LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Nortelon - A felhők városa

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next
SzerzőÜzenet
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-18, 2:29 pm

*Nen elképedt a lány ajánlatán. Nem akart hinni a fülének. Dühösen nézett a lányra majd odaállt elé és megragadta annak csuklóját.*
- Félre ismertelek? Te csak egy ilyen könnyű nőcske vagy aki csak úgy odaadja magát valakinek? Sokkal többet érsz te! És Igen féltelek, magamtól is és a másiktól is! Mert lassan az ő gondolatai megfűzik az enyémeket is! Így volt akkor is amikor tegnap olyan dúrván visszautasítottalak. Ő szeret játszadozni!
* Mondta Nen hangosan, s szemei is megvillantak. Meglepte vele saját magát. Nem szokása nőkkel így beszélni. Camilla a hibás miatta, miatta lett ilyen... de nem... mégsem lehet az ő hibája... hisz ő mit tett ezért?... semmit. Azon kívül, hogy gyönyörű, s csábító...*
- Ez a te hibád...
* Kezdte el hangosan gondolatait, majd már nem szorította, csak fogta a lány csuklóját.*
- Mért vagy gyönyörű? Miért ilyen hívogató a tekinteted?
*Nen lehunyta a szemét, s közelebb lépve a lányhoz annak vállára döntötte fejét.*
- Ne áldozd fel neki magad... inkább bízz bennem, és akkor erősebb leszek. Ne akarj az ő játékszere lenni... Camilla... kérlek érts meg.
~ Naaah.... fogadd el az ajánlatát...
~ Nem! Hallgass el!
~ Úgy is régen voltam már...
~ Őt nem kapod meg! Őt nem engedem!
~ Mi van, csak nem beleszerettünk a kis fehér mágus csajsziba?
~ Hagyj békén! Nem értesz te semmit!
~ Nem akarod átengedni nekem... persze... hisz magadnak akarod
~ NEM!.... nem... én nem....
*A másik nevetésbe tört ki, s így Nennek megfájdult a feje. Homlokát ráncolta s összeszorított szemmel próbált nem figyelni a másik nevetésére.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-19, 8:42 pm

* Mikor a másik könnyűvérű nőcskének titulálja akkor csak mérgelődik, lenyeli ezt az aljas vádat a másiktól. Nem hitte volna hogy ilyen sokáig fajulnak el a dolgok, egymásnak támadnak szó szerint lassan, amiből csak a Gonosz Nen juthat ki győztesen.*
- Miért higgyek neked? Hadd halljam miért? Mert átkozottul jól nézel ki te is! Az arcod a szemeid, mindened. * Nem hitte volna, hogy kimondja ezeket a szavakat, de amit mondott az mind igaz, amit rejtegetett magában.A férfi következő szavaira nem tesz semmit, csak némán áll a helyén.
~ Miért kell hogy ez történjen velem? Mi rosszat tettem az istenek ellen hogy ilyen lehetetlen helyzetekkel büntetnek? ~ Figyelte a férfi mozdulatait.*
- Szerintem meg is beszéltük. Én vagyok a hibás mindenért, jobb ha elmegyek innen és soha többé nem találkozunk. De mindig te tartottál vissza, jöttél az öleléseddel, meg a csókoddal. Elegem van ebből, nagyon elegem van! * Igazán szomjas és éhes, most érzi igazán, hogy kellene valamit enniük is. Korog egyet a gyomra, ráteszi a kezét a hasára.
~ Noh jó árulom vagy hasam, hogy éhes vagyok. De azt hiszem ma estére saját magunknak kell fogni valamit.~
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-19, 9:31 pm

*Nen felkapta a fejét amikor a lány azt mondta elmegy. Tudta, hogy azt nem akarja, nem akar egyes egyedül Sternbe menni... igen ha leérnek a folyó mentén, akkor Sternbe érnek. A lány mozdulatára felfigyel. A hasán lévő kezének csuklóját is megragadja, majd Camillának mind két kezét dereka mögé fogta, s egy kézzel mind kettőt tartotta.*
- Nem engedlek el...
*Mondta Nen, majd szabad kezével megsimogatta a lány arcát, majd annak hajába óvatosan beletúrva gyengéden megcsókolta a lányt. Élvezte annak ajkainak érintését, s nem tellett bele sok idő mire a csók követelőzőbb lett Nen oldaláról.*
- Nem engedlek el... és nem engedem, hogy a másik előjöjjön..
* Mondta egy leheletnyi szünet közben, majd ismét csókra kényszerítette a lány ajkait. Camilla mind két kezének csuklóját szorosan fogta nagy markában, s ha a lány megpróbált kiszabadulni nem igazán engedte.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-20, 9:27 pm

* A férfi nem akarja elengedni őt, ő már belefáradt abba hogy ezt az egyedet megértse. Így úgy véli teljesen ráhagyja magát a férfire, ha majd valami nagyon olyat lát akkor majd szól. A férfi nem engedlek el szavaira csupán ennyit ejt ki.*
- Bánom is én, engedsz vagy nem engedsz, te tudod biztosan jobban * Még a végén jól fel is sóhajtott, mintha ezzel nagyon lemondott volna valamiről. Ezután következett a férfi akciója, beletúr a hajába és ad egy csókot. ekkor eszmél rá, hogy ha már így megadja magát, visszacsókolni még visszacsókolhat amit meg is tesz. Mondhatni belefeledkezik ebbe a műveletbe, mert egy csók nem is elég neki. De nem csak rá igaz, hanem a másikra is aki egyre inkább követelőzik a csókjai után.*
- Akkor itt kell maradnom veled te csintalan! * Mivel kezei le vannak fogva így nem tud hová menni, a férfi biztosan visszarántaná, ellenkezni ilyen jó ellen meg nem érdemes. Másik újabb csókáradatát fogadja.
~ Ez már sokkal kellemesebb téma ~ gondolja magában egy pihenőnél, mert azért a csókolásnál a csókja figyel. Esze ágában sincs lépni a másik elől, magában talán erre vágyott, hogy jólesne mindkettejüknek.*
- Ejnye de sokat csókolsz * Jegyzi meg egy kicsit nevetve, a kezeit kiszabadítja, nem megy sehová, finoman átkulcsolja a férfi tarkójánál a két kezét, odasimul a másikhoz.Nem mond egy szót sem, csak jó így összebújni most a férfivel, annak ellenére, hogy bármikor a másik fele átveheti az írányítást egészen jól érzi magát.
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-20, 11:49 pm

*A lány nevetését hallgatva úgy érzi harangok szólnak. Csak elmosolyodik, majd engedi, hogy a lány kezeit kihúzva kezei közül, nyaka köré fonhassa. Élvezi, ahogy a lány hozzá simul, s derekánál fogva még közelebb húzza magához a lányt s úgy öleli.*
~ Nah... lesz itt műsor nekem!
~ Nem tudnál csendben maradni?
~ Mi van?
~ Kizárlak a gondolataimból... ez lesz a legjobb...
~ Ne! Úgy sem tudod!
~ De hogy nem! És ellenkezni sem tudsz!
*Azzal Nen nagy koncentrációval mintha egy kiskaput zárt volna be, úgy zárta el magában a másik gondolatait. Nem akarta hallgatni őket... most nem.*
- Ne úgy tűnik mintha bánnád...
*Mondta mosolyogva, majd ismételten megcsókolta a lányt. míg egyik kezével szorosan tartotta, másik kezével elkezdte cirógatni a lány hátát, s néha néha el tűrt egy egy tincset Camilla arcából.*
- Mit szeretnél Camilla?
*Kérdezte miközben annak haját simogatta, s néha egy egy csókot nyom a cirógatások mellé.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-21, 12:31 am

* A helyzet közöttük elkezd forrósodni a férfi se ellenkezett ellene, ő sem ellenkezett. Kölcsönös megadásról van itt szó, egymást feladják a másiknak, milyen szép dolog ez már? Mosolygásra csakis mosolygással felel.*
- Te sem ellenkezel a csókjaim ellen. * Mondja oda a férfinek incselkedőn.Áttér a férfi hátára de kicsit előtte még annak tarkóját birizgálja. Mikor a férfi hátát simogatja finoman akkor eszébe jutnak szavak. Nem tudja mire vélni őket, csak egyszerűen kikívánkozik belőle.*
- Nen! Bármi is legyen, veled maradok. A másik Nent is elviselem ha kell. * Néhány tincset ő is eltüntetett a másik arca elől, még azzal tett túl hogy elkezdett egy tincset birizgálni. Megérkezik a kérdés mit szeretne csinálni, olyan jól esik most a cirógatás, hogy másra nem is vágyik, így nem is szólal meg, csak hallgat. Mikor csókot kap azt viszonozza.*
- Ma sem érünk el így településhez, főleg a mai nap eseményei miatt. * mondja ki a gondolatait a másik előtt, elnéz a folyóra és annak partjára, támad egy jó ötlete.*
- Mit szólnál egy közös folyóparti horgászathoz? Semmi mágia, semmi trükk. Két halat kell fogni, amit természetesen este megeszünk. Gyűjteni kell majd fát megint, sokat. Szerintem azzal kellene kezdjük, utána jöhet a többi. * Javasolja a férfinek, már el is engedi a másikat és indul meg fát gyűjteni. Teljesen másfelé halad mint Nen. Mikor megtalálta a megfelelő fákat visszaindul, megteszi ezt jó párszor egy halom fát összegyűjtve. Ezután megy keresni magának és Nennek horgászbotnak való kellően hajló de masszív botot. Mikor ezzel is megvan akkor elkészíti még a horgászbotot mindkettejüknek.*
- Így ni, azt hogy milyen csalit használsz te dolgod. Mágiát ne használsz * szólal meg figyelmeztetve Nent. Ő a csalójára rovarokat tett, be is dobja, leül a part szélén.*
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-21, 5:44 pm

*Camilla érintése nyomán Nen-en jóleső borzongás fut végig. Mikor a lány kijelenti, hogy vele marad, még akkor is, hogyha a másik ott van, meglepődik, de gyermeki ujjongás tör elő benne. Szavak helyett inkább újabb csókot nyom a lány ajkaira. A következő mondatoknál csak mosolyogva bólint, majd elengedi a lányt, hogy ő is tudjon fát gyűjteni. Gyorsan meg van vele, majd visszaérve már látja, hogy a lány éppen a csaliját teszi fel, s már ül is le a partra.*
- Már pedig úgy nehéz lesz halat fogni. Nah de sok sikert.
*Mondta mosolyogva, miközben ő is úgy tett mint a lány, s nyomott egy csókot a lány feje búbjára, majd várta, hogy kapás legyen. Persze a halak Nen-t a lehető legmesszebb kerülték, s első kapása a lánynak lett.*
- Ez nem ér... te jobb horgász vagy mint én.
*Mondta nevetve, s boldogan. Rég volt már, hogy ilyen jó ízűen nevetni tudott.*

//tudom rövid... de éppen hogy össze tudtam hozni... este leszek fellépés//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-24, 9:05 pm

- Nehéz lesz halat fogni? Hogy te milyen elvarázsolt egy alak vagy! Nem csodálom hogy eddig mivel fogtad az élelmed nagy részét, mint mágiával. Tudod én pedig a legtöbb élelmem keservesen olykor de eszközökkel és csellel szereztem, de a horgászatnál inkább a türelem a fontos * magyarázza el Nennek, tanuljon a férfi kicsit, nem mindent lehet mágiával megoldani, meg teljesen felesleges mágiába befektetni az erőt. Ezután hosszadalmas csend következne, ha nem lenne olyan jó az idő a csevegéshez, most úgy érzi megállíthatatlan.*
- Te mindent mágiával végzel? Nem unalmas és egyhangú? Vagyis hát azt akarom mondani számomra az jelenti, hogy túlságosan is a mágiához fordulsz. Nem azt mondom nem jó, de olykor nagyon is jó ha nem használ az ember. Semmi varázsige. Izgalmassá teszi a dolgokat. Legyen az vadászat, halászat de lehet még bármi más is. * Itt egy kis szünetet kell tartania, közelebb bújik a férfihez horgászás közben, mivel eltart egy ideig míg lesz kapásuk, addig elromantikázhatnak itt a parton. Ad egy puszit a férfi arcára biztatásképpen. Kap ő is egyet viszonzásul amikor kapása lesz, aminek megörül. Kirántja a halat a vízből, előkapja a tőrét majd a füves talajhoz szögezi.*
- Igen egy halunk van már de neked is kell egy. Tegnap nem ettél semmit és én meg aggódok érted, hogy éhen halsz. * Szól nem drámai hangnemben, elkészíti a következő csalit már dobja is vissza a vízbe. Alig telik bele öt perc a fogása után egy másik is horogra akad.Azt kifogva így szól*
- Nos meg is vagyunk mindkettő szép darab elég estére.
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-25, 1:58 am

*Kicsit bosszúsan állt fel Nen a part mellől, s csalódva nézett a csalijára.*
- Nem Camilla, nem mindent mágiával végzek. Az igazat megvallva nem is szoktam halászni. Azt hiszem életeben most halásztam... másodszorra.. Elősször még igen kicsi koromban apámmal. De beteg lett így nem tudott velem többé kijönni, s én a házat nem hagyhattam el soha egyedül.
*Vissza emlékezett rég elfeledett pillanatokra, melyek igen igen a homályba merültek, de egy egy éles kép még megmaradt. Gyors halpucolás után már a tűz fölött sültek a halak, s Nen gyomra most adta meg magát, kordult nagyot.*
- NAh jólvan... elárultak.... kicsit megéheztem.
* Leült a lány mellé s onnan nézte a tüzet. Rég elfeledett álmai törtek elő.*
~ Nah mi van? Csak nem megint a hugira gondolsz?
~ Nen... muszály minden egyes nap emlegetned?
~ Ha tükörbe nézel úgy is látod... nem mindegy neked mikor mondom?
~ Épp az, hogy elég nekem a kép, nem te még bele is szólsz!
~ Tudod mikor leszek elégedett!
~ Igen!... Sajnos tudom, de akkor sem kapod meg!
*A másik ismételten csak nevetett. Úgy tűnik ez a kedvenc időtöltése. Nen kényelmesen elhelyezkedett a lány mellett, majd mélyen belenézett a tűz lángjába.*
- Gyerekkoromban apámmal éltem és "anyámmal"
* Kezdte Nen, s közben vágott egy fintort amikor kimondta az anya szót.*
- Mindig otthon tanítottak, s ritkán mehettem el otthonról. Tudtam miért. Mert más vagyok. Más int a többiek. Ha tükörbe néztem magamat láttam... vagyis azt hittem míg megint másik pillanatban másik arc nem jött elő. A másik Nen tíz éves koromig nem jött elő. De akkor egy hónapra vette át az irányítást. Az engemet tanító papok "nagy örömére".
*Apró mosoly jelent meg Nen arcán. Lehet, hogy a másik vette át az irányítást arra az egy hónapra, de Nen mindent látott. Akkoriban még a másik is gyermekibb volt. Csak kisebb csínyeket követett el, s igen gyakran elszökött. Nen volt az aki erőszakoskodott , hogy menjenek vissza különben éhen halnak. Igen hosszúnak tűnt akkoriban az az egy hónap, de akkor még a két Nen igen hasonlított egymásra, s szívesen osztozkodtak megállapodások folyamán. Nen igen belefeledkezett a tű lángjainak figyelmébe így bármit is mondott vagy tett közben Camilla, Nen nem igazán érzékelte azt.*




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-26, 1:14 am

- Aham, már így mindent értek. Csak kis korodban horgásztál és csak most másodjára. Legalább vadászni tudsz? * Érdekes egy dolog hogy nem tanították meg a másikat ilyenre, vagy nem tanult meg ilyen idősen. A mese mondásába és az ő részéről a mese hallgatásába belefeledkezve is tevékenykednek tovább, hamarosan a halakat elkészítik a sütésre, utána pedig már a tűznél sül ropogósra. A férfit a hasa árulja el amire ő igen csak felnevet.*
- Úgy néz ki itt valaki nagyon éhes. De máskor ha lehet ne kínozd magadat az éhséggel, mert akkor kénytelen leszek én is éhezni. * Egy kisebb szünet következik, ő csak azt hiszi hogy a másik kicsit gondolatot gyűjt, ami utólag kiderül hogy igaza van. Folytatja a mesélést a férfi, közben megforgatja a halakat, hogy a másik fele is ropogósra süljön. Helyet foglal utána és figyelmesen végighallgatja a másikat.*
- Nos én mehettem játszani kiskoromban bármerre, de aztán egyre inkább a tanulással kellett foglalkoznom. Azt nem szerettem, míg csak végül is megszerettem. * mosolyodik el, hogy mennyire tiltakozott kiskorában a tanulás ellen, most pedig kész órákat sőt napokat könyvbújással is tölteni.*
- Szerintem a következő piacon vehetünk fűszert is, hogy a sült halat meg tudjuk fűszerezni. * Adja a javaslatot így hirtelen.*
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-28, 9:32 pm

- Amint beérünk az első városba Camilla nekünk szét válnak útjaink.
*Nen szomorúan nézett a tűzbe, s leemelte a már késznek tűnő halat. Egy ideig csak nézegette, majd, megadva magát éhes gyomrának, jóízűen beleharapott a halba. Igen jól esett neki így néhány napnyi "éhezés" után. Kicsit rágódott, majd lenyelve az első ízletes falatokat Camillához fordult.*
- Hidd el Camilla, nem azért mondom, mert nem jó veled utazni...
*Kezdte Nen, miközben tisztább kezével megsimogatta Camilla arcát.*
- De nekem tovább kell kutatni. Már nem vagyunk messze Stern-től, mert az van e folyó torkolatánál, s ott nekem kutatnom kell, hogy találok e valamit anyámmal kapcsolatban.
* Ismételten beleharapott a halba s míg rágódott rajta végig futtatta agyán az eddig megszerzett információkat.*
~ Tehát mit is tudunk... A legfontosabb szó az, hogy fehér, és azt is tudom, hogy ez volt a vezetékneve... vagyis nem neki, hanem a férjének.. ÁÁÁÁ
~ Nah.... Nen nyugi van! Nem mindegy az neked? Úgy is halott már az anyánk!
~ De engem érdekel, hogy ki volt! Téged nem? Hm?
~....
~ Nah látod! Legbelül te is akarod tudni!
*Gondolta Nen, majd ismételten egy újabb falatot harapott a halból.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-29, 2:45 pm

- Ahogy gondolod, ha szétválnak útjaink akkor szétválnak. * Nem tud ez ellen tenni semmit, nem is nagyon akar, a férfi döntése, meg talán annak van valami külön tennivalója. A saját halához nyúlt, úgy mint ahogy a férfi tette, lassan falatozni kezdett belőle. Jól átsült, s igazán ízletes, tegnapihoz képest jobban át lett sütve, finomabb a húsa.*
- Jó tudom, neked is vannak teendőid és nekem is. Eddig kereszteztük egymás útját, aztán kész vége.Én meg elengedlek, nyugodtan derítsd ki a dolgot, tudj meg mindent és reménykedhetünk, hogy viszontlátjuk egymást. * Több szót nem is mond, épp elég mára ennyi. Csendesen eszi a saját sült halát, agyában sok gondolat kavarog. Részben örül, hogy végre megszabadul tőle, másik fele pedig nem engedné el soha, akármi is történjen. A vacsora végeztével hamar megtalálja alvóhelyét a tűz mellett, el is alszik. Másnap korán reggel ébred, megvárja Nent is. Nem éhes és nem is szomjas, csak ennyit ejt ki ajkain.*
- Indulhatunk Sternbe! * Szólal meg máris némi megvitatás után elindulnak. Délután arra figyel fel, hogy valami városba fognak érkezni. Sokkal több embert látnak, sokkal több kereskedő, katona és minden más fajta ember, aki jön és megy.*
- Lassan akkor elválunk!
Vissza az elejére Go down
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:13 am

3. küldetés - A szabotőr

* Szokatlanul felhős a mai nap, mikor fejemet a magasba emelve nézem a hegyet, amint eltűnik a felhők álcájában. Még nem tudom biztosan, de az eddig hallottak alapján utam következő állomása a felhők takarásában pihen. Ráadásul egy keskeny, kacskaringós ösvény is vezet a hegyre. *
~ Itt kell lennie!
* Neki is látok a hegy megmászásához. Eleinte még csak az utat követem, de hamar rájövök, egyes szakaszait le is lehetne vágni.*
~ Miért is ne tegyem meg?
* Egy jó kedélyű mosoly is párosul a gondolathoz, miközben előre látom, milyen jól fogok szórakozni.
Kicsit le is pakolom a nálam található holmikat, csak azért, hogy utána újra rám kerülhessenek. Most azonban már sokkal jobban rögzítve. Nem a legkellemesebb dolog úgy mászni, hogy közben minden irányba húz valami.
Az út további részét hol az úton haladva töltöm, hol pedig az utat levágva sziklán mászva, persze csak olyan helyeken, ahol ez a művelet végrehajtható komolyabb felszerelés nélkül is.
Nem is tévedtem korábban. Tényleg jól szórakozom. Jól esik egy kis szórakozással megspékelni az egyébként kicsit monoton sétálást.
Sajnos, mint mindennek ezeknek a rövid mászható szakaszoknak is vége szakad egyszer, cserébe olyan látvány tárul elém, amiről álmodni se mertem volna.
Megpillantom a várost, gyönyörű épületeivel és az azokat benőni próbáló növényekkel. Hiába hallottam már korábban a város hírét, ennek köszönhető az is, hogy ide jöttem, de erre a látványra még ez se készített fel.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:14 am

3. küldetés - A szabotőr

*Néhány percnyi bamba merengés után, végre belépek a városba. Kabátomat szorosan magam köré csavarom. A mászás és a sétálások közben nem vettem észre mennyit hűlt a hőmérséklet, de a bamba merengés alatt már kezdtem érezni.
Gyorsan keresek egy péket, ahol olcsón szerezhetek friss és remélhetőleg még meleg élelmet.
A friss része még sikerül is, azonban a meleg már egyáltalán nem. Az étel elfogyasztása közben is a város szépségeit csodálom.*
~ Ennyi nem elég!
* Gondolom az utolsó falat elfogyasztása közben, és már azt keresem, hogy juthatnék magasabbra, a még jobb látvány érdekében.
Nem is kell sokáig keresnem, hamar megcsillannak a szemeim, mikor megpillantom a város felé magasodó kőgyűrűn.*
~ Oda kellene feljutni! Már csak az a kérdés, hogyan?
* Egy kis érdeklődés és egy nagy rakás megérzést követően már sikerül is feljutnom az egyik körgyűrűre. *

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:15 am

3. küldetés - A szabotőr

*A látvány minden irányban fenséges volt. Talán felfele az egyetlen irány, ami kilóg a sorból. Körülöttem láthattam a különböző hegycsúcsokat, miközben a felhők próbálnak átkelni rajtuk. De a legérdekesebb mégis az, ami a talpam alatt terül el. A fél várost beláthatom erről a helyrés és láthatom, amint az utcákon kavarognak a kisebb nagyobb felhőkupacok, néhol egy egy élőlény bukkan elő két sűrűbb felhőréteg között.
A város nézegetése közben egyszer csak feltűnik nekem, hogy nem vagyok egyedül. Azt nem tudom eddig miért nem vettem észre a sötét köpenybe burkolózó alakot, de nem is nagyon érdekel. Letudom annyival, biztos a látvány vonta el a figyelmem.*
~ Talán ő még tud hasonló helyeket.
* Merül fel bennem a felvetés, így nem is késlekedek tovább a köpenyes alak felé veszem az irányt. Szinte futva közelítek felé. *
- Hé maga!!
* Kiabálom hangosan. Miközben a kettőnk közti távolság rohamosan csökken.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:15 am

3. küldetés - A szabotőr

*Az alak szinte összerezzen a hangom hallatára, erre utal csuklyájának hírtelen mozdulása.
De mintha nem akarna megfordulni, vagy csak megzavartam valamiben, ezért újra elkiáltom a korábbi szavakat.*
- Tudna nekem …
* A csuklyás alak ekkor fordul meg és tenyeréből három jégszilánk irányul felém.
Megpróbálok elugrani előlük, de az egyik belefúródik a bal karomba. *
- ÁÁ! Hogy az a … !!!
* Kitépem kezemből a jégszilánkot, de még mielőtt eldobhatnám újabb sorozatot kapok kellemetlen barátomtól. Ez már nem ér meglepetésként, így az első jelre elkezdek kitérni előle.*
~ Ennek a fele sem tréfa.
* A kőgyűrűre vágom a még mindig kezemben pihenő jégdarabot, majd előhúzom kardomat.*
~ Miért támadott meg?
* Kicsit alaposabban megnézem a csuklyás környékét. Jeleket látok a kőgyűrűre rajzolva. Eddig a teste takarta, de most már láthatom.*
~ Rúnák lennének?
- Mit keresel itt fent? Miért támadtál rám??

* A kérdéseimre továbbra is néma csend a válasz. *
~ Ettől se lettem okosabb.
* Mérgelődök magamban. Fülemben csengenek apám szavai, melyeket nem is olyan rég mondott nekem.
Ennek megfelelően figyelem ellenfelemet és a mozdulataiból próbálom meg kikövetkeztetni mi lesz a következő lépése.*
~ De meg se mozdul!!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:16 am

3. küldetés - A szabotőr

* Ekkor veszem csak észre, ajkai mozgását. Azt ugyan nem hallom, mit mond, de már legalább tudom mire készül. Egy újabb varázslatra. *
~ Gyerünk mindent egy lapra!
* Futásnak eredek, de még mielőtt odaérnék sikerül a mágusnak befejeznie az igét. Melynek hatására a lábamnál a levegő pártartalma megfagy, ezzel rögzítve engem egy helyre. A lendület pedig vinné tovább testemet egyenesen a gyűrű felszínére.
Szerencsére sikerül jó helyre leszúrni a kardomat, így megállítva további előrebukásomat.
Ezt követően pedig, egy erős mozdulattal ütöm a kard lapját, a bal lábamat fogságban tartó jéghez. Mágusunk se várat sokáig magára. Tesz hátra fele néhány lépést, majd megszokott igéjét újra elrebegi, aminek köszönhetően ismét jégszilánkok céltáblájává válok.*
~ Már megint … ?!
* Bár mozgásterem eléggé le van még mindig korlátozva, de valami csoda folytán mégis sikerül úgy csavarnom a testemet, hogy elkerüljem az újabb támadást. Csak az egyik ejt egy kisebb karcolást.
A sikertelen támadás ismét egy kis időt ad számomra, ami elég arra, hogy másik lábamat is kiszabadítsam a fogságból és folytathassam rohamomat.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gylnar Radek

avatar

Hozzászólások száma : 456
Életkor : 27

Character sheet
Nép: Emberek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 3:17 am

3. küldetés - A szabotőr

*El is érem a mágust még mielőtt az befejezhetné igéjét. A támadásom kikerülése után ő is előrántja kardját. Következő támadásomat most fegyverével hárítja, amit egy visszavágással told meg.
Nem sikerül kellően eltávolodnom a vágás elől, így az egy nem túl mély sebet ejt mellkasomra.
Bár a fájdalom igen erős volt, mégis sikerül megpillantanom egy védtelenül marad pontot a máguson. Egy gyors támadást intézek oda.
A mágus nem tud kitérni a csapás elől, így a penge gond nélkül hatol mélyen a húsába. Válaszcsapását sikeresen hárítom, majd következő támadásommal már leterítem a mágust.
Vetek néhány pillantást a mágusra, majd a rajzokra is, bár nekem nem mondanak semmit, és még mindig nem tudom miért támadt rám.
Magamhoz veszem a mágus erszényét, majd visszatérek a városba.
Elég sokan megnéznek, miközben egy gyógyítót keresek magamnak, majd egy szabót, hogy helyre hozza ruházatomat abból a pénzből, ami a mágusnál volt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-08-30, 8:52 pm

/Camilla Nymzen//
*Miután Nen elmondta estére szánt utolsó mondatát csendben figyelte a lányt. Miután elfogyasztották vacsorájukat igen hamar nyugodóra tértek, s már csak a nap sugarai voltak azok, amik megzavarta álmukat. Csak indulásnál és szinte a megérkezésnél hallatja hangját a nő, s Nen sincs igazán beszédes kedvében. Csak halad a nő mellett s bambulva bámulja az utat. Teljesen kiüríti elméjét, s csak megy.*
- Lassan akkor elválunk!
*Eszmél fel Nen a lány szavaira, majd körbenéz. Igen hamarosan már Sternben lesznek, ahol tényleg elválnak útjaik. Valahogy már nem is volt kedve olyan sietősen Sternbe érni, de meg akadályozni még sem tudta az elválást.*
- Ahogy mondod...
*Mondta Nen miközben haladtak. Nem is telt bele sok idő és már el is érték a város egyik bejáratát. Nen továbbra is mélyen a zsebében tudta kezét, s most már nézett körbe fele. Addig mentek és nézelődtek míg végül Stern főterére értek.*
- Hát akkor Camilla.... itt elválnak útjaink.
*Kezdte Nen miközben megfordult, hogy mélyen belenézhessen Camilla szemeibe. Nen megpróbálta leplezni érzéseit de fekete szemeiben mégis lehetett látni egy kevéske szomorkodást.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-09-03, 9:46 am

//Black Robe Nen//

* Megérkeznek Stern főterére ahol pedig egyenesen elválnak útjaik. Ő különösebben nem sajnál semmit már, inkább mint igazi szerelmes odabújik a férfihez, simogatja a hátát egy kicsit, valamit motyog ismeretlen nyelven. Meglapogatja a férfi hátát a végén.*
- Légy rossz és jót ne halljak felőled, mert ha nem akkor saját kezűleg fenekellek el. * Neveti el magát a végén, ami hirtelen jött lassan távozik is. Belenéz ő is a férfi szemeibe majd egy hosszú és páratlan csókkal búcsúzkodik a másiktól.*
- További jó utat! * Ezzel sarkon is fordul, mintha előrelátná hogy valamikor rövid időn belül újra találkoznának. A helyzet nem ilyen egyszerű csak ő sem akarja kimutatni gyengeségét, ezért búcsúzott el ilyen hamar. Mikor elváltak és tudja már nem találják meg egymást akkor persze kedvetlenné vált. Gyorsan tette a dolgát a városban, majd el is hagyta azt. Távolban még visszanéz Sternre.*
~ Nekem csak ennyi jutott ~ ezzel tovább is indul immáron úton, magányosan.*
Vissza az elejére Go down
Black Robe Nen
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 58
Életkor : 33
Munkahely : Amerre éppen kellek

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-10-15, 11:07 am

* A lány mondatán csak elosolyodott, de az ölelést jólesően viszonozta. Kicsitjobban magához szorította a lányt, s egy csókot nyoott annak holokára.*
- Én se haljak sok jót rólad.
*Mondja enyhe mosollyal az arcán, majd fogadta a csókot és elengedte a lányt.*
- Neked is.
*Azzal a lány hátat fordított és elment. Nen még nézte egy darabig a távolodó lány alakját, majd elmosolyodott és megfordúlva elindult a városban.
~ Mért engedted el.... olyan jót játszhattam volna vele!
~ Befoghatnád már, mert kezd nagyon elegem lenni belőled!
~ Tudod hogy ez lehetetlen...
*Nevette el magát a másik, s miközben Nen a városban sétált, folytatta a veszekedést másik felével.*


// köszönöm a játékot, és bocsánat a késésért Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sou
Fehér sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 772
Életkor : 67
Munkahely : ahol az érzésgombolyagok zárt ketrecének a kulcsa rejtezik.

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2011-12-19, 2:10 pm

3. küldetés - A szabotőr

- Mmm. – Lágy mosoly terül el az arcán. – Milyen kellemes ma a szél. –Egyenesen fel, a felhőfoszlányos eget nézi, egyszerűen, ahogy körültáncolják testét a fuvallatok, kacéran hívva bátran keljen velük versenyre. Bele-belekapaszkodnak ruhájába is, hogy jobban ösztökéljék, ugorjon és feledjen el mindent, ami a földhöz köti, tárja ki szárnyait és repüljön, váljon egyé az eleméve, de képes nyugton megülni a ház sarkán, a virágzó mályvafa árnyékában. Lehet az illat marasztalja, vagy a tudat, hogy nem kell sehová sem rohannia, eltűnhet a szürke házfalak között, az érdes utcaköveket koptatva. Ez a város messze nem olyan, mint a többi, tiszta és mindig üde a levegője, az emberek és más népek ugyan néha igen morgósak és nem egy régebbi épület jelenti az önfeledt sétálgatásban rejlő veszélyeket. Mindez még is napok, mit napok, órák alatt megszokható. ~ Hah, még mindig azon a véleményen vagyok, hogy előbb kellet volna ide ellátogatnom. .. Ám! Lehet, hogy most sokkal inkább értékelem. ~ Helyeslően bólogatott is és szépen lassan más irányba fordította a tekintetét, igaz tényleg csak komótosan ment, ki tudja, talán több mint fél órája bámult egyenesen fölfelé és nyaka igen csak elgémberedett már. Hosszasan elidőzött a virágszirmait szelíden elhintő fán, temérdek marad rajta és valami felemelően szép látványt nyúlt, még akkor is, ha hajszálak közé keveredett szirmoktól később nem a legkönnyebb megszabadulni. Pillantása aztán tovasiklott a sötét törzs mellett kibontakozó széles kőívre, nem egyszer járt már eme jellegzetes védvonal mentén, de ennyire talán még sosem volt hozzá közel. Egyszerre tartotta pompás remekműnek és felelőtlen lépésnek is, hiszen látszott már rajta, hogy hiába a rengeteg hibátlan varázslat, a követ a szél és az elhintett eső, éppen ugyan úgy kikezdte, mint minden part vonalát a tenger. ~ Attól még példaértékű és jól működő remekmű. ~ Elfojtott egy halk kacajt, ahogy felidéződött benne egy elf leányzó és kísérletének eredménye, de az is hetekkel ezelőtt történt, viszont még mindig képes volt rajta mosolyogni.
~ Mintha lenne ott valaki. ~ Eszmélt fel, leginkább annak köszönhetően, hogy az egyhangú szürkeségben valami igen csak sötétlett az íven. ~ Nemigen szoktak járni rajta. ~ Legalább is még egyetlen egy városit sem látott, hogy felpattan a védőgyűrűre és végig szalad rajta, ugyan arról már hallott, hogy a templom néhány tiszteletbeli tagja olykor végigjárja és a lehetőségeihez mérten foltozgat rajta. Nyugton maradhatott volna, ahogy figyelhetett volna távolabbról is, de még is közelebb ment, egészen addig, míg a magasra nőtt kert szírt pereme engedte, onnan kénytelen volt hunyorogva bogarászni az alak körvonalait. A lényeg pillanatról pillanatra változott. Elhessegette a rossz érzéseket, de azok minduntalan visszaszöktek mindaddig, míg végül alapra nem találtak. Még az ő varázslatokban avatatlan szeme is képes különbséget tenni egy légelemű védőbűbáj és egy vízalapú igen erősen támadó varázslat között, a mellet hogy ezt hivatott erősíteni a csillanásokkal vegyes, aláhulló porfelhő is.
Fel is pattant, rögtön a várost szelő őrök után kutatva, de meglepő módon egyet sem talált, ami végül is nem is volt olyan meglepő. Ha lehet azt mondani, ez a város legszebb pontja, ide a békességre vágyók járnak, meditálni, pusztán csak pihenni. Újra a sötét alakra nézett, de lábai már mozdultak, közelebb víve Sout a párkány széléhez, kicsit odébb és lejjebb van egy kiszögellés, ahonnét a ruganyos lábak könnyedén átszállítják a próbálkozót a kőkörre. Így jutott oda Sou is, bár messze nem tartotta épelméjű ötletnek, egynéhányszor már megtapasztalta, hogy tudása és ereje nem minden alaklommal elégséges, vagy éppen nem használható. ~ Még a meglepetés erejét sem tudom kihasználni. …. Már ha szükség lesz rá egyáltalán. ~ Nagyjából felmérve a helyzetet sem gondolt arra, hogy inkább keres egy városőrt, a gubancosnak ígérkező magyarázattól jobban tart, mint egy esetleges küzdelemtől. Hiszen az emberek hajlamosak egy csíntalan kölyöknek nézni és ezzel kétkedve fogadni minden szavát.
Ügyelve lépteinek neszére haladt egyre közelebb, aztán óvatosabbá vált, mivel az alak neki háttal volt, de ahogy egyre közelebb és közelebb ért egy túl ismerős érzés kezdett eluralkodni rajta. Ami viszont kölcsönös volt és kis hamar Sou szembe is találta magát a goromba és hideg azúrkék tekintettel.
- Veszélyes itt mászkálni! – A tekintett mellé méltón, kellemetlenül fagyos hang társult és fakó ajkakon átsuhanó mosoly sem engedett semmi jóra következtetni. – Jobb lesz, ha szépen mész, ez a hely nem gyerekeknek való és zavarsz a munkámban. – Fordult immáron teljes testtel Sou felé, leleményesen takarva el művét, egy méretes repedést a kőgyűrűn. Ugyan Sou tekintete elsőként arra a részre esett, de nem látta pontosan mit is takarnak el előle, bátortalannak látszott, igazából viszont tanácstalan volt. Egy sárkánnyal áll szemben, de nem akar rögtön rosszat feltételezni róla, de meg akar győződni arról, hogy nem rosszban sántikál-e mégis.
- Meg láttam és .. hát .. elég szokatlan,.. vagy is még senkit sem láttam itt. – Kezdett bele, maga is pontosan érezve, hogy mennyire bizonytalanak szavai. – És … - A reávetülő tekintet szúróssá vált, mintha csak egy rugóra járt volna az agyuk, a másik ki is találta mire akar kilyukadni a kölyök.
- És meg akartál róla győződni, hogy nem e rosszban sántikálok? – Sou engedelmesen bólogatott, de nem félt a másik szemébe nézni. – Szépen vagyunk! Nos, éppen javítási munkálatokat folytatok és nincs szükségem egy kotnyeles suhancra. Tünés! – Mutatott ingerülten a férfi abba az irányba, amerről Sou jöhetett. ~ Ha most hátat fordítok neki …~ Szólni nem tudott, ez a sárkány messze nem olyan volt, mint akikkel eddig beszélgetésbe is elegyedett. Érezte, bármit is tesz, ugyan az lesz a vége. Még is hátat fordított a másiknak , fülét megütötték annak szavai és még egy azon pillanatban jégtüske párnává léphetett volna elő. De figyelt és képes volt elég erős szelet idézni, hogy eltérítse a dárdák többségét és amit ilyen módon nem sikerült, azok elől elugrott. Nem volt mitől félnie, a levegő a cinkosa és végső esetben szárnyai megtartják, most még is a gyűrű peremében kapaszkodott meg.
- Ne okozz ennyi gondot nekem! – Sou meglepetten nézett ujjaira, amik mintha önálló életre kéltek volna és szép sorban kezdték elengedni a peremet. Megértette és ezért vetett gáncsot a másik sárkány lábai közé, megtörve annak varázslatát a sajátjával. – Nem egy engedelmes fajta vagy. – Válaszolhatott volna a férfi dünnyögésére, de inkább felmászott és kihasználva a pillanatot, míg a megidézett áramlat a kőhöz szorítja a másikat, nekiveselkedett. Ezzel mindkettőjüket a mélybe taszítva, Sou nem akart a gyűrűnél harcba bonyolódni, a városban pedig végkép nem. Szorosan belecsimpaszkodott a másikba, bár csak egyik karját fogva le sikeresen, ennek meg is látta a kárát, ahogy az erős ököl tarkón csapta. De nem vesztette el az eszméletét csak a nyaka akart görcsbe állni és a következő ütés elől már úgy, ahogy ki is tudott térni vállát adva célpontként meg, de aztán csukló fölött nem sokkal bele is harapott ellenfele karjába. Ekkor tűnt el a karjai közül, egy villanással a férfi és nem sokkal odébb hallotta az ég szövetének halk repedését, ahogy újra megjelent, ám ez úttal egy hatalmas fehér sárkány alakjában. ~ Így kell kifogni a nagy falatot? Ami meglehet megakad a torkomon ... ~ Gúnyolódott magán Sou, ahogy felmérte a másik harcilag tökéletes alakját a potenciális hullajelölt szerepében. Ahogy a másik megiramodott felé, jobbnak látta minden taktikai előnyét bevetni, így várt, egészen addig várt az alakváltással, míg a kitátott szájban meg nem tudta számolni az összes borotvaéles fogat. Mielőtt azonban törékeny, falatnyi testére rázáródhatott volna eme kaloda, felvette két alakja közötti köztes állapotát, ködként suhanva át a fogak között és jóval a másik fölött testesült meg, de nem elkerülve a kutató tekintetet.
- Te kis … - Sziszegte Sou felé a másik, újra megindítva hatalmas testét az alig fele akkora kölyök felé. Viszont Sou már nem volt kiszolgáltatva, nem csak zuhanni tudott önerőből, előrelátásból indult meg egyenesen a másik sárkány felé, csúnya ütközést helyezve kilátásba. Amit az ellenfél tűz helyet jeges leheletével akart megakadályozni, elbízva magát a könnyű kis test láttán. Sou játszva kerülte kis ezt, az amúgy gyönyörű jelenséget, élesen váltva irányt, mikor már túl közel került a fehérsárkányhoz, aki utána kapott, de karmai éppen csak beleakadtak a fonalszerű tollakba a farka végén. Fogócska volt ez, csak a nagyobbik még nem jött rá, de engedelmesen követte Sout a mélybe, át a felhők rejtő szintjén át, egészen a veszélyt rejtő szakadékok közé.
~ Sokkal, de sokkal erősebb, mint én, de legalább annyival lassabb is. ~ Hogy, a másik karmaival és agyaraival akarja Sout ízekre szedni, az puszta véletlen és szerencse is egyben a gyöngysárkányt nézve. Aki valóban csak a gyorsaságában és leleményességében bízhat, hiszen a néha-néha érkező bődülések elég tanúbizonyság arra, hogy hiába veszett nyoma a felhők között, a másik még is képes volt rálelni és kis híján véget szabni a menekülésének. A terepet viszont nem ismerte, így nem csak hátra, de előre is figyelnie kellet. Olyan alacsonyra merészkedett, amennyire csak tudott, szinte szárnyvég tollai súrolták az éles sziklafalat, megakadályozva ezzel, hogy a jóval nagyobb sárkány túlságosan megközelítse. A magasba törő magányos sziklák, a falból kinyúló szirtek bőven adtak kerülgetnivalót, így az olykor-olykor szikrákat csaló jéglángokat is felfogták, persze ezzel nem kevés követ zúdítva a mélybe, újabb kikerülnivaló akadályt jelentve. Ez valószínűleg eltartott volna még jó ideig, de a nagy fehér megelégelhette a dolgot, mert varázsolt. Sou rögvest érezte a változást tagjaiban, hiszen azok akarata ellen cselekedtek, mintha más irányítaná. ~ Így, nem lesz jó! ~ A karmok elérték, fel is tépve néhány pikkelyét, de érthető módon nem szándékozta kivárni, míg rá is záródnak, mélyítve a szerzett sebeit. Teste újra elvesztette szilárdságát, ezzel megszabadulva az azt fogva tartó varázslattól. Magasabbra emelkedett, kihasználva a meglepetés erejét, ekkor tűnt fel a fátyolos, sötét részen egy világos pont, egy szűk hasadék, mely fölött magas a fal. ~ Én átférek, de neki kerülnie kell …~ És ezzel megszületett a véghezvihető terv, aminek végrehajtását meg is kezdte. A fehér kérés nélkül is követte, de szemei elöl már egy illúzió elzárta a rést, puszta élesen feltörő egybefüggő falat mutatva. Közeledve a fal felé, Sou még közelebb is engedte magához, ami nem is volt nehéz, odalán kísértetiesen hasonló helyen szakította fel bőrét a sárkány, mint nem is oly régen egy ork fegyvere.
~ Még egy kicsit … és …~ Összehúzta szárnyait, de még időben eloszlatta az illúziót is, mert nem, nem akarja megölni a másikat. Sou könnyedén átfért, üldözőjének viszont igen csak meg kellet küzdenie, hogy ne rohanjon bele ebbe a természet alkotta hurokba, de miután elrúgta magát a falról, továbbra sem mondott le az üldözésről. Sou pedig már fáradtabban kémlelete a fölötte elterülő eget, a tervének talán ez a része a legőrültebb, de már belátta, hogy ez a fogócska addig tartani, míg valamelyikük kimerülten nem zuhan le. A táj egyszerű volt, így szinte gyerekjáték volt saját képzelte szerint átfesteni és még messze időben, már készen fogadva a fehéret. Ki előbukkanva rögtön láthatta az újabb szurdokba menekülő kölyköt, nem is nézett körül, csak indult tovább és ekkor érte a meglepetés alulról. Sou egyenesen belerohant, kieresztett karmaival megkapaszkodva, fogait rázárva a sárkány halántékából induló szarvra, így akadályozva meg, hogy nyakába téphessen. Szárnyait kitárta, ezzel szó szerint kifogva a szelet a másik alól, mint egy hatalmas fehér, lapos kő úgy indultak meg lefelé.
- Eresz! – Szólította fel a nagy fehér Sou, akinek esze ágában sem volt engedelmeskednie, bár az oldalába maró karmok, az újra és újra fogást kereső mancsok igen ösztönzőek voltak.
- Nem én! – Makacskodott, mágiáját is csatasorba állítva, önálló életet élő kötelet idézve, mely hurkot vetett a fehér tagjaira, lefogva, lassan elvéve mozgásának minden szabadságát.
- Így mindketten szörnyethalunk! – Tényszerű volt a hang, hasonló csengést hallott már. Kain hangjában fedezte fel olykor ezt az érdektelenséget? Sou még sem eresztette el, nem volt mitől félnie, sem a fehér varázslataitól, ami most mint a valóságban pusztít, akadályt épít, nem tudhatta, hiszen a megteremtett illúzióvilág bekebelezte őket és éppen ezért, mikor elérték a szurdok alját az furán viselkedett. De mielőtt ez megtörtént volna Sou elrúgta magát a másiktó, finoman tartva meg magát a levegőbe, hagyta, tehetetlenné vált sárkányt, mint puha ágy fogadja az alj, aztán oszlatta el, egyszerre minden bűbáját. Minek az eredménye az lett, hogy a nagy fehér még zuhant jó néhány métert és aztán egészen elbukdácsolt a szírt faláig.
Már az éj java eltelt, mire a fehér sárkány feleszmélt, meglepő módon a kövek szakította sebeit ellátták, nem sokkal távolabb tűz égett és alig akart hinni a szemének, hogy ellenfele ott ül. Sou bizony nem hagyta ott, hogy mi vette rá a maradásra, talán maga sem tudja, de mikor észrevette a másik ébredését késlekedés nélkül odament, ám ez úttal határozottan állt meg vele szemben és szavai is nyomatékosan csengtek.
- Legyőztelek, de meg is mentettelek, így ha van benned tisztelet, elfogadod, hogy az adósom vagy. – Saját sebei is sajogtak, ezért is tudott kellően kimért lenni, jobban fájt állni, mint görnyedni a tűznél, de az egész már ott elbukott, hogy már az is kellemetlen volt, ha levegőt vett. – Kérdezhetek tőled? – A fehér sárkány fölényes mosolya, lassan tűnt el, ahogy fejét mozdítva, megadta az engedélyt a kérdésre, bár érezte, egy fölösleges mozdulat nélkül képes lenne elvenni a fiatal sárkány életét. Nem tette, régi idők, talán azok idéződtek fel benne.
- Miért akartad lerombolni a gyűrűt? – Most már biztos volt az ártó szándékban. Tekintetét le sem vette a sárkányról, bár egy lépést hátrált, mikor az megmozdult, de csak maga is emberi alakot öltött.
- Hah, ha törődsz az emberekkel, előbb utóbb csúnyán megjárod. – Hátrasimította sötétbarna haját, kényelmesen nekidőlve a sziklafalnak. – Elárultak, segítettem egy harcosnak és az cserébe bebörtönzött, most, hogy kiszabadultam úgy éreztem, ha a nyakára szakad a szeretett városa, az elég büntetés. – Érthető volt, de csak részben.
- Egy ember miatt, miért egy egész várost büntetsz. Ez teljesen emberi viselkedés. – Sou látta, hogy a másik keze ökölbe szorul, de nem zavartatva magát még le is ült vele szemben. – Ezzel nem azt mondom, hogy nem érdemli meg a büntetést, de megéri egy újabb vége nincs körforgást elindítani. A bosszú bosszút szül, akik nem tehetnek róla, gyűlölni fognak és talán vadászni is, pont ahogy te is teszed, nem csak rád, minden más sárkányra. Akik aztán ugyan így tesznek és nem lesz megállás.
- Naiv vagy és merész. Nem egy hosszú élet biztosítékai. – Mosolyodott el, de Sou reakciója valahogy furán érte. – Mi az?
- Hát .. így nézve, ha mosolyogsz félelmetesebb vagy, mint amikor vicsorogsz. – Nem csak az idegent, de Sout is meglepte saját közvetlen hangsúlya, de nem kért elnézést, sem szóban sem pedig gesztusban.
- Mia neved? – És ezzel egy új fejezet nyílt kettejük lapjain, talán a kegyelem, talán a gondoskodás, vagy a kicsikart egyességnek lehetett köszönni, de az éj hátralevő részében komoly és kevésbé komoly beszélgetésbe bonyolódtak, minek a végén, ha nem is kötöttek barátságot, de a nagy fehér, Lacarus, már nem gondolt Soura úgy, mint ellenségére. A legnagyobb meglepet viszont a reggel hozta el a fiúnak, együtt tértek vissza a felhők városába. Meglehet, ezzel cseppenve egy új kalandba?
Vége
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 9:52 am

* Nortelonban húzódik meg egy időre a barlangi látogatása után. A szürkeköpenyeges mágus nő társasága érdekes volt. Nortelonban az időjárás hüvős mivel magasan van, így eléggé emlékezteti őt a hazai klimára. A hideg számára nem is hideg mert a hó világában edzödött. A kilátás innen felülről olykor pazar, ahogy bekuszik látómezejébe egy egy kóbor felhő ezzel nehezítve a sétáját.Ezekben a helyzetekben kicsit elbizonytalanodik a lépése, mert sosem tudhatja hová fog lépni következőre. Erre kitalálta a lassú sétát, hogy biztosan ne essen le Nortelonból. A város szellősége tetszik számára meg ráadásul az, hogy növényeket is talál ilyen magasan. Jobban megvizsgál egy ilyen nővényt és rá kell jönnie, hogy valamilyen kuszónövény lehet amely ránőtt az egyes házakra. A sétája során még megnézi az itt élő embereket, hogy mit is tesznek itt? Mert itt növényt termeszteni és a többit nem igazán lehet és ráadásul valahogyan meg kell élniük. Az észrevétele alapján azt látja, hogy van itt mindenféle népség.
~ Nem is gondoltam volna, hogy ennyire változatos ez a város. ~ Véli magában és befordul az egyik utcán ahol megpillantja a feliratot, hogy könyvtár. Remek alkalomnak véli, hogy kicsit a tudását bővítse. Megindul a könyvtárba tehát, hogy valamit olvasson és lefoglalja magát.*
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 530
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 10:10 am

* Elég sok időt vette igénybe, amíg ide fel tudott jönni. Nem mintha nehezére esett volna, de az a szűk út, ami ide felvezet, az azért kikészítette kicsit. Hallotta, hogy az itteni könyvtár nagyon jó és ezért is jött ide. Van valami, amire kíváncsi. A város történetére, elvégre, ha itt akar letelepedni tisztában kell lenni ezekkel a dolgokkal. Nagyon sietett és csuklyás köpenyt viselt, mert hideg volt. Ő az átlag hőmérséklethez szokott, ez neki picit hűvös volt, de elviselhető. Ahogy elgondolkodva sietett észre sem vette a könyvtár bejáratánál az épen betérő férfit és elég nagy erővel neki ment. Lysa a földre zuhant és egy kicsit meg is ijedt. A csuklya lecsúszott a fejéről.
- Bo-bocsánat. Nem volt szándékos csak elgondolkodtam.
*Nézett a férfira kicsit félénken. Ez aztán a jó kis bemutatkozás. Gyorsan felállt és bemutatkozott, mert látta, hogy elffel van dolga. Noha nem zöld elf azért szimpatikus volt első látásra.*
- A nevem Lysanor. De szólíts Lysanak.
*Nyújtotta a kezét a férfi felé.*

_________________

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hisame

avatar

Hozzászólások száma : 55
Munkahely : Tél birodalma

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 10:24 am

A felhők városa mindig is közel volt hozzám, ez az egyetlen hely volt számomra, amelyben hosszabb ideig is el tudtam magamat képzelni, ott tartózkodásnak. Ennek ellenére ide sem jöttem túl gyakran, valójában csak nagyon ritkán, mert a végén a nimfáim még azt hitték volna, hogy szabad az átjárás. Pedig nem az, ha Tőlem akarnak tanulni, akkor elvárom mindegyiktől, hogy ott legyen, ahol én mondom nekik. Épp elég volt előzőleg kiszelektálni a kevésbé tehetséges, de a többiekkel jó kapcsolatot ápoló nőket, mikor vették azt a merészséget, hogy a parancsom ellenére Sternbe szöktek. Megszégyenítő volt a tudat, hogy utánuk kell mennem és nekem kell ott rendet teremteni, egy várban, ahol az ember férfiak nyüzsögtek és kocsányom lógó szemekkel, amelyeket Rám vetettek, mikor elhaladtam előttük. Ezek után ne várják Tőlem semmilyen jogon, hogy megjelenjek a társaságukban.
De a mai nap különleges alkalom volt, egy kedves lánynak, aki szintén tanult tőlem, még régebben felajánlották a könyvtárosi állást és most jelzett, hogy talált egy kötetet, ami talán az én figyelmemet is felkelthette. Így végül egy hosszú, mély dekoltázsú fehér ruhában, viszonylag lapos sarkú cipőben és az egyik kedvenc fehér rókám társaságában hajlandó voltam ellátogatni Nortelonba. A könyvtár nemrég nyitott ki, így nem volt túl sok szerencsém vele, miközben megpróbáltam bejutni. Tudom Magamról, hogy feltűnő jelenség vagyok, de mg így is elég nehéz volt elkerülni a dolgokat, ugyanis ott valami kavarodás lehetett és a tölgyfa ajtónál többen is várakoztak. A hatalmamat még korábban visszafogtam, így nem ismerhettek fel, de a róka azonnal kiugrott a kezemből és egyenesen egy alacsony, fehér (???) férfira morgott.
-Shura, ezt nem engedtem meg! - szólítottam fel az állatot, aki nem akart tágítani a hím elől. Na, legalább válogat...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 10:34 am

*Már nyomná le a könyvtár kilincsét mikor nekiütköznek hirtelen, amitől természetesen elvágódik a földre. A szerencséje az, hogy komolyabban nem ütötte be magát, hogy kiváló reflexei vannak. Kezével tompítja az esését, aztán megfigyeli a földről a másik személyt. Egy zöldeflet pillant meg aki bemutatkozik neki és nyújtja a kezét. Már éppen szólalna meg mikor egy újabb hang jut a fülébe .Morgást hall és ahogy odapillant úgy egy rókát pillant meg és utána annak gazdáját aki rászól az állatra.
~Hmm, azt hiszem elállom az utat mindenki elől.~ Senki nem tud bemenni és kijönni. Ahogy ezt kimondja valaki ki szeretne onnan jönni, ezért az ajtó nekicsapodik az oldalának, hogy újra elterüljön a földön.
~ Micsoda egy nap! ~ Végül feláll a róka meg a hölgy miatt és porolja magát. Titokzatos tekintetével néz végig rajtuk aztán csak bemutatkozik nekik.*
-Daevin Corerlian.* Többet nem árul el, hanem kiengedi az idegent aztán mutatja a két hölgynek mehetnek be. Ha beléptek a könyvtárba vagy ha nem, akkor biztosan ő belép oda. Nem áll meg az ajtóban, hanem beljebb lép. Mikor megszokta a fényviszonyokat akkor néz csak körül.*
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 530
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 10:46 am

* Amikor látja, hogy a férfi újra elesik, kicsi kuncogást hallat. Igazán mulatságos számára, hogy ez így történt. Aztán meglátja a rókát. Olyan gyönyörű. Olyan élő és olyan fenséges. Gyorsan megkeresi a tömegben, ami az ajtó előtt felsorakozott a róka gazdáját. Egyből megakad a szeme egy fehér ruhás nőn, aki csoda szép. Gyorsan be is mutatkozik neki is.*
- Szia! A nevem Lysanor, de szólíts Lysanak.
* Aztán ismét a rókára néz.*
- Gondolom a te rókád. Nagyon szép. Szabad simogatni?
* Teszi fel a kérdést és Daevon után belép a könyvtárba. Igazán szép ez a hely. Olyan nagy és régi. Megtetszik Lysának és a nő és a férfi felé intézi szavait.*
- Meg tudjátok mondani nekem, hogy hol találok olyan könyvet, ami Lanuria történelmével foglalkozik? Nem rég érkeztem ide, így nem vagyok még tájékozott.
*Magyarázza tudatlanságát és még mindig a falakat csodálja.*

_________________

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hisame

avatar

Hozzászólások száma : 55
Munkahely : Tél birodalma

Character sheet
Nép: Nimfák
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 11:03 am

A róka kis feltűnést kelt, eleve ez volt vele a célom, mikor magammal hoztam, de azt nem gondoltam róla, hogy lesz olyan elvetemült és kiugrik a kezemből. Kiegészítőnek remek, kifejezetten türelmes fajta, de ugyanakkor nyilván ő sem szereti jobban a férfiakat, mint én és ezt ki is fejezte. Sokan felkapták a fejüket a hófehér, kecses állat láttam, amelyet ugyan megpróbáltam visszaparancsolni magamhoz, de nem akarta magát hagyni. Mindegy, tőle eltűröm, ő mindig hűséges lesz hozzám, nem kell aggódnom miatta. Mielőtt még tovább gondoltam volna, egy viszonylag szellősen öltözött nő szólított meg és mutatkozott be nekem. Kicsit alaposabban végig néztem rajta, hiszen jó 10 centi különbség volt közöttünk, majd elmosolyodtam, látva benne az erőt és a lehetőséget. Ez a nő még sokra viheti, pontosan ilyeneket keresek én mindenhol.
- Hisame vagyok - válaszoltam neki magas, csengő hangon, egyenlőre még meg sem próbálva visszahívni a rókát. Ott voltam már mellette, de még mindig nem zavart, hogy a férfira morog, így alkalmam nyílt őt is végigmérni. Nos, a haja és az öltözéke tökéletesen tükrözte az ízlésemet, az ezüst szemek pedig megmutatták, hogy ő sem a déli vidékről származik. Nőként egészen biztosan már régen felajánlottam volna neki a tanításomat, de így...
- Shura kicsit nehezményezi a férfiakat, de téged biztosan nem fog bántani... - jegyeztem meg, miközben könnyedén a hasa alá nyúltam és felemeltem a könnyű állatomat, aki volt olyan kedves és azonnal a vállamhoz simult, leplezve kicsit a dekoltázsomat, vagy éppen felhívva arra a figyelmet.
- A könyvtár hátsó részében vannak a régi kötetek és a történelmi könyvek. Én is arra tartok, velem jöhetsz - néztem rá kedvesen, majd beléptem a márványpadlós épületbe, amely tele volt díszes és sokat érő kötetekkel...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 12:22 pm

*Míg a könyvtár belsejét fürkészi addig a két hölgy bemutatkozik egymásnak. Tudja a fejében a két nevet és ezzel tökéletesen megelégszik. Elárulta a saját nevét, amivel a másik kettőnek is be kell érnie. Még hajlandó pár dolgot elmondani magáról, azonban annál többre ne is számítsanak nála. Lysanor feltesz egy kérdést mire Hisame hamarabb válaszol. Nem tudja miért de cseppet sem vágyott társaságra, hiszen elég volt neki a mágusnőé. Az igaz csak pár nappal ezelőtt váltak el útjaik még is úgy érzi belül, hogy pár órája. A nézelődését abbahagyva odafordul a két nőszemélyhez és cseppet sem érdekli az öltözékük, sem pedig a személyük. Nyílegyenesen a szemükbe néz, hol a rókanőhöz hol pedig a fellökö nőhöz.
~ Magasak.~ Eddig fel sem tünt számára, mert az események olyan hamar történtek az ajtónál.A csendet megtöri, hogy ezuttal kissé fagyos hangját engedje szabadjára, ráadásul ez esetben nem csak a nevével tiszteli meg őket.*
- Jobb oldalról a második hátsó könyvsor végétől egészen a visszább a közepéig.* Ennyit mond feléjük, mivel nem kisgyerek, hogy megmondja maminak merre megy, hát elindul bal oldalra. Ennek két oka van, az egyik a két nő jelenléte a második, hogy ő más miatt érdeklődik.Nem véli magában, hogy a két nő megsértődne azért mert nem arra megy amerre ők. Ő balról az első könyvsort választja ahol régi tekercseket lát. Sok mindent megtapasztalt a világból, azonban a nálánál öregebb iratokat értékesnek találja. Mikor megérkezik az első negyedéhez kivesz egy tekercset óvatosan a helyéről, hogy megnézze. Régi iratot tart a kezében és a címe: „Az Észak Kincsei.” Érdekesnek találja és finoman kigöngyölíti, hogy megnézhesse mi van rá feljegyezve.*


„ Régen járom északot, azonban meg kell valljam, hogy temérdek kincset rejteget. Szép táj amely olykor vadságával aztán meg szelídségével csábítja el tekintetemet.Egy táj akkor vad ha egy hegyet látok sűrű erdővel, míg szelíd ha egy befagyott tó partján sétálok. Csodálom Északot! Viszont meg kell jegyezzem az itteni időjárás a déli embereket kikészíti, hiszen nincsen hozzászokva a hideghez. Az itt élő népeknek tisztelet jár, hogy ők úgy járnak a hidegben mint én otthon délen a meleg dzsungelekben. De még mi a kincs? Sok barlang őriz itt kincseket, oly meséseket melyektől kiráz a hideg ha csak mesélnek róla, de talán ha nem betegeskednék valami nyavajával összegyűjteném őket.”

Hétujju Fram


*Mikor elolvasta a sorokat szépen visszateszi a helyére. Nem tartalmazott semmilyen konkrét helynevet vagy leírást. Tovább lép haladva a végéhez.*


A hozzászólást Daevin Corerlian összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2012-06-06, 12:47 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 530
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   2012-06-06, 12:39 pm

* A nő személye teljesen elvarázsolta a lányt. Nem elf volt az biztos. De valahogy még is kicsit hasonló. Annyira szép volt, hogy szinte már fájt Lysának. Aztán mondta is Hisame, hogy találom és, hogy vele mehetek. És Daevin is majdnem ugyan azt a választ adta, csak egy kicsit más stílusban. Aztán a férfi le is lépett. Lysa felvonta a szemöldökét és a nőre nézett.*
- Nem vagyok ide valósi és nem vagyok sértődős, de csak én látom úgy, hogy Daevin nem akarja a társaságunkat?
*Nézett a nőre kérdőn és belléptek a terembe. A magas polcok szinte az égig tornyosultak.Miközben haladt a nő után megakadt a szeme egy könyvön. Nagy szép ezüst betűkkel volt rákanyarítva a gerincére. "Evolyran." Lysa kihúzta és belelapozott.


"Nienath... ez volt az a föld honnan időtlen időkkel ezelőtt a tündék és myrték népe, a mágus nép elköltözött, s kivált az ősi birodalomból, hogy saját földeket hódítson meg, s kezdjen új életet. Azóta már sok sok évszázad telt el, s bizony Nienath földje is megváltozott.
Hajdan tündék uralkodtak e föld felett számuk óriási volt s béke volt birodalom szerte. De nem tarthat minden örökké."


*Ezután gyorsan becsukta és a nő után sietett, majd ezt kérdezte.*
- Mondd csak. Mi köze van Lanuriának Evolyranhoz? Az előbb kinyitottam egy könyvet Evolyranról szólt. Beleolvastam. Érdekes, csak nem tudom, hogy kapcsolódik ide.
*Nézett körbe gyorsan, majd a nőre. Megint elidőzött a tekintete rajta és csodálattal figyelte, ahogyan azt a kis rókát tartja a kezében.
- Te nevelted fel?
*Mutatott a rókára. Késztetést érzett, hogy hozzá érjen, de nem mert. Majd egy olyan helyre értek, ahol a könyvek fölött át lhetett látni a másik terembe. Daevin is éppen olvasott valamit.*
- Nézd Hisame. Ott van Daevin. valamibe nagyon belemerült. Olyan furcsa nekem ez a férfi.*
Nézett át továbbra is a könyvek felett.*

_________________

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Nortelon - A felhők városa   

Vissza az elejére Go down
 
Nortelon - A felhők városa
Vissza az elejére 
5 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 11 ... 17  Next
 Similar topics
-
» Elhagyatott város
» Kenshiro Mirubi
» Denver városa
» Hakkyou Katsumi - Jutsetsu
» Part 14 / 11

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Északi szeglet-
Ugrás: