LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Olassië, az elfek városa

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 10 ... 17  Next
SzerzőÜzenet
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-17, 11:16 pm

// Thalion, Akahana, Carnë, Kain és Gyl //


*Thalion vezér felém fordult, miután ki hirdette az álláspontot. Először nem hittem a fülemnek, de Thalion hangjának szilárdsága biztosított afelől, hogy kicsit sem tréfa amit mond. Szemeiben eddig még soha nem látott tűz lobogott. Közben egy új vendég érkezett hozzánk. Gyl az újonnan érkezett vörös hajú nimfa felé fordult, kit Stern- ből már ismerhetett. Köszöntötte őt, majd mosolygott a nimfa mondatán.*
- És reméljük, hogy megérte az árát.
*Miközben Gyl a vörös hajú nimfával beszélgetett addig én Thalion szavait hallgattam, melyben volt egy csöppnyi aggodalom is.*
- Mitsi! Ha nem mentek a karavánnal… akkor jobb, ha a város falain belül maradtok.
*Mondta egy kis szünettel Thalion. Gylre néztem aki egyetértően bólintott, majd köszöntésképpen egy mosoly keretében üdvözöltem én is a nimfát.. Mind a hárman sietősen követtük a már elviharzott Thaliont. A palota csarnokába érve már minden készen áll a megbeszélésre, s Thalion, mire mi megérkezünk már Akahana istennővel társalog, bár nem épp szívélyes hangon. Egy aranysárkánnyal bővül körünk, ki már előttünk odaért.*
~ Megvan! ő az akit láttam ide fele jövet és vele harcoltam Sternnél is.
*Jutott eszembe a felismerés, miközben Thalion üdvözölte a nimfát, majd a meghajoló aranysárkányhoz fordult. Egy pillanatnyi kínos csönd állt be, melyet Thalion hangja tört meg.*
- Remélem, Kain, a te támogatásodra is számíthatunk. Bár néped nem örvend nálunk nagy népszerűségnek, harci erényeit nem vonhatjuk kétségbe. Most pedig nem velük kell küzdenünk. Ha kiállsz mellettünk és hűen küzdesz, Olassië népe megismeri érdemeid.
~Kain a neve?... hmm.. jó tudni….
*Figyelmesen hallgattuk végig Kain válaszát, majd Thalion visszasétált a város térképéhez és neki állt megszervezni a belső védelmet. Míg a vénekkel tanácskozott megkértem Gylt, hogy mutassa be nekem régi ismerősét.*
- Ő itt Carnë. Ő pedig Mitsuko..
- De nevezz nyugodtan Mitsinek…
*Mondtam mosolyogva miközben kezemet nyújtottam felé. A köszönés végén, elengedtem Gyl kezét is s Kainhoz sétáltam.*
- Így már tudom a nevedet. Kain… az arany Sárkány. Az én nevem Mitsuko Midnight. Örvendek az ismétlődő szerencsének. Remélem most is „simán” megy majd minden, mint Sternnél.
*Már nagyban ment a tanácskozás, mikor megelégeltem, hogy én csak állok s hallgatok. Odasétáltam én is a térképhez, s ráböktem az egyik számomra legkedvezőbb pontra a városfalon.*
- Thalion! Engem küldj oda… ha más feladatot nem szánsz nekem akkor én is harcolni akarok. Olassië nem juthat Elsga sorsára.
*Határozott volt a hangom, s tudtam bármit megteszek azért, hogy Olassië megmaradjon. Természetesen, ha Thalion más feladatot bíz rám egy szó nélkül elfogadom.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-21, 4:58 pm

//Mese - Olassië alkonya
Thalion, Akahana, Carnë, Mitsuko, Aventhis, Gylnar, Arthan, Lothár, Kain//

*A város teljesen felbolydult. Mindenkinek akadt dolga. Van, aki a karavánhoz gyűjti össze a legszükségesebbeket, van, aki fegyverért rohan a kinyitott raktárakhoz, mások az erdőbe igyekeznek, hogy csatlakozzanak az ottani erőkhöz, ismét mások pedig a tisztekhez járulnak útmutatásért.
Arthan az őt kérdező tiszttel máris egy toronyhoz kéreti magát, hogy onnan mágiáját latba vetve harcolhasson a városért. Az elf kérdésére csak fejét ingatja.*
- Még egy mágust láttam, de ő már elhagyta a várost az erdő irányába. Kövess, kérlek, mágus uram, a toronyba vezetlek.
*Randalor Arthan hamarosan egy karcsú, magas toronyban találja magát, két elf íjász társaságában, miután sikeresen megmászott a tiszttel egy sor csigalépcsőt.
Lothárt a katona a város külső falára vezeti, amelyen kívül már az erdő következik, míg a város belső területei, sőt a város fölé boruló fák erős lombkoronája is jól látható.
Akahanának nincs túl barátságos fogadtatásban része, s ennek csak egy része a közös múltja néhány idősebb elf vezetővel.
A tündék mind feszültek, hiszen tudják, hogy erős ellenfél vár rájuk, s a város és saját jövőjük is nem kicsit bizonytalan.
Thalion ingerült reakciója a kísértettel kapcsolatos megjegyzésére pedig nem csak az istennőnek váratlan, magának az elf vezérnek is.
A kísértet talán hamarabb reagálhatna, s talán éppen egy olyan erőt is megmozgathatna, amire eddig nem gondolt. Jó kérdés, hogy vállalkozna-e rá. Azonban a kísértetet Thalion nem találhatja meg, csak az istennő.
Hamarosan elő is adja ötletét éppen Akahanának. Avlanion grifflovasaira gondolt, s a számára teljesen ismeretlen kísértetre, kinek segítsége talán mégis jól jönne. Ő az, és az istennő, akik eljuthatnak Avlanionba keresztül a Lanur-hegység magas gerincein és mély völgyein, hogy légi támogatást kérjenek Lanuria legerősebb haderejétől.
Persze a tünde, akinek változatlanul nincs jó véleménye a szellemekkel való közösködésről, tisztában van azzal, hogy ehhez mind az istennő, mind a kísértet akarata kell.
Az elf vezér körül még több vendég is van. Miután az érkező nimfa, a sárkány, az ember és Mitsi keresztüljutnak a kölcsönös megismerkedésen, Thalion hozzájuk is fordul és ki-ki megkapja kérését, persze, ha mind beleegyeznek.
Nem látszik ugyan, de hamarosan érzékelhetővé válik, hogy Filnoren vára Olassië fölé ért.
Az erdő lombjai felől vöröses fények derengenek, ahogy Filnoren várából megkísérlik mind mágiával, mind pedig sima tűzzel, hogy lángra lobbantsák a város fölött mintegy pajzsot képező lombkoronát.
Minden városlakó láthatja, ahogy a vörös fények felvillannak, majd kialszanak és halhatja a tűzgolyók sercegő villanásait is.
Thalion sárkányok ellen erősítette meg az erdőt, s így a tűz ellen is, hiszen ez a sárkányok egyik legismertebb fegyvere.
A lombkorona azonban nem háborúra van tervezve, hanem kisebb sárkánytámadásokra.
Nem tarthat ki a végtelenségig.
Hamarosan a város falaiba süllyesztett, Olassië alatti forrásból feltörő vízből táplálkozó vízpumpák emelkednek fel Olassië-szerte, s a szorgos elf kezek már üzemeltetni is kezdik őket. Vízsugarak törnek a magasba, melyeket az elf mágiával felerősített pumpák lövellnek fel.
Eközben ér el az erdőn keresztül az orkokkal összecsapó sereg kürtjének hangja is a városba.
Lothár mellett is van egy, azonban az beszorult a város falába, s a környező katonák hiába igyekeznek kiszabadítani. Ha a páncélos harcos magától még nem mozdulna, egyik közülük meg is kéri rá, hogy segítsen kiszabadítani a szerkezetet onnan.
Eközben az első részek már lángokban is állnak odafent a lombokban, de minél kisebb rések keletkeznek a pajzson, annál nehezebben jut be az ellenség. Eközben az íjászok a tornyokban már készülnek is, hogy mire az első támadók átjutnak a keletkezett réseken, már védekezhessenek is. Arthan mellett, a toronyban is fut egy vízpumpa csöve, ám az íjászok immár arra készülnének, hogy felvehessék a harcot, így felkérik a mágust, hogy amíg értelmét látja, használja ő az oltóberendezést.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-21, 5:02 pm

//Akahana, Carnë, Kain, Mitsi, Gylnar//

*Thalion ismét Akahanához fordul. Igen sebesen jár az elf vezér agya, hiszen egyszerre négyfelé kell figyelnie, ez pedig kipihent állapotában is elég megerőltető feladat.*
- Istennő. Az a kísértet, s talán te is jó szolgálatot tehetnél népemnek. A repülő vár a levegőből fog támadni, ezt mind tudjuk. Ti vagytok a leggyorsabbak minden itt jelen lévő közül. Megtennétek, hogy elhozzátok Avlanionból erősítésnek a grifflovasokat?
Nem az én kedvemért, csupán népem fennmaradásáért. De ha a szellem maga kél útra, a te tanácsaidat is szívesen venném még a harc közben.
*Az elf szemei egy pillanatra megenyhülnek, de szigorú pillantása hamar visszatér.
Szinte meg sem várva Akahana válaszát, Carnëhoz fordul, kinek neve az imént hangzott el.*
- Carnë. Kérlek, foglald el helyed a griffed mellett. Bár az erdő egy ideig véd, de az a mágia, mely egy egész várat képes a levegőben tartani, erősebb, mint az, mely ezt a várost védi felülről. Előbb, vagy utóbb áttörnek a támadók. Akkor lesz nagy szükség rád. Kérlek, siess a fegyvertárba és kérj tartalék kardot, valamint további fegyvereket, melyeket a légi harcban használni tudsz majd.
*Majd sebesen Kainra pillant.*
- Téged nem rendellek sehova. Ismerlek még régről, tudom, hogy magad is meg tudod találni a legmegfelelőbb helyet a város védelmére. Tapasztaltál eleget a harc terén.
*Ezután figyel Mitsi szavaira. Rá sem pillant az elf által mutatott pontra, jól ismeri, tudja, mely helyeken harcolna szívesen. Ismét a nő hasára néz, ezúttal kissé hosszabban.*
- Mitsi, te is tudod, hogy óvni kell téged, nem kockáztathatod az életed, hiszen te is a jövőnket hordozod. Te magad is garancia vagy, hogy népünk fennmaradjon, és ha esélye van rá, akár régi fényében tündökölhessen majd.
*Ekkor pillant egy rövid időre a mellette szobrozó férfire.*
- Bizonyára ezzel társad is egyet ért. Te maradj itt, a közelemben, szükségem lesz a tapasztalataidra, s szükségem lesz társadra is, aki talán más szemszögből is láthatja majd a dolgokat, mint mi, elfek.
A tünde vezér ezután már ismét Olassië térképe fölé hajolna, de meghallja a támadó vár tüzeinek hangját, s kipillantva látja is már a vöröslő fényeket.*
~ Hát elkezdődött…~
- Rajta, mindenki, dologra! Most jött el az idő, hogy kiálljunk magunkért!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aventhis
Kereső szellem
avatar

Hozzászólások száma : 56
Életkor : 25

Character sheet
Nép: Kísértetek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-21, 6:08 pm

[Thalion, Akahana]

Hallgatom a beszédet, majd mikor kiadják a feladatokat, elhatározom, hogy én is körbenézek. Odalent azonban mindenki csak rohangál ide-oda és nem is olyan érdekes a dolog, mint vártam. Hamarosan ismét visszasuhanok Thalion mellé és ott ácsorogva veszem észre Akahana-t, akivel már volt szerencsém találkozni Sternben. Nem tudom, hogy az istennő lát-e, de elég sanszos, hogy nem, hiszen csak annyit kérdez, hogy kísértete van-e Thalionnak. Erre felvihogok, ami talán kicsit hangosabbra is sikerül, mint kellene. Riadtan pillantok körbe és kicsit távolabb is húzódok, remélve, hogy nem sokan hallották a hangot.
Azonban hamarosan Thalion hozzám és az istennőhöz szól, mire a nőre pillantok, majd Thalion elé röppenek. Látványosan megfogva a leplemet megpördülök és már láthatóvá is válok. Megállok a férfi előtt, majd meghajtom egy picit a fejem és a szemébe nézek.
- Habár éltemben nem jártam itt és nem is ismertem sok tündét a népedből, készségesen segítek neked! Mi lenne a feladatom? - jelentem ki határozottan a dolgokat és most talán nem is 17-18 évesnek, hanem 24-25 éves nőnek nézek ki. Az istennőre pillantok és kérdő nézek rá, hogy ő érti-e a dolgot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-21, 6:14 pm

*A katona mutatja az utat a város fal felé és én követem oda. Út közben láttam a készülődő katonákat, akik éppen a meg adott helyeikre mentek. Hamarosan meg érkezünk a külső falhoz, a falon túl már csak az erdő látszik, de innen a falról még a város belső területeit is jól belehet látni. ~Most még nincs itt az ellenség, de úgy érzem, hogy hamarosan itt lesznek!~ Mondtam magamban, egy kis idő után a város fölötti lomb koronán vörös fények jelentek meg. Mikor jobban megfigyelem a fényeket akkor vesszem észre, hogy azok lángok. ~Úgy látszik a repülő vár már fölénk ért!~ Mondtam magamban, közben Olassië szerte vízpumpák emelkednek fel és elkezdik velük oltani a tüzet a lombkoronán.*
*Észre veszem, hogy a közelemben is van egy ilyen berendezés, de ez beszorult a falba és a katonák nem tudják kiszedni onnan, de nem nagyon érdekelt a dolog, az egyik katona oda jött és a segítségemet kérte. -Bocssás meg, de nem nagyon érek rá kiszedni azt a szerkezetet! Nem azért jöttem ide, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzak, hanem azért, hogy harcoljak az ellenséggel!- Fejeztem be a mondandóm, majd elfordulok a katonától, közben hallom az erdő felől jövő kürt hangját, ekkor bekészítem újból a pallosomat és várom az ellenség közeledését.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-22, 9:34 pm

* Thalion körül egyre több Carnë számára is ismerős alak gyűlt össze. Úgy látszik az előző véres összecsapások egyikőjük harci kedvét sem vette el igazán. Mindenki egy közös cél érdekében gyűlt itt össze, hogy egymást segítve megvédje a várost! Az eddigi közös harcokra visszagondolván Carnë tudta, hogy jó kis csapatot alkotnak ők együtt. Ez a támadás nagyobb lesz mint az eddigiek, mert nem csak egy oldalról mérnek rájuk csapást, hanem úgy tűnik a levegőből, és a szárazföldről is jönnek.
Sternben Radek a sötét köpenyes férfi volt az, akivel a nimfa leginkább összeismerkedett. Örült Carnë, hogy mint ismerős arcot, itt újra láthatja őt. A válaszból, amit adott úgy látszott, hogy ő is felismerte a nimfát. Carnë számára úgy tűnt, hogy a mellette álló kék hölgy a kedvese lehet. Aki amint észrevette őt, máris megkérte urát, hogy mutassa be neki. A nimfa viszont nyújtotta karját, majd köszöntötte az előtte állót. *

- Szervusz! Örülök, hogy találkoztunk, Carnë a nevem! –
* A gyors bemutatkozás után az elf hölgy félre állt, hogy egy újabb ismerősét köszöntse. Úgy tűnik, hogy Carnë nem tűnt számára ismerősnek, pedig már találkoztak egymással. A Nagy Kaszás fogadóban egy oldalon harcoltak! Biztosan elkerülte a figyelmét, hiszen annyi minden más volt ott akkor fontosabb. Annál is inkább, hogy Mitsuko még az elején elájult az asztalnál. Carnë nem vette ezt tőle rossz néven, ha esetleg lesz lehetősége vele beszélgetni, majd megemlíti neki. Radek viszont ott állt előtte, így párbeszédbe elegyedett vele. *
- Még egyelőre nem tudni, hogy hová leszek beosztva. A griff madarammal együtt talán a városon kívül is segítséget nyújthatok! Ti inkább a városon belül maradtok? Hiszen a kedvesed szempontjából biztonságosabb lenne! –
* Carnë nem titkolta el, amit az imént hallott! Elég egyértelművé vált számára, hogy Mitsuko babát vár tőle. *
- Nagy bátorság volt tőletek, hogy így ide mertetek jönni! – Szólt Carnë, miközben az elf hasára pillantott. -
* A nimfa az előző találkozások alkalmával nem beszélgetett így igazán senkivel. Most, hogy ilyen sok ismerős arc volt körülötte, szívesebben megnyílt előttük.
Thalionon látni lehetett, hogy egy pillanatra sem billen ki az egyensúlyából, végig a harc megszervezésére koncentrál. A térképet vizsgálja, majd kedvesen Carnë felé fordul és elmondja neki, hogy milyen segítségre számít tőle. A fegyverraktárba vezérli őt, hogy minél több kardot, fegyvert vegyen magához, amit majd a légi támadásoknál használni tud. Tetszett neki az ötlet, hiszen ő maga is ilyen feladatra gondolt. Meglepte viszont, Thalion nagy szimpátiája, amit ő felé tanúsított, hiszen most látta őt először. *
~ Pedig nem is egy népcsoportból származnak. Itt körül nézve talán ez itt semmit nem számít, hiszen sok féle nép gyűlt itt össze, hogy egy ügyért harcoljanak! ~ Gondolta Carnë magában.~

- Köszönöm, igyekszem a tőlem telhető legnagyobb erőbedobással harcolni! – Csak ennyit mondott a nimfa, mert látta, hogy a vezérnek sietős a dolga. –
* Carnë egy újabb ismerős névre ütötte fel a fejét. – Kain – Mondták mellette. Őt nem rendelte sehová Thalion, mert rábízta a helyszín választását.
A vörös hajú nimfa kihasználta, hogy az arany sárkány egy pillanatra egyedül maradt, így gyorsan odalépett hozzá. *

- Szia! Emlékszel rám? A Nagy Kaszásban, és Sternben is együtt harcoltunk! Több közös
„ kalandot” éltünk át együtt! Azok sem voltak egyszerűek, de ez lesz csak az igazi! – Mondta Carnë, miközben tágra nyílt szemekkel felfelé nézett. –

* A levegőbe megjelenő nagy sötétség kevés időt adott Kainnak arra, hogy az előbb elhangzottakra választ adjon. Óriási szerencse, hogy a vezér máris kiosztotta a feladatokat, mert ide ért a légi csapás. *
- Rajta, mindenki, dologra! Most jött el az idő, hogy kiálljunk magunkért!- Kiáltott a vezér. –
* Ez volt az a két mondat, aminek hallatán mindenki harcba indult! Carnë gyorsan elköszönt a mellette állótól, majd elindult a fegyverraktárak irányába. *


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-22, 10:32 pm

* Meglepődött és aggódó tekintettel hallgatom végig Thalion, az elfek vezérének, szónoklatát. *
~ Szóval ilyen a nyugodt, békés élet az elfek között…
* Jegyzem meg magamban, egy rövid gúnyos mosoly keretében. Nem túl sok kedvem volt mosolyogni, azok után, hogy egy hosszabb időre terveztük a letelepedés, a biztonságosnak hitt falakon belül. Erre, szinte már érkezésünket követő pillanatban, harckészültségben találjuk magunkat. Legszívesebben, egyből a karavánok felé vezettem volna Mitsuko útját, de ez, mégis csak az ő otthona, az ő hazája, az ő népe.
Már ép nyitni akarom a számat, hogy kifejtsem aggodalmam és megpróbáljam meggyőzni, tartson a karavánokkal, mikor egy ismerős hang üti meg a fülemet.*
- Remélem itt lesz alkalmam kipróbálni a tört, amit Sternben a piactéren vásároltam. –
* Nem is kell számomra több, azonnal fordulok a hang forrása felé.
Mire megpillantom a vörös hajkoronát, már tisztában vagyok, a hangok tulajdonosával. De ameddig nem látom egész valóját, nem akarok hinni a fülemnek. *
- Carnë???
* Bár csak gondolatnak szántam, mégis, halkan ugyan, de kicsúsznak a hangok a ajkaim közül. Köszönhetően a döbbenetnek, mely együtt járt a felismeréssel, nem képzelődtem.
Lehet, őt meglepi, hogy ennyi idő után is emlékszem a nevére, de ki felejtené el életének első megismert nimfáját, főleg azok után, hogy egy igencsak emlékezetes eset is követte azt, melyet nem kevés alkalommal meséltem el hallgatóságomnak, amiből persze szinte sose felejtettem ki őt se. Kivételek persze mindig adódnak, ez esetben a hallgatóság könnyebb meggyőzése érdekében, néha kénytelen voltam kihagyni, a számomra igencsak emlékezetes részt. De amikor ez nem történt meg, mindig eszembe jutott, hogy fogalmam sincs túlélte-e egyáltalán a támadást, vagy valamelyik kőrakás alatt lelte halálát.
Végül sikerül hátam mögött hagyni döbbenetem és egy őszinte mosoly társaságában, egy megfelelő válasszal előrukkolnom.*
- És reméljük, hogy megérte az árát.
* Hangulatomra nézve, igen csak jó hatással van a nimfa megjelenése. Rövid időre meg is feledkezek aggodalmamról és a helyzet súlyosságáról.*
- Ugye tudod, hogy nem szép dolog csak úgy eltűnni a sodródó tömegben? Még a végén elkezdenek aggódni érted!
* Jó kedvem továbbra is megmarad, mely arcomra kiülő folyamatos mosoly is jelzi, még akkor is, ha mondatom hangsúlya inkább lehordó jellegeket ölel fel. Megvárom arcának reakcióját, majd folytatom, mielőtt bármit is mondhatna.*
- Inkább azt meséld el mi történt veled! Merre keveredtél el? Hogy sikerült túlélned?
* Izgatottan várom Carnë, remélhetőleg érkező, válaszát, de a kettőnk közt hírtelen beálló csend alatt meghallom Thallion hangját, mely eszembe juttatja a jelen helyzetet. Ennek köszönhetően sikerül elkapnom Mitsuko felém irányuló pillantását. Ismerem már annyira Mitsukot, hogy tudjam, nem fogja magára hagyni a várost. Még akkor se, ha már nem csak magára kell gondolnia. Ezért, hogy a legbiztonságosabbnak tűnő helyen tudhassam, pár pillanatnyi gondolkodás után bólintok.
Kicsit el is merülök gondolataimban, mennyire teszem jól, hogy nem erőltetem számára a város elhagyását, és mennyire lehet biztonságos egy ostromlott város falain belül lenni. Így észre se veszem, ahogy a társaságomban található két nő köszönti egymást.
Már csak arra leszek figyelmes, hogy Thalion után sietünk.
Nem sokkal ez után, a társaságunk két ismerős arccal bővül. Nehéz is lett volna elfelejteni őket. Ez a két személy volt az, akiknek odaadtam kabátomat, hogy el tudjanak vinni egy kristályt. Azóta is hiába várom, hogy hírt kapjak róla. Nem mintha túlzottan reménykednék, de most se a hely, se az idő nem megfelelő ennek a témának a felhozatalára. Inkább csak figyelemmel kísérem az eseményeket.*
- Remélem, Kain, a te támogatásodra is számíthatunk. Bár néped nem örvend nálunk nagy népszerűségnek, harci erényeit nem vonhatjuk kétségbe. Most pedig nem velük kell küzdenünk. Ha kiállsz mellettünk és hűen küzdesz, Olassië népe megismeri érdemeid.
~ Néped nem örvend nálunk nagy népszerűségnek??? Az emberek??? Netalán a mágusok??? Embereket láttam egész szép számmal és engem se így fogadott, mágusokat is láttam a téren, ráadásul őket nem szokás külön népként kezelni.
* Egy rövid ideig értetlenül nézek, míg véletlen fel nem bukkan egy régi emlék, melyet a Sötét fenyvesben tapasztaltam. Pontosabban egy ember változott sárkánnyá.*
~ SÁRKÁNY??? CSAK NEM… ?
* Ezek után már közel se tűnik olyan jó ötletnek, felhozni a kabátom sorsát. Nem szívesen kerülnék egy újabb sárkány préda listájára.
Ha ez nem lenne elég, hamarosan, Thalion jóvoltából, sikerül megtudnom annak a fiatal lánynak is az identitását, aki oly bőszen osztogatta a parancsokat Sternben.*
~ Ehh … És én még őket akartam kérdőre vonni …. Egy egyszerű ember … egy sárkányt … és egy ISTENNŐT … egy ”vacak” kabát miatt. Én lettem volna Olassië bolondja. Hehe.
* Egy gúnyos mosolyt meg is engedek a gondolat tiszteletére.*
~ Tényleg bölcsebb dolog néha hallgatni.
* Több időm azonban nincs saját tudatlanságom kigúnyolására, mert Mitsuko felhívja figyelmem az elmaradt bemutatásra. Nem sikerül még teljesen megszabadulni ezen gondolatok folytatásától, így a bemutatás se sikerül a legjobban.*
- Ő itt Carnë. Ő pedig Mitsuko..
* Az utolsó név tulajdonosának bemutatásakor, önkéntelen is vetek egy rövid pillantás, annak hasa felé.*
- De nevezz nyugodtan Mitsinek…
* Mitsuko, mikor elhagyja a társaságunk Carnë szemébe nézek. Arcomon egy kis szégyen és némi mosoly keveréke vehető ki, hogy teljesen megfeledkeztem a bemutatásról. *
- Bocsi, nem szoktam hozzá az ilyen társasághoz. Elf nagytanács, elf vezér, istennő …
* Kicsit idegesen kezdem vakarni a tarkóm, miközben ezeket, a szavakat, nem túl hangosan Carnë felé címzem.*
- Még egyelőre nem tudni, hogy hová leszek beosztva. A griff madarammal együtt talán a városon kívül is segítséget nyújthatok! Ti inkább a városon belül maradtok? Hiszen a kedvesed szempontjából biztonságosabb lenne!
* Carnë szavai után vetek egy pillantást Mitsuko felé, mikor már úgy gondolom nem fogja hallani, vagy felfigyelni a mondandómra, belevágok.*
- Még én se tudom, merre visz a sorsom. Legjobban annak örülnék, ha a karavánokkal tartana, de látom rajta mennyit jelent számára ez a város … Így csak annyit tehetek, nem hagyom, hogy bajuk essen.
- Nagy bátorság volt tőletek, hogy így ide mertetek jönni!
- Nem is terveztük be ezt a kis összejövetelt érkezésünk tiszteletére.
* Egy gúnyos mosolyt megejtek mondandómra, de a beszélgetésbe beálló rövid szünetet Mitsuko hangja töri meg.*
- Thalion! Engem küldj oda… ha más feladatot nem szánsz nekem akkor én is harcolni akarok. Olassië nem juthat Elsga sorsára.
- A sorsom megmutatta magát.
* Alig hallható hangon hagyja el számat ezek a szavak. Carnën kívül nem hiszem, hogy bárki hallhatta volna. Majd egy biccentéssel jelzem Carnë felé távozási szándékom, melyből könnyen rájöhet, csak egy pillantást akarok vetni a térképre.
Alig érek Mitsuko mellé és vetek egy röpke pillantást a térképre, mikor Thallion szót emel.*
- Mitsi, te is tudod, hogy óvni kell téged, nem kockáztathatod az életed, hiszen te is a jövőnket hordozod. Te magad is garancia vagy, hogy népünk fennmaradjon, és ha esélye van rá, akár régi fényében tündökölhessen majd.
* Teljesen egyet értek Thalionnal, ezt egy apró fejmozdulattal jelzem is számára. Abban biztos voltam, hogy ez alkalommal én nem fogom tudni őt meggyőzni, de talán Thalionnak, saját népének vezetőjének sikerülhet.*
- Bizonyára ezzel társad is egyet ért. Te maradj itt, a közelemben, szükségem lesz a tapasztalataidra, s szükségem lesz társadra is, aki talán más szemszögből is láthatja majd a dolgokat, mint mi, elfek.
* Thalion láthatja a arcomon a megkönnyebbülést.*
- Köszönjük a megtiszteltetést.
* Vágom rá sietősen a választ, még mielőtt Mitsukonak esélye lenne ellenkezni.
Örömöm nem tarthat sokáig, mert válaszom után rövidesen megpillantom a lebegő várat és az onnan kiinduló fényeket.*
- Rajta, mindenki, dologra! Most jött el az idő, hogy kiálljunk magunkért!
~ Kezdődik …. !
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-22, 11:07 pm

*A sárkány teljes csendben figyeli a környezetét. Éles a szeme, a füle és a szaglása is.
Hamar felméri a terepet.
Akahana és az elfek pillanatnyi szócsatáján meg sem lepődik, talán inkább az elf vének bátorságán, hogy egy istennővel beszélnek így.
Igaz, hogy maga Kain is odaszúrt már egyszer neki és az is hirtelen felindulásból történt, de egy tünde bölcstől ez mindenképpen teljesítmény.
Látja, ahogy a tünde, aki eddig kísérte, a vezér mellé sétál és kétsége sincs afelől, hogy Thalion, ha valami csoda folytán el is feledkezett volna róla, most teljesen tisztában van kilétével.
Fekete szemei egyenesen a tünde erős pillantásával kapcsolódnak össze.
Állják is azt, ez a férfi azon kevesek közé tartozik, aki tudja, hogy kicsoda is Kain. Nincs titkolnia valója előtte, hadd lássa csak meg a sötétséget a szemében.
Thalion szavai azonban nem vártak számára. Majdhogynem barátságosak, de Kainban ez inkább azt erősíti, hogy a baj tényleg nagyon nagy.
Aminek viszont cseppet sem örül, hogy a vezér minden jelenlévő füle hallatára szinte kimondja valódi kilétét.
Minden esetre fejét meghajtja a tünde vezér előtt annak szavaira és hátrébb is lép. Ahogy szeme körbevándorol esetleges reakciókat keresve, a fekete kabátos férfin meg is állapodik. Meg merne esküdni rá, hogy valamiféle grimaszt látott átsuhanni az arcán. Élte volna át mindazt, amit ő, nem grimaszolgatna így. Életben sem lenne. Sötét gondolatai közül kirángatja valaki más.
Ekkor kerül elé a kék hajú elf. A sárkány vág egy grimaszt Mitsuko szavaira.*
- Én nem annyira örülök annak, hogy a nevem ilyen széles körben ismertté vált. Jobban szeretek ismeretlenként élni.
*Namelyr továbbra is csendben figyeli a történteket. Az elf vezér és Mitsuko távoztával már épp örülni kezd, hogy egy kicsit nyugalomban lehet, amikor megint elé lép valaki. Éjfekete szemei a nimfa tiszta tekintetével találkoznak.
Valójában nem is tudta elfeledni a vörös hajú nimfát. És nem azért, mert a nő emlékeztetné Rianára, sokkal inkább a Nagy Kaszásban mutatott akciója miatt. Sternben kevésbé volt szerencséje mellette lenni, abból a helyzetből legszívesebben kimaradt volna, tekintve, hogy a tenyerén néha még mindig érzi a heliokrit égető melegét.*
- Bizony, volt pár érdekes helyzet. Ez itt viszont…
*Tekint fel a Carnëval szinte egy időben a sárkány.*
- …komoly, nem holmi kocsmai csetepaté.
*Szavait Thalion hirtelen utasítása szakítja félbe és mivel hirtelen mindenki, mintha varázsszót hallott volna, indul el a dolgára, épp csak visszaköszönni tud a távozó nőnek, majd néz egy pillanatig a nimfa ringó csípője után, majd fejét megrázva maga is kilép a palota kapuján.
Nem tervezi, hogy fegyver után nézne, neki más fegyverei vannak, mint a kétlábúaknak. Sötét kabátját maga elé kapja, és visszatekintve még éppen látja, amint egy kísértet jelenik meg az elfek ura előtt. A fiatal lány alakját felvevő szellem egy pillanatra még megállásra készteti, főként, hogy tudomása szerint a kísérteteket errefelé nem látják túl szívesen, de utána már folytatja is útját.
Még egyszer Carnë után tekint a tömegben, de a sokaságban és a villódzó tűzvörös fényekben eltűnik a szeme elől.*
~Már megint mibe keveredtem?!~
*Sóhajt fel magában, s még egyszer feltekintve a helyenként már lángoló lombkoronára nagy léptekkel elindul, hogy megfelelő helyet találjon magának.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-24, 12:28 am



- Mitsi, te is tudod, hogy óvni kell téged, nem kockáztathatod az életed, hiszen te is a jövőnket hordozod. Te magad is garancia vagy, hogy népünk fennmaradjon, és ha esélye van rá, akár régi fényében tündökölhessen majd.
*Szólt hozzám Thailon miközben szeme hasamon nyugodott.*
~ Mért kell már ennyire látszódnia?
*Kezemet takarásképpen hasamra tettem, bár tudtam ezzel semmit sem tudok eltakarni, hisz igen látható már. Lenéztem hasamra.*
~ Igen , hogy óvnom kell őt, de városomat is, hisz azt szeretnénk, hogy a pici itt szülessen.
- Bizonyára ezzel társad is egyet ért. Te maradj itt, a közelemben, szükségem lesz a tapasztalataidra, s szükségem lesz társadra is, aki talán más szemszögből is láthatja majd a dolgokat, mint mi, elfek.
*Már éppen ellenkezni akartam az ellen, hogy én itt maradjak és ne csináljak semmit, amikor Gyl egy meg könnyebbült arckifejezés után megelőzött.*
- Köszönjük a megtiszteltetést.
*Igen ellenkezni akartam, de már nem lehetett. Már villogtak a fények, melyeket a tüzek okoztak.*
- Rajta, mindenki, dologra! Most jött el az idő, hogy kiálljunk magunkért!
*Mondta hangosan és biztatóan Thalion, s mi csak bólintottunk, majd én megragadva Gyl karját felé fordultam.*
- Gyl! Te mit szeretnél? Kint harcolni, vagy itt bent lenni?
*Határozottan néztem rá, s már fordultam is, hogy indulhassak, de valamit megéreztem. Igen… A kicsi szívének dobogása most hangosabb volt, és igencsak elkezdett mozgolódni.*
~ Nem vinnéd vásárra a bőrödet mi? Jól van nyugalom.
*Mondtam neki miközben kezemmel kicsit megsimogattam pocakomat. Nem volt mit tenni, az eszem és a szívem egyszerre diktálták azt, hogy maradjak Thalion és Gyl mellett biztonságban. Visszafordultam Gyl- hez s gyorsan egy puha csókot nyomtam ajkaira, majd mosolyogtam rá.*
- Úgy tűnik ,van aki hatásosabb módszerekkel győz meg engem.
*Elnevettem magam, majd egy újabb csók után követtük Thaliont.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-24, 10:17 am

Szinte még be sem léptem az elfek nagyra becsült kastélyának ajtaján, már szinte ki is rúgtak volna a legtöbben páros lábbal az ott lévők közül, és ennek megállapításához semmiféle isteni erőre nem volt szükség. Egyszerűen csak körül kellett néznem a helyen, ahol immáron régi tanítóim közül nem egy görnyedt a várostérkép föle, remélhetőleg azért, hogy ne vegyem észre, mennyivel let nyúzottabb a kinézetük csak azért, mert felbukkantam. Nem mintha lelkiekben nem lett volna idejük felkészülni az érkezésemre, ami azt illeti, nekem pár másodperc alatt sikerült felmérni, hogy az energiám nem volt eléggé rejtve ahhoz, hogy ezek a matuzsálemi kort megélt, még mindig sétáló szobrok ne vegyék észre, így feleslegesnek is tartottam felhúzni magamat azon, hogy ennek ellenére sem képesek leplezni ellenszenvüket az irányomban. Ami azt illeti, nekem sem éppen az erősségem, hogy ezt viszonozzam nekik, nem szívesen mutatom magma érzéketlennek, még akkor sem, ha tanácsos lenne, mert mondjuk egy rakat elf vesz körül, akiknek legalább a felénél már kihúztam a gyufát és most sem süt rólam, hogy örülnék az újabb találkozásnak. De nem nagyon tehetek róla, ennyi idő messze nem elég, hogy megtanuljak leplezni ilyen nagyságú ellenszenvet, ők pedig szerintem már éppen elég edzettek az elviselésében, hiszen biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ennyire nyíltan ki is fejezi azt. Egyébként is, ha valami nem tetszett volna nekik a viselkedésemmel kapcsolatban, akkor már korábban megmondtam, hogy tessék vele Eclairt zalkatni, ő majd átadja az üzeneteket, de eddig semmi nincs, amit tőle kaptam volna. Maximum egy megjegyzés, hogy következőre, ha dícsérni akarom az elfeket, mert megint eltelt száz év, akkor azt előttük tegyem meg és ne máshogy. Ja, persze, majd lesz eszemben a dolog, jobb elfoglaltságom is akadna. Amúgy pedig nem csak én vagyok ma paprikás hangulatban, elég volt csak elejtenek a megjegyzésemet a szemeikre, már is jött a válasz a vitakészség atyjától, persze a szokásos, kioktató hangnemben. Nos, ha ő úgy, akkor én is, ezen már nem fog múlni a dolog. Eddig is én voltam az, aki rendszeresen próbára tette az idegeit neki is, meg a díszes társaságának is, ideje megmutatni, hogy ebből a szempontból csak fejlődtem az elmúlt időszakban, nem pedig leépültem, gondolom a lehető legnagyobb örömükre az itt lévőknek, akik nagyon szívesen látnának megint veszíteni. Csak éppen nem fognak...
- Ebben az esetben ajánlom a figyelmetekbe helyettem az eget. – mondtam ki a teljesen nyilvánvaló tényt apró mosollyal a számon, épp elég időt töltöttem itt, hogy nekik a csipkelődésüket már ne vegyem fel. Egyébként is, sokkal drámaibb tud lenni egy-egy megszólalás, ha előtte adok nekik egy kis időt, hogy magukban eldöntsék, megint csak koloncnak vagyok itt, és messze nem segíteni jöttem, az értelmes dolgokat csak utána fogom megelmíteni nekik. Példának okáért megnézném, hogy közülük hány emlékszik a csínyeimre, mert ha mást nem is, a város összes hülye utcáját nekem aztán volt időm itt felfedezni, meg persze néha olyanokra is akadtam rá, amelyeknek nem szabadott volna létezniük, vagy már régen bekövezve kellett volna állniuk. De nem tudom, hogy ez mikor történt meg, mikor utoljára itt láttam, még nyoma sem volt a dolognak, sehol. – Egyébként a fal alatt húzódó alagutakat a távozásom óta sikerült betemetni, vagy ma is úgy néznek ki, mint egy rossz csatornarendszer? – tettem fel a kérdést epésen, hiszen senki nem mondhatja, hogy nincsenek ötleteim. Ha nem is tudtam innen megszökni, sikeresen felfedeztem minden olyan menekülési útvonalat, amelyre talán még a régiek sem emlékeztek, amíg nem engem kellett valamelyiknél elkapni. Remélem azon a térképen ott előttük már valaki vette a fáradtságot és kijelölte őket, mert nem vagyok biztos benne, hogy egy ilyenen én mind a négyet képes lennék megtalálni. Pontosabban, több út is van, de a maradék már akkor sem volt járható, amikor én gyermekként ide kerültem és megkerestem őket. A nagyobbak álltak, de azok a kicsik szépen beomlottak és azóta is csak építettek föléjük, így az én tippem, hogy a föld szépen omlana be, ha ott bárki is piszkálni kezdené a nagyobb köveket. De tovább nem volt kedvem gondolkozni, ráadásul időközben kicsit meg is nőtt az itt lévők száma, így inkább csak félig figyelve Thalion szavaira, körül is néztem.
- Most éppen nem látom, de érzem, hogy itt volt... – utaltam a szellemre, aki valószínűleg csak elkószált, vagy jobban megnézett valami olyan tömör tárgyat, mint egy oszlop, amelyen még az istenek sem tudnak keresztül nézni. Helyette viszont körbe fordultam, és legnagyobb meglepetésemre az érkezők nagy része ismerősnek is tűnt számomra. Legalábbis a vörös hajú nimfát egészen biztosan láttam már, nem éppen a könnyen elfelejthető fajta volt, ráadásul pedig a griff, amelyet emlegetnek, szintén tette már tiszteletét előttem is. Kaint az aranysárkányt már inkább nem is mondom, vele valamiért a szokásosnál is többször sikerült összeakadnom az elmúlt időszakban, fogadni mernék, hogy még a kedves bátyámnál is gyakrabban, pedig a sárkányok valójában hozzá tartoznak, és nem hozzám. Ha már nagyon válogatni kell, akkor én inkább az erdő vadjait mondhatom magaménak, talán ezért is meglepő a dolog. Mindegy, vele még ki is jövök, legalábbis a viselkedése nagyon is tetszik, rég nem láttam senkit, aki nem isten létére ilyen szépen oda pirított „imádott“ bátyámnak bármilyen témában is. De még mielőtt bármit is mondhattam volna neki, Thalion ismét megszólalt, az irányába, így a többiek felé pillantottam. Az elf kék hajjal valahonnan nagyon ismerős volt, egészen biztosan láttam már, de azt nem mondhatom, hogy beszéltem is vele, így figyelmen kívül hagytam. A fiúra mellette azonban elég volt rápillantanom, hogy felismerjem, hiszen ritkán felejtek el olyat, aki kicsinek és laposnak titulál. És még örülhet is, hogy nem kapott érte ajándékba pár szép nyílvesszőt a hátsó részébe. Oké, bosszúságot elrejteni, helyette fel egy apró mosolyt alapelvet követve fordultam vissza a sárkányhoz. Had legyen már mindenkinek meg az öröme.
- Nagyon örülök, hogy újra látlak Kain, még ha ilyen kellemetlen helyzetben is... – ejtettem el a következő nagyon kedves utalásomat, miközben valódi mosolyt villantottam a sárkányra kifejezve, hogy az én szememben ő egy fokkal magasabban áll a ranglétrán, mint pár idegesítő alak a közelben. Márpedig abból több is van, az veszi magára a dolgot közülük, aki csak akarja. Thalion nyilván nem tette meg, mivel zavartalanul folytatja egy kéréssel, ami meg is lep. Egy pillanatra a szavam elakad, közben gőzerővel gondolkozom rajta, hogy a fülemmel minden rendben van-e. Nos, itt nagy baj lehet, ha valaki képes olyan őrültségre, hogy egy vonakodó istennőt meg egy kísértetet küld segítségért. Ez nagyjából pont olyan értelmes, mint Ritalea rébuszai. Hoppá, na, most kaptam meg a megfejtését, mi? És ennek örülnöm és kéne? Mert igazság szerint éppen nem megy, de a kísértet megjelenése elfeledteti a többiekkel valószínűleg, hogy az arcomat figyeljék.
- Jó, hogy te vagy itt Aventhis. Rendben Thalion, elmegyek, ennyivel tartozom a városnak... – de ha visszaértem, adósság leróva, és következőre a végzet istennője más postást keressen a feladataihoz, aki talán még elsőre meg is érti a mondatai értelmét. Mert én már nagyon unom a rébuszait, esküszöm egyszer vissza is sírom a gyerekkoromat, amikor még mindenki képes volt olyan szinten beszélni, hogy fel is fogjam a dolgokat. Helyette itt vagyok a semmiben egy jó kis feladattal, ami már komolyan idegesít. De legalább nem én vagyok az egyetlen fura lény a közelben. Pontosabban az ember nyilván már kezd megzavarodni a mindenféle lényektől, én ezt veszem le a kijelentéséből. Azon már nem csodálkozom, hogy tudja, istennő vagyok, de azért a megjegyzésén szépen mosolygok magamban egyet. Hm, ha itt titkos szavazást lehetne tartani arról, hogy mégis ki húzzon el rövid úton a teremből, kétség sem fér hozzá, hogy toronymagasan vernék mindenkit a voksok számában. És még akkor nem vettem bele, hogy nincs is itt mindenki, aki szó szerint idegbajt kapott tőlem régebben...

//elhiszitek, hogy rövidebb, mint ahogy kinéz? ^.^"//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-28, 10:25 pm

//Thalion, Akahana, Aventhis, Lothár, Carnë, Mitsuko, Gylnar, Kain, Arthan//

*Filnoren égi vára elkezdte puhítani a védelmét Olassië városának. Most még csupán a város feletti óriásfák alkotta védelmet igyekszik felégetni, hogy aztán ki tudja, miféle rémséggel árassza el az alant elterülő várost.
Azonban a lenti városból vízpumpák kezdik felfelé ontani a vizet a város alatti forrásból és ez annyira elég, hogy ne égjen le pillanatok alatt a teljes lombozat.
Thalion úr a palotát elhagyná, amikor megjelenik Aventhis előtte. Már korábban is felfigyeltek elég sokan a vének közül is a kis sikkantásra, melyet a kísértet hallatott.
Az elf vezérnek most lehetősége lenne újra elmondani a feladatot, de talán helyette Akahana istennő majd kisegíti Aventhist, hogy tisztán értse, mit is kérne tőlük Thalion. Legalábbis a vezér pillantása az istennőre azt sejteti, hogy erre gondol, főleg, hogy Akahana már el is vállalta a feladatot.
Lothár még láthatja az elf döbbent tekintetét, hiszen az ő olvasatában mind a várost védeni jöttek, és ehhez hozzátartozik az oltás is.
Mérgében a vízpumpára csap, mire az végre kiszabadul és használható lesz.
A lombkoronán lassan rések jelennek meg és a lenti városban mindenki jól hallhatja a fentről zengő szózatot.
„ Olassië népe. Alzareth vagyok, Filnoren ura! Eljött a pusztulás ideje erre a városra.
Aki menekülni akar, hagyja még most el ezt a helyet, mert hamarosan nem csak Olassië, hanem ez az egész szánalmas erdő eltűnik a föld színéről.
Ne felejtsétek, Filnoren vára még sosem veszített csatát és most sem fog.
Aki marad…nos, az vállalja, hogy a biztos halállal néz farkasszemet!”

Azonban a hang nyilvánvalóan nem gondolja komolyan, hogy bárkit is elengedhetne, az egésznek csupán megfélemlítési és demoralizáló célja van.
Eközben a város különböző pontjain sötét köd, vagy füstcsomók közepette mágusok jelennek meg.
Ilyen jelenik meg például Lothártól nem messze a falon is. A mágus láthatóan a páncélozott embert nem sok figyelemre méltatja, helyette viszont a nagy munkában lévő pumpakezelőket veszi kezelésbe.
Egyiknek a vállát fogja meg, mire az megdermedve áll meg a munkában. A többiek felfigyelve a támadóra fegyvert rántanak ellene, de egyiket tűzgömbbel jutalmazza szemközt, másikat kardjával döfi át, mintha számítana támadására, harmadikat pedig úgy fojtja meg, hogy karjával hozzá sem ér, csupán igéket mormol, mire a tünde harcos levegő után kapkodva – hasztalan – esik össze a pumpa mellett.
A sötét mágus ekkor figyel ismét a páncélos lovagra. Síri hangon szól hozzá.
- Most te következel…
* Carnët eközben az elfek egyik fegyvertárosa ellátja a kért tartalék fegyverekkel, valamint két hevedernyi dobótőrrel, mondván annak még komoly hasznát veheti a nimfa.
Egy ember mágus jelenik meg, mikor éppen elhagyni készül a fegyvertárat, a mágus kezei alatt két kellően felpaprikázott ork harcos is áll.*
- Öljetek meg mindenkit!
*Hallatszik a mágus szava, és amíg ő a fegyvertárost veszi célba, addig a két ork már Carnë ellen is fordul.
Arthan mellé az ottani vízpumpához is érkezik egy sötét elf mágus, és az ottani két íjászt egy-egy jól irányzott ütéssel teríti le, hiszen ők az ablakokon kifelé figyelnek, nem számítanak a tornyon belülről támadásra. Az elf mágus mindkét kezében egy-egy gyilokot tart, s azokkal már rá is veti magát a szürke köpenyes mágusra.
A város több pontján is leállnak a vízpumpák, így Thalion vezér is kénytelen a hozzájuk legközelebb lévő felé sietni, hogy újra beindítsa, hiszen ezek nélkül hamarosan közvetlenül támadható lesz a város.
Int Gylnarnak, hogy palota tetején elhelyezkedő pumpát kerülje az egyik oldal felől, míg ő a másik irányból közelíti meg. Mitsinek azonban csupán azt jelzi, hogy maradjon veszteg, majd ők ketten elintézik a dolgot. Ha felérnek, szintén egy mágussal és három orkkal találják szemben magukat.
Kain mellett is hamarosan ott suhan el egy nemrég érkezett sötét mágus, talán az arany sárkány még láthatta is az érkezőt. Egy vízpumpa felé igyekszik és a sárkánynak nem lehet kétsége afelől, hogy nem jó szándékból siet annyira.
Eközben az ég felől immáron egyre erőteljesebben hallani a mágikus tüzek, robbanások hangjait, ahogy Filnoren mágusai fokozzák a támadást az erdő fái ellen és minél több vízpumpa esik ki, annál hamarabb át is törik a lombokat.
A repülő várban már készülnek bevetésre az újabb csapatok, de gyenlőre csak Alzareth tudja, miféle erők lesznek az elsők, melyek ostrom alá veszik majd Olassiët.*

//Avlanion, ha oda írtok, akkor a szokásos módon jelöljétek légyszi! http://newagelanuria.hungarianforum.net/t48-avlanion-a-vizesesek-varosa//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-29, 1:33 pm

//Akahana, Aventhis, Mitsuko, Gylnar//

*Thalion nem néz az égre és nem foglalkozik az alagutakkal sem. A karaván már elhagyta a várost, az alagutak bejárata jelenleg is őrzött, s menekülni nem fognak.
Mitsuko és a társa még beszélnek kicsit, de ezúttal nem rájuk figyel. Ugyanis ezerféle dolog van, amivel éppen foglalkoznia kell.
Éppen elhagyná a palotát, amikor megjelenik Aventhis. Már a nevét is tudja, hiszen így szólítja az istennő. Ezek szerint már találkoztak.
A tündét nem nyűgözi le a kísértet megjelenése, jóllehet, igen látványos.
Az elf vezér Akahanára néz fel. Neki sietősebb dolga lenne és az istennő már elvállalta a feladatot. A pillantás arra kéri, avassa be ő a kísértetet a dologba.
Ekkor hangzik fel az a bizonyos szózat a lombkorona feletti városból.
Thalionnak kétsége sincs róla, hogy nem ugyanaz a mágia által volt használva, amivel nem is olyan rég még ő buzdította népét.
Nem kakaskodni akar azzal a bizonyos Alzareth-tel, sokkal inkább érzi úgy, hogy saját népének, a város védőinek fontos, hogy nem hagyja szó nélkül a dolgot. Így hát ismét előveszi ugyanazt a bűbájt, amit már korábban is. Városszerte hallhatók szavai.*
- Thalion Órëa vagyok, Olassië vezetője. Ismertek engem, tudjátok, nem beszélek a levegőbe.
Filnoren vára csak azért nem veszített még csatát, mert nem találkozott Olassië bátor védőivel. Egyszer minden véget ér, a repülő város győzelmi sorozata most fog megtörni!
*Mikor az elf vezér elhallgat, akkor tűnik fel neki, hogy nem hallja a palota tetejéről a vízpumpa hangját. Rosszat sejtve int Gylnarnak, hogy kerüljön a felfelé vezető jobb oldali lépcsőn, míg ő a bal oldalin jön.
Az elf tanácstagok közben már elhagyták a palotát, ki-ki a maga dolgára sietve.
Thalion úr így csak Mitsukora néz vissza.
Halkan szól csak.*
- Kérlek, védd a hátunkat, ha történne valami, legalább onnan nem kell támadástól tartanunk!
*Ezzel szinte meg sem várva a kék elf válaszát, ő maga is elindul fel, a palota tetejére.
Út közben íját is előveszi, s az idegre jó tünde nyilat helyez, hogy ha kell, azonnal tüzelni tudjon.
Felérve óvatosan lép ki, szúrós tekintetével végigsöpörve a palota tetején, s még éppen látja, hogy a mágus az utolsó védőt ejti le a földre holtan.
A fekete köpenyes alaknak még csuklyája is a fején van, nem úgy a három ronda orknak. Egyikük máris elindul futva az elf felé, mire az előbb az orkba állít kettő nyílvesszőt, majd a feketeköpenyes felé is küld egyet.
Az ork, ha minden igaz, le is hanyatlik, a mágus azonban kitér előle.
Ekkor pillantja meg Gylnart a palota tetejének túloldalán. Talán már hamarabb is felérhetett, de egy biztos, felé is ork szedi sietősen lábait.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-29, 9:26 pm

*Mikor elfordulok még látom az elf döbbent képét amikor közöltem vele, hogy nem segítek kiszabadítani a vízpumpát. Ekkor idegességében rácsapott a szerkezetre és ettől kiszabadul, közben föntről hallatszik valamiféle szózat amiben azt hangoztatja a repülővár vezére, ha aki most menekülni akar az még megteheti és kijelentett, hogy nem csak a város hanem az egész erdőt leégetik. ~Nem nagyon hiszem el, hogy bárkit csak úgy elengednének.~ Mondtam magamban és egy kicsit aggódtam, de hamar túl tettem magam ezen, mikor meghallottam Thalion bátorító szavait. Ezután fel felé figyeltem és vártam az ellenség érkezését.*
*Nem sokkal valamiféle sötét ködre leszek figyelmes amiből tőlem nem messze a falon egy mágus jön elő. Annyira meglepődök, hogy egy kis időre le dermedek és végig nézem hogy intézi el a vízpumpát kezelő elfeket, mikor végzett velük felém fordult és hozzám szól. - Most te következel… -Ne híd olyan könnyen elbán hatsz velem!- Mondtam neki maga biztosan, majd meg emelem a pallosomat elkezdek felé rohamozni. Roham közben a mágus felém dob egy tűzgömböt. Ekkor gyorsan oldalra ugrók, és szerencsére kikerülöm a tűzgömböt. Folytatom a rohamot, közben hallom, hogy elkezd újból kántálni egy új varázs igét. Ekkor a kardomat szúrásra készítem be, szerencsémre a mágus valami hosszabb varázs igébe kezdett bele, így elég közel tudtam kerülni hozzá és át tudtam döfni a hasán a pallost. Ennek köszönhetően nem tudta bejezni a varázsigét helyette vért hányt fel és csak hörögni tudott, de még nem halt meg. Ekkor a fal széléhez fordítottam és lerúgtam a kardról és végig néztem, hogy zuhant le a falról. Egy kis mosoly jelent mg az arcomon miközben néztem, majd megnéztem az elfeket vízpumpánál, hát ha valamelyik él még.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-29, 10:49 pm

* Gondolatomat alig tudom befejezni, mielőtt Mitsuko megragadja a vállamat, és maga felé fordít.*
- Gyl! Te mit szeretnél? Kint harcolni, vagy itt bent lenni?
- Hogy mit szeretnék? Nem egyértelmű? Először is titeket biztonságban tudni! Bízd rám a dolgot! Majd én védelmezem a várost helyetted is!
* Válaszolom neki igen határozottan, de mintha nem is figyelne rám. Hasát simogatja.*
~ A kicsi?
- Úgy tűnik, van, aki hatásosabb módszerekkel győz meg engem.
- Hallottad egyáltalán, amit mondtam?

* Fel se figyelek a megjelenő szellemre, se pedig a többiek tettére, egyedül csak Mitsuko válasza érdekel. Jó lenne ezt a kérdést még nyugodt körülmények között rendezni. Már ha ez annak nevezhető, mindenesetre ennél már csak rosszabb lesz.
Hamarosan azonban belénk fojtják a szót. Először Alzareth, majd pedig Thalion szónoklata. Igazából egyik szónoklat se hat meg különösebben, legszívesebben elnémítottam volna mindkettőt, de nem tehettem. Az már rég eldöntetett, hogy megvédem a várost, ezen egy beszéd sem fog változtatni.
Az újabb csend beálltakkor kérdőn nézek Mitsukora, mert még részemről nincs letudva a beszélgetés.*
~ Azt hiszem, erről ennyit.
* Tudatosul bennem, mikor Thalion int nekem, hogy induljunk.*
- Kérlek, maradj itt!
* Egy csókot adok Mitsuko ajkaira, majd még megvárom Thalion mondatát, hogy egyszerre induljunk.
Rohanó léptekkel tudom magam mögött a lépcsőfokokat. Közben kardomat előveszem tokjából. Kit tudja mi vár rám.
A tetőre nagyjából egyszerre érkezek Thalionnal a jelek szerint. Még szinte látom a húrt elhagyó első nyílvesszőt, majd a földön elterülő orkot.
De nincs sok időm a találat szépségén csodálkozni. A maradék két ork elég hamar észrevesz engem is. Társuk halál után én tűnök a könnyebb prédának, így az első után hamar megiramodik a második is felém.
Először egy erőset markolok a kardon, hogy felkészüljek a harcra, majd hamarosan lazábbra engedem. Már megvan az elképzelésem, mit fogok tenni. Már csak az ellenfélből kell kikényszerítenem a mozdulatot. Ennek megfelelően meg is iramodok az első ork felé, egy laza mozdulattal vágok el előtte, védtelenül hagyva magam, látszólag. Ezzel kínálom fel neki a tökéletes támadás lehetőségét, amivel az élni is próbál. Pont, ahogy reméltem. Egy pillanat alatt változtatom meg haladási irányomat, ezzel kikerülve kardjának hatósugarából. Már fel is készülök az újabb támadásra egy időben a hátralépéssel, és miután az ork fegyvere elhalad testem előtt befejezem a mozdulatot. Ennek eredményeként kiegyenlítődik a harctéren állók számát.
Az utolsó ork kicsit meg is torpan, második társa halálának láttán, de nem hátrál. Ez a kis megtorpanás elég nekem, hogy rendezzem a helyzetemet. Vetek egy pillantást Thalion felé, csak hogy lássam még meg van, majd a sötét mágus felé is ugyanilyen szándékkal. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-29, 11:11 pm

//Gylnar, Mitsi, ha mégis feljött//

*A mágus gyorsabb, mint Thalion azt gondolta. Már nem tekintget kifelé, csak a mágusra koncentrál. Tudja, hogy aki képes kitérni egy elf nyílvessző elől, az nem hétköznapi harcos.
A mágus nem is teketóriázik.*
- Hehehe! Magához az elfek nagybecsű fejéhez van szerencsém! Hát akkor én leszek az, aki eltakarít az útból!
*Ezzel karját löki előre melyből füst tör elő.
A vezér közben már eldobta a tetőn az íjat, annak hasznát nem veszi. Sebesen ugrik el a közeledő füst elől. Nem tudja, hogy mi az, menyit tudna ártani, de megtudni sem akarja.
A mágus azonban mintha erre várt volna, másik kezéből fehér villám csap ki, egyenesen Thalion mellkasába.
Vagyis csak csapna oda, az elf vezér ugyanis elővigyázatos volt. Amíg megszabadult az íjtól, védőpajzsot vont maga köré, s a villám ezt pusztítja el. Maga az elfek ura így is repül egyet a palota tetején, majdnem le is esik.
Kezével még éppen meg tud kapaszkodni, s Gylnar most olyat láthat, amit szinte csak az elfek tudnak. Szinte fél karral dobja vissza magát a harcba, s miközben a levegőben szállva igyekszik megrúgni a mágust, kardját is előrántja. A mágus karjával védi ugyan a rúgást, de a lendülettől most ő tántorodik meg.
Thalion úr immár Sacro kardjával kezében lendül tovább. Ismét nem szemből érkezik, játszi könnyedséggel ugrik el oldalra, hogy aztán hirtelen irányt váltva a felpattanó mágus mellett teremjen.
A tünde penge le is sújt, de a mágus köpenyének ujja alól hideg penge villan elő, hogy aztán markába kerülve védje az elf vezér újabb csapását is.
Órëa kardja nagy sebességgel villan újra, de mindet védi a mágus.
Az újabb támadásra most a fekete köpeny lendül a magasba, gazdájával együtt, hogy aztán ő sújtson le ismét Thalionra. Azonban az elf vezér mintha erre várt volna, baljával a mágus alá mutatva kiáltja:*
- Hwinyawá!
*A hirtelen kelt forgószél éppen elég, hogy kibillentse egyensúlyából a köpenyest, s arra is, hogy Thalion a már nem olyan jó ütemű és pontos csapás elől hátrahajolva kitérjen, majd ugyanezen mozdulatsor folytatásából előredőlve szúrjon is.
Az elf penge immáron megkóstolja a vért, midőn elmerül a fekete köpeny mélyén, vélhetően a mágus szívében is.
Mikor a köpenyes összeesik, akkor pillant vissza, hogy vajon harcostársa hogy boldogul.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-30, 12:41 am

// palota teteje Very Happy Gyl Thalion//

- Hallottad egyáltalán, amit mondtam?
- Igen!
*Mondtam majd kicsit megrándultam a Filnoren várából jövő felszólításnak, s máris mérgelődtem. Ki akartam volna ordítani de ezt Thalion megoldotta egy egyszerű varázslattal, majd Gylhez fordúl, hogy induljanak fel a palota tetejére, mert a vízpumpák valószínűleg nem működnek.*
- Kérlek, maradj itt!
* Gyl csókot nyomott ajkaimra majd el is indultak. Én követni akartam őket, de Thalion visszafordult.*
- Kérlek, védd a hátunkat, ha történne valami, legalább onnan nem kell támadástól tartanunk!
- De…
*Kezdtem volna bele, de Thalion már el is tűnt az egyik lépcsőn míg Gyl a másikon.*
- Ezt nem hiszem el!
*Dobbantottam egyet mérgesen, majd magam elé vettem tegezemet s kivettem belőle az összes nyilat, majd letettem a földre. Szütyőmet lecsatoltam övemről amilyen gyorsan csak tudtam, s kutakodni kezdtem benne, már hallottam is az első varázslat szavait. Leültem a földre. Szütyőmet letéve a földre kinyitottam s egy zöld folyadékos üveget vettem elő. Amint kinyitottam a tetejét émelyítő illat áradt szét a levegőben. Összpontosítanom kellett, hogy az illat rám ne hasson, s ne essek össze miatta ájultan. A folyadék először megsárgult, majd vérvörössé vált s végül fekete színnél állapodott meg.*
- Nincs más választásom… Pont egy ilyenhez hasonló helyzetre tartogattam…
*Mondtam magamnak miközben a folyadékra mutattam mutató ujjammal, majd egy mozdulattal „kihúztam” az üvegből. Még régebben kevertem a szert, teljes véletlenségből. Minden mérgező dolgot belekevertem akkoriban, s végül véremet is beletettem. Nem tudtam mi lesz belőle, de egyvalakinek szántam… egy bizonyos sárkánynak, de ez most fontosabb volt, mint az a Sárkány.
Míg kezemmel s erőmmel a levegőben tartottam a fekete folyadékot letettem az üveget majd megmarkoltam nyilaimat, s a folyadékot feléjük irányítottam. Az összes nyíl hegyét bevontam a folyadékkal s hagytam, hogy az általam a hegybe vésett erekbe felszívódjon a méreg. Csodával határosan egy kevéske méreg maradt így azt visszatettem az üvegbe s jó szorosan lezártam. Amint szütyőm ismét fel volt erősítve, nyilaim ismét elfoglalták helyüket a tegezben s íjamat kezembe véve felrugaszkodtam a levegőbe majd elindultam azon a lépcső járatban amelyiken Gyl is felment.*
~ Emlékszem… véletlenül öntöttem akkor ki egy részét a méregnek… elpusztult egy állat s a körülötte lévő növényzet is. Azóta ott nem nőtt semmi… ennek hatásosnak kell lennie minden ellen.
*Emlékeztem miközben felfelé igyekeztem. Meg is érkeztem amikor Thalion sikeresen ölte meg a mágust aki rátámadhatott. Már két orkot láttam a földön, s egyik Gyl szerzeménye lehetett. Egy harmadik még élő ork volt a halálra kárhozattak listáján, aki kihasználva Gyl pillanatnyi figyelmetlenségét, mely abból adódott, hogy megnézte Thalion- t, rátámadt. Mivel Gyl mögött voltam így feljebb emelkedtem, s gyorsan elővéve egy nyilat, mely Gyl füle mellett haladt el, igen hamar az ork szívében tudhattam. Az ork felordított majd felforrósodott körülötte a levegő, míg végül összeesett s füstölögve bekormosodott. Határozott tekintetem megenyhült, amikor már biztonságban láthattam vezéremet s Gyl- t*
- Megjött az erősítés.. csak egy kérés.. ne kerüljetek az íjam célpontja elé..
*Mondtam majd újabb ordításra lettem figyelmes. Felülről érkezett egy elf közénk, s ő nem igazán a mi pártunkon volt.*
- Sötét elf…
*Mondtam "csöppnyi" undorral, majd kirántva kardomat felé suhintottam, de csak köpenyét sikerült megvágnom.*
- Nem szégyelled magad régi otthonodra támadni?
*A nő csak felnevetett majd arca komorrá változott. Láttam szemében, hogy engem spécizett ki magának, fogattatásom miatt, s erős benne az elhatározás az iránt, hogy csak ő lehet az aki engem meg fog ölni. Míg én leérkeztem a palota tetejére addig az ő csettintésére még két köpenyes alak jelent meg, s úgy tűnt nekik az volt a feladatuk, hogy Thaliont és Gylt lefoglalják, míg ő velem harcol. íjamat visszavettem magamra, majd kardomat erősen megmarkoltam.*
- Kezdjük hát!
*Ordította felém, majd egyszerre indultunk meg egymás ellen. De én tudtam valamit, amit ő nem. Kardom nem volt egy egyszerű kard. Ez is ereket viselt. Ereket kék méreggel, melyek a Nagy Kaszás fogadóban is igen nagy segítségemre volt. Ezzel a tudattal álltam neki a harcnak, s csak remélni tudtam, hogy nyertesként jövök ki belőle. Így álltam neki a harcnak,így adtam meg az első döféseket s fordultam, ugrottam el az irántam irányuló csapások elő, melyek egyikének sikerült felkaromban egy hosszú vágást ejtenie.*


//A hosszért booocsii Very Happy de csak kicsivel több mint 3,8 ezer karakter .. szóköz nélkül Very Happy=^.^= //


A hozzászólást Mitsuko Midnight összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-09-03, 7:28 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-08-30, 1:24 pm

*Még éppen csak elhagyta a palotát és átvágott a főtéren a még mindig le- és felszaladgáló elfek között. A nyüzsgés inkább tervszerű sietség képét ölti fel, bármerre néz, láthatóan céllal sietnek a védők erre-arra.
Jól felfegyverezett, könnyű vértezetű harcosok sokasága mindenfelé.
Az arany sárkány úgy dönt, hogy ideje neki is a bámészkodás helyett inkább elfoglalni a saját helyét.
A tünde harcosok között inkább néz most ki civilnek, mint olyannak, akire a védelemben számítanak. Fekete bőr kabátja most is rajta van, a kabát csuklyája pedig a hátán lóg. Narancsköves kardja is ott az oldalán, míg a tőr ott az övében.
Nincs is több fegyvere, habár fordulhatna a fegyverraktárhoz valamiféle eszközért, de nem akar. Nincs rá szüksége.
Legalábbis most még úgy gondolja.
Mágia rezdülését érzi és körbe is néz, hiszen az elfek között nagy ritkán fordul elő, hogy bárki is ehhez folyamodna, a többi védőt pedig a két kezén meg tudja számolni. Közülük sem gondol senkire.
A sötét árny, aki elsuhan mellette nem közülük való. Felettébb gyanús számára. Sokkal inkább kinézi, hogy Filnoren várából érkezett, ki tudja, miféle céllal.
Nem akart még harcolni, úgy gondolta, hogy ellesz majd a város egy nyugodtabb pontján. Nem kell neki az elfekért küzdenie. Miért tenné? Nem tettek neki semmit. Sőt, a többségük, ha tehette volna, szívesebben látta volna az erdőn is kívül, nem törődve azzal, hogy esetleg ott ellenségei várják.
Ezekért vigye vásárra a bőrét?
Meg sem érdemlik.
Elnéz tovább a mágus felé, aki már a tér túloldalán kiemelkedett vízpumpát környékezi. Három elf harcos dolgoztatja serényen. Vagyis már csak kettő, mivel az első egy halk kiáltással rogy össze. Teste görcsbe meredve fekszik a pumpa mellett.
A mágus gonosz tekintetét csak a másik kettő látja, de látják a sötét alakot is, aki a mágus mögött tornyosul.
Kain az, és mielőtt a csuklyás újabb igét mormolhatna, megragadja és elhajítja a pumpa közeléből.
A csuklyás még csak fel sem ocsúdik, bár számíthatott volna erre, már ismét a levegőben van. A számára idegen, sötét hajú férfi hozzá képest igen nagy erőt mutat.
A csuklyás tenyerében már kékesfehéren izzó gömb jelenik meg, de ahogy Kainhoz vágná, az karjával félreüti a kezét, így a gömb a főtér kövezetében hal el. A sárkány nem is vár tovább, a mágust a körülötte figyelő tündék szeme láttára tolja neki a tér melletti egyik ház falának, immár a nyakánál fogva.
Ott is tartja egészen addig, amíg még rúgkapál. Ekkor töri el csak a nyakát.
Mikor visszafordul, találkozik néhány tünde tekintetével, de nem érdekli a véleményük. Elfordul, hogy végre nyugodtan haladhasson tovább. A körülötte lévők már nem vele foglalkoznak, nem tudnak időnként nem feltekinteni a fákra. Egyre több helyen látszik a fák feletti sötét tömeg, Filnoren vára, s a lombok egyre kevesebb helyen tartják már magukat a megfogyatkozott pumpák munkája ellenére is.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Randalor Arthan
Szürkeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 59
Életkor : 31
Munkahely : vándor

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-01, 9:10 pm

Mikor a mágus megérkezett, Arthan reflexszerűen üdvözölni akarta azt gondolva hogy szövetséges de mikor az íjászok elterülnek mellette átértékeli a helyzetet. Rögtön kirántja kardját köpenye alól, és közben mintha véletlenül történne egy lapot ejt a földre, rajta valami írással.
De nem véletlen volt, hacsak nem túl erős, az ellenfél következő támadását blokkolni fogja ami esélyt ad majd az ellentámadásra.
~Az nevet a végén aki először üt.~Gondolja és már lendül is a karja, benne a kardal egyenesen a mágus nyakára célozva.
Miközben a penge suhan a mágus köpenyének ujjából egy újabb cetli esik ki ezzel eggyidőben a penge felizzik, átjárja a mágia.
~Meglátjuk ezzel hogy boldogul!~
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-03, 9:30 pm

* A pillanatnyi szünetnek, amit megengedek magamnak az ork megtorpanása közben, látom, amint az elf vezér kibillenti a mágust az egyensúlyából, de ekkor egy nyílvessző suhan el a fülem mellett.
Hirtelen kicsit össze is húzom magam, s tekintetemmel a nyílvessző irányába nézek. Szemem sarkából eddig is figyeltem az orkra, de most, hogy a nyílvessző belefúródik már teljesen leköti a figyelmem.
Sőt, mikor az ork üvöltését közben elkezd, füstölögni, majd elszenesedni, kiráz a hideg. Alig pár milliméteren múlt, hogy nem én jártam így. Csak remélni tudom, hogy nem egy ellenség tévesztette el a célt, hanem egy szövetséges célzott nagyon is pontosan.*
- Megjött az erősítés.. csak egy kérés.. ne kerüljetek az íjam célpontja elé..
~ Na neee!
* Azonnal felismerem a hangot. Hiába tudom róla, hogy nem én voltam a célpont, mégis haragra gerjedek.*
- NEM MEGKÉRTÜNK, HOGY MARADJ LENT!!!! MIÉRT NEM TUDSZ MÁSOKRA HALLGATNI?! NEKED …
* Ekkor egy ordítás szakít félre, mely a sötét elf érkezését volt hivatott jelezni. Mitsuko reakciója elég egyértelművé teszi számomra, nem velünk van. Nem mintha feltételeztem volna ilyet, gyorsan körbepillantok a tető azon részén, melyet beláthatok, de még csak egyedül van.
Már készülök rá támadni a sötét elf nőre, mikor az csettint egyet. Hirtelen nem sokkal mellettem egy sötét köpenyes alak jelenik meg, egy adag füst kíséretében. Kardom egyből az újonnan érkező felé lendül, de ő könnyedén kihátrál előle.
Csuklyája alól elővillan fehér haja és sötét bőre. Kezében megcsillan érdekes formát követő kardja.*
~ Még egy sötét elf! …
* Hátrálok én is egy lépést, hogy több időm legyen reagálni, ha támadást indítani, meg így ismét alkalmam nyílik egy gyors helyzet felmérésre. Így láthatom, hogy Thalion is megkapta a maga ellenfelét. Sőt a korábbi színjátéknak köszönhetően Mitsuko ellenfelét tartom a mostaniak közül a legerősebbnek.*
- VEZÉREM, INTÉZZÜK EL EZEKET MIHAMARABB!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-03, 11:31 pm

//Gylnar, Mitsi//

*Csak egy pillantás a fekete kardosra, látható, hogy ügyesen bánik a pengéjével, ellenfele holtan esik össze. Az utolsó orkot azonban valaki más kapja el.
Thalion kevésbé háborodik fel, mint Gylnar. Ez betudható annak is, hogy jó néhány száz éve ismeri már Mitsukot.
Ő nem szól semmit, de magában egyet ért Radekkel. Mitsukonak lent kellett volna maradnia. A gyermeket sodorja veszélybe felelőtlen tenni akarásával.
Nincs viszont sok ideje ezen töprengeni. Új sötét elf jelenik meg és csettintésére újabbak érkeznek.
Egyikük éppen rá ront.*
- Azon vagyok!
*Jelzi az elf vezér csendesen Gylnarnak, hogy már harcban is van. És valóban, az elf pengék szikrát hánynak, ahogy találkoznak egymással.
Thalion és ellenfele egyre gyorsabban mozognak. Úgy tűnik, most még egyikük sem próbálkozik mágiával.
Ha bármelyiküknek lenne elég ideje arra Radek és Mitsi közül, bizony szinte tánchoz hasonlatos küzdelmet láthatnának.
Persze minden mozdulat nagyon gyors. Azonban az elf vezér mintha gyorsabb is lenne.
A sötét elf hamrosan rá kell, hogy jöjjön, hogy már nem bírja tovább fokozni a tempót, míg Thalion még gyorsul tovább.
Hirtelen mozdulatára, s néhány szavára fekete fal veszi körül az elfek vezetőjét, s a fal lassú forgásba kezd.*
- Nem is értem, hogyan lehettél ezeknek a vezére…
- Rosszkor voltam jó helyen.
*Az elf nem tudhatta, hogy lépése előtt a vezér már felhúzott egy védőpajzsot és bár az most lehullt, a feketeség szétoszlik vele együtt, s Thalion egy gyors testcsellel eldönti az elfet, aki rossz irányba mozdítja fegyverét, hogy védekezzen, majd saját fegyverével át is döfi ellenfele torkát. Ekkor ér fel a palota őrsége, s gyorsan átnézve a helyzetet,Ha még nem végeztek, egy-egy katona már be is száll a sötét támadók ellen. Thalion azonban már felfelé tekintget aggódva.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-04, 9:29 pm

* Carnë könnyedén odatalált a fegyverraktárhoz, mert Thalion részletesen elmagyarázta neki, hogy merre kell mennie. A raktár ajtajában már várta őt a fegyvertáros férfi, aki mindent kikészített mire a nimfa oda ért, hiszen az idő szorítja őket.
Carnë bepillantott a raktárba, ahol a helység tele volt szépen elrendezett, külön osztályozott fegyverekkel. Rögtön látni lehetett, hogy a vezér rendben tartja a dolgokat.
A nimfát bőségesen ellátta a férfi védelmi eszközökkel, mert a fegyverek mellé, még dobótőröket is kapott. Carnë még soha nem használt, és nem is fogott ilyet a kezében. Megkérte hát a mellette álló fegyvertárost, hogy nagy vonalakban magyarázza el neki a használatát.
A férfi szembe állt a fallal, és megmutatta, hogyan kell megfogni, és eldobni a fegyvert. Utána átadta Carnënak, aki szintén kipróbálta. *
~ Ez könnyebben ment, mint gondoltam. ~ mosolyogta el magát kicsit a nimfa ~

- Köszönöm a segítségét. Amióta ide értünk, mindenki siet, hiszen az események rákényszerítenek mindenkit arra, hogy rohanjunk. Ezért nem volt időnk arra, hogy a fegyverhasználatra is kitérjünk. Remélem, hogy a harc közben sem lesz vele probléma.- szólt Carnë-
- Örülök, hogy segíthettem, remélem, hogy hasznára válik.- mondta a férfi-
- Sietnem kell vissza oda, ahol a többiek vannak. Biztosan szükségük van a fegyverekre, minden segítség jól jön. Úgy hallottam, hogy nagy számban érkezik ellenünk az ellenség.
* A nimfának már nem volt ideje arra, hogy elköszönjön, mert egy mágus bukkant fel hirtelen, oldalán kettő orkkal. Láthatóan felpaprikázott hangulatukban voltak. *
- Öljetek meg mindenkit!- hallatszik a mágus szava-
* A mágus a fegyvertárost veszi célba, a két ork Carnë ellen fordul. A nimfa gyorsan a férfi kezébe nyom kettő dobótőrt, majd ő az egyiket egy határozott mozdulattal a hozzá közelebb eső feldühödött ork mellkasába vágja. Egy kissé elvéthette a dobást, mert az ellenszenves alakot nem hatotta meg túlságosan a belőle kiálló tőr. A nimfának szükségese lesz egy erősebb, hatásosabb fegyverre. Oldalához kap, és egy határozott mozdulattal kihúzza tokjából a kardját. *
- Ettől biztosan meghalsz! Halált érdemeltek mind!- kiáltotta hangosan a vörös hajú nimfa-
* Ledöfte az ellene érkező, nála kétszer nagyobb támadót. Ezzel még nem ért véget a hirtelen megjelenő orkok sora. Ott termet a következő előtte. Magasra emelte fejszéjét, és éppen lecsapni készült a nála két fejjel alacsonyabb nőre, amikor ő ezt észrevette, és oldalra vetődve elugrott a csapása elől. Nem volt éppen túl puha az érkezés helye, ezért Carnë igen csak megérezte fején, és hátán az ugrást. A fejsze nehéz súlyának köszönhetően, az orkot tovább vitte a lendülete, így miután Carnë gyorsan magához tért, sikerült az ellenség háta mögé kerülnie. Felkapta hát a lába mellett heverő két dobótőrt és pontos célzás kíséretében az ork szívéhez vágta őket. A dobás hatásosra sikeredett, mert a fegyverek a hátán keresztül befúródtak egészen a mellkasába. Úgy dőlt le a földre, mint egy darab fa.
A nő felnézett, és meglátta a tőle nem messze harcoló férfit. Nagy ellenségnek ígérkezik az ellene harcoló mágus, mert láthatóan igen csak nagy küzdelem folyik közöttük.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-04, 11:20 pm

//Arthan, Mitsuko, Carnë, Thalion, Gylnar, Kain, Lothár//

*A vízpumpák eddig jól tartják nedvesen és tűzmentesen a lombkoronát. Talán a városnak nincs mágikus védőpajzsa, de ott van nekik a természet.
Azonban miközben Filnoren mágusai már tűzzel ostromolják a fákat, alant is érkeznek az első támadók. Most még csak szabotőrök, hogy gyengítsék az alulról jövő védelmet a lombkoronához.
Thalion és kis csapata, nevezetesen Gylnar és Mitsuko sikeresen veszi fel a harcot az első támadással, a mágussal és orkjaival.
Azonban úgy tűnik, a palota kiemelt terület a szabotőröknek, ki tudja, mit keresnek a vízpumpán kívül?
A sötét elf, akit Mitsi magának választott ellenségnek, két társat is hív maga mellé, így Thalionnak és Radeknek is jut belőlük.
Thalion viszonylag könnyen végez is ellenfelével, s addigra megérkezik a palota őrsége is, hogy beszálljon a küzdelembe.
Ha az elf vezérnek van egy kis sütni valója, a vízpumpához küldi őket. Remélhetőleg nem véletlenül tekintget felfelé, ahol a lomkoronát nyaldossák a lángok.
Gylnar Radek sötét elfe sem könnyű ellenfél, bár nem véletlenül, de Mitsiét tartja a keményebb diónak.
A sötét elf azonban nem várt támadást indít, ugyan kardot húzott elő, de ez láthatóan elterelés volt.
Balját tartja Radek felé, s suttogja az átkot. Nem a földből, nem is a semmiből, az elf tenyeréből indulnak ki azok a sötéten csillogó, gyökérszerű csápok, melyek a férfira tekerednek.
Valószínűleg megpróbál rájuk csapni kardjával, de minden mozdulattal csak szorosabbra húzódnak rajta, és ha nagyon fickándozik, bizony meg is fojthatják.
Mitsuko döfései közül egy célt ér, de a sötét elf nem tűnik rémültnek, sőt ő is képes a kék elf karján vágást ejteni.*
- Azt hiszed, ez valami?
*Csúfondáros a hangja, majd a seb fölé emelve kezét, mintha belecsípnek valamibe ujjaival, kézfejét spirális mozgással egyre távolítja a sebből és a vérrel együtt a méreg is láthatóan távozik.
Nem is pihen sokáig, még szinte végig sem vitte a mozdulatsort, máris lendül, s a vér mintha összeállna, amit az „imént” húzott ki magából, halk szavaira felizzik, és úgy vágja hozzá ellenfeléhez. Mitsuko jól teszi, ha nem hagyja, hogy megsebezze, mert saját mérgét kapná vissza, s az izzó vérgömb komoly sebet is üthet rajta. Eközben a sötét elf kardjával is támad, előbb Mitsi lábát, majd hasát véve célba.
Lothár szinte felnyársalja pallosával a mágust, aki a pumpa védőit legyőzte. Meglepően gyors a nehéz vértezetben a férfi, de talán szerencséje is volt, hogy nem testének középvonalára ment a támadás. A fal azon részén jelenleg a többi elf egyéb szabotőrökkel van elfoglalva, senkinek nincs ideje arra, hogy segítsen a harcosnak.
Mellette azonban ott van a pumpa és teljesen hasznavehetetlen legénysége. A pallosos férfi nem marad sokáig egyedül. Előbb csak mellette puffan egy tűzlabda, majd meg is láthatja, ha arra fordul, a közeledő mágust. Az már motyog is és a pallos hamarosan előbb melegedni, majd izzani kezd Lothár kezében. Sokáig nem bírja fogni, vagy eldobja, vagy kesztyűn keresztül is megperzseli tenyerét.
Kaint viszont a téren lévő egyik elf meg is dorgálja, hogy megölte a mágust.*
- Nem kellett volna megölni, talán elmondhatott volna fontos titkokat a támadásról…
Lehet, hogy nagyobb kárt okoztál, mint hasznot.

*Nem biztos, hogy a sárkánynak éppen erre kell figyelnie, ugyanis a lombkorona egy része megadta magát és a letört ágdarab egyenesen a tér felé zuhan lángolva. Súlyos kárt, halált is okozhat.
Arthannak szerencséje, hogy egyből a védekezésre gondolt, mert az a sötét árny, amit a támadó küld rá, a cetli által állított védőfalról visszapattan. Csakhogy nem akármilyen árnyék volt ez, az erő, mely így célt tévesztve elszabadul, szinte lerobbantja a torony egyik felét. Elég nagy az erő ahhoz, hogy az izzó penge, amit Arthan az ellenfél torkának szánt, elkerülje az ellenfelet és csak felsértse annak arcát.
Arthan felkészülhet egy újabb támadásra, ami annyiból meglepő, hogy ellenfele a teleport igéjét suttogja, s már Arthan háta mögött jelenik meg, kezében pedig ezúttal egy vékony tőrt szorongatva, melyet egyenesen a szürkeköpenyes mágusunk lapockái közé szán. Vajon van-e még adu Arthan köpenyének ujjában, vagy egy másik trükkel védi meg magát?
A fegyverraktárban is dúl a harc, míg Carnë sikeresen végez a két orkkal, addig a raktáros a náluk jóval veszélyesebb mágust kapta ellenfélnek és bár bátran és főképp ügyesen harcol, a mágiával szemben ő sem elég képzett.
Carnë feltekintése után csak egy pillanat kérdése, hogy a mágus, egy „Resectum trakta” igével a háta mögött álló falnak repítse, s a raktáros eszméletlenül terüljön el. Valószínűleg halott is lenne már, ha a mágus nem tudná, hogy ott van még a nő is.
Így a következő varázslatot már a nimfa ellen küldi.*
- Flamma pila!
*Hallatszik a varázsige, nem is egyszer, hanem háromszor, de a mágus már indul is, meg sem várva az eredményét.
Carnë felé három szálló tűzgömbbel néz farkasszemet, s már láthatja is mögöttük a kivont karddal, vészesen gyorsan közeledő mágust.
Ha szerencséje van, akkor a raktár előtt szobrozó elf őrök végre meghallják a lármát és bejönnek megnézni, hogy mi okozza, mert máskülönben egyedül kénytelen szembenézni a támadással.
Azonban egyre több vízpumpa van már működésen kívül és szaporodnak és növekednek is a rések a lombkoronán. Így juthattak át előbb a mágusok és sötét elfek is. Most azonban más történik.
A lombok közül egyre több hatalmas ágdarab zuhan Olassië utcáira lángolva és elkerülhetetlen, hogy néha ne egy-egy elfre essen rá.
Az egyik lyukon keresztül egy kis, fekete gömb is érkezik, mely hamarosan landol is a város egyik utcájának kövezetén. Ott mélyen belecsapódik a kövekbe, hogy aztán a repedésekben sötét anyag folyjék szerteszét, mely sebesen beteríti a rendelkezésére álló szabad teret.
Ezen anyag kezd el emelkedni, s hangos recsegéssel, ropogással egy méretes démon emelkedik ki a földből. A város elf íjászai hamarosan célba is veszik nyilaikkal, de azok bár beleállnak itt-ott, több helyen, hol erős csontok borítják a testét le is pattannak róla.
A lény karjaival csapkodva próbál minél több védőt leverni a lábáról, vagy akár agyon is csapni. Mérete alapján bizony van is rá esélye, ugyanis három-négy elf magas.
Célja láthatóan a pusztítás, mindegy, hogy ökle házat, vagy épp tündét ér.
Vajon a védők képesek lesznek-e megállítani, mielőtt a lombkorona végleg megadja magát?*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-05, 11:40 am

* Hamarosan meg is kapom a választ Thaliontól, de ha nem is tett volna így, a pengék érintkezése is jelezné számomra, ők már megkezdték a harcot.*
- Egy az egy ellen tetszik a felállás.
* Már készülök, hogy egy kardpárbaj részese leszek, ennek megfelelően veszem fel állásom, s készülök már a védésre. Nem akarok elsőként támadni, látni akarom, mit tud az ellenfelem.
Miközben egymásra várunk, hallani lehet az őrség közeledő trappolását, így ellenfelem indít támadást. Ajkai mozgásba lendülnek, majd az utolsó pillanatban nyújtja ki felém bal kezét, melyből sötéten csillogó csápok jönnek ki.
Nem erre számítottam, pedig tehettem volna, tudhatnám, hogy minden elf képes bizonyos szinten mágiát használni, de valamiért túlságosan is beleéltem magam egy jó párbaj gondolatába. Még mindig nem adom fel a reményt ezt illetően, ezért elhatározom, hogy védekezésképpen szétvágom ezeket a csápokat.
Mint utólag kiderül, nem ez volt a jó döntést. Kardom egyenesen vonalban halad át a csápokon, mintha még nem öltött volna anyagi formát. Ellenben mire körém tekeredik. Bezzeg akkor már anyaginak tűnik, hiszen érzem a szorítását, ráadásul mivel nem csak felsőtestem, hanem lábamat is hasonlóan összehúzza, hamar a földre dőlök. Szerencsére a kardomat sikerül még időben úgy fordítanom, hogy ne a saját pengém okozzon sérülést számomra.
Még alig fonódnak körbe a csápok, mikor megpróbálom kifeszíteni magam, de egyből rá kell jönnöm, az is csak akkor vonja szorosabbra magát körülöttem. A talajfogást követően megpróbálkozok az ellenkezőjével is, de sajnálatomra attól nem lesz lazább a szorítás.*
~ Ez nem jött be …
Most aztán bajban vagyok! Gyorsan találj ki valamit.

* Nincs időm egy jó szabadulási megoldás kitalálására, hiszen ellenfelem bármikor kihasználhatja igen jelentős helyzeti előnyét, így az első gondolatomra hallgatva hátrálok. Már ami most hátrálásnak lehet nevezni. Elkezdek az ellenfelemtől ellentétes irányba gurulni. *
- VALAKI !!! … EGY KIS SEGÍTSÉG … IGEN CSAK JÓ LENNE … !!
* Harsogom folyamatosan, kivéve persze, mikor a tető igencsak közel kerül arcomhoz. A folyamatos forgás közben nincs időm kivenni a helyzet állását, de remélem, Thalionnak, vagy az őröknek van annyi szabad idejük, hogy elintézzék ellenfelem, vagy nekem már az is bőven elég segítség lenne, ha béklyómat hatástalanítanák.*
- VEZÉREM, LENNE … EGY PERCED ?! … KICSIT SZORULT … ITT A HELYZET !!!
* Most már célzottan neki szólok, reménykedve abban, hogy a pengék hangjának hiánya azt jelenti, végzett már ellenfelével. Azt se tudom, hogy ellenfelem, elindult-e már felém, hogy bevégezze a dolgát, bár igen csak valószínű. Mint ahogy azt se, mennyire jár már közel hozzám.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-05, 9:03 pm

*A vízpumpánál úgy látszik egyik elf sem élte túl a mágus támadását. ~Úgy látszik egyedül maradtam ezen a részen!~ Gondoltam magamban, közben látom, hogy távolról a többi elf más szabotőrökkel foglalkoznak. Nem sokáig nézelődhettem, mert hirtelen egy tűzlabda robban mellettem, kisebb égési sérülést szenvedtem az arcomon, és majdnem elestem. Ezután a mágus felé fordultam, a mágus elkezd motyogni valamit, és amikor befejezte, akkor a pallosom egyre melegebb lesz, majd már elkezd izzani. Ekkor úgy döntök, hogy ledobom a földre a kardomat. -Azt hiszed, hogy ezzel lefegyvereztél!- Mondtam és gyorsan felveszem az egyik elf kardját hiszen úgy sincs már szüksége rá.*
*Mikor ezzel meg vagyok elkezdek rohamozni a mágus felé, és amikor oda érek a kardot megemelem és lesújtok vele a mágusra. -Most meghalsz te féreg!- De a mágus gyorsan előveszi a fegyverét és kivédi a támadást és belekezd egy varázs igébe. ~Nem hagyhatom, hogy befejezze a varázslatot.~ Mondtam magamban és a szabadon lévő kezemmel előkaptam a tőrömet és néhányszor mellkason szúrtam vele a mágust. Ettől mágus már nem tudja vissza tartani a kardomat és ekkor újból meg emelem és lesújtok vele a mágusra. A mágus már nem tudta ezt a támadást kivédeni és a kardal is bele vágtam egyet, amitől holtan terült a földre, miután végeztem vele vissza megyek a pallosomért.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thalion Órëa
Elf vezér
avatar

Hozzászólások száma : 505
Életkor : 1872
Munkahely : Elf vezér

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-05, 10:04 pm

*A lombkoronán egyre nőnek a sebek és ez kicsit mintha magának az elfek vezérének is fájna. Aggódó tekintete azonban nem is emiatt figyeli a réseket. Tudja, hogy az igazi támadás akkor érkezik, ha a fák megadják magukat.
Thalion csak kissé késve néz vissza Radekra, már csak akkor, amikor meghallja a kiáltozását. Nagyon úgy tűnik, hogy komoly bajban van. Az elf vezér a harc hevében elfeledkezett róla, hogy Gylnarnak nincs mágia a vérében.
Ekkorra azonban már az őrök kezelésbe veszik a sötét elfet, aki ugyan már egészen közel került az emberhez, de most a közbelépő katonák igencsak meglepik.
A vezér közben a földön fekvő férfihoz siet, és megállítja a forgását. A katonák összecsapnak a sötét elffel és nemes egyszerűséggel leszorítják a tetőről, ami nem kicsi zuhanást jelent neki.
Jobbjában a Sacro kardot tartja, míg baljával a férfit fogja.*
- Megbocsáss, barátom, elfeledkeztem rólad!
*Bal tenyerét végighúzza a férfit gúsba kötő sötétség felett.*
- Calina!
*A szorongató csápok mintha hamuvá válnának, úgy foszlanak szét az elf halványan derengő keze alatt, s le is hullanak hamarosan Gylnarról.
Az elf vezér kezét nyújtja, hogy felhúzza, s szemével már Mitsukot keresi.*
- Ilyenkor nem szabad erővel feszíteni, mert saját erődet használja fel ellened. Minél jobban ellazulsz, annál könnyebb kibújnod belőle. Mintha vízzé válnál…
*Nem tudja, mennyire érti ezt meg egy ember, de nem szán most több időt az okítására. Nem tudhatta és csak remélheti, hogy ezt az esetet most megjegyzi, mert akkor a sötét elfek kevésbé tudják majd meglepni ezzel a trükkel.
Mitsukot figyeli, hogy ha szükséges, közbe tudjon lépni, közben a katonákra is ráparancsol, szigorú arccal, komoly tekintettel.*
- A pumpához! Kell az a víz!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Randalor Arthan
Szürkeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 59
Életkor : 31
Munkahely : vándor

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-05, 10:28 pm

~Ó hogy az a jó....~Gondolja Arthan miután a robbanás hatására méretes kődarab zúg el mellette. És bár nem biztos hogy az ijedségtől van, de a penge nem érte el a neki kitűzött célt.
Ha még ez nem lenne elég az ellenfél újabb varázslatra készül.
~Na vegyük számba a lehetőségeket: se víz, se homok nincs a közelben, sőt a levegőn kívül semmi használható, így az elemi mágiát elfelejthetjük.
Az előző támadás erősségét elnézve pedig nem árt a védekezés. Ez talán megállítja!~
Ezek a gondolatok egy másodperc alatt futottak végig az agyán, és már karcolja is botjával a jeleket a kőbe. Ha a mágia sikeres az ellenfél mozdulatlan marad utolsó porcikájáig így megakadályozva mind a fizikai támadást mind a varázsigék kimondását.
Sajnos mire a végére ér ellenfele is befejezi a mágiát és rövid hatásszünet után eltűnik, és már mozdul is a háta mögött, ha Arthannak szerencséje van még időben hat a varázslat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitsuko Midnight
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 743
Életkor : 906
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-06, 1:20 am

- Azt hiszed, ez valami?
*Mondta drágalátos ellenfelem csúfondáros hangon miután kölcsönösen megsebeztük egymást csak remélni tudtam, hogy nála is lesz hatása, de mit vártam egy sötét elftől. Könnyűszerrel, húzta ki magából a mérget, s vele együtt vérét is, majd megcélzott vele a már gömbbé állt keverékkel. Gyors kitéréssel ezt megoldottam, de ellenfelem máris kardjával támadott meg. Figyelmetlenségem miatt lábamra is kapok egy vágást, de hasam megsebzése nem sikerül,. mivel egy gyors kis elrugaszkodással máris felé kerültem.*
- A hasamtól el a kezekkel!
*Mondtam s fölötte átfordulva egy mély vágást ejtettem vállába, melytől igen vastag s mély seb tátongott. A vágás végeztével a sötét elf hátánál értem földet.*
- Nem is értem, hogyan lehettél ezeknek a vezére…
*Ordítottam Thalion felé, majd válaszán elnevettem magam. Nem lazsálhattam, hisz az előbbiből okulva tudtam, hogy saját mérgemet felhasználhatja ellenem. Épp kezemmel az elf felé mutattam, s gyors erőösszpontosítással már mondtam is a megfelelő szavakat. *
- Aqua ambulate, et Cover et Praestrangulo eam.
*Hírtelen a nőt vízréteg kezdte körbevenni, mint valami kéz úgy nyúltak ki s tekeredtek a nőre.*
- VALAKI !!! … EGY KIS SEGÍTSÉG … IGEN CSAK JÓ LENNE … !!
*Hallottam Gyl kiáltását, s rögtön oda is kaptam a fejemet, de ha nem figyeltem, akkor a víz igen csak könnyen visszazárkózott volna a lábára, így nem tehettem mást, mint visszafordítottam figyelmemet a nőre, s nem törődtem azzal, hogy Gyl nagy bajban van. Reméltem, hogy Thalion mindjárt végez, s akkor segítségére siet. Időközben a nő elkezdett kapálózni, de így csak azt segítette elő, hogy a víz még gyorsabban kúszott felfelé, míg elérte nyakát. Ekkor kezdett el sűrűsödni a víz s vele egyszerre kezdett a nő sikongatni.*
- Ne sikíts!
*Kiáltottam rá, majd kicsit felgyorsítottam a folyamatot, s immáron a víz fogta be a nő száját. *
- Ezt nem úszod meg szárazon!
*Szinte villogtak a szemeim a haragtól. Igen elég gyakran változott a hangulatom, de ez most más volt. Veszélyeztetve éreztem életem értelmét így nem hagyhattam életben azt, aki megpróbálta megölni. Tenyeremet elkezdtem összezárni, s a nő ezzel egy időben kezdte torkától elhúzni a vizet, de nem járt sok sikerrel.*
- Úgy… is… megdöglesz… a fattyaddal…egy…
*Ezt már végképp nem tűrhettem, s egy felgyorsított kéz összecsukással összeroppantottam a nőt. a víz így vérvörössé vált, majd egy rántással az egyik égő lombkoronára küldtem a vizet, s a nő összeroppantott teste a földre került. Vele egy időben kerültem én is a földre, de én eszméletemnél voltam. Thalionnak is sikerült kimenekítenie Gylt, akihez így oda tudtam menni, s átölelhettem. Tudtam, hogy nem ez a megfelelő pillanat, de örültem, hogy még él. Néhány katona is érkezett már, s Thalion rögtön utasította őket, hogy igyekezzenek a vízzel, s igaza volt, hisz a felülről érkező támadások még mindig a fák lombozatát ostromolták. Éreztem… nekem is segítenem kell, hisz a vízhez igen is jól értek.*
- Gyl… bocsáss meg, de erőt kell gyűjtenem.
*Mondtam Gylnek miközben megsimítottam arcát, majd lágyan megcsókoltam ajkait. Még egy bocsánatkérés közepette, már nyakszirtjénél voltak ajkaim, s egy gyors harapást megejtve nyakán véréhez juttatta magamat. Egy apró szívás, s már kész is voltam. Fogaim nyomát gyengéden megcsókoltam, majd ismét Gyl ajkaira nyomtam csókot.*
- Bocsáss meg drágám.
*Mondtam, majd újonnan erőre kapva felálltam, s Gylt is felsegítettem. A katonák már siettek is a vízpumpához, s ismételten működésbe hozták.*


A hozzászólást Mitsuko Midnight összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2011-09-06, 4:24 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-06, 1:23 pm

*Az arany sárkány sötét szemei a megszólaló elfet pásztázzák. Továbbra sincs jó kedvében. A tünde láthatóan okoskodós típus, szögezi le magában a sárkány, de szó nélkül mégsem hagyhatja a kritikát.*
- Igazad lehet, hagynom kellett volna, hogy megölje a kút többi kezelőjét is, mert közületek senki meg nem mozdult!
*Mordul vissza a férfira, aki inkább jobbnak látja visszafogni magát.
Szinte egyszerre tekintenek fel, majd lépnek is hátrébb, hogy a hűlt helyükre zuhanjon hatalmas reccsenéssel a leszakadt ág.
Kain fekete kabátja meg is pörkölődik a szanaszét szálló szikráktól.
Úgy tűnik, a lombkorona, mely olyan híres a környéken, már nem bírja sokáig a támadást. Egyre több izzó-lángoló darabja hullik rá a városra, külön munkát adva a védőknek.
Csakhogy a téren állók nem csak az ágakat látják hullani, többeknek feltűnik az aprócska gömb is, de mivel nem robban azonnal, épp el is fordulnak már, hogy fontosabb dolgokkal törődjenek, amikor kiemelkedik a házak között a démon.
Az íjászok azonnal nyilak erdejével borítják be, de vagy hatástalannak tűnnek a pontos és erős elf lövések, vagy lepattannak a csontpáncélról.
Az arany sárkány is felpillant a tornyosuló lényre. Ilyet még nem látott hosszú élete során, pedig sokféle tapasztalatot szerzett a hétszázharminc év alatt.
Nem várat sokáig magára, egyből elindul a lény felé, aki máris a környező házakat kezdi szétverni hatalmas ökleivel.
Első pillantásra nem tűnik túl okosnak, de várni kell még az ítélettel. Tartogathat még meglepetést.
A sárkány egészen közel megy hozzá. Úgy látszik, hogy egyes tündék már lándzsákkal is megrohamozzák a démont, de az, amikor az első a lábába állítja a lándzsa hegyét, felhördülve csap és a lándzsa fogpiszkálóként törik el.
Az elf harcosok egy része már a romos, vagy még álló házak tetejéről támadja a démont, és bár a kardokkal a vastag bőrt még képesek is bemetszeni, de ez sem kottyan meg neki.
Addigra ér oda Kain is.*
- Vuurbal!
*Két keze között egyre növekvő, kékesfehéren izzó gömb jelenik meg, amit mikor már több emberfejnyi méretűre nő, hozzá is vág a démonhoz.
A hatalmas szörnyetegen sercegve robban szét a gömb, testén elektromos szikrák futnak végig, s üvölt is, de nem zuhan a földre.
Inkább csak még dühösebbé válik, és csap is jókorát a kis fekete mágus felé, aki ilyen kellemetlenséget okozott neki.
Kain nem figyel eléggé, vagy csak meglepődött a támadás hatástalanságán, de a hatalmas ököl elsodorja és fel is kenődik nagy nyekkenéssel az egyik elf épület falára. Lassan csúszik le a földre, és beletelik kis időbe, míg összeszedi magát és bár fáj mindene, talpra kászálódik.
Eközben az elf katonák ismét támadásuk alá vonják a démont. Van, aki szintén bevet már mágiát, de ugyanolyan hatástalan, mint Kainé.
Az arany sárkány immáron szakadt, égett fekete kabátjában ismét elindul a szörny felé.
Még fogalma sincs, hogy mit is kellene tennie.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Carnë
Föld nimfa - Oresad nimfa
avatar

Hozzászólások száma : 62

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-07, 10:04 pm

* A raktáros ellen harcoló mágus varázsigéket használt, hogy ellenfelét leterítse. Könnyű dolga volt, hiszen az ilyen fajta mágiák nagyon hatásosak tudnak lenni a kézben fogott fegyverek ellen. Jöhet ezer kard és dobó tőr, egy jól irányított mágia és annyi a vele szemben állónak. A fegyvertáros ügyesen harcolt és bátran, de a mágia ellen ő sem tudott sokat tenni. *
- „ Resectum tracta „ – hangzottak a mágus szavai –
* A szavak hatására a raktáros gyors repüléssel vágódott neki a falnak, majd eszméletlenül, fekve maradt.
A történtek hatására a nimfa nagyon meglepődött. Azt tudta, hogy az ilyen fajta mágiák nagyon hatásosak lehetnek, de azt nem gondolta, hogy ennyire. Hirtelen a kezében lévő kardra tekintett, és kicsinek, és gyengének érezte magát. *
~ Egyedül a mágia ellen? Valószínűleg azért söpörte el a férfit olyan gyorsan a csata helyszínhelyéről, hogy egyedül maradjon vele! Igazságtalan egy helyzet az biztos! ~
* Carnë most hirtelen inkább „gyenge nőnek” érezte magát, mint bátor harcosnak. Habár annak is pontosan tudatában volt, hogy ha ilyeneket gondol, azzal még inkább megkönnyíti a mágus dolgát! Ő varázsigét nem tudott, de hirtelen eszébe jutott a raktár előtt szobrozó két őr. A gondolat menetét hirtelen újabb varázsige zavarta meg. *
- Flamma pila!
- Hahóóó! Őrök az ajtónál! Nagy gondban vagyok! Három tűzgömb közelít felém nagy sebességgel! Segítsééééég!- hangzik a segélykiáltás –
* Nem volt elég a három tűzgolyó, még a mágus is támad a kardjával. Carnë nem tudta, hogy elég hangos, és hallható volt-e az imént elhangzott kiáltás. Abba viszont biztos volt, hogy a segítség nem érkezik meg a kellő időben. Lenézett hát a földön szanaszét heverő fegyverekre és szerencséjére ott hevert mellette kettő elf pajzs. Felkapta őket, és ezzel kivédett kettőt a három tűzgolyóból. Ez a pajzs, amit a nimfa használt, láthatóan az erősebb fajták közül lehet. Egy gyengébb változat nagy valószínűséggel nem védte volna ki így ezt a támadást. *
- Üdvözöljük kedves Hölgy! Megérkezett a segítség, reméljük nem jöttünk túl későn! - kiáltott a raktár bejárata felől érkező őr –
* Közben látták az őrök, hogy egy tűzgolyó még hátra van, és mögötte a mágus is. *
- Reméljük, hogy mára kifogyott a mágiákból! – mondta Carnë a hirtelen pajzzsal a kezében elé vágódó őrnek –
* Ez az ugrás kísérlet sajnos nem volt túl sikeres, mert a védő pajzs nem mutatkozott elég erősnek, így ez a védekezés az őr életébe került. Magát a golyót megállította és ezzel a nimfa életét is megmentette. *
- Köszönöm!– Carnë szomorúan csak ennyit tudott mondani –
* Bátor cselekedett volt, amit a férfi véghez vitt. Társa közben a mágus ellen harcolt, nem volt vele könnyű dolga. Annyira lefoglalta a küzdelem, hogy csak később vette észre, hogy társával mi történt. Láthatóan megviselték a történtek. Mintha ezek után a koncentrációját is elveszítette volna egy pillanatra. Carnë igyekezett a segítségére menni. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1152

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   2011-09-08, 1:56 pm

//Arthan, Carnë, Mitsuko, Gylnar, Thalion, Lothár, Kain//

*A városon egyre nagyobb a nyomás. Olassië lombpajzsán a mágusok tüze egyre nagyobb réseket szakít és mivel kevesebb vízpumpa működik, a szabotőrök támadásai miatt, gyorsul a lyukak növekedése.
Gylnar nem véletlenül kért segítséget, az őrség és Thalion hathatós közreműködése bizony jól jött és a támadó sötét elf végre eltűnik a közeléből, átka pedig elmúlik a férfin.
Az őrök újra dolgozni kezdenek a vízpumpával és a vékony vízsugár hála az elf mágiának és a katonák fizikai munkájának már ismét a lombok közé csapódik.
Mitsuko erejét valóban igénybe vette a sötét elf legyőzése és a vízzel való varázslat, s nem lehet azt mondani, hogy ha ilyen méretű varázslatokat használ, párjának vére mindig ki tudja majd segíteni.
Lothár újabb sikeres küzdelmen van túl, bár az arcán szerzett égési sérülések még csak most kezdenek el igazán fájni.
Lassan a falakon az elf harcosok is végeznek a szabotőrökkel, akik vagy köddé válva tűnnek el a vízpumpák mellől, vagy pedig elesnek a védőkkel folytatott küzdelemben.
Lothár egy rövid pihenőre számíthat, bár mellé érkezik néhány katona, hogy működésbe hozzák újra a vízpumpát. Sietve fognak hozzá, mert a lombkorona egyre rosszabb állapotban van.
Arthan varázslata az utolsó pillanatban lép működésbe a mágus felett. A torony teteje eltűnt, csak félig leomlott falak meredeznek körülöttük.
Valamit sürgősen kezdenie kell a mágussal, mert ő látja legközelebbről a lombkorona összeomlását, s kétsége nem lehet afelől, hogy a támadás hamarosan meg is indul lefelé, varázslata pedig nem béníthatja meg a végtelenségig a másik varázstudót.
Kain csattanós választ adott az őt kritizáló elfnek, azonban hamarosan kisebb gondja is nagyobb ennél.
A démon, akivel szembeszáll emberi alakjánál jóval erősebb, s bár az elfek nyilai képesek sebesüléseket okozni neki, ahogy kardjaik is, azok meg sem kottyannak a monstrumnak.
Első támadásának gyászos eredményeképpen felkenődik a falra az arany sárkány, de dicséretesen nem adja fel.
Talán elkél még neki a segítség, habár a tündék is hevesen támadják ellenfelét.
Pedig a démonnak is megvan a sebezhető pontja, s ha meglelik, végezni is tudnak vele.
Carnë küzdelme is komoly erőket vesz igénybe. Az elf őrök segítségül hívása okos ötlet, de egyikük hamar el is esik a küzdelemben.
A másik is segítségre szorul, s a nimfa jó, ha mindent megtesz az érdekében.
Az elf harcos fizikailag a mágus fölé tud nőni, gyorsabb és erősebb is nála, de mágiában nem veszi fel a versenyt vele.
A mágus az elf feje felé bök, majd öklét összeszorítva ujjával a szemére mutat neki.*
- Hein hallir!
*Az elf harcos megtorpan, ahogy fejében elterjed a zsibbadás, majd a szorongás lassan megbénítja. Legszívesebben összeroskadna a félelemtől. A mágus már emeli is kardját, hogy egyszer, s mindenkorra kivégezze a harcost, aztán pedig a nimfát is.
Carnënak gyorsan kell cselekednie, ha le akarja győzni a mágust.
Eközben a város lakói láthatják, amint a lombkoronát lassan elemésztik a lángok és bár még nincs város méretű lyuk a lombokon, sok nagyobb rész van már, amin ráláthatnak Filnoren várára.
A repülő vár falain láthatóan mágusok, sötét elfek tucatjai állnak, s tűzvarázslatokkal bombázzák a lombkoronát, amíg egy nagyobb darab megint le nem szakad belőle.
Ez utóbbi Olassië főterére hull.
A hirtelen csend vészjósló, s a sötét harcosok fentről farkasszemet néznek a lenti védőkkel.
Csak egy pillanatig tart, mert a következőben már nem a lombkoronát célozzák, hanem tűzgömbök, lángcsóvák és egyéb tűzvarázslatok sokaságával árasztják el Olassië városát, sok helyen lángra is gyújtva az éghető anyagokat.
Így gyullad ki a fegyverraktár teteje is, amiben Carnë küzd.
A palotára ismét külön figyelem fordul és lángoló tűzlabdák sokasága zúdul Thalionékra.
A falak is kapnak belőle bőven, így Lothár is láthatja, amint egy lángoló tűzmadár egyenesen felé tart, s követi azt még számtalan tűzlabda.
A démon környékét is tűzzel bombázzák, hogy megkönnyítsék a szörnyeteg dolgát.A védők elsőként saját épségükre kell, hogy figyeljenek, több vízpumpa is megsemmisül és sok másik szintén megsérül, majd néhányan megpróbálják oltani a város lángba boruló részeit. Aztán ismét beáll a csend.
Arthan az első, a még álló toronyban, aki láthatja, ahogy furcsa lények kezdenek alászállni a várból.
Szemmel kivehető, hogy ork harcosok hada ereszkedik lefelé, lepedőszerű anyagokba kapaszkodva, s ezek a vitorlák, vagy ernyők segítségével landolnak. Persze ereszkedés közben nem egyet lelőnek közülük az elf íjászok, de nagyon sokan célt is érnek. És harcba bocsátkoznak Olassië védőivel.
Megindul az igazi ostrom.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Olassië, az elfek városa   

Vissza az elejére Go down
 
Olassië, az elfek városa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 10 ... 17  Next
 Similar topics
-
» Sötét elfek leírása
» Erdei elfek leírása
» Elhagyatott város
» Denver városa
» Elfek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Középvidék :: Olassië-
Ugrás: