LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Birodalmi kikötő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14
SzerzőÜzenet
Nexxis Fi
Nyugati vadalan
avatar

Hozzászólások száma : 11
Életkor : 408
Munkahely : Barlangmélye

Character sheet
Nép: Vadalanok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-11, 11:59 am

Kainnak

Zene: Fires Fade


 Csendesen figyelem, ahogy a férfi újra kérdez. Nazeem felel, de a várt hatás elmarad.
~ Nocsak... Tőle ennyire félsz?  Ki lehet ez, hogy a kígyó nyelvű kereskedő is reszket egyetlen szavától? - Gondolom. Szám sarkában halovány mosoly jelenik meg.
- És a tekercs? - Kérdezem újra.
- Már mondtam, hogy délen, Duinnál van.. Ah.. Áh. Ááááh!! - Érdeklődő tekintettel, figyelem, ahogy a férfi nyakán feketén kezdenek kidülledni az erek, fájdalmában a torkához kap és ordít fel, amely aztán hörgésbe megy át.
- Ahogy sejtettem. Csőbe húznád a társad a saját irhádért, hm? Szóval hol a tekercs?  Délen? - Kérdezem, de a férfi nem tűnik úgy, mintha válaszolni akarna, a rémület át járja őt.
- Mit tettél velem, te boszorkány?! - Kérdi nyöszörögve, mire oda lépek az asztalhoz és kihúzom belőle a nyilat. Azzal fordulok felé, majd.lépek oda némán. Ő hátrébb kúszik, bár sokkal messzebb a szűk hely miatt úgy sem tud. Leguggolok elé, fagyos tekintetem az övébe fúrom, és megemelem a nyilat fenyegetően.
- A tekercs... Délen van? - Nazeem látva, hogy sok választása nincs, bólint.
- Igen... - A fájdalom nem jelenik meg újra, mire a férfi szemei elkerekednek, hiszen rá jött a dolog csínjára.
- Látod, látod?  Szóval kinél van? - Kérdezem ismét, mosolyogva.
- Kérlek... A feleségemnél van... A csomagjaink között! Könyörgöm, ne bántsd őt.
- Micsoda ízlés ficama lehet... - Fintorogva állok fel. - Mi a neve?
- Lisca... Kérlek! Nem tett semmit, nem is tud a tekercsedről! - Némán figyelem a férfit, de mivel az nem tör ki ordításban, így tudni lehet, hogy igazak a szavai. A nyilat elteszem, nem pazarlok. Szavak nélkül indulok kifelé, ám valami akkor is piszkálja a csőröm. Ki ez az alak? Ha nem állítanak meg, elhagyom a hajót, a minden matrózt a falhoz szorítva hagyok. Majd legközelebb nem állnak az utamba. Kiérve körbe pillantok, vajon a részegek összeszedték-e magukat.


A hozzászólást Nexxis Fi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-05-11, 2:37 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-11, 2:03 pm

//Nexxis, a vadalan varázslónő//

*Figyeli a férfit, mikor a vadalan is kérdést intéz hozzá. Hamarosan szemtanúja lehet a varázslat hatásának. A kétlábú agonizálása nincs hatással rá. Nem érdekli ez a féreg, s a következőkből biztossá válik, Ohen esetében nem hazudott semmit.
Nem áll félre, így is szűkítve a teret a kis jelenet számára, s legalább közelről láthatja a vadalant, amint tovább faggatja a hajóst.
Mi tagadás, nem bánta meg, hogy maradt, s a válasszal nem állt odébb. Kiderül, kire is bízta a férfi a vadalan által keresett holmit, s az is, a nő valójában nem is tud róla.
Kain figyeli, ahogy kék bőrű mágusnő elteszi a nyilat, s távozik kifelé. Az arany sárkány még lenéz a kétlábúra, aki könyörögve fordul felé.*
- Kérlek…vedd le az átkot rólam! Végem van, ha így maradok….!
*Namelyrnek ekkor lesz elege, s fordul el, hogy elhagyja a kabint.*
- Ohen megtenné…ő segítene….
*Próbálkozik még, hátha a keresett sárkány helyett ez is segít rajta, ám a „fekete mágus” nem fordul meg. Halk szavai azonban tompán konganak a kabin kis légterében.*
- Mindennek megvan az ára….
*Utal a férfi viselkedésére, s arra, jól láthatóan ő szerzett meg valamit a vadalantól, a felháborodásból ítélve közel sem tisztességes módon, s most frappáns büntetést kapott érte.
Nem állította meg a vadalant, ahogy őt sem állították meg a matrózok. Majd ha társaik visszatérnek, azok kiszabadíthatják őket, vagy Nazeem, ha összeszedi magát.
Lassú léptekkel halad ki a hajóból, csak akkor torpan meg, amikor megpillantja a kikötői őrséget a hajón, s mögöttük a részeg matrózokat, akik a katonák vezetőjének magyaráznak hangosan gesztikulálva, miközben a kék bőrű nőre mutogatnak. Utóbbira az őrök épp fegyverüket fogják. Lándzsák, s megfeszített húrú íjak mutatkoznak a hajók, s a kikötő világításának gyér fényében.
Namelyr visszalépne a hajó gyomrába, ám az őrök fegyverei már rá is mutatnak, így csupán megáll, s körbenéz. Nincs ínyére még egy városnak őrsége előtt ismertté válni, főképp nem annyira, hogy aztán inkább kerülnie kelljen ezt a népes települést. Sötét pillantása felméri a helyzetet.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nexxis Fi
Nyugati vadalan
avatar

Hozzászólások száma : 11
Életkor : 408
Munkahely : Barlangmélye

Character sheet
Nép: Vadalanok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-11, 3:01 pm

Kainnak

Zene: Acélok vad harca


A csuklyámat kilépés előtt már a fejembe húztam, s oda kint egyből az őrökkel kerülök szembe. Ahogy sejtettem. A részegek nem bírtak el maguk egy nővel, hát rá hívták a katonákat.
- Szánalmas. - mondom ki hangosan, miközben arcomon a jelek ismét haloványan derengeni kezdenek. Ekkor hallom meg, ahogy mögöttem megérkezik a fekete alak is. Tekintetem végig pásztázom az őrökön. A hajó lassan ringatózik a vízben.
- Dobják ide a fegyvereket! - hangzik az egyik szájából. Jó magam nem mozdulok, ugyan is nincs kedvem tömlöcben tölteni akár napokat is, mikor a tekercs, amelyet kutatok egyre távolabb van tőlem. A ringatózás valahogy nyújtottabbá válik, mintha nagyobb hullám haladna el a hajó alatt, a kötél, mellyel kikötötték egyre jobban feszül meg és lazul el. - Az íjat! Most! - ismétli magát a katona, mikor hátrálok egy lépést, de nem félelemből, annak nyoma sincs sem az arcomon, se a tekintetemen. Egyszerűen felemelve kezem megkapaszkodom az első stabil pontban, amit elérek. Szemeim a mellettem lévő fekete alakra kúsznak, mikor a hajó ismét megemelkedik a hullámokra, s bedőlve a kötél olyan erősen feszül neki a stég oszlopának, hogy egy pillanat alatt el is szakad, az eddigi megfeszítéseknek hála. Leereszkedve a hullám oldalán neki is csattan a hajó lendületesen annak, ami eddig ott tartotta. Az őrök megbillennek, ha csak nem kapaszkodtak a fegyverükön kívül másba is, én pedig erre vártam. Fordulva suhanok be a nyitva hagyott ajtón, ha a férfi, aki szintén kikérdezte Nazeemot útban van, habozás nélkül tolom be őt is magam előtt, ha engedi, már pedig jobban teszi, ha engedi.. Ugyan is a hajó ismét emelkedik, megdől az eddiginél erősebb, nagyobb hullám hatására, és várható, hogy újra neki fogja vágni a kikötő falának. Bent legalább nem lennénk annak a veszélynek kitéve, hogy a vízbe essünk, habár ott megkapaszkodni nehéz. Az egyensúlyomat még nekem is nehéz megtartani, a megdőlő padlóval együtt elindul a rakomány is lassan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-12, 7:47 am

//Nexxis, időn túli játék//

*A kilépés pillanata, s a helyzet felmérése egy szempillantás alatt megtörténik. Ahogy Kain már tisztában van vele, hogy mennyi matróz és mennyi katona áll vele, vagy velük szemben, ö a maga részéről leginkább távozna, s máris indulna Ohen után.
Azonban észleli a vadalan színe változását is. Talán szólhatna, hogy meggátolja, a szép szó lehet, előbbre való, de nincs rá ideje. Nem tudja, milyen varázslatot fog alkalmazni a nő, azonban arra álmában sem számít, ami történik.
A hajó megbillenésére ismét, sok ezredszer is elátkozza a kétlábú formát.
Esetlen, egyensúlytalan egy alak ez, sárkány formájában meg sem rezzent volna hasonlóra.
Így azonban karját kinyújtva kénytelen megkapaszkodni a feljáró szélében, s ez talán még elég is lenne. Lábát is igyekszik megvetni, hogy valahogy megtartsa magát.
Látja, hogyan billennek ki egyensúlyukból a katonák és a matrózok is, míg ő kapaszkodik.
Meg is tartaná magát, azonban egy számára egyébként meglehetősen könnyű test vágódik neki, a kék bőrű nőstényé, s ujjai alatt elroppan a fa, amit eddig fogott. Úgy billennek be mindketten a hajó belsejébe, hogy öröm azt nézni.
A katonák persze nem ezzel vannak elfoglalva, hanem azzal, hogy saját fegyvereik sem maguknak, sem egymásnak ne okozzanak sebesülést.
A hajó belsejében eközben a fekete szemek rávillannak a meglehetősen közel kerülő vadalanra, majd arrébb fordítja, ha a földön vannak, akkor ott, s szabad kezével, kétlábú testének minden erejével kinyúl, hogy megtartsa a rakományt, amely lassan megindul feléjük.*
- Nem ez volt a legjobb döntés….
*Veti Namelyr sötéten a nő szemére, miközben lábával is igyekszik megtámasztani magát abban, amiben csak tudja.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nexxis Fi
Nyugati vadalan
avatar

Hozzászólások száma : 11
Életkor : 408
Munkahely : Barlangmélye

Character sheet
Nép: Vadalanok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-12, 2:31 pm

Kainnak

Zene: Acélok vad harca


Végül csak be érünk, ám hamar a falnak esünk, amint a padló megdől. A férfi úgy néz a szemeimbe, mint aki mindjárt felrobban mérgében, én pedig szórakozottan pillantok vissza rá. Eltaszít, s kinyújtja kezét, megállítva a nagyobb faládát, ami felénk tart. Még mindig a falnak támaszkodva pillantok a férfire szavaira. Int intésemmel nőnek ki a padlóból ágak, melyek keresztülfonják erővel a ládát és egy helyben tartják. A többi nagyobb rakomány darabbal is így teszek, ami elég közel van hozzánk, hogy kárt tegyenek bennünk, bár a kisebbek nem igazán érdekelnek, tőlem azok repkedhetnek ide-oda.
- Ha nem tetszik, ki is mehetsz cseverészni velük, nem érdekel különösebben mit csinálsz. - mondom hangosabban, szórakozott hangon, ugyan is a nagy hullámok hatására a hajó fájdalmasan nyikorog fel dülöngélése közben. A hullámok ismét a kikötőnek dobják a tákolmányt, a matrózok akik a falhoz vannak szorítva kétségbe esetten kiáltanak fel, nem igazán értik, mi történik. Jó magam felemelem a fejem, és behunyva a szemem változtatom meg a hullámok irányát, hogy inkább arrébb sodorják a hajót a kikötőből és az ne törjön szét a köveken. Közben hallgatom a kinti neszeket, s próbálom belőni, vajon hány katona maradhatott a fedélzeten, ha az átcsapó hullámok és a dülöngélés nem sodorta le az összeset.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-12, 2:52 pm

//Nexxis, a vadalan fúria részére Smile //

*A rakomány súlya végül megáll, s bár a sárkány nem vesztegeti további szavakra az időt, megvan a véleménye a mágia túlzott használatáról. Akadnak, akik, ha már adatott nekik egy kis hatalom, inkább azt használják, mint a józan észt. Nyilvánvalóan, vele ellentétben a vadalannak nincs takargatni valója, s az erejével sem kíván takarékoskodni.
Adott esetben azonban jól jöhetne, de nem Kain az, aki taktikai megfontolásokról fog kiselőadást tartani egy idegen, kék bőrű nőnek egy vészesen billegő hajó gyomrában.
Amint a fákból idézett gyökerek megtartják a dobozokat, a férfi magában azon morfondírozik, mennyire is láthatták a derengő fényeknél az arcát. Legfeljebb Nazeem az, aki azonosítani tudja, ám a férfinek talán nincs kedve ahhoz, hogy magára vonja egy sárkány haragját. Ha Ohenről megtutat a valóságot, az jogosan hagyta el Valiant, s nagyon úgy tűnt, valamiképpen összeköti kettejüket egymással. S ebben az esetben érthető az is, miért is nem várta meg Ohen, hogy a háború valóban elérje a fővárost.
A fekete mágus eközben talpra állna, de a kikötőhöz csapódás hatására inkább a padlón marad. Jobban meg tud így kapaszkodni, s tanulva a faanyag állapotából, jó esély van arra, hogy ha eddig nem is kapott léket a hajótest, hamarosan fog.
Ez utóbbit, érthető okokból nem kívánja kivárni, s ha nem azonosították őt, el is tűnhet erről a hajóról, mielőtt az esetleg rajta maradt katonák lemerészkednek oda, ahol van.
Nem foglalkoztatja a kiáltozás, ahogy Nazeem jajgatása is hidegen hagyja valahonnan, a hajó mélyéről.
A recsegés-ropogás nem tetszik neki, ahogy a lentről hallatszó, félreérthetetlenül ömlő víz zajára emlékeztető zaj sem.
Feltápászkodik, amikor a hajó, az a tákolmány újabb, hangos reccsenéssel dől egyet. Sötét pillantása feddőn lendül ismét a vadalanra, feltételezve, hogy ő generálta a hullámot is. Lehet, nem a katonáktól kell tartani, hanem a hajófenékbe betörő vízből, ami egészen gyorsan a kikötő aljába küldheti ezt a bárkát.
Nem válaszol, hanem megkapaszkodva, amiben tud, elindul kifelé a kijárat felé.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nexxis Fi
Nyugati vadalan
avatar

Hozzászólások száma : 11
Életkor : 408
Munkahely : Barlangmélye

Character sheet
Nép: Vadalanok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-15, 8:06 pm

Kainnak

Zene: Acélok vad harca


A hajó billeg, hallani a recsegést, a nyikorgást. A rakományok a hajó egyik oldalába csúsznak, s ott is maradnak, így megdöntve a hajót. Várok, amíg végre megáll, majd éppen felállnék, mikor a következő hullám ismét neki üti a kikötőnek az oldalát. Ez már ugyan nem az általam keltett hullám volt, de késő bánat, a meggyengült lécek eddig bírták. Hallani, ahogy betör a víz és jajveszékelnek a matrózok. Látom a férfi pillantását, bár engem a legkevésbé sem ez érdekel. Míg ő elindul kifele, én sebtiben lekapom magamról a köpenyt és futva indulok meg a hajó belsejébe. Nem lehet rajtam, mert csak akadályoz, ráadásul ha beleakad valamibe, még a végén itt fulladok meg.
Ha meg akartam volna ölni ezeket a félnótásokat, nyilván meg is teszem. Nem akarom, hogy emberek vére száradjon a kezemen. A falhoz érve töröm meg a mágiámat minden egyes csoportnál, miközben lerohanok a lépcsőn. A víz vészesen ömlik befelé, a középső fedélzeten már a combomig ér. Nazeem rohan el mellettem, míg én a matrózoknak segítek. Egy csapat még van lejjebb is. Elhúzom a számat, de nincs mit tenni. Ez az én gondom, amit főztem, meg kell enni. Lesietek, a víz már ellepte a plafont. Oda úszva érintem meg a matrózok mellett a falat, s azokat szabadon engedem. A férfiak pánikolva, a lépcsőbe kapaszkodva indulnak meg felfelé, s nyomukban ott vagyok én is, bár nekem sokkal nehezebb a páncélom miatt. Az idővel és a vízzel futunk versenyt a hajóból kifelé. A hajó ismét recseg, s ahogy süllyed, úgy tör be egyre több helyen a víz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kain Namelyr
Arany sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 1774
Életkor : 736
Munkahely : A magam ura vagyok

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2016-05-15, 9:10 pm

//Nexxis//

*A kijáraton kívül azonban még mindig dühös katonák állnak, s az arany sárkány ösztönei azt súgják, hogy a süllyedő hajó ellenére, vagy épp annak okán arra várnak, hogy a hajóban lévők feljöjjenek. Talán az események hatására vadászösztönük is erősebb már annál, s haragjuk is, vízbe hullott társaik okán, hogy szó nélkül elengedjék. Megmarad a bejárat mellett kapaszkodva, miközben a matrózok elkezdenek mellette felrohanni a fedélzetre. A hajó mind jobban megdől, s ez eszébe juttatja azon pillanatokat, amelyeket épp ebben a kikötőben sikerült néhány éve átélnie. Akkor egy hajó alá került a vízbe, s kis híján sikerrel ott is pusztult.
Nazeem ebben a pillanatban fut el mellette, s eszébe ötlik még valami. A felvágott nyelvű vadalan még odalent van, hacsak nem teleportált el. A menekülő matrózok között még mindig nem látja a nőt, s egyébiránt hidegen is kellene, hogy hagyja az eset.
Azonban már a talpa alatt is víz van, ahogy egyre több résen ömlik be a tenger hűs vize a hajótestbe.
Az egy dolog, hogy valójában nem tud úszni. Sosem volt rá szüksége, ő az ég lénye, a levegő ura, s a felhők királya, nem pedig a vizeké. Egyes kék sárkányoknak közeli eleme a víz, s ők szívesen töltenek időt benne, ám nem az arany sárkány.
Már eldöntötte, hogy nem hagyja el a hajót a katonák, s a matrózok szeme láttára. Ha halottnak hiszik, nem fogják körözni.
Talán a vadalan is hasonlóképp áll hozzá, talán nem, de Kainnak fontos, hogy ebbe a városba, amíg a sárkányok el nem pusztítják, visszatérhessen, s ne kelljen úgy bejutnia, mint valami besurranó tolvajnak.
Komor tekintettel kapaszkodik, s valamivel távolabb is húzódik a kijárattól, nem kell, hogy minden matróz lássa.
A kék bőrű mágus meg épp eleget varázsolt, ha volt esze, hagyott magának egy kibúvót, ha nem úszva akar távozni, s már régen elhagyta a hajót.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mia Ruton
Feketeköpenyes
avatar

Hozzászólások száma : 346
Életkor : 21
Munkahely : Vailani Tanácsháza

Character sheet
Nép: Mágusok
TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   2017-07-25, 5:06 pm

//GAREN RUTON - Törékeny lelkek, gyönge testek, szerető szívek. 1. //


Az Előtörténetet itt találod!

Komótosan megfordul, miután felemelkedik a földről. nem restelli, hogy magának kell intéznie mindent, mióta Lanuria különös földjén jár. Igaz, hogy bárki is látja, máris felejtő varázs illan felé. Ha meg is pillantják őt, soha össze nem hozzák tetteivel. Így mindegy számára, ha fényes nappal kérdezi ki a gyanútlan áldozatait. A kikötő közeli zsivaja otthona szigeteinek dicsőséges hajóhadait idézi emlékébe. A sárkányölők nemzedékeken át ívelő hatalmát jelképező tengeri öblöket, hol mágusok vezette harcosok szállnak tengerre és érkeznek vissza. Ezen a világon még tréfa számban zajlik a háború, kóstolgatják egymást. Többnyire felkészületlennek tűnnek a mágusok, a sárkányok vezére pedig csak játszadozik velük. Itt még koránt sem termett babér a varázslók fejére. S tán' mind elvesznek, ha a fekete sárkányok kieresztik végre a karmaikat. Vagy megedződnek addigra. Mégis meglehet, hogy ez a föld elveszik az emberek s mágusok számára, talán még a helybéli tündék sem rejtőzhetnek el a sárkányok haragja elől. Ki tudja?
Tekintetét felemeli immár és nyugodtan a távolba bámul. Valahol messzi nyüzsög az élet, a nagyváros egészen közel, a parton is emberek jönnek-mennek a verőfényes időre való tekintettel. Két hajó áll be éppen, egyik közvetlenül a parton köt ki, a másik sokkal nagyobb, nem jöhet közelebb, nehogy megrekedjen, de már engedik le a csónakokat, hogy partra jussanak. A nagy négyárbócos vitorlás a messzi Evolyranról érkezett, utasokkal, árukkal megtömve, hosszú, bizonyára nem veszélytelen úton.
~ Milyen bátrak ezek az emberek! Bátrak, mint az elfek, vagy akár a sárkányok. Ezer veszéllyel is dacolnak, szembeszállnak saját félelmeikkel és feszegetik a saját belső és fizikai határaikat is. ~
Lassú fejmozdulattal megenged még egy utolsó pillantást a lanuriai asszonyra, ki lábai előtt hever mozdulatlanul, görcsben maradt testtel.
~Lám, ő is, milyen idős ember volt s mégis az utolsó leheletéig próbált ellenállni nekem. Nekem, ki démonok, élőholtak, sárkányok, vadak és nagy hatalmú, varázserejű lények elméjét is fogva tartottam már. Fogalmuk sincs az embereknek, mire képes a szeretet a szívükben! Milyen kár, hogy ennyire gyengék. Meglehet, mannahonban még sok ember élne ahelyett a maroknyi család helyett, ha tisztában lettek volna a szeretetük hatalmával, ha bíztak volna magukban, de nem, ők elveszejtették népüket a varázslatos fajok nyomása alatt, teret engedve a mágusok mindent túlélő társadalmának. Milyen törékeny asszony volt! S milyen erős! Hogy védte a gazdáját... Azt gondolta, sosem tudom meg, amit meg akarok. A Tan nevű sötét elf inas legalább túlélte, míg kiszipolyoztam minden tudását a "nagyasszonyáról". Bár nem tudni, mikor lesz belőle épkézláb elf. Méghogy Garen Ruton felesége, vagy özvegye! Fogalmuk sincs! Méghogy férjet és udvarlót tartott! Méghogy kiküldetésbe ment és nem tért haza! Méghogy a hivatalból küldték el messzire!~
Itt szigorú arccal lehajolt, s a házvezetőnő kisírt arcára vonta annak köpenyét, hogy betakarja a világba néző szemeit. Egy -egy lanuriai arany érmét tett a a köpenyre, az asszony szemei fölé.
~ Az Istenek vigyázzanak odaát asszony! Téged meg ideát, Ruton nagyasszony~
Azzal barna szemeivel a zajos főváros központjából magasan kiemelkedő toronyra tekintett. A Birodalom fővárosának Tanácsházára. Ahol a város és Lanuria vezetői és nemesei szoktak tanácskozni és végzik munkájukat. Reus De Sanctis úr felé...
- Gyere Démon!
Az éjfekete ló olyan halkan állt meg előtte, hogy ha nem látja, meglepi őt. A főmágus a cirkalmas, vésetekkel, növényi mintákkal dúsan díszített sötétbarna nyeregbe pattant, majd szinte repült a kikötőt szegélyező halpiac tömegét megriasztva egyenesen a város szíve felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Birodalmi kikötő   

Vissza az elejére Go down
 
Birodalmi kikötő
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
14 / 14 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14
 Similar topics
-
» Kereskedelmi kikötő
» Kiképzőterepek
» Kikötőváros
» Kiképző terep
» Kiképzőterep

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Keleti szeglet :: Valian - A birodalom fővárosa-
Ugrás: