LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Városhatár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 11 ... 22  Next
SzerzőÜzenet
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1150

Character sheet
Nép: NJK
TémanyitásTárgy: Városhatár   2009-06-06, 9:43 pm

*Sendel városhatára egészen riasztó hely. Majdhogynem riasztóbb, mint maga a város. A tudatlan vándor egy kietlen pusztáról láthatja meg Sendel városhatárát. Ahogy egyre közelebb ér, észreveheti, hogy ez a városhatár nem olyan, mint a szokványos városoké. Ugyanis a városfal itt-ott elég lukas, és jó pár helyen le is van rombolva. Így a kaput sem kell igénybe venni, ami mellékesen szólva, ki van dőlve. Tehát már maga a látvány is elég riasztó lehet. Többen is fordultak már vissza emiatt. De aki mégis hajlandó volt ezek után bevágtatni a városfalon belül, az még rettentőbb dolgokat láthatott. Összedőlt házak, romok, itt-ott lukas falak egymagukban állva, egy-egy fatákolmány szénfeketévé égve...stb. És még sorolhatnánk. Hihetetlen, hogy mennyi rom és törmelék meg mindenféle szemét van a városhatárban. Ebből már mindenki rájöhet, hogy ebben a városban bizony nem él senki sem.




És jól is gondolják. Ugynis már megszámlálhatatlan évek óta nem járt itt egy-két főnél több. Ők is csak idetévedtek, mint a vándorok. A városhatár maga sok veszélyt hordoz magában az ilyen vándorok és idetévedtek számára. Ugyanis nem tudjuk, kik, de valakik egészen ügyesen csapdákat helyeztek el itt. Igen, csapdákat. Persze a legtöbb már "elsült", így már csak néhány csapda maradt meg. Persze így is életveszélyes áthaladni itt. Viszont, ha valakinek dolga van a városban (nem tudom, kinek lenne ott dolga), annak muszáj lesz megkísérelnie a városhatáron való átjutást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1773
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-03-26, 4:52 pm

*Hosszas lovaglás után érkezik a halott város határához. Hallott már róla. Nem is tudja, hogy ismerőse miért pont erre a helyre hívta.
Abban biztos, hogy itt nem kell tartania attól, hogy bárki is megzavarja a kis találkájukat. Lova hátán óvatosan halad a város határához. Már messziről észrevette a síkság közepén álló romokat.
Azt gondolná, hogy nincs rá nagy hatással, ám mégis, valahogy nyomottá válik hangulata, ahogy lassan kivehetővé válnak az omladozó falak, az üszkös fatákolmányok.
Hátasa is egyre nyugtalanabb.
Óvatosan halad tovább, miközben minden érzékével arra figyel, nehogy meglepje valaki, vagy valami.
A város határában a teljes csend fogadja. Egy teremtett lélek sincs itt, legalábbis nem lhet észrevenni. Sem egy madár, sem egy kaparászó egér, vagy patkány, sem más élőlény. A város teljesen halott.
Kain lassan leszáll lováról. Kantárját sorosan az egyik kiálló rozsdás vashoroghoz köti.
Nem kívánja bevinni magával, tudja, hogy tele van csapdákkal a város. Csak hátráltatná. Ahogy belép a falon tátongó egyik lyukon, szemből megcsapja a száraz, hűvös szél. Belekap fekete bőr köpenyébe, és hosszú, fekete hajába.
Kisepri arcából a belehulló tincseket, majd ügyesen elindul tovább a főtér felé.
Figyelmesen kerülgeti a romokat, a kőkupacokat, kétszer is meggondolva, hogy hova is lépjen.
Nem egyszer kell új utat keresnie az utakat zsákutcává változtató omlások miatt, de végül felsejlenek előtte Sendel főterének vonalai.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-05-18, 10:12 pm

- Mordul....hogy jut valakinek eszébe, hogy erre az elhagyatott helyre küldön minket!?
*A fehér ork hátranéz a társaira. Enyhén tülekednek és mind idegesen szorongatják fegyvereiket.
Mindannyian félnek. Kisértetjárta hely ez. Frikk is fél. Magában elátkozta már százszor, hogy nem mondott ellent a törzs fejének, de hát még nem jött el az ideje, hogy végre megölhesse.
Gondoltaban eljátszik a képpel, ahogy előtte fekszik Mordul és az életéért könyörök. Ő pedig, a dicsőséges Frikk, nem is...Hatalmas Frikk, vagy inkább Frikk, a Vérengző....megáll felette, kardjának fogairól csepeg a vér. Megáll és lenéz Mordulra, majd szembe köpi.
Igen, le fogja köpni. Majd egyetlen suhintással levágja a fejét. Enni is fog a húsából, aztán a fejet kitűzi a barlang elé egy karóra, hogy mindenki lássa, hogy jár, aki Frikkel, a Mészárossal újra mer húzni.
A kis gondolatmenet egészen meghozza a bátorságt.*
- Gyáva kutyák! Mozgás befelé!
*Lökdösni, rugdosni kezdi a többieket, mire azok kénytelen, kelletlen megindulnak a fal egyik résén át Sendel, a halott város házai közé.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kerenion Amateon
Fekete sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 9
Munkahely : Világcsavargás

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-06-01, 5:08 pm

Lassan sétálok a fal mentén. Nem először tévedek erre a kietlen vidékre. Csak úgy bűzlik az egész a gonoszságtól és a haláltól. ~ Hát persze, hiszen nem hiába hívják halott városnak...~ Lassacskán a nap elindul lefelé a pályáján. Ha tudnám, visszaforgatnám: még nekem sem veszélytelen egy ilyen helyen kóborolni éjszaka. Azonban nem tehetem meg. Bár varázserőm messze túlszárnyalja a legtöbb halandóét, sőt jó pár halhatatlanét is, mégsem vagyok képes olyan hatalmaknak parancsolni, mint az égitestek. És - bár a tér és az idő engedelmesen meghajlik kezeim alatt- nem akarom ilyen kis piti dolgokra pazarolni az energiáimat, mert hát sosem lehet tudni, hol és mikor lesz rá szükségem. Így hát csak sétálok tovább a lassan lemenő nap fényében, míg el nem érek a kapuig. Bár be van dőlve, és még csak nem is emlékeztet egy valódi kapura, én mégis jobbnak találok itt bejönni, mint holmi kis repedésekben falon.
~ Persze, ez a legveszélyesebb része is a városnak. Kilazult macskakövek, elrejtett csapdák... Kész...~
A gondolatmenet itt félbeszakad, mert amikor rálépek egy csálén álló kőre, az besüpped alattam, és három dárda zúg felém. Az egyik elől félre ugrok, ám ezzel éppen egy második elé lépek. Éppen hogy sikerül lebuknom előle, nem sok hiányzott ahhoz, hogy meglékelje a koponyámat. A harmadik jóval előttem zúg el. Valószínűleg számítottak rá, hogy valamerre menekülni fog az illető. Mostmár óvatosabban lépkedek. Érzem, hogy mások is vannak a közelben. Persze, a többségük apróbb emlősök, hüllők, ízeltlábúak. Ám van még valami. Koncentrálok.
- Egy, kettő, három...-suttogom magamban, miközben számolok- Ezek legalább 15-en vannak!- kiáltok fel. Túl közel vannak egymáshoz, nehéz megállapítani a pontos létszámot, vagyis csak időigényes, és most időből van a legkevesebb. Bebújok egy ház mögé.
~ Még harminc méter...- ekkor magcsapja orromat a bűzük.~ ORKOK! Hogy erre miért nem számítottam! Még húsz méter... Még tíz méter... Még öt méter...~
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-06-02, 8:33 am

*Mikor egyik harcosa átesik egy jól megtermett fadobozon, még nem gondol semmire. Tucatnyian vannak, ugyan mitől félnének?
Az ork, nevezetesen Gabar nagyot hasal a kövön. Társai röhögcsélni kezdenek az ügyetlenségén, de csak épp elkezdenek, mert valahol beindul egy rejtett szerkezet és a még földön heverő szégyenkező ork felett megmozdul valami. Hálóban felkötött méretes kövek vannak ott, és a háló ki is nyílik.
A kőzápor pedig maga alá temeti Gabart.
Néma csendben nézik, amint kilógó kezei és lábai az utolsókat rándulják.
Kitör a pánik.
Frikk előrelátóan tart magánál egy korbácsot az ilyen esetekre. A szétugrani készülő orkokra rivall.*
- Mindenki ott marad, ahol van! Csapda volt. Kétszer is nézzétek meg, hogy hova léptek!
Oszoljatok, hogy ha egyikőtök csapdába esik, ne rántsa magával a többieket!
~Beszélhetek én ezeknek! Állatok, fel sem fogják, hogy miről beszélek!~
*Előrántja a korbácsot és ráhúz az előtte állóra.*
- Mozgás, lusta disznók! Ne kelljen kétszer mondanom!
*A maradék tíz katonája morgolódva, bizalmatlan pillantások kíséretében lassan eltávolodik egymástól.*
- Mozgás! Megyünk tovább!
*Csattan ismét egyet a korbács. Bár az orkok szemében félelem ül, lassan megnyugodni látszanak. Egészen addig, amíg egyikük valami fényesre nem figyel fel. Lehajolva veszi kézbe.*
- Arany! Ez arany!
*Vihogva mutatja fel, majd gyorsan koszos ruházatába is rejti, látva a többiek irigy tekintetét.
Frikk is látja, úgy dönt, még nem veszi el tőle. Ez lendületet adhat a csapatnak.
Érzékeny orrát azonban fura szag csapja meg. Hasonlít a sárkányokéra. (Sajnos volt már szerencséje hozzájuk, nem sokon múlt, hogy túlélje.) Valahogy mégis különbözik tőlük.
Vörös szemét óvatosan járatja körbe az egyre inkább sötétségbe boruló romok között, de nem lát semmit.*
- Férgek! Kettesével járjatok! Van itt valaki rajtunk kívül is!
*Maga pedig kardját előhúzza. A fogazott pengén megcsillan a lemenő nap fénye.*
~Nem lesz az jó, ha egy sárkánnyal akadunk itt össze. Mordul, te megátalkodott! Hova küldtél engem?!~
*A többiek is látva vezetőjüket, fegyvert rántanak és bizalmatlanul tekintgetnek körbe.
Frikk pedig a romokon feljebb mászik az egyik ház magasabb pontjára, hogy jobban belássa a város ezen negyedét.
Így tesz egyik fiatal harcosa is, aki felderítő akar lenni, mint ő. Ha minden igaz, épp azon ház körül őgyeleg, ahová az ismeretlen lény húzódott, de persze erről senki nem tud.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kerenion Amateon
Fekete sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 9
Munkahely : Világcsavargás

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-13, 5:59 pm

Mikor mozdulna, hogy továbbrohanjon a város főterére megérez egy orkot. Egyetlen eszközéhez, a mágiához folyamodott, és a következő pillanatban már csak az állott levegő libbenése sejtette az ifjú orknak, hogy valamit elszalasztott. Út közben megváltoztatja útvonalát, és inkább kifelé tart a városból nem akar átváltozni, és igazán varázsolni sem akar, ölni pedig végképp nem.
~Ezek is tudják mikor kell váratlanul megjelenniük. Koszosak, büdösök és rosszakaratúak, de akkor is érző lények, és akármilyen gyengék is, nincs igazán kedvem harcolni senki ellen...~
Azonban így, gondolataiba merülve, szagának elfedésére összpontosítva, menet közben nem annyira figyel oda a csapdákra, így mikor egy kátyút kerül ki, aktivál egyet. Épp időben teszi ki könyökeit, és gyűjt beléjük varázserőt, hogy megállítsa a feléje száguldó óriási kőlapokat. Azok darabokra törnek, ám úgy gondolja, hogy a csattanás felkelthette az orkok figyelmét, valamint ebben a pillanatban veszi észre az egyik háztetőn lévő Frikket. És hála a mágiának, enyhe vibrálás látható alakja körül, így hiába a láthatatlanság, amit azon nyomban fel is old, így egyel kevesebb dolog, amire koncentrálnia kéne. Ezért inkább elkezd futni a fal irányába.
~ Itt nincs elég hely, hogy átváltozzak, a tetőre felmászni pedig időigényes és kényelmetlen...~
Így hát minden figyelő szem kénye-kedvének ki van téve, tehát akárki nyomon követheti.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-13, 9:49 pm

*Magában morgolódva hallgatózik. A levegő egy pillanatra megmozdul körülötte. Nem hiába felderítő, tisztában van vele, hogy mit jelent egy szinte fagyott, mozdulatlan világban a légmozgás.
Hiába szimatol azonban lapos orrát magasra emelve, nem sikerül elkapni a menekülő szagnyomát. Lehet a sárkány, bár azt gondolja, egy akkora hatalmú és erejű lény nem menekülne előlük el.
Füleit is hegyezi és ez utóbbi érzékszerve vezeti eredményre.
Na igen. Előbb csak kő csúszik a kövön, majd roppan szét valamin. Ez elég jel arra, hogy felfigyeljen rá.
Épp odakapja a tekintetét, mikor az emberi külsejű alak is felnéz rá. Találkozik a tekintetük.
Frikk ordít, ahogy a torkán kifér.*
- Férgek! Erre…erre! Itt fut!
*Emberei hamar reagálnak és nem sokára hallani is lehet már kiáltozásukat, ahogy a csürhe mindenfelől a hang irányába jön.
Közben Frikk sem tétlenkedik, gyorsan lecsúszik a tetőről az egyik félig kidőlt fal romjain keresztül és kardját kezében lóbálva ered a nyomában a menekülő sárkánynak.
A menekülés ténye már épp elég bátorságot ad neki ahhoz, hogy ne féljen üldözőbe venni.
Azzal győzködi magát, hogy talán nem is a sárkányt üldözi, csak valahogy elkerülte eddig a szaga a figyelmét.
Vörös szeme az előtte futó alakra tekint. Sárga fogai közül nyerítésszerű nevetés tör elő.*
- Hiába futsz, hamarosan utolérünk…

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kerenion Amateon
Fekete sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 9
Munkahely : Világcsavargás

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-15, 8:15 pm

Miközben fut, megpillantja maga előtt a falat. Csakhogy ez nem az a fal. Ez a fal jó két lábnyival kisebb és egy hatalmas csatabárd fúródott bele, mely valószínűleg a talaj egyik csapdájából jöhetett ki, mivel a macskakövek egy repedéséből áll ki. Egy pillanatra megáll. Hirtelen megcsapja fülét az orkok ordítozása.
~ Hát igen, az őrszem valószínűleg riadót fújt. Erre számítani lehetett, de a szagomat is éreznie kellett volna... Ohh, hát persze! Rohantam a fal felé. Azt hiszi, menekülök. Rendben, ez még kapóra jöhet. Nem, mégsem. Akkor az én irányomból érezné a szagot, és rögtön gyanút fogna. Ezek szerint két lehetőség maradt.~Felnéz az épületek tetejére. Mindkettő magas, és csak nagyon kevés kapaszkodót kínál. Ha pedig föl repülne kitenné magát az íjászoknak...~És nincs sok kedvem menekülni. Nem kenyerem az ölés, de olyan rég volt részem semmi akciódúsban, és minduntalan érzem, hogy egyre jobban elpuhulok. Persze, néhány ork nem lesz ellenség, de azért kell valaminek történnie. Ideje leporolni a harci tudásomat, és a villámmágiát is le kell néha venni a polcról, hisz most az van soron...~Elmosolyodik. Számba veszi a még ki nem sült csapdákat: lyukak a falban, alig látható drót előtte. Valószínűleg tűk.~Ez sajnos nem sok. Ráadásul ha jól körülnéznek, akár ők is felismerhetik. És a bőrpáncél ellen sincs igazán hatása. Tehát ez kihúzva. Akkor már csak ez maradt...~ Óvatosan átlépi a fonalat, mely aktiválná a csapdát, és odasétál a csatabárdhoz. Egyszerűen kiszakítja mind a földből, mind a falból. Ekkor meghallja az orkok ordibálását. Már közel vannak.
- Gyertek csak. Csak aztán meg ne bánjátok...- motyogja, és közben harci tartást vesz föl. A bárdot csak végső esetben fogja használni, hisz varázsereje bőven elég efféle bitangok eltángálására, megfutamítására. Megint koncentrálni kezd.
~Még húsz méter... Még tíz méter... Kilenc... Nyolc...~Szemei felpattannak.
-Gyertek csak!-kiálltja el magát. Teste enyhe izzásba kezd, és körülötte villámok cikáznak, szemei égszínkékből mélyvörösbe váltanak. Persze ez csak a megfélemlítés része, valójában semmit nem ér el velük. De ha lúd, legyen kövér... Az sarkon elsőnek beérkező egyszerű orkot a szemközti falig repíti egy ében villámmal, ám természetesen csak elkábítja. Reméli, ez elég ahhoz, hogy megfélemlítse őket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-16, 5:07 pm

*Nem véletlenül maradt olya sokáig életben megannyi bevetés alatt. Jó felderítő, s a szeme éles. Nem kapta el úgy a hajsza heve, mint társait közül néhányat.
Frikk meg is torpan. A sárkány nem jelent meg máshol, s így jó esélye van annak, hogy a menekülő lesz az.
Eleget tud már ezekről a bestiákról, hogy nem csupán hatalmas fenevadként lehet rájuk számítani.
Megtéveszthetik a szegény ork szemét egy gyengébb, múlandóbb formával is.
Egyik társa habzó szájjal kerül elé, s repül is rögvest, no nem a préda felé.
Sötét varázslat kapja el, s száll úgy, hogy a nem messze álló fal adja a másikat.
Frikk lenéz rá, s szólna a következő érkezőnek, ám az nem figyel rá.
Elkapta a harc lehetősége és már rohan is kivont pengével a célpont felé. Újabb orkjai jelennek meg. Int nekik, s annyi eszük már van, hogy ne kövessék vakmerő társukat.
Frikk közben már utasít is.*
- Ti, négyen! A szemközti fal mellé, ti, pedig ide mellém!
Kettő-kettő támad a másik kettő pedig pár lépéssel lemaradva indul középre térve.
Indulás! Elkapjuk a rohadékot!
*Azonban ő maga mikor társai elindulnak, kissé lemaradva követi csak őket, hogy lássa, mi történik.
Ekkor ér oda vakmerő társuk, nem figyel a lába elé, s belebotlik a drótba. Tűk szállnak ki a falból, s bár van, ami a bőrpáncélon koppan, van, olyan is, ami fedetlen karját találja el.
Ettől csak dühösebb lesz a fehér ork és kardját magasra emeli, hogy lesújtson a bárdot tartó lényre.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kerenion Amateon
Fekete sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 9
Munkahely : Világcsavargás

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-16, 7:11 pm

- Tehát nem jött be...- sóhajt lemondóan, hisz az orkok még mindig támadni akarnak. Látja, ahogy egyikőjük parancsokat osztogat, látván társuk sorsát. Valószínűleg ő a vezetőjük. Két oldalról támadnának, ha az egyikőjükbe belefúródó tűk miatt feltüzelve rá nem rontana a sárkányra.
- Nem tudod kivel kezdesz ki barátom.- suttogja, miközben kitér a felé zúduló penge elől, és megérinti ellenfele homlokát. Semmi mást nem csinál, csak egyszerűen megérinti. Ám eközben egyenesen a testébe vezeti a pusztító energiákat, hagyva, hogy ott elszabadulva tombolják ki magukat. Eléggé hátborzongató jelenség, ahogy az ork megrándul, majd egy pillanat múlva kábultan rogy össze. Teste még néhányszor meg-megrándul, ám aztán nyugton marad. A támadás valójában nem tart sokáig, így Amateonnak még van ideje útjára küldeni egy másik villámot, melyről csak remélni tudja, hogy célba talál, mivel rögtön Frikk felé kapja tekintetét. Ő a vezető, először vele kell végeznie. Aztán még egyszer körülpillant.
~ Hisz itt egy nagy rakás kő van. És azokat nem nehéz irányítani! Ennél egyszerűbb nem is lehetne a dolgom...~
Tekintetét a Frikk mellett lévő falra szegezi, majd néhány szót elsuttog a sárkányok ősi nyelvén, és olyan mozdulatot tesz, mintha előhúzna maga elől valamit. A vezető mellett lévő falban lévő téglák megelevenednek, és egyszerűen kifordulnak a helyükről, mintegy ajtóként állják el az utat, és csupán egy akkora helyet hagynak meg, melyen oldalazva alig lehet átférni.
~ Úgy tűnik, mégsem lesz ez olyan gyors. Nem is baj. Bár így az esélyeik még csekélyebbek, nekem kevesebb meló.~
Persze most sem látszik rajta a kimerülés egyetlen jele sem, sőt, még légzése is egyenletes, hisz még bele sem melegedett. Amíg egy ork át nem préseli magát a fal résén, addig ő nekitámaszkodik a falnak és vár. Jobb dolga nem lévén azt nézi, ahogy átszerencsétlenkedik magukat a falon, vagy ha mást csinálnak, akkor azt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2010-09-20, 4:44 pm

*Frikk nem hisz a szemének. Sintak, a felelőtlen társuk, aki megrohamozta a sárkányt, melléüt, majd a sárkány egyetlen ujjmozdulattal elintézi. Jó is, hogy figyeli, hiszen csak jó reflexein múlik, hogy a sárkánytól induló villám nem őt, hanem mellette az egyik harcost találja telibe és repíti el messze.
Első pillanatban szólni sem tud, de a következőben már ordít is.*
- Macskafattyak! Nyomás, ne álljatok le. Öljétek meg!
*Azonban tartogat még meglepetést az ellen. A falból a kövek hirtelen kimozdulnak, s előttük állnak össze újra egy falban.
Frikk, a görbelábú ismét csak ledöbbenve áll. Azonban hogy hozná ki magát, ha most azt mondaná a többieknek, hogy vonuljanak vissza?
Nincs választása. Menni kell előre.
A falon hagyott egy rést, aki építette. Olyan szűk, hogy egyszerre csak egy katona fér át rajta.*
~Nem lesz ez így jó…~
*Körbepillant, majd észreveszi az omladozó házakból kiálló gerendákat. Ravasz vicsorra villan sárga fogsora.*
~Ez az!~
- Ti ott, hozzatok két gerendát! Mozgás!
*Nyomatékként korbácsával rájuk is sújt, mire szaporábban kapkodják lábaikat. Hamarosan vissza is térnek, és Frikk két csoportba osztja őket.
Már az első lökésnél kiderül, hogy jól gondolta, a falat csak a kövek súlya tartja össze.
A harmadik lökésre a fal lassan összeomlik, így a csapat át du mászni rajta.
Már összeomlás előtt felküldi egyik orkját, hogy keresse meg az ellenfelet, ott van-e még, hiszen a falaktól nem látják.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sydney H. Low

avatar

Hozzászólások száma : 311
Életkor : 26
Munkahely : a világ felfedezendő, kiismerendő részein

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-04-18, 11:02 am

//Időn túli ~ Frikk vs félnótás mágus vs lánghajú Smile//

Igyekezett minél megfontoltabban lépkedni a csúszós kövek között. Ez a manővere csak annyira volt sikeresnek mondható, hogy egy ideig megbírta tartani magát kiváló egyensúlyérzékének köszönhetően.
Magában csaknem szitkokat szórt mát a megszállott fickóra, akit mind a mai napig nem sikerült leráznia. Még csak hosszabb időre sem, nem hogy végérvényesen.
Pillanatnyilag annak örült, hogy a mágus kellő elfoglaltságra akadt Frikk személyében. Természetesen egy másodpercig sem hitt olyasmit, hogy az az ork képes lesz nagy előnyt nyerni számára. Ugyan, még jó, ha túléli a találkozást. Ha fogadáson kellene részt vennie, akkor tuti mindenét a mágus győzelmére teszi föl. Egyértelmű az erőfölénye, hiszen könnyedén szabadult meg az őt támadó ork csatlósaitól.
Ez utóbbi gondolat hatására kárörvendő mosoly jelent meg arcán. Kellemes fordulat - gondolta magában - ki gondolta volna, hogy épp az a tökkelütött feketeköpenyes fogja megmenteni a hátsóm a szétrúgástól.
Öröme azonban éppoly gyorsan foszlott szerte mint ahogy jött.
Sydney ujjai gyors mozdulattal kapaszkodtak meg a parti növényzet vízbe nyúló végeiben.
Egyik lába már érintette a folyót szegélyező, veszettül sikamlós kavicsréteget amikor pillantása szinte megakadt egy gyanúsan ismerős köpenyszegélyen.
Szemeibe nyugodtnak semmiképp sem mondható tekintet fúródott, ahogy pillantásuk találkozott.
Először még levegőt is elfelejtett venni a döbbenettől, ám a kezdeti bénultságot gyorsan váltotta föl nála a menekülési vágy. Megtépázott ruhája suhogva követte a hirtelen irányváltoztatást, s a lány a tőle telhető leggyorsabb tempóban gázolt bentebb a folyóba.
Ám hirtelen kicsúszott lábai alól a talaj, s jókora csobbanással vágott egy hátast a kissé langy vízben.
Nem tudta mi történt. Gondolataiban egyetlen dolog futkorászott: itt a vég, megfulladok.
Próbált rájönni mégis mi a fene történhetett, hogy jelen helyzetébe került, ám olyan gyors és rémületes volt, ahogy a folyó elnyelte, hogy tudata nem is volt képes az előzményekkel foglalkozni.
Azért bátran tippelt volna valami olyasmire, hogy egy megátalkodott mágusnak köszönhetően került víz alá.
Gondolatai azonban most sokkal izgalmasabbnak tartották, ha a túléléssel foglalkoznak.
Majd hirtelen érintést érzett bőrén. Ha szárazon lett volna bizonyára felsikolt a döbbenettől, mivel az egyik kéz éppen csípőjénél ragadta meg, míg a másik a dereka fölött igyekezett fogást találni ruháján. Ennek az lett a következménye, hogy Syd őrült ficánkolásba, rúgkapálásba kezdett, s a kéz egy szempillantás alatt került oda, amit semmiképp sem mondhatnánk illő területnek. Aztán már arra eszmélt, hogy arccal a folyó alja felé néz. Legalábbis erre engedte következtetni az a tény, hogy valaki ellenkező irányba húzta fölfelé. Egy röpke pillanat erejéig víz fölé került feje, s egy gyors - kimondottan fuldokló hangú - levegővétel után jött az újabb kalimpálás részéről, s a dühösen szitkozódó alak laza mozdulattal engedte vissza a vízbe. Így aztán jött megint a levegő nélküliség érzése.
Sydney veszett csápolással próbálta magát odébb küzdeni a mágustól, ám az nem eresztette.
Aztán megint kapott levegőt, s ekkor erőteljesen rántották meg ruhájánál fogva, s a férfi úgy húzta ki a vízből, mint valami agyon ázott rongybabát.

-Eressz el te őrül! Eressz már!

Syd úgy üvöltött, ahogy csak kifért torkán egy kiadós fuldoklás után, de a mágus ügyet sem vetett rikácsolására, s kitartóan húzta maga mellett a földön.
Meghatóan szép látvány volna egy arra tévedőnek a víztől csöpögő lány látványa, akit egy hozzá képest óriás méretekkel megáldott köpenyes fickó vonszol a porban.
A nedves ruha pedig úgy tapasztotta magához a port, mintha sárdagonyát készülne kialakítani a vizes ruhából.

- Engedj! *mostani szavát tett is követte, s teljes erővel harapott rá a férfi kezére.*

A várva várt üvöltés azonban elmaradt. Helyette kiadós morgás féle hagyta el a mágus száját, s egy szempillantásnyi időre rá Sydney a legelő nagyra nőtt növényzete közé pottyant. Ott kiterülve nézett a férfi szemeibe, melyek olyan színben pompáztak, ami mindennek volt nevezhető csak emberinek nem.

- Elég a fogócskából! *ennyit mondott az alak, s a következő pillanatban már nyúlt is Sydney dekoltázsa felé*

Syd fejében egy pillanatig sem fordult meg semmi olyan jellegű dolog, amire bármely más férfitól számítani lehetne ennek a mozdulatnak a látványakor. Ösztönösen indult meg keze a ruhája mögött megbúvó címer irányába. De elkésett. A feketeköpenyes úgy tépte szét ruhájának felső részét, mintha a világ legvékonyabb cérnája akadt volna kezébe.
A nő tudta, hogy most már vége és a férfi elveszi, amiért eddig üldözte: a címert.
Azonban nem ez következett. Sydney legnagyobb megrökönyödésére a mágus döbbenten meredt rá. Vagyis éppenséggel arra a pontra, ahol a keresett tárgy eddig rejtőzött.
A különös színben izzó szemek most egykettőre haragos árnyalatot kaptak, s ezt csak alátámasztotta a férfi dühtől visszafojtott hangja mikor megszólalt.

- A címert! Különben meghalsz!

Elsőre nem értette, mi a gond, majd látta, hogy egy bizonyos tárgy nagyon is hiányzik helyéről. A címernek hűlt helye volt. Syd nem értette. Agya lázasan dolgozott azon, hogy vajon hol hagyhatta el a címeres medált.
A mágus szemei sem kecsegtettek semmi jóval, ahogy bele nézett. De tényleg nem tudta hol a medál. Azt meg pláne nem, hogy hol hagyta el.
Igaz, erre két helyszín is nagyon logikus lehetőség. Elsőként ott a romváros. Amennyit vacakolt a törmelékek közt a szabadulási akciói közben, hát ott is elhagyhatta. Vagy a vízi birkózás közepette is. Ez utóbbi esély csöppet sem volt ínyére. Már csak azért sem mert onnan sosem fogja előkaparni. Hiszen nem tud úszni! Tehát ki kell találnia valamit, mielőtt ez az eszement mágus kicsinálja dührohamában.

- Sajnálom! *aztán jöhetett a világ legártatlanabb tekintete a meggyőzős kedvéért* - Már nincs nálam... *s most jött a "soha életemben nem hazudtam" pillantás* - Az egyik ork elvette tőlem és én esküszöm, próbáltam visszaszerezni, de túlerőben voltak...

Mindezek után, ennyi hazugság után úgy nézett rá, olyan ártatlan, s derengő, félénk bazsalygással, hogy jó ha ettől nem kap majd idegrohamot a mágus.
Valójában a lány szíve olyan veszett iramban vert, hogy már-már attól félt, hogy a torkán keresztül, s ordítva szalad ki a világból.
A férfi nézte egy darabig, majd a lehető legváratlanabb pillanatban megragadta őt, s maga elé emelve meredt a lány szemeibe.

- Utolsó lehetőség: Hol a címer?! *szemeiben gyilkos fények csillogtak, s Sydney rögvest elveszítette bátorságát; pláne azután, hogy a férfi halálos nyugalommal fűzött még valamit mondandójához* - Ha megint hazudsz... menten kibelezlek.

A lány nagyot nyelt, s már azt se tudta, merje-e elmondani az igazat, hogy elhagyta. Ugyan miért is hinné ezt el, amikor egy ehhez hasonló, bár hazug dolgot sem hitt el. Ám nem volt mit tenni. Vagy beszél vagy meghal.

- É..é..én.... e....e...elhagytam. *csaknem a röhögés kerülgette, amint meghallotta a remegő hangot, mely sajátja volt* - Elhagytam...

Más már nem volt hátra, mint várni a halált, melyre jó eséllyel számíthatott.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Regélő

avatar

Hozzászólások száma : 335

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-04-19, 1:36 pm

//Lánghajú kétlábú, meg a buta ork Very Happy//

*A mágus amúgy is igen rossz hangulatban található, a kifelé mászó kis vörös kárörvendő mosolya sem javít ezen semmit.
Hiszen mi másért lenn oly jó kedvében, mint hogy azt hiszi, sikeresen meglógott ismét előle.
De ez most nem jött be.
Ezen az sem segít, hogy mikor végre a szemébe néz a vörös, láthatóan elfehéredik és pupillái is kitágulnak.
Egy rövid kihagyás, míg végül az ijedtség okozta bénultság elmúlik, s már fordul is sarkon a lány. Nem hallja a sárkány elégedetlen morgását, hiszen már megint mehet utána, ráadásul a vízbe.
Gyors mozdulattal lép utána és nyúl a szép hátast bemutató lány csípője és ruhája felé.
De ha nem lett volna elég, hogy köpenye és lába is vizes lett, hát a kétlábú gondoskodik róla, hogy beterítse a folyó langyos vizével egész alakját.
Az a ficánkolás, amit levág, körülbelül egy partra vetett haléhoz hasonló és körülbelül olyan sikamlós is.
Naná, hogy visszadobja, így aztán végre a lánynak a hátát látja, alkalma nyílik ebből az irányból megragadni és felfelé emelni.
Hangosan kap Sydney levegő után, amikor végre feje a szabadba kerül, de nyomban újra ficánkolásba kezd.
A mágusnak nagyon elege van ebből az egészből.
Nem engedi ugyan el, de könnyedén visszaejti ruhájánál fogva a kalimpáló lányt a vízbe, ha annyira szereti, hát hadd élvezze ki.
Szabadon engedi haragját, nem kevés és nyomdafestéket egyáltalán nem tűrő szavak kíséretében, miközben megmeríti a vöröskét a folyó langy vizében.
A különbség az, hogy most még inkább kapálózik és a sárkány végre úgy dönt, ideje kimenni a partra.
Megemeli hát Sydet, mivel sikerül jól elmarkolni valahol a dereka környékén a ruhát és immár fél kézzel, eltartva magától a víz felett emeli, míg a partig nem érnek.*
- Eressz el, te őrült! Eressz már!
*Fogát összeszorítja, nem, ez a nőszemély nem hozza ki ennyire a sodrából.
Ahogy a partra érnek, le is engedi a fövenyre, dehogy is tartogatja. Még mit nem?!
Úgy húzza maga mögött a földön, mintha csak egy zsákmányállat lenne, s valahol oda is sorolja most.
Egy igen idegesítő zsákmánynak tekinti.*
- Engedj!
*És a zsákmány harap is. A fájdalom elhanyagolható ahhoz képest, hogy végre a kezei között van, és nem szökhet meg előle.
Azért mordul egyet, majd bevágja a part üde zöld növényzetébe.
A mágusnak dühében esze ágában sincs elrejteni valódi mivoltát. Szemei szikrákat szórnak, s ezúttal nem emberi szemekkel mered rá a bosszantó prédára.
Ott fekszik kiszolgáltatva, végre visszakapja a címert.*
- Elég a fogócskából!
*Nyúl a kétlábú dekoltázsa felé. Nyúl ugyan Sydney is, de a sárkány gyorsabb.
Emlékszik még Sternből, hogy oda kapkodott a lány, amikor kérte vissza a tulajdonát tőle.
Kezével játszva tépi szét a lány mellkasán a ruhát, már-már győzedelmes érzéssel, mikor azt kell látnia, hogy amit keres, az nincs ott!
~Az ostoba, elrejtette!~
*Ez az első gondolat és minden eddiginél nagyobb düh az első reakció.*
- A címert! Különben meghalsz!
- Sajnálom! Már nincs nálam... Az egyik ork elvette tőlem és én esküszöm, próbáltam visszaszerezni, de túlerőben voltak...*A mágus elhűlve hallgatja. Hát ennyire bolondnak nézi ez a szerencsétlen? Még ha hihető is lenne, csakhogy a találkozásukkor még közel sem úgy állt a helyzet, hogy elvehették volna tőle. Azonban a színjáték, amit levágott inkább dühítette még tovább a férfit, mintha őszintén beszélt volna vele.
Végül megragadja, és maga elé emeli a nőt, ami tekintve a férfi magasságát, azt eredményezi, hogy úgy lóg a kezében, mint egy ázott macska.*
- Utolsó lehetőség: Hol a címer?! Ha megint hazudsz... menten kibelezlek.
*Teszi hozzá egykedvűen és a lánynak kétsége sem lehet felőle, hogy nem ő lenne az első, akin betart efféle ígéretet.*
- É..é..én.... e....e...elhagytam. Elhagytam...
*A remegő hang, a halálra vált tekintet végre meggyőzi a sárkányt. A nő igazat beszél.
Persze ez rajta nem segít, a címer kell.
A férfin a sor. Az első, és legfontosabb, hogy a címer újra nála legyen, utána majd kitalálja, miféle sorsot szán ennek a bosszantó kis kétlábúnak.*
- Keresd!
*A hang fojtott, érezhető benne a sárkányban tomboló tehetetlen harag. Leejti a földre Sydet, nem törődve azzal, hogy meg van ázva, ruhája félig széttépve lóg rajta, a többi pedig tiszta sár. Miért is törődne? Magának akarta a bajt. Réges-régen megoldhatta volna a dolgot, ha visszaadja a címert. Mennyi bosszúságtól megkímélte volna!
A sárkány még utána szól, hangja halk, és még mindig nem emberi, borús tekintete kellően vészjósló.*
- Ha nem lesz meg, azt is megemlegeted, hogy megszülettél!
*Ezzel kezével széles mozdulattal végigmutat a letört, letaposott növényeken, a homokos parton, s a folyón keresztül egészen a városig.*
- Mozgás, kétlábú!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sydney H. Low

avatar

Hozzászólások száma : 311
Életkor : 26
Munkahely : a világ felfedezendő, kiismerendő részein

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-04-25, 12:09 pm

//Időntúli ~ Frikk és többiek. Smile/

A fűbe huppanva, s a döbbenettől megnémulva pislog a mágusra. Részben azon lepődött meg, hogy még mindig életben van, ám más részt amiatt, hogy ez a tökfilkó tényleg képes azt hinni róla, hogy majd búvárkodik itt neki pár kört? Ennek elmentek otthonról - gondolta kiakadva.
Az izgalom fokozása végett még tekintetével követte a sárkány kezének útját, mely egyértelműen jelezte számára az átfésülendő területet. Sydney első reakciója ennyi volt: félig tátott szájjal a folyóra meredt, majd olyan mértékben fehéredett el, mintha máris a kísértetek külsejét akarná itt helyben leutánozni.

- Megőrültél? *vádló hangja sértőn csengett a tájon* - A fene nem mászik vissza a vízbe... Na persze... hogy belefulladjak?

Szeretett volna mondani még valami velőset és irritálóan bosszantót, ám nem állt szándékában egy kis hiszti miatt lelni halálát.
A nem éppen szalon képes öltözékét hellyel-közzel rendbe hozta annyira amennyire csak lehetséges volt, majd egy apró pukkancsra emlékeztető mozzanattal felugrott a fűből és halk, rosszalló "puffogás" kíséretében négykézláb ereszkedett. Kezeivel gyors tempóban húzta szét a magas fűszálakat, hátha a növényzet tövénél lapul a keresett medál.

- Mi a fenének nem keresi meg magának? *ezt csak úgy az orra alatt motyogta amikor elég távol ért a férfitól, s abban a hitben, hogy nincs az az ember, amely olyan szuper hallással rendelkezne, hogy meghallja az ő suttogó dohogását* - Mi vagyok én? Búvár, hogy a folyó alját kapirgáltatná össze velem?

Majd lassú irányváltással haladt a szóban forgó vízfolyam felé. Sanda pillantást vetett hátra a mágusra, majd gyorsan előre nézett és folytatta a keresést.
Agyában lázas igyekezettel keresgélt bármi olyan ötlet után, ami a megmenekülését szolgálhatná.
~Most elég messze van. Talán eléggé ahhoz, hogy átérhessek a túlpartra és illő messzeségbe szökhessek. Mondjuk úgy két napi járóföldre tőle.~
Újra sanda pillantás hátra a fickóra, majd egy lemondó sóhaj, s Sydney fejét lehajtva verte ki fejéből lehetetlen ötletét.

- Fene! Még a végén tényleg kibelez. *csöndes morgolódása közben huppant le hátsó felére mivel időközben elért a folyóig* - Örömmel venném, ha volna a tarsolyodban egy varázslat, amivel kopoltyút kreálhatnál.

Persze pillantásából sütött, hogy inkább a férfin látná azt a kopoltyút, és hogy ő mennyire is örülne annak, ha valaki aztán kifogná ezt a rideg fazont a vízből és alaposan megforgatná a nyárson ezt a túlméretezett halacskát.
Ki tudja, talán Syd még arra is rávehető volna, hogy bele kóstoljon a mágus - minden bizonnyal keserű és rossz ízű - húsába. De mint tudjuk: a tűz csodákra képes.
Bár abban biztos volt, hogy rágós húsa volna és Syd bizonyára kiköpné, annyira pocsék ízt érezne belőle.
A gondolat az arcán átsuhanó grimaszt eredményezett.

- Bár nagyobb örömöt okoznál, ha vízbe fojtanád magad.
Ez utóbbit már maga elé mormogta, hogy a másik még véletlen se hallja meg akkor sem ha piszok éles fülei vannak ennek az emberkének.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-04-26, 4:53 pm

//Lánghajúúúú és őrült mágusizéVery Happy//

*A vert sereg nyöszörögve, lassan halad kifelé a városból. Nincs olyan, aki esetleg figyelne, Frikk a többiek nógatásával van elfoglalva, míg társainak mindnek megvan a maga baja.
Így esik, hogy Sendel városfalának éppen azon részére lyukadnak ki, igaz, más útvonalon, ahol előbb a lánghajú, majd a mágus is elhagyta a várost.
Elsőként Blap az, aki megérzi a szagot. A mágus szagát és a nőét.
Gyengén, mert a folyó feletti szél elsodorja, de azért csak érezhetően.
Frikk nagy peckesen, bár közben feldagadt képét fogva igyekszik ahhoz a lyukhoz, amelynél Blap megállt.
Félre is löki onnan, hogy ő is szemügyre vegye a falon kívüli területet.*
- Félre az útból!
*Vörös szemei a nem messze elterülő folyóig csak egy sor lábnyomot fedeznek fel.
Innen nem tudja megállapítani, hogy milyen nyom, de a túlpartról is odavilágít a fűben kutakodó embernőstény lánghaja.
Nem kell sok idő hozzá, hogy felfedezze a mágus sötét sziluettjét is, amint áll, és a nőt nézi.
Egészen addig, amíg fejét el nem fordítja a város felé.
Az ork vezető úgy érzi, épp őt nézi az a szörnyeteg. Mert biztos az, ez teljesen egyértelmű.
Vörös szemei kitágulnak, vagyis csak az egyik, a másikat takarja a duzzanat.
Hátrafordul és végignéz orkjain. Nem lát esélyt a győzelemre, de még arra sem, hogy egyáltalán hadra foghatná őket.
Vadul hadonászik, ami azt akarja jelenteni, hogy nyomás, hátraarc, vissza a városba.
Ennek köszönheti azt is, hogy meglökve egy olyan faldarabot, amit már csak az istenek jóindulata tart össze, az egész hatalmas robajjal kidől.
A görbelábú nyakát behúzza, még szemét is behunyja, amíg a robaj tart, majd kinyitva legalább olyan hevesen gesztikulálva próbálja a szerencsétleneket a fordulásra rábírni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Regélő

avatar

Hozzászólások száma : 335

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-04-26, 5:14 pm

//Sydney és a férgek Smile//

*A mágus tűzben égő szemekkel mered a vöröskére. Kétségbe merte vonni az ő szavát.
Mégis mit képzel magáról? Hát ennek nem kedves az élete?*
- Meghalhatsz hamarabb is, mint a folyóban…
*Szól a sárkány, megrántva vállát. Neki persze jobb lenne, ha meglenne a címer, és akkor kellene csak döntenie a kétlábú sorsáról.
Nyilván az emberféle nem gondolja, hogy a másik hallja a sutyorgott szavakat, pedig a mágus nagyon is jól hallja, sőt, érti is, amit puffog.
Nem nyeri el tetszését. Engedelmességet vár egy olyan kis semmiségtől, mint ez a kétlábú, ha már az élete a tét.
Nem veszi le róla a szemét. Miért is tenné? Ez a nőszemély már bizonyította, hogy csak az alkalomra vár, hogy meglépjen előle.
Bizonyította, hogy ki is használ minden alkalmat, ha teheti.
Látja a sanda pillantásokat, de ebből a távolságból nincs az az erő, ami visszatartaná, hogy utána vesse magát, ha szökni próbál és el is kapja időben.
Közben kezd távol kerülni tőle, így elindul utána, hogy a közelében legyen.
Kezét idegesen a háta mögött kulcsolja össze, így hátrafogva sötét köpenyét, és kivillantva sötétkék mellényét, az alatta rejtőző fekete inggel és a sötét nadrággal, mely a már jól ismert csizmákban végződik.
Lenéz a nőre.*
- Nincs neked arra szükséged. Majd fejössz, ha már nincs levegőd.
*Tekintete sürgetőn mered a nőre.*
- Gondolkodtál volna akkor, amikor megloptál és eltűntél a tulajdonommal….
*Morogja a kétlábúnak.
Ez az a pillanat, amikor felpillant a szemközt elnyúló városfalra és a következő az, amikor a fal hangos robajjal kidől. A kövek némelyike egészen a folyópartig gurul, hogy ott hangos csobbanással merüljön el.
A mágus ekkor ragadja meg Sydneyt, nemes egyszerűséggel a derekánál összefogva a ruhát, majd fel is emeli.
Szája ismét a teleport igéjét morogja, s a kétlábú a következő pillanatban már ismét a városfal túloldalán találja magát, éppen szemközt a menekülni igyekvő fehér orkok igencsak megviselt csapatával.
A mágus egy pillanatig még gondolkodik, kezében a nővel, de végül nem vágja az orkok közé, csak egy ordítást hallat, mely cseppet sem nevezhető emberinek.
Az orkokban a vér is meg kell, hogy hűljön, mert ez a hang legbelső félelmeiket mozgatja meg. Sárkány hangja, melyet ritkán hall az élő úgy, hogy később mesélhessen is róla.*
- Itt maradtok, ha kedves az életetek, férgek!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sydney H. Low

avatar

Hozzászólások száma : 311
Életkor : 26
Munkahely : a világ felfedezendő, kiismerendő részein

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-08, 8:18 am

//Időntúli - Őrült mágus ~ és még őrültebb ork csapat scratch //

Rögtön vissza nyelte sértő szándékú szavait, melyeket suttogva mormogott volna maga elé. A férfi szavai egyértelműen arra utaltak, hogy bizony nagyon is jó hallotta halk szavait. Ez nagyon meglepte a lányt. Már csaknem kibuggyant szájából soron következő kérdése, hogy mégis mi a fenéből vannak a fülei? Azonban máris ott csengett rideg kijelentése füleiben:
- Nincs neked arra szükséged. Majd fejössz, ha már nincs levegőd. * a mágus lenéző, s egyben sürgető pillantással meredt a nőre majd folytatta* - Gondolkodtál volna akkor, amikor megloptál és eltűntél a tulajdonommal….
*Azért ez utóbbi ellen lenne némi ellenvetése. Hát, nem is tudja, mégis miféle elvetemült alak támadásának köszönhetik a kialakult helyzetet. Hiszen, ha Sternben a mágus nem taszítja a falnak a portól elvakult lányt, akkor Sydney ujjai sem akadnak bele abba az ostoba címerbe. Más részről, ha a mágus nem válik köddé, amint megjelentek a katonák, most az a fránya medál se lenne a lány tulajdonában. Ez van. A címer átvándorolt egy emberhez anélkül, hogy ő azt akarta volna.
Az megint csak más tészta, hogy azon a bizonyos címeren olyan írásjelek vannak, mihez hasonlót sem nagyon látott életében. Igaz, nem beszélhetünk valami hosszú életútról az esetében a maga röpke húsz esztendejével, ám ennyi idő alatt sok írott-, s beszélt nyelvet tanult meg kutatásai során. Ennek fényében nincs az az eszement tudós szerzet, aki önként és dalolva mondana le egy ilyen ritkaságról, mint ez a címer.
Pech, hogy mostanra tényleg nem beszélhet tulajdonlásról lévén, hogy sikerült valamerre elszórnia az orkok vacakolásainak köszönhetően.
- Én nem loptam el semmit! *azért mégis volt annyi lélekjelenléte, hogy még a derekánál való felmarkolás előtt visszafeleseljen egy sort* - Nem kellene egyeseknek tehetetlen és védtelen nőkre támadniuk!
Ennyire futotta idejéből, s a férfi felhorkanása után már el is tűnt látómezejéből a mező látképe. Aztán jöhetett a szemek elkerekedése, ami olyan gyorsan végbe is ment Sydney esetében, amikor pillantása találkozott Frikk zavarodottságot sugárzó pillantásával.
Pedig még jól esett volna neki dohogni egy sort azon a felháborító dolgon, hogy egy mágus csak úgy ni nem átallja olyan alávaló, galád módon felkapni a földről, mint valami kis hülye utazó táskát. Szavai mégsem találtak kiutat száján keresztül, amikor megpillantotta a csapatnyi orkot.
~Végem van. Ez már nem az a helyzet, amit egy magam fajta túlélhet.~
Végül a dohogás helyett - valamint azon szent percben, amikor a mágus jóvoltából végre újra érezhette lábai alatt a talajt - a szabadság első pillanatában olyan villámgyorsan pördült a mágus mögé, hogy még maga is meglepődött. Először csak azon döbbent meg, hogy mégis mi a fenének vetette hátát ennek az idegtépő alaknak a hátának. Szíve meg majd kiugrott közben a helyéről. Neki már tényleg elég volt a nap első felében elszenvedett hajcihő. Egy porcikája sem kívánta a repetát abból az eseménysorozatból.
Félt, s ezt nem először volt szerencséje érezni. Testén enyhe kis remegésekben futkosott a félelem, s ösztönösen lapult még jobban a háta mögötti fekete köpenyhez.
Ezen a napon ez volt az első pillanat, amikor nem akart minél messzebb rohanni a mágustól. Most olyan volt számára, mint egy hatalmas és erős pajzs. Remélte is, hogy védelmet kaphat még ha nem is szándékosan. De hát csak nem olyan hülye, hogy hagyja magát megsérülni csupán azért, hogy a mögötte állónak baja eshessen.
Ez a röpke gondolatsor sikeresen ösztönözte arra, hogy a biztonság kedvéért szembe forduljon a finoman súrlódó fekete köpennyel, s minden egyes kis ujjával jó alaposan belekapaszkodjon, hogy még véletlen se tudjon eltűnni előle.
- Csa...csak ne engedd őket a közelembe! E...esküszöm, hogy ha kell a legmélyebb tenger fenekéről is kikaparom a hülye címeredet! Csak ... csak...
Végül mégsem bírta rávenni magát arra, hogy kinyögje: védj meg! Valahogy elképzelhetetlennek tartotta, hogy ez a fickó a büdös életben akár egyszer is mellé álljon. Hisz' pár perccel ezelőtt még az sem érdekelte, ha vízbe fullad annak az ostoba medálnak a kedvéért. Így aztán "védj meg" kérése ott maradt félelemtől összeszűkült torkán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-08, 9:14 am

*Lothár éppen csak ment errefelé azt se tudta, hogy merre van az is lehet, hogy eltévedt. Egy kis idő után elér egy romos város hátárához. ~Mi történhetett a ezzel várossal?~ Kérdezte magában, úgy dönt, hogy bemegy körbe nézni hát, ha talál valami értékeset mert már megcsappant a pénze.*
*Bemászik egy lyukon keresztül a városba és óvatosan körbenéz látja, hogy mindenhol romos épületek vannak és törmelék. ~Itt valami nagy pusztítás történhetett!~ Mondta magában, de egyszer csak valami ordítást hall nem olyan messze tőle. Ettől meg rémül, mert hirtelen jött, de hamar túl tesz rajta, de pallosát már harcra készíti és elindul arra ahonnan a hang jött.*
*Egy kis idő elér oda ahonnan a hang jött és meglátott egy nőtt és egy mágust meg még néhány ocsmányul kinéző lényt. Oda szól a mágushoz és a nőhöz. -Segítsek nektek? Kérdezte Lothár, de közben pallosát bekészíti.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-08, 3:13 pm

//Tűzhajú embernőstény, örült szörnyeteg és a pallosos emberhím What a Face //


*Naná, hogy a mágus észreveszi, az viszont nagyobb baj, hogy megjelenik előttük, éspedig a menekülési útvonal kellős közepén.
Frikk ebben a pillanatban már azt sem tudja, mi is lenne a helyes döntés. Orkjai ugyanígy vannak ezzel, és a görbelábú szinte érzi pillantásukat magán.
Vele szemben pedig ott áll a szörnyeteg és kezében épp a lánghajú.
Kikerekedett ép, vörös szeme nyugtalanul izeg-mozog, egérutat keresve.
Hátuk mögött a folyó, szemben pedig az ordítás tulajdonosa.
Hallja, amit a mágus háta mögé ugró vörös nőstény mond, de eszébe nem jut, hogy az ő értéktelen vackáról van szó.
Tetszik a nőstény rémüldözése, ez végre ad egy kis önbizalmat neki.
Ekkor érkezik egy újabb emberféle. Észrevétlenül már semmiképpen, hiszen egyből segítséget is ajánl fel. Egyértelmű, hogy nem a szegény orkoknak, hanem az amúgy is túlerőben lévő máguséknak.
Frikknek azonban mentő ötlete támad. Ne gondolják ezek itt, hogy packázhatnak a fehér orkok seregével. Még ha csak heten is vannak, veszélyesek. Még megverve is veszélyesek.
Ostora ugyan már nincs, de fogazott kardját előrántja.*
- Blap és N’Dur, az emberre! Koncoljátok fel!
*Kardjával int a pallosát előhúzó felé, majd azzal a mozdulattal már lendíti is a mágus felé.*
- Félszemű Kond és Marak, tiétek a nő! A többiek velem jönnek! Előre!
*Lelki szemei előtt már látja is, amint bátor katonái megrohamozzák az ellent, viszont nem mozdul senki a valóságban.
Szabad kezével hátrasimítja pár szál fehér haját, majd elordítja magát.*
- Mire vártok még?! Koncoljátok fel őket, rusnya dögök! Vért és beleket akarok látni!
*Ezzel végre megindul mindegyikük, ki-ki a maga célpontja ellen.
Blap és N’Dur baltáját és kardját lengetve támad szemből a katonára.
Blap baltája Lothár lábát veszi célba, míg N’Dur kardja a harcos hasa felé kaszál.
Kond és Marak kerülni igyekeznek, hogy a mágus mögé rejtőző lányt támadhassák, míg Frikk abban reménykedik, hogy az előtte támadó két harcosa eléggé eltereli a nőstény és a szörnyeteg figyelmét is ahhoz, hogy ők komolyan támadhassanak szemből.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Regélő

avatar

Hozzászólások száma : 335

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-09, 12:02 am

//Mindenki, aki Sendelben van//


*A mágus felszólítására azt történik, amire egyébként is számított. Undorító csürhe az ork csapat, bármelyikről és bárhányról is van szó.
Nem tanulnak semmiből. Voltaképpen ezért is tartanak még mindig ott, ahol.
A vörös némber meg egy az egyben a háta mögé kerül.
Egyértelmű számára, hogy fedezéknek használja őt.
Szinte szó szerint belecsimpaszkodik, ezzel pedig csak kolonc lesz, ha harcolni kell.
Meg is kérdezné, hogy talán bizony mégis a folyó mélyén van az a címer, de nem teszi, mert közben újabb valaki érkezik a harcmezőre.
Persze, hogy kétlábú, bár arról egyébként is tudott volna, ha másik sárkány tenné tiszteletét Sendelben.
A sárkány mordul egyet és egy mozdulattal megpróbálja kiszabadítani köpenyét.
Eközben már oda is morran egyet az érkezőnek.*
- Törődj a magad dolgával, ember!
*Várható volt, hogy az orkok megosztják majd erejüket. Ez rájuk nézve egyébként a lehető legrosszabb döntés. Igaz persze, hogy a sárkány nem is tudna jó választást a részükre, de nem is az ő gondja ez.
A kétlábúnak viszont biztos, hogy szüksége lesz a fegyverére, mert már hallja is, hogy osztja az orkok közül a parancsokat az egyik.*
- Szóval mégis a vízben van….majd beledoblak, ha itt végeztem.
*Ezt az utóbbit éppenséggel a drágalátos szakadt ruházató nőszemélynek mondja, aki olyan bosszantó módon ragaszkodik köpenyéhez.
Közben már sikeresen meg is érkezik az első két ork és ha jól sejti, támadásukkor már úton lesz a másik három is felé.
A két ork éppen hogy két oldlaról is próbálja becserkészni a mögötte lévő nőt.
Miután pedig nincs idő, hogy a hozzánőtt koloncot lerázza magáról, kénytelen lesz együttműködni vele.*
- Tedd, amit mondok, ha kedves az életed!
*Ahogy megindul a Kond és Marak névre hallgató két szerencsétlen, a mágus előrehajol, egyúttal ki is adja az utasítást a még mindig belé kapaszkodónak.*
- Rúgj!
*Sydneynek remélhetőleg gyorsan leesik, mit is akarnak tőle, mert ellenkező esetben könnyen megszabadulhat egy testrészétől Marak jóvoltából, ki baltáját lengetve igyekszik rést vágni magának az eleven tömegen.
Közben a mágus sem tétlenkedik. Előrehajoltában közelebb került a támadó Kondhoz, mint amire amaz számíthatott, így egyik kezével félrelöki a vészesen közel lendülő kart, mely egy kardban végződik, és a másikkal közel rántja magához a fehér orkot, hogy két keze közé kapva egy mozdulattal nyakát is törje neki.
Meg sem várja, hogy elnyúljon a város kövén, fordul is vissza, és ha szerencséjük van, addigra kellően meglepte Sydney a másikat rúgkapálásával.
Legalábbis ebben reménykedik a sárkány.
Szabad kezével a szemből érkező kis csapat elé mutat a földre, miközben igét mormol, így mikor Frikk és bagázsa előtt a kövezet darabokban a levegőbe emelkedik előttük.
Így fordul szembe Sydney támadójával, egyúttal felméri, hogy a lány még a hátán van-e és sikerült-e feltartani a másik félnótást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-09, 3:48 pm

*A mágus azt mondja, hogy törődjön a maga dolgával Lothár. Törődne a maga dolgával, ha nem venné észre, hogy az egyik lény meg parancsolja két társának, hogy öljék meg Lothárt. Lothár nem foglalkozik a mágussal és nővel, inkább az ellenfeleire koncentrál.*
*Gyorsan hátra ugrik a csapások elől és látja, hogy a baltás kiesik az egyensúlyából, Gyorsan ellentámadásba lendül és egy erő teljes csapással levágja a baltás fejét. Ezután hátrálni kezd és pallosával védekezik, közbe másik ellenfelét figyeli.*
*~Egy megvan, már csak a kardos van!~ Mondta magában magabiztosan és várta ellenfele lépését. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sydney H. Low

avatar

Hozzászólások száma : 311
Életkor : 26
Munkahely : a világ felfedezendő, kiismerendő részein

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-09, 7:39 pm

Egy szempillantásnyi ideje sem maradt az agyalásra, mert a fekete köpeny meglódult előre, s vele együtt a lány is fölfelé indult meg a bodros felhők irányában. Első reakciója a mágus váratlan mozdulatára ennyi volt:
- Megőrültél?!
Hangja kis sikkantással halt el, miközben volt olyan mázlista, hogy a lendülő lábai együttes erővel rúgtak állkapcson egy orkot. De ezt azért ő is megérezte.
Aztán jött az újabb rossz jel. A köpeny melyben oly ragaszkodóan kapaszkodott egy rövidke reccsenés kíséretében megadta magát, s egy tenyérnyi részen széthasadt. Több se kellett a lánynak. Reflexből engedte el a férfi öltözékét, s egy laza huppanással földre pottyant. Nem maradt ott mert a következő pillanatban egy penge száguldott el orra előtt, s Syd a nyakát behúzva csusszant hátrébb.
Ami azt illeti talán épp ez okozta azt a katasztrófát, ami miatt már biztosra is vette, hogy még napszállta előtt a tengerben végzi haleledelként.
Ezen gondolatának az adott táptalajt, hogy az erős hátramozdulás közben érezte, amint valaminek neki ütközik.
Pech, hiszen nem valami, hanem sokkal inkább valaki volt az. A mágus köpenyének szegélyét látta is egy pillanat erejéig. Egészen addig, míg a férfi egyensúlyt vesztve nem indult meg egy hátast vágni, s mindezt Sydneyn keresztül.
Tudós nőszemélyünk mégsem vesztette el fejét. Azonnal a helyzetet kihasználni igyekvő ork felé fordult, s a keze ügyébe akadó első tárgyat megküldte annak homlok irányába. Nevezetesen egy fél tégla repült így ki keze közül, s annak útját egy tompa csapódás fejezte be, na meg egy az előzőnél hangosabb robaj, amit az ork kiterülése okozott.
Hallotta a mágus káromkodását, amik cseppet sem tűntek megbocsájtó hangneműnek.
Pedig még egy bánkódó pillantást is küldött a férfi felé, miközben az talpra ugrott, s dühös ordítással ragadta meg a rá támadó orkot, majd egy precíz mozdulattal megküldte a szemközti ház félig leomlott falának. Aztán gyilkos pillantással nézett Sydneyre. A lány nyelt egyet.
- Bocsánat! Esküszöm, nem volt szándékos.
A férfi határozott tempóval lépett mellé még mielőtt talpra állt volna a lány.
Tekintete azonban a segítségükre érkezőre vándorolt. Fél szemmel figyelte, mint küzd a férfi egymaga azokkal a bestiákkal. Bár, nem úgy tűnt neki, hogy szorongattatott helyzetben volna. Az orkok inkább tűntek alulmaradóknak, mint az a harcos, mely pallossal igyekezett jobb belátásra bírni ellenfeleit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Görbelábú Frikk
Ork törzsfőnök
avatar

Hozzászólások száma : 490
Életkor : 39

Character sheet
Nép: Orkok
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-10, 3:03 pm

//Sendel tökéletlen ellenállói a legyőzhetetlen Frikkel szemben! Very Happy//

*Frikk stratégiai érzéke még csiszolásra szorul, de hogy tudja motiválni az alárendelteket, az már fix.
Végre két orkja nekimegy a pallososnak. Nem őt tartja fő ellenfelének, inkább a mágus és a vöröske izgatja.
A szeme láttára hullik el Kond a szörnyeteg keze által, míg Marak is kap egyet az állkapcsára, de úgy tűnik, ez nem állítja meg.
Görbelábú elismerően csettint nyelvével.
Közben támadna, de látja, hogy a nőstény lerepül a mágusról, az pedig egyensúlyát vesztve vágódik hanyatt, a lánghajú irányába.
Frikk vihogásban tör ki, de már látja, hogy a szörnyeteg fel is pattan.
Marakkal egy időben, és az ő fehér orkja az, aki ismét támadásba lendül.
Már-már látta is lelki szemeivel, hogy Marak felkoncolja ezt a furcsa sötét alakot, de helyette azt kell látnia, hogy az ork egy félig ledőlt falnak csapódik és a fal meg is adja magát.
Nagy robajjal dől rá az orkra.
Frikk sem rest már, amíg a mágus a lányra és a pallososra figyel, ismét támadásban lendül megmaradt két orkjával.
Persze ő az, aki a döntő pillanatban egy fél lépéssel már hátrébb van, míg a vértől eszüket vesztő társai már rájuk is rontanak. Egyikük a szörnyetegre, másikuk pedig a még mindig a földön ülő lányra.
Egyikük kardjával csap le a lány irányába, másikuk pedig a mágust veszi célba.
Frikk is meglengeti fogazott pengéjét, hogy oldalt lépve és ezzel kikerülve saját orkja háta mögül, még inkább a mágus háta irányában legyen.
Be akarja végezni. Egy vágás a karddal és a mágus akár halálos sebet is kaphat.
Feldagadt arcát tovább csúfítja az azon ülő gonosz vicsor. Úgy kiabál rekedt hangján.*
- Ez az! Öljétek őket!
*Közben megmaradt orkja éppen Lothárt ellen indul meg. Vért akar, bár sajgó sebei vannak, amiket még a mágustól kapott.
Társát is ez lassította kicsit, talán emiatt kaphatta el a pallos. A földön heverő fej azonban csak vadabbá teszi őt.
Kardját meglengetve támad újra. Tudja, hogy a pallossal valamivel lassabb Lothár mozgása az övénél. Ezt próbálja meg kihasználni, de előbb közel kell kerülnie. Közelebb, mint a pallos.
Próbaképpen döf egyet Lothár bal válla felé, majd gyorsan hátrébb is ugrik. Lothárnak védenie kell a támadást, ha nem akar sebet a vállába.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Regélő

avatar

Hozzászólások száma : 335

Character sheet
Nép:

TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-11, 5:19 pm

//MIndenki Sendelben//

*Szép dolog a terv. Akkor a legszebb, ha meg is valósul. Sárkányunk esetében csúszott némi hiba a végrehajtásba.
Szépen működött egészen addig, amíg a köpenyén lógó kétlábú el nem szakította azt.
Mozgásába automatikusan belekalkulálta a plusz súlyt a hátán, így amikor az nagy hirtelen megszűnt, nem tudott időben korrigálni. A hátas, melyet dobott, igen látványos lehetett, és a lánynak csupán szerencséje, hogy hátrébb húzódott.
Szinte földet érése pillanatában már ugrik is talpra.
Válogatott szitkokat küld mindenfelé, jó hangosan, s igazán dühösen, mivel fülét még megüti az egyik ork gúnyos vihorászása.
Sárkányunk büszkeségében és önérzetében is sértve van, ez pedig soha, egyik sárkány esetében sem vezet jóra.
A vöröske által homlokon talált ork majdnem olyan gyorsan áll talpra, mint ő maga, és már támad is a mágusra.
Igen dühödt ordítása most az épp rárontó fehér orknak szól, közben meg is ragadja és meg is küldi azt a legközelebbi fal felé.
Nem figyelve, mennyire hatásos akciója, tűzben izzó szemekkel néz a lányra. A pillantásában minden benne van, amit épp érez, vagy gondol.
Első gondolata, hogy menten kitekeri a nyakát, széttépi és odaveti a maradék féregnek, aztán azokkal is végez.
Azonban ahogy Sydney mellé lép, szeme már az emberre vetődik. Jól látható, hogy nincs szüksége segítségre. Vagy ha mégis, vessen magára, hogy közbeavatkozott.
A maradék három selejt megindul ellenük. Már kiderült, hogy ki a vezetőjük, mágusunk jól meg is jegyzi magának.
Úgy tűnik, előbbi varázslata nem állította meg sokáig a mocskokat. A rárontó orkot egy megveszett véreb őrjöngésével támadja le. Első kézmozdulata a fegyvert tartó karra mar rá, míg másik könyöke az ork torkát veszi célba, hogy onnan az alkart törje el.
A mozdulat közben már lendül is, hogy a Sydneyre támadónak kirúgja a lábát, így az nagyot hasalva terül el a földön éppen a vörös mellett. Frikk is érkezik, hátulról, éppen csapásra emeli kardját, hogy a mágust köpenyestől, mindenestől megpróbálja a másvilágra küldeni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lothár Von Falkenhausen
Nemes
avatar

Hozzászólások száma : 225
Életkor : 34

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-12, 10:21 pm

*Lothár ellenfele gyorsan támad felé, biztos bedühödött társa halála miatt. Az ork Lothár vállát akarja támadni, erre Lothár megint hátra ugrik. Majdnem elkapja a kard, de sikerült időben elugrani. Ezután látja hogy ő is hátra ugrik.*
*Lothár ezután gyorsan támadásba lendül és kihasználja, hogy a pallosa hosszabb az ork fegyverénél. Neki futás át szúrja a hasán a pallosát. De az ork még ettől nem halt meg, ezért Lothár gyorsan kihúzza a pallost belőle és egy vágással el vágja a torkát. Az ork el dőlt és még egy ideig ficánkolt a földön utána ki múlt.*
*-Legközelebb jobban gondoljátok át kit támadtok meg! Mondta magában, ezután a oda nézett a mágushoz látta, hogy könnyen elintézi az ellenfeleit. ~Inkább kivárom mi lesz.~ Mondta magában fegyverét még bekészíti és figyeli a mágust.*

//Akkor én most írtam Mivel Sydney nem tud írni//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-16, 10:05 am

// Bocsánat ha kicsit beleírok itt nektek //

5. küldetés - Banditák

* Reggel elhagyta Sendel városhatárát, újabb úti célja felé vette az irányt, a nagy ismeretlen az. Kisebb úton halad, két oldalt erdő öleli körül, mely teljes nyugalmat sugároz magáról. Megfigyeli a zöldellő fákat az út mentén, az ide oda röppenő dalos madarakat, a neszelő állatokat az út közelében.
~ Micsoda mennyei reggel! ~ Mondja magában, érzi az erdő hatását rá nézve, felüdíti és feltölti teljesen. Nagyot szippant az erdő által megszűrt levegőből, élvezi a természetet. Kacskaringósan halad, nem tudni mikor lesz vége egyszer az erdőnek és milyen vidékkel folytatódik. Eseménytelenül halad, mert más különöset nem észlel, legalábbis egyelőre nem hall furát. Hagyja, had az út vezesse őt, nem figyel arra, hogy elágazásnál nem jobbra megy, ahova ki van írva valami, hanem balra, amin egy város neve díszeleg. Nagyon jól kivehető és elolvasható, meg is örül neki, arra gondol, milyen régen is volt városban utoljára.
~ De elhallgattak a madarak erre? Az elébb még voltak ~ Furcsának találja ezt a váltást, nemsokára egy sziklafal előtt találja magát.*
- Különös * Ejti ki a szavakat úgy magának inkább, kíváncsivá vált és az okát is szeretné tudni, mit sem sejt arról, ami fog vele történni.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-16, 10:07 am

* Három ember mozdulatlanul várakozik a sziklafal közeli sűrű bokrosban. Gyakran szoktak ide járni, gyakran itt ejtik el az embereket. Hol kifosszák őket, hol elkapják őket, eladni vagy más célokra tökéletesen megfelelnek. Nem láttak semmilyen utazót mikor szóba elegyedtek.*
- Tudjátok a feladatotokat, remélem nem kell elmondanom még egyszer .* Átlagosnál magasabb férfihang szól a másik két társához, azok erre csak bólintanak, tudják ők mit kell és hogyan. Kis csend lesz közöttük, egy másik közülük az átlagos hangján.*
- Rydor aztán légy résen, ha nem szeretnél úgy járni, mint múltkor azzal a varázslóval aki kicsit megpörkölt. * Név tulajdonosa kicsit megrezzen a helyén, kicsit gondolkozik mivel vághat vissza társának ezért.*
- Tudod Ned, emlékszel még mikor kisgyerek voltál és mosómedvétől megijedtél? Mikor vonyítva rejtőztél el a fa mögé? * Nagy mosoly Rydortól, Ned csak káromkodik egyet.*
- Mindenki a helyére! * Szól Freowen a Banditavezér, aki elég nagy hírnévre tett már szert, kisebb csoportokat küldtek a keresésére, eddig senki sem járt sikerrel.*
- Aztán egy mukkot se! * Teszi hozzá határozottan. Mindenki a saját helyére elvonul, a nagy csend és a felőrlő várakozás percei ezek. Freodur megérzése helyénvaló, mindhárman kiszúrják az erre járó elfet, aki ráadásul egyedül van és még fegyvere is van. Nem lehet semmit sem elkapkodni, ki kell várni míg az áldozat meg nem áll, lehetőleg Freodur előtt és hátul pedig Ned és Rydor biztosít. Ez a taktika lényege, közrefogják az áldozatot, az pedig nem fog tudni két helyre figyelni.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-16, 10:09 am

* Nem kell sok, előtte kiugrik a bokorból egy környezetbe beleolvadó ruházatú alak, fegyvere egy nyílpuska. Rögtön a lényre tér, melyet kérdése is tükröz.*
- Állj! Nincs hova menekülnöd! * Fordul meg amikor még két alak lép elő. Oldalra még futhatna, ott óriási bokrok elállják az útját, nincs hova menekülnie. Fel vannak szerelkezve mindhárman távolsági fegyverrel, így nem is lenne értelme szaladni, neki lenne fájdalmasabb.*
-Mit akartok? * Kérdezi a három férfit, Freodur az aki erre szépen érthetően válaszol.*
-Kirabolni, talán eladunk rabszolgának, elvesszük a fegyvereid, bármi lehet. Ez csak rajtad múlik. * Hallatszik a hangja miközben Ned és Rydor is közel ér hozzá. Elveszik tőle fegyvereit és megkötözik, valamerre elkezdik toloncolni, úgy érzi a táborba. Távolban megjelennek kisebb sátrak, ott még pár banditát lát. Sátorba beviszik leültetik a földre ezzel magára hagyják, még hallja, hogy azok nevetnek, hogy megfosztották őt tárgyaitól. Ekkor jut eszébe, a csizmáját nem nézték meg, ott rejteget egy kis tőrt, kis ügyeskedés múlva szabaddá válik újra de felszerelései nélkül nem megy sehova. Ötleteibe merül mikor lépteket hall, visszaül a helyére, háta mögé rejtve szabad kezeit. Ned lép be közel is jön hozzá, gúnyosan néz rá.*
- Most tárgyalják milyen rabsorsra kerülsz! * Megfordul, hogy távozzon amikor felpattan halkan s gyorsan elhallgattatja az illetőt, végén még bele is törli a kését. Megnézve az alkatát ember létére hasonlóak, levetkőzteti a hullát gyorsan, kicseréli a ruhákat, lefedi annak fejét.*
~ Itt az idő,hogy utánanézzek pár dolognak ~ Véli így kilépve a sátorból indul meg a felszereléseiért és a pénzéért. Szerencsétlenségére csak a fegyvereit találja az egyik sátorban, magához veszi, irányt a halott Ned felé veszi. Azért jobb a saját ruháiban lenni, mint máséban.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-16, 10:10 am

- Minden olyan könnyen ment. * Szól Freodur a vezéri sátorban, elégedettség terül szét az arcán, mert szép kis fegyverekre tettek szert, busás arany reményében el tudják valahol sózni.*
- Igen, de mi legyen a Zöldelffel? * Kérdezi Rydor aki inkább emiatt kissé ideges, mert ő szívesen látná holtan, mint élve. Ned érkezik meg a fegyveres sátorból, csatlakozva hozzájuk.*
- A holmijait egy helyre raktam, elvitelre. Gondolom még elszórakozunk vele, elnézzük milyen tehetetlen ebben a helyzetben. Meg is nézem, hogy van ott egyedül * neveti el magát, a többiek csak biccentenek neki. Freodur és Rydor újra együtt maradnak, várják vissza Nedet, nem tudnak várni tovább folytatják a beszélgetést.*
- Eladjuk az elfet egy nagyon eldugott helyre, ahol élete végéig is dolgoztathatják. Tudtad e, hogy egy akár hatezer évig is elél? Gondolj bele, hatezer év rabszolgaság, nem lenne könnyű a számára. * Rydor gondolkozik, mert nem válaszol főnöke kérdésére, inkább hallgat még kicsit, nyugodtabban válaszol.*
- Igaz is! Mennyire rafinált alak vagy! * Ned nem jön, úgy gondolják a néhai kínzómester eljátszadozik az elffel, folytatják a beszédüket.*
- Még meddig fogunk itt táborozni? * Teszi fel a kérdését Rydor, kilép a sátor bejáratához, kicsit kinéz rajta, semmi változást nem tapasztal, minden rendben talál.*
- Még egy darabig itt leszünk, ne aggódj állandóan, még egyszer a sírba visz. * Hangzik el a válasz a másik fél részéről. Amit gyorsan megtold pár mondanivalóval.*
- Nézzük meg a fegyvereit! * Két férfi kilép a sátorból, fegyveres sátor felé veszik az irányt, megérkezve nem találják az elf fegyvereit.*
- Baj van! Nézd meg Nedet! * Rydor felszerelkezve egy karddal indul meg a börtön sátor felé, hallja hogy Freodur követi őt.*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   2011-05-16, 10:12 am

* Átöltözve újra ruhájába, lépteket hall a sátor felé, éppen hogy átöltözött máris jönnek.*
~ A pénzem még hiányzik, de gondolom az a vezéri sátorban lesz ~ fegyvereit a kezébe fogja, a hosszútőrét dobásra készen. Rydor éppen belép mikor a tőr repül is bele a testébe, Freodur viszont azon nyomban rácéloz a nyílpuskájával. Reflexei segítségével sikeresen kitér a halálos lövedék elől, rátámad Freodurra aki kivonta szintén fegyverét. Acél acélnak feszül, ahogy a Banditavezérrel harcol. Nehéz felülkerekednie a másikon, aki szintén jó kardforgatónak bizonyul, talán valamelyik lezüllött nemesnek a fia lehet aki fegyvermestertől tanult. Felkap parazsas tálat másik arca felé dobja, amire a vezér fájdalmasan felkiált, kihasználja a helyzetet a menekülésre*
- Úgy is elkaplak! Nem fogsz menekülni! Riadóóó! * markolja pofáját, üvölt fájdalmasan. Gyorsan visszaszerzi a tőrét, majd gyorsan távozik a vezéri sátorba, ahol kis kutakodás után megtalálja a pénzes szütyőjét. Zsebre vágja majd kivágva hátul a sátort menekül el. Hallja az ordítozást, ahogyan Freodur adja ki a parancsokat a megmaradt embereknek, fogják el élve, vagy akár hallva de fájdalmas legyen a halála. Azt is hallja hogy felé kiáltoznak.*
- Arra ment! Keressétek meg! * Nem is tudja merre siet, a banditák elől, csak szeretne találni egy jó búvóhelyet magának, ahol meghúzhatja magát.*
~ Nem éppen egy átlagos nap! Vajon még hányan lehetnek a Banditák? ~ Új tervre készül, ami nagyon veszélyes mert könnyen újra elkaphatják vagy megölhetik.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Városhatár   

Vissza az elejére Go down
 
Városhatár
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 22 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 11 ... 22  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Középvidék :: Sendel - A halott város-
Ugrás: