassabban és később érhessen a falak alá.
Az első támadó nem méri el a távolságot, csak hogy a lendületesen érkező sárkányfatty alá lép be a tünde, s kardjának gyors suhintásával a sárkányfatty combjában futó verőeret célozza meg. A rajta túlrepülő fatty aztán igyekezhet felállni, ha már bír, innen már társai elintézik.
A vezér ekkor pillantja meg a nehéz vértbe öltözött embert, ki pallosával veszi fel a harcot az ellenséggel.
Ha odafigyel rá, akkor üdvözlésképpen megemeli neki a kezében tartott Sacro kardot, majd ismét a fattyak seregével foglalkozik.
A zuhanórepülésben közeledő támadók közül többet tűzgömbbel fogad, legtöbbször nyakukat, fejüket célozva vele, ahol könnyebben talál sebezhető pontokat.
Íja, nyila nincs a kezében már, így csak kardjára és mágiájára hagyatkozik.
Vannak azonban mellette még íjászok, így az első fattyak nem csak mágiát, nyilakat is kapnak bőséggel.*
- Akinek nincs íja és van ideje, használja a mágiát. Verjük vissza őket! Amint a mieink bent vannak, kaput bezárni!
*Majd maga fürgén félrelép a következő sárkányfatty elől, hogy aztán gyors mozdulattal kardját a sárkányfatty vértje résébe döfje a hóna alatt.
A szörnyeteg, hiszen neki mindenképpen az, ki városát romlásba dönti, ordítva fordul meg, de egyik karját már erőtlenül lógatja. Felreppen a levegőbe, hogy onnan csapjon le a vezérre, ám Thalion az egyik elf várvédő gazdátlan lándzsáját megpillantva kezébe veszi, s ahogy újra ellene támad a sérült fatty, csak ellentart vele. A fatty maga repül bele a halálba, s a vékony, kővé vált lándzsanyél el is törik, amikor lezuhan a kőszobor.
Az elf vezér a falra siet fel, hogy megnézze, mi a helyzet a falakon kívül. Már nem sok tünde van kint.*
- Minden szabad nyíl, kő, lándzsa a kapu elé! Amint lehet, zárjátok be!
*Amint beérkeznek a sereget, látja, hogy az orkok látva a komoly ellenállást a kapunál inkább visszavonják erőiket a fák közé. Talán, hogy rendezzék soraikat és felkészüljenek a falak ostromára.
Van azonban épp elég dolog a városban.*
- Maradjanak védők a falakon, a többiek a fattyak ellen! Előre a jövőnkért!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-28, 3:36 pm

// Mitsuko //

* A kényelembe helyezkedés, nem bizonyul a legjobb ötletnek, hiszen így csak még jobban erőt vesz rajtam a kimerültség. Érzem is ennek a hatását, ahogy szemhéjaim egyre nehezebbé válnak.
Szerencsére a kintről behallatszódó csatazaj kellő motivációt nyújt, hogy ne dőljek le egy kicsit.
Emellett arra is sarkal, hogy csatlakozzak a többi harcolóhoz, ahelyett, hogy itt lustálkodok. Ezzel nem is lenne semmi probléma, ha a közelemben, az egyik ágyon, nem feküdne leendő gyermekem anyja eszméletlenül.
Odasétálok hozzá, majd kicsit megigazítom hosszú kék haját.*
~ Látod hova jutottál? Ezt akartad?
* Egy kis mosoly keretében gondolok ezekre a szavakra, hiszen szerencsére csak kimerült. Másrészt nem ez az első alkalom mikor láthatom őt ennyire kimerültnek. Igaz akkor kicsit nyugodtabb volt a környezet.
A régi emlékek felelevenítését egy, az közelben kialakuló párharc hangja és annak vége töri meg.*
~ Nekem maradnom kell!
* Nem túl könnyű meghozni ezt a döntést, hiszen a harc továbbra is folytatódik, és nem tudhatom milyen eredménnyel, de ha elhagyom a szobát egy kósza ellenfél és könnyen vége az ágyon fekvő elf életének.*
~ Ezt pedig nem engedhetem!
* Hamarosan ráeszmélek, valamivel le kell kötnöm a figyelmemet, különben ez a gondolatmenet még jó darabig figyelmem középpontjában lenne.
Inkább néhány mozdítható bútordarabbal torlaszt alkotok az ajtó elé.
Mikor ezzel sikeresen végzek, úgy határozok itt az ideje kicsit alaposabban is megvizsgálni a csata folyamán szerzett sérüléseket.
Az ork penge okozta vágás nem túl nagy méretére való tekintettel, már igen jó úton halad a gyógyulás felé. A nyakamon is hasonló helyzet uralkodik a vérveszteség helyszínén. Ezeket leszámítva csak néhány kisebb sérülés, amit, a földet éréseknek köszönhetek, illetve pár kellemetlen zúzódást sikerül találnom, de ezeken kívül semmi olyat, amit egy harc közepén ne lehetne figyelmen kívül hagyni.
A közeledő csatazaj hangjára gyorsan abbahagyom a vizsgálódást, hogy kardom ismét kezemben pihenhessen, ha a harc az itteni szobára is átterjedne.
Kicsit átmozgatom végtagjaimat, mielőtt még újra visszaülnék korábbi őrhelyemre, ezúttal már pihentebben, mint előző alkalommal.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-29, 11:02 pm

//Carnë//

*A fattyak vonuló seregei alatt tényleg jó fedezéket talál, csakhogy Filnoren mágusai felfedezték maguknak az arany sárkányt és úgy látszik, hogy immár támadás alá is vették.
Kain hátrapillant, és amit ott lát, a legkevésbé sem nyeri el tetszését. A füstfelleg nem tartozik a kedvencei közé.
Úgy általában a füsttel semmi baja nincs, csakhogy ez a füst inkább egy mágus támadó varázslata, és ami még rosszabb, elég intelligens ahhoz, hogy tapadjon rá.
Hiába a nyakatekert repülési manőverek, amikben a kard szúrása nem lassítja, csak zavarja, a felleg csak nem akar lemaradni róla. Persze a repülés közepette nem mulasztja el, hogy az útjába kerülő fattyak közül minél többet elsodorjon, vagy egy-egy tűzcsóvával küldjön el Dremer ölelő karmai közé.
Végül aztán kénytelen valami mást kitalálni. Ami mellesleg akár még jól is jöhet a városnak is.
Ehhez azonban be is kell várnia a felhőt. Úgy dönt, hogy egyenesen Filnoren közepe alá repül. Ez történetesen éppen Olassië közepe felett is van.
Az arany sárkány ekkor megáll, s az ige, melyet szárnyai lebegtetés közben használ már el is hangzik.*
- Die oog van 'n storm!
*Mintha a széles, aranyszínű szárnyak keltette szél lenne, a levegő örvényleni kezd, s egyenesen Kain fölé emelkedik.
Ekkor éri el a felleg is és a maró, füst súlyos fájdalmakat okoz Namelyrnek.
Tüdeje már szűkölve küzd a levegőért, míg pikkelyei ugyan még védik a maró füsttől, de torkát, tüdejét már annál nagyobb fájdalom járja át.
Kain mégsem mozdul, bár már nagyon nehéz a levegőben tartani magát, főleg, hogy látni is vajmi keveset láthat.
Ekkor érkezik, amit várt. Az ige és a szél összeállnak közösen egy esőfelhővé, s ez utóbbiból hamarosan meg is ered a hűs csapadék.
Az arany sárkány megkönnyebbülve sóhajt fel, amikor a felhőből lezúduló eső lemossa róla a füstfelhőt és egyúttal le is hűti testét.
Harmadrészt pedig jelentős méretű területet takar ki Filnoren mágusainak szeme elől.
Az eső pedig jó eséllyel kioltja az alatta lángoló városrész lángjait. Valószínű, hogy nem az egész városét, hiszen a sárkány feleslegesnek gondolna egy akkora varázslatot, ha ez is elég.
Az arany sárkány azonban nem pihenhet sokáig, hiszen fentről a mágusok próbálják oszlatni a felhőt, míg lentről a sárkányfattyak indulnak meg megint ellene.
A véget nem érő harc tovább tart.
Kain visszafordul arra, amerről jött és előbb a felhő, majd a fattyak tömegeit kihasználva repül vissza arra, ahol a nimfát látta utoljára.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-30, 10:45 pm

// Gyl //

*Kezdtem érezni, ahogy a zsibbadtság köpenye lemászik elmémről, majd lehúzódik testemről is szépen lassan. Ahol elhagyta testemet már csak bizsergést éreztem, de megmozdítani végtagjaimat nem bírtam. Hallani sem hallottam még semmit, s szememet kinyitni sem bírtam. Kellett az a pont, ahol már szabadon ment a lélegzés is. Amint elértem azt a pontot ahol már a levegő vétel nem volt fájdalmas a hangok is eljutottak fülemig, de tudatomig már nem. Megmozgattam ujjaimat, melyek kicsit akadékoskodva, de megtették kérésemet.*
- Mi a fene történt….
*Motyogtam magamnak, majd nehézkesen fejemhez emeltem kezemet. Éreztem, hogy sajog, s ujjaimat megnézve egy kis vér is szivároghatott fejemből, bár a mennyiséget nézve nem lehetett veszélyes, csak egy tűszúrásnyi. Kezemmel megragadva sajgó fejemet, lábaimat felhúztam és küszködve és nehézkesen, de feltápászkodtam. Ekkor vettem észre egy sötét alakot közeledni.*
- Mitsi… Jól vagy?
*Hallottam a férfi halk aggódó hangját. Még mindig a fejemet fogtam, s úgy néztem fel rá.*
- Maga meg kicsoda? És honnan tudja a nevemet?
*Kérdeztem tőle egy fáradt és a helyzetet nem értő nézés kíséretében.. Feljebb akartam ülni, de fejembe vágó éles fájdalom meggyőzött arról, hogy jobb döntés visszadőlni. Kezemet le is vettem fejemről és leejtettem magamra.*
- Ez meg mi a fene?
* Kérdeztem magamtól, s a fájdalomtól eltekintve hírtelen felültem. Azonnal meg is bántam, de kezemmel kitámasztottam magamat s megakadályoztam, hogy testem rögtön visszatérjen az ágy vonalába.*
- E-ez… ez mi?
*Kezemmel hasamat tapogattam. Nem volt egyenes, mint máskor. Mintha egy három napos jóllakás adódott volna össze, olyan érzés volt a hasamat tapintani. Megráztam fejemet, mert hangokat hallottam, de ennek köszönhetően a fájdalom még erősebb lett, s mint két kezemet igénybe vettem, hogy csillapíthassam. Lábaimat magamhoz húzva két kezem közé szorítottam a fejemet.*
- Mik ezek a hangok? Hol vagyok?
* Kezdtem nyöszörögve majd felsikítottam a fejemben érzett fájdalomtól. Megpróbáltam még jobban összekuporodni, de a hírtelen megnövekedett hasamtól nem tudtam és ez csak még jobban idegesített.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-10-31, 4:09 pm

*Csatlakoztam az elfekhez és ennek nagyon örülnek. Egy kis idő után elérünk a kapukhoz ahol már a védők a sárkányfattyakkal harcolnak, de sikerült néhány hajító gépet üzembe helyezniük, amikkel a kinti ellenségre lőnek. Majd kinyílnak a kapuk és beözönlenek a kinti elfek, akiket az íjászok támogatnak. Közben meg érkeznek újabb sárkányfattyak a levegőből és elragadnak mellőlem néhány elfet és ledobják őket fentről a társaikra. Majd ez egyik nekem támad felülről, sikerül gyorsan oldalra ugranom, éppen vissza szállna, de még volt időm, hogy visszatámadjak. Meg lendítem a pallosomat és a fatty oldalába vágom a pallosomat, amitől a földre kerül. Látom hogy kezd kővé válni a lény, ezért gyorsan kihúzom a kardot a testéből. Közben észreveszem, hogy egy elf megemeli nekem a kardját, majd tovább folytatja a harcot. ~Gyáva férgek, miért kell a levegőből támadnotok!~ Mondtam magamban, felkészülök egy újabb támadásra.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-02, 3:19 pm

* Carnë nagyon bánta, hogy nem nyergelte fel griffjét, mert úgy könnyebb dolga lett volna neki a levegőbe. Tollán ülte meg a madarat, mert kénytelen volt abba kapaszkodni, megnehezítve ezzel a saját dolgát. Közben erősen markolta egyetlen meglévő fegyverét, ha ezt elveszíti nem marad neki más, amivel megvédje magát. Egyelőre jól vette az akadályokat, egy sárkányfattyat határozott mozdulattal szúrt le, így az a mélybe zuhan. Egy másik szerencsésen megúszta a nimfa támadását. Magasan köröztek a fattyak, nem tágítva onnan, de úgy tűnt, mintha valamivel kevesebben lennének. Támadó erejük nagy részét áthelyezték a nyugati kapuhoz, az elfekhez.
Kain a sárkányok alá próbált, helyezkedni, és onnan nyeste le őket a levegőből. Carnë ezek után azt a taktikát választotta, hogy ő az aranysárkánnyal ellentétben felülről próbálkozik. A támadó fattyak fölé kerekedett és rögtön háton is szúrta az egyiket. Nagyot visított fájdalmában, talán egy igen érzékeny pontját találta el a nimfa?*
- Jöhet a következő!- nagyot kiált, majd ismét háton szúrja következő áldozatát.
* Úgy tűnik, hogy jó ötlet volt, hogy az ellenség fölé repüljön. Sorra hullottak a levegőből az áldozatok. *
- Vigyázz Kain, egy zuhanó fatty közelít feléd! – kiáltotta Carnë aggódó hangon.
* Kaint szinte súrolta a zuhanó sárkány. Későn kapott észbe, de szerencséje volt. A nimfa megnyugodott, amikor látta, hogy nem történt baj.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-03, 1:11 pm

//Thalion, Lothár, Mitsuko, Gylnar, Carnë, Kain//

*Olassië védői hősies ellenállásban küzdenek. Az ork seregek, miután nem volt esélyük a visszavonuló elfeknek kinyíló kapun betörni, visszahúzódnak az erdő rejtekébe, de nem tétlenkednek. A kopácsolás zaja felveri a sötét erdő nyugalmát, de csak az ork sereg fáklyáinak fénye az, amely csalóka árnyékok sürgölődését mutatja a sötétben.
Thalion úr hamar átveszi a vezetést a kapu környékén zajló csatában, mely lassan egy kisebb csata lesz az egész városra kiterjedő ostromban.
Egyre több elf varázslat fordul a sárkányfattyak ellen, akik ugyan állják, de egyre szaporodnak a kapura és a köré lehulló kővé vált fattyak.
A nyugati kapu végül bezárul és a túlélő tündék már bent harcolnak a támadókkal.
Bár fáradtak az erdőben megvívott és elveszített csatától, mégis támogatásuk időlegesen visszavonulásra készteti a kapu környékéről a sárkányfattyakat.
Egyre többen kapnak íjra és támadnak mágiával a levegőből érkező halálra.
A palota ostroma is tovább folyik, s nem is sokára már a szállásokra is betörnek a fattyak, akik tovább erősödnek a nyugatról visszavonulókkal.
Gylnar és Mitsi nem kap sok időt a hirtelen emlékezetkiesés tisztázására, mert csakhamar már az elf harcosok szobáról szobára küzdenek a fattyak ellen. Minden egyes szoba egy-egy vár, melyet a támadók el akarnak foglalni.
Hamarosan elkezdik buzogányaikkal döngetni a Gylnar által becsukott ajtót is és rövid időn belül át is fogják törni, hiszen nem erre van tervezve.
Szerencse, hogy a keskeny nyíláson csupán egy támadó tud egyszerre betörni hozzájuk.
Olassië összesen kettő légi védőjének igencsak meggyűlik a baja a támadókkal.
Kain sikeresen kivédi a várból ellene küldött mágikus támadást, az általa megidézett felhő pedig egy háztömbben oltja ki a tüzeket.
Carnë ügyesen kerül a sereg fölé és aprítja őket.
Akik eddig nyugatra támadtak, azok most visszavonulva a levegőben látható igen feltűnő arany sárkány és grifflovas ellen fordulnak.
A nimfa ugyan felrepült az eddig hadak fölé és sikerrel pusztított el felülről többet is, most azonban már felemelkednek az ő magasságába és körbe is veszik, ahogy a sárkányt is.
Carnë csupán hat, míg Kain egyszerre egy tucatnyi fattyal kénytelen szembenézni.
Van most idő a nyugati kapunál a sebesültek biztonságba helyezésére.
Közöttük van Ilsa is és a mágusnő is velük tart, hogy tovább ápolhassa őket.
A palota elfoglalása várható, így ha nem küldenek oda erősítést, akkor hamarosan a támadók kezére kerül. Olassië északi kerületéből is lassan kiszorulnak az elfek és átveszik az irányítást a sárkányfattyak, ahogy Olassië középső részei is az ellenség uralma alá kerülnek. A déli oldal és a nyugati tartja még magát, míg a legádázabb küzdelem keleten folyik.
Az ork hadak a fák takarásában terjeszkednek a falak mentén és nyugat és dél felől már körbe is vették a várost. Északról a várból érkezett küldött szavaira nem gyűlnek, hiszen tudják, hogy a tünde város azon része már elesett.
A kopácsolás okára is hamarosan fény derül, mert a várost körbevevő hatalmas fák közül több is, hála a megmaradt trolloknak, kidől és hatalmas recsegéssel, ropogással Olassië külső falaira dől. Ahol nem rombolja le, ott hamarosan ork seregek indulnak meg repedt fazék hangú kürtjeik hangjára.
A háttérben a sorokba rendezett ork íjászok lövik ki nyilaikat a falakon álló védőkre.
A nyugati és a déli védők már a falakra dőlt fákon kapják nyakukba a támadókat, így Thalion és Lothár is.
Ezeken a hatalmas hidakon özönlenek rájuk az erdei ork seregek. A fák széles hátán a támadó sereg első harcosai gyorsan oda is érnek a falakhoz és átugranak a védőkre, vagy a falra.
Így kap a nyakába Lothár is egy orkot, villogó szemmel, szájában karddal.
Thalion mellé is érkezik egy fa így ő is kénytelen újra felvenni a harcot.
Vajon a fáradt védők képesek-e visszaverni a támadókat, vagy Olassiët saját védelmére megnövesztett fái juttatják végleg az ellenség kezére?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-03, 5:18 pm

//Lothár//

*Olybá tűnik, hogy sikerrel védték meg a kaput és az azon beözönlő elf sereget. Az orkok pedig láthatóan visszavonultak az erdőbe.
Thalion úr ekkor pillantja meg Ilsát és ezzel szívén a szorítás egy sóhajnyit enyhül is, hiszen alvezére, ki társaival együtt bátran kiállt az erdőbe, hogy nyíltan megütközzön az ork hordákkal, élve tért vissza.
Sokat köszönhetnek neki, hogy mostanáig nem két tűz között kellett küzdeni.
Az erdőből visszatért harcosok is hamarosan megtanulják, hogy a fattyakkal hogyan is kell bánni, hogy ne váljanak kővé, s a sárkányfattyak támadása visszaszorul a kaputól.
A vezér ezt használja ki, hogy sebtében utasításokkal halmozza el közvetlen környezetét. *
- Nororina! Egy kisebb csapattal biztosítsatok egy védett helyet a sebesülteknek!
*Megfordul, szúrós tekintetével hamar ráakad másik harcostársára is.*
- Halathial! Kétszáz emberrel derítsd fel a város középső területein a harc állását!
Ha nem bírsz velük, akkor kerüld a csatát, minden harcosra szükség van!
*Ahogy körbejár tekintetével, megleli harmadik harcostársát is a palotából. Jól tudja, hogy ők mind veterán elf harcosok. Többségük már ott volt a Nagy Háborúban is.*
- Taltaur! A palotát nézd meg! Maradtak-e ott még harcosok, akiket ki kell menteni. Mitsukot és az emberét is ki kell hozni onnan.
Vigyél háromszáz kardot!
*Csak ezután fordul a falak felé. A kopácsolásra ő maga is kitekint az erdőbe és éles tünde szemeivel a fák között vibráló vörös-fekete árnyékokat pásztázza.*
~Miben mesterkedtek?~
*Nem telik sok időbe, hogy az első fák kidőljenek a városra. Az orkok nem tétlenkednek.
Thalion a kapu mellett áll, amikor mellé is érkezik egy. A falról csak néhány követ tör ki, a kapu előtti mellvéd elég erős ahhoz, hogy megtartsa.
Nem vár sokat, tokjába tolja pengéjét és felkapaszkodik a fára. Ekkor már hallja a támadást jelző kürtöket és becsapódnak az első ork nyílvesszők is.
Thalion úr a fa tetején kiáltja el magát.*
- Íjászok! Testvéreim! Nem adjuk Olassiët! Kitűnő célpontok a fán lévők! Lőjetek, amíg van nyíl!
*A fáról lenéz Lothárra. A páncélos harcos is harcra készen várja a támadó ork harcosokat. Thalion úr szeméből bátorság és büszkeség sugárzik.*
- Mutassuk meg ezeknek a bátor harcosoknak, kik itt maradtak megvédeni az otthonunk, hogy mindenre készek vagyunk népünkért!
*A vezér egy pillanatra sziklaszilárdan megáll a fán, szemben a közeledő orkokkal, majd leguggol és tenyereit a fa széles törzsére helyezi.*
~Bocsáss meg! Eddig hűen védted városunkat!~
- Cuina alda ni enyalië poldalion!
*Kiáltja el, mikor már éppen előtte vannak az első támadók, kiket nem tudott leszedni a falakon sereglő íjászok tömege.
Ő adott ekkora életet a fáknak, ő növesztette meg ily hatalmasra a természettel karöltve, s egyből most visszahívja azt, mit maga adott neki.
Fejét felemeli és leugrik a fáról, vissza a falra, s a fa szemmel láthatóan kezd elsatnyulni, mintha kiszívta volna valami az életet belőle. Kardjával sújt rá, kirántva azt hüvelyéből, s a fa, mintha papírból lenne, törik ketté a fal mellett. Ha sikerrel jár akciója, a támadó csapatok úgy hullanak le a szertehulló fatörzsről, mintha a föld omlana be alattuk.
Thalion úr megtámaszkodik térdein. Ő is fárad, bár a fából épp most vonta ki erejét, de idő kell, mire újra az övé lesz, s addig inkább veszteség az a nyereség.
Körbenézve látja, hogy a környező falrészeken is vannak fák, de ezekkel most ő nem bír el.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-04, 1:46 pm

//Carnë//

*A seregek alá repülésnek még egy előnye van, ez pedig az, hogy néha-néha akad egy pillanatnyi nyugalom, hogy felderíthesse környezetét. Az aranysárga szemek a nyugati kapu felé fordulnak, és amit ott látnak, az neki is jó, de még inkább rossz.
Az elfek erdei serege bejutott a városba, és ahogy látja, az orkoknak nem sikerült betörniük utánuk. A jókora elf haderő pedig kicsit átbillenti a kapu körül az erőviszonyokat a tündék számára. Persze ez biztosan csak időlegesen van így, viszont a visszaszoruló fattyak így nagyobb erőkkel tudnak körülötte hemzsegni. Ez pedig azt jelenti, hogy bár a legkevésbé sem tart a sárkányfattyak seregétől, azért a „sok lúd disznót győz” most is érvényes. Előbb utóbb elfárad és a nagyszámú, nála gyengébb fatty ereje akkor már érvényesülni fog felette.
Gondolataiból egy éles női hang rángatja ki a levegőben. Mikor az elhangzott figyelmeztetés értelme is tudatosodik benne, akkor kapja a hang irányába a fejét, s a következő pillanatban farkával, szárnyai erőteljes mozdulatával is azon van, hogy kitérjen a zuhanó kődarab elől. A méretes halott sárkányfatty végigkaristolja oldalsó pikkelyeit, de szerencsére sem a testében, sem a szárnyakban nem tesz kárt.
Azonban komolyabb gondok is lesznek, ezt már látja.
A visszavonuló fattyak kitüntetett figyelemmel vannak iránta. Tucatnyian legyeskednek máris körülötte, s ez a szám már nagyon nincs ínyére.
Emellett nem tudja, mennyi ellenséggel bír el a nimfa, de ő már biztosa nem tud segíteni neki. Sérti a büszkeségét, hogy ezek a sokkal gyengébb szárnyasok elől futnia kell, de nem ez az első eset, hogy le kell nyelnie hasonlót.
Fel is kiált a nimfához.*
- A nyugati kapuhoz! Gyorsan! Itt nincs esélyünk.
*Ha a grifflovas elindul, akkor azonban az arany sárkány megpördül a levegőben, mert a fattyak ezúttal szárnyait veszik célba, miután rájöttek, hogy a hártyás anyagú szárnyakon érdemes keresni a sárkány sebezhető pontjait.
Namelyr nem marad csendben, hangja száll az égen át. Látja, hogy alant nincs már ellenállás, a fattyak elfoglalták a város középső területei, amik felett ők is vannak.*
- Monis orbis!
*Reméli, hogy a nimfa és a griffje már odébb járnak, mert az ég a vár és a város között hirtelen átlátszatlanná válik, s a felhőkből nem eső, nem is jég, de még csak nem is tűz, hanem izzó, fehér gömbök zuhannak alá, s csapnak le a sárkányfattyakra.
Eddigre már Kain is utat tör magának a körülötte hemzsegő szárnyas ellenség között, miközben szemével a nimfát keresi a levegőben. Ha a varázslat sikeres, jó, ha Carnë már nem tartózkodik a sárkány felett, mivel őt már közben megidézett pajzsa megvédi saját varázslatától, de a fattyakra, akiket eltalálnak a gömbök, sok-sok fehér villám fut végig, s üti őket meg.
Remélhetőleg minél többet küldve a város egyre romosabb házaira.
Ha Carnë már előtte jár, hátulról tűzcsóvákkal igyekszik leszedni az lányt üldöző fattyakat, míg a maga körül lévőket inkább karmaival fogja meg, s tépi ki az épp fogott végtagjaikat, hogy aztán ledobja őket a földre, másokat egyszerűen félrelök hatalmas testével.
Egyet pedig kettős, ívelt szarvával öklel fel, majd egy gyors rántással le is rázza róluk, mielőtt kővé vált díszévé válna ez a jelenet az elfek városának.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-06, 8:58 pm

* Kain a sárkányfatty zuhanása elől szerencsésen megmenekült. Carnë számára gyorsan egyértelművé vált, hogy az aranysárkány felmérte a helyzetüket, majd megállapította, hogy innen menniük kell, mert az esélyük nem túl sok. Jóval magasabb létszámban harcolt az ellenség, mint ők ketten vannak. *
- A nyugati kapuhoz! Gyorsan! Itt nincs esélyünk!- kiáltott oda Kain, Carnënak-
* Jobbnak látta, ha átmennek az elfekhez segíteni, mert ott nagyobb eredménnyel harcolhatnak.*
- Igazad van, mi kevesen vagyunk itt! Teljesen körbevettek minket, és nem hogy elfogynának, hanem egyre többen vannak!- helyeselt a nimfa-
* A sárkányfattyak láthatóan Kain szárnyát vették célba.*
~ Vajon rájöttek, hogy hol van a sárkány legsebezhetőbb pontja? Habár ennek látható jelét nem adta, mert nem jelzte, hogy nagy kárt tettek volna benne. Segítenem kell neki, amennyire az erőmből telik. ~ gondolta Carnë
* A támadások ellen úgy védekezett, hogy hirtelen megpördült a levegőben, de közben nem láthatta a nimfát. Carnë nem tudta pontosan, hogy az aranysárkány mire készül, de az eddigi cselekedeteiből egyértelmű volt számára, hogy valamit kigondolt. Elképzelhetetlen volt számára, hogy Kain csak úgy lelépjen. Éppen ezért elállt az előbbi tervétől, hogy segítene neki, jobbnak látta inkább gyorsan kiverekednie magát a sárkányfattyak tömegéből.
Hirtelen elveszítette a tájékozódó képességét, hogy merre is induljon a nyugati kapuhoz. Fontos volt, hogy támpontot keressen magának, ezért a kidőlő fákat nézte a magasban. Az orkok már javában támadják az elfeket, jó pár hatalmas fát kidöntöttek. Ezért kell nekik olyan sürgősen a segítség.
Carnë nem várta meg, hogy társa mire készül, szeme sarkából csak annyit látott, hogy nagy fehér gömbök hullottak az égből. Az ellenség sűrűjéből sikeresen szalomozott ki a griffmadár, és a nimfa miközben tőrével védekezve sikeresen megúszta a támadásokat, egy ötlet jutott az eszébe. Tőrén kívül van neki más fegyvere is, amit esetleg sikeresen bevethet. Ez a segítséget már a Nagy Kaszás fogadónál is sikerrel alkalmazta. A természet mindenki számára nagy kincs és a nimfák életében még nagyobb, hiszen ott élik mindennapjaikat. Nélkülük semmisé válnának, és szükség esetén segítséget kérhetnek tőle. Ezt szeretné ő most igazán kihasználni.
Túlértek végre a fattyak tömegén, és egy nagyobb számú elf sereg érkezett arra a helyre, amit ők most éppen elhagytak. Láthatóan felderítik a helyet vezetőjükkel az élén. Vezérszóra meneteltek fegyelmezetten.
Nimfa barátságosan odaintett nekik a magasból, amit közülük páran észre is vettek. Láthatóan meg volt rá az esélyük, hogy fölényben lesznek a támadókkal szemben. Thalion habár nem tudhatja, hogy mi történik a város ezen részén, de láthatóan jól felkészült sereget küldött ide, hogy legyőzzék a fattyakat. Carnë tovább folytatta útját követve a nagy fák irányát. Egyre közelebb került a keresett csata helyszínéhez.
Thalion vezért egy kidőlt, elsatnyult fa mellett látta meg, és ott sorakozott mellette a többi is. A nimfát nagyon elszomorította mindez, hiszen a fákat, az erdőt az otthonának köszönhette. Úgy tudja, hogy maga Thalion vezér növesztette meg őket ilyen hatalmasra.
Carnë máris nekik fogott terve megvalósításához. Izra isten segítségét kérte, hogy mozgósítsa a kisebb fákat, és azok indáit. Gyökereikkel keljenek ki a földből, és induljanak támadással az ork seregek ellen.
Becsukta hát Carnë a szemét, és halkan mormolva kérte Izrat.*
- Hatalmas istenség! Kérlek, segíts nekünk, hogy győzelmet arathassunk az orkok ellen.
* A nimfa várta, hogy a kimondott szavak után történik valami, de semmi. Újra megpróbálta, talán nem sikerült eléggé elmélyülnie, hiszen egy griff madár hátán ez nem olyan egyszerű.
Megismételte a hallottakat, és a kisebb méretű fák tövénél megrepedezett a föld, majd lombkoronástól, törzsestől megmozdultak a fák, és mozgott velük az indájuk is. Egy láthatatlan erő az orkok irányába terelte őket, jól tudták, hogy mit kell tenniük.
Thalion vezér meglepődött a váratlan történéseken. Először nem tudta, hogy honnan jött a hirtelen segítség. *

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-07, 4:57 pm

// Mitsuko //

* Őrhelyemen ülve, némi hangtöredékre leszek figyelmes.*
- Mi … a fene … történt …
* Azonnal a hátam mögül érkező ismerős hang irányába fordulok, ahol látom, hogy Mitsuko kezd eszméletéhez térni.
Felállok a helyemről, hogy kételyeimet eloszlathassam az ágyon fekvő épségét illetően.*
- Mitsi … Jól vagy?
- Maga meg kicsoda? És honnan tudja a nevemet?

* Bár a tekintete furcsa volt, de szavai még inkább.*
- Ne hülyéskedj! Nem vagyunk olyan helyzetben!
* Látom a felülési kísérletét, és a kiváltott fájdalmat is arcán, ezért segítek neki visszadőlni az ágyra.*
- Még pihenned kell! Ne aggódj, itt biztonságban vagyunk!
~ Remélem …

- Ez meg mi a fene?
* Nem bírom megakadályozni felülését, és reakciói miatt, én is kezdek egyre jobban aggódni. *
- Feküdj vissza!
- E-ez .. ez mi?
- Mire gondolsz? Akik megvizsgáltak nem vettek észre semmit se.

* De mintha meg sem hallotta volna szavaimat, húzódik össze.*
~ Most jól jönne egy gyógyító!!!
- Mik ezek a hangok? Hol vagyok?
- Hangok? …

* Én is felfigyelek a korábbinál jóval hangosabb csatazajra. Már nem lehetnek túl messze.*
~ Ez nem lesz jó!
- Hogy érzed magad? Lehet, el kell majd hagynunk ezt a szobát, de addig is feküdj vissza és pihenj! Majd én visszatartom őket!

* Egy magabiztos mosoly keretében mutatom fel Mitsukonak a kezemben pihenő kard markolatát.*
- Nem fognak egyhamar bejutni!
* Ha Mitsukonak feltűnik, hogy korábbi kérdésére még nem kapott választ, és ezért újra megkérdezi, hol is van, már válaszolok neki.*
- Természetesen a palotában, a szállásoknál, Olassiëben. Nem emlékszel?
* Egyre kevésbé nyeri el tetszésemet a helyzet. Itt már egyáltalán nem csak a kimerültségéről van szó. Már láttam kimerülten is, de ez most más.*
- Olassiëben vagyunk, amit megtámadtak. Hiába mondtam, hogy vigyázz magatokra, te nem voltál rá hajlandó! A palota védése során elhasználtad minden erődet, de sikerült kiszorítani az ellenséget. Talion és a többiek elmentek tovább harcolni, míg én maradtam vigyázni rátok. Én …
* Ekkor hallatszódik az első kísérlet az ajtón történő bejutásra. Fejemet egyből oda kapom, és el is indulok az ajtó felé, hogy saját erőmmel is megpróbáljam tartani az ajtót. Ezzel is tovább kint tartani a sárkányfattyakat. Ha ez idő alatt Mitsuko tovább érdeklődne, a lehető legtömörebb módon, egyszavas válaszokkal felelek a kérdéseire, miközben minden erőmmel az ajtót próbálom a helyén tartani.
Ez addig sikerül is, míg az első buzogány át nem üti az ajtó anyagát. Ezek után már nem tarthat ki sokáig az ajtó, de addig is, a buzogány ütötte lyukon benéző fatty a szoba helyett, kardom hegyét sikerül alaposabban szemügyre vennie. A fejébe állított kard megteszi a feladatát. Végez a kíváncsiskodóval. A kard hegye még időben kerül vissza az ajtó megfelelő oldalára, hogy ne válhasson a sárkányfattyak bosszantó képességének martalékául.
Sajnálatos módon a sárkányfattyak nem olyan bolondok, hogy kétszer bedőljenek ugyanannak a trükknek. Már nem próbálják kifürkészni, mi rejlik a szobában. Egyszerűen darabokra zúzzák az útjukban álló ajtót. Ezt a rögtönzött torlasz sem képes meggátolni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-07, 11:06 pm

*Miután bejöttek az elfek a kapun keresztül ők is felvették a harcot a fattyakkal, így sikerült vissza vonulásra kényszeríteni őket. ~Végre egy kis pihenő!~ Mondtam magamban és le engedtem a fegyveremet a szünetben, közben nézem, hogy a sérülteket elszállítják biztonságos helyre. De a nyugalom nem tartott sokáig, mert kívülről fák dőlnek a falra és megszólalnak az orkok kürtjeik. ~Hát ez nem túl jó jel!~ Gondoltam magamba, majd felkészültem a támadók érkezésére. Nem kellett sokat várnom és egy ork már ugrik le a kidőlt fáról, hogy elkapjon. Gyorsan el ugrók, így az ork a földre esik, ekkor meg emelem a pallosomat és lesújtok a védekezésre képtelen orkra. Az ork holtan terül a földre. -Szánalmas próbálkozás volt te barbár!- Mondtam, majd felmegyek a falra, hogy ott segítsek a védőknek. ~Újra itt vagyok a falaknál, azt hittem, hogy nem térek vissza ide, de tévedtem!~ Mondtam magamban menet közben.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-09, 11:43 pm

*Bármit is mondott és beszélt a férfi a fejemben hallott sípolás és az egyre inkább erősödő hangos ordítozások nem igen engedték azt a luxust, hogy bármit is tisztán halljak a férfi szavaiból. Megfordulva az ágyon a lábaimat óvatosan letettem a földre, majd felnyomva magamat, feltápászkodtam az ágyról. Vagyis próbáltam, de úgy döntöttem még maradok egy kicsit. Körbetekintettem óvatosan a szobában. Ismerős volt, de nem tudtam megfogalmazni, hogy hol vagyok.*
-Hol vagyok?
-Természetesen a palotában, a szállásoknál, Olassiëben. Nem emlékszel?
~ A palota?!
*Érte el tudatomat a felismerés, de a pontos helyzet, hogy hogy kerültem ide, mi történik és, hogy ki ez a vadidegen ember még mindig ismeretlen volt számomra. Biztos érthette érdekessé vált tekintetemet, és hogy szinte fogalmam sincs….. vagyis tényleg fogalmam sincs, hogy-hogy kerültem ide.*
- Olassiëben vagyunk, amit megtámadtak. Hiába mondtam, hogy vigyázz magatokra, te nem voltál rá hajlandó! A palota védése során elhasználtad minden erődet, de sikerült kiszorítani az ellenséget. Talion és a többiek elmentek tovább harcolni, míg én maradtam vigyázni rátok. Én …
*A kinti zajok csak erősödtek, s ha akartam se tudta elkerülni a figyelmemet valami. A férfi nem csak az hogy tegezett, de többes számba mondta. Már meg akartam tenni az első kérdést, s a hozzá kellő levegővétel is megvolt amikor a csattogások ár hangosak voltak majd megrezdült az ajtó. Első, mennydörgéshez hasonló dörömbölésnél megijedtem. A hosszú hajú férfi kardját kirántva az ajtóhoz sietett, s saját testével tartotta a kintről betérők tömegét.*
~ Lehet, hogy nem ismerem ezt az embert, de ha másért nem, magamért kardot kell rántanom.
*Gondoltam, s rögtön elkezdtem körbe nézni a szobában, találok e valahol egy számomra megfelelő kardot. Sehol sem találtam egyet sem, de tudtam van egy ami mindig nálam van. Ruhám szoknyának megfelelő részét felhajtva megtaláltam azt amit kerestem. Egy tőrt, mely a kék, és a fehér színjátékban pompázik. Mire kezembe került hosszú pengéjű tőröm az ajtót átütötték, s egy kard gyors mozgással már meg is ölt egy furcsa lényt. A lények sem teketóriáznak tovább. Valószínűleg meghalhatott a társuk, ha ily erőszakosan tessékelték beljebb az ajtó valamennyi részét s az azt védő torlasz darabjait. Bár ültem az ágyon, kezemben tőröm, s közelemben íjam, melyet csak végszűkség esetén felkaphatok, ha már szorul a hurok. Nehézkesen és fájdalmakkal, de felálltam, s vártam a hátra tévedő furcsa lényeket. Szerencsénknek mondható, hogy az ajtó elfekre van méretezve, ami annyit jelent, hogy a testes sárkányféleségek csak egyesével fértek át az ajtón. Szó szerint adagolva lett a szörnybogyó.*
- Mért beszélsz többes számban? Hol van a másik személy? Én nem látok mást….. Mi a neved?
*Kérdeztem miközben a egyik, már igen sebesült sárkány féleségnek, kegyelemdöfésként, jó erősen kulcscsontja mögé ütöttem tőrömet, s a szörny felordítva rogyott a földre, s én követve a férfi példáját, a döfést követő pillanatban tőrömmel elhagytam a sárkány féleség testét. Majd az épp nagy levegőt vevő férfihez szóltam.*
- És ki vagy te? Honnan tudod a nevemet?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-11-10, 1:51 pm

//Mese - Olassië alkonya Thalion, Lothár, Mitsuko, Gylnar, Carnë, Kain//

*Olassië északi részének védői két részre szakadva vonulnak ki a város északi területiről folyamatos harcok közepette. Egyik részük egy keskeny sávot tart még ellenőrzése alatt a fal mentén, de hátrál nyugat felé, míg a másik csapat gyors visszavonulásban vesz fel újabb harcállásokat, amikor csatlakozik a keleten harcoló csapatokhoz.
A város keleti oldalánál a legsúlyosabbak a harcok, az ottani tündék vezetője, bizonyos Onaebaer, Olassië öregjeinek egyik tagja mindent megtesz azért, hogy megtartsák az ellenőrzött városrészt. A házaknak szinte mindegyike romokban hever, az utcákon, a házakban, a falakon is kővé vált fattyak, levágott orkok és elesett tündék fekszenek, jelezve az ádáz küzdelmet.
A város középső részei közül már csak a palotánál folynak harcok, ahol a megmaradt termekben, folyosókon küzdenek a harcosok szobáról szobára. Itt harcol Gylnar és Mitsuko is.
A pár egyenként bánik el a közeledő fattyakkal, akik kénytelenek megkövült társaikat is félrerángatni az útból, hogy hozzáférjenek az ajtóhoz. Azonban ez így nem járható út, így hamarosan taktikát váltanak. Halott elfekről lerángatott, meggyújtott ruhadarabokat hajigálnak be a kitört ajtón keresztül, s a ruhadarabok az első, gyúlékony anyagokat lángra is lobbantják, míg maguk fojtogató, szúrós füstöt ontanak a kis helyiségbe.
A fattyak arra várnak, hogy a bent lévők a füsttel együtt fognak onnan kardjaik, buzogányaik közé menekülni.
Taltaur háromszáz harcosával ekkor érkezik a palota kapujához, melyet szintén régen bedöntöttek már a támadók. Folyamatos harcban van, hiszen csapatmozgásaik nem maradnak rejtve a levegőből támadó fattyak elől. Az elf harcos és harcosai azonban mivel a fattyak fő erői már nyugat felé koncentrálódnak, így átbillentik a mérleg nyelvét a védők oldalára a palotánál.
Mitsi és Gylnar szobájáig még nem jutnak el, csak kis késéssel.
Halathial kénytelen megállapítani, hogy a középső részekig el sem tud jutni kevés emberével, kénytelen megállni, majd lassú hátrálással visszább húzódni. Egyértelművé válik számára, hogy Olassië közepe már elesett.
Délen az ork seregek támadják szintén kidöntött fákkal a város falait, csakhogy ezen a területen a fal több helyen leomlott a rázuhanó hatalmas fatörzseknek köszönhetően. A védők kénytelenek a fákon és a réseknél csoportosulni, hogy feltartsák a betörni akaró orkokat.
Nyugaton Nororina és kisebb csapata védőpajzsokkal és íjászokkal véd egy viszonylag épségben maradt nagyobb épületet, ahová a sebesülteket viszik. Ez a terület még csak szórványos sárkányfatty támadás alatt áll.
A nyugati kapu körül Thalion egyetlen fánál sikeresen megakadályozza a betörést. A művelet azonban ráirányítja a figyelmet, így ha valaki észre nem veszi, hamarosan komoly bajban lesz, mert nem azonnal nyeri vissza erejét. Tette azonban komoly zavart keltett a támadó orkok között, hiszen sok társuk lelte halálát a lezuhanó fa darabjai alatt, vagy az esés következtében.
Azonban most társainak kell védelmére kelnie, most még csak az orkok ellen.
A kidöntött fákon az orkok komoly veszteségek árán jutnak el a falakig, de ott már sikerül néhánynak feljutni a város védőműveire is.
Lothár sikeresen legyőzi az első orkot, de helyette már jön a következő is és látva elődje sorsát, bevárja még egy társát, s míg az egy lándzsát próbál a harcos páncélján átütni, vagy annak részén bedöfni, addig ő baltáját suhogtatva támad az evolyrani nemesre.
Kain varázslata nemcsak látványos volt, hanem súlyos pusztítást is okozott a fattyak sorai között, de kikerülve a levegőben tömörülő sereg takarásából máris ismét Filnoren mágusainak látókörébe kerül.
Ezúttal Alzareth utasítására a sárkány ellen egy hozzá mért ellenfelet küldenek. A sötét árnysárkány, mely megindul olyan, mintha ellentéte lenne Kainnak. Az ég feketéjénél is sötétebb, mérete pedig megegyezik az arany sárkányéval. Lángoló szemei már Kainra szegeződnek, mikor a sebesen nyomába ered. Elf nyilak nem állíthatják meg, elnyeli a fényt is, és csak erősebbé válik tőle.
Carnë is sikeresen kimenekül a fattyak tömegéből, néhányat meg is öl közben. Varázslata őt is igénybe veszi, mert bár Izrától kért segítséget, saját hite és ereje az, mellyel végül mozgósítja azokat a fákat, melyek most, nyugatról megindulnak az orkok ellen. Cserjék még, de így is fölé emelkednek az orkoknak és a trolloknak is, akik próbálják őket tüzes nyilakkal, baltáikkal, fejszéikkel megállítani. Van, amelyiket sikerül is, de több fa gyökere alá kerül támadó harcos, s karjaikkal is rendet vágnak a hadban, míg egyenként le nem döntik őket a trollok és az orkok is.
Nyugatról ekkor indulnak meg a sárkányfattyak seregei és így két tűz közé fogják a nyugati városrész védőit. Míg a fákon keresztül orkok igyekeznek uralmuk alá venni a falakat, addig a levegőből a város közepe irányából sárkányfattyak támadják az elf védőket. Így kap a nyakába Carnë is három újabb sárkányfattyat, miközben Filnoren mágusai már felfedezik az első derengését a felkelő napnak kelet felől.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   

Vissza az elejére Go down
 
Olassië, az elfek városa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next
 Similar topics
-
» Sötét elfek leírása
» Erdei elfek leírása
» Elhagyatott város
» Denver városa
» Elfek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Középvidék :: Olassië-
Ugrás: