LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryKeresésRegisztrációBelépés

Share
 

 Nemesi udvarház

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 10, 11, 12, 13  Next
SzerzőÜzenet
Mia Ruton
Feketeköpenyes
Mia Ruton

Hozzászólások száma : 399
Életkor : 23
Munkahely : Vailani Tanácsháza

Character sheet
Nép: Mágusok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-27, 8:25 pm

 A harcos, de legalábbis harcos természetű hölgy megjegyzése a kék ruha és az ízlés dolgáról huncut mosolyra késztette Miát.
  - Ez a ruha és az ízlés csak egyszer emlegethetők egy lapon. Mégpedig abban az esetben, ha viselőjének ilyen jól áll, mint most már önnek. - Kacsintva emel le egy tálkáról egy falat gyümölcsöt, melynek kemény húsa bomló rózsát mintáz, akácsak a saját szoknyáján a berakások - Csak hogy stilszerű legyek, egy lágyabb esésű, finomabb anyagú holmi még kellemesebben kiemelné az ön különleges szépségének formáit, mely kemény életről s megbocsájt, ha indiszkrét vagyok, de azt mondom, harcos családfáról s személyiségről árulkodik.
  A máguslány gondtalannak tetsző csevegése után a kilétéről nincs ideje válaszolni, szájában már a lédús gyümölcs, mit kissé talán mohón kap be, ami nem lehetett túl elegáns, inkább egyszerű emberek sajátja. Dehát ő ilyen. Ami kell neki, az azonnal kell, sohasem érdeklik a vélemények, mégha néha mohónak is tűnhet. A kiszolgáló inas tálcájáról elvesz egy fűszeres bort, s szenvtelenül végignézi a kis jelenetet, amivel messzire zavarja a szolgát az idegen. Csak miután az elment, nevet fel kajánul. A lánynál is nagyon hasonló bor van.
 - Jó választás. Egy pohárban van kellő alkohol az ellazuláshoz és megfelelően fűszeres a zamata az olthatatlan tűzhöz, ami a magunkfajtákban él.
 Figyelmét nem kerülik el a környezetükre vetett rosszalló pillantások. Talán az elf jobban érezné magát a tánctértől kissé távolabb, igy el is sétál a tálaló asztalkák es konzolasztalok között vezető sávban egy csendesebb sarok felé, s ott egy a padlótól a mennyzetig érő, hatalmas, kazettás ablaknál megáll. Nem rejti, hogy tudja jól, az elfek természetközeli népek. Étek van a közelükben elég, de a tömeg némileg ritkább. Egy erkély ajtó van becsukva a közelben, s a drapériáktól szegélyezett óriás ablakon át messze látszik az égbolt.
 - Nem tudom, te hogy vagy vele, kár, hogy hideg az éjszaka, odakint szívesen járnék egyet. Meglehet, még fogok is. A nevem Mia. Mia Ruton nagyasszony vagyok, a messzi Mannahon-szigetekről. A Főpapnő kegyéből a Valiani Tanácsháza egy képviselője. És benned kit tisztelhetek?
 Remélte, elfogadja a tegezést a nő, ha már így kellemesen összefutottak. Kíváncsian várja a választ, érdeklődése teljesen őszinte. Megfordul a fejében, hogy nem lehetetlen, hogy katonákat építettek be a háború miatt a báli tömegbe, talán nemesi sokadszülött szarmazású tiszteket, kik azért el tudnak vegyülni. Nem lehetetlen, hogy valami fenyegetéstől tartanak, bár a bál éppen a békességről híres, dehát ki tuhatja. Az ő hazájában biztosan előfodulna ilyesmi. Az istennő kegye vajon elér idáig?
 
Vissza az elejére Go down
Alamaise
Kék sárkány
Alamaise

Hozzászólások száma : 260
Munkahely : Légiós

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-27, 9:41 pm

* A lányt követve elérünk egy csendesebb sarokba, ami a nagy tömeg ellenére némileg nyugodtabb volt. Miközben sétáltunk csendesen hallgattam szavait. Nem is emlékszem, hogy valaha is összefutottam volna olyasvalakivel, aki a szavakat ilyen ékesen forgatja. Bár ezidáig korántsem mozogtam ilyen közegben, és hát az erdők sűrűjében és a városok utcáin járva-kelve vajmi kevés is volt arra az esély, hogy szóba elegyedjek hasonló kétlábúval. Mesélt valamit a borokról, amit egy halvány bólintással nyugtáztam, mivelhogy egyáltalán nem értek hozzájuk. Kezdtem azt gondolni, hogy ez a stílus a neveltetésének része lehet, és nem feltétlenül akar bármit is tőlem. Aztán hozzátette a "magunkfajtákban" élő tüzet, amire már felkaptam a fejem, mivel egyből a sárkányénemre asszociáltam, de nyilván ő nem arra értette. Ám azért nem árt óvatosnak lenni.
Aztán végül elárulta, hogy ki ő. A Mannahon-szigetekről ugyan még nem hallottam, de hát a legtöbbet megélt vándor sem ismerhet minden apró szigetet, nem igaz? Aztán folytatja Onoriával, meg a Valiani Tanácsházával. Nem sok híja volt annak, hogy az éppen felhörpintett bort visszaköpjem a pohárba. Legutoljára, mikor ilyen körökben találkoztam valakivel - igaz, sárkányberkeken belül, de az a valaki Furia volt -, besoroztak katonának. Úgyhogy a felsővezetésről alkotott egyetemes véleményem meglehetősen rossz volt.
- Valóban hideg van kint - feleltem neki, mintha az imént nem történt volna semmi. A tegezésnek pedig kifejezetten örültem, jobban a számra állt, mint ez a kerülgetős önözés, de semminek se örültem volna jobban, minthogy viszont lássam a testvérem, és beválthassam rajta a fogadalmam. Én bolond, sejthettem volna, hogy a pórnép nem jár bálba a Nemesi Udvarházba, de legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy felkeltem itt bármelyik nemes érdeklődését.
- Óh, hát én jelentéktelen vagyok ehhez a címhez képest - kezdtem bele kissé akadozva a mondandómba, és vetettem egy pillantást a tömegre, hátha felbukkan közben Kärmen, hogy e kínos kérdés alól kimentsen, de sehol sem láttam. Aztán megpillantottam egy siheder emberkölyköt, aki éppen bemutatkozott a szülei ismerőseinek. Arról a kisfiúról pedig eszembe jutott Méry. Méryről pedig...
- Én... én... amolyan tanító vagyok. Kardmester, ha úgy tetszik. Képzem a fiatalságot, oda vagyok a kis drágákért - igyekeztem az utolsó szócskát a leghitelesebben kimondani, bár a bor megkeseredett tőle a számban az egyszer biztos. Méry képezte azt a kivételt, aki erősíti a szabályt. Reméltem, hogy nem firtatja, hogy melyik háznál. Ismertem egy-két családnevet, de fogalmam sem volt, hogy egyáltalán nemesek még, esetleg kegyvesztettek, kihaltak vagy rég a feledés homályába vesztek. Egyszerűbb helyzetben volnék, ha nem az egész kétlábú kolónia lenne az ellenség, hanem csak egy-két oligarcha, akkor biztosan képbe lennék ezekkel a fránya nevekkel. *
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-27, 10:45 pm

//Bál – Roober és a bálozók//
*Az ismeretlen első ajánlatát csak egy apró fejrázás követi, de az új, a táncra invitáló pontosan az, amit szeretnék.  A mozdulat, amellyel a kezét nyújtja, természetes, s kétségem sincs, hogy táncosom nem először tesz ilyet és a helyet is jól ismeri, hiszen úgy vezet át a báli forgatagon, hogy senki és semmi nem zavar meg bennünket. S a tánc sem idegen tőle, ez rögtön látszik, hiszen ujjai már körül is fonják az enyémeket, s mielőtt a tenyere a derekamra simulna, még óvatosan az ruhám uszálya után nyúlok. Az éjszín pillantás kérdez, s az én égkék tekintetem válaszol. ~ Igen… Kezdhetjük… ~

S ő vezet… Határozottan, mégis figyelmesen irányít, miközben tekintete engem fürkész. Kutató pillantása nyugtalanító lenne, ha közben nem érezném érintésének melegét. De ez a tekintet pont oly határozott, mint az ifjú maga, így csak követnem kell vállának és karjának apró jelzéseit. Csak hagynom kell, hogy az ő lépései mutassák az irányt. Mert ezek a lépések egyszerűek, mégis úgy érzem, sosem volt még ennyire légies, ennyire tökéletes egyetlen alkalommal sem a tánc. Aztán már a lépésekre sem kell figyelnem. Csak feloldódni a muzsika hangjaiban, és figyelni a gyertyák visszfényét a tündöklő feketeségben, a férfi szemeiben.

Nem tudom, meddig tart… csak percekig talán… vagy az is lehet, hogy órákig… vagy akár a végtelenségig is, mert nem érzem az idő múlását… S azt szeretmém néhány pillanatig, bárcsak örökké tartana ez az éjszaka…

Aztán elhallgat a zene, és mintha álomból ébrednék, úgy állok az ifjú előtt. A párok szétszélednek, úgy tűnik, a zenekar szünetet tart, hogy a táncolók is felfrissíthessék magukat. Még mindig őt nézem, s ahogy ráébredek, hogy már csak mi állunk a táncparkett közepén, úgy vonom ki ujjaimat a kezéből. S a kecses meghajlás sem marad el végül, hogy megelőzze a búcsút. Az álarc alatt a hálás mosoly is az övé, amelyet ugyan nem láthat, de a szavak most segítenek.*

- Köszönöm, hogy megmentett, uram… És köszönöm a táncot… Nem fogom elfelejteni…

*A tánc, amelyért vállaltam a kockázatot, már az emlékeimben fog élni ezzel az éjszakával együtt. Az ifjúval együtt, akinek még a nevét sem tudom. De ő sem az enyémet... És ez így van jól talán...*


//Az óra éjfélt ütött... //
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Mia Ruton
Feketeköpenyes
Mia Ruton

Hozzászólások száma : 399
Életkor : 23
Munkahely : Vailani Tanácsháza

Character sheet
Nép: Mágusok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 1:38 pm

//Alamayse. "Nahát, melyik háznál?" 🤣 //

 Lehetetlen nem észrevennie, hogy a Valiani Tanácsháza és Onoria felemlítése miatt majd megfullad a lány. A rossz tapasztalatok rossz tanácsadók. Persze meglehet, hogy a főrangúaktól tartás, esetleg félelem alakult ki benne. De ahogy Mia végignéz rajta, amíg a hátát lapogatja, nem tudván, mennyire nyelt félre, erre lát a legkisebb esélyt.
 - Nana, kedvesem! Még jó, hogy csak egy kis bor.
 A címekhez való viszonya egyszerű szarmazást erősít meg. S mivel annyit járt életében a katonák közt gyermekkorától, amikor a hazatérő veteránokat ápolta, egyre inkább meggyőzi ez a viselkedés, hogy harcossal van dolga. Azon kapja magát, hogy a fegyverforgató kezeket szemléli, amikor is a lány elismeri, higy kardforgatást tanít a gyerekeknek.
Aden Nawarean halála után már Shuga nevelgette őt, hogy alkalomadtán meg tudja védeni magát, de most sajnos távol van, és valami mindig elakasztja Mia fejlődését. Hol memória törlődés, hol menekülés, bújkálás. A háború viszont annál inkább beéri, bárhol is járjon kiküldetésben, birtokgondozáson vagy úgy, mint most, nyomozás szálait kivetve. Ne is beszéljünk a tőrök és kardok iránti vonzalmáról! Ezért gyermeki örömmel fogadja a hírt, s gondolkodás nélkül rávagja:
 - El se hiszed, de a kardforgatás jeleit kutattam rajtad. Hihetetlen, de éppen alkalmi kardmestert keresek! Mond csak, vállalnád? Egy nőnek kiváló lehet egy női mester. Mond, hogy legalább megnézel, hogy lássuk, mire kell jobban ráfeküdnöm! Kérlek!
 Vár egy pillanatot, hadd emésztgesse a másik a gondolatot. Utána folytatja:
 - Fogalmam sincs, honnan jöttél, de jól megfizetnék a munkádért. Ó, ne haragudj! Hiszen még a nevedet sem tudom... Csak úgy lerohanlak, mint griffek a vezérhajót. Hogy is szólithatlak?
 Nem hagyott sok időt morfondírozásra az ötletén, inkább most elhallgat és vár.
 Addig is újra fókuszba helyezi a zenészek szünetében elhelyezkedő népeket. Egy villanásra mintha megpillantana végre valami nagyon érdekeset. Mármint azon kívül, hogy a titokzatos fehér ruhás tünde éppen faképnél hagyja a szemrevaló, ifjú táncpartnerét. Valamit, amit várt már. De ahogy jött, úgy el is tűnt a táncparkett körül kialakult jövés-menésben. Hirtelen kívánta, hogy újra felcsendüljön a zene, akkor talán jobban rendeződne a tömeg arra. Egyebként is nyugtatta és imádta a muzsikaszót, ami nem csak a varázserejét inspirálta, hanem az agytekervényeit is.
 Legszívesebben ugrott volna a teremnek abba a távoli pontjába, ehelyett csak óvatosan araszolt arra. Kézbe vesz egy tál ételt s némán kínáltja a kardmesternek, s csipeget pár szem szőlőt. Közben fürkészi, hátha megpillantja újra, amit keres, és hallgatasával segít a lánynak a válaszadásban, nagy türelemmel, ameddig csak kell.
Vissza az elejére Go down
Jeremy Talbot
Ember/vér elf félvér
Jeremy Talbot

Hozzászólások száma : 785

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 2:43 pm

Hááát, azt hiszem mindenre számítottam csak arra nem, hogy szó nélkül faképnél hagyjanak, minden magyarázat nélkül, pedig én nagyon udvarias voltam. Talán tévedtem és a "nemes" hölgy túl fenn hordta az orrát, hogy egy nevenincs "nemesről" elfogadjon bármit is?
Az, hogy szinte a másik, megelőzött ficsúr karjaiba futott csak még jobban fellobbantotta sértettségemet. Azt hiszem, hogy ezt pár ékszerrel és pénzeszacskóval lehet csak kiheverni!
Nem kerülte el a figyelmem a férfi megjegyzése és még meg is torpantam egy pillanatra, hogy az orra elé állva szaván fogjam, de akkor csak kidobattam volna magam, az meg még korainak tetszett, hiszen még csak most kezdtem belemelegedni. Majd mikor már megelégeltem, akkor sort kerítek rá.
~ Jössz te még az én utcámba cica! ~ morogtam majd felhajtottam mindkét italt, aztán körbe néztem.
Volt ott pár magányos hölgy, akiket megvígasztalhattam, példának okáért ott volt mindjárt kettő i kicsit félrevonultabban, az ablakok előtt.
- Szabad egy táncra? - perdültem kettőjük elé. Elbírok én kettővel is!
Vissza az elejére Go down
Online
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 2:49 pm

//A bál - Nie, és a többi bálozó//

*A tánc számára egy örömteli játék, mit gyakorlottan, s igen jól játszik. Ismerkedés, a testek beszéde ez, s ő figyelmesen hallgatja a nő ki nem mondott szavait.
Elmiron pedig mutatja az irányt, finoman, határozottan, s körültekintően vezeti partnerét, ki nem is igényel oly részletekbe menő irányítást, hisz maga is jó táncosnak bizonyul.
Tenyerén keresztül enged egy aprót isteni erejéből, épp csak annyit, hogy még könnyedebbé váljon a közös mozgás. Mintha puha bárányfelhőkön járnák a táncot.
A zene ritmusa viszi a két táncost tova, repülnek, könnyedén.
Elmiron maga is élvezi ezt, istenek között nincs ott a felfedezés izgalma, az az érzés, hogy ez megismételhetetlen, egy olyan pillanat, mi soha többé nem érkezik el. Lehet hasonló, lehet másképp jobb is, de ilyen, még egy nem.
Miként a nő is megismételhetetlen a maga titokzatosságában, s a fekete nemes kihasználja a pillanatot, hogy megőrizhesse magának.
Hagyja kihúzni az ujjakat a kézből, miközben enyhén meghajol.*
- Én köszönöm a kegyet, hogy megajándékozott a feledhetetlen élménnyel, mit egy oly kitűnően táncoló partnerrel folytatott tánc jelent, amilyen kegyed!
*Köszöni meg egyből a táncot, miközben a maga természetességében meghajol, s felegyenesedik az elf előtt.*
- Kérem, igyon meg velem egy italt. Kitűnő minőségű déli szegleti kínálata van az udvarháznak, s ezeknek nem csupán alkoholos, hanem bódítástól mentes poharai is vannak a felszolgálók tálcáin!
*Halk szavai még a partnernek szólnak, kinél ott a lehetőség, hogy újfent válasszon, egyedül keres magának későbbre újabb partnert, míg a zenészek is hűsítik magukat, megkockáztatva, hogy az iméntihez hasonló, kellemetlen fráterek nézzék ki maguknak a magányos szépséget, vagy marad a ven Gondor ház sarjával, biztonságban.
Ha marad, akkor a nemes karját nyújtja, mibe karolva le is vezeti őt a tánctérről, s az első felszolgáló tálcájáról választhatnak is maguknak való italt.*

Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 4:59 pm

//Bál… kaland… - Roober, és a lányok, akik lefoglalják Jerry-t, no meg a többiek//

*Az ifjú ajánlata nem tolakodó, nem zavaró, mégis ésszerűtlenség lenne elfogadni. Nem kellene maradnom itt tovább egyetlen egy pillanattal sem. Ezt az eszem, és az értelmem hangosan adja a tudtomra. De a szívem mást mond és még mindig tart a tánc okozta érzés, hát rájuk hallgatok inkább. S hogy Jerry sem tűnt fel újra, így a veszélyérzetem is oda. Azzal, hogy táncpartnerem nem igyekszik felfedni inkognitóját, és nem próbálkozik az enyém felderítésével sem, mind arra ösztönöz, hogy maradjak.

Még küzdök önmagammal, amikor a karját nyújtja, s újból megszegem a magam alkotta szabályt. Hogy csak egyetlen tánc…

S ahogy szertartásos módon, alkarján nyugtatva a kezemet, lefelé sétálunk a táncparkettről, van időm jobban megnézni őt.

Tökéletesen megválasztott, fekete öltözet, amelyet úgy visel, mintha sosem hordott volna mást. Nemes tartás és viselkedés, s a tánc és a társalgás is oly könnyed számára, hogy kétség sem férhet származásához.  Nincs egyetlen egy ok sem, hogy aggódnom kelljen a viselkedése, vagy a személye miatt. Ahogy a hely miatt sem kell. Hát lassan elfeledkezem mindenről, ami eddig aggasztott...

Amikor végül megállunk, intésére már oda is lép hozzánk a tálcát tartó felszolgáló, s ő kérdőn néz rám, hogy választottam-e az italok közül.*

- Csak vizet kérek…  - nézek a szolgára, s tanácstalan pillantása nyilvánvalóvá teszi, hogy a poharak között, amelyek a bíbor és a mézszín árnyalatában játszó italokat rejtik, nincs egyetlen egy sem, amelyet elvehetnék. De aztán egy libériás úr lép hozzánk, s a türelmünket kéri, hogy aztán néhány pillanat múlva már tálcán nyújtsa át a különleges kristálypohárban az átlátszó innivalót. Az ifjú eddig türelmesen várt, s most ő választ az italok közül, én pedig álarcom mögül a körülöttünk állókat szemlélem.

*Mert minden olyan, mintha nem is gyötörnék háborúk ezt a földet. Az emberek jókedvűek, vidám beszélgetés hallatszik mindenfelől. Az asztalok roskadoznak az ételektől és az italoktól, s a terem olyan fényűzően díszített, mintha sosem kellett volna takarékoskodni, s készülni az ínségesebb időkre. Fényűzőek a ruhák is, amelyeket az urak és a hölgyek viselnek, akik – hozzám hasonlóan – minden percét élvezik ennek a kivételes éjszakának.

De vajon ő is így látja? Az ifjú, ki éppen az italokat mustrálja, s aki most azon igyekszik, hogy az én emlékeimet is megszépítse. S amikor pohárral a kezében felém fordul, mentegetőznöm kell az italom miatt. A kérdésem inkább reménykedő, hogy nem nézi hóbortnak viselkedésemet. Bocsánatkérő a mosoly, amellyel a poharamat mutatom, miközben az álarcomat igyekszem leoldani...*

- Sajnálom, hogy nem próbáltam ki a javaslatát, s így kérem, bocsásson meg érte. Nem bánja?...


A hozzászólást Nie összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2019-12-28, 7:08 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Alamaise
Kék sárkány
Alamaise

Hozzászólások száma : 260
Munkahely : Légiós

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 6:39 pm

// A bál - Mia, Jerry //

* Bár a lány segíteni akart a hátam lapogatásával, a kérdéseivel viszont csak rontott a helyzeten.
- Nos, hát én... - próbáltam válaszolni, azonban csak szolid köhintések hagyták el a számat, tekintetem pedig megint a tömeget fürkészte - Nézd, egyáltalán nem áll szándékomban megsérteni téged válaszommal, de ezt meg kell beszélnem a gazdámmal, hiszen jelenleg ő ad nekem munkát, hozzá tartozom - feleltem végül, és közben gondolatban már legalább ötvenféleképpen végeztem Kärmennel.
- De ha megadta nekem az engedélyt, ígérem azt azon nyomban tudni fogod. - Magamban először elvetettem ezt az egész őrültséget. ~ Eszem ágában sincs Furia ellen fordulni azzal, hogy azt higgye dezertálok, vagy még rosszabb, áruló lettem! Ám ha "beépülésként" adom elő a történteket, akkor viszont a további harctéri küzdelmet is megúszhatom! Zseniális, egyszerűen zseniális vagyok! ~ Mia csupán annyit vehetett észre a tépelődésemből, hogy jó darabig hallgattam, majd igyekeztem leplezni az arcomra kiülő kaján vigyort.
- A nevem... - kezdtem volna bele, de egy közénk rebbenő rendkívül szemtelen fiatalember félbeszakított, így a flegma ábrázatom hamar leváltotta azt a félszeg mosolyt. Pedig megfogadtam indulás előtt, hogy igyekszem kedves lenni a kétlábúakkal, de hát a hal is fogadalmat tehet arra, hogy egyszer repüli fog.
Meghagytam Miának az első válasz lehetőségét, hogy legyen időm a bennem fortyogó bosszúságot lehűteni. Eközben szúrós pillantásokkal pásztáztam az idegent. Nem származhatott felsőbb körökből, hiszen híján volt a díszegyenruhának, és a jó modornak. Ha Mia elfogadja a táncot, én odébb állok, hogy megkeressem a testvéremet és megvitathassam vele az imént történteket. Ha nem fogadja el, akkor én élek a lehetőséggel, hogy időt nyerhessek magamnak a válaszadásig, és ezáltal kutassam fel Kärment. Ám, ha a nemes hölgynek más tervei vannak, azokat mindenképpen meghallgatom, hiszen nem sérteném meg azzal, hogy csak úgy faképnél hagyom. De mindenképpen beszélnem kell a testvéremmel, szükségem van az ő tapasztalataira, és ha ez megtörtént, csak akkor tudok Miának választ adni, és talán az én sorsomat is jobb irányba terelni. *
Vissza az elejére Go down
Mia Ruton
Feketeköpenyes
Mia Ruton

Hozzászólások száma : 399
Életkor : 23
Munkahely : Vailani Tanácsháza

Character sheet
Nép: Mágusok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-28, 7:31 pm

//Bálozók és Alamaise, Jeremy//

Hát tényleg szüksege volt a türelmére, mint egy sakkozónak, mire is ahogy kiszámítható volt, részben kitérő választ adott a lány. Végigvárja, éppen hogy csak hozzáér, ha szükséges még a felrenyelés okán, de nem szólal meg, míg be nem fejezi a másik a gondolatmenetét.
 - Gondolom, vele érkeztél ide. Úgy is mint a család barája? Nos, ha így van, kérlek, ne felejts el bemutatni bennünket egymásnak! Bár lehet, hogy már találkoztunk. Elképzelhető, hogy egy napon még szükség lehet a környezetében a munkámra, ráadásul rengeteg birtok maradt még Lanuria szerte feltérképezetlenül. Tudod, ez a munkám. Birtokgondozás, megüresedett tulajdonú birtokok felterképezése, beárazása, gondozásba vétele, hogy mielőbb értő és méltó kezekbe kerüljenek. Ez a háború...
 Sóhajtva legyint, nem kívánja folytatni, csak ha érdekli a másikat bővebben. Persze a háborúról, a csatákról, az eljövendők latolgatásáról szívesebben beszélgetne a mesterrel. Dehát eljön annak is az ideje.
 A lány végre bemutatkozna, de nem tudja elárulni a becses nevét sajnos. A kikosarazott rókaállarcos áll előttük, kisse túl pimaszul. Mia éber tekintetét nem kerülhették el az apró jelek, de távolabb, a tánctér túlfelén ismét megcsillan az a kő, abban a faragott nyélben, melyről sok hozzá nem értő egyszerűen szólva is díszkardot sejtene. Pedig ha tudnák, micsoda bűvös és sokat érő, valódi fegyver az! Ami pont egy hagyatékhoz kötődik, melyet megdézsmáltak, miután elkészült de Sanctis úr felé a jelentésével. Kisse bosszantó. A háború miatt csak a hátterben, finoman munkálkodik, így van ideje egy kis plusszra. Sajnos azonban a lehetőségei nem éppen korlátlanok. Ez a nyom most éppen kapóra jött.
 - Azt gondolod tán, hogy petrezselymet árulunk? Éppenséggel remekül szórakozunk. Igaz, kedves...barátném? - Löki eszrevétlen oldalba a könyökével a mestert, egy pillanatra se eresztve a rókaállarc alól leső szép szempárt, nehogy meggondolja magát.- Mindenesetre, egyet pördülnék veled, ez a zene kissé ropogósabb az iménti keringőnél. Jobban is lázba hoz. Persze csak, ha nem gond, hogy kicsit magadra hagylak kedves?
Ha a férfiú kezet nyújtana, sürgetően ejtené a tenyerébe aprócska csipkekesztyűs ujjait, miközben a magas elf nőhöz fordulva csak a szemével jelezné, hajolna közelebb hozzá. Halkan súg, mint az esti szellő, de a felcsapó muzsikát túl kell suttognia, így az is előfordulhat, hogy némi mondatfoszlányok a fiúhoz is eljutnak:
 - Van itt még egy apróság. Ne veszíts teljesen szem elől! Becsületbeli ügyről van szó. Ha eltűnnék a bálteremből, légyszives keress meg! Szolgálataidért arannyal vagy darnával fizetek. Meglehet, hogy szükségem lesz egy kardra, mint harcostársra. Csak nem fogunk itt unatkozni?
 Kacsint egyet Alamaysére.
 Azzal visszafordulva a fiúhoz, megenged egy kevésbé fennsőséges mosolyt felé. Sőt, egészen kedveset.

 - Szabad a nevedet?
  S várja, hogy amaz bemutatkozna, és elvezetné a tánctérre. Hirtelen sürgős táncolhatnékja akadt.
 Amint lehetett, a ragyogó kardmarkolatot és a hozzá tartozó alakot kereste tekintetével.
Vissza az elejére Go down
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-29, 4:21 pm

//A bál - Nie és a többi bálozó//

*Az álarcos elf elfogadja a felé nyújtott kart, s ez legalábbis válasz kérdésére. Egyelőre vele tart.
A helyi vendéglátók felkészülten, gyorsan reagálnak a természet leányának kérésére. Sietve hozzák elő a vizet, s Elmiron/Roober maga is megvárja, hogy a hölgy megkapja italát, csak azután szolgálja ki magát a mellette ácsorgó felszolgáló tálcájáról. Könnyű, mézszínű bort választ, melynek édessége a déli lejtők napsütésének melegét sugallja.
Nem erős, nem fog tőle kapatossá válni, csak ha úgy akarja.
Nie felé fordul, ki szabadkozni kezd italválasztása miatt.*
- Természetesen nem bánom. Őszintén szólva, meglepetést okozott volna, ha a tálcáról bódító italt választ. Segíthetek?
*Kérdi, ahogy Nie álarcát igyekszik levenni, mi félkézzel cseppet sem könnyű művelet. Épp ezért ajánlja fel, hogy szabad kezével megfogja addig a hölgy kezében tartott pohár vizet, míg végez.
Ha megkapja, türelmesen vár, úgy bizonyára gyorsan lekerül az álarc, megcsodálhatja a fehér elf gyönyörű arcát.*
- Táncából volt afféle sejtésem, hogy a természet leányával van dolgom, s most, hogy végre láthatom, meg kell, mondjam, kegyed nem csupán a táncban kiemelkedő.
*Amennyiben a poharat visszakéri, készségesen adja azt át, miközben könnyed mosollyal, meleg tekintettel néz Nie szemeibe.*
- Kérem, bocsássa meg modortalanságom! Elmiron ven Gondor vagyok. Házunk a messzi észak fagyos hegyei közül származik.

Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-29, 6:36 pm

//A varázslatos és csodálatos bál… - és mindenki, akinek titka van//

*A felajánlott segítséggel a selyemszalag meglazítása sokkal egyszerűbb, s mikor az ujjaim oldotta csomó végre kibomlik, az álarc lekerül, én az egyik közeli asztalon keresek neki helyet. Csak néhány pillanatnyi közjáték ez, de így nyerhetek egy kis időt, mielőtt fedetlen arccal fordulok ismét felé. Szerencse, hogy a tánc s az éjszaka váratlan eseményei már így is halvány pírt csaltak az arcomra, mert a figyelmes bók már nem ronthat tovább a helyzeten. S az ifjú kérésemre már nyújtja is vissza a poharat, s a hűs ital ígérete talán segít zavarom leplezésében.

De miért is jövök zavarba? Ennyire azért nem voltak régen azokat az estélyek a Fehér Város termeiben, hogy így elfelejtsem már, hogyan is kell fogadni néhány kedves szót. Hiszen tudnom kellene jól, hogy a bálok sajátossága, hogy a hölgyek bókokat kapnak, s az urak nem fukarkodnak ilyenkor a dicsérő, szép szavakkal. Nincs ebben semmi szokatlan, s kísérőm csak az íratlan szabályokat követi…

Még ha kedvesen is teszi azt. Mert a mosoly és a pillantás már csak ráadás, s az udvarias bemutatkozás is.*

- Kérem, bocsássa meg modortalanságom! Elmiron ven Gondor vagyok. Házunk a messzi észak fagyos hegyei közül származik.

*A messzi fagyos észak hegyei… Visszhangoznak a szavak, s nem tudom, örüljek-e annak, hogy ezt mondja, vagy aggódjak amiatt, hogy találkozásunk nem véletlen. De bárhogy is erőltetem a gondolataimat, rá kell jönnöm, hogy ez utóbbi ostobaság. Hiszen oly kevesen maradtunk, kik Orod Opelë-t még otthonuknak tarthatták, így nincs okom, egyáltalán semmi okom sincs azon aggódni, vajon kit ismerhet, vagy kikkel állhat rokonságban e nemes ifjú. De egyet még megtehetek, csak hogy magamat nyugtassam, bár félek, ezzel az ő rosszallását fogom kiváltani. Már ha megtudja valaha is az igazat…*

- Elmiron ven Gondor… - hajtom meg a fejem a szokásos módon, s mosolyom már bocsánatkérés a következő szavak előtt. - Kérem, ne szabadkozzon. ~ A nagyobb modortalanságot ugyanis én fogom elkövetni azzal, hogy valódi nevemet megtartom magamnak. Csak jutna eszembe egy elfogadható név. ~ Nie… Alenie Norwenys a nevem… És nem bánja, ha arra kérem, hogy meséljen azokról a hegyekről?


//Szóval ilyen lehet, ha megpróbálsz lódítani valakinek, aki nálad ebben sokkal jobb! Smile //

Nemesi udvarház - Page 11 Havas-10
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 453
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 1:45 pm

*Csak bólintok egyet s enyhe meghajlást teszek köszönet jeléül a főzetekért.
~ Kár hogy az öreg ezt már nem élte meg....
*S amint elment a nemes is távolabb, jómagam a mellékhelységbe indultam el.
~ Pont jó, gyorsan átvedlek. Kezdem unni már, hogy mindig egy álruhát hordjak ha valahova be akarok jutni.
*Amint magamra zártam az ajtót ahova még a királyok is maguk sétálnak, elkezdődött külsőm megváltozása. Felvettem saját arcomat, ruhám elegánsnak mondható mégsem túl kihívó. Mintha csak páncélban lennék ami úgy simul a testemhez akárcsak egy vászon ruha. Kezembe egy apró kis maszk kerül mit szemem elé helyezek.
- Hmmm nem is volt olyan rossz ötlet, hogy átvándoroljak ebbe az alakba. Mennyivel egyszerűbb a bejutás....
*Majd mikor kiléptem az ajtón nem volt kint senki, remek hír volt így semmi feltűnés nélkül vissza sétáltam a táncterembe. Majd mikor a terembe lépek egy ismerős arcot veszek észre.
~ Ezek szerint itt van Alameis.... S ki ez a furcsa aura, mintha éreztem volna már ezt korábban de ki is....
*Szélesre húzom mosolyom, majd elkezdem követni azt az érzést.
~ Merre vagy Jerry érzem hogy itt vagy.
*Bár nem tervezek nagy hajtó vadászatot indítani de azért oda köszönnék a kis besurranónak. Ahogy sétálok s tekintetem keresi a kis tolvajt bele ütközök azon duóba akikkel nem igazán szerettem volna találkozni. Főleg azért mert a sárkány ismer már az alacsonyabb leányt meg még Aden ismerte annak idején, akinek enyhén neki is ütközök.
- Sajnálom figyelmetlen voltam- Enyhén meghajolok- Elnézését kérem.
Vissza az elejére Go down
Online
Jeremy Talbot
Ember/vér elf félvér
Jeremy Talbot

Hozzászólások száma : 785

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 4:34 pm

Egy kíváncsi és egy elégedetlen szigorú pillantással találkoztam, ahogy a hölgyek elé kerültem. Ez egy vidám este kellett, hogy legyen, ezért nem nézhettem tétlenül, hogy esetleg unatkoznak férfiember nélkül. Na meg persze a büszkeségemet is sértette, ahogy az előbb csak úgy ukmukfukk faképnél hagytak. Szándékomban állt, hogy még összefussak vele és meggyőződhessek arról, hogy az akinek gondoltam.
Természetesen pár lánnyal az oldalamon, hogy lekörözhessem azt a nyálas ficsúrt, aki lecsapta a kezemről.
- Végtelenül sajnálom akkor, ha megzavartam meghitt kettősüket. – hajoltam meg könnyedén, ahogy csak egy elf tud.
Ha mást nem is sokat, de ezt a könnyedséget jól eltudtam sajátítani tünde örökségemből.
A szavaival ellentétben viszont én úgy láttam, hogy semmi olyat nem szakítottam félbe, amit ne bántak volna, nem láttam, hogy olyan vidám csacsogásban lettek volna, mint az igazi barátnők, de hát nekem most nem is ez volt a lényeg.
Ahogy azonban a fehérruhás lány mégis kapott az alkalmon, elfojtottam egy mosolyt, mert ez jelezte, hogy bizony nagyon is vágyott arra, hogy valaki táncba vigye. Ismét meghajoltam és aztán a karom nyújtottam felé, hogy a táncparkettre vezessem, miközben a szemem az álarc takarásában a bálozókon futott végig.
Egy röpke pillanatra megtorpanok, ahogy észreveszem a szép boszorkányt, Nienna-t, aki most már álarc nélkül, kissé kipirultan édeleg a ficsúrral. Nem igazán tudom, hogy milyen érzések suhannak végig rajtam, de a légzésem némileg kapkodóbbá válik.
Szerencsére ezt a partnerem nem igen vehette észre, hiszen ő közben a „barátnéjával” sugdolózik, ami biztosan olyan „lányos” dolog, bár az a pár szó, ami megüti a fülemet…….becsületbeli… …arany…….kard……, azok nagyon nem erre utalnak. Azt hiszem jobban kéne figyelnem.
A kék, díszes ruhás és komorabb lány felé fordulok, még mielőtt elvezetném a partnerem.
- A táncrendjébe Önhöz is feliratkozhatnék későbbre? – ezzel jelzem neki, hogy őt sem akarom parlagon hagyni és…….ezek tetten sántikálnak valamiben és én szeretek titkokat felkutatni….
Eze után már könnyed léptekkel vezetem a lányt a táncolok közé, majd szembefordulva vele, a hagyományok szerint egy maghajlással kezdek és kérdésére nincs okom semmiféle álnevet használni, mert itt nem igazán ismer senki egy tolvajt.
- Bocsásson meg, udvariatlan vagyok. Jeremy, Jeremy Talbot, szolgálatára. És Önt, hogyan szólíthatom? – léptem párat a derekán nyugvó kézzel, mielőtt megperdítettem, mindig egy kicsivel közelebb táncolva magunkat a csevegő pároshoz. – Egyedül érkezett kisasszony? Sehol egy féltékeny férj....vagy bátty? – folytattam a beszédet és most már az ő szemeit fürkésztem.
Aztán ismét elvonta valami a figyelmemet.......és ez a torkomon forrasztotta a szót!
Feltűnt valaki a partnerem barátnéja mellett és ez a valaki........HOSSIN volt!
Még jó, hogy nem léptem a lány lábára és álarc volt rajtam. Azonnal a másik irányba vezettem a lányt.
~ EL KELL TŰNNÖM INNEN! ~
Vissza az elejére Go down
Online
Alamaise
Kék sárkány
Alamaise

Hozzászólások száma : 260
Munkahely : Légiós

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 5:46 pm

// A bál - Mia, Jeremy, Hossin //

* A nemes hölgy elfogadta a közénk libbenő idegen felkérését, és már éppen indultak volna, amikor Mia a fülembe súgott. Csábított ugyan az ajánlat, de pusztán a busás fizetségért még senkinek sem hajbókoltam. Egy laza fejbiccentés volt a válaszom.
- Hosszú még az este, fiatalember - válaszoltam a lelkes férfinek egy erőltetett mosollyal, amivel a felkérést ugyan nem fogadtam el egyből, de nem is utasítottam el. Magamban is úgy nyugtáztam, hogy meglátjuk még mennyire lesz szükségem arra, hogy tánchoz folyamodjak.
Már pont indultam volna, amikor valaki amolyan véletlenül, szándékosan nekem ütközött. Orromat megcsapta kísérteties kipárolgása. ~ De hiszen ez Hossin! ~ hangzott fel elmémben a felkiáltás, és nem tudtam eldönteni, hogy ez nekem jót jelent avagy rosszat. Miféle bál ez, hogy ez a kísértet szabadon jár-kel itt? Kezdtem teljesen összezavarodni.
- Ugyan, hagyd már! Nekem nem kell a máz - válaszoltam neki kissé indulatosabban, mint akartam - Te meg mi a frászt keresel itt!?- Reméltem, hogy mivel előbb csaptam le rá ezzel a kérdéssel, nem fogja firtatni az én jelenlétemet a bálon. *
Vissza az elejére Go down
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 7:36 pm

//A bál - Nie//

*Elmiron barátságosan figyeli Nienna arcát. Nem olvas gondolatot, bár megtehetné, helyette az arc színeváltozásait követi, s mikor az elf megismétli nevét, gondolhatná, merő udvariasságból, elmosolyodik. Ő is megismétli a kapott nevet, ízlelgetve a szavakat, hisz ő is szívesen hallgatta az elf hölgy minden szavát.*
- Alenie Norwenys. Nem bánom, hisz bár házunk a háború elüldözte onnét, hiszem, ha az istenek is úgy akarják, még visszatérünk egykori hajlékunkba.
Képzelje el, amint Avlaniontól északra, a hófedte bércek között egy szűk völgyben, melyet a környező hőforrások táplálnak, így nem fagy be soha egészen, egy fehér kúria áll. Falai erősek, vastagok, hogy a meleget bent, a hideget kint tartsák.
A ház keleti szárnyában, kis üvegházban tán még most is illatoznak a déli lejtőkön nyíló virágok, míg a főteremben a kandalló lágy tüze mellett hintaszékben atyám pihen.
A nyugati szárnyban a művészeteké, s a tudományé az uralom, míg északon, s délen lakhelyeink, s cselédeink hajlékai nyugszanak.
A hegyek óvnak a széltől, a források meleget adnak, s mi fagyot tűrő, északi lovainkon bejárjuk a vidéket, birtokainkat, a roppant erdőket, s azon, délebbi lejtőket, melyeken falvaink megtermelik az élelmet.
A hegyek között van egy, a Nagy öreg, kinek csúcsát csaknem mindig felhők borítják, mint egy idős ember fejét a tisztességben megőszült haj.
Ám, hogy ne csak rólam legyen szó…
Jól sejtem, hogy kegyed neve, Norwenys is északot idézi, s Alenie, kinek neve legalább oly finom, s gyöngéd, mint igéző szépsége, szintúgy kedveli a fagyos hegységet?
*Fordul partneréhez, miközben meleg, sötét pillantásával a fehér elf szemeit keresi.*

Vissza az elejére Go down
Mia Ruton
Feketeköpenyes
Mia Ruton

Hozzászólások száma : 399
Életkor : 23
Munkahely : Vailani Tanácsháza

Character sheet
Nép: Mágusok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 8:35 pm

// A bál - Jeremy, Hossin, Alamaise//

- Én Mia Ruton nagyasszony vagyok Mannahonból. De most a Vailani Tanácsházát képviselem.
Így válaszol Jeremynek, miközben tisztázódik a felállás.
A markolathoz tartozó kard és a kardhoz tartozó alak egyelőre nem bukkannak fel. Nem gondolja azonban, hogy bottal ütheti a nyomukat. Némileg tényleg beláthatóbb a tánctér körül a nép. Meglepetésére az amúgy szívének kedves rókát ábrázoló maszk alá bújó, magas fiatalember egészen jól vezet. Mégse gondolná azt sem, hogy tévedett viselkedésének korábbi megítélésében, valahogy nem egészen illik ide a fiú, ez a maskara sem véletlen, annyi történt, hogy végülis kiderült, csak részesült olyan nevelésben, hogy eligazodjék a táncos est szabályai közt. Persze Miát aztán végképp nem izgatják a szabályok. Játeknak tekinti, amit a valóságban felrúghat, ha úgy alakul. Hiszen annyi izgalmasabb dolog van a megjátszott etikettnél! Ott a kard esete például, amin lehetséges, hogy túladnak, de a nyomok kirakósa azt mutatja, hogy vissza is akarják tenni a helyére. Na hát, ezért van itt, mert ez teszi igazán izgalmassá azt a míves-köves kardot. Ha tényleg igaza van, és úgy lovasították meg a hagyatékból, hogy vissza tudják tenni, ha lehet, észrevétlenül, akkor valaki használni akarja, és akkor bizony nem egy becsületes harcra, párbajra készül vele, hanem egészen másra. Becstelenül, orvul megrendezett gyilkosság pallosaként gondol a könnyű rövidkardra. Valakinek, valamiért fontos, hogy ezzel öljön és ne mással. Persze akadnak egyéb ötletei is, de ha igazolódik bármely feltevése, kisebb slamasztikáért s némi izgalmas feszültségért cserébe megelőzhet valamit, és megmentheti valakinek a becsületét is, és ha úgy adódik, még életet is menthet.
Könnyű pír kúszik fel az arcára, ahogy belegondol, mi áll előtte. De valójában egy ismeretlen férfiú áll ott, pontosabban botladozik. Így sajnos pont bennerekedt a válasz Jeremy kérdésére.
- Nem tud vigyázni? - robban ki akaratlanul belőle, aztán elereszt egy szelídebb fejcsóválást, nincs ideje a figyelemfelkeltésnek.
A szemtelenül ismerkedő alak kisugázása annál ismerősebb.
Gyerekkori félelmeket és gátakat juttat eszébe ez a földöntúli szellemi erő, mely után azonnal kap Mia ezernyi belső szála. Egyenesen ahhoz a született varázserejéhez kapcsolódik a kísértet, amelyet viszolygott megismerni, mégis hozzá tartozott, mint nekromantához a hullák. Elfogadta és azóta bőven túllépett ezen, ösztönei pedig már előbbi szemlélődése közben a testbitorló szellemlényre irányították figyelmét, tudta, hogy nem szabad elfeldkeznie róla. S lám, most meg itt van, egy másik alkalmi testben, s éppen illendően bocsánatot kér.
A kísértet jól érezheti, hogy szellemének láthatatlan szálai szelíden körbefonják, átjárják és letapogatják. Egyszersmint biztos lehet benne, hogy bármikor magához hívhatják, ha egyáltalán teljesen elengedi Mia ezután, amíg az Udvarházban van. Rúnája jól kivehetően felizzik a kereszttel a csuklóján. Vöröses fénye most halvány, éppen csak figyelmeztető.
- Nem történt semmi, uram. Bárkivel megeshet, hogy nem figyel eléggé. Legyen óvatosabb ebben a tömegben! Ki tudja, kibe botlik pontosan! - Válaszol kedvesen, belülről sem küld fenyegetést, vagy effélét. Szerinte felesleges is, vélhetően mindketten tudják, hol a helyük. Hagyja, ha akarja, folytassa az útját abba az irányba, amerre tart. Ha továbbléphetnek Alamaise érdekes megjegyzése után, akkor mégis a kísertet után küldi azt az imént elhanyagolt kutató varázslatot, mit még Shugától tanult, hiszen amúgyis száz szállal kapcsolódnak egymáshoz.
Jeremy Talbot kicsit talán hirtelen pördül ki a kísértet elől, de ezt Mia be tudja annak, hogy a holtak szellemei gyakran fura érzéseket keltenek a hús-vér élőkben. Afféle megérzéseket például.
A fiú szépen vezeti a táncba, nem kell kis, észrevétlen irányítás sem. Gondolataiba mélyedve hálás neki ezért.


//Bocsánat Nie es Roober, hogy közbeírtam! Remélem nem gond, ha marad?//


A hozzászólást Mia Ruton összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2019-12-31, 8:08 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-30, 10:55 pm

//Bál… Mese… Roober… - és a csapda, amit magamnak ástam//

*S bár a kérés merésznek tűnik, Elmiron mesélni kezd. S a szavai nyomán, képzeletemben életre kel minden. Látom a hegyeket, amelyek szikrázó fehéren törnek az ég felé, a párát, amely a völgyből száll felfelé. A házat is látom, a vastag, hólepte falakat, az ablakokat, melyekből mintha a világ végéig lehetne látni. Látom a kristálykupolát, mely alatt harsány színű virágok nyílnak, s a vörös-arany lángokat a fehér falak között. Aztán a kanyargó, hóval borított ösvényt, amely a fagyos kékségbe burkolózó hegycsúcs felé vezet…

Látom, ahogy egykor a Fehér Várost láttam. A hegyek között megbúvó hófehér falakat, amelyek hajnalonként úgy tűntek elő lassan a vidéket beborító, felhőnek látszó ködfátyolból, mintha az álmaimból lépnének elő. Látom a reggeli napsütésben lassan előtűnő kristálytornyokat, s hófehér háztetőket. Látom az apró kertet, amelyben a téli hideg ellenére is nyílnak anyám rózsái. S látom Falqualion nagyúr termeit, amelyek csúcsos kristályablakaiból a végtelenbe vesző hegyekre láttam…*

- Jól sejtem, hogy kegyed neve, Norwenys is északot idézi, s Alenie, kinek neve legalább oly finom, s gyöngéd, mint igéző szépsége, szintúgy kedveli a fagyos hegységet?

*Csak remélem, hogy a lopva letörölt könnycsepp, amelyet álarcom keresésével próbálok leplezni, elkerüli a figyelmét. Ahogy az is, hogy szavai milyen sebeket téptek fel. Ostobaság volt erre kérnem, s ostobaság volt maradnom is. S most a magam ostobasága miatt kényszerülök menekülésre is…

Az ifjú sem könnyít a helyzeten. Mert hiába keresem az arcomat rejtő maszkot, így e nélkül vagyok kénytelen felelni. S amikor megfordulok, éjszín pillantása a tekintetem fürkészi, és türelmesen vár. S én csak azon igyekszem, hogy elrejtsem előle fájdalmamat.*

- Észak hegyeinél szebb látványra sosem vágynék - küzdök meg végül a szavakkal, amelyek választ adnak kérdésére. – De kérem, Elmiron, most bocsásson meg… - adom kezébe a kristálypoharat, s a kertre nyíló ajtók felé indulok. Csak egyedül szeretnék maradni…

//Mia, ne szabadkozz, mindenképpen megvártalak volna! ♥//
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-31, 1:24 pm

//A bál, Nie és a fagyos udvarházi kert//

*Nem, ez a remény hiú ábránd csupán, Elmiron megpillantja a mozdulatot, ha a könnycseppet magát nem is. Maga az álarc keresése úgyszintén pótcselekvésnek tűnik, s kapkodva menekülés egy szituációból, melyből nem kellene futni. Csak sebzett szív tesz ilyet, s a sárkányisten biztosra tudja, hogy előtte egy sebezett szívű nő áll.
Nincs azonban olyan szerencséje, hogy elmenekülhessen. A nemes úrfi nem hagyhat magára ilyen állapotban egy hölgyet, s végképp nem, ha ő is cselekvő részese volt eme állapotba kerülésének.
Sietve indul utána, s habár az ajtón még ki is ér, odakint már hideg van, s a leheletek vastag gőzfelhőket eregetnek az égig.
Elmiron a poharaktól út közben válik meg, s az első, mit tehet, a kertben bizonyára egyszer csak megtorpanó hölgy utolérése lesz.
A fekete felsőt sietve kanyarítja magáról, s teríti a fehér vállakra.*
- Kérem bocsásson meg, mélyen röstellem, hogy felzaklattam, Alenie! Azt mégsem hagyhatom, hogy ily állapotban a fagyos hidegben meghűljön itt.
*Hagy némi időt, nem sietteti válasszal Niet, ha ő eltűri hátán, s vállain a meglepően meleg felső ruházatot. Odabentről halk zeneszó, s a mulatozás hangjai szűrődnek ki a becsukott ajtón keresztül. Az istenség karcsú alakja így sem fagy meg. Az eget kémleli, s a fent szikrázó csillagok tűéles fényeit szemlélve szólal meg.*
- Az istenek bizonyára azért teremtettek ily csodálatos égboltot, hogy a magunkfajták felpillanthassunk, s ott, a végtelenben hunyorgó fények között keressünk biztonságot e világ nehéz pillanatai elől.
*Lágy hangja megnyugvást sugall, melegséget, biztonságot.*

Vissza az elejére Go down
Jeremy Talbot
Ember/vér elf félvér
Jeremy Talbot

Hozzászólások száma : 785

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2019-12-31, 7:25 pm

A kék ruhás lány egyelőre kikosaraz, de hát egyszerre csak egy hölggyel kellene koketálnom, ha nem akarok bajt a bál végére magamnak. Minden esetre nem mondott nemet sem, így azért kap tőlem egy jerremy mosolyt.
- Igen és nem fogom elfelejteni. – biccentettem felé, aztán máris a táncpartneremre fordítom a figyelmem, hiszen nem udvarias dolog, ha nem tenném, főleg mert közben a nevét is megtudom.
Még jó, hogy álarc van rajtam, hiszen pont olyan hölgyet sikerült kiválasztanom a sok közül, aki jócskán a ranglétra tetején áll és még ráadásul a hatalom és rend képviselőinek dolgozik.
Hossin felbukkanása azonban egy kis időre mindent kiver a fejemből és csak egy dologra tudok koncentrálni, hogy ne ismerjen meg és minél messzebb kerüljek tőle.
Így aztán ezen kívül mindent figyelmen kívül hagyok és partneremet igyekszem minél jobban „eltáncoltatni” az előző helyünktől, egyenesen az erkélyre nyíló ajtók felé, amin mintha láttam is volna az előbb kilépni pár embert, tehát nyitva kell, hogy legyenek.
Mia nagyasszony pedig nyugodtan higgye csak azt, hogy kettesben akarok lenni vele és romantikus szándékaim vannak. Egyébként nem lenne ellenemre a dolog, hiszen szép nő, de most ez jár a legkevésbé a fejemben.
A szemem azonban óhatatlan, hogy a csuklójára villan „menekülésem” közben, mert az fedetlen és én nem vagyok vak.
Remélem, hogy mire elhal a zene már sikerült kijutnom. A hideg megcsap és én sem vagyok kevésbé udvarias, mint a nem messze álló páros férfi tagja, aki kabátját partnere vállára kanyarította.
Én is ezt teszem, hisz hideg van kinn.
- Ön…….valamiféle ….mágus? – kérdezem rekedten, mert már ez csak hab lenne a tortán.
Főleg mivel a másik páros egyik tagjában Nienna-ra ismerek.
- Na szép! Azt mondta férjes asszony és az a ficsúr biztos, hogy nem az ura! – mormogom az orrom alatt bosszúsan, bár okom egy szál sincs rá.
Igyekszem is nem megbámulni őket, hiszen van elég bajom. Elsőre itt a nagyasszony, aki valamiben sántikál, na meg Hossin, aki …..mi a fenét keres itt egyáltalán?
Talán ha Mia a Tanácsnak dolgozik, akkor fel is dobhatnám, ezzel le lenne a gondom.
- Talán van valami, ami érdekelni….. – húzódtam közelebb a partneremhez és annak füléhez, nem foglalkozva vele, hogy Nie látja-e vagy sem.
Remélem látja!


Vissza az elejére Go down
Online
Valturaan
Fehér sárkány
Valturaan

Hozzászólások száma : 134

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-01, 12:39 am

//BÁL//

Félj hát a nőstényelftől...

718 évvel az éj-hasadéki csata után

Jégkarom-csúcs hosszú-hosszú napok óta gondterhes nyögésektől volt hangos, a kínlódás érzékszervekkel észlelhető, közvetlen jelenlétet még csak nem is igénylő jelének köszönhetően pedig jéggé fagyott futótűzként terjedtek a hírek a hegyen. Azok a hírek, melyek felé még csak haloványan szálló kósza lélek sem tanúsított mindent felülmúló boldogságot egyetlen személyen kívül: Laryss Orowennë. Az ugyancsak ifjú fehér elf leány számára ez az esztendő volt az, amelyben végre-valahára lehetősége nyílt betenni lábát a mérföldeken átívelő hírű bálra, melyet a téli napforduló alkalmából rendeztek meg Tarsisban. Ez az esztendő volt az első, úgy bizony, ugyanis Amyas Orowennë sokkalta csekélyebb méretű rendezvények közelébe is igencsak ritkán engedte egyetlen leányát, mondván, addig nem is változtat e döntésén, amíg Laryss be nem tölti a százat. Nem, idén a gyógyító leány csupán a kilencvenhetedik életévét töltötte be, így hát nem ez volt az ok, s a különös nyögések forrása - nem, ó, nem. A lehetőséget az akadály távol tartózkodása teremtette meg, melyet az ibolyaszemű két marokkal ragadott meg. Tisztelte apját, s nem szívesen szegte meg neki tett ígéreteit, azonban Laryss ezúttal elhatározta: most az egyszer tényleg, igazán önző lesz.
Így született hát Valturaan hosszan tartó szenvedése, pontosabban az igazság egy szeletét tekintve - így. S ha az igazság keserédes gyümölcstorta formáját önthette volna magára, bizonyosan illatozott volna még ott további két szelet is a korábbi mellett, mindkettő két igazán fontos dolgot képviselvén. Az első; bármily' meglepőnek tűnhet olyasvalaki számára, ki még nem látott ennyire különböző lényeket szeretni; a randevú jele volt - azé a randevúé, mellyé az elf leány formálta tervezett kirándulását, amikor az ifjú hósárkányhoz fordult, hogy kellemes kíséret gyanánt könyvelhesse el majdani jelenlétét. Ami Valturaan-t illette, elfogadta a felkérést, közben pedig szeme sem rebbent a nőstényelf kezdeményezésétől. Megedzették már a vele eltöltött évek, s ha megkérdezték volna, mit gondolt választottja e különös sajátságáról, azt felelte volna, kedvére való a határozottsága, és az is, ahogyan van mersze ajkára venni a szívében született szavakat. Cseppet sem tartotta megalázónak a helyzetet, amelybe belecseppent; sőt, éppen ellenkezőleg: elégedettség, s könnyed, puha selyemként simogató boldogság öntötte el, látván, hogy Laryss valóban vele kívánta együtt tölteni idejét, nem pedig mással. A válaszában ugyan nem tért volna ki efféle részletekre, mégis szívének minden dobbanásában érezte, mennyire kell neki a gyógyító, mennyire vágyik közelségére, csókjára, érintésére. Akarta azt a leányt - nem a múló pillanatban, nem a zavarodott elmében, hanem a múltban, a jelenben, és a jövőben is. Az, hogy egy egész estényi figyelme, ideje, s szenvedélyes szórakozása mellé még egy lehetőséget kapott, mellékes unaloműzésnek tűnhetett csupán, pedig az a bizonyos harmadik szelet is ott terpeszkedett az igazság fénylő fémtálcáján, azt hirdetvén: itt az idő bosszút állani Tarsison.
Hogy miért? Nos, azt tulajdonképpen ő maga sem tudta egészen pontosan. Ahrol sértegetését már nem olthatta ki semmivel, hiszen a Veszélyes Nevű, az arany sárkány, Kain már megtette azt az életével, így hát ez nem vezetett volna túl sok eredményre. Azt, hogy valaha is kitiltották-e a városból a salátaszeleteléshez nem értő Nienna figyelmeztetése hozadékaként, azóta sem ellenőrizte, hiszen már nem vezetett oda útja - oda sem, s más vidékekre sem igazán; legalábbis nem azért, amiért ezeddig járta Lanuria területét. Tehát, bosszú volt ez egyáltalán? Valturaan nem tudta volna megválaszolni, s nem is akarta. Nővére, Niveria megkímélte karmaitól a gerincét, melynek minden egyes csigolyája mentén ott bizsergett az a bosszantó, kellemetlen érzés, miszerint messze el kellene kerülnie azt a várost, ennek ellenére azonban könnyű, várakozó, s csaknem izgatott sóhajjal adta át magát második céljának, az első: Laryss boldoggá tétele mellett - azon az estén asztal, nyárs, tál nem marad megtöltve, amerre lába viszi majd...
Nos, egyelőre még kissé másfelé vitték azok a bizonyos lábak, amelyekbe kiűzhetetlen fájdalom költözött a megannyi gyakorlással eltöltött óra, s nap után. Ez a gyakorlás, s a mellé társuló fáradtság okozta hát a nyögéseket - a megzabolázhatatlan, ifjak erejétől duzzadó, heves fehér sárkányt megzabolázta a szerelem; az az erő, mely legyőz bármely varázslatot, bármely szívet, de legfőképpen egyetlen dologra gyakorol lehengerlő méretű hatást: a büszkeségre. A fiatal Valturaan részét képező adag sem úszta meg az inkvizítorokat megszégyenítő kínvallatást, a fehér elfek tánckultúrájának hosszadalmas, szenvedésben gazdag, kimerítő elsajátítását, melyet Laryss árgus szemekkel felügyelt, s vezényelt is egyben. Azonban ne engedjünk a megtévesztésnek, a sárkány felettébb élvezte az idő azon darabkáit, melyekben már megtanult mozdulatokat mutathatott be nőstényének, s egyetlen alkalmat sem hagyott ki arra, hogy megpróbálja lenyűgözni őt, s elnyerni tetszését. Évekkel korábban talán kérdőre vonta volna saját magát, miért teszi ezt, ám ezúttal csupán elméje berkein belül maradó elképzelt legyintéssel száműzte magától eme ártó, haragot és szomorúságot keltő gondolatokat. Valturaan megtanulta élvezni a szerelmet, s nem fosztotta meg önnön lelkét attól, hogy mámorban fürdessék.
Még akkor sem, ha minden tagját dézsákban mérhető fájdalom és zsibbadás áztatta.


-----------

Az ifjú sárkány elég időt töltött Jégkarom-csúcson ahhoz, hogy visszanövessze folyvást jól ápolt, csillogó, makulátlan sörényét, melynek következtében kétlábú-alakjának hajkoronája is dússá vált. Ezt a kézzel fogható, csaknem puha, formálható sárkánymágiának tetsző tincs-rengeteget szedte ráncba az elf leány, hosszú darabokból álló, gondosan megalkotott fonat-hadsereggé alakítva azt. Ezek aztán egy ponton eggyé váltak szorgoskodó kezei alatt, ahogyan a haj fennmaradó, nagyobbik részére feküdtek, mintegy koronaként ékesítve az ifjú fejét, s mégis közönséges fonatban végződtek valahol az ifjú háta közepén. Laryss követelte, hogy megadják a módját a különleges estének, Valturaan pedig engedelmeskedett, s bár a Csúcs többi sárkánya előtt gondosan rejtegetni próbálta a készülődés keretei között mellkasát elöntő elégedettséget, lerítt róla egy másfajta büszkeség - nem az, mely útját állotta a segítség elfogadásának, s a szórakozás bizonyos formáinak, ó, nem. Az, amellyel párja, s egyúttal saját maga iránt viseltetett. Ünnepi csizmát vett fel, olyat, amelyet fehér elfek között látni, s megjelenésének további részletei is arról árulkodtak, mintha beleszületett volna a nemességbe. Azon túl, hogy meglepően tekintélyt parancsolóan festett, erre szükség is volt, hiszen akárki nem tehette be lábát a nemesi udvarház falai közé, neki pedig ízig-vérig Drest Aluvielnek kellett látszania, aki nem csupán Orod Opelë hűvös és magának való lakója, hanem egyben az egykori fehér elf város egyik legnevesebb girfflovas-kiképzőmesterének lányát is kíséri. Kíséri? Mi több, feleségül veszi, ha betöltötte a százat. Az álca, s egyúttal valóság nevében öltötte magára halovány, hímzett mellényét is, mely fölött további réteg ruha foglalt helyet, hogy hosszú hátrészével kiegészítse a nem mindennapi látványt. Az alkalomra való tisztelettel az ifjú még szokásos fülbevalóitól is megvált, hogy helyükre apróbb, megjelenéséhez azonban sokkalta illőbb ékszerek kerülhessenek: jobb oldalra kettő, a balra pedig három. Az elf leány tulajdonát képező kardmedált inge alatt őrizte meg - azt már nem volt hajlandó kiadni kezei közül.
Laryss nem maradt el mellette, éppen ellenkezőleg: bár haját különös, bonyolultan tekergő kontyba rendezte, ahelyett, hogy hagyta volna szállani a tánc lendületével, a frizuráját kiegészítő lanur-hegységi különös, cseppszirmú lilás virágok szokatlanul kiemelték szemeinek ibolyaszín ragyogását. Könnyeden lengő, bársony-sima ruhája egyedül a derekától felfelé illeszkedett a gyógyító alakjához, mellkasának domborulataihoz, ahonnét egyenesen felfelé indult a nyakáig. Ott szalag futott körbe, mely megkötése után is hosszan hullámzott a leány csupasz háta előtt. Laryss finom kesztyűt viselt, Valturaan öltözékéhez illő hímzéssel, melynek mintája sokkalta apróbb és részletgazdagabb volt viselete többi darabjához képest, mégis kellemesen beleolvadt az egészbe, akárcsak más részletek. Puha, könnyű topánkában táncolt, mozdulatai közepette a kesztyűjéhez, s a ruha nyakához rögzített átsejlő, fátyolszerű anyag megzavart vízfelszínt megszégyenítően hullámzott, felfedve a parkettet birtokba vettek előtt, hogy velük együtt a lég is új életre kélt. A leány álarca haloványabb volt a virágnál, akárcsak a ruhája. Kesztyűjéhez hasonló díszítés borította, alakja pedig egyezőmód szétterített leveleket formált, azoknak erezetével csaknem azonos mintázattal. Elfedte a leány homlokát, hószínű orrát, s orcái felső részét is, ajkai azonban szabadon maradtak, hogy könnyedén vehessen magához folyadékot és ételt, valamint időnként apró csókokat lophasson kedvesétől, aki szintén levélálarcot viselt. Így szentelték fel szorgalmuk, s izzadságuk gyümölcsét a dallamok oltárán, belefeledkezvén ugyan egymásba, mégis felszínesen éberen, szavak nélkül megállapítva annak sikerességét.
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-01, 12:57 am

//Bál… Roober…Istenek…//

*A jeges éjszaka csak néhány pillanatnyi enyhülést hoz. S ahogy lassan a kert sötét árnyai és hidege ölelnek körül, úgy fogynak el a könnyek, amelyek közül az utolsót már apró jégkristályként morzsolom el az arcomon. S akkor érzem meg, hogy valaki áll a hátam mögött.

- Kérem bocsásson meg, mélyen röstellem, hogy felzaklattam, Alenie! Azt mégsem hagyhatom, hogy ily állapotban a fagyos hidegben meghűljön itt.

*Még őrzi teste melegét a kabát, amelyet rám terít, s a kezei is melegíteni igyekeznek.*

- Az istenek bizonyára azért teremtettek ily csodálatos égboltot, hogy a magunkfajták felpillanthassunk, s ott, a végtelenben hunyorgó fények között keressünk biztonságot e világ nehéz pillanatai elől.

*S bár most még a kert bokrai közötti sötétséget fürkészem, szavai arra késztetnek, hogy megforduljak. A benti fények ide már nem érnek el, így az arcát sem látom tisztán. S ha ő a csillagokkal teli éjszakai égről beszél, hát a szemei pont ugyanolyanok. De amikor rápillantok, csak keserűséget és bánatot láthat az enyémben.*

- Az isteneket nem érdeklik már a halandók érzései és a biztonságuk sem. Egykor én is úgy hittem, gondoskodásuk, s szeretetük minden bajtól megóv majd minket. De már nem hiszek ebben. És erről nem ők tehetnek. Mi váltunk méltatlanná bizalmukra és gondoskodásukra. S éppen ezért már nem véd bennünket a hit és a tisztelet, és ez az oka annak, hogy mára már csak a háború maradt. Az értelmetlen és ostoba harc egymás ellen. Magunk vagyunk… Hiszen semmi sem védte meg sem az Ön birtokait, sem… a Fehér Várost. És mert így van, talán eljött az idő, amikor a biztonságot nem odafent kellene keresnünk…

*Nincs okom azt gondolni, hogy szavaim tetszésére vannak, hiszen én magam is nehezen mondom ki őket.*

- És kérem, Elmiron, ne higgye azt, hogy az isteneket okolnám bármiért is. Ők csak azt várták, hogy felnőjünk, hogy sorsunkról magunk döntsünk. Hát megtesszük, bár gyakran hibázunk. S ha ön most mégis arra kér, hogy a biztonságot odafent, az ég örök ékkövei között keressem, akkor azt kell hinnem, hogy ostobának tart...


//Drága Roober! Kérlek ne haragudj nagyon!  Like a Star @ heaven //
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-01, 5:57 pm

//A bál, Nie, és a többiek//

*Alenie elfogadja a kabátot. Elmiron figyeli, ahogy szavaira megfordul a hölgy.
Látja a bánatot, és a keserűséget is. Az övéiben komolyságot láthat, s a sötét pillantások még mindig biztonságot sugallnak.
Való igaz, a hölgy szavaira nincs harag benne.*
- Ön, azt hiszem, félreértette szavaim. Nem tagadom, az istenektől magam sem várok segítséget, ám azt hiszem, hogy ha valamit nem akarnának, akadályt még mindig képesek gördíteni elénk.
Ily módon kell akaratuk ahhoz is, hogy Észak ismét a miénk legyen.
Természetesen nem várok tőlük semmit. Soha nem is vártam. Abban hiszek, hogy az ember legyen saját sorsának kovácsa. Ha kell, álljon ki azért, amiben hisz, tegyen értük, s ha így lesz, eléri céljait.
Miként el kell fogadni a döntések árát, úgy megvan ugyanezek jutalma is.
Ez lehet ama érettség, mire Ön is utal.
Éppen ezért nem sértenek szavai, sőt, rokonlelket vélek felfedezni kegyedben, s éppen ezért nem kérem, hogy bizonyosságot keressen a csillagok között, ám nehéz pillanatokban szépségük, számosságuk még mindig nyújthat a léleknek támogatást.
Ez az, mit sosem szabad szem elől tévesztenünk. A világ velünk, vagy nélkülünk is ugyanolyan szép hely.
*Természetesen tud a kertbe lépő újabb személyekről, de figyelme, s belőle áradó melegség, nyugodtság egyenesen Nie felé árad.*

//Ugyan, Nienna, semmi probléma nincsen Wink //
Vissza az elejére Go down
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 453
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 4:24 am

*Elmosolyodok amint a sárkány felteszi a kérdést. Csak legyintek egyet, majd halkan megszólalok.
- Érdekes modort ölt mostanában a nemesség. Így ismeretlenül ilyen nyílt kérdést. Mi másért lennék itt mint hogy élvezzem megnyerő társaságuk felemelő érzését.
- Van ugyan maszkja de mégsem bújhat meg mögötte...
*Hideg mosoly fogadja Jeremy szapora távozási kísérletét.
-Ne fusson oly gyorsan én is csak szórakozni jöttem, nem a régmúlt ügyek miatt.
*A nagyhangu lányra vezetem tekintetem, jóval alacsonyabb mint én, hát lejjebb hajolok hozzá.
-Ugyan ugyan Mia kisasszony, hát nem fogta meg önt a jomodor? Ha már itt találkozunk?
*Ha a lány engedi megérintem vállánál majd elmosolyodok .
-Micsoda élvezet ennyi régi baráttal találkozni ezen a szép estén, még ha kicsit kellemetlen is a régmúlt.
*Kezem kinyújtom Alameis felé .
-Szabad egy táncra?
Vissza az elejére Go down
Online
Alamaise
Kék sárkány
Alamaise

Hozzászólások száma : 260
Munkahely : Légiós

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 7:41 am

* Eszem ágában sem volt Hossinra fecsérelni a jómodoromat, persze ezt már nem mondtam neki. ~ Mégis mit várt tőlem? Többet láttam én véres csatamezőkből, mint úri hóbortokkal tarkított bálokból. Sőt, még vele együtt is küzdőttem vállvetve a sárkányok oldalán. Most meg azt akarja beadni nekem, hogy nem is ismer? Pff... Ölthet bármilyen testet, a szimatom csalhatatlan. Ő az egyetlen kísértet akivel idáig találkoztam, persze hogy megjegyzem magamnak. Micsoda szélhámos! ~
Tekintetem összeszűkült, és gyanakvóan méregettem az előttem álló alakot. Szó nélkül emeltem a kezem az ő kezébe, és hagytam, hogy vezessen. Ugyan dolgom sietős lett volna, de furdallt a kíváncsiság, hogy mit keres itt Hossin?
Válaszából csak arra tudok következtetni, hogy nem akarja hogy tudják: ismerem, ami kissé sértő, de mivel fogalmam sincs miért van itt, és kikkel áll ismerettségben, meg lehet rá az oka. Fertelmes úri színjátékok. A seregért se voltam oda, de most mindennél jobban visszavágytam a táborba.
Ha táncba lendülünk és elhagyjuk az előbbi társaságot a hallótávolságukon kívül beszélgetésbe kezdek vele.
- Nos, lehet hogy az imént egy csöppet nyersen tettem fel a kérdést, de a színjátékokat tartsuk meg a felsőbb köröknek. Tudod, hogy ki vagyok és én is tudom hogy ki vagy, de azt nem tudjuk hogy te miért vagy itt? - A kérdés halkan, mégis erőltetve tört elő, hogy ne hallja más, de Hossin érezze benne a felháborodásomat.
Eközben szólt a zene és folyt a tánc. Hála az elfek között töltött hosszú éveknek, a táncparketten sem voltam elveszett, bár az elfek táncait jobban ismertem. Arról viszont legmerészebb álmaim sem szóltak, hogy egyszer egy kísértet fog engem a parketten pörgetni.*
Vissza az elejére Go down
Hossin
Kereső szellem
Hossin

Hozzászólások száma : 453
Életkor : 1704

Character sheet
Nép: Kísértetek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 10:42 am

*Ahogy távolodunk a többségtől Alameis egy kérdést szegez fel nekem. Enyhe mosoly kúszik arcomra majd halk válasz követi.
- Azért amit most teszünk, egész évben csak a gyilkolás megy a háborúk. Itt végre kicsit magunk lehetünk, érzek itt hatalmasabb lényt is mint te magad. Tudod a szellemek hamar megérzik ha egy olyan van itt ki át tudná vezetni őt a túlvilágra.
*Mosolyom még mindig az arcomon ragadt, s egy kör után közelebb hajoltam a lány füléhez.
- Illetve itt aztán mindenki itt van, nagyurak katonák vezetők mindenki akinek cseppnyi információja lehet a háborúról. Gondolom te ezért vagy itt. Illetve gondolj bele ha én is így reagálok rád hogy mit keresel itt nem lett volna furcsa?
*A tánc folytatódott még pár percig majd mikor elhalt a zene elengedtem Alameis derekát, egy lépést távolodtam tőle majd enyhén meghajoltam. Egy pincér éppen mellettem fut el pár pohár itallal amiből kettőt elkérek majd Alameisnek nyújtom át jobb kezemből.
- Biztos megfáradtál a tánc alatt- mosolyodtam el- Biztosra veszem, hogy nem vagy hozzá szokva az ilyen jellegű éjjelekhez. Bár be kell vallanom egész jól fest rajtad ez a ruha. Ha már itt tartunk te miért jöttél? Gondolom nem az ez évi táncparkett meghódítása miatt.
*Közelítettem a poharammal a lányé felé ha az elfogadta az előzőt.
- A hosszú életre.
*Bár e mondatom egészen ironikusan hathat egy szellem szájából.
Vissza az elejére Go down
Online
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 12:05 pm

//Bál… Táncolók és titkolózók… És egy rokonlélek…//

*Sem rosszallás, sem meglepettség nincs Elmiron szavaiban, s úgy érzem, pontosan érti, amit mondani akarok. S szándékait pillantása is híven közvetíti. A meleg és vigasztaló tekintete, amelynek nyomán a falak, amelyek engem voltak hivatottak védeni, és amelyek sértetlenségét mindeddig kitartóan őriztem, szükségtelennek tűnnek. Hiszen nem értetlenkedik, és nem tiltakozik, nem próbálja felesleges bókokkal elterelni a szót, és nem, ostobának sem tart. Nem kell bizonygatnom az igazamat, és nem kell magyaráznom a gondolataimat. Hiszen ő is ismeri a veszteség fájdalmát. És úgy vélem, nem téved abban sem, hogy érdemes még észrevenni azokat a dolgokat, amelyek boldogsággal töltenek el bennünket. Bár most a világ körülöttünk nem a legjobb arcát mutatja, nem szabad elfeledkeznünk annak szépségeiről sem. S a furcsa szó is, amely elhangzik, az is csak a bizalmamat erősíti… Rokonlélek… S nyomában egy újabb érzés ébred, amely melegséggel tölt el, bár a keserűség is vele együtt jár. A gondolat, hogy Arnelian ma éjjel nincs velem... Mert értem én őt, hiszen eddigi élete tele volt bizonytalansággal és útkereséssel, s most végre nyugalomra lelt, olyanra amilyenre mindig vágyott. Önzése és hajthatatlansága mégis szokatlan volt, amellyel meggyőzni igyekezett arról, hogy ne most induljunk a fővárosba, s így ne ejtsük útba Tarsis városát sem. S a gondolatot, amely a bál hírére ébredt bennem, nem tudom elfelejteni. Hogy ő talán erről is tudott...

De ahogy az előttem álló józan és nyugalmat árasztó ifjúra nézek, a nyomasztó hangulatom elillan.*

- Igaza van, Elmiron – mosolygok rá megkönnyebbülten és hálásan azért a vigasztalásért. – Az északi ég csillagainál kevés szebb van a világon. Köszönöm, hogy emlékeztetett erre. És kérem, bocsásson meg nyíltságomért és azért, hogy rossz helyen és rossz időben ezzel terheltem. Egy bál nem éppen arra való, hogy ilyen kérdéseket vitassunk meg. Inkább arra, hogy jól érezzük magunkat és az est szép emlékeit megőrizzük ínségesebb időkre.

*S ahogy kísérőm mellett visszanézek a kivilágított terem felé, egy ismerős alakot pillantok meg, aki éppen egy fehér ruhás hölggyel sugdolózik. És máris búcsút mondhatok az emelkedett és megnyugtató gondolatoknak… Mert a tolvaj az, akit az előbb már egyszer sikerült elkerülnöm s a tapasztalataim most azt mondatják velem, hogy a gyönyörű hölgy nem feltétlen szép emlékekkel és a viselt ékszerei mindegyikével fog távozni az estélyről. ~ Talán szólnom kellene neki! ~ De az ötlet végül mégsem tűnik annyira jónak. Mert nem, ma nincs kedvem Jerry bosszantó jelenlétéhez, s az ismeretlen „áldozat” sem tűnik olyannak, akit nekem kellene megvédenem ettől a gazfickótól. S hogy mentesüljek a további bonyodalmaktól, azt remélem, ha én nem kerülök a rémesen bosszantó fickó szeme elé, ő sem erőlteti majd a találkozást. Meg persze nem szeretném újra az ifjú nemest kellemetlen helyzetbe sodorni azzal, hogy Jeremy Talbot-tól kelljen megint megmentenie. Csak őt sajnálom, aki lovagiassága és persze az én érzelmeim miatt most fázni kényszerül.*

- Nem bánja, ha arra kérem, még ne induljunk vissza a bálterembe? – nyújtom felé a kezem. – Persze csak akkor, ha nem kéri vissza a kabátját…
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Arnelian Kyrath
Vér elf
Arnelian Kyrath

Hozzászólások száma : 52
Munkahely : Bárd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 8:27 pm

//Bál, a Nemesi udvarház előtt//

Csak az istenek tudhatják, hogy hogyan keveredtem oda; Valamiért meghívót kaptam valakitől, ami a tarsisi nemesi udvarházban megrendezett bálra szólt, ráadásul nem is akárhogyan! Elsősorban ugyanis nem szórakozni hívtak, hanem mások jókedvét biztosítani, annyira, amennyire csak kitelt tőlem s lantomtól. Talán az elfeknek adott koncertem miatt döntött így valaki, talán csak híre ment annak, hogy milyen olcsón muzsikálok - a lényeg, hogy egy ilyen ajánlatot igazán ostobaság lett volna elutasítani.
Elindultam tehát, hogy a lehető leggyorsabban érjek Tarsisba, viszont az udvarház kapujában valami megakasztott. Egész pontosan szemem akadt bele a tűz fényébe, mely az épület előtt táncolt, és ahogyan a kíváncsiságtól hajtva közelebb kerültem lángjaihoz az is szemet szúrt, hogy ezt a tüzet bizony körbeülték valakik, ráadásul láthatóan jókedvvel.
Kezeikben korsók, ajkaikról pedig csak úgy szállt az ének. Előttük a lángon egy megboldogult ökröt sütöttek, egyértelműen azért, hogy elfogyasszák kísérőnek a sok ital mellé, mely mértéket nem ismerve folyt torkaikba, egyre csak fokozva és fokozva örömeiket. Mögöttük természetesen ott volt az udvarház maga is és lehet, hogy ezekre a napokra már azokba a körökbe keveredtem, ahol a kétlábúak nagyja leginkább bálokban mulat, szívem mégis húzott inkább az ilyen, egyszerű tivornyákhoz - no meg mégis mi bajom lehetett, ha pár órácskát a köznép között töltök.
- 'Estét! - vágódtam be két italozó férfi mellé, miközben megigazgattam lantomat a vállamon. - Finom az ital, hogy gondolják? - kezdeményeztem valami beszélgetésfélét.
Bevallom, magam is röstellem, hogy mennyire jól szórakoztam, amíg az ő egyszerű fajtájukkal lehettem; Itt mindenképpen jól szórakozott a kétlábú, bár úgy tűnt, hogy ők többre vágytak. Nem kellett sok idő, talán egy óra telt el vagy még annyi sem, mikor az egyikük megpillantotta a vállamon lógó bőrtokot, amiben ott pihent az apámtól kapott lant és rá is kérdezett, természetesen, az ilyen beszélgetésekhez pedig elengedhetetlen, hogy megszólaltassam a hangszert, így elővettem egyik legrégebbi dalomat, mellyel nagy sikereket arattam különböző tavernákban az elmúlt években.
Nem gondoltam, hogy így fogom megnyitni a ma esti koncertemet, de úgy tűnt, mégis...
Vissza az elejére Go down
Roober
Istenség
Roober

Hozzászólások száma : 482
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 9:15 pm

//A bál, Nie//

*Elmiron az újból kezdődő szabadkozásra halovány mosollyal válaszol.*
- Teljesen szükségtelen szabadkoznia. Tisztelem a nyíltságot, az egyenességet, izgalmasabb.
Én biztos vagyok benne, hogy Kegyed is szívesebben foglalkozik szebb dolgokkal. S hogy így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy én is az egyik legszebbel törődök, mi az egész bálon található, s az Alenie.
*A röpke szünetre felfigyel az istenség is, természetesen sejti, miért történik, tudja, kik vannak a közelben, tudja, hogy a rókaálarcos, ki elől Alenie menekült, mily közel került hozzájuk.*
- Örömmel maradok idekint is kegyeddel. Higgye el, ruházatom s az északi hideghez szokott szervezetem jól bírja eme klímát is.
Van kedve sétálni?
*Finoman megfogja a fehér elf könnyű kezét, s ha vele tart, az udvarház szépen megformázott, hóval borított bokrai között vezeti kissé távolabb a táncterem ajtajától a fehér elfet.
Ha nem akar sétálni, megvárja, mit is szeretne a hölgy.*

Vissza az elejére Go down
Alamaise
Kék sárkány
Alamaise

Hozzászólások száma : 260
Munkahely : Légiós

Character sheet
Nép: Sárkányok
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-02, 10:31 pm

* Kérdésemre Hossin számomra kitérő választ adott. Amikor azt mondta "hatalmasabb lény" egy röpke pillanatra végignéztem a termen. Sejtettem, hogy nem én lennék a leghatalmasabb lény a teremtett világon, de kire gondolhatott? A testvéremre? Ugyan nagy varázsereje van, de kétlem, hogy őrá célozgatott. Bár úgy éreztem nem csak mi ketten sárkányok voltunk jelen a bálon.
Arra, hogy miért vagyok itt a tánc végéig nem válaszoltam. Elfogadtam Hossintól az italt, én is megemeltem felé a kupámat köszöntőjére, majd felhörpintettem belőle a bort.
- Kétségtelen, hogy nem gyakran forgok ilyen körökben, sőt - kezdtem bele a válaszomba. Arra a bókjára, hogy a ruha jól festene rajtam, nem feleltem. Szerintem még mindig pocsék, és ugyan a nemes hölgy rám igazította még mindig feszengtem benne, bár maga a ruha már nem volt kényelmetlen. - Nos, hogy őszinte legyek, engem meghívtak. Pontosabban iderángattak, de az már részletkérdés. Valaki úgy gondolta, hogy minden vágyam itt lenni, és a burzsoá közt mulatozni, hát nem elképesztő? Én egy ilyen helyen? - Őszintén feleltem Hossinnak, egy erőltetett kacaj kíséretében, ám megérzéseimben ezúttal bizonytalan voltam. Bár idáig nem adott okot arra, hogy kételkedjek benne, azonban válasza nem volt túlságosan kielégítő a számomra. Ez volt az egyik gyenge pontom, a bizalmam a régi barátok felé, már ha ő egyáltalán annak tartott. Viszont abban biztos voltam, hogy nem árulja el a titkomat, hiszen neki is van mit rejtegetnie a kétlábúak elől. Azonban még mindig rendkívül foglalkoztatott, hogy hogy érte el azt a kétlábúaknál, hogy megbízzanak benne. Abban sem voltam biztos, hogy Furia egyáltalán megbízott benne, de jobban belegondolva ő még a saját árnyékában nem bízott.
- És most, ha megbocsájtasz, van még egy kis elintéznivalóm - mondtam neki. Ugyan szívesen maradtam volna még kérdezősködni, de úgy éreztem ennél többet úgysem tudok meg tőle. Egyelőre biztosan nem. Ha neki se akadt más mondanivalója akkor ismét a testvérem keresésére indulok. Ha szólna még maradok és meghallgatom. *
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 233
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime2020-01-03, 11:29 am

//Bál… Bókok… Bújócska…//

*A bók mosolyra késztet és bár a kéz, amelyet felém nyújtanak, gondoskodást és figyelmet sugall, mégsem élek a lehetőséggel, hogy támaszt merítsen az érintésből. S amikor elindulok a gyönyörűséges, havas kertben, egyik kezemmel a szoknyámat emelem, a másikkal Elmiron kabátját fogom össze magamon. Mert a fények és az árnyak hívogatnak. S én engedek a hívásnak Elmiron tanácsára. Mert a park sosem látott szépségeket rejt most számomra.

A kert ugyanis hatalmas. Benne apró nyári lak, fürdőház, ösvények sokasága. Néhol aranyszínű fények világítanak meg egy-egy pihenőt, vagy szökőkutat, amelynek langyos vizéből most pára szökik az ég felé. Máshol egy-egy kecses szobor áll a bokrok között, amelyeket gondos kezek sepertek tisztára, hogy ne maradjanak rejtve a vendégek elől. A kanyargó, végtelen gondossággal megtervezett utak bevezetnek a fák közé, s a fák csupasz ágai most is összehajolnak felettem. Más évszakokban, ha levelek és virágok borítják azokat, olyanok lehetnek, mint a zöld, az arany és a rézszín ezernyi árnyalatában vibráló alagutak. Hív a kert mélye… A falak közé zárt oázis most, a bál tiszteletére mesebeli képét mutatja, s én elbűvölve keresem újra és újra az ösvényeket, amelyek valami eddig nem látott gyönyörűséghez vezetnek.


Nemesi udvarház - Page 11 Winter10


Egy ideig még hallom Elmiron lépteit magam mögött, de aztán elragad a keresés és a megtalálás vágya, s a tánc kalandja után a kutatás izgalma hajt. Hogy aztán már csak a távoli zeneszó öleljen körül és a hulló hó neszei. Eddig – bár sokszor voltam az udvarház vendége - sosem jártam még a kertben, hiszen a munka volt az első számomra és most tanácstalanul állok a félhomályba burkolózó, apró téren, ahonnan ösvények indulnak mindenfelé. ~Egy kertben nem lehet eltévedni!~ A gondolat azért megnyugtató, de még nyugodtabb lennék, ha valaki a kiutat is tudná innen.

- Elmiron… Itt van valahol?




Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Ajánlott tartalom




Nemesi udvarház - Page 11 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nemesi udvarház   Nemesi udvarház - Page 11 Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Nemesi udvarház
Vissza az elejére 
11 / 13 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 10, 11, 12, 13  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Keleti szeglet :: Tarsis-
Ugrás: