LANURIA
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Kezdőlaphttp://newagelaGalleryKeresésRegisztrációBelépés

 

 A Főtér

Go down 
+24
Mitsuko Midnight
Hossin
Nadia
Balál Tangeran
Kesa Klensbane
Silarona
Kain Namelyr
Gomora
Lothár Von Falkenhausen
Aldo Barras
Markus de Berend
Vogon Beebebrox
Nawarean
Merilien Lumel'Auvrea
Furia
Regélő
Sydney H. Low
Hisame
Alex Ian Keegan
Görbelábú Frikk
Aurora
Aventhis
Helna
Áron Minden
28 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6 ... 9, 10, 11 ... 13 ... 17  Next
SzerzőÜzenet
Nawarean

Nawarean


Hozzászólások száma : 1461
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-06, 9:08 pm

*Meditálok még egy kicsit, hallom ahogy a mágus búcsút int nekem, majd a lánnyal együtt kilép a romok közül. Elvégre csak egy ember lépett ide be s kettő ment ki. Talán kis megnyugvást jelent ez számomra, még egy kis időbe telik mire összekaparom magam. Körbe tekintek, sehol senki. Egyedül maradtam, s valamiért ez baljós érzésekkel telít el. Hallom ahogy egy üvegcse a földre hull a zsebemből. Furcsán nézek rá, nem értem mikor kerülhetett az oda. S azt sem tudom mi lehet benne. Rámarkolok, kiveszem kupakját s beleszippantok egyet. Vér illata van, összekeverhetetlen. Még vadalanban szereztem attól a szárnyas lénytől. Elképesztő, hogy meg tudok felejtkezni dolgokról. Bele nyalok egyet, semmi különös íze nincs. Talán varázslény volt, s mint ilyenek sok dolgot hordozhatnak a vérükben. Vállat vonok, majd vissza rakom zsebembe, később talán még lesz módom kideríteni mit is tesz velem. De most nem sok időm van kísérletezgetni. A táncok hamarvást vissza térnek belém ahogy a méreg elillan belőlem, s mivel már nem hátráltat, így a gyógyulásom is sokkal gyorsabb mint eddig volt. A csata zajai kintről, behallatszanak. Mi tévő legyek, bújjak meg vagy menjek s segítsek. Nehéz kérdés, s ha elbukunk talán mindegy is lesz, hogy az elsők között hullok el vagy az utolsók között. Felállok, s eldöntetett a kérdés. Nemelyr nyomába szegődök, elhagyom hát a rejtekhelyet. S mire utol érem az újdonsült barátomat ő máris a csata közepén leledzik. S villámokat szór a lényekre. De mindenre nem figyelhet, ismét azok a lények. Akik társával nemrég meggyűlt a bajunk. Fegyveremre markolok, látom ahogy az egyik teljes sebességből nekem ront.

/Még folytatom csak elfogyott az időm //
Vissza az elejére Go down
Aldo Barras
Vörösköpenyes
Aldo Barras


Hozzászólások száma : 470
Életkor : 134
Munkahely : Vándor

Character sheet
Nép: Külhoniak

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-07, 10:36 pm

-Mindent bele Markus! Fedezlek!
*Kiáltotta oda, mielőtt a gyerek feje eltűnt a földben. S ha nem vigyáz, az ő feje is eltűnik, mégpedig a nyakáról, ugyanis egy odaérkező skorpió elkezdte az ollóit csattogtatni felé.*
-Mi tartott ennyi ideig, te benga állat?!
*Kardján a lángok újra felvillantak, de egy másodpercre gondolkodóba esett.*
~Mi lenne ha újra felhúznék egy tűzfalat e pajzs köré, s megpróbálnám életben tartani, amíg csak erőm engedi? Akkor biztosan nem férkőzne semmi a közelünkbe és nem zavarhatná meg az áttörést a pajzson.~
*Egyre nagyobb aggodalma kezdett helyénvalónak bizonyulni, amint körbetekintett a téren. Minden irányból csak rovarok, skorpiók, hosszúlábúak igyekeznek erre. Nagyon úgy néz ki, hogy nem tetszik nekik az, amit Markus művel.*
~Fel kell húzzam a tűzfalat, hogy kívül tartsam őket! Egyedül nem tudom meddig vagyok képes távol tartani a veszedelmet Markustól...Hé, várjunk csak, ki az ott? Balál nőcskéje! Több tíz hosszúlábú kíséretében...Most tényleg ide húzza nekem őket?...Arra meg egy másik nő, vörösköpenyben! Az is ide tart? Remek! Az is ide tart!...Miért most kell felém fussanak a nők, amikor pont egy falat akarok felhúzni? Eddig hol voltatok kisasszonyok?!...Mi a fenét csináljak most?~
*Persze meg van az esély rá, hogy nem sikerül a varázs, de ha mégis, csak azért nem kockáztathatja a fal integritását, hogy átengedjen két embert rajta. Viszont, ha kívül hagyja őket, szinte biztos, hogy nem jutnak ki élve az újra megtelni látszó főtérről.*
-Kicsit nem szednétek jobban a cipellőiteket, HÖLGYEIM?!
*Kardját maga elé emeli, hogy kivédhesse az odaérkező skorpió szerű lény első csapását...*
Vissza az elejére Go down
Silarona
Vörös sárkány
Silarona


Hozzászólások száma : 297
Munkahely : Néha van, néha nincs

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-08, 2:36 am

//Mese - Kain, Nawarean és sok meghatározhatatlan Smile //

*Felvonja a szemöldökét. Eseménydús út? Mi tehette ennyire eseménydússá?
Furia nevének hallatára összeharapja ajkait. Nem akar belegondolni, hogy mennyi eséllyel végződhetett volna máshogyan az ősi támadása, hogy mennyi esély volt arra, hogy többé nem látja Kaint.
„Ő tud rólad”. Hiába volt tisztában vele, hogy ez lesz, most a maradék vér is kifut az arcából. Aprót mozdulva Kain felé hajol, s ha hagyja, megérinti ajkaival az övét. Bűnös figyelmetlenség egy eszét vesztett városban, de erre most szüksége van. Egy végtelennek és mégis rövidnek tetsző pillanatra kizárni ezt az őrült világot, a halált, a fájdalmat - az elmúltat, az itt lévőt és az eljövendőt.
Nem bánta meg a döntését, amivel megpecsételték a sorsát. Felmerül benne a fekete sárkány képe, ahogyan akkor látta, mikor először és utoljára találkozott vele – emlékei szerint. Akkor még úgy tervezte, elmegy majd a Völgybe is. Ennek a lehetősége most elenyészett, de a vörös sárkányban mégsem veszteségként jelenik meg. Csupán elkerülhetetlen, ám mellékes velejárója a szerelemnek, ami az egész életét felmelegítette. Ilyen elkerülhetetlen velejáró Furia bosszúja is… A remény és a félelem az iránt, hogy megtudja-e kettejük kapcsolatát, furcsa űrt hagy maga után. Talán egyfajta megkönnyebbülés is.
A halott város, mintha csak féltékenységből tenné, visszarángatja elkalandozó gondolatai közül, nem hagyva esélyt rá, hogy akár csak fejben is kilépjen az idő sújtotta falak közül. A vékony ujjak újra ráfonódnak a kecses pengére, és egy tizedmásodpercig megszorulnak rajta. Az elf bőrbe bújtatott sárkány izmai mozdulásra készen feszülnek meg. A kék szem körbevillan.
Egy harmadik hosszúlábún akad meg a tekintete, de mielőtt akár mozdulhatna, egy ismeretlen penge nyit utat a lényen keresztül. Az elf megfeszül. Botorság lenne még egymás ellen is harcolniuk, de nem bízik az újonnan érkezőben. Nem engedheti meg magának.
Közben küzd a rátörő émelygéssel, mely az elpusztult hosszúlábúak utolsó hagyatéka.
Az érkezett szavait hitetlenkedve fogadja. Nem is a segítségkérés, inkább a szavakból sütő magabiztosság és öntudat az, ami furcsán hat egy sebesült, űzött ember szájából. Mintha a fehér hajú rosszul mérte volna fel a címzettet.
A sárkány szóra észrevétlenül megváltozik a nő mimikája. Honnan és mit tud róluk ez az idegen?
„Szarul néztek ki” „akárcsak én” …. Az egész merész hangvételben megfogalmazott monológ kezd abszurdnak tűnni, ahogy a megviselt felsőruházat a földre kerül. Az idegen az életét tette kockára egy esélyért – vagy talán csak egy elodázott halálért.
A csupán a társa tartozékaként kezelt lány felvonja egyik szemöldökét. Egyre kíváncsibb ennek a kimenetelére. Ahogy Nawarean tenyere felnyílik a kés nyomán felvillan benne a kérdés, hogy vajon a fehér hajú meddig képes elmenni. Habár a seb valóban gyorsabban gyógyul az átlagnál, annyival nem, hogy ilyen helyen, ilyen helyzetben a test könnyedén vegye a plusz sérülést. A vér a földre csöppen.
Az elf továbbra sem mozdul. Igyekszik készenlétben állni, de közben pihenni is. Nem dobhatja csak úgy sutba ezt a kevés időt, mert talán később megszenvednék. Most vissza kell nyernie az erejét, legalább egy részét. Összeszorított fogain keresztül szívja be a levegőt, még mindig makacsul ellenállva az émelyítő kényszernek.
Elkapja Kain tekintetét. Szeretne segíteni a harcban, mégsem mozdul, csupán még inkább figyel – környezetére éppúgy, mint az előtte zajló küzdelemre. Most csupán teher lenne. Már nem csupán az émelygés miatt szorítja össze a fogait. Hétszáz év alatt nem tudott felkészülni arra, hogy egy ilyen helyzetből kivehesse a részét.
A lényt végül az egy helyre érkező csapások összessége teríti ki. Mintha sajátos bosszújuk lenne ezeknek a furcsa létformáknak, az émelyítő, mérgező gáz. Az elf összegörnyedve enged végül a kényszernek, amely felülírta mindhármuk akaraterejét. Mindeközben a varázslat, mely a seb gyógyításán munkálkodik még mindig, egyre érezhetőbben hat.
A kérdésre válaszul felmosolyog Kainra. Kicsit torz ez a mosoly: a féltés, a fájdalom és a mérgezés torzítja el. Mégis benne van, ami a legfontosabb: a tudat, hogy mindketten élnek.*

- Én rendben vagyok. - *Nem mondja ki hangosan, de érezhető a másik mondat is. „Érted aggódom”.
Még egy kicsit nem áll fel. A köveken támaszkodva próbálja rendbe szedni magát a mérges gáz után. Így követi pillantásával kedvesét, aki a csata végén mégis segít a furcsa idegenen.
Amikor Kain kezét nyújtja felé, a vékony ujjak rákulcsolódnak a megviselt, erős kézre, s habár nehézkesen, de az elf is talpra áll.
A lassan magához térő harcos kérdésére csak biccent. Mit lehet erre válaszolni?
Máskor talán grimasszal fogadná a feléjük áramló hosszúlábúakat, de most csupán tudomásul veszi jövetelüket, s megszorítja tartását a kardon.
Kain szavait mintha meg sem hallaná, csupán ujjainak rezdülése és finom jelzése az, mellyel reagál. A szavakra a küzdelemről csupán egy halk beleegyezést mormog. Tudja ő is jól, hogy milyen kockázattal jár az a végső menedék. A burok alatt nem csupán tudatlan emberek vannak, s ha a lények invázióját túl is élik, sárkány alakjuk felvétele még utána is az életükbe kerülhet.
Különválva lépnek ki a fedezékből, s hiába az arany sárkány azonnali támadása, csupán a lények felét, ha a túlvilágra – vagy ahová ezek kerülnek – küldi vele.
Silarona kissé oldalrább lépve emeli az elf pengét. Az első hosszúlábúra, mely kiszemeli magának, erővel súlyt le, a törzsét célozva, még kihasználva kezdeti előnyét. De ha el is találja, a lény társai még nem fogynak, s a lány egy pillanatra képtelen rájuk koncentrálni, ahogy a két humanoid lény céltudatosan feléjük érkezik. Nem múlhat sokon, hogy megszenvedi-e még ezt a pillanatot, mert vagy a csapását túlélt hosszúlábú, vagy annak egy hasonszőrű rokona már közelít felé, könnyű prédának látva a sebesült sárkányt. Ő már nem tud újra a törzsre célozni, az ellen már túl közel került, s könnyen véget érhet a küzdelem, ha csak aprón is, de elvéti. Először az éles lábaktól kell megszabadulnia. Lendítve küldi útjára a pengét.*
Vissza az elejére Go down
Kain Namelyr
Arany sárkány
Kain Namelyr


Hozzászólások száma : 2045
Életkor : 743
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-08, 11:20 am

// Mese: Sendel romjai közt - Silarona, Nawarean... //

*Az arany sárkány fél szemmel látja, hogy a kétlábú magát bámulatosan gyorsan szedte össze.
Már ott van a közelükben. A hosszúlábúak ellen hatásos volt ugyan a rájuk küldött varázslat, de a sárkány erejének fogyatkozását mutatja, hogy közel sem annyira, mint várta.
Jól tudja, hogy most Silaronának magára kell vigyáznia, ez a hely itt, most egy mészárszék, mert csatának nem nevezné.
Bárhonnan jöhet ellenség, így nem figyelhet folyton a háta mögé.
A villámok hátrébb vágták a hosszúlábúakat, s így az arany sárkánynak, amíg a túlélők újra talpra kecmeregnek, van ideje felmérni a terepet. A rendkívül gyorsan mozgó humanoidok nem kerülhetik el figyelmét, s nagyon is jól tudja, hogy ezek, főképp neki, sebesült kétlábú testében veszélyes ellenfelek. Nem érzi magát egyértelmű esélyesnek, de nem is hagynak időt latolgatni a lehetőségeket. A sötét szemek összeszűkülnek, ahogy megmarkolja a narancsköves kard markolatát.
Nincs is már ideje, hogy Nawarean harcát figyelje, annyit tesz, hogy távolabb tartsa Silaronától a humanoidot, ő maga lép előbbre, ezzel is csökkentve saját idejét az összecsapásig, valamint a távot a közte és lény között.*
- Lig degens!
*A kard arany színnel izzik fel, majd mintha kettővé válna, úgy tűnik, de ha ebben a pokoli katlanban lenne ideje bárkinek is megfigyelni, nem tudná, mert az arany sárkány már vág is velük a lény felé, hogy megelőzze a csapást.
Az egyik aranyszínű penge sebesen száll a támadó felé, de az arany sárkány már látta, milyen gyors tud lenni.
Nem építhet arra, hogy ilyen könnyen feltartja, s arra sem, hogy gyorsabb az ellenfélnél.
- Umme ngabo!
*Pajzsot idéz saját teste köré, mely nem tartja fel a felé szálló fogazott fegyverszerű testrészt, de remélhetőleg az elhajlás, amit már a testén lévő sebesülések, zúzódások is akadályoznak, még elég lesz, hogy kitérjen. A fájdalmak szinte egyként hasítanak több helyen is a testébe.
Ha a pajzsba lép a nyúlvány, az elektromos védőpajzsból az elektromosság azon keresztül futhat a lény testébe elektromos kisülésként, amit áramütésként érezhet.
Namelyr kardját ezúttal szúrja, hogy az ellenfél testébe juttassa. Fogait összeszorítja, hogy az újonnan érkező fájdalmakat könnyebben viselje.
Ha ez sikerül, máris újabb igét kiált. A kard maga is vezetheti saját pajzsán keresztül az elektromosságot.*
- Die vlam van 'n draak!
*S ránt a pengén, nem kifelé, csupán fordítva, oldalirányba, hogy minél súlyosabb sebet okozzon vele. Ez az izzó penge talán elegendő lehet, hogy a lényt kivégezze, de ehhez szükséges a körülmények szerencsés összjátéka, hogy legalább néhány varázslata, s védekezése sikeres legyen. Nem akar itt meghalni különös, idegen lények rágói között, vagy átdöfve csápokkal, nyúlványokkal. Silaronával akar még élni egy keveset, amit az ősiek és az istenek engednek nekik.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Nawarean

Nawarean


Hozzászólások száma : 1461
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-10, 2:01 am

*Látom rajta az egyik engem szemelt ki míg a másik Nemelyrre koncentrál. Amilyen gyorsan csak lehet elemzem a helyzetet, végig mérve minden lehetőséget csak egy kiutat találtam. Ha más nincs a sárkányt harcképesen kell tartanom. A lányra tekintek ki szinte már reményt vesztve csapkod a kardjával. Majd a felém tartó lényre terelem vissza figyelmem, ahogy az támad, rögvest a gyors táncába lépek. Még nem teljes az erőm, viszont már épp elég gyors vagyok hogy kitáncoljak a támadása elől. Mire már a másodikat megindítaná nekem hűlt helyemet találja. Majd a lány mellett termek, végig húzom kezemet az ezüstös pengén. Majd a lány csupaszon lévő testrészére rakom a vérrel áztatott kezem. Ha a vér utat talál magának valamely sebén keresztül a hatást nem sokkal később meg is fogja érezni. Ahogy tennék így a férfival ő valamilyen védőpajzsot vont maga köré. Mi hátrálásra kényszerít, nem csak ellenfelét de engem is. A lány mögött maradok, majd a hátamat az övének vetem.
- Hamarosan érezni fogod... a sebeid meggyógyítása helyett először a mérget próbálom kivonni belőled. Tarts még ki...
*Majd a humanoid lényre pillantok, aki ismételten felém tart.
- NEMELYR! Vedd le a pajzsod!
*S közben magára hagyom a lányt, aki immár az életpecsétem hatása alá fog kerülni. Hisz az átokpecsétjeim is pont így működnek, ez alól a gyógyító pecsétem sem kivétel. Ha a mágus még időben véghez viszi a pajzsának levételét vele is azon nyomban megpróbálom megosztani a pecsétet, ha a humanoid lény nem lép előbb akcióban mint ahogy a férfi tenné azt.
Eközben a lány testében már a pecsét felvette a méreggel a harcot, s a rajta levő gyógyige ezt felgyorsítja, s mivel a pecsétemnek már másodszorra van dolga ugyanazzal a méreggel, így ismeri is azt. Könnyebben készteti a lány immun rendszerét a méreggel való harcra. S remélhetőleg nemsokára ki is vonja azt a szervezetéből. Majd megkezdhetem a gyógyítását. Viszont mindennek a hátránya, hogy saját magamat nem vagyok képes ugyanazzal a sebességgel gyógyítani mint eddig. S ahogy a lány kissé erőre kap, fel kell benne oldanom a pecsétemet, hogy a férfire tehessem át azt. Hármunk között még kevesebbet tudok fordítani a személyek gyógyítására.
Vissza az elejére Go down
Balál Tangeran
Szürkeköpenyes
Balál Tangeran


Hozzászólások száma : 690
Életkor : 51
Munkahely : Szabadúszó

Character sheet
Nép: Mágusok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-12, 8:56 pm

// Sendel romjai közt- mese//

A szürkemágus teste ernyedten, mozdulatlanul ül a hideg falnak és zsákjának támaszkodva. Nem lélegzik. Utolsó halk sóhajával mintha kiszállt volna belőle a lelke, hogy látóhoz mérten utazzon az Istenek mezejére. Úgy érzi már régi restanciája ez, találkozni egy Istennel, aki talán segít neki utat találnia, vagy felfedeznie múltja rejtett foszlányait, miket Adennel kezdtek feltérképezni. Vagy talán kiderülhet, hogyan szabaduljon a feketemágus szörnyű átkától. Ha nem sikerül, vagy nem kap segítséget, talán még dönthet úgy is, hogy soha nem tér már vissza, ne legyen Lanúriára oly veszélyes a személye. Csak az a szőke kölyök s a szőke copfos kicsi lányka meg annak a különleges ezüst szempárnak a tulajdonosa ne lenne! Még Nawarean is képes volna megérteni őt...de ők hárman sokkal mélyebbre vésték magukat kérges szívébe annál, amit könnyű onnan kitépni.. Mindegy, neki most találkozója van Dremerrel. 
Kigombolt ingnyakában szinte észrevétlen lapul meg a sötét kristály, mely mintha magába nyelte volna Balál végső cseppnyi életerejét. Ki venné ezt észre? 

//szerk. megj.: Valahol szeretném kijátszani ezt Dremerrel! Köszi szépen a lehetőséget! Éljen a nyááár!//
Vissza az elejére Go down
Gomora
Vörös sárkány
Gomora


Hozzászólások száma : 134
Munkahely : sárkány, tekercskészítő

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-13, 12:56 pm

A sárkányleány örömmel nyugtázta, hogy ellenségei figyelmét ismét elvonja valaki más, legalább csak részben. Ráadásul a mellette harcoló páncélos lovag már kipróbált veterán ilyen szempontból, hiszen az első sebeket is közösen ejtették a szörnyön.
-Respa novo! -int sérült végtagjával a felé érkező nyálkára. Csak remélheti, hogy sikerül még időben visszalökni őket.
Az érkező ollót az ép lábának ujjai végén lévő jóval ellenállóbb karmokkal hárítja, de nem frontálisan, csak bele akasztja őket a skorpió mellső végtagjába, ezzel megakasztva őt. Igyekszik kerülni ezekkel a négy méter magas lények fegyvereivel a közvetlen érintkezést. Ám félelmei nem gátolják meg, hogy ha sikerült az újabb hálós támadást védenie, akkor újult erővel rugaszkodva neki a felemelkedésnek igyekezzen föntről megkerülni és a farkát vesztett hátán landolni. Az első ilyen lény, akivel találkozott, nem tudta első csápjait úgy hátra hajlítani, hogy elérje őt ott. Így viszont adottnak látja a lehetőséget, hogy karmait a kitin alá mélyesztve megsebezze és ha sikerrel jár, ketté és vágja a nagy dögöt.
Nem feledkezik meg hű csalijáról sem. Ha sikerült a manővere, akkor fogaival egy őfelé mozgó lárvára harap odafentről, így kicsit talán visszatartja a közelében lévő két lény utánpótlását, bár ez csak csepp a tengerben. Eközben a vörös farokkal és annak csontvégződésével úgy csapkod a nagy méretű ellenfelére, mintha csak segíteni akarna a legyeket elhessegetni a nem rég elvesztett kitines helyett. Bár ezek akár egy lovag pajzsát is összetörhetnék, de most nem a megszokott apró ellenfeleivel néz szembe.
Vissza az elejére Go down
Markus de Berend

Markus de Berend


Hozzászólások száma : 89
Életkor : 20
Munkahely : Nincs

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-13, 1:15 pm

// Mese- Sendell romjai közt - Aldo és a zöldköpenyes mágus(?) //

Aldo robbantása következtében a föld kicsit meglazult ugyan, de tőreim bármilyen élesek is voltak, két karom minden erejére szükségem volt. Ástam én, minmt a pockok, a kitúrt földdel is küzdöttem, a levegőről nem is beszélve. Szállt ott por és még ki tudja micsoda, de lelkesedésem töretlen volt.
Oda kell jutnom, ha fene fenét eszik is! Ez volt az első gondolatom, ez az utolsó, nincs máss út, fel kell ébresztenem a zöldköpenyest. Nem alhatja át ez a szerencsétlen, míg az egyszer már elesett Sendel védői itt pusztulnak szörnyű kínok között.
Alig haladtam négy tenyérnyit, amikor a fülem zúgásától azért hallottam a csatazajt. S mintha nőkkel beszélne Aldo mágus. Mindjárt! Mindjárt! Még egy kicsit, most kéne felfelé fúrni, a bura túlfelén lehetek. Mindig mondom, micsoda áldás a karcsú alkatom! Keskeny járat is megteszi. A féreg vagyok. Magam vagyok a féreg! Pehelysúly és karcsúság! Ez kell a túlélshez! persze az izomerő s kitartásom se mellékesek...csak mindkettőből kifogyóban vagyok, .A fejem azonnal ki kell szellőztetnem. Segítség! - kiáltok befelé! Alig van levegőm! Most ki...! Most!!! MOST! Még egyet és még! A föld mintha puhább lenne, ez már a közvetlen felszín!
Vissza az elejére Go down
Kesa Klensbane
Szürkeköpenyes
Kesa Klensbane


Hozzászólások száma : 306

Character sheet
Nép: Mágusok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-13, 1:48 pm

// Aldo és Markus //


* A Klensbane ház örököse, hiába szedi lábait oly gyorsasággal, ahogyan csak tudja helyzetében. Kénytelen olykor hátrafele fordulni, hogy láthassa egyre csak csökkenő előnyét a fránya rovarokkal szemben. Újfent tudatosul benne, mekkora őrültséget csinált az imént, mikor nem hagyta hátra, csaliként Balált, hanem inkább saját magára vonta a figyelmüket. Magában meg is fogadja, hogy az életben többször ilyen felelőtlen dolgot nem fog csinálni, már ha sikerül egyáltalán ezt túlélnie.
Idő közben lassan a lovon ülő két személy illúziójának is letelik az ideje, így aki esetleg látja a menekülő lovat, akkor talán azt is láthatja, amint egy gyors átvezető keretein belül semmivé válnak az utasok.
Aldóék felé közeledő Kesa füleit megcsapják a férfi szavai. Ha eddig nem lett volna kellően mérges a fiatal nemes, akkor ez a sürgetés is ép elég lett volna hozzá, hogy azzá tegye, de így csupán azonnal ellenszenvessé tette számára a férfit. Nem igaz, hogy nincs szeme, és nem látja, hogy olyan gyorsan közeledik felé, ahogy csak vékony lábai és egyre jobban szúró tüdeje bírja.
A fájdalmat azonban kénytelen leküzdeni, ha nem akar újra testközelben találkozni a rovarokkal. *
- Szedem én, de nekik több van! Inkább segíts!!
* Kiáltja végül vissza Aldonak, mikor már kezd kellően közel kerülni, hozzá pedig a rovarsereglet.
Ha érkezik Aldótól segítség, ha nem, Kesa nagyjából ugyanazzal a sebességgel rohan el a férfi mellett, amivel a rovaroktól menekült, és csak ezt követően kezd el lassítani. *
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-13, 3:45 pm

// Mese: Sendel romjai közt - Silarona, Nawarean, Kain, Balál, Lothár, Gomora, Lysanor, Nill, Kesa, Aldo, Markus //

*Vannak oly idők, melyek embert próbálók, oly idők, mikben nincs más, csupán a túlélésért folytatott ádáz küzdelem.
Ez is oly idő, Sendelben, a halott városban egy vészterhes éjszakán. A pillanat, midőn a város utolsó védője is elesik, most egyre közelibbnek tűnik, egyre-másra kerülnek fölénybe a megszálló rovarok erői, s nyomasztó túlerejük csak idő kérdése, hogy felőrölje a túlélők utolsó kimerült csapatait is.
Silarona, Nawarean, s Kain is ily kimerült erők immáron a téren.
Nawarean, ki képes volt talpra állni, s ekképpen újra harcba bocsátkozni, ha felhasználja gyógyító pecsétjének utolsó maradékát, saját testétől vonja meg azt, minek következtében ellenfele előtt rogy térdre erejét veszítve.
Előbbi pillanatban még halálán volt, s mint ismeretes a sárkány erőnövelő varázslata csupán a sárkány erejének bizonyos hányadával segítheti őt, s ezt saját testének javítására használta fel még a romok takarásában.
Silarona gyógyítást ekképp nem is nagyon igényel, benne még dolgozik az arany sárkány gyógyító varázslata, s miként Nawarean, ő is gyógyulóban van.
A lány első kardcsapása sikeres, noha a kitin valamelyest felfogta a hosszúkard vágását, ám még így is elegendő, hogy lassan, de biztosan kimúljon saját zöldes nedveiben fetrengve a rá támadó hosszúlábú.
A hosszúkard pengéje kellően hosszú, hogy a közelre ért lényt kampós lábaitól megszabadítsa, noha a következő két láb már együttes erővel rúg Silarona testére, s a lány hanyatt is vágódik a rúgás erejétől, távolabb csúszva a földön.
Az arany sárkány jól sejti, nem ő az esélyese az újabb összecsapásnak, minthogy korábban ketten kellettek a humanoid külsejű ellenfél elpusztításához.
A fénypenge, mi ellenfele felé repül, nem azt találja el, hanem távolabb egy hosszúlábút, mi csupán figyeli a harcot, mivelhogy ellenfele sebességének teljében kitér előle. Eme hosszúlábú viszont kettészelve dől el a földre.
A pajzs az, mi megmenti Kaint a lény első csapásától, ám az kellően erős ahhoz, hogy behatoljon, noha lassítva az eletromos erőtéren, mit a sárkány maga köré gerjesztett.
A fogazott testrész eléri, s meg is karcolja az arany sárkány karját, hisz sebei folytán nehezebben mozog, s még teljesen egészségesen is lassabb lenne ellenfelénél.
Azonban az elektromos pajzs lelassította ellenfelét, a kitörő kisülések felfutnak a kitinpáncélon, s a támadó farok már nem bír behatolni a pajzson belülre, miként a fájdalomban előretörő mérgező nyúlványok is besülnek az elektromos pajzzsal történő találkozáskor.
A szúrás sikeres, miként az izzó kard is súlyos sebet ejt, kanyarítva a felsőtestből egy jókora darabot ki.
A humanoid visítva zuhan a földre, lábaival kapálózva igyekszik ismét talpra kecmeregni, miközben ömlik zöldessárga nedve a nagy sebből. Végül nehézkesen farka segítségével áll talpra. Szembefordul a sötét mágussal, s újfent meginog, de tán lebecsülni hiba lenne, amennyiben támadás éri, még farka elég erős, hogy ellentámadni bírjon.
Nawareannak nem marad már ideje, s ereje sem arra, hogy másokat gyógyítson, ha életben akar maradni a harc hevében.
Nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ellenfele van oly gyors, mint ő, s ha időt szakítana Silarona gyógyítására, mire Kainig érne, már a hátába állna valamely fegyvere a reá vadászó humanoidnak.
Azonban ha a harcra koncentrál, még lehet esélye.
Ellenfele nem tudja, hogy védekezett-e már a nyúlványok ellen korábbi humanoid társa esetében, azonban már lendülnek is, sebesen, mint a kilőtt nyíl, s Nawarean nem feledheti el, hogy egyszer már lassú volt elkerülni mindet.
Azonban a mérgező csápok mellett ellenfele ismételten támadásba lendül, s ezúttal mindkét fogazott karnyúlvánnyal sújt egymást követőn, majd egyszerre, mintha széjjel akarná tépni velük Nawareant, ám csupán ezzel készíti elő a terepet a rúgásra. Nawarean mindezeket nem védheti ki, vagy a fogazott fegyverekből kap vágást, vagy pedig a karmos láb mélyed hasába, a levegőt is kiszorítva tüdejéből.
Balál, kit magára hagyott társa, lassan elhaló lélegzettel fekszik a fal mellett. Nincs a közelében hosszúlábú, mi rá vadászna, láthatatlan a környező ellenségek számára, ám lelke e pillanatban távol is jár e helytől, valahol messze-messze, hová élők ritkán jutnak.
Lothár ereje fogytán, s a rá támadók elől csak üggyel-bajjal, s páncélján keletkezett újabb résekkel képes kivonni magát, ám ez is csupán időleges menedék, hisz a csata kellős közepén van, ellenfelei újra támadnak.
Gomora sikerrel szabadul meg az újabb ragacsos nyálkától, s az első ollót sikerül is kivédenie, ám ellenfele sem oly lomha, mint gondolná. A másik olló még ép lábán ejt hasonló sebet, s a pikkelyeken a fénylő olló okozta seb átégve jut el a bőrön át a húsig is, újabb fájdalmat okozva a sárkánynak.
Nehézkesen jut fel a skorpiószerű lény hátára, azonban karmai elegek, hogy súlyos sebeket mérjen rá, ezzel is segítve Lotháron, hisz nem kell már tartania a méretes ellenféltől. Azonban újabb ragacsos nyálka tapad a sárkányra, s ezúttal immáron mindkét szárnyánál fogva húzza lefelé, a lárvák, s a hosszúlábúak tömege felé. Mindkét lába sebesült már, azokkal erős fájdalom lehet ellenállni eme erőnek.
A vörösköpenyes boszorkány, Lysanor és Nill is Aldohoz érnek, miközben a boszorkány újabb és újabb lökettel igyekszik távol tartani a rájuk törőket magától, de ereje fogyóban van. A harcok során túl sokat használta már mágiáját. *
- Mi a terved, fehér hajú?
*Lihegi, hideg kék szemekkel bámulva egy pillanatra a meglehetősen megviselt ábrázatú Aldora.
Egyúttal hátát a búra felé is fordítja, hogy botjával a közelítő Kesa mögé mutasson. A skorpió ekkor ér oda, elkerülve a fehér hajú mágust, az ollók felizzanak, s épp e pillanatban foszlik le a hús a mágusnő csontjairól. Tán lassabbnak gondolta eme óriást…már sosem tudjuk meg.
Újabb halandó esik hát el, s immáron Lysanor is Nill állnak csupán Aldo és a skorpiószerű lény között.
E pillanatban érkezik meg Kesa is, magára vonva a skorpió figyelmét.
Az menten a sebesen szaladó préda után veti magát, miközben a Klensbane ház örököse után rohanó hosszúlábúak serege Aldora, s a két másikra tör. Csattognak a rágók, s nyúlnak immáron a kampós lábak, hogy darabokra szaggassák őket.
Kesa után felvillanó ollók ott nyúlnak, hogy ugyanaz a sors várjon rá, mint nemrég Lysanorék megmentőjére.
Markus sebesülten is erejét megfeszítve ás rendületlenül, a földdel, kővel, porral teli keskeny odúban levegője is fogytán, midőn elkiáltja magát.
Odafent valami megmozdul. Tán a vékony, ámde tompa hang, avagy a korábbi robbanás rezgései nyomán, Elneiros felnyitja szemét.
Bambán nézi maga felett az egyre táguló, feketén ásító örvényt, majd barázdált arcára hitetlenkedés ül, midőn körbepillant a téren.
Ő nem ezt látta, nem így látta, tehetetlenül néz körbe, az idegen lények ott özönlenek, s gyilkolják le a városban lévőket, kik meglepő is, mily sokan vannak.
A zöldköpenyes mellett megmozdul a föld, felkészül, hogy lecsapjon a lényre, mi onnan tör felfelé, midőn feltűnik egy vékony kéz.
~Ember!~
*Ragadja meg, s húzza ki a gödörből, ám eztán mit sem törődik vele, félig neki, félig maga elé hebegi szavait.*
- Én nem…nem gondoltam…az istenekre! Ez nem lehet…a szöveg nem ezt írta…de akkor rosszul értelmeztem…akkor nem ez a megoldás…nincs is megoldás….!
De kell…
*Fordul vissza, s a gyűrött, papiroson futó szöveg mögött keresi azt, minek nyomán még azt hitte, megfejtette az istenek írását. Mekkora bolond volt, hisz azt halandó nem értheti! Homlokát ellepi a verejték.*
- Ablihi ang sa mga gahong sa kalibutan!
*Olvassa fel hangosan, mire újabb örvény nyílik ezúttal az oszlopok előzővel átellenben lévő oldalán odafent.
Elneiros rémülten pillant fel, hisze ez teljességgel lehetetlen! Ezt ő tette! Balga, öntelt kutató, ki azt hitte, megfejtheti azt, mi előtte oly sokaknak nem sikerült, s ezzel pusztulást hozott a városra!
De ha úgy nem…!
Mit sem törődve azzal, Markus esetleg tőrt döf-e hátába, avagy bordái közé, ismételten olvas.*
- Natubilak…as…gnohag agm as gna ihilba!
*Falfehér arca elárulja, nem tudja, mit tesz, nem tudja, mert eddig is rosszul gondolta az írás megfejtését, ám mást nem tehet, mint megpróbálja jóvá tenni.
Midőn a most megjelent örvény összeszűkülve tűnik el, szemei könnyel telnek, s tébolyult nevetéssel néz Markusra, majd ha az felhívja rá figyelmét, vissza a térre, hol még ugyanaz van az első örvény következtében.
Úgy fordul vissza, mintha most jönne rá, mit tett.*
- Natubilak as gnohag agm as gna ihilba! Natubilak as gnohag agm as gna ihilba!
*Ismétli el újra, s újra, s megremeg a város, földre hull minden idegen, s lanuriai élőlény, mikoron az örvény megremeg, s szűkülni kezd.
Szélvész, s az oszlopok tövétől újabb térhullámok, ezúttal a város széle felé közelítve sepernek át mindenen. Ki nem kapaszkodik meg, azt magával rántják, s így tesznek Elneirosszal is. A zöldköpenyes kapálózó lábakkal, papírjai társaságában repül a sötéten ásító örvénybe, s tűnik is el benne, Mindeközben a humanoid lények, a lárvák, a skorpiók, s azok maradványai is úgy bomlanak részecskéikre, s tűnnek le az örvénylő semmiben, mintha sosem lettek volna. Ám ugyanígy eltűnnek a halott lanuriaiak is, csontjaik húsuk, s minden apró darabkájuknak nyoma vész.
Hamarosan a búrák is feloszlanak, mind az oszlopok, mind a város fölé terpeszkedő lilás burok, s csupán a csillagok fénye, valamint a dermedt csend marad, valamint néhány visszahulló kődarab koppanásai, mit már nem nyelt el a bezárult örvény.*

//Amennyiben szükségesnek látom, még írni fogok. Smile //
Vissza az elejére Go down
Aldo Barras
Vörösköpenyes
Aldo Barras


Hozzászólások száma : 470
Életkor : 134
Munkahely : Vándor

Character sheet
Nép: Külhoniak

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-13, 7:15 pm

-Hogy mi a tervem?
*Tekint a vörös boszorkány irányába, aki akaratlanul is, de megszabadítja Aldot a skorpió ollóitól.-*
-Nos, ha minden jól megy, akkor nemsokára...
*A következő pillanatban a boszorkány holtan rogy össze.*
-...hagyjuk, most már úgysem értenéd meg. Azért kösz, a segítséget.
*Fordul el tőle, hogy az újabban érkező hölgy által idehúzott hosszúlábúakkal számoljon, de már arra sincs szükség...
A szélvész őt is felkapja, de még idejében beletudja döfni kardját a földbe, s meg tud benne kapaszkodni. Az örvény elmúltával, mely elnyelt mindent, mi az előbbi élet-halál harcról árulkodott volna, kardját helyére teszi, s az idegen nőhöz(Kesához) lép, hogy mi után bemutatkozik, Balál hol léte felől érdeklődhessen. Számára a közelben levő Lysanor is oly ismeretlennek tűnik, mintha soha életében nem látta volna. Kár, hogy még csak most megy Eroniára a tekercsért, és nem visszaútban  van onnan, akkor talán ráismerne...*

-Hát mi történt veled...barátom?
*Tekint az élettelennek tűnő szürke mágus testére. Lehajolva hozzá sem veszi észre, hogy emelkedne a mágus mellkasa. Semmibe révedt tekintettel néz le rá, egyszerre felfigyel a fekvő nyakába akasztott nyakékre is. Kezébe veszi, hosszan nézegeti, egy idő után fura érzés szállja meg. Átfut a hideg a hátán, sőt az egész testén, s ami még furább, sehogy sem akar elmúlni. A rúnáról feltekintve először párás lélegzetén akad meg a szeme, majd az őt körülvevő vakító hórengetegen. Lélegzete is elakad, Balálra tekint, de barátja nincs már sehol, csupán a kristály maradt Aldo kezében, más mindent felváltott a hó, a hideg...Eronia! *
-Nibelon!!!


//Köszönöm a játékot. Remek kis mese volt.//
Vissza az elejére Go down
Kain Namelyr
Arany sárkány
Kain Namelyr


Hozzászólások száma : 2045
Életkor : 743
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-14, 1:58 pm

*Siker! Már az is sikernek tekinthető, hogy a humanoidot megsebzi. Az azonban mindennek a csúcsa, hogy az a sebesülés súlyosnak tekinthető. A visítás, a talpra kecmergés mind azt mutatja, hogy meglepte ellenfelét.
Kain karja is megsebesült, s ha már azt nézzük, az a seb sem túl szép. A vér szépen csordogál belőle a mocskos bőrkabáton át a földre.
Nem szünteti meg a pajzsot, jó szolgálatot tett neki, s létrehozni talán még nagyobb erőkifejtést igényel, mint fenntartani.
A fájdalmak ellenére talpon marad, s amikor a humanoid feláll, vet egy pillantást Silarona felé.
Meghűl a vér az ereiben, amikor látja a földre zuhant karcsú testet.
Azonban mielőtt bármit is tehetne, akár rátámadhatna a humanoidra, akár Silaronához menne, hogy az előbb még értékesnek gondolt védőpajzsát ledobva felnyalábolja, történik valami.
Megremeg a föld és a sötét mágus ugyanúgy a mocskos földön köt ki, mint ahogy szerelme.
S ezt követően már csak a következő pillanatban meginduló térhullámok rosszabbak.
Ismeri már őket, a záporozó kövek, a furcsa, szinte kiforduló testek érzésére nem vágyik. Arra viszont még kevésbé, hogy Silaronát lássa, mint a zöldköpenyest követve eltűnik a magasban.
Ha a lány nem kapaszkodik, akkor a közelgő térhullám előtt vetődik rá, mit sem törődve azzal, hogy a megszüntetett pajzsot talán jó eséllyel nem is tudja majd újra létrehozni.
Ha Silarona mégis magánál van, és meg is bír kapaszkodni, akkor csak narancsköves kardját vájja a földbe, hogy abba kapaszkodjon. Átkozza a végzetet, hogy ennyi avatatlan szem van körülöttük, sárkányként elég lenne csupán karmaival belemarni a földbe, s lelapulni, amennyire csak bír, de ez a gyatra kétlábú test még ehhez is gyenge.
Éjfekete szemei résre húzódva is csak Silaronát figyelik, hogy ha kell, segíthessen rajta, mert elengedni nem fogja, míg erő van karjaiban.
Nem törődik a szertefoszló ellenségekkel, sem azzal, mennyi kő, esetleg mennyi kétlábú tűnik el körülötte, hogy elnyelje őket a záruló örvény.
Csak akkor pillant fel, hogy szemügyre vegye a környéket, amikor hirtelen beáll a csend.
Néhány kő zuhan vissza magasból, de az ébenfekete ég, a szikrázó csillagok mind azt mutatják, hogy vége. Véget ért a zűrzavar. Az oszlopok felé tekint, de azok méltóságteljes csendben állnak a téren, mintha nem tehetnének semmiről.
Megfogja Silarona kezét, s azon nyomban elsuttogja a teleportálás igéjét.
A városon kívül, az első Kain által ismert facsoport mélyén jelennek meg, s itt már az arany sárkány is megengedheti magának, hogy térdre rogyjon fájdalmában, s kimerültségében. Nem érdekli, mi lett a többi halandóval a romok között, sem Sendel maradványaival, csak szerelmét akarja menteni.*

//Köszönöm a mesét, igazán élvezetes volt! Smile

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Balál Tangeran
Szürkeköpenyes
Balál Tangeran


Hozzászólások száma : 690
Életkor : 51
Munkahely : Szabadúszó

Character sheet
Nép: Mágusok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-14, 3:00 pm

// Mese - Sendel romjai közt //

Balál nem érez, nem tud már mit sem arról, mi történik Sendelben, vagy akár azon is túl. Egy ideig időz szelleme a tetszhalálba merevedett test felett, de váratlanul felkapja és hihetetlen távolba szippantja valami emberfeletti, elképzelhetetlen hatalom.
Szelleme rég átrepült a legtitkosabb vidékein Lanuriának, a közelébe annak, ahol kezdődik, vagy talán végződik e világ.
Hogy Aldo Barras, Balál ellensége és 'barátja' mit tesz, hogy későn érkezik-e, hogy ő is eltűnik, csak testestől-lelkestől innen a kristály, vagy tán' valami más fortély révén a többiek orra elől, hogy Markus a közelben jár, s megpillanthatja kihűlő testét, vagy hogy megmenekült-e Sendel, minderről mit sem sejt már. Ahogyan arról sincs fogalma, hogy mi történik testével, ami a tetszhalál miatt egyenlőre nem indul bomlásnak. A méreg ártalmas hatása is leállt. Bárki, bármit tehet most vele. Jó esetben, ha a mágus visszatérhet bele, megfelelő állapotban találja majd. De meglehet, h nem így lesz. Talán soha vissza se tér.


// Érdekes mese volt. Nagyon köszönöm a játékot mindenkinek! Smile //
Vissza az elejére Go down
Gomora
Vörös sárkány
Gomora


Hozzászólások száma : 134
Munkahely : sárkány, tekercskészítő

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-16, 11:17 am

/Sendel romjai között-mese lezárása/

Gomora elszántan küzd az ellenséggel, teljes elszántsággal, hogy ha más fajtársa nem kerül elő segíteni, hát majd ő egyedül széttépjen mindenkit a központban.
Még mindig az jár a fejében, hogy meg kell szerezni a fegyvert a sárkányoknak, noha idáig csak feltartották őt, hogy a zöld köpenyes felé törjön át valahogy. De oly közel van már ahhoz, hogy győzedelmesen repüljön haza.
Harci mámorában túlságosan leértékeli, hogy már egyre több sebet szerzett ezen az éjjelen. Miközben az újabb méretes ellenfelét igyekszik leteríteni kicsit odébb nála jóval nagyobb erők lépnek működésbe. Az örvény mindent magába akar szívni, és a karmai alatt semmivé foszló kitinesbe is hiába kapaszkodik. A szárnyaival csapkodva igyekszik úgy manőverezni, hogy Elneirost elkapja. Nem az életéért aggódik, csupán a búra megszűnésével eljött az ő pillanata. Foglyul kell ejteni és az ősiek elé kell vonszolni, hogy részletesen kikérdezhessék, mit tervelnek ellenük ezzel a mágikus eszközzel.
Ám az égbolt vadásza cseppet sem olyan erős, hogy az örvénylő levegővel farkas szemet nézhessen, miközben igyekszik meglovagolni az áramlatokat, pusztán csak azok dobálják őt ide-oda. Most épp egy oszlopnak, amibe megkapaszkodik. Fájó tapasztalat, hogy a trófea megvárja majd őt, miután a vihar elmúlik.
-Hol van ő? -kérdezi vádlón azokat, akiket még lát, miután lecsendesedik minden. És nem sok türelem árad felőle, hiszen máris fogait csattogtatva és karmait nyújtva Aldo felé támad, hogy az ő halálával példát statuáljon a többieknek, akik esetleg rejtegetni próbálják érdeklődése tárgyát.
A vörös köpenyes a szeme előtt vált semmivé, hogy megjelenjen pár utcasaroknyival odébb egy házban. Így tanácsért a kísérője felé fordul.
-Hol van a mágus? -lábai immáron stabilan mélyednek a fellazult oszlopok környéki talajba, miközben szemei sárgán felfénylenek, farka pedig most nem emlékeztet légyhajtóra. Ide-oda csapkodva jelzi, hogy a válaszra nincs egy napja a cirkusz világában felnőtt gyereknek. Még ha nem is fogalmazott pontosan, hogy melyik mágusra gondol. Három is eltűnt szinte egymás után.
Vajon kivágja magát Markus, vagy áthárítja a feleletet Kesának esetleg itt maradt más társának? És vajon mit fog szólni Lothár?

/Ha Balál akar sárkánybőr csizmát, jobb lesz igyekeznie felébredni. Bár a Markus is jó márka./
Vissza az elejére Go down
Markus de Berend

Markus de Berend


Hozzászólások száma : 89
Életkor : 20
Munkahely : Nincs

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-16, 4:17 pm

Valami vagy valaki megmarkolja a karomat. Segítség! Kiáltanék, ha most nem vehetek levegőt, megfulladok. A karomnál fogva rángatnak kifelé én a lábaimmal és a másik kezemmel mindent megteszek, hogy azonnal levegőhöz jussak. Remélem, nem egy csápoló ollózó szörnnyel sikerült összefutnom. Alig van már gondolatom, inkább képek rohamoznak, mi várhat odakint.
Egy utolsó erőteljes rúgás és kinn a fejem a vállam, és a zöld köpenyes mágus ránt ki a földből. Mond valamit, de mintha csak az oszlopok léteznének, a feliratokkal foglalkozik. Vajon én tehetek róla, hogy felébredt?
Köpködve, prüszkölve ülök, majd térdelek fel. Kiabálni akarok, de még mindig alig kapok levegőt. Hányingerem van.
- Ember! - Tápászkodok fel végül, hogy hallassam a hangomat.- Hallod te ember??? Mit művelsz? Odakinn nézz szét! Nem látod, mi történt? gyerünk, ne olvass! Tedd jóvá! Valami jön odafentről...! Hallod? a barátaim kint vannak!! Aldo és Balál! Csinálj valamit! Tüntesd el ezeket az izéket.
A háta mögött állok és ököllel püfölöm. Aztán a karját rángatom, hátha figyel, de a süket falaknak is beszélhetnék. Mindegy neki.
- Lanuriáért tégy valamit!!! Hallod? Mi lesz így velünk?- Torkom szakadtából kiabálok. Eze meg felkacag, mint egy őrjöngő őrült... A szűkülő örvény ijesztően fölénk magasodik, ereszkedik. Mi lesz most?
Mígnem az örvénylő szél elragad a földről, megkapaszkodnom sincs mibe. Ez a fickó őrült, kétség kívül. Aztán ahogy felkapott a vihar, úgy hajít le. Egy szomszédos ház falánál érek földet, az omladék hullik és rögök, kövek záporoznak mellettem.
Mikor feleszmélek, az őrült varázsló sehol, helyette Aldot és egy nőt látom bemenni egy ajtó nyíláson, a közelben. utánuk még egy árnyat...
A közelben nyomuk sincs a rovaroknak, szétporladtak a levegőben. Sok alak van a közelben. Egy fekete mágus és elf barátnője nem messze innen egyszerre eltűnik. Egy harcos van még egészen közel, az, akivel együtt a vörösmágusom küzdött. A többi mozgolódó ismeretlen. Itt is, ott is...
Olyan kimerültség tör rám, hogy ahhoz is segítség kéne, hogy egyáltalán megmozduljak, nemhogy felálljak. Mintha összetörték volna a csontjaimat... Csupa sáros föld vagyok, ki se nagyon látszhatok közüle, esetleg az a szőke üstököm itt-ott. Fáj a combom, ahová belevágott a lény, csodálkozva érzem, eddig miért nem vettem róla sok tudomást? Ez bizony piszkosul fáj és újra vérzik... talán a nyomulásom a földben tehet róla.
- Aldo...
Suttogni is alig bírok, csak erőltetem. Nemes egyszerűséggel elkezdek odamászni ahhoz az ajtóhoz, ez se nagyon megy már. El fogok ájulni...
Az ajtón pont rájuk látni, az az alak fenyegeti Aldot. Aztán hirtelen Aldo lehajoló alakja semmivé lesz, ott a szemeim előtt. Mindegyikünk előtt. Mintha egy erő kiszippantotta volna onnan.
- Aldo! - jön ki valami eszelősen vékony, kis hangocska a torkomon.
Beleborzongok s majdnem rázza a sírás a mellkasom, amikor meglátom, mi, vagyis ki van a földön, ahol imént még ő állt. Eddig Aldo takarta el. Minden félelmem odébb áll. Balál! Jó ég! Tehetetlenül, mozdulatlanul...
- Mágusom!- Kezdenék felegyenesedni, amikor a szörnyű árny felém fordul és megszólít. Azt sem értem, mit mond, azt se látom, mit tesz ő, vagy a hiányos öltözetű lány. Csak lassan, görnyedten araszolok arrafelé, várom hogy mindjárt rám néz az öreg, hogy feláll, még ha nehezebben is, mint máskor...~ Biztosan jól elfáradt!~ Vér lüktet a fülemben, hallom ahogy dübörögve dobog a szívem. Mást semmit.
Csak egy értelmeset bírok kinyögni.
- Mágusom, keressük meg a lovad!- Lihegem. A szemembe könny tolul s végre fel tudnék állni, de csak mellé roskadok. A kérges kézfejét keresem, erőszakkal beletemetem az enyimhez képes óriás tenyérbe a saját, apró kézfejemet. Lehelek valamit az orrom alá...~ Majd felébredsz!~ Elhagyott az utolsó erőm. Alig tudom a szemem résnyire nyitni.
- Igaza van, aludni kell! Aludni kell...- súgom nagyon erőltetve a torkom, hogy azért jól hallják s aludjanak.

//Köszönöm szépen a mesét mindenkinek! Nagyon szuperkirályság volt, bár Markus szíve most nagyon fáj... Sad

Elbúcsúzni nem tudok, azt látom, lesz itt még írás, vagy sírás!  Shocked  //
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-17, 2:53 pm

//Balál körül a Sendeli mese utójátékában//

*A csend beállta mégsem hoz teljes csendet, csupán néhány szempillantásra. A romok között túlélők mozognak.
Kesa, a Klensbane ház örököse csupán jelzi a többieknek az oszlopok tövében, hol is találják Balál porhüvelyét.
Nem tudhatja, milyen állapotban lehet a szürkeköpenyes, de az előjelek, miszerint a méreg lassan végez vele előrehaladott állapotot mutattak, jó eséllyel már halálán van, ha nem is Dremernél.
Tán mindezt Lysanor, s az őt árnyékként követő sárkány, Nill is hallotta, s követi is Aldot a romok közé. Lysanor azonban út közben megleli a vörösköpenyes batyuját, mit az oly mértékben vigyázott, míg élt.
A botnak már nyoma sincs, azonban ez a szövetbe zárt mágusfelszerelés, a nő könyvével együtt fennakadt az egyik fa göcsörtös ágán.
Ezzel tér be, s csendesen, a háttérből figyeli Aldo, valamit Markus közjátékát.
Nem mondhatni, hogy siet, azonban midőn Aldo távozott, ő marad helyben, s odatérdelve a férfi mellé éles tünde füleivel mellkasára hajol, pulzusát, légzését figyeli, majdan, utolsó lehetőségként tenyerét is végighordozza a test felett mi mellett már Markus is lehunyta szemeit.
Sietve mélyed a boszorkány csomagjába. Néhány kémcső, s üvegcse is megadta magát, a szagok élesen keverednek, így az elf óvatosan nyúl belé.
Mégis, egy üveg ismerősnek tűnik, látott már ilyet korábban, s kinyitva a főzet illata is emlékezteti arra.
Kain ivott hasonlót, mi tán nem teljesen mérgezéshez való, ám a testet élettel telíti, erőt ad neki, s Balálnak erre szüksége lehet, hogy éljen.
A mágus cserepes ajkai közé erőlteti, s első cseppjét belé is önti.
Dremer fúvása ekkor juttatja vissza a szellemet, s a testbe illeszti lassan azt.
Nem sok idő, míg az első csepp eltűnik a mágus szájában, majd a második is, ugyanis lassan mozdulnak az izmok, nyelni még bír, s a szer ugyan mérgét nem győzi le, de testének ad erőt, hogy még éljen.
A mágus tüdeje lassan munkába áll, s az életteli lég újabb erővel tölti meg.
Ki tudja, tán eme lassítás kellett, hogy szervezete erőt vegyen a méreg hatásán, s felülkerekedjen, avagy a gyógyító főzet, mely segedelmet ad neki, de az is lehet, Dremer csalafinta tréfája ez, ugyanis a mágus teste kezd életre kelni.*
Vissza az elejére Go down
Lothár Von Falkenhausen
Nemes



Hozzászólások száma : 225
Életkor : 41

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-18, 3:13 pm

// Mese - Sendel romjai közt //

*Sikerült eljutnom a sárkányhoz, de megint át kellett vágnom a mérgező gázon és már elkezdek émelyegni és a szerencsémre két újabb ellenféllel kerülök szemben, de már nem tudok rendesen harcolni és egy újabb skorpió tart felénk. De a sárkány szerencsére lefoglalja a skorpiót amíg azzal a két kis döggel harcolok. Csak az a gond, hogy már nem tudok rendesen harcolni, de legalább a páncélom felfogja a támadásaikat, de én már csak csapkodok feléjük, hogy távol tartsam magamtól, ezeket a dögöket. De nem sokkal később egy remegés történik, ami miatt a földre esek és egy kissé elkezdek pánikba esni, mert most kedvezőtlen helyzetbe kerültem emiatt.
Megpróbálok minél előbb felkelni, de ekkor jött egy újabb térhullámok jelennek meg, amely majdnem elrepít, de megtudok kapaszkodni egy rom épület falán. Szerencsémre sikerült kapaszkodnom, addig amíg az örvény az égen el nem tűnik a burával együtt és minden dög is eltűnt a romvárosból. Mikor fel állok földről és vissza veszem a fegyvereimet, akkor elkiáltom magam. -Túl éltük! És végre eltudom hagyni ezt a helyet.- Már nem törődve a többiekkel, elindulok kifelé a városból minél gyorsan, mert nincs semmi kedvem itt lenni. Ezek után jó hosszú eddig kerülni fogom ezt a helyet.*

//Köszönöm a mesét//
Vissza az elejére Go down
Nawarean

Nawarean


Hozzászólások száma : 1461
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-20, 12:56 am

*A lény újra támad, s nem igazán marad időm megosztani a képességemet a lánnyal. Kénytelen vagyok magamra gondolni, s látszólag egész jól elboldogul. Ha csapásai erőtlenek is, de megvédi magát. A lény nekem ront, én kitérek a csapás elől. A testem még nem szedte össze régi erejét, így jóval lassabb vagyok most mint az ellenfelem. Végig kell kísérjem minden egyes mozzanatát. S más nincs mint, hogy hárítsam a lény ocsmány farok nyúlványát, az ezüstös fegyverrel. Ahogy a farok oldal irányból érkezik, a három részre válik szét a fegyver s azt magam köré tekerem mintha csak egy köpeny lenne. Aminek köszönhetően a farok rész csak a fémet találja el. Ami viszont engem is oldalba üt, s a lény most jóval erősebbnek tűnik mint legutóbb, bár biztos vagyok benne, hogy ez az én gyengeségem. Térdre ereszkedem, szapora lélegzetvétellel tekintek föl a lényre. De ekkor valami megváltozik, mintha egy erős lökés érne mindent s mindenkit. Majd elkezd magába szívni egy őrvény, mindent amit csak a szemem lát. Markom erősen szorítja a fegyvert, ki most ismét az eredeti állapotába áll össze. S a földbe szúrom, majd szólok hozzá.
- Ne mozdulj.
*Érzem ahogy a szél felemel s szívna magába, nem tart soká talán csak pillanatok voltak míg az örvény mindent elnyelt. Hullákat, köveket, a ház korhadó fa részeit. Még szerencsés voltam, hogy semmit sem húzott az arcomba. Ahogy vége lett a szélnek talpam ismét a földhöz ér. S elengedem a fegyvert, körbe tekintek. Nem látok egyetlen bogarat sem akik eddig ezrével voltak jelen. Veszélyes ellenfelem is eltűnt. S csak embereket látok mindenfele. Térdre ereszkedem, majd egy nagy levegőt veszek s hosszasan fújom ki azt. Ez a fellélegzés, a csata végén jól esik kicsit kiadni a terhet magamból. Most csak egy hajszál választott el a haláltól, s tudtomon kívül ezzel nem csak én vagyok így. De nincs vesztegetni való időm, hisz táskám még mindig valamerre hever, amiben benn van néhány szer ami segíthet talpra állni. S a keresésére indulok, viszont előtte még Nemelyrre pillantok. Oda biccentek felé egyet, majd elindulok Sendel maradéka között, hogy felleljem a táskámat. Amit kisvártatva meg is találok egy fadarabon himbálózva, szerencse, hogy nem szívta magába az örvény. Sok becses gyógyszerem veszett volna kárba.
-Remélem a vén medve jól van...
*Majd indulok Balál keresésére, akit a fehér hajúval találok meg. S elég ramaty állapotban leledzik. Oda sétálok hozzájuk majd Lysanorra nézek. S oda sétálok Balál mellé majd letérdelek.
- Vén medve... jól kikészítetted magad hallod e? S most ideje lesz felkelni...
*S csak reménykedek benne, hogy barátom meghallja mondataimat s nemsokára vissza tér az élők közé.


A hozzászólást Nawarean összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2014-07-29, 4:18 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-22, 9:15 pm

Köszönjük mindenkinek, aki játszott a mesében a részvételt! Smile
Reméljük, hogy élveztétek! Smile
A jutalmak hamarosan kiosztásra kerülnek majd.
Vissza az elejére Go down
Balál Tangeran
Szürkeköpenyes
Balál Tangeran


Hozzászólások száma : 690
Életkor : 51
Munkahely : Szabadúszó

Character sheet
Nép: Mágusok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-07-31, 1:25 pm

// Sendel romjai közt című mese után- Markus, Gomora, Aden és akit még éppen ott érek. Egyúttal szeretnélek megkérni titeket, hogy játsszuk ki ezt az eseményt! Köszi! Smile //

Balál szellemét Dremer egyetlen világraszóló fuvintással emeli a végtelennek tetsző útra. Ideje alig van felfogni, hogy végig száll Lanuria tájai felett, látja a Sendelből sietve távozókat és a romok között körötte állókat, térdelőket. ragyogó életteli fény lebeg bennük, köröttük, mindegyiké más színekben pompázik, talán a szellemük lehet az. Egy parányi, halványan pislogó kis fény mutatkozik oldalt, egy apró kis batyúszerű csomagocska, amiben alig érezhetően pislákol a szellemi erő, az élet. Mintha éppen kihunyni készülne az ereje, vagy csak nem akarná megtartani az aprócska testet az élet. Leheletnyi, fáradt lélek, még fáradtabb testben, egészen az őhozzá kuporodva.
Csak egy szemvillanás, hogy fájdalmat érez, hogy elnehezült testét fullasztja a méreg utolsó hatása, de jó jel, hogy a sebeit s izmai fáradtságát is érzi.
Kínlódva, nehézkesen felköhög. Erőt kell kifejtenie, hogy kinyissa szemeit, s a segítőire nézzen. Ismerős elf lány és Aden térdepelnek csendes türelemmel fürkészve az arcát.
Nyakához kap, majd megnyugodva veszi tudomásul, hogy a rúnakő sehol. talán rossz előjel, hogy így eltűnt, de nincs még elég ereje ezen gondolkodni...
Az oldalához gömbölyödő ragacsos, földes kis alakot veszi szemügyre,  mielőtt bármit szólna. Nem hisz a szemének, Markus az, akit tudomása szerint ott hagyott, inasnak. Tenyerével megszorítja, majd meg is rázza a kicsi kezet. Másik kezével a koszos szürke hajcsomót simítja, rázza meg.
Nagyot nyel, szemébe értetlen döbbenet költözik.
- Markus, hogy kerülsz ide? Markus! Mi van veled? Megsebesültél, te gyerek?
De hiába szólongatja, Kétkedve néz Adenre, Lysanorra, idegesen felül, majd egészen feltérdel, mintha már jól lenne. Talán így is van, nem törődik sokat vele, mit szólnak a többiek.
- Remélem, csak alszik? Mondjátok, hogy alszik!!!
Közben csak szöget üt a fejébe a gondolat, ki vette le a követ a nyakából.
- Aden, Lys, jó látni titeket! Az onix kő...a nyakláncon az egy rúnakő. Az egyik legveszélyesebb, amit ismerek. Halálos. Melyikőtöknél van?
Örömmel,de kétkedve végigméri őket, mire lenne szüksége egy ilyen különleges méregkeverőnek, vagy egy tündének az életelszívó kőre. valahogy nem hiszi, hogy eltették. Aden karjáért nyúl, hogy felálljon, majd imbolyogva bár, de felemeli a pehelykönnyű, koszos kisfiút.
- Add a táskámat, barátom!- Kéri Adent. Ha az segítve vállán átveti a táskát, elindul a levegőre az ajtón át.
Odakint nyoma sincs a borzalomnak, a rovarok, a búra, mintha minden felszívódott volna. Megtorpan az ajtón kívül, ölében az elernyedt kicsike testtel.
- Mi történt itt?Hol van Luna?
Vissza az elejére Go down
Nawarean

Nawarean


Hozzászólások száma : 1461
Életkor : 31

Character sheet
Nép: Emberek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-08-01, 8:00 pm

*Barátomra tekintek, s elmosolyodom mikor meglátom ahogy szemei kinyílnak. Bár a megszokott módon nem habozik egy pillanatig sem, s máris egy idegennek a létéért aggódik, pedig csak most tért vissza Dremer kebléről.
- Téged is drága barátom. De fogalmam sincs mire gondolsz, tudod nem értek a mágiához.
*Majd a következő kérésének eleget téve segítek neki, s felállítom. Majd kitámogatom az ajtón. S már jön a következő kérdés.
- Nem ismerem. De talán megtalálhatom.
*Szemeim vörösbe fordulnak s embereket kémlelek vele. Ha látóhatáron belül van akkor a szemem ki fogja szúrni őt.
Vissza az elejére Go down
Gomora
Vörös sárkány
Gomora


Hozzászólások száma : 134
Munkahely : sárkány, tekercskészítő

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-08-02, 6:40 pm

/Sendel mese folytatása/

A vörös nőstény hitét elhagyva néz utána a még nagykorúvá sem érett kölyöknek, aki úgy ment el mellette az oszlopoknál, mintha senki nem is kérdezett volna tőle egy árva kukkot sem.
~Nos, egy kicsit lehetsz porondmester, tökmag! Lássuk, mutatni akarsz-e nekem valamit... vagy csak azt hiszed, hogy elsétálhatsz innen élve, tettetve azt, hogy meg sem hallottad.
*Így szép lassan lépdelt a nyomában egy pár saroknyira lévő házig, amibe bement az új reménybeli informátor. A sárkány egész végig olyan puha és könnyed mozdulatokkal haladt, amennyire csak vérző, kimerült teste megengedte. Erősen fülelt odakint, hátha meg tud valamit. Az ablakon keresztül úgy tűnt, a halott város maradék védői úgy veszik körbe az egyik mágust, mint a bogarak nem régen az óriás férget. Védőn, óvón gyülekeztek, talán a halhatatlan ősiek sem sejtenék ebben a helyzetben, miféle erők hatására.
Amikor a különös szertartás, mely akár egy baráti üdvözlet is lehetett, de ismeretlen mágus tánc is, véget ért, a hatalmas test a tetőre kapaszkodott fel. Igyekezett olyan helyzetet találni, ahol nem szakad be a mennyezet, de a vezető kifelé tart. És ha tényleg nagy hatalmú varázsló, akkor is jó alkalom lehet még belőle.
~Nil ott van velük és bár nem fogja kockáztatni az átváltozást a szemük előtt, az álcája mögül mindent megtesz majd -remélhetőleg- a fajtársa sikeréért, ha még nem vette el az eszét a ráolvasott bűbáj. Kain és Furia háziállata is vele van, tudni fogják, kinek tartoznak hűséggel.
Nem is sejted, hogy nem egy védő sereget, hanem egy csapdát gyűjtöttél magad köré!

*Amikor kilépett a fényre Balál, elsötétülhetett minden körülötte. Miközben Aden a távolt fürkészte, egy jókora mancs ragadta meg a szürke köpenyest, hogy ha senki és semmi nem állja útját, szárnyait meglengetve a magasba ragadja és nyugat felé repüljön. Ahonnan jött, arra távozik. A ritkán lakott területek felé, hogy Agare földje felett forduljon északnak és érje el úti célját.
~Ha a gyereknek igaza van, ő az egyetlen, aki meg tudja mondani az oszlopok titkát. És el fogja mondani.
Vissza az elejére Go down
Kesa Klensbane
Szürkeköpenyes
Kesa Klensbane


Hozzászólások száma : 306

Character sheet
Nép: Mágusok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-08-04, 10:06 pm

/ Mese /

* Már szinte közvetlenül maga mögül hallja a sok-sok láb kopogását, mire sikerül elrohannia Aldo mellett és ráhagynia a rovarok sokaságát, mégsem könnyebbülhet meg. A sok hosszú lábútól ugyan sikerült megszabadulnia, azonban a lendület egyenesen egy skorpiószerű lényhez vezeti. Ideje sincs kifújnia magát, vagy lenyugtatnia légzését, hogy ne kezdjen azonnal szaporán levegőt venni, miközben a skorpiószerű lény már támadásba is lendül. A Klensbane ház örökösének csupán arra marad ideje, hogy védekezőn maga elé emelje a Baláltól kapott kardot,
A fém ugyan kibírná a szörnyeteg támadását, de Kesáról ez már kevésbé mondható el. Hátrálni kényszerül, miközben egy örvény jelenik meg szinte a semmiből.
Egyik szabad pillanatában Kesa értetlenül néz körbe, nem igazán tudja elképzelni, mi a fene történhet, már megint. Lassan az ő lába alól is kezdene kicsúszni a talaj, sok hosszú lábúhoz hasonlóan, de az Aldotól látott módon ő is teljes erőből szúrja földbe a kardot és próbál úgy helyezkedni, hogy minél nehezebben kaphassa fel az örvény.
Mikor azonban szemei láttára kapja fel az örvény ellenfelét, ellesett megoldásával szemben kételyei merülnek fel. Legszívesebben elkiáltaná magát, de az örvény által keltett erős levegőmozgásban még a levegővétel sem mondható egyszerűnek.
Mégis, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlik az örvény. Egy megkönnyebbült nemes rogy a földre miután a rovarsereg hűlt helyét látja maga körül. *
- Vége...!
* Megkönnyebbülten dörmögi maga elé, kezei is lecsúsznak a kard markolatáról, hogy egyenesen ölébe hulljanak. Szemében pedig egy-egy könnycsepp kezd összegyűlni.
Egészen addig fel sem tápászkodik, míg Aldo oda nem lép hozzá, ekkor a köpeny szélével gyorsan megtörli szemeit, mielőtt a bemutatkozó férfi felé fordulna.
A név ismerősen cseng számára, hiszen ezt a nevet kiáltotta Balál nem is egyszer, miközben Kesa épp próbálta volna elrejteni magukat. *
- Csak, hogy megtaláltalak! Balál küldött érted. Valami megmérgezte! Talán te tudod, hogy lehetne meggyógyítani.
* A korábbi, menedéknek szánt ház felé fordul, hogy rámutathasson. *
- Ott van! Abban a házban, én meg… én meg elcsalogattam ezeket a ...
* Egy pillanatra megtorpan szavaival, mivel fogalma sincs, mik voltak ezek egyáltalán. *
- Rovarokat... Egyébként hova tűntek? ... Mi volt ez az örvény? ...
* Aldo felé visszafordul és tart egy pillanatnyi szünetet, hátha Aldo tud mondani valamit az örvényről, ami végül eltüntette őket. Ha kapna választ, azt megvárja. *
- Balált varázslattal elrejtettem a rovarok elől, de hamarosan elmúlik a hatása, akkor könnyen megtalálhatod.
* Ekkor ismét lehuppan hátsójára, a köpönyeget is szorosabbra vonja maga körül. Már egy ideje semmi rendkívüli nem történik, így egyre jobban kezdi elhinni, hogy valóban vége ennek a rémálomnak, ami pedig Balál lábra állítását illeti, ott már rá nincs szükség. Ha korábban sem használta hatalmát, akkor nem ennyi ember előtt fogja megtenni, ebben egészen biztos.
Már Aldoék elindulnak, mikor a fiatal nemesben felelevenedik szekere és a rajta található érték gondolata. Így pedig nem pihenhet, még nem. Előbb meg kell bizonyosodnia arról.... *
- Vissza tudnád adni ezt a kardot Balálnak, és megköszönni a nevemben?
* Szavait egyenesen a vörösköpenyes csomagjaitól visszatérő Lysanor felé intézi, és miután sikerül kiszabadítania a fegyvert a föld fogságából, át is nyújtja az elfnek. Ő pedig elindul visszafele szekere romjai felé.
Mire pedig Balál magához tér, már több utcát is maga mögött hagyott. *
Vissza az elejére Go down
Silarona
Vörös sárkány
Silarona


Hozzászólások száma : 297
Munkahely : Néha van, néha nincs

Character sheet
Nép: Sárkányok

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2014-08-18, 11:14 pm

// Ezeregy lényeges és lényegtelen ok miatt, megkésve.... de én is. Sil szemszögéből, Kain és Nawarean mellett Smile //

*Hiába, hogy lemetszi a feléje közelítő lény első két lábát, a talponmaradáshoz ez sem elég. Mintha nem is történt volna semmi, a hosszúlábú támad, s még szerencse, hogy az elf csak a földre kerül, s hogy nem marad ott végleg.
Nem kell hozzá két másodperc, hogy a zöld nedvtől csillogó pengét már védekezésre emelje. Nem mer rögtön felpattanni, hisz mire lábraállna, az idegen rovar a nyakán lenne. De talán szerencse is. Újra lökéshullám indul meg, és csak a félig reflexszerű mozdulatnak köszönheti, hogy különös erő nem ragadja magával. A szerencse műve talán az is, hogy a kő, melyet körülfog elég nagy és elég mélyen ül a földben ahhoz, hogy ne engedelmeskedjen a kényszerítő erőnek.
Az apró sebekkel borított ujjak megszorulnak a kardmarkolaton, s a lány igyekszik minél közelebb kerülni a fedezékül választott – kapott? – kőhöz. A kék szemek már az első pillanattól keresik a szakadozott bőrkabátba bújtatott mágust. Csupán akkor tud teljes erejével a hullám ellen fordulni, mikor megpillantotta a földbeszúrt kardot, s mellette a nyúzott alakot.
Elveszik az idő, amíg repkednek a védők s a város maradványai. Megmondhatatlan, mikor ért véget ez a földi pokol, de egyszer csak vége, mintha mi sem történt volna. Csak az életben maradtak sebei tanúskodnak arról, hogy bármi is történt.
Az elf alakba bújt sárkány kicsit bizonytalanul áll fel. Furcsa üresség marad a tomboló káosz helyén, s időbe telne, míg az elme igazán felfogja, hogy vége. De mielőtt ez megtörténhetne, s mielőtt igazán kiegyenesedhetne, egy kéz kulcsolódik az övére, és elrántja egy varázslat ködébe.*

// Köszönöm mindenkinek!!! flower //
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-02, 9:44 pm

//Mese: Sárkánytánc//

*A tél lassan véget ér, a nap mind gyakrabban festi fényével meg az utcákat, s a korábbi fagy helyét átveszi a kellemes, tavaszi idő.
Azonban az éjszakák még hidegek, s van még valami, mit a tavasz hozta új élet sem tud eltörölni.
Háború dúl Lanuria földjén, s e háború pusztító, mint réges-régen, több, mint hét évszázada volt.
A sárkányok, s szövetségeseik Lanur birodalmának szövetséges népeire fenik fogukat, s az eddig lezajlott csaták pusztítása már sokakat tett özveggyé, árvává.
A Nyugati szegletet ért pusztítás nem hagyta érintetlenül a birodalom élelmezését sem. Magtárak égtek le, nyájak, csordák lettek a támadó seregek martalékai, ezzel drágítva a birodalom többi részének élelmiszerellátását.
A harcokba sok földműves került a hadakba besorozásra, s ők e pillanatban nem a tavaszi munkálatokra, hanem a fegyver forgatására készülnek.
Az elmúlt két évben elpusztult Ambaron híres faluja, elesett Avlanion, a vízesések városa, a grifflovasok híres fellegvára, elpusztult Orod Opelë, az északi, fehér elfek otthona, s a pusztítás martalékává vált Lumel’Auvre, a vér elfek Sötét fenyvesben állott, titokzatos városa is. Mardan, a hegyi törpék városa is ostrom alá került, s csupán a felmentő seregeknek hála, hogy áll, noha abban sincs köszönet, hisz Dáin Azaghál, a király, s népe a romokban heverő városban kénytelen együtt élni az őket kisegítő fehér elfekkel, Falqualion nagyúrral, s népével. Az éhínségtől csak Onoria főpapnő, s a Tanács segélyei tartják távol a sokat szenvedett, két népet.
Stern ostroma is oly pusztító csata volt, mire századok óta nem volt példa, s eközben a sárkányok seregei Nyugati szegletet égetik fel.
Sendel felé tartanak, azon Sendel felé, mely már oly sokat szenvedett, s titokzatos elnéptelenedésének rejtélye jó eséllyel az istenek rejtelmes oszlopaira rótt jelekben rejlik.
A városban e pillanatban is léteznek még csapdák, melyeket felállítottak egykoron, s a romok már jól ellepik őket, de még működnek. Ide csupán azok érkeznek, kik a titkokat, s a veszélyt keresik.
Így hiszi legalábbis mindenki. Azonban, látva, merre tart a sárkányok hadereje, a Nyugati szeglet megmaradt erői úgy döntöttek, e romok között állítják meg a szárnyas bestiák seregét.
Verinolban, a legnagyobb titokban készülődtek a seregek. A menekült nemesség hadai is itt vették fel újra fegyvereiket.
Az első csapatok a romváros határában állnak már, hogy előkészítsék a város megerődítését. Beszivárognak a romok közé, hadi eszközöket hoztak magukkal, fegyvereket, a Sendeli mágusrendek mágusainak egy része is velük tart. Elszántak, mindenre készek.

A város fő terén eközben egy sárkány őrzi a romokat. Alamaise az, kit Furia, s az általa küldött felderítő egység hagyott itt, hogy vigyázza az akkor még üres romvárost.
A kék nőstény tán sejtheti már, hogy mi vár rá, ám ha nem, bizonyára meglepetésként fogja érni őt is, s majdan a városba bejutó kétlábú hadakat is a nem várt találkozás.*

A Főtér - Page 10 53_stacjakultura_1280593437

//Üdvözlök mindenkit az új mesében!
Aki szeretné, hogy bemeséljem érkezését, kérem, jelezze Mesélőnek, vagy Főadminnak priviben, egyébiránt a fantáziátokra bízom, ki, hogyan kerül a mese helyszínére. Smile
A szokásos szabályok érvényesek, egy hét a reagálási idő, azután a Mesélő ír, és aki nem játszik, az a Mesélőre bízza a karija sorsát. Wink

Két helyszínt használunk majd, egyik a Városhatár:

https://newagelanuria.hungarianforum.net/t21-varoshatar

másik pedig a Főtér:

https://newagelanuria.hungarianforum.net/f9-sendel-a-halott-varos

A két helyszín között lehetséges átjárás, természetesen a fizika törvényeit figyelembe véve. Smile

Jó szórakozást kívánok mindkét oldal képviselőinek! Smile

Mesélő //
Vissza az elejére Go down
Nadia
Föld nimfa - Oresad nimfa
Nadia


Hozzászólások száma : 15

Character sheet
Nép: Nimfák

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-03, 9:20 am


//Mese: Sárkánytánc//

*Az éjszaka első csillagai itt értek Sendel város határában a kalandozó nimfát, akinek célja most Mardan, a majdnem elpusztított város. Testvéréhez igyekszik, ki hegyi nimfa lévén nem messze lakik a törpök városától. Az éj leple alatt lovagolt hát be Sendel üresen kongó főterére. Hallott ő is meséket erről a helyről, ezért is jelentkezett a küldetésre, hogy eljöhessen és megnézhesse ezt az elhagyatott, kísérteties várost. Arról persze fogalma nincs a nimfának, hogy itt éppen egy csata készül és hamarosan emberek és sárkányok százai (talán ezrei) lepik el az üresen kongó házakat és utcákat, hogy aztán vérüket oltva folytassák ezt az értelmetlen háborút. Nadia soha nem értette, hogy mi értelme az öldöklésnek, miért nem tud mindenki békében élni. Természetesen ő is szereti a harcot, élvezi nyilai suhanásának hangját, kardjának hangját, ahogy szeli a levegőt, mégis... Soha nem oltana ki életet csak azért, hogy neki valamiből több jusson. A csillagok világítják az útját és a Hold fénye színezi kékre sötétszőke haját, fehér bőrét, lova fekete szőrét. Léptetve érkezik meg a városba és keres a Fő tértől nem messze egy házat, ahol meghúzhatja magát. Kicsit rosszul érzi magát, hiszen itt nem sok növény él meg és állatokból is csak néhány patkány és egér leledzik itt, mégis a kaland és a titokzatosság oly hívogató, hogy még ez a furcsa magányos érzés és gyengeség sem zavarja a nőt. Több erő van benne, mint gondolja bárki is, így ez a kis furcsa érzés meg sem kottyan neki!
Az éjszakát tehát egy házban töltötte, reggel pedig hatalmas robajra ébredezik. A nimfa döbbenten ül fel és néz ki a romos ház ablakán, majd épp időben húzza vissza a fejét, hogy a szomszédos ház fala ne üsse agyon csinos fejét. Hamar meglátja a rombolás okát: egy kék sárkány az, ki házról házra ugrál. A döbbenete arányosa nő szép szemeivel a nőnek, és figyeli az ugrándozást. Nem vette észre őt az éjszaka, és testét díszítő borostyán levelei bizonyára elnyomták nimfa illatát a sárkány elől. Bár ahogy így ugrál, és élvezkedik a kihalt városban, talán még egy ember hadsereget sem venne észre...
A gondolatra elmosolyodom, majd igyekszem meghúzni magam, hogy a sárkány ne vegyen észre. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan eltűnik és néhány órán belül ez meg is történik.Így hát kimerészkedek a városba, immár a napsütötte Fő térre és megszemlélem furcsa oszlopait, romos házait és magát a környéket. A hadsereget még nem veszem észre. Egyelőre...*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-04, 10:19 am

//Mese: Sárkánytánc//

*Nincs oly sárkány, ki egy kövezeten, romok között léptető ló patáinak hangját nem észleli, s annak szagát, még ha nimfa lovasáét el is rejtik a testére rejtett borostyán illata, az állatét, mely meglehetőst szokatlan az élettelen város mélyén.
Érthető hát, ha a kék sárkány más ambícióból hagyja békén nyugodni Nadiát. Tán veszélytelennek ítéli, tán másnap gondolja bevégezni, netán elüldözni kívánja csak, midőn ugrándozva rombolja az útjába eső, omladozó házakat.
S tán tervét épp az érkező had megjelenése borítja fel, s akadályozza meg, hogy a sárkány, s a nimfa között küzdelem alakulhasson ki.
Alamaise minden esetre elhagyja a romokat, s északnak repül, hol a sárkányok hadát sejti.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

Mesélő


Hozzászólások száma : 1520

Character sheet
Nép: NJK

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-09, 8:40 pm

//Mese: Sárkánytánc - Főtér//

*Nadia ezután merészkedik ki a Főtérre, oda, hol a kövezeten még láthatók a legutóbbi események nyomai. Közelről sem a sárkány rombolása, avagy a három sárkány ott töltött ideje az, sokkal inkább az oszlopok körül a feltört kövezet, a felszaggatott térkövek, egy hatalmas, hosszúkás alakzat nyoma, amely benyomta súlyával a köveket a kemény talajba. Karcolások a térköveken, mintha óriási rovarok rágóinak lennének nyomai. Idősebbek már egy évnél, ám frissebbek, mint a város korábbi rombolásai.
Noha a főtéren korábban is voltak már sárkányok is, orkok is, mágusok, s emberek is, nem beszélve a kísértetekről, mégis ezek, a rovarok okozták a legutóbbi, s legnagyobb elváltozásokat. A főtér házainak egy részének helyén is csupán üszkös romok meredeznek, mutatva, nem is oly régen itt még tűzvész tombolt.
A nimfa ezidáig békében, s nyugalomban leledzik, nem is sejtve, mibe cseppent lovával együtt.
Sendel azon városok közé tartozik, melynek sorsa és a béke nem férhet össze egymással.
Lehet, az istenek átka ül azokon az oszlopokon?*
Vissza az elejére Go down
Nadia
Föld nimfa - Oresad nimfa
Nadia


Hozzászólások száma : 15

Character sheet
Nép: Nimfák

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-10, 10:42 am


//Mese: Sárkánytánc//

*Ahogy kicsit kijjebb merészkedek a házból, amit választottam magamnak, hogy itt töltsem az éjszakát, izgalom fut át a testemen. Mindig is érdekeltek az elhagyatott helyek, ahol számos titokra derülhet fény. Sendel is egy ilyen város, sok történet mende-monda kering Lanurián, hogy hogyan s mennyire is átkozott ez a falu. Most végre én is itt vagyok és megnézhetem ezt a várost. Nem teketóriázok hát sokat, előbújok a házból és útnak indulok. Közben persze hallgatózok és fegyveremet is készenlétben tartom, hiszen ki tudja, hogy kik bujkálnak még itt a romok között. Az a sárkány nem véletlenül volt itt, ám már eltűnt, így egyelőre amiatt nem kell aggódnom. Kisétálok a Fő térre és megpillantom az oszlopokat, melyekről a legendák szólnak. Ám úgy tűnik, hogy azóta újabb rombolás történhetett a városban, hiszen az oszlopokon ezer meg egy újabb seb található. Nem csak furcsa jelek, hanem egyéb karcolások is. Előhúzom a kardomat és azt húzom végig az oszlopokon, saját bőrömmel nem merek hozzá érni. Érdekes pusztítás, fogalmam sincs, hogy mi történhetett itt. Minden esetre igen különleges, de sok időt nem igényel a megszemlélése, úgyhogy távolabb lépve az oszlopoktól magamhoz füttyentem a lovamat, majd elkezdem felszerelni, hogy tovább indulhassak Mardan felé.*

//Bocsi, a sárkányos dolgot én rontottam el, csak úgy akartam megérkezni, hogy a sárkány után, de még a sereg előtt. :/ Remélem nem okoztam nagy kavart, vagy ilyesmi. //
Vissza az elejére Go down
Mitsuko Midnight
Zöld elf
Mitsuko Midnight


Hozzászólások száma : 745
Életkor : 912
Munkahely : ahol szükség ott a segítség

Character sheet
Nép: Elfek

A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime2016-04-16, 3:18 pm

// mese: Sárkánytánc //

*Nagy csaták évei ezek, melyek Lanuria földjét sújtják. Persze próbálok minden olyan helyzetet elkerülni mely csata lehet. Most már nem csak magamért felelek. Van egy kicsiny családom, egy kicsiny élet, melyre vigyáznom kell, amíg csak lehet, hisz nekem nem adathatott meg az, ami számára, remélem, mindennapi lesz. Egy szerető család. Így hát, hogy minden lehetséges módon elkerülhessek egy esetleges sárkány sereget, vagy ellenséges hordát, úgy döntök, hogy az elfogyóban lévő gyógynövény készletemet ideje feltölteni azon darabokkal, melyeket nem sikerült a kis fűvész kertben gyökereztetni. És mi a legjobb megoldás arra, hogy gondtalanul, minden bajt elkerülve eljusson az ember A-ból B-be? Egy csipetnyi varázslat, meg persze egy erszény némi pénzzel, mint fizetség. Fel is kerestem egy jó barátomat, aki elfoglaltságra panaszkodva egy ismerőséhez küldött. Némi darna kedvezménnyel egybekötve meg is egyeztünk, hogy hol is van az az oda, ahova el szeretnék jutni.*
- Kicsit izgulok.
*Kezdte meg remegő hanggal a férfiember, s nedves orrát megtörölte.*
- Miért? Tán halasszuk másik napra? Tudom, hogy ez egy nem egyszerű varázslat, várhatunk vele egy két napot.
* Mondtam, hisz igaz ami igaz, egy megfázás is okozhat gondokat.*
- Nem-nem. Menni fog ez. Akkor kezdjük.
*Be is álltam a kijelölt, helyre, s mivel nem akartam a szokásos émelygést érezni, ami valamiért mindig elfogott egy ilyen utazás során, ezért inkább lehunytam a szemeimet. Nem kellett sokat várnom s már hallottam is az ismerősen csengő varázsszavakat, s fellélegeztem, hogy igen, végre megszerzem azokat a növényeket. Hittem én.*
- Sendel……
*Mondta ki a varázslat egyik kulcs szavának a felét, majd tüsszentett egy hatalmasat. A továbbiakat nem igazán hallottam. Hírtelen kinyitva a szememet máris éreztem azt a furcsán émelyítő érzést, ami ilyenkor magával ragadott.*
- Azt ne mondd, hogy….!
*Kiáltottam, vagy csak hittem, hogy kiáltom? Nem is tudtam igazán eldönteni, de amikor az érzés megszűnt valami hiányzott.*
- Hogy az istenek szentségét neki…
*Morogtam, majd egy  női elf kecsességéhez méltóan próbáltam földet érni egy sötét helyen, de az érzés amivel földet értem azt bizonyította számomra, hogy eme landolást egy ork se tudta volna rosszabbul teljesíteni nálam. Tompán sajgó részeim mellett éreztem, hogy van ahol igen csak csípős a fájdalom, és a talaj se olyan amilyennek lennie kell*
- Hova kerültem én?
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





A Főtér - Page 10 Empty
TémanyitásTárgy: Re: A Főtér   A Főtér - Page 10 Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
A Főtér
Vissza az elejére 
10 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6 ... 9, 10, 11 ... 13 ... 17  Next
 Similar topics
-
» Főtér

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Középvidék :: Sendel - A halott város-
Ugrás: