LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Olassië, az elfek városa

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 11 ... 17, 18, 19
SzerzőÜzenet
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeSzer. 23 Okt. - 19:49

// Arn, Thalion - időn túli játék //

Csendben állok, míg Gildor eltávozik. Csak reménykedem abban, hogy a nagyúr nem kíván az elmúlt napokról beszélni. Így csak hálás lehetek Thalion-nak, amikor a hogylétünkről érdeklődik.

- Nem, uram, sosem kívánhatnánk többet egyetlen vendéglátótól sem. Oly kényelemben és gondoskodásban van részünk, amelyre nem is számítottunk. S mert eddig nem járulhattunk színed elé, megköszönni sem tudtuk ezt személyesen. Olassië urának és népének végtelen gondoskodásáért és kedvességéért csak hálásak lehetünk – hajtok fejet a nagyúr előtt.

S amikor folytatja, olyan gondolatokat tár elém, s olyan kérdéseket vet fel, amelyek egy ideje engem is töprengésre sarkalltak. Azt kérdezi, mit szeretnék tenni városáért, s mit tudnék tenni népünkért. A kérdés, amelyre magam sem tudom még a feleletet. Csak azt tudom, hogy mit nem szeretnék már tenni. De bíznom kell a város urának jóindulatában, így megosztom vele elhatározásomat. Csak attól félek, döntésemmel olyan útra tévedek, amely még jobban felkavarja eddigi életemet, … vagyis most már életünket.

- Uram, olyan kérdést tettél fel most nekem, amire én magam is keresem a választ egy ideje – nézek a nagyúr szemébe. - Hálás vagyok azért, hogy nem várod el tőlem, hogy életemet ott folytassam, ahol a Fehér Városban véget ért. S tudnod kell, a Könyvtár is csak menedék volt számomra a világ elől. S egy lehetőség, hogy falai között önmagamra találjak. De már nem vágyom arra a magányra és csendre… S nem vágyom folytatni azt, mit az a munka nyújtana nekem… Már nem… Amíg képtelen voltam a mában élni, vágyaim sem voltak, melyek változásokra sarkalltak volna, s csak lassan koptak el gondolataim közül az emlékek, amelyek a múlthoz kötöttek. De ez most már másképpen van… Ez most a jelen… S Arnelian-nal talán a jövő – gondolkozom, hogyan is folytassam. Mert eddig, akárhányszor is elképzeltem, mit is szeretnék tenni, csak eddig jutottam. Ennél soha nem tovább… Egészen mostanáig… Aztán erőt gyűjtök és újra Thalion tekintetében találva bátorítást, folytatom. - Kérlek… Ha óhajod szerint Arnelian muzsikája felhangzik majd a város főterén… S ha örömében osztoztam majd… Engedd meg, hogy visszatérjünk a fővárosba, hogy elrendezzem ezt a dolgot. Beszélnem kell a Könyvtárossal, s a pecsét is nálam van… S egy másik ügy is lezárásra vár még – magam sem tudom, hogy jut eszembe éppen most egy levél, amelyet egy furcsa mágus adott egy még furcsább ügy kapcsán még évekkel ezelőtt Telar-ban. – Nem bánod, ha a választ kérdésedre visszatérésünk után adom majd meg?
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Arnelian Kyrath
Vér elf
Arnelian Kyrath

Hozzászólások száma : 52
Munkahely : Bárd

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 27 Okt. - 16:02

//Nie, Thalion - A döntés//

Sóhaj szakadt ki torkomból, ahogyan a lány mögött bezárult az ajtó. Olyan sokat voltam már nélküle... Túl sokat. Most, mikor végre megnyugodtam és azt hittem, hogy ismét egymás karjai közé hullhatunk zavartalanul, ismét elvették tőlem és habár tudtam, hogy nem végleges és legfeljebb is csak pár órára kellett nélkülöznöm, de mégis végtelenséggé sűrűsödtek a percek. Eleget vártam már. Fanyar tekintettel vonszoltam el magamat az étkezőig, ahol az egyik polcról leemeltem egy üveg bort és kultúrával nem törődve, pohár nélkül szürcsöltem a nagyokat a szőlőszemek könnyeibe.
Furcsa volt belegondolni, hogy évekig ez jelentette az egyetlen vigaszomat az életben és láss csodát, pár nap alatt teljesen megváltozott minden. Pedig ez mindent el tudott űzni belőlem. A sárkányok karmainak vérző emlékét, Nienna hiányát, de még a saját tehetetlenségemet is. Napok óta egyetlen kortyot sem ittam belőle, hiszen munkámba merülve nem volt időm szomorkodni, így most ismét friss élményként hatott, ahogyan végigcsörgedezett torkomon. Fagyosnak éreztem és az íze is mintha csak egyetlen apró részemre hatott volna; Tüzes volt, de égetett. Sebeket tépett fel bennem. Olyan sebeket, melyekről már teljesen megfeledkeztem, viszont ez a régről ismerős íz most mégis egyszerre zúdította lelki szemeim elé az összes álmatlan éjszakámat, a sok könnyűvérű leányt, édesanyám halálos ágyát és a sárkányok támadását, amelyet ugyan sosem éltem át személyesen, mégis mintha az lett volna az, melytől leginkább felerősödött a borzongásom. Egykoron ezek elől mind ebbe az ízbe menekültem, a varázslatba, amit hordozott magában és úgy tűnt, hogy képes voltam rá. Ismét.
Szemhéjaim lefeszültek. Nem hittem volna, hogy ismét idáig fogok süllyedni és mégis sor került rá, a boldogságom ellenére. Boldogságom. Hirtelen úgy éreztem, mintha sosem tapasztaltam volna meg igazán; Hiába volt ott a hóelf, hiába ülhettem egy helyen, melyet végre otthonomnak nevezhettem és hiába égett egybe lelkemmel a lantom minden szava, sosem voltam boldog. Mintha csak egy görcs lettem volna. Egy hatalmas, sajgó görcs, aminek a puszta gondolata is annyira fájt, hogy könnyek indultak meg szemeim alól, miközben némán meredtem a semmibe. Nem akartam ezt. Magam sem tudtam, hogy mit akartam, de ezt semmiképp. Régen bárki kérdezett volna, senkinek sem feleltem volna úgy, hogy eképpen képzelem el a boldog életet, mégis akárhányszor megláttam a lányt, úgy éreztem, mintha csak erre vágytam volna. Rá.
Hatalmasat csattant a borosüveg a falon. A szilánkok lehullottak a hideg padlóra, a maradék ital pedig végigcsorgott a falon, hogy végül az egykor őt fogva tartó üveg földi maradványai között pihenhessen. Dühös voltam. Nem az italra, mégis neki kellett bűnhődnie saját személyem miatt. Nem is lett volna szabad ilyen gondolatokat megengednem magamnak, régi életemet egyszerűen el kellett hantolnom és mi sem csodásabb lehetőség ennél, mint a koncert, amelyre olyan lelkesen készültem, saját magamat a háttérbe tolva, csak a zenére koncentrálva.

-.oOo.-

Fontos ügyben kerestem a nagyurat, így beengedtek. Szerintem amúgy is megtették volna, hiszen Thalion éppen a másik felemmel tárgyalt, de még így is kaptam egy fegyveres őrt magam mellé. Szerencse is volt, hiszen elvesztem volna a palotában egymagam, pláne, hogy a kertbe vezetett. Megigazítottam a vállamon lógó hangszert, megköszörültem torkomat és félve ugyan, de közelebb léptem feléjük. Nem hallottam, hogy miről beszéltek, de abban biztos voltam, hogy észrevették érkezésemet.
- Elnézést a váratlan érkezésemért. - haraptam ajkamba. - Nekem sem kellemes, hogy meg kellett zavarnom a nagyurat, még ha szívem választottjával is beszél ugyan, de nem tudok tovább várakozni. Én próbálkoztam és nekem lett volna a legkellemesebb, de nem sikerült, így kénytelen voltam eljönni ismételten a színe elé, hogy elmondjam, hogy készen állok. Minden dal erősen nyomja a szívemet, így szeretném mihamarabb megajándékozni velük a város lakosságát. - álltam idegesen, hiszen lehet, hogy valami fontosat zavartam meg.
Vissza az elejére Go down
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 550
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeSzomb. 2 Nov. - 17:47

//Nie, Arnelian - időn túli játék//

*A köszönő szavakra Thalion is meghajtja fejét. Nincs mit köszönni, hisz arra érdemes, tiszta szívű elfekről van szó. A nagyúr kapott információkat Nienna csatangolásairól Olassië határain kívül is. Természetesen nem követik minden vendégük minden lépését, azonban a fehér sárkánnyal folytatott kapcsolata nem maradt titkon előtte.
Mégsem ez az, mi érdekli, soha nem merülne fel benne, hogy egyetlen fehér sárkány veszélyt jelentene a városra, népe ettől még erősebb, s a megfigyelők tisztában voltak azzal is, hogy mily állapotban lelt rá arra a bizonyos sárkányra.
Mindemellett a fehér sárkány ezek után szemmel volt tartva, pontosan azért, ami, s így, távolról, de Nienna léptei is tudottak voltak.
Kérdésére a fehér elf végül felel.
Figyelmesen hallgatja a nőt, szúrós pillantása a kék tükrökben pihen, midőn az beszél. Nem szakítja félbe, nem is mutat érzelmet közben, s míg a hóelf beszél, látja az érkezőt is.
Arnelian Nie utolsó szavai nyomán szólal meg, így a nagyúr pillantása immáron rá esik.
Őt is meghallgatja, s midőn mondandóját befejezi, s idegesen ott áll csendben, a nagyúr úgy dönt, egyszerre felel mindkettejüknek.*
- Holnapra tűzöm ki a koncert idejét. Legyen délután, mikoron a munkát népünk tagjai leteszik.
Ezt követőn, miként Nienna kívánja, térjetek vissza a fővárosba, hogy elrendezhessétek dolgaitok, s midőn ezen túl álltok, várni fogom visszatértek.
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 3 Nov. - 0:40

// Arn, Thalion - időn túli játék //


Először azt hiszem, hogy Gildor tér vissza, s valamilyen fontos hír készteti arra, hogy ismét a nagyúrral beszéljen. De aztán látom, hogy Arnelian érkezett meg. Meglep, ugyanakkor örömmel tölt el, hogy itt van, s a szavait hallani még nagyobb boldogság. Hiszen annyira várja azt, hogy Olassië népe előtt is felhangozhassanak a dalai, amelyek a város urának tetszését is elnyerték már egyszer. Várja és ugyanakkor aggódik is miatta. És pontosan ezért én is türelmetlenül várom már előadását. Hiszen ha kitűzik az időpontot, s végre lezajlik majd a nagy esemény, Arn leteheti végre a terhet, amelyet ez az alkalom jelent számára. Mert tudom, hogy mekkora felelősség ez neki. Nem kétséges, hogy népünk mindig híres volt költeményeiről, s most ítéletet mondanak majd az ő művei és játéka fölött. Így megértem aggodalmát. Meg kell felelnie önmaga és a városlakók elvárásainak is. De csodálom bátorságát és elszántságát, amellyel vállalja ezt. Miattunk...

De tudom, hogy aggodalma alaptalan. Mivel én már hallottam az előadásra szánt dalokat, szemernyi kétségem sincs afelől, hogy mindannyiuk tetszését elnyerik majd ezek, ahogy Arnelian lantjátéka is. Hiszen oly gyönyörű, megnyugtató, vagy máskor oly felkavaró és érzelem dús az a muzsika. Tudom, érzem minden porcikámban, hogy sikere lesz, én pedig örömmel támogatom őt abban, hogy megmutathassa tehetségét és művészetét. Az, hogy itt van, hogy készen áll a nagy eseményre, valóban biztató.

Hát hozzásietek, megfogom a felém nyújtott kezét, s várjuk, hogy Thalion nagyúr döntsön. Szerencsére nem kell sokáig várakozni, s felelete megnyugtat mindkettőnket.
- Holnapra tűzöm ki a koncert idejét. Legyen délután, mikoron a munkát népünk tagjai leteszik. Ezt követőn, miként Nienna kívánja, térjetek vissza a fővárosba, hogy elrendezhessétek dolgaitok, s midőn ezen túl álltok, várni fogom visszatértetek.

Megkönnyebbülök… Csak egyetlen nap, és vége a várakozásnak. Csak egyetlen rövidke nap, és az életünk nyugodtabb lesz. És ennek leginkább Arnekian miatt örülök. Én magam akkor leszek majd teljesen nyugodt, ha elrendezem azt a néhány ügyet is, amely a fővárosban vár rám.
Mert most még csak reménykedni tudok, hogy majd megértik az indokaimat, s elfogadják azt is, hogy már nem kívánok a Könyvtár alkalmazásában állni. Türelmetlen vagyok, hiszen már tudom, hogy mit akarok és fogok tenni. Csak már indulhatnánk...!

Az utazás… Olyan jó lesz végre együtt megint. Ha arra gondolok, hogy csak nemrégiben keltünk útra, hogy ideutazzunk… Most meg már a főváros az újabb cél… Mintha rengeteg idő telt volna el azóta, hogy döntésünk nyomán Olassië felé vettük az irányt. És azok az aggodalmak, amelyek akkor még oly riasztóak voltak, mára már semmivé foszlottak. Hiszen már nem kell aggódnunk, hogy mi lesz az út végén. Már van hova hazatérni.

Éppen ezért nyugodtan, s csendben állok Arnelian mellett, ujjaimat az övéibe fűzve. Tudom, hogy nem érhet itt bennünket baj.

S míg azt várjuk, hogy a nagyúr elbocsásson minket, gondolatban már el is indulok Valian felé. Mennyivel másabb lesz majd így utazni. Nem egyedül és nem hivatalos ügyben. És nem, egyáltalán nem vágyom oda, de nem szeretném cserbenhagyni Drest-et sem. Ígéretet tettem neki. Ahogy a terveken gondolkozom, arra jutok, hogy az Amyas utáni kutatás biztosan nem lesz túl bonyolult és nem fogja sok időmet igénybe venni. Csak át kell néznem a lovasokról készült feljegyzéseket. S ha Rawion-nal is sikerülne indulás előtt beszélni, az nagyban leszűkítené a keresést. Úgy tűnik, így nagyon könnyű lesz válaszokra lelni.

Ahogy egyszerű lesz annak a telar-i levélnek is utánajárni. Az első gond vele az, hogy rá kell jönnöm, vajon eredeti-e. Mert a fura mágus nem igazán az a megbízható és szavahihető típus. De ezt is hamar kideríthetem. Hiszen ezeknek a leveleknek a másolatát is a Könyvtár őrzi. S ha ez megvan, a következő lépésen majd ráérek akkor gondolkozni...
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Arnelian Kyrath
Vér elf
Arnelian Kyrath

Hozzászólások száma : 52
Munkahely : Bárd

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 15 Dec. - 14:06

//Nie, Thalion - A döntés//

Szemeim bizakodva fúródtak Nie tengerkék gyöngyeibe, miközben Thalion szavait vártam. Vártam, hogy elengedjen minket a színe elől, hogy hazamehessünk és egy végre nyugodt, együtt töltött este után lezárhassuk ezt a végtelennek tűnő időszakot életünkben, amire a koncert a város és ezzel egyetemben népem színe és java előtt szinte tökéletesnek tűnt. Csak a mellkasomban ne lett volna az a görcsösen nyomó érzés, amit a félelem és az izgalom váltott ki belőlem, de sajnos ez ezzel járt. Hihetetlen volt az egész, még mindig. Pár évvel korábban még bordélyokban és nyomornegyedekben zenéltem, most meg a tündék városának főterén készültem egy koncertre, ráadásul nem egyedül, hanem Eclair legboldogabb könnycseppjének hófehér ujjait körbefonva. Mindezek ellenére az érzés egyáltalán nem akart elfoszlani, sőt! Mintha minden perccel, minden órával egyre szűkebb és szűkebb kötés szorította volna össze szívemet, ami szabadulni akart a fogságából, mert így minden dobbanása, minden csepp vér hatalmas fájdalmat és szenvedést jelentett számára, habár látta maga előtt a végét.

-.oOo.-

Nem hazudok, ha azt állítom, hogy aludtam már jobban, amióta a lány szívébe zárt, de csak eljött a reggel, a kötés pedig teljesen feloldott bennem. Magam sem értettem, hogy miért, talán az éjszaka során sikerült valahogyan rendet teremtenem gondolataim között, talán ahogyan a várakozás véget ért, félelmeim is eloszlottak, nem is lényeges, az viszont már annál inkább, hogy teljesen frissen és üdén léptem ki az ágyból, puha csókot hintve kedvesem homlokára. Rámosolyogtam.
Hogy felébredt-e vagy sem már nem foglalkoztatott annyira, hiszen tudtam, hogy az ő lelkében mindenképpen nyugalom volt, meg hát neki is nehezek voltak ezek a napok, megérdemelte a pihenést. Csendesen sétáltam ki tehát a másik szobába, ahol lantomat tartottam és a hevedert nyakamba akasztva halkan elkezdtem pengetni azokat a dalokat, amiket el szándékoztam játszani felebarátaimnak. A hangok teljesen természetesen követték egymást, meg merem kockáztatni, hogy ennyire szépen, tisztán és maguktól még sosem hagyta el semmiféle hang a hangszer torkát. Elégedett voltam magammal és nem csak azért, mert a versek is tökéletesen illeszkedtek a dallamokra, hanem mert sikerült túlélnem ezt az időszakot.
Habár egy üveg bor és valószínűleg a személyzetből valamelyik kedves hölgy keze bánta, de sikerült túlélnem és ez - úgy éreztem - adott elegendő lendületet ahhoz, hogy tényleg ne adjam fel. Már nem is lett volna miért, hiszen egy szempillantás alatt megkaptam mindent, amiről az elmúlt kétszáz évben csak álmodni mertem; A boldogság gyakorlatilag a lábaim előtt hevert, én mégis azon gondolkodtam, hogy miért kéne elégedetlenkednem és végre, annyi év után sikerült elérnem azt a pillanatot, amikor nem találtam semmit, amitől seb lett volna hevesen verő szívemen. Sőt mi több, mintha az eddigiek is teljesen begyógyultak volna azon a reggelen, ahogyan álltam a szoba közepén és amint hangszerelemből, ugyanúgy torkomból is tökéletes harmóniában törtek elő a dallamok, amiket elmém és lelkem minden ellenségeskedésük ellenére együtt komponált. Ez volt a tökéletesség, kétségem sem volt felőle, ahogyan afelől sem, hogy már csak pár óra választott el életem egyik legszebb, ha nem legszebb pillanatától.
Vissza az elejére Go down
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 451
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimePént. 20 Dec. - 13:20

// Zaricse és az Ekorinok//
*A nagyúr fejében végig ott motoszkált, hogy lehet a saját végzetébe menetel, viszont ahányszor csak hátra pillantott lelke mindig nyugalmat lelt. Gyermeke akit a mögötte sétáló leány hordoz most mindennél többet jelentett számára, a lány sem maradt közömbös hiába indult csupán egy ágyasnak. Mély lélegzet hagyja el ajkait majd megemeli kezét megállj intve a vándoroknak. Egész Ekorin a háta mögött masírozott. A háborús helyzet nem könnyítette meg a vándorlást, bár a zászlójukat ismerte már a seregek azon fele kiknek az oldalán harcoltak. Orkok kik észre vehették őket hamarabb szálltak a túlvilágra minthogy egyetlen hang elhagyja szájukat. Több száz kiképzett katona bérgyilkosok lázadók bűnözők s mellettük hétköznapi közemberek elfek kiket begyűjtöttek. Rosszúl nem bántak velük így hát az egyetlen dolog amiben bízhatott, ha át is adja őket Thalionnak talán megkegyelmez.
Keze ökölbe szorul, még sosem érezte ezt ezelőtt, mindennél jobban félt a haláltól de attól még inkább hogy életét csak úgy eldobja. S minduntalan fellángolt e gondolat de szerető szíve elnyomta azt. Már az erdő szélén jártak, se sárkányok se orkok sehol, ez jó jelnek számított.
-Hárman velem jöttök- Csörrent a kard ahogy a parancs elhangzott- Telepedjetek be a fák menedékébe, ne rakjatok nagy tüzet. Valószínűleg fivéreink- hangzott el gúnyos hanggal- Már hírét viszik Thalionnak érkezésünkről. Hozd a fehér zászlót, míg ezzel menetelünk Thalion híres gerince véd minket.
*A fehér zászló mellé felkerült Ekorin saját zászlaja is. Egy mély levegő a rettenhetetlen vezértől majd megindul. A három harcos követi, bár nem lenne rájuk szüksége de mégis kell valaki ki vissza fordul majd a tömeghez s viszi a hírt befogadják e őket mint menekülteket.
~ Vajon egyetlen élet képes lesz engesztelásül szolgálni egy egész nemzetért?
*Tette fel magának a kérdést úgy hogy tudva ez lesz kivégzésének helyszíne.
~ Remélem legalább zengik majd a nevem ezután. Zaricse az Ekorinok megmentője.... Milyen szép kár hogy nem élem meg.
*Nem kellett sokáig sétálni az erdőben, míg nem szempárok ragadtak a masírozókra.
- Uram.
- Én is érzem őket, vegyétek le a kezeteket a kardokról. Nem eshet bántódásunk míg a fehér lobogó véd minket. Ők nem vadállatok.

//Thalion remélem nem bánod ha így bejelentkezés nélkül ide iszkoltunk el hozzád menedékért Smile/
Vissza az elejére Go down
Online
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 550
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 22 Dec. - 17:07

//Zaricse - az erdőben lett volna jó kezdeni Smile//

*Az őrök már jó régen ismerték a közeledő menekülők seregét. Ez azt is jelentette, hogy a nagyúr tudott érkezésük irányáról. Arról igen, szándékukról azonban nem. Erről még a szent kút sem adott neki választ, mindhiába faggatta.
A közeledő sereget a fák között Olassië hadserege várja. Természetesen nem az egész, elég azonban ahhoz, hogy megállítsa, ha támadni szándékoznának.
Mindeközben a sereg egy másik része az erdő nyugati felét is szemmel tartja, készen állva, hogy az orkok esetleges támadását felfoghassák, még mielőtt elérik a város falait.
A riadóztatott grifflovasok Ambaron, s a sötét fenyves irányába repülnek ki, hogy felderítsék az esetleges közelítő ork sereget. Azonban a fekete mágus seregei nem indulnak meg.
Az elfek serege félkörívesen zárja el az utat az ekorinok előtt, csupán keskeny ösvényt hagynak szabadon, min keresztül Zaricse és kis létszámú kísérete jut keresztül. A bérgyilkosok nem is észlelték őket. Érthető ez, hisz az elfek otthon vannak, az erdő őket védi, őket segíti.
Mikor Zaricse megszólal, az eléjük küldött őrjárat lép elő a fák közül. Felajzott íjak, kardok markolatán matató kezek, s lándzsák, melyek egyenesen a nagyúr mellkasának szegeződnek.*
- A bérgyilkosok nem szívesen látott vendégek Olassië erdejében. Mit óhajtotok az erdők népétől?

Olassië, az elfek városa - Page 19 NBzsjsD

*A tiszt nem lép tovább tapodtat se. E várost őrzi már jó ideje, s gyilkosokat igen ritkán enged fegyverrel kapujához.*
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 22 Dec. - 23:10

// Arn, Thalion - időn túli játék //

Talán ez a reggel Olassië lakói számára olyan, mint bármely másik. S talán az esemény ígérete sem teszi különlegessé számukra. De nekünk azért más. Teljesen más ez a reggel. Még alig hajnalodik, s félálomban érzem, amikor Arn felébred. S vele ébredni ijesztően új és egyben végtelenül megnyugtató érzés. Ébredni reggel úgy, hogy nyugalom és béke jár át, az egyik legjobb dolog. Annál csak az édesebb, ha valaki mellett ér ez az ébredés.

Hallom, amikor felkel, s érzem a csókját a homlokomon. Aztán kimegy, halkan behúzza maga mögött az ajtót, s néhány pillanat múlva azt is hallom, ahogy játszani kezd, és a reggel tökéletessé válik. Hagyom, hogy a dallamok elragadjanak, s nem tudom, meddig ringatózom félálomban hullámaikon. Talán órák telnek el, mire újból ráébredek arra, hogy mit is hozott el ez a nap, s hogy nem lustálkodhatok tovább.

Fel kellene kelnem. Nagyon fel kellene, és mellette kellene lennem. Hiszen ma van a nap, amely végre a megnyugvás lehetőségét ígéri mindkettőnk számára, s azt, hogy a város végre befogad. Kibújok a takaró alól és az ágy végében heverő vékony kendőt magamra terítve, mezítláb indulok utána. A zeneszobában találom, háttal nekem, megállok, hogy az ajtófélfának támaszkodva hallgassam, ahogy játszik. Hogy hallgassam a muzsikáját.

Mert a zene mindig is a vetélytársam lesz. A dallamok, amelyek a keze alatt születnek, elvarázsolják és elszédítik úgy, ahogyan én sohasem fogom. Hatalmukba kerítik őt, s ő már csak ott létezik, velük, valahol végtelenül távol. De nincs bennem egy cseppnyi féltékenység sem. Hiszen ők engem is megérintenek, s remélem, így tesznek majd Thalion nagyúr népének minden egyes tagjával is.

Elmosolyodok, gondolatban végigsimítok Arnelian karján, és aztán a konyha felé indulok. Elkészítem a sajtból, gyümölcsökből álló reggelinket, s egy csésze gyógyteával a kertre nyíló ablakok elé kucorodok. Várom, hogy az utolsó próbának vége legyen. Aztán hallom, ahogy elhallgat a zene, a léptei mögöttem egyre közelednek, s végül megérzem érintését a vállamon. Nem beszél, csak hozzám hajol és ajkai a hajamat érintik, hogy aztán a kezét nyújtsa, s együtt üljünk a terített asztalhoz. Nem szólunk, mindketten érezzük a másik hangulatát, aggodalmait, s az érintése megnyugvást hoz. Egy apró simítás, egy pillantás elég most. Percekig ülünk szótlanul.

- Nincs étvágyam - szólalok meg végül, ahogy látom, hogy Arn sem nyúl a reggelihez. - Lassan indulnunk kellene, kedves - nézek rá, s ő bólint. Tudom, gondolatai már nem itt járnak, ujjai már a dallamokat pengetik.

És ahogy rövid idő múlva együtt lépünk ki az ajtón, olyan érzésünk van, mintha mindig is így lett volna...
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 451
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeKedd 24 Dec. - 10:15

// Thalion bocsi oda akartam aztán elnéztem és itt kötött ki Very Happy //
*Ahogy az elfek elő léptek halvány mosoly kúszott arcára, minden bizonnyal bíztató jelnek vette, hogy nem egyből nyilak hadával kell megküzdenie. Habár jobb szeretett volna csatában meghalni de ezt a kegyet most nem engedheti meg magának. Halkan sóhajt egyet majd megszólal. Hangja határozott s halvány jele sincs annak hogy félelem lenne benne.
-Zaricse vagyok, s habár bérgyilkosokat nem szívesen fogadtok, de a menekültekkel mi képpen áll Olassië? Nem harcba hoztam a seregem, láthatjátok szép számmal akadnak nők és gyermekek.
*Biccenti meg fejét majd a két őr kardját lecsatolja magáról, s a porba hullik, akadt még ott pár fegyver viszont ezek is követték elődjüket.
-Thalionnal kívánok beszélni, békével jöttünk viszont népem az erdő szélén váraozik nyílt prédát mutatva, akármely ellenségnek.
*Oda fordul jobbján álló emberéhez.
- Menj vissza tudasd velük minden rendben van. Fegyvereiket rakják fel a kocsikra s húzódjanak beljebb az erdőbe. Thalion már tud jöttünkről.
*Az ifjú férfi az elfekre néz, s ha ők rábólintanak meg is kezdi útját visszafelé. S ekkor a sötét elf ismét vissza pillant.
- Az ínységes idők még a legádázabb ellenségből is szövetségest teremt. Elvezettek hát Thalionhoz?
*Zaricse nem sok katonát lát, viszont meg van róla győződve ennél jóval többen lehetnek körülötte. Mágiáját elfojtja amennyire csak lehet. Habár önként sétált be az oroszlán barlangjába, nem őrült meg teljesen, hogy felfedje minden erejét. Lassan szét nyitja köpenyét mutatva, hogy semmi nincs nála a kezében lévő boton kívül.
Ha az elfek rá bólintanak az útra nem soká váratja őket az indulással. Tudja fogytán az idő, sokan éhesek már köztük. Nagy útra vállalkoztak, az ellátmány szűkösnek bizonyult. Nincs idő mit vesztegethet.
- Régen nem jártam már itt. Idejét se tudom már mikor...- Meredt bele az erdőbe- Még fiatal voltam alig egyszáz éves talán...- Egy mély viszont elégedett sóhaj hagyja el ajkait.- Akkoriban nem ilyen idők jártak, jóval békésebb volt a környék.
Vissza az elejére Go down
Online
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 550
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeSzer. 25 Dec. - 22:29

//Zaricse//

*Ulunnor arca megnyúlik, látva, hogy Zaricse hogyan ad utasítást arra, hogy a bérgyilkosok húzódjanak be az erdő fái közé.
Éppen csak azért nem tiltakozik, mert tudja, hogy a gyilkosoknak az erdő fái között esélyük sincs a sereg ellen, mi a várost védi tőlük.*
- A nagyúr dönt majd arról, vajon bárki beléphet-e területünkre, s maradhat-e ott.
*Jegyzi meg határozottan a sötét elf számára. Maga is megveti azokat, kik a sötétséget választották ahelyett, hogy Elsga útját járnák, netán Gilchanar bölcsességét követnék.
Azt hiszi ez is, hogy nem tudják, ki, s nem ismerik fel, sokkal nagyobb hatalommal rendelkezik, mint mit mutat magából.
Látszat, megtévesztés, ez, mi a bérgyilkosok sajátja, s a sötétségé is. Az őrparancsnok nem tesz különbséget. Nincs miért. Ez a sötét elf is más utat választott.
Minden esetre egyik őrét előreküldi a város irányába.*
- Jelentsd jöttünket, s hogy kit kér meghallgatást Thalion nagyúrtól!
*Nagyon nem titkolja el érzéseit, sem az ekorinokkal kapcsolatban, kik maguk választották ezt az életet, ezt a sorsot, sem családjaikkal, kiknek végzetét ők határozták meg saját tetteikkel. Most mégis a nagyúrtól kérnek menedéket.
Ám mindezt nem az ő tiszte eldönteni, s ekkor át tudja érezni a vezető felelősségét, kinek ezeken kívül bizonyára még számtalan dolgot mérlegelnie kell majd.*
Vissza az elejére Go down
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 550
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeSzer. 25 Dec. - 22:35

//Nie, Arnelien - időn túli játék, még Zaricse érkezése előtt//


*A nap javarészt szokásos teendőkkel telik. A nagyúr is elfoglalt, gondjai is gyötrik, úgy, mint mindig, ám nem aludt jól az éjjel. Rémálmok gyötörték, mik elfek sokaságának elveszejtését jelezték.
Hiába fogta vallatóra a szent kút vizét, az néma maradt. Elméjét ki tudja terjeszteni, hogy vigyázza határaikat, azonban az időben nem adja meg azon válaszokat, miket csak Ritalea tudhat.
A végzet istennője pedig mélyen hallgat erről.
Az ebéd elfogyasztásakor már sokkal inkább azon jár elméje, milyen élménnyel szolgál majd Arnelian Olassië elfjeinek. Vajon a tündék számára reményt, új lendületet nyújt majd, lelkükre gyógyírt sok évszázados szenvedéseikért?
Nem tudhatja, s így különös izgalom lesz úrrá rajta, ha arra gondol, hogy hamarosan meghallhatja maga is, a bárd lantján mily dalokkal kedveskedik szeretett népének.*
Vissza az elejére Go down
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 451
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 5 Jan. - 20:06

*Bólint egyet a mondatra.
- A nagyúr bizonyára nem hagyná kint gyermekek s nők tucatjait az erdőn kívül mi menedékül szolgálna számukra a sárkányokkal és orkokkal szemben.
*Zaricse vár, várja mi következik most. Biztos benne, hogy Thalion meghallgatja őt, nem úgy ismeri a nagyurat, hogy hátat fordítana azoknak kik menedékért jöttek s harcos kezeket hoztak magukkal.
- Oly lenéző a tekinteted, mintha tehén trágyába léptél volna. Talán színem miatt vagy ilyen lenéző? Jómagam már bele születtem a sötétségbe, választásom sem volt s ha lett volna sem döntök másképpen.
*Húzta ki magát a nagyúr, vállát hatalmas gond nyomja s már jó ideje testtartása is kezdett meggörnyedni. Nem volt egyszerű egy egész várost az irányítása alatt tartani hiába volt a vas szigor és az elfeket is megszégyenítő fegyelem köztük.
- Hogy nevezed magad elf? Ha már én felfedtem előtted nevem.
Vissza az elejére Go down
Online
Thalion Órëa
Elf vezér
Thalion Órëa

Hozzászólások száma : 550
Életkor : 1874
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeVas. 12 Jan. - 15:41

//Hossin//

*A parancsnok nem érzi, hogy reagálnia kellene arra, mit Zaricse mondott.*
- Mindig van választás. Az istenek ezért adtak szabad akaratot nekünk.
*Felel Ulunnor az ekorinok vezetőjének.*
- Jól ismered törvényeinket, s azt is, mi vár azokra, kik letértek az útról, s a sötétséget választották.
Nem színed az, mi taszít, hanem a sötétség, mit választottál.
*Cseppnyi szünetet tart szavai között, mielőtt megadja a választ az ekorinnak.*
- Ulunnor vagyok, az, ki Olassië határait őrzi minden ellenségtől. Jöjj velem, s majd a nagyúr előtt kifejtheted szándékaid!
*Maga kíséri el Zaricsét, s szűk kíséretét, hogy a nagyúr meghallgathassa a menekülők vezérét.
E pillanatban örömöt érez, hogy e nehéz döntést nem neki kell meghoznia, hisz a kétségtelen, hogy ismeri a törvényt, s azt is tudja, az ekorinok mit tettek, ám az is kétségtelen, hogy gyermekek, nők vannak velük.
Azonban nem tudhatja, hogyan nevelték azok a nők azokat a gyermekeket.
Időbe telik, míg az égig érő fák között eljutnak a város kapujáig, hol már kíséret fogja várni őket, s e kíséret át is veszi Ulunnortól a követség őrzését, úgy kíséri tovább őket a Palota irányába.*
Vissza az elejére Go down
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 451
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitimeCsüt. 16 Jan. - 15:42

*Hosszú út vezetett az erdőben, a nagyúr nem szólt semmit a bemutatkozás után. Nem nyomta kétely lelkét az iránt mit most tesz, tisztába volt a következményekkel. S ha fejét is veszik nem nagy ár ha a vére tovább halad az idő mezején. Újabb kíséretet kap midőn a városba érnek, enyhe meghajlással üdvözli az új csapatot majd velük tart.
- Még sosem jártam itt, csak a mesékből hallottam efelől a hely felől. Habár nem túloztak be kell vallanom.
*A palotához érnek a kísérettel, mély levegőt vesz midőn megáll az ajtóban. Egy pillanatra megfordul, hogy egy utolsó pillantást vessen azon városra ahol életét élhette volna vígan amennyire azt egy közelf megtehette volna.
- Remélem legalább őket megkíméli...- Szólalt meg halkan.
*Majd ha beeresztést nyer a palotába természetesen semmi ellenvetése ha átmotozzák, kezében tartott botjától is megválik ha kérnék. Habár a bot nem rejt semmi mágikus erőt, egy egyszerű pálca mit talán Ekorin uralkodójának szántak. A tetjén egy züld kő van értéktelennek nem mondható darab, de nem rejt magában veszélyeket. Ha szólítja az elf nagyúr s bekísérik mellkasára helyezi kezét majd enyhén meghajol.
- Thalion nagyúr!- vár egy pillanatot majd folytatja- Ekorinok vezetője vagyok Zaricse.
*Amíg nem szólítja semmi többet nem tervez mondani, végülis veszélyes vizeken jár s több száz éhes száj várja odakint a nagyúr döntését.
Vissza az elejére Go down
Online
Ajánlott tartalom




Olassië, az elfek városa - Page 19 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   Olassië, az elfek városa - Page 19 Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Olassië, az elfek városa
Vissza az elejére 
19 / 19 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 11 ... 17, 18, 19

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Középvidék :: Olassië-
Ugrás: