LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Nemesi udvarház

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
SzerzőÜzenet
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-12, 4:14 pm

Bál a nemesi udvarházban

The Enchanted Night



Kérdésemre bő feleletet kapok, s válasza teljes mértékkel kielégíti kíváncsiságom. Csendben figyelem őt, ahogy tartja kezében köpenyem, arca mind komolyabb lesz. A szél finoman borzolja meg ruhámat, s hajamat, mire mondandója befejeztével közelebb lép. Aggodalmas szavakkal akarja hátamra teríteni a köpenyt, de én már meg is fordulok -még mielőtt ezt megtehetné. Megfogom a köpenyem, ott, ahol tartja, kezeim éppen csak egy picit érnek hozzá az övéhez, mielőtt elvenném a bundát és kacéran csillogó szemmel terítem én magam vissza a helyére a ruhadarabot. Kérdésére, kijelentésére ismét a korlát felé fordulok.
- Valóban? - Kuncogok halkan, csenevészen csillogó szemekkel, míg ártatlan ábrázatot vágok -mintha nem is tudnám, miért mondja ezt- és a korláton lévő futónövényre helyezem mutatóujjam, majd hirtelen elkezd felkúszni rá egy vékony, zöld hajtás. Egyre nő, fel a kezemre, ám mintha nem kellene neki gyökér, elengedi az anyanövényt, s immár csak kézfejemet körbe ölelve pihen... Egészen addig, míg kezem a hajamhoz nem emelem, mert akkor át kúszik a vörös tincsekre, s nőve, belefonva magát leveleket és egy nagy szirmú, vöröses virágot hajt. A növény igazán különleges színben pompázik, s a dér hirtelen marná meg, melege miatt azonban cseppek gyűlnek rá, amelyek visszaszórják a ráomló fényt. - Köszönöm aggódását. - utalok vissza - Tényleg nem vagyok az a fajta. Tulajdonképpen társasági lénynek se mondanám magam. Illetve ez attól függ. Az állatok közt szeretek a leginkább lenni. - Mondom, majd átható tekintettel pillantok fel rá, mélyen szemeibe nézve, következő szavaimmal és arckifejezésemmel jelezve, hogy nem felejtettem ám el a furcsa történéseket a férfi körül, csupán... nem háborgatom: - Ők nem hazudnak. Nem manipulálnak. - aztán, mivel a következő szavak nem is rá vonatkoznak, ismét eltekintek a távolba, úgy folytatom. - Taníthatóak. Lelkük tiszta, akár a fény, s ha jellemüket csorbítja is valami, az is külső behatás miatt van. Intelligens, béke szerető lények, amelyek arra törekednek, hogy egyensúlyban legyenek környezetükkel. Sajnos ez sok humanoidról nem mondható el. Ezért már korán elkezdtem a természethez jobban vonzódni, mint társaimhoz. Mai napig nem sajnálom a döntést, habár a magány néha így is megtalál. Ezért vagyok a bálon is. Magányosnak éreztem magam, így eljöttem. Hátha egy kis nyugalmat lelek újabb 100 évre. - végül rá pillantok a férfire, halovány mosollyal arcomon.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-13, 11:16 am

//Bál//

*Az apró érintések, mintha ez egy tánc lenne, nem maradnak el, habár Daxa nem engedi felsegíteni köpenyét, inkább maga veszi át és bújik bele.
Kuncogására Roober csak mosollyal felel, s figyeli, ahogy a lány a korláthoz lép és a mágiát hívja segítségül.
Érdeklődéssel követi a kéz vonalát, azt, ahogy a növény rákúszik a fehér bőrű, kecses, mégis erős kézre és megpihen ott.
Aztán a vörös hajba vöröses virág születik, s Elmiron pillantása csodálatot mutat.
Természetesen az istenség számára nem olyan nagy dolog ez, de egy északi nemesnek, akinek családjában nem honos a varázserő, nagyon is az.
Aztán az elf megszólal, s a sötét ruházatú nemes követi minden szavát, minden mozdulatát, csendben, figyelőn.
Állja tekintetét, olyasfélék magabiztosságával, akiknek tiszta a lelke, s erős a jelleme.
Mosollyal felel, amelyből akár érthető is, hogy veszi a jelzéseket, olvas a szép, fehér arc mimikájából.
Valóban csúnya dolog a hazugság, a manipulálás, ám ő a maga részéről nem hazudott, csak játszik. Elmiron ven Gondor szerepét, az északi nemesét, manipulálni pedig nem manipulál.
Engedte csupán, hogy erejének csekély morzsája érződjön, hogy az elf sebei gyorsabban gyógyulhassanak, ám Elmironnak erről nem kell tudnia…*
- Boldog tudatlanság, ami nekik jutott.
S lám, milyen könnyedén csinál varázslatával a télből tavaszt.
Meg kell jegyeznem, csodálatos, amit tesz, s az eredmény csaknem olyan elbűvölő, mint kegyed.

*Jegyzi meg az állatok tisztaságára utalva, s arra a varázslatra, amelyet az elf könnyed ujjgyakorlatként mutatott be neki. Eközben ő is odalép a korláthoz, két kezét háta mögött kulcsolja össze, lehelete pedig meglátszik a levegőben, amikor beszél.*
- A természethez közel, s távol minden ármánytól, ami az embereket körbefonja, távol háborútól, éhínségtől, gazdasági gondoktól….gondtalan élet lehet.
*Néz Daxára, s ha a lány felé fordítja pillantását, a szemeibe néz.*
- Nem mindenkinek adatik meg az efféle élet, hogy azt tehesse, amit szeret.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-13, 6:56 pm

Bál a nemesi udvarházban

The Enchanted Night



Az apró mágia láttán a férfi arcán csodálat jelenik meg, majd szavaimat határozottan állva és pillantásom tartva figyel, mintha csak ártatlan volna azon "vádakban", melyeket mondok. Végül mellém lépve szólal meg, s néz rám, én is megtisztelem őt a figyelmemmel beszéde közben, ahogy ő is megtisztelt engem. Dicséretére csak egy halovány mosoly kúszik az arcomra.
- Ez csak apró trükk, amellett a mágia mellett, amelyre a valódi mágusok képesek. - a másik dicséretre szerénységből nem válaszolok, csak folytatva mosolyom köszönöm meg. Megjegyzésére ismét rápillant, aztán maga elé fordítja a tekintetét. - Régen nekem is olyan életem volt, külhonban. De az otthonom fontosabb a saját jólétemnél, így visszatértem.. S most a családomat is kereshetem. - mondom halkan sóhajtva, majd felé fordulok és komolyan csillogó szemekkel nézek a férfire. - Valóban segít nekem megtalálni őket? Becsületszavára? - kérdem mélyen szemébe nézve, arcom enyhe aggodalmat sugároz, mintha félnék a hazugságtól, hogy még sem segít, csupán azért mondta, hogy ágyát melegítsem egy éjszakára. Túl sokszor volt már tapasztalatom önző, rosszakaró férfiakkal, akik ha megkapták amit akartak, már mentek is tova. Nem akarom ezt a hibát elkövetni újra, s gondoskodom arról, hogy ne is kövessem el. Ezért tartom fent az érdeklődést, de nem adok mást, csak apró jeleket érintések képében. Tartok a tapasztalatoktól...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-14, 1:51 pm

//Bálon, bálon kívül//

*Szerényen válaszol Daxa, s egy istennél nem is tudhatná senki jobban, mik az apró és mik a nagy trükkök.
Minden esetre egy ember számára, aki nem tud varázsolni, a tél közepén nyíló virág, amelyen a dér is inkább vízcseppek formájában gyöngyöz, szép varázslat.
Daxa ezután tér csak vissza a családi témához.
Roober számára természetesen kérdés, hogy vállaljon-e magára becsületszót, amely valójában egy bizonyos Elmiron ven Gondort illetne meg.
A csillogó szemek ellenben azért hatásosak számára.
Akadhatna számtalan halandó nőstény, nő, azonban ezen a bálon Daxa tűnt fel neki.
Mégsem ámít, ahogy nyitva hagyja a lehetőséget is, mivé alakul ez az éjszaka. Ilyen szempontból hasonlatos azokra a halandó lényekre, amelyeket az öregektől megkapott, mint saját felelősséget.
Szereti a vadászatot.
Mosolya komolyabbra fordul.*
- A segítséget meg tudom ígérni, hogy megtalálja őket, azt csak az istenek tudhatják. Úgy vélem, ez a dolog Ritalea kezében van.
*Szól közelebb lépve, s az elf keze után nyúlva.
Ha engedi, meg is fogja, s a szemébe néz. Halk hangja ebből a távolságból éppen elegendő.
Ha Daxa elfordul, esetleg elhúzza kezét, vagy kitér, a sárkányisten leengedi kezét, s úgy fordul utána.*
- Sosem ígérek olyat, amit nem tudok betartani, ám azt, hogy segítek keresni, tiszta szívvel ígérhetem. Nem vagyok mindenható, ennél többet nem ígérhetek.
*Komoly arccal keresi a nő szép szemeit csaját csillogó szempárjával.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-16, 12:05 am

Bál a nemesi udvarházban

The Enchanted Night



Kérdésem után áthatóan tekintek szemeibe és várom a választ. Ő közelebb lép és megfogja kissé hideg  kezeim, amiket nem húzok el, az ő meleg tenyerébe simítok. Halk szavait csendes figyelemmel hallgatom végig, tekintetét állom, s figyelem a sötét szemeket, miként csillognak igazan. Ígéri, hogy segít, noha azt nem tudja megesküdni, hogy meg is találjuk apámat. Nekem ez már elég.
- Köszönöm... Sokat jelent. Hálás vagyok, s ha szolgálataimmal nem is él, tartozásom fejében kérhet bármit, bármikor. Akár később, ha szüksége lesz segítségre. - mondom szintúgy halkan, halovány, köszönő mosollyal, majd lesütöm szemeim a hosszú szemkontaktus után, de arcomról az öröm nem száll tova. Lelkem egészen könnyű már, nem gondolok a háborúra, illetve ha gondolok se érzem tehernek már. Azt hiszem, jó döntés volt eljönnöm ide.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-16, 9:49 pm

//Bál Daxával//

- Ez maradjon későbbre. Azt hiszem, hogy bőven ráérünk gondolkodni rajta, ha már újabb nyomra leltünk.
Ám a ma este még lehet a pihenésé.

*Fogja meg Roober a kezébe simuló hűvös kezeket.
Meleg tenyere körbeöleli a nő vékony ujjait, s hangja is simogatón takarja be.
A hideg csillagok fentről hunyorognak, s az istenség éteri formája e pillanatban is biztos abban, van bőven nem halandó figyelem, amelyek közül bizonyára, ha másé nem, hát Helnáé rajta pihen.
Ám a lesütött szemek nyomán már várja, mikor emelkednek meg e pillák, s mutatkoznak meg a tiszta íriszek.
Roober/Elmiron, ha e pillanatban Daxa nem húzódik el, közelebb vonja magához a nőt.*
- Talán elképzelni sem lehet szebb zenét a csillagokénál. Ha megengedi, folytatnám a táncot, melyet lent elkezdtünk erre a csendes melódiára.
*Pillant a tiszta égbolt lámpásaira.
S ha Daxa engedi, lassú mozgású, könnyed táncba vezeti őt a férfi.
Az éjszaka varázslatos fényei, a csillagok, s a férfi melengető közelsége más hangulatot adhat a táncnak, mint odabent, a többi táncos, s a zenészek között.
Ha az elf mégis kivonja magát alóla, a férfi annyit igyekszik megtartani belőle, amennyit lehet.
Ha kezeit még foghatja, hát hüvelykujjával simítja meg kézfejét, ha azt is kihúzza, némileg zavartan pillant rá.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-17, 1:18 am

Bál a nemesi udvarházban

Grace of Undómiel



Kéri, hogy hagyjam a hálámat az utánra, hogy segített, s én lassan biccentve teszek eleget ezen kérésének. Keze meleg, bár egy északitól nem is várnék mást. A hegyek párás, hideg levegője megedzi az ott élőket. Tekintetem nem tartom sokáig lent, érzem rajtam pillantását, s ahogy felnézek, finom mozdulattal húz magához közelebb, s én ellenállás nélkül lépek egyet felé, mire felpillant a csillagokra és követve tekintetét én is felnézek a szikrázó égitestekre. Szavaira halványan elmosolyodom... Milyen... milyen fennkölt és nemes. A természet ezen csodáját nem sokan veszik észre, s koránt sem néztem volna ki pont egy emberi férfiből, hogy erre ily érzékeny lehet. A táncot semmiképp sem utasítanám el. Egyik kezem vállára helyezem -szinte begyógyult sebeimmel most már könnyedén megy-, másik kezem továbbra is övét fogva tartom.
Ez a fajta tánc egészen más értelmet nyer. Nem is inkább olyan, mint két test, de mint két elme, vagy lélek, tudat keringője. A melengető érzésre behunyom a szemem, s alig hallgató halk hanggal kezdem énekelni népem egyik dalát.
-
*Ngîl cennin eriel vi
Menel aduial,
Glingant sui mîr
Síliel mae.


Ngîl cennin firiel vi
Menel aduial,
Dúr, dúr i fuin
Naenol mae.

An i ú nathant
An i naun ului
A chuil, anann cuiannen
A meleth, perónen


A nyugodtság jár át... Az a fajta, amelyet akkor éreztem, amikor a férfi hozzámért, de most oka is volt annak. A pillanatot kiegyensúlyozottnak és kellemesnek éreztem, ahogy a társaságot is. Nem nehezítette szívem nehéz téma, emlék, vagy gondolat. A csillagok voltak, a csípős levegő és az ütemes, meleg lélegzetek, a lassú lépések. Magam is lelassultam, s körülöttem minden, mintha csak az idő állt volna meg. S ahogy a harmónia elkezdte ereimet átjárni, úgy mosolyodtam el haloványan még mindig zárt szemekkel, lelkemmel látva az éjszaka ékszereit.


*Láttam egy csillagot magasra emelkedni
Az esti égen,
Ékszerként lógott,
Finoman fénylett.

Láttam egy csillagot eltűnni
Az esti égen,
A sötét túl nagy volt, a fény meghalt
Finoman elenyészett.

Azért, ami lehetett volna,
Azért, ami volt.
A hosszan élt életért,
A félig adott szeretetért.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-18, 10:18 am

//Bál, Tarsis, Nemesi udvarház Daxával//

*Akadnak istenek, akik alábecsülik a halandókat. Azt gondolják róluk, hogy alacsony rendű lények.
Roober sokszor nem ezt tapasztalja. Hatalmuk valóban morzsányi, azonban lelkeikben olyan szépségek vannak, amelyek felveszik a versenyt egyes istenekéivel is.
Daxáéban is megvan ez a szépség, ahogy megvolt Lustéban is, megvolt Helenében, s még sok másik halandóban, akikkel sikerült felvennie a kapcsolatot.
A vállára helyezett kéz súlyát szinte nem is érzi, ahogy a lány derekán pihen másik keze. A kelleténél közelebb nem húzza magához, ám az így is kellően közeli ahhoz, hogy érezze a lány kisugárzását.
Daxa behunyt szemmel kezd énekelni, hangja lágy, mint az elf ének, ami elhagyja piros ajkait.
Elmiron vezeti őt, s közben figyeli, hogyan adja át testét és lelkét is a nő a táncnak.
A metsző hideg nem fogja vissza őket, a meleg leheletek pedig simogatják egymás bőrét.
Elmiron leplezetlenül csodálja a nő arcának szépségét, ritka, vörös haja által keretezett, fehér bőrű arcát, vörös ajkait, melyet előbb ének, majd mosoly hagyja el.
Nem hagyja, hogy isteni valója eluralkodjon a pillanaton, hiszen azzal elárulná magát. Nem hagyja, hogy kezein keresztül az a hatalmas isteni erő áradjon, amely betölti a világot, mindent, ahol sárkány van jelen, s abban bárki biztos lehet, hogy ebben a pillanatban van Tarsisban is.
De ez nem az a dolog, amivel ő foglalkozni akar, most Daxa érdekli, s miközben éteri lénye a világban jelen van, s a világon túl is, ezen része, anyagi burokban lágy táncot lejt egy elf szépséggel a tarsisi Nemesi udvarház felső részén.
Nem szakítja meg, élvezi a nő karcsú derekát, a vállán nyugvó kezet, a másik kezében pihenő másikat, a könnyű mozdulatokat, s a természet valójában kevesek által hallható zenéjét.
Fejét meghajtja, egészen közel kerülnek csillogó szemei Daxa arcához.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-19, 11:41 am

Bál a nemesi udvarházban

Grace of Undómiel



A tánc emelkedett hangulata teljesen átjár. Szinte hallom azokat a finom csilingelő hangokat, amelyeket a csillagok és az éter ont magából. Érzem a férfi mozgását és mikor kinyitom szemeim, arca közel van az enyémhez, s az ő különlegesen csillogó szemei az enyémmel találkoznak, mintha csak a tenger és az éjszakai ég érne egybe. A tekintet -a lélek tükre- egészen megmagyarázhatatlan érzéseket kelt bennem. Nem félelmet, vagy értetlenséget, de kíváncsiságot már annál többet. Nem húzódom el, nem lököm távolabb a férfit, nem is pillantok el szemeiből. Az egyetlen dolog, amelyet teszek, az az, hogy kezébe hajló kezem elveszem onnan, s óvatos mozdulattal emelem arcához. Leheletnyien érnek csak ujjaim hozzá, ahogy kezem újra mozgásba lendül, s haját füle mögé hajtom. E mozdulat közben simítom végig ujjaimmal fülének ívét.
Kerek.
Kétségtelen, hogy szemeim egy embert látnak, de a lelkem és a szívem csak nevet szemem butaságán és vakságán. Magyarázatot akarnék keresni, de úgy érzem, túl értékes ez a tudás ahhoz, hogy -legalább is most- megkaparinthassam. Felemelt kezem lassan leengedem, de nem a férfi kezébe, hanem másik vállára, miközben szemeim mélyen elmerülnek különleges pillantásában...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-19, 1:13 pm

//Bálban a Tarsis tetején, a csillagok alatt//

*Daxa kinyitja szemeit, s találkozik Roober pillantásával. Van a lelkeknek ablaka, s ezen ablakokban most az elf lány lénye mutatkozik meg. Az istenség hasonlóan csillogónak látja szemeit, mint amilyen csillogóak sajátjai lehetnek.
Az istenség könnyűszerrel hatolhatna akár észrevétlenül is az elf lelkébe, kipuhatolva annak mélységeit, jól sejti-e halandó alakjában, milyen sokszínű, milyen mély érzelmű is a lány, de nem teszi, sokkal inkább élvezi a Játékot, amit a halandók életnek hívnak.
Mert Játék része a tánc is, amely egy külön nyelvezet, ilyenkor a lélek a testen a mozgáson keresztül beszél, az érintések nyelvét használja, s a mozdulatok igen árulkodók a bensőben rejlő lényegről.
A lány kiemeli karcsú kezét a férfi markából, s megsimítja ujjai hegyével, miközben már a nemes férfiú füle mögé hajtja a kezet.
Elmiron gondolatában benne van a tudat, hogy nem férfias arcélét kívánta tanulmányozni ezzel, s az is, hogy a szemekből kíváncsiságot olvas ki.
Titokzatos, már-már rejtélyes Elmiron ven Gondor lénye a nő számára. Miközben az elf kezei a vállakra helyeződnek, az emberi kezek a női derékon találnak megnyugvásra, miközben a háton simítanak végig. Még a köpeny ellenére is érzékelhető a finom mozgás.
Csend van, de nem egymás lélegzetét hallani, sokkal inkább a természet zenéjét, ahogy nevető hatalomként hat ezúttal nem csak a halandóra, a halhatatlanra is halandó formáján keresztül.
Elmiron lassan húzza közelebb a nőt, hogy érezze porcikáinak lágy rezdüléseit, s pillantását még mindig a szép szemeken tartja, ám ahogy közelebb kerül teste, közelebb kerülhet arca is, s ha hagyja, a férfi egy lágy csókkal érinti, mint a lepke szárnya, a nő ajkait….*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-19, 2:20 pm

Bál a nemesi udvarházban

Carry me



Újabb lépések, a légzésem és szívverésem gyorsul, míg lépteim egyre lassulnak a harmóniában. Újabb lépések, a férfi vállára teszem kezem, míg az övé a derekamra kerül. Újabb lépések, s érzem, hogyan húz közelebb magához, hogyan hajol közelebb. Megállok, s megáll a világ, az idő is. Szinte nem is érzem, vagy látom magam körül a világot, mintha csak az a pár lépésnyi padló lenne és csak a csillagok körülöttünk, kicsit olyan ez, mint valami meditatív, mély állapot. Behunyom a szemem, ahogy arca mind közelebb ér, s végül elfogadom a csókot, amelyet ad. Hideg ajkaim puhán érintik az övét, amelynek ez a pillanat édes ízt kölcsönöz. Fogalmam sincs, mi ütött belém. Egyszerre érzem helyesnek és helytelennek ezt. Illendő-e? Tényleg így le tud venni a lábamról valaki, csupán egy tánccal? Na de micsoda tánc... Ez valami olyasmi, amit nem mindenki érthet. Nem tudom megmagyarázni, miért gondolom azt erről a férfiről, hogy nem az, ami. Illetve, azt megtudom magyarázni, miért gondolom ezt, azt már kevésbé, hogy tényleg az volna-e. Minden, amit látszatra tett, az emberi, de aki a felszín alá néz és látja ez erők áramlását, láthatná, micsoda kisugárzása és ereje van. Mennyire átlátja még a természetet is, pedig az nem az emberek erőssége. Egy könnyed tánccal és néhány szóval olyan békét tudott teremteni bennem, amelyet talán soha nem értem volna el magam, vagy a természet által... S én meghajlok egy ilyen erő előtt. Nem azért, mert kényszerít. Azért, mert én akarom. Csókot kíván, s megkapja, éppoly lágyan és finoman, miként ő adta.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-20, 11:18 am

//Napfordulós bál Tarsisban//

*Nem lökik el, nem vágják pofon, s ez máris fél siker. Természetes, hogy a Játék részeként közelebb került hozzá, a lány testének jelzéseik, a tekintete mind bátorító volt a kísérlet számára, s ha már az sikeres volt, Roober igyekszik gyakorlatba is ültetni azt.
Nem csak a halandó szívverése, légzése gyorsul, a halhatatlan halandó testének is vannak természetes folyamatai, s az ő szíve is hevesebben ver, ahogy légvételei is izgatottságról árulkodnak.
Daxa közelsége a lány puha, hideg ajkainak találkozása övéivel áramütésként szalad végig a férfi testén, s még mindig mozogva, de talán már egészen lelassulva vonja közelebb a karcsú derekat, s a pillanatot kihasználva jobban átadja magát a csóknak.
Szája nem távolodik el, ahogy viszonzásra lel az első érintés finoman, ismerkedőn folytatja tevékenységét, s Elmiron karjai is közelebb vonják a nőt, hogy érezze közelségét a csókban.
Nem látja őket senki, de az istenség nem szatír, nem erőszakoló, más jellegű dolgokra vágyik halandóként, s legfőképp e pillanatban az illem hagyja hidegen.
Hagyja halandó testét reagálni, de távol, valódi lényének végtelen elméje kínosan ügyel arra, ne engedje erejét szabadon ezekben a pillanatokban, hiszen biztos abban, azok az energiák egy szempillantás alatt megölnék az elfet.
Visszafogja mindet, csak a halandó test, s a benne megbúvó isteni lélek van jelen, s halandó módra, halandóként reagál. Csókol, érzékel, orra beszívja a nő illatát, de nem követelőző, ad csupán, csókot.
Meleg ajkai melengetik Daxáéit is, karjai, közelsége is eltünteti a hideget, mintha vágyai hőt termelnének, s fűtenék őt magát is.
Egyik meleg, erős tenyere végigsimít a nő hátán, s lapockáinál állapodik meg, majd visszasiklik a derekára, másikkal még végig derekát fogja.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-20, 12:58 pm

Bál a nemesi udvarházban

Carry me



Ha nekem valaki azt mondja tegnap, hogy ezen a bálon valaki éteri magasságokba emeli lelkem, az arcába röhögtem volna. Úgy jöttem ide, hogy csak emberek közt akartam lenni, reménykedni sem mertem azonban abban, hogy valaki ennyire kiemel a sötét vermemből... és még is, most itt állok Tarsisban, a Nemesi udvarház tetőjén, egy férfivel, aki többet mutatott már most ebből a világból és szépségeiből, mint azok az elfek, akikkel valaha együtt voltam. Ilyenkor megkérdőjelezném magamban, hogy biztos diszkriminálnom kell az érzelmi életemből az embereket? Azonban a vállam csodás gyógyulása nem emberi. Innentől kezdve nem is foglalkoztam ezzel a dologgal. Kár rágódnom rajta, mert valószínűleg okkal titkolózik.. S ha felfedem a titkot, tán elmegy, amit igazán sajnálnék. Szóval a levegőben hagytam a dolgot, s így sokkal misztikusabb lett egymás kerülgetése. Nem hagytam magam csak úgy, nem estem karjaiba, de a tánc és a csillagok zenéje egyértelműen levett a lábamról... Ezek olyan apró dolgok, amelyek sokkal rétegeltebbek és mélyebbek, mint néhányak lelke, jelleme. És ő megmutatta, hogy látja és hallja ezeket, amivel nagyságrendeket nőtt a szememben. Mire észrevehettem volna már oda adtam neki ajkaim, csókom, amely az első, puha érintéssel nem is maradt abba. Ajkaink érzelmes táncba fogtak, míg éreztem, keze végig simít a hátamon, s magához húz, közelebb és közelebb. Testünk finoman simult össze, ahogy engedve karja erejének közelebb kerültem hozzá. Kezeim válláról arcára emelkedtek, ujjbegyeim légiesen, alig érintették állát, arcát, s végül tenyeremmel együtt rásimultak a férfias vonalakra. Szemem zárva, csak a lelkemet tártam ki neki, szélesre. Valahogy úgy éreztem, megérdemli a bizalmat, s most minden kétséget elfeledtem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hossin
Kereső szellem
avatar

Hozzászólások száma : 403
Életkor : 1702

Character sheet
Nép: Kísértetek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-20, 11:30 pm

/Jeremy/
*Kana Jeremy mellkasán találja fejét a tánc közben szorosan hozzá simul majd felnéz a félvér szemparba. Halk sóhaj hagyja el ajkait.
-Oly jó lenne ha ez a pillanat örökké tartana... S bárcsak ne így találkoztunk volna... Bevallhatok valamit Jeremy?
* Megvárja míg a fiú válaszol vagy esetleg bólint. S ha igent felel csak akkor folytatja.
- Mikor atyám mellém rendelt... Csak egy újabb játékszer voltál... S egy kivégzésre váró husdarab... De aznap este.... Mikor a gömb a kezemben volt... Valamiért úgy éreztem képtelen vagyok megtenni.... Aznap loptad el tőlem azt amiről már azt hittem nincs is meg... S ahhoz képest milyen piti tolvaj vagy- kuncogja el magát - remélem mégis hatalmas kincset loptál el... Legalább is te is így véled, remélem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-21, 10:55 am

//Bál Daxával a Nemesi udvarházban//

*A lezárt szem a csók közben a bizalom jele. Roober érzi, hogy nem csupán csókot kapott, bizalmat is, ám ezúttal nem foglalkozik azzal, mi lesz holnap, mi lesz öt perc múlva, csak az itt és most van a halandóba zárt isteni léleknek. A többi része természetesen érzékeli a sárkányok létét, jelen van mindenütt, ahol jelen kell lennie, s teszi is dolgát, amit tennie kell. Éter magasságokban a jelen-lét megmarad, ám azon része, amit belecsempészett ebbe a halandó eseménybe, a téli napfordulóra időzített bálba, örömmel veti bele magát az anyai örömökbe. Olyan ez, mint egy virágoktól illatos mezőn megjelenni, kitárni karjait, s megtölteni orrát, tüdejét illatos, friss levegővel.
Elmerül a csókban, elmerül az érintésekben, érzi, ahogy húzására a nő teste hozzásimul, s erre az ő teste is megadja a választ.
A csókok mellé szaporább légzés, forróbb bőr, és feltámadó vágyak érkeznek.
A testek tánca helyett az ajkak találkoznak, érintésről érintésre forróbban.
Daxa ujjainak érintése, simítása érzéki, lágy, s a csók közben Elmiron kezei is vándorútra indulnak. Egyik felfelé, a háton, egészen a dús, vörös hajzuhatagig, végigsimítanak rajta, a másik kéz előbb a derékon marad, majd a kemény és formás fenékre simul. Nem tolakodó, lágyan, puhatolózón óvakodik.
Ha egy pillanatra szétválnak ajkaik, a férfi Daxa behunyt szemére lehel meleg csókot, majd lejjebb haladva arcára, meleg, karcsú nyakára is, ha nem, vagy ezt nem engedi a lány, akkor ismét ajkait közelítő, azon kívánatos, vörös virágokat, melyek olyan édesen érintették eddig száját.
Nem töri meg a csendet, a csillagok zenéjét, a két test halandó füllel hallhatatlan muzsikáját, ahogy reagálnak egymásra.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-21, 12:32 pm

Bál a nemesi udvarházban

Carry me



A csók és a testek érintése szaporábbá teszi légzésem és szívverésem. Az ajkaink finom érintései forrósodnak, ahogy a köztünk lévő feszültség is nő. Érzem, ahogy végük elemelkedik tőlem, s még mielőtt felemelhetném pilláim, szememre ad egy csókot, majd lefelé indul arcomra, s végül nyakamra. Kezeim visszacsúsznak a vállára, megpihennek a sötét ruhán, fejemet pedig csak kicsit félre biccentem, miközben hirtelen ébernek érzem magam, mintha csak egy álomból keltettek volna fel. Egyik keze tartja hátam, majd simít hajamra, a másik finom harcedzett fenekemre simul. Egy halk sóhaj szakad ki belőlem, résnyire nyílt ajkaim között. Vágytól fűtött pillantással nézek fel a csillagokra. Rég nem érintett így senki sem ajkakkal, sem kezekkel, s kifejezetten jól esik... habár tudni lehetett az elejétől fogva, hogy valahogy ide fogunk kilyukadni. Ajkaimra halovány mosoly kúszott. Ha már bele kezdtem ebbe a játékba, véghez is viszem. Válláról feljebb kúsznak karjaim, hogy átkarolják nyakát, majd az egyik kezemmel felsimítok tarkójára, mint egyfajta ösztönzés. Ha felakarja fedezni a testem, s érezhetően felkívánja, akkor tegye meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-21, 8:47 pm

//Bál, Daxával a tarsisi Nemesi udvarházban//

*A szemhéj érintése után már lentebb kerül csókja, s még lentebb halad vele.
Daxa nem húzódik el, sőt, vállaira helyezi kezeit, melyek könnyűek, mintha csak pillangó szállt volna rájuk.
Ahogy beszívja a hajkorona, s a bőr illatát, csókkal illeti a karcsú nyakat is. Nem eggyel, szájával finoman végighalad rajta.
Amikor Elmiron keze a kemény, izmos fenékre simul, halk sóhaj hallatszik, mely zeneként érinti az istenség halandó füleit, s a simogatást nem is hagyja abba. A köpeny jelent ugyan némi akadályt, de nem olyan vastag azért, hogy ne érhessen hozzá a nő lágy domborulataihoz, s völgyeihez, ha szeretne.
A csillogó szemek felpillantanak, s elkapják az arcon megjelenő halovány mosolyt, s amikor a tarkóját érik a finom, női ujjak, az ösztönzés meghallgatásra talál.
Felfedező kedvű kezei közül a Daxa fenekén pihenő indul előbb felfedező útra, miközben másikkal még mindig tartja Daxát hátánál.
Ez a kéz bizony a köpeny alá csúszik, hogy a vékony ruha alatti hosszú combot, a feszes feneket simítsa, míg másik is elindul, elengedve az elf hátát, s lejjebb vándorolva simítja a köpenyen keresztül végig a derékig.
A száj sem marad tétlen, s a nyaktól az ajkak felé halad, hogy újabb csókot lopjon a vörös ajkakról.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-21, 11:12 pm

Bál a nemesi udvarházban

Carry me



A tánc fergeteges volt... Végre kimozdultam a fekete sarkomból, s most már csak szálltam. A testek, lábak tánca után az egymásra talált ajkaké jött. Érzéki, puha csókok követték egymást, egyik a másikat. Az erős karok egyre szorosabban fogtak, s a csillagok zenéje helyett a fülemben csak a halk szuszogások és a szívverések harmonikus lüktetése zenét. A nyakamra mért csókok fűtöttek, de ez ébresztett igazán magamhoz abból a bódult, elvarázsolt állapotból, amiben voltam. A legtöbb férfi azt mondaná arra, amit tenni készülök, hogy bestia vagyok. Egy gonosz csábdémon. Egy mézesmadzag. És részben igazuk is van. Nem adom meg oly könnyen amit akarnak, de hát aki könnyű prédát akar, az menjen a kurtizánok után.
Ez elé a nehezebb feladat elé állítom most ismét a férfit. Ösztönzöm őt. Hagyom, hogy keze végig simítson a combomon, fenekemen, hátamon. Azt akarom, hogy minél többet érezzen és kívánjon belőlem, hogy egész éjjel én járjak a fejében, hogy biztosan visszatérjen hozzám. Újabb édes csókokat adok neki, ám mielőtt túlságosan elszabadulna a dolog, finoman elemelem ajkaimat a férfiétől és mélyen a szemébe nézek. Nekem is nehéz megállni, hogy ne folytassam, de hiába olyan a férfi, akár egy élő csoda, még sem bízok benne teljesen... Ő is csak egy férfi.
- Holnap korán kelek... Talán ideje volna visszavonulnom. Hogyha komolyan gondolja a segítséget, a reggeli tálalása előtt... értem jöhetne. - mondom arcát fürkészve. Igazából ezek, és a reggeli pillanatok lesznek azok, amikor kibújik a szög a zsákból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-22, 9:52 am

// Daxa, a furfangos Very Happy //

*Az illatok, az elf testének meleg, lágy, mégis feszes formái elvarázsolják Elmiron halandó testét, s az, hogy a kezek szabadon járhatnak, szintén segítséget jelentenek számára.
Isteni valója inkább mosolyog a dolgon, ahogy akkor is, amikor a csókok közben elhúzza ajkait a lány.
Elmiron vágytól csillogó szemei belemélyednek a nő szép szemeibe.
A szavak, amelyek elhagyják az imént csókolt ajkakat, talán csalódással tölthetnék el a halandót, de a halhatatlant nem. A Játék része ez, s Daxa igazi játékosnak tűnik számára.
Húzd, meg – ereszd el, adj is – tarts is vissza. Az elf érti a dolgát, hogyan uralja a férfiakat, s szerencséjére nem egy erőszakos flótást fogott ki, aki nem fogadja el, ha felajzott vágyait állva hagyják.
A tetőterasz magányos csendje távol áll a legközelebbi őröktől, ám Roober nem kívánja érvényesíteni erőfölényét, ahogy eddig sem kívánta.
Szája magabiztos, elismerő mosolyra húzódik. Pedig Elmiron már valóban kívánta ezt a nőt, s most is kívánja, ám remegő érzékein, vágyain úrrá lesz a magasabb istenség.
Mondhatni egy élő tökéletes másolata egy halandó érzéseivel, fizikai, érzelmi szellemi kivetüléseivel.*
- Ez esetben…
*Húzza vissza kezeit, s egyben fordulva, nyújtja karját a nőnek. Hangja halk, ám talán kissé rekedtes az elfojtott vágyaktól.*
- Örömmel leszek kísérő az ajtóig.
*Ha Daxa hozzájárul, a már ismert szállásig vele is tart, ám ha kitérő választ ad, a férfi csupán kézfejét igényli, hogy kézcsókkal köszönve engedje útjára a hölgyet, az ajtót is kitárva előtte.
Az illem úgy diktálja, hogy ő maradjon a teraszon, ha a hölgy távozik.*
- Szép álmokat kívánok, s a reggeli tálalása előtt jelentkezek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-22, 1:12 pm

Bál a nemesi udvarházban

Dance of the Druids



//Hehe ^×^//

Egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy féljek a férfitől és attól, hogy esetleg erőszakkal nekem esne. Egyrészt, mert nem nézem ki belőle, másrészt most, hogy sérült vállam is szinte meggyógyult, gond nélkül tudnám megvédeni magamat. Habár éreztem az erőt karján és hátán, azért félteni engem sem kell. Szavaimra a férfi úgy reagál, ahogy azt el is vártam tőle. Látom rajta, hogy kíván, hangja pedig ezt még egyértelműbbé teszi. Én sem leplezem kipirult arcomat, vagy az ajkakra sodródó tekintetet. De van, amit nem engedhetek meg csak úgy akárkinek, már találkozásunk második órájában, nem de? A mosolyt viszonozom, s mikor felajánlja karját mélyen biccentek.
- Köszönöm... - mondom és bele karolok, hagyva, hogy elkísérjen szobám ajtajáig. A lépteim nem gyorsak. Nem sietek vissza, hisz élvezem társaságát. Ha út közben szól valamit, figyelemmel hallgatom meg. Ha csak csendesen lesétálunk a szobámig, akkor a kulccsal kinyitom annak ajtaját, majd rápillantok.
- Köszönöm ezt a csodás estét. Jobban el sem telhetett volna mással. - mondom rá mosolyogva.
Ha még mond, vagy tesz valamit, akkor azt meghallgatom, figyelem, válaszolok és reagálok rá. Ha nem, ha csak elköszön, még egyszer biccentek neki és bemegyek a szobámba, magamra csukva ajtaját.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jeremy Talbot
Ember/vér elf félvér
avatar

Hozzászólások száma : 623

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-22, 7:44 pm

Rég volt már mikor egy lányt a karomban tarthattam. Fela emléke még mindig bús szomorúsággal tölt el, bár a háború kitörése óta fogalmam sem volt egyáltalán sikerült-e elég messzire futnia előle.
De azóta a boldog paraszti lét, egyre inkább csak kósza vágyálommá vált, hiszen egyre jobban belesodródtam az eseményekbe, néha éppen csak hajszállal megúszva, hogy nem hagytam ott a fogam.
És most azt tartom a karomban a táncparketten, akiről a legkevésbé feltételeztem volna, hogy bármilyen érzéseket táplálna irántam, a dühön kívül.
Döbbenetemet szavai még jobban fokozzák, de őszintén bevallva igazán jól estek.
- Természetesen. – bólintok a kérdésére, mikor megtalálom a hangom.
Ez az őszinte, nyílt vallomás olyan zavarba hoz, mint egy éretlen kamaszt, ha felnézne láthatná, hogy elvörösödöm, de remélem nem néz fel.
- Öhömm………lehet, hogy piti, de ügyes, ha sikerült olyan kincset ellopnom tőled, amiben még te sem hittél. – válaszolom halkan, közelebb húzva a derekát, hogy kimutassam, nem hagyott hidegen mondanivalója. – Nem is reméltem, hogy másként is tekintesz majd rám egyszer, mint egy bábra Hossin játékában. – suttogom a fülébe, miközben lágyan ringatózunk a zene szárnyain.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-22, 9:40 pm

//Bál után, Daxával//

*Az út nem sietős, s a férfi annyiban kihasználja, hogy legalább addig is az elf mellett lehet még.
Karján vezeti a hölgyet vissza szobájának ajtajáig.
Már ismert útvonalon haladnak, s úgy tűnik, már többen ismerik Elmiron ven Gondort, hiszen az elmúlt bálokon is részt vett.
A férfi nem erőlteti a beszédet. Áhítatos csendben haladnak, csak magabiztos, mosolya az, amellyel válaszol a köszönésekre.
Az a fajta férfi, kisugárzása, stílusa hozza magával sokakban a késztetést, hogy barátai legyenek, beszéljenek vele, vagy egyszerűen csak közelében legyenek.
Mégsem harsány, s épp e visszafogott stílus eredményezi, hogy bizonyos körökben népszerű.
Talán mondhatni, nincs hozzászokva ahhoz, hogy visszautasítsák, s valóban nem is olyan gyakori ez, de nem is példátlan.
Tekinthető ez az este a Játék részének, s az még nem ért véget.
Halandóként cselekszik, hiszen istenként ugyan miféle kihívást rejtegetne számára egy efféle rendezvény?
A séta így is kellemes, s csend lehetőség, hogy olyan dolgokra figyeljen, mint hogy milyen könnyed a nő érintése a karján, milyen lágy a mozgása, mintha lebegne mellette a levegőben.
A szobához érve Daxa megelőzi, ám azért Elmiron sem marad adós.*
- Részemről a szerencse, egy élmény volt a „tánc”. Hadd fejezzem ki abbéli reményem, hogy a holnap hasonlóan szép lesz, még ha immár a bál véget is ért számunkra.
*Amennyiben Daxa engedi, kezére lehel csókot, s egy mosollyal köszön el, megvárva, ha a lány még mondani akar valamit, s csak azután távozik, ha becsukta az ajtót.*
- Szép álmokat kívánok, s a reggeli tálalása előtt jelentkezem.

*Az éjszakáról felesleges említés szintjén is beszélni, hiszen a ven Gondor családnak is van saját szállása az udvarházban, s a reggeli órákban, még az étel tálalása előtt jelenik meg egy férfi az ajtónál. Elmiron, ugyancsak sötét ruházatát viseli, de már másikat. várakozik még keveset, hagyja, hadd készülődjön a lány.
Ha Daxa még nem érkezik, hát diszkréten kopog az ajtón.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-23, 1:13 am

Bál a nemesi udvarházban

Dance of the Druids




- Önnek is. - köszönök el végleg, figyelve, ahogy csókot ad kezemre, majd visszavonulok. Az éjszaka felét igazából álmodozással töltöm. Egyrészt Elmironról, az ágyban fekve ajkainak melegét néha felidézem, s kiráz a hideg. Másrészt apámékra gondolok és arra, hogy mennyire lehetek közel a célhoz... Beletelik egy, vagy két órába, míg végre álom jön a szememre. Csodás, nyugodt álom, a csillagokkal.

Reggel a nappal kelek. Nem nehéz, mert egyből arcomra süt az ablakból. Van még időm, szóval bevetem az ágyam és ráérősen lépek a paraván mögötti kádhoz. Karjaimat mellkasom előtt összefonva nézem meg magamnak a kőből faragott dolgot. Azt mondták, hogy meg van babonázva, s nem kell belehordani a vizet, mert a faragott kőhalak nyitott, üreges szájából fog bele ömleni, csupán csak bele kell ülni. Elhúzom a számat. Előkészítem nem díszes, de annál kényelmesebb ruháimat, majd feltűzöm engedetlen vörös hajam, s levetve amin rajta van, beleülök a kádba. Az első pár másodpercben nem történik semmi, azonban mikor már épp ki akarnék szállni, meleg víz kezd bugyogni a szobrokból. Kellemesen meleg, finom rózsaillatú víz. Meglepett arcomra vidám mosoly terül el, majd elnyújtózkodom a kádban, fejemet annak szélére fektetve. A víz megtölti, a kádat, de nem csurran túl. Mozgásommal keltett hullámai sem vetődnek át a peremen. Ellazulok, ahogy a finom, illatos gőz átjárja orromat. Annyira kellemes ez az érzés, hogy teljesen bele is feledkezem.
Kopogás zökkent ki a félalvó állapotomból. Úgy ülök fel, mint aki szellemet látott.
~ Elmiron! - csapok a homlokomra és szinte kiugrom a vízből. A paravánról lekapom a lepedőt, amibe belecsavarom magam és vizes lábnyomokat hagyva rohanok ágyamhoz, ahova előkészített ruháimat fektettem. Hanyag mozdulattal húztam végig magamon a textilt, bár ezzel az erővel felesleges is volt. Magamra kapom bőrből készült nadrágomat, ugrálva a paraván felé nyakamban a lepedővel, amit aztán rádobok. Aztán visszarohanok az ágyhoz, de a vizes padlón megcsúszok és majdnem elesek. Nem törődök vele, gyorsan magamra kapom a fehér blúzomat, összegombolom, nem is figyelek arra, hogy vizes vállamra és karomra tapad. Igazából még minden vizes. Felkapom még a magas nyakú, zöld mellényemet és elkezdem összegombolni, miközben már sietek az ajtó felé. Zilálva, hirtelen nyitom ki az ajtót.
- Jó reggelt.. Bo-bocsánat, kicsit... Már is készen vagyok... Mindjárt... Jöjjön be addig, ha gondolja. - gombolom be gyorsan az utolsó három gombot felül a mellényemen, szégyentől vörös arccal, majd kijjebb nyitom az ajtót, hogy Elmironnak ne kelljen oda kint várakoznia, amíg gyorsan összekapom magam. Visszasietek a szobába, csizmám keresve szemeimmel. Ha meg van, leülök a fésülködő asztalhoz, magam elé véve, s gyorsan lábamra húzom őket. - Bocsánat, hogy megváratom... - szabadkozom közben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-23, 10:56 pm

//A bál másnapján a Nemesi udvarházban//

*Elmiron ven Gondor türelmesen álldogál az ajtó közelében. Időt hagy neki, a lány azonban nem érkezik. Előbb a falat támasztja zsebbe süllyesztett öklökkel, s az ajtó előtt járkáló cselédekre lefegyverző mosolyával villant barátságos pillantást.
Többek napját teszi szebbé, s miközben az előző éji bált sokan még az ágyban nyögik, az udvarház szolgálói már dolgukat végzik.
Takarítják a báltermet, az étkezőket, s az udvart is, amelyen az éjszaka mulató pórnép nyomati is el kell takarítaniuk, mire a nemes urak az udvarházban megkezdik napjukat.
Hamarosan a férfi már az ajtó túloldalán támasztja a falat, s a vörös hajú szépség még mindig nem jelentkezik.
Így egy bizonyos idő eltelte után diszkréten megkopogtatja az ajtót.
A kopogásra nem érkezik választ, s a férfi arcáról lehervad a mosoly.
Talán bűn, de nem tudja megállni, ne nézzen be, nincs-e valami baj az elffel, egyáltalán odabent leledzik-e még…
Nem a halandó férfi nyomja le a kilincset, s nyit be a hölgy szobájába, kockáztatva ezzel, hogy szemérmetlen pillanatokat éljen át, netán más dologban viselkedjen illetlenül.
Isteni valója kukkant be észlelhetetlenül.
Éteri valóját a halandók nem szokták érzékelni, hiszen megszokhatták, nem is érzékelik, hogy az istenek mindig jelen vannak valamilyen formában. Thaloma például a mágia szálain keresztül, Ritalea a mindig leselkedő végzeten keresztül, s így tovább. Roober is jelen van a maga valójában, s így láthatja, milyen sietve ugrik ki a nő a kádból, félig szárazon hogy öltözködik tempósan, hogy ne várakoztassa túl sokáig.
A kint álldogáló férfi arcán mosoly fut át. A lány kívánatos külseje elől sietve oson ki, meghagyva a Játék élvezetét későbbre, amikor talán még eséllyel tapasztalhatja meg anyagi formában azokat a bájakat, amiket megpillantani volt szerencséje.
Isteni valója is visszahúzódik, s leselkedést mellőzi a továbbiakban.
A maga kifogástalan alakjában áll, csillogó szemekkel, kopogásra emelt kézzel, amikor kitárul Daxa lakosztályának ajtaja előtte.
Nemes arcán mosoly fut át, ahogy a zilált külsejű elf megáll előtte. Pillantása végigfut a vöröslő arcú nőn, aki zavartan gombolja be gombjait, s hívja beljebb.*
- Jó reggelt! Igazán nem váratott meg nagyon, aggódtam csupán, hogy nem történt-e valami baj kegyeddel.
*Lép be a szobába a lány után a kitárt ajtón. Végigpillant a nedves lábnyomokon, de sietve visszakerül tekintete a csizmáját húzó lányra. Tagadhatatlanul kívánatosabb látvány, s zavara, sietsége, amely ezúttal Elmironnak is szól, még szebbé teszi a férfi szemében.*
- Igazán nem tesz semmit. Úgy gondolom, érdemes várnom, akár ettől többet is.
*Mosolyog Daxára. A rakoncátlanul lengedező vörös tincsekre, téved tekintete legszívesebben hozzájuk érne, hogy elsimítsa őket, de ebben a pillanatban csak tekintete sugallja vágyait.*
- Remélem, jól telt az éjszaka.
*Szólal meg ismét, s ezúttal a még gőzölgő kádra pillant, valamint a bevetetlen ágyra.*
- Megvallom, vártam már a reggelt, ugyanis számomra felejthetetlen volt.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-24, 11:53 am

Bál után a nemesi udvarházban

The Fountain




Bármennyire is előre akartam készülni, ez a mágikus kád lekötötte a figyelmemet... Anélkül, hogy észrevettem volna, elmúlt az idő és kopogtattak az ajtón: Elmiron. Kapkodva öltöztem fel és nyitottam ajtót a férfinek, aki ismét kopogtatásra emelte kezét. Sűrű bocsánatkérések között engedtem beljebb, míg ő azt mondta, megérné többet is várni rám. A bók nyomán haloványan elmosolyodom, majd a csizmám húztam. Szégyenemben inkább nem is néztem rá, csak amikor ismét megszólalt.
- Igen, jól, habár nehezen tudtam elaludni... - felelem sokat mondó pillantással, majd felkelek a székről, immár lábaimon a csizmával. Tekintetem találkozik az övével, s meglátom benne azt, amit tegnap este is. Örülök, hogy végül eljött a férfi. Öröm tapasztalni, hogy vannak, akiknek az ígéret nem csak kimondott szó, de fogadalom. A szobában lévő másik asztalhoz lépek, ami mellé van támasztva lándzsám. Miután felkapom az asztalon lévő övemet, amin tőröm és erszényem van, csípőmre csatolom és felé fordulok.
- Indulhatunk. - indulok meg az ajtó felé. Jobb is, ha minél kevesebb ideig nézi ezt a romot, amit itt hagytam magam mögött... Biztos vagyok benne, hogy magában már rajtam kuncog, amitől ismét csak zavart mosoly lesz rajtam úrrá, rápillantva. - Mi a mai napi terv? - puhatolózok kicsit.


A hozzászólást Daxa Lavenir összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-01-24, 10:59 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-24, 2:34 pm

//A bál másnapján a Nemesi udvarházban//

*Nem lehet nem érteni azon beszédes pillantást, ami a várt válasz mellé érkezik, s Elmiron arcán újra ott a mosoly, miközben szemeivel követi a tovább sürgölődő nőt.
Valóban nem nemes kisasszony, de ez a legkevésbé sem foglalkoztatja az istenséget, sokkal inkább az, mennyire izgalmas jelenség is a vörös hajú elf.*
- Vannak ilyen éjszakák…
*Helyesel, befejezetlenül hagyva a mondatot, s ezekre már éppen azt gondolhat Daxa, amit csak akar.
Minden fegyvere a szobában van, s ez igen szép teljesítmény, tekintve, hogy a Nemes udvarházban vannak, ahol a legutóbbi merényletet követően szigorú biztonsági rendszabályok vannak életben.
Egy ekkora fegyvert felhozni a szállásra, több, mint ügyes, s ez előtt a férfi néma elismeréssel adózik.
Karjait mellkasán összefonva követi a lány csípőjének mozgását, ahogy az asztalhoz lépked, s csípőjére csatolja övét.
Akkor engedi le kezeit, amikor az elf ismét felé fordul.
Nem sokat törődik a szoba állapotával, látta, milyen sietve ugrott ki a kádból tegnap esti vonzó partnere, s ez megmagyarázza a szoba többi részének állapotát is.
Majd a cselédek rendbe hozzák, ezért fizetik őket.
A zavart mosolyra magabiztos mosoly a válasz. Élvezi, hogy a nő zavarban van, s a mosoly mellé magabiztos tekintet is jár.*
- Költsünk el egy reggelit az udvarház egyik étkezőjében. Tarsisban akad egy nemes úr, bizonyos Jarvard. Őt látogatnánk meg.
*Ha Daxa elég közel van, kezével arca felé nyúl, s azt a rakoncátlan, vörös tincset az elf szépen ívelt füle mögé igazítja. Mintegy „véletlenül” ujjai hozzáérnek ahhoz a fülhöz is, megsimítva azt. Véletlenek pedig ugyebár, nincsenek.
Azonban ha az elf túl távol van, hogy elérje, esetleg nem hagyja, hogy a haját érintse, nem tesz semmit.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-24, 10:58 pm

Bál után a nemesi udvarházban

The Fountain




Amit elsőre feltűnhet mindenkinek, hogy Elmiron folyamatosan mosolyog. De tényleg. Egy alkalom volt csak, mikor arcáról ez eltűnt: mikor otthonáról beszélt. Nem tudom elképzelni, hogy lehet valaki ilyen... vidám, egy ilyen háttér ellenére is. Valahogy olyan érzése támad annak, aki beszél vele, mintha semmi gondja nem lenne.. vagy épp csak takarja. Erre a gondolatra valahogy elszégyellem magam. És nem abban a pironkodós értelemben, hanem abban a mély, önhibáztató stílusban. A férfinek is megvan a maga gondja, s még is meghallgatta az én gondom, sőt, segít nekem és még mosolyog is, vidámmá tesz. Így bele gondolva... többel tartozom, mint azt eleinte hittem, hisz én semmit nem tettem eddig érte, pedig neki is jókora seb lehet a lelkében. Ma megpróbálok ezen változtatni.
Mikor megállok előtte, már akkor elmondta, mit tervez, de az illető neve nekem nem mond semmit, sem azt, merre él. Tekintetemmel követem kezét, amíg tudom, aztán csak a férfi arcát fürkészem...addig, míg keze fülemhez nem ér. Kicsit összerezzenve pillantok félre a kapkodás és a szoba állapotából született lányos zavaromban. A füleink -az elfeknek- alapvetően érzékenyek, legalább is nekem mindig is az volt, így ez a simítás is biztos célba ér, de próbálom leplezni zavarom és és terelni a gondolatot.
- Rendben... Remélem a nemes úr nem veszi majd magára, ha így állítok elé... - nézek végig magamon. - Vagy.. legyek elegánsabb? Őszintén szólva nem igazán van köztes megoldásom, csak ilyen göncök és a báli ruha... De lovagláshoz ez kényelmesebb. - pillantok vissza a férfire tanácstalanul. - Magát zavarná, ha Jarvard úr helyében volna?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-25, 10:42 am

//A bál másnapján a nemesi udvarházban//

*A megfigyelés jó, s ha Elmiron gondolkodna is kicsit ezen, hamar felmerülne, hogy gyanússá válhat pozitív szemléletével.
Ám nem olvas Daxa gondolataiban, s ez később akár még hátrányára is válhat, még ha a lány most inkább csodálattal szemléli ezt a magatartást.
Az istenség szándékosan érintette azt a bizonyos szépen ívelt elf fület, amikor a kósza tincset elsimította, tudatában van, milyen hatást lehet egy elfnél elérni ezzel, s nem is kell csalódnia.
Daxa viselkedése pontosan elárulja, hogy érintése célba talált. Nem szándékozik tovább kihasználni ezt a lehetőséget, az valóban gyanús lenne, habár simán elképzelhető, hogy korábbi bálokon, az élet más területein akadt már dolga tünde lánnyal, amiből ismerheti mindezeket a fogásokat.
Apró lépés ez, hogy fenntartsa a hatást a lányban, s láthatóan ez sikerül is.*
- Aggodalomra semmi ok! Nem bálba megyünk, s magam sem báli öltözetben látogatom meg a jó öreg Jarvardot.
*Felsőtestét kissé hátrébb hajtja, s féloldalasan végignéz Daxa teljes öltözetén, az immár teljesen begombolt felsőn, a formás testet diszkréten mutató öltözéken, ami sokkal inkább könnyű mozgást tesz lehetővé, mint feszengős ünnepi öltözetek.*
- Gyönyörű….ritkán látok ilyen tökéleteset.
*Pillant ezúttal komolyan, Daxa szemeibe, utalva arra, hogy valóban elégedett a látvánnyal. Pillantásában most is ott pihen a vágy, amit tegnap este keltett benne a csók, s a tánc kettőssége az elffel.
Ekkorra már visszahelyezkedik Daxa közelébe, a távolság nincs karnyújtásnyi most sem, hiszen előbb is elérte a haját, s azóta nem lépett távolabb.*
- Röstellem, ha magatartásom arra utalt, hogy kivetni valót találtam. Az a kósza tincs is igen jól mutatott az előbb.
S gondolom, ebből kiderül, engem, Jarvard helyében cseppet sem zavarna egy efféle ruházat.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 180
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-25, 12:28 pm

Bál után a nemesi udvarházban

The Fountain




Amikor a férfi kissé hátrébb dől, hogy végig pillantson rajtam, én is újra megtekintem öltözetem. És ekkor jövök rá, hogy mi hiányzik. Elmiron bókjára elmosolyodom. Szemeibe pillantva látom a tegnap este hatását, amely még bennem is lappang, egyre erősebben az érzékeny érintés hatására. A férfi szavaira halkan felnevetek, s megfordulok, hogy visszalépve kezembe vegyem köpenyem, amely karjaimat fogja védeni a kinti hidegben.
- Nem maga miatt voltam bizonytalan, hanem mert nem gyakran járok nemesekhez vendégségbe, kérdésekkel és kérésekkel elő állva. Egy bálra könnyebb felkészülni, de most nem tudtam, hogy miként öltözzek, de még az is jár a fejemben, hogy valamilyen ajándékot kellene vinnem, ha már úgy rárontok és faggatni kezdem. Ön mit gondol? - dobom karomra a köpenyt, majd elindulok ismét kifelé. Ha Elmiron ezúttal nem indul meg, akkor szintén megállok, hiszen ő az ajtóban áll, megkerülni nem tudom, ráadásul a kulcs is nálam van, így értelemszerűbb, ha én lépek ki utoljára az ajtón. Azonban már kezdek kicsit éhes lenni, hisz azt tegnap este és délután is kihagytam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 453
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   2016-01-26, 10:51 am

//A bál után a nemesi udvarházban//

*A nevetés úgy csal mosolyt az istenség arcára, ahogy a tavaszi zápor nyomán kisüt a nap.
Tervezte Elmiron, hogy a karra tapadt nedves inget is szóvá tegye, habár későbbre halasztotta, mint felhasználható adut a Játék keretein belül, ám ez a lap immár értékét veszítette. Daxa hamar rájön, hogy egy köpenyre is szüksége lesz odakint.*
- Látogatás lesz az csupán, Jarvard nem számít ránk.
*Javítja a vendégségre tett utalást az istenség.*
- S mivel állíthatom, én magam látogatom meg atyám egy öreg cimboráját, kegyed karcsú ujjai között nem kell ajándéknak pihennie.
*Eközben a lány megindul az ajtó felé, s Elmiron úgy fordul el, hogy közvetlenül előtte kelljen elsétálnia a könnyed mozgású teremtésnek.
Ha Daxa elhalad előtte, érzi, amint friss, tiszta illata az orrába kúszik, s érzi a közelséget is, hiszen az ajtó előtt állt meg.
Ha a nő nem áll meg, s kilép a folyosóra, maga is követi, ha viszont rá vár, akkor egyenes tartással hagyja el a szobát és várja meg, amíg Daxa Lavenir bezárja az ajtót.*
- Ismerem az egyik étkezőt, kevésbé zajos még ezekben az órákban, de az étel friss. Meleg és hideg étket is lehet ott kapni, mi szem-szájnak ingere.
*Jegyzi meg, és elindul abba az irányba. Nincs szüksége arra, hogy meghallja a gyomor korgását, sem, hogy gondolatolvasó legyen, ő maga ígérte a reggeli étkezést.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   

Vissza az elejére Go down
 
Nemesi udvarház
Vissza az elejére 
7 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Keleti szeglet :: Tarsis-
Ugrás: