LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 9 ... 15  Next
SzerzőÜzenet
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-09-12, 6:27 pm

*Mikor Dylan elővette a kést, még Alex ereiben is meghűlt a vér. Kikerekedtek a szemei, de mikor a harcos már jól közel került a bandataghoz, elengedte azt, s hagyta, Dylan tegyen vele, amit akar. A sárkány inkább a háttérbe vonult, s onnan nézte az "előadást". Dylan a férfi könyökhajlatába szúrta a kést. Elég dühös volt Alex a gyilkosra annyira, hogy megölje őt. De a kínzás az neki is sok volt. Nem az ő eszköze az. Ő inkább gyors, és biztos. De ez a Dylan túl kegyetlen volt, s túlságosan élvezte. Alex néha elfordult, hogy ne lássa a történteket. De fülét nem foghatta be. A lapocka dolog már durva volt. Mikor Dylan felhozta a gyomrot, akkor Alex visszafordult, hátha tehet valamit. De tudta, hogy másképp nem szedhetik ki az emberből az információt. Legszívesebben leállította volna a kínzót, de tudta, mégsem fogja megállítani, akkor sem, ha valóban beleszúr az áldozat gyomrába. Azonban nagyon megkönnyebbült, mikor az áldozat feladta. Lehunyta egy pillanatra a szemét, majd ránézett, hogy lássa az arcát, míg az beszél. A mondandója megdöbbentő volt. Alex lemerevedett.
//Figy... most jól értettem, hogy az a főnök, aki idehozta Alexéket?//
Dylan elengedi a férfit, s távozni készül. Alex elé áll.*
- Mit teszel? Csak úgy elmész?
*Függetlenül attól, hogy válaszol, vagy mit válaszol, a sérülthöz fordul.*
- Mondd! Mi lett azzal a nagy kardos lánnyal?
*Rémlett neki, hogy a kegyetlen harcos erre az infóra kapta fel a fejét, s emiatt jött ide. Talán még marasztalhatja egy kicsit.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Dylan
Sötét elf
avatar

Hozzászólások száma : 612
Életkor : 37
Munkahely : váltás alatt

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-09-14, 12:38 pm

//Iiigen! hehe, muhahaha! ^^//

*Eléáll a sárkány. Ezen a helyen mintha megkergültek volna a dolgok. Nincs jó kedvében, és úgy is néz Alexre. Mogorván, olyan tekintettel, hogy nem lehet tudni milyen szörnyűségek jutnak az eszébe közben. Felszegi a fejét, ezzel is jelezve, hogy őt aztán ne állítsa meg senki. Egy ilyen kis kékség meg főleg ne, de nem kellett szavakba is öntenie az indulatait, a sárkány arrébb állt, és a sérülttel foglalkozott. Mehet tovább. Azonban Alex hátsó eszközökhöz folyamodik. Akirára kérdez rá. Nem tudja nevét, de azt a lányt a világon a legkönnyebb definilállni. Még most sem áll meg, megy tovább.*
-Nem tudom....
*Érkezik a válasz. Dylan megáll. A férfi erre kikerekedett szemmel kapaszkodik Alexbe. Görcsösen szorongatja miközben neki könyörög, annak aki az elöbb megölte volna.*
-Ne, kérem ne hagyja, hogy ide jöjjön!
Elmondanám, de nem tudom.
Nem tudok semmit arról a lányról, egyszer volt itt, de nem csinált semmit, nem is foglalkoztunk vele.
Esküszöm!
Kérem ne engedje ide!
*Nem jött öszze. Nem tud semmit. Most már biztosan elmegy, de mielött kilépett volna a küszöbön még odavetett egy mondaott a sárkánynak.*
-Hagyd, nincs értelme.
*Azzal eltünt a folyosón, a lenti, nyitott ajtó mögötti asztalra vissza tette a kést. Innen vette el, ugyanis, és már az utcán volt. Talán utolérheti a sárkány ha akarja, csak a kérdés az, hogy van-e értelme.*

//Nah kiv vok, most mi lesz Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-09-25, 10:52 pm

*A megkínzott nem tudja a választ. Ez nem olyan jó Alexnek, mert így nagyon valószínű, hogy Dylant fújhatja. Sebaj, így is elég furcsa fickó az, főleg, hogy van olyan érzése, rokonfaj. Dylan mégis megáll egy pillanatra. Az "áldozat" meg már Alexbe kapaszkodik, s könyörög. De a sárkány nem szól semmit. Mikor Dylan végleg elmegy, akkor rántja ki a kezét a fickóéból. *
- Ne érj hozzám!
*Megvetéssel néz rá, de gyilkolási kedve régen elszállt. Szánja az egészet. Az embert is, a helyzetet is, a falut is. *
- Azt mondd meg, merre találom a főnököt!
*Mondja csendesen. Az remegve felelt.*
- Olyan mint a kámfor. Ha fizetnek is neki a lakosok, külön behajtók vannak, a nagy főnökkel sosem találkoznak.
- Ch...
*Csak ennyit reagál, s megfordulva elmegy. Nem megy Dylan után. Eszében sincs megállítani. Nincs miért itt tartania a fickót, s Alexnek sincs oka, hogy a segítségét kérje. Megoldja az ügyet ő egymaga is. Ráadásul van olyan sejtése, hogy ő is sárkány. Kainon kívül pedig egy sárkányban sem bízhat meg Alex. Bár Lanur tornyában megismerkedett egyel, de akkor is vigyáznia kell. Nem tudhatja, ki dolgozik Furiának. És az a bizonyos egy hónap nagyon a végét járja. Ha nem öli meg Kaint, ő hal meg. Ami biztos, hogy meg kell találnia azt a sárkányt, onnantól meg majd kiderül, hogy is lesz. De Furiát jobb lesz kikerülni, s jobb lesz nem felhívni a figyelmet magára semmilyen csatlós segítségével. Így Dylan jobb ha távozik.
Tehát kiment az ajtón, s visszasétált a Dylanel kapott szállásukra. Majd ott aludt. Másnap felkerekedett, hogy megkeresse a nagyfőnököt. Felfigyelt egy jelenetre, mikor egy titokzatos férfi követelte a pénzt egy családtól. Odament Alex, s nyakon csípte a fickót. Kiszedte belőle, hol is találja a nagyfőnököt. A sárkány elment egy szép nagy házba. Őrök álltak mindenfelé. Mivel már túl akart lenni a dolgon, nem akart az őrökbe belebotlani, sárkánnyá változott. Felrepült, s egy ablakot betörve beszállt a házba, magával rántva egy kicsit a falat is. Majd visszaváltozott emberré. Szerencséjére pont a "nagyfőnök" irodájába "pottyant" be, s már meg is ragadta. Ruhájánál fogva a falhoz nyomta, bal kezével pedig a hajába csimpaszkodva a fejét is a falhoz nyomta. Nem hagyta a meglepődött fickót megszólalni. Azonnal belefogott szózatába a sárkány.*
- Nos kedves Nagyfőnök úr! Ajánlom neked, hogy soha többet ne halljak se verekedésről, se pénzbehajtásról, se halálesetről ebben a faluban. Illetve ha a falun kívül meglátom a pofádat valahol, kitekerem a nyakadat. ugyanez az eset következik be, ha korábbiakat is megszeged. Csak egy rossz pletykát hallok a faluról, a tested is elszáll a szélben, úgy porrá égetlek. Megértetted?!-
* Az kikerekedett szemekkel biccentett.*
- Csak, hogy el ne felejtsd, amit mondtam...-
* Akkorát vágott a férfi fejére, hogy az ájultában összeesett. Addigra az őrök is odaértek, de Alex sárkánnyá változott , s tűzokádás kíséretében kirepült a lerombolt falon, s elhagyta a területet.*

//Részemről ennyi! Smile Köszönöm a játékot, izgalmas és... megdöbbentő volt! (Kicsit olyan az eset, mint a lápban a manók... Razz ) Majd játszunk máskor is. Wink //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Edward Dylan
Sötét elf
avatar

Hozzászólások száma : 612
Életkor : 37
Munkahely : váltás alatt

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-09-29, 11:33 am

//Akkor még írok pár sort, nem lesz sok, és én is köszönöm a játékot, csak-csak sikerült a végén Very Happy//

*Elhaladt a ház melett és kifordúlt a főútra, majd pont azon az úton, amelyiken a tettest követtékeddig, visszasétált nagy, nyegle léptekkel. Közben a sárkányon járatta az agyát. Nem érzi rajta azt igazi sárkányszellemet, amit a sárkányok úgy általában árasztanak a viselkedésükkel. Nem, ez az egyén inkább érzi magát kétlábúnak, mint négylábúnak. Érdekes, Lanuria mintha az ellentétek birodalma lenne. Nem sokkal ezelött egy fajgyűlölő kéksárkány állt előtte, és még őt sem állhatta ki. Még Axist is csak azért nem támadta meg, mert félt tőlle. Félt az erejétől, de biztosra vette, hogy ha egy fajtabeli halandó sárkány lenne Axis, már csak azért is nekiugrott volna a kékség, mert közösködik egy kétlábúval. Milyen érdekes, "kékség". Ez jutott eszébe a vadalanról is //ha jól emlékszem mondtad honna jöttél, ugye?// Kékség mind a kettő. Össze kéne őket ereszteni. Erre a gondolatra elmosolyodott, de alig észrevehetően a sötétéségnek. Össze kéne ugrasztani két sárkányt. Milyen képtelen ötlet, és mégis, mennyire valószerű. Ezekkel a gondolatokkal toppant be a goadóba, ahonnan még mindig világosság szűrődött ki. Lehet ezek is benne vannak,....vagy csak félnek, mint rendesen szokás. Leüllt a bárpult elé, és rácsapott az asztalra. Jó hagnosan, hogy a konyhában levők felrezzenjenek és lélekszakadva fussanak ki neki.*
-Wiskyt.
*Mondta mogorván az elsőnek.*
-Nincs wiskynk.
*Szabadkozott és rémületében a kezét tördelte . Szánalmasan festett a félhomályban mint valami képtelen játékfigura.*
-Akkor gint, erőset.
-Máris.
*És töltötte az erős italt egy vizespohárba és Dylan elé tette. A hadúr felemelte és a felét megitta egyszerre. A "pultos" nem mozdult, hátha még fog kelleni*ű
~Nincs pénz, nincs Akira. Mekkora egy hülye voltam, hogy idejöttem...
*Azzal megitta a másik felét is, és odatolta a pultosnak, hogy töltsön még. Töltött. Ekkor léphetett be a sárkány. Talán megnézte magának, talán nem, elvégre eddig együtt voltak, és nincs is rajta kívül senki itt. Felrobogott a lépcsőn, és mire Dylan a harmadikat kérte le is ért. A pultos letette az üveget a z asztalra.*
-Itt hagyom, töltsön magának.
*Kissé mogorván, álmosan nézett körül, majd megindult a konyha felé.*
-Mit csináltak eddig ott bent?-*kérdezte a hadúr, aki már a negyediknél tartott.*
-Hmmm, eltesszük a értékesebb holmijaink. Van kifogása ez ellen?
-Nincs.-*és tele töltötte ötödszörre is a poharat*
*Hajnaltájban, üres üveg mellet ébredt. Úgy két esetleg három órát aludhatott el, és feje is zúgott.*
~Gin. Nem is olyan vesztettül erős, de azért éhgyomorra...
*Aztán felállt, a bárpultra dobott némi pénzt, a gin ellenében, és kiment az utcába. Hűvös szél fújt. Még senki nem mutatkozott, úgy hogy feltűnés nélkül tűnhetett el innen.*
~Mekkora egy időpocsékolás...

//NAh hogy tetszik? Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-05, 3:49 pm

//Időn túli Akahanával//

*Mostanában sok kalandban vett részt, s ebből egészen elege van. Hamarosan, nem sok nap kell hozzá, letelik az egy hónap, azt menekülhet Furia elől amerre csak lát. Nem sokat érne vele. Egyetlen megoldás van. Visszatérni Vadalanba. Ahhoz azonban kellene egy isten. Már van kiszemeltje, hogyne lenne, azonban nem várhat rá az örökkévalóságig, s áldozni sem fog, hogy végre megjelenjen. Bár az biztos, hogy felötlött benne az az ötlet, hogy bemegy egy erdőbe, s valami galibát okoz, akkor biztos megjelenik Akahana, s lesz nemulass. Az már nem számít. Csak végre találkozzon vele. Sose gondolta volna, hogy eljön az az idő, amikor epekedve várja annak megjelenését. Azonban mielőtt elmegy az erdőbe, hogy magára vonja az istennő haragját, a fogadóban a saját szobájában még felkiált, hátha valami kósza istenség arra jár, s meghallja a hangját. Így egy gonddal kevesebb. Tehát felkiáltásában figyelmezteti Akahanát, hogy most jöjjön, míg fel nem gyújtja az egyik erdőt. Természetesen esze ágában sincs megtenni, de ha meg is tenné, nem egy olyanban, ahol nimfák élnek. Múltkor is ráakarta sózni az a némber pár nimfa halálát. Nah, abból az ügyből sem kér többet. De talán az ilyesmivel a legjobb fenyegetőzni, mert arra biztos beindul a vadászat istennője. Miután felkiáltott az égbe, azért nem túl hangosan, hogy a szomszédszobában hülyének ne nézzék, összecsomagolt, s lement az előtérbe. Ott még egy búcsú bort kért, s a kannával, a poharával együtt leült az egyik asztalhoz háttal a falnak. Azonban a csuklya rajta volt, mert megszokta a paranoidságot Kaintól, s most jelen helyzetben, hogy éppen a pikkelyes bőrét igyekszik menteni egy fekete pikkelyes banya elől, talán nem is olyan rossz ötlet. Mit meg nem tanul az ember, avagy sárkány a fajtársaktól! A lényeg a lényeg, mert száz szónak is előbb utóbb egy lesz a vége, hogy ott ül az asztalnál egy üveg borral, s ünnepli távoztát, s közben reménykedik, hogy Furia nem ér rá, s egy pöppenetet késni fog őfőszörnysége.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-06, 6:01 pm

//Időn túli Lexyvel Very Happy //



Valahogy senki nem csodálkozik szerintem rajta, hogy a legtöbb időmet a Főnix völgyön kívül töltöm jelenleg, ugyanis az idegeimnek már komolyan kezd belőle elege lenni, hogy időnként kénytelen vagyok összefutni azokkal az istenekkel, akiket, ha tehetnék, a világ végére küldenék egy szép hosszú vakációra. Sajnálom, általában nem vagyok ilyen hirtelen haragú és morcos, de ma és most nagyon is rám fért már egy kifakadás, tekintve, hogy a kedves jó apám szemmel láthatóan megunta, hogy csak a bátyámat tudja a családban dicsérni és elő szedte az évtizedenként egyszer gyakorlatba helyezendő, tanítsuk meg Akahanát viselkedni programot. Nem mondom, jó türelme van az öregnek, ha jól számolom, nagyjából 12 alkalommal tette ezt eddig meg, de soha nem jutott egy hétnél tovább a nevelésével, és az átlagos ott tartózkodásom is csak egy napnyira tehető, hiszen az első adandó alkalommal mindig megszöktem, addig pedig tökéletesen az ellentétét csináltam mindennek, ami elvárható lett volna tőlem, hogy megtegyem, ha társaságban vagyok. Nem tudom mikor találta ki ő először, hogy nekem minden problémám onnan fakad, hogy nem vagyok képes viselkedni elvárhatóan, de nagyon félre tájékoztatták és azóta sem akarja beismerni, hogy valaha is tévedett volna, minek hála bizonyos időközönként majdnem szó szerint a hajamnál fogva vontat vissza magához, hogy órát tartson nekem illemről, amíg meg nem unja, hogy visszabeszélek és ki nem megy lehiggadni. Nekem általában csak ennyire van szükségem, hogy kiszökjek és vissza se nézzek a következő jó pár évben. Szemmel láthatóan ő azonban tanul a hibáiból, mert ezúttal mindegy volt, milyen sértést vágtam a fejéhez, nem hagyta el a szobát majdnem nyolc órán keresztül és persze nekem sem engedélyezte ugyanezt a luxust. Furcsa, más talán még örülne is neki, hogy ennyit foglalkozik vele az apja, de tekintve, hogy én nagyjából annyira imádom őt, mint az égési sérüléseket, amelyeket okozni tud, inkább nem veszek részt az ilyen programokban. A lényeg nem változik ettől, teljes nyolc órát töltöttem vele, amely komoly túladagolásnak számít, tekintve, hogy a bátyámmal nem voltam ennyit az elmúlt évben, pedig őt még szeretem is, igaz, ezt soha nem közölném vele, és ezek után senki ne csodálkozzon rajta, hogy a hangulatom nagyjából temetni való volt, amikor kijutva pont az emlegetett szamárral találkoztam, aki a napot megszégyenítő világító mosollyal közölte, hogy pont jókor jövök, ugyanis valami szerencsétlen sárkány jó ideje engem keres és emlékszik rá, hogy én ennek a sárkánynak egyszer segítséget ígértem. Na, most nagyon remélem, hogy ez nem egy szívatás, ugyanis semmi kedvem azt a mosolyt, amit produkált, most azonnal tönkretenni, mert hülyét csinált belőlem. Ahhoz már így is fáradt vagyok, de akkor is meg kell tennem, hogy fogom a csinos kis teleport képességemet és lemegyek megnézni, hogy mégis mi a fenét akar tőlem ez a díjnyertes időpontkereső. Remélem nagyon hamar végzek, mert semmi kedvem még egyszer ma eljátszani a nyugton ülök játékot, ahhoz nagyon friss idegek kellenének nekem is és apámét sem ártana áthúzatni, ha már itt tartunk. Amíg ez nem történik meg, addig pedig további jó szórakozást neki és a mérgének, igazán jól kijöhetnének egymással nélkülem is. Mondjuk Roober figyelmeztetése annyiból jól jött, hogy így kaptam egy esélyt a menekülésre, amit eszem ágában sem volt elherdálni. Szinte követhetetlen sebességgel kaptam elő az egyik fekete köpenyemet, amely az egész testemet takarta és rejtettem el pár tőrt a csizmámban, majd már ott sem voltam, mire apa észrevette, hogy megint megléptem. Nem tehetek róla, bezárta ő azt a szerencsétlen ajtót, de nem kobozta el a hajtűmet, én meg nem közöltem vele, hogy hiába rak átkot a szobára, hogy varázslattal ne lehessen elhagyni, a zárat még fel tudom törni. Egy apró sóhajjal vettem tudomásul, hogy fényes nappal értem a helyre, ahol elméletileg vártak, miközben a köpenyt elrendeztem, hogy teljesen takarjon, azon a rettenetes fehér ruhán, amit csak az ilyen alkalmakkor látni rajtam, hiszen a hossza vetekszik a köpenyével és eredetileg olyan dekoltázs kihangsúlyozására tervezték, amivel én az életben nem hiszem, hogy fogok rendelkezni. De most már mindegy, majd eltüntetem ruhát, ha itt végeztem. Egy apró, nehezen felvett mosollyal az arcomon végül beléptem a fogadóba, ahol engem várnak és reméltem, hogy nem most akar rajtam valaki nyelvet élezni...


//na, remélem ez elég rövid, a hat soros mondatokért meg bocsi xD //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-06, 9:03 pm

*Alex türelmetlenül kezdte kopogtatni pohara szélét, majd kortyolt belőle, s újra kopogtatta körmével. Kezd arra gondolni, hogy talán meg sem hallotta egy isten sem az ő felszólalását, miért is hallanák meg, azok süketek a halandók hangját meghallani. Akahana talán kevésbé. Talán a nő szíve jobban húzódik a földiekhez, mint a mennyeiekhez? Sokszor látta már a holdistennőt, ráadásul két csatában is, de talán ez csak azt jelenti, hogy az istenek szeretik rábízni a "piszkos munkát". Hisz a halandók csak pór nép a nagy nemes istenekhez képest. Alexet kirázza a hideg erre a gondolatra. Akármennyire is az agyára megy ez a nő, mégis jobban kedveli bármely más istennél, aki le sem tolta képét soha erre a földre, még az a Roober sem, aki elvileg az ő fajának istene.*
~ Vajon a zavaros életem neki köszönhető?~
* Kezdi nem kedvelni a fickót, de jó lesz ezt nem Akahana tudtára adni, hisz elvileg testvérek. Egy istennő van, akit talán kedvel, s az Thaloma. Ő volt az első, akit látott, de a leggyönyörűbb is, s igen kedves volt, hisz átsegítette Vadalanból erre az ismeretlen földre, ami a hazája elvileg, mégis erről a földről kell visszamenekülnie nevelő otthonába.*
~ Ch... szánalmas, hogy csak istenek segítségével lehet átjutni. Eszem ágában nem volna egy istennek sem könyörögni, Thaloma volt csak az első... s remélem az egyetlen. Akahana meg tartozik. Nem lesz gond... nem lesz...~
*Éppen arra gondolt, hogy megy felgyújtani egy erdőt, amikor végre kinyílt a fogadó ajtaja, s megjelent az az apró hölgyecske mely jelenlétére már úgy áhítatozott. Nem mintha vonzódna hozzá, inkább ahhoz a hatalomhoz, amit képvisel, s most éppen kölcsön kenyér visszajárt akar játszani a mi sárkányunk. Elmosolyodik, majd így szól a nőhöz.*
- Csak nem engem keres, kedveském!
*Kérdezi az istennő szemébe nézve. Természetesen nem fogja leakahanázni, hisz nem volna előnyös az, hogy a fél fogadó tudjon arról, hogy egy istennő jár épp errefelé. Megvárja, míg a nő hozzákászálódik, majd jelzi a kezével, hogy foglaljon helyet az istennő.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-13, 3:29 pm

A hangulatom valahol a pokol környékén járt egész nap, és ezen cseppet sem segített, hogy szemmel láthatóan valakinek pont most ugrott be, hogy valamikor segítséget ígértem és szeretné rajtam behajtani. Mindenesetre vettem egy nagy levegőt és egy erőltetett mosollyal beléptem a kocsmába, amelyről már az első pillanatban megállapítható volt, hogy bizony ez sem éppen a helyi nemesek kedvenc szórakozási helye, amennyiben nem akarják, hogy a kedves feleségük, esetleg édesanyjuk egy szívroham kíséretében ossza ki őket a helyes viselkedés szabályairól és a hely veszélyeiről. Eléggé érdekes volt, sötét, feltűnő sarkakkal, ahol nem éppen az erény mintaképeinek számító nők kezdték el magukat kelletni. De jó, mára nekem már más sem kellett, mint pár ember, aki megmutatja, hogy igen, én vagyok szerencsétlen és alulfejlett, nem pedig a ruha az, amelynek valaki sikeresen elszabott varrás közben. Fogadni mernék, hogy nekik ennyire nem esett volna nehezükre, hogy kitöltsék, nekem viszont igen, így a köpenyt teljesen elrendeztem, ezzel beburkolva minden egyes négyzetcentiméterét. Csak most tűnt fel, hogy nekem jó ideje de-ja vu érzésem volt ezzel a hellyel kapcsolatban, és nem csak amiatt, mert mostanában kicsit túl sok alkalommal kellett meglátogatnom kocsmákat. Jártam már itt, méghozzá nagyon nem kellemes helyzetben és az igazat megvallva, azóta is kísért annak az alkalomnak minden emléke. Nem mondom, hogy nem lehet elfelejteni, de nekem egyenlőre nem sikerült, mivel nem éppen az az istennő vagyok, akit arra teremtettek, hogy végignézze, amint valakiket élve darabokra tépnek. Anyának nyilván nem lett volna vele baja, de én nem ő vagyok, hála a jó égnek. A hangulatom mindenesetre még egy adagot zuhant, minek hála körülbelül annyira tudtam volna vidám arcot vágni, mint az, akinek éppen a fájós fogát próbálják kihúzni fogóval. Helyette vettem egy nagy levegőt és körülnéztem, megtalálva az alakot, akik odaszólt nekem. Nos, legalább arra volt esze, hogy ne próbáljon meg engem a nevemen szólítani, de most már ezt a gesztust sem tudtam viszonyozni. Egy semleges arckifejezéssel mentem oda hozzá és ültem le az asztalához, miközben mellékeltem minden "örülök, hogy látlak" tartalmú hazugságot, amely elvárható lett volna. Nem, fáradt vagyok, nem fogok ezzel is szenvedni.
- Ezek szerint a bátyám nem vert át. Miben segíthetek neked Alex? - néztem rá kis kedvességgel a szememben, hiszen igazság szerint tartozom neki hálával, arról meg nem ő tehet, hogy ez a hely leszív...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-14, 2:44 pm

*Látszott, hogy nincs valami jó napja a hold istennőnek, de neki mikor van? Így nem nagyon lepődik meg a sárkány. Lehet máskor talán még húzná is tovább az agyát, de most semmiképp sem ez a célja. *
- Segíteni?
*Kérdezett vissza, csak, hogy titokzatosabb legyen a hangulat. Vagy bejön, vagy nem. Bár elcsodálkozott egy kicsit azon, hogy Roober volt az, aki meghallotta szavait.*
~Talán mégis figyel engem?~
- Nem mondtam, hogy a segítségedre van szükségem. Csak azt, hogy felgyújtok egy erdőt ha nem jössz hamarjában. De ha már itt tartunk, igen, talán most visszaadhatod, amit kaptál. Tudom, nem nagy dolog, amit Sternben tettem, de most akkor is lehet, hogy valami nagy dolgot fogok tőled kérni.
*Vár egy kicsit, hogy feldolgozza a hallottakat az istennő, s ha esetleg valami közbeszólni valója van, akkor megtehesse. Majd végül megszólal.*
- Vadalanba való oda-vissza utat kérek tőled.
*Egy return jegy rendel, innentől kezdve a nőn múlik, hogyan is reagál. Alex egy gyors pillantással végignéz a nőn, s hát valóban jól eltakarta magát a köpenyével, így a sárkány csak sejtheti, milyen ruha is van rajta. Ha jól figyel a nő, láthatja, Alex komolyan gondolta a dolgot, s most valahogy a sárkány sincs jó hangulatában. Alex nem kérné azt, hogy Furia szálljon le róla, hisz az istennő ezt hogyan is érhetné el? De ha el is érhetné, biztos jönne más ellenség, Vadalanba pedig vissza kell jutnia, hogy megtudjon pár dolgot. Talán Akahana is tudna felelni a kérdéseire, vagy Roober, de arra nem indítja semmiféle ihlet, hogy tőlük akarja megtudni a válaszokat. Sőt, az istenek sem mindentudók, lehet, hogy számukra is rejtély mindaz, ami egyelőre Alex számára is. Lényeg a lényeg, a kérése Vadalanba jutás. Lehet, hogy ott marad, mert ott biztonságban van Furiától, de ki tudja, mi vár ott rá, s lehet, hogy jobb lesz inkább visszajönnie Lanuriába, mint maradni. Nem tudja, hogy alakulnak majd a dolgok, ezért inkább kér egy visszautat is, nehogy végül egy plusz kívánságnak tűnjék az, és nehogy ő maradjon adós bármely istennek. Még csak az hiányzik! Még azt sem tudja, Thalomának hogyan viszonozza a segítséget. Nincs ínyére a tartozás, főleg nem egy istennek. Kortyol egy újat a poharából, közben Akahana szemébe néz.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-16, 5:44 pm

Remek, azt szemmel láthatóan a sárkány is észrevette, hogy nincs éppen virágos kedvem, de szerintem ő már látott hasonló hangulatban párszor, így nem hiszem, hogy annyira a szívére venné a dolgot. Különben is, mutassanak nekem bárkit, akiről azt mondják, hogy nem lehet elrontani a kedvét, utána meg szépen zárják össze 8 órára az apámmal, garantáltan gyilkosnak megy, ha addig nem öli meg magát és akkor még csak enyhén mutattam be, mi mindenre is képes az én jó édes apám, ha azon múlik. Csoda, hogy a kedves felesége bírja idegekkel, nekem már jó ideje csak úgy megy, hogy rendszeresen összeveszem vele, általában nem is kicsit, amikor éppen látni akar. Nem mintha Roobernek sokkal jobb lenne vele a kapcsolata, de ő az idősebb, a fiú és persze nem ellenkezik vele, így azt is el lehet mondani, hogy szereti. Ezek közül rám egyik sem igaz, különben is, minden okom megvan, hogy utáljam és ellenkezzek vele. És ez volt a helyzet lektorált, cenzúrázott leírása. Egyébként pedig szemmel láthatóan a sárkány sincs sokkal jobb kapcsolatban velem, így nem fogok azon csodálkozni, hogy kicsit nyersebb a kelleténél. Mindenkivel fordult már elő, hogy nem úgy viselkedett, ahogy kellett volna, rólam pedig nem lehet elmondani, hogy ebben az alsó határon vagyok, így igazán nem vehetem zokon, ha magamhoz hasonlóval találkozom. Sőt, néha még örülök is neki... Annak már kevésbé, hogy szemmel láthatóan olyannak néz, akinek a fejében semmi nincs, legalábbis a kérdései erre utalnak. Nem tudom mit gondolt, de nekem is van eszem, és ha nem tűnt eddig fel neki, akkor most elárulom, hogy nagyon is működik, igaz, a logikám egyéni is követhetetlen.
- Mindketten tudjuk, hogyha engem keresel, az nem azért van, mert éppen társaságra vágysz. Marad a segítség, és tekintve, hogy 8 órát töltöttem apámmal, azelőtt mond meg, mit akarsz, hogy felállok és kisétálok. - néztem rá egyenesen, hiszen ő sem gondolhatta soha komolyan, hogy ennyire nem vagyok én képben. Kikérem magamnak, hogy benézzen, azért a gondolkodásmódommal még soha nem volt vita. Jól tudom, hogy a legtöbben nem kedvelnek, nem is zavar a dolog, de ne próbálja már valaki bemesélni nekem, hogy ő márpedig akkor is szeretne velem több időt tölteni mindenféle hátsó szándék nélkül, mert reflexből beírom valami önkínzók körébe, akiknek hasonló rossz szokásuk van. Mellettem vita nélkül nehéz megmaradni, ez pedig a legtöbbeknek általában nem hiányzik annyira, hogy teszteljék, mikor melyik cérna szakad el a csomóból, amit magamnak alkottam biztosításként. Közben viszont a sárkány nagy nehezen ki is nyögi mit akar, csak ma már ahhoz fáradt vagyok, hogy ilyenen meglepődjek. Tudok róla, hogy onnan jött, elvégre errefelé a kék bőr nem túl gyakori, és ha ez az, amivel tartozom neki, hogy visszajuttatom, akkor meg tudom tenni. Nem nehéz dolog a teleportáció, csak éppen egyedül könnyebb.
- Ma éjfél előtt nem tudlak eljuttatni, egyébként pedig éjszaka bármikor meg tudom tenni... - válaszoltam neki kissé elgondolkodva, miközben azt az apró kérdést fel sem tettem neki, hogy erről mi a véleménye. Tartozom eggyel neki, de az időbeosztásomat nem fogom felforgatni, és mára még lenne egy jelenésem, amit be kéne tartanom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-16, 6:45 pm

*A nő első megszólalására nem felel, csak legyint egyet, hisz nincs kedve vitatkozni vele. Nincs jó napja a hölgynek, s talán nem is irigyli az ő életét. Legyen az halhatatlan vagy halandó, mindenkinek kijár az ő szintjét megillető próba az életben. Akahana is biztos méltán haragos, s türelmetlen a jelen esetben. Így Alex most igen is megértő! Nem húzza fel magát a stíluson. Valahogy lelkileg most fáradt ahhoz, hogy ilyen apróságokon is idegeskedjen. Nem zavarja az időpont. Sőt, arra számított, hogy majd később lehet csak átmenni, arra nem gondolt, hogy pár órán belül már utazhatnak is. Ennek örül, de nem fejezi ki érzelmét. Csak biccent egyet.*
- Rendben. Akkor megyünk, amikor szeretnél.
*Felelt csendesen. Azonban nem akarja, hogy csak ennyi legyen a beszélgetés. Mostanában nem sok mindenkivel tudott társalogni, így bár istenről van szó, Akahana is megfelelő lesz társalgó partnernek. Bár mindez a holdistennőn is függ. Csendesen szólal meg, s látszik, hogy nem bosszantani akarja őt, hanem őszintén érdeklődik, így szól.*
- Rossz napod volt, mi?
*Elmosolyodik kissé szomorkásan, s megértőn.*
- Hiába vagy isten, neked is lehetnek olyan problémáid, amin felidegesítheted magad, vagy türelmetlenné válsz...
*Ha ezzel nem indul be egy egyszerű beszélgetés, akkor a sárkány sem foglya erőltetni tovább a dolgot. De ha az istennő jól figyel, érzékelheti, hogy itt most egy őszinte vágy van a férfiban arra, hogy valakivel társalogjon egy kicsit. Biztos benne ugyanis a sárkány, hogy nem csak ő, hanem még az istennő is érezheti magát néha magányosnak.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-16, 8:29 pm

Láttam Alexen, hogyha nem ilyen helyzetben lenne, akkor mondana valamit, amit egészen biztosan nem tennék zsebre, de szemmel láthatóan a mai nap folyamán nem én vagyok az egyetlen, aki már túlságosan fáradt egy hosszabb szócsatához. Na, nem gondoltam volna, de lehet, hogy a végén még előnye is lesz apa kiképzéseinek, meg fogok úszni egy napot anélkül, hogy sikerülnek körülöttem mindenkit az őrületbe kergetni, aki ésszerűen és emberként gondolkodik. Mondhatnám csak azt, hogy ésszerűen, de az a legtöbb állatra is igaz, ők viszont nem tiltakoznak, ha a közelükben vagyok, sőt, valamiért még megnyugtatónak is találják a közelségemet, annak ellenére, hogy részt veszek a fajtársaik kiirtásában. Nem tudom mi vezérli őket, de az biztos, hogy hálás vagyok azért a nyugalomért, amit így nekem biztosítanak, mivel a közelemben még mindig érvényes a szabály, hogy nem szabad nekik ártani. Nem mintha olyan gyakran meg mernék ezt tenni, de szeretném még a lehetőségeimhez mérten is minimálisra csökkenteni az esélyeket, ami a kiirtásukat illeti. Egy részüknek ez biztosan nem fog megártani, tekintve, hogy nagyon sok közülük eléggé veszélyeztetett Lanuria erdeiben, akár akarják ezt, akár nem. Lassan megint körül kéne majd kicsit néznem, az elmúlt pár hétben nem tettem meg és biztos vagyok benne, hogy mindig olyankor történik valami rossz, amikor kihagyok hosszabb időn át ellenőrzést. Remek, szép hosszú lista lesz már lassan a teendőimből...
- Hogy? - pillantottam hirtelen fel Alexre, amikor megkérdezte, milyen napom volt. Pontosabban szerintem már az arcomra nézve kitippelte, hogy nem volt valami fényes, azt meg nem kell nagy ész kitalálni, hogy akkor csak egy fajta lehetett, ami kifejezetten nem a kedvencem. De nem hittem volna, hogy érdekelni fogja. Bár, van még itt egy adag idő, amit el kéne töltenie valahogyan. - Mondhatjuk... apámmal csak a vérünk egy... - fogalmaztam meg tömören, hogy nekem mi vele a legnagyobb problémám, azt leszámítva, hogy úgy tesz, mintha nem is léteznék. A véleményünk mindennel kapcsolatban szöges ellentéte a másikénak, az erőnk is ütközik, ráadásul pedig kinézetre szintén meg nem mondaná senki, hogy rokonok vagyunk.
- Ez majdnem igaz is. Nem dönthetek mindenben, vannak dolgok, amelyek irányíthatatlanok... például, ha nem lennél fáradt, már rég vitatkoznánk. - válaszoltam neki egy fanyar mosollyal, hiszen nekem ugyan a puszta jelenlétem ahhoz nem elég, hogy valaki a másik ellen forduljon, de ha már beszélek, teljesen mindegy, hogyan fogalmazom meg a mondandómat, mivel mindenki talál benne valamit, ami nem tetszik neki. Talán emiatt is adtam fel, hogy annyira megválogassam a szavaimat, ha nincs hatása, teljesen felesleges strapálnom magamat miatta...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-17, 5:19 pm

*Megértőn bólint egyet, mikor az apjáról beszél a nő, majd elmosolyodik az utolsó mondatra.*
- Lehet. Az lehet. De szerintem érdemes vagy arra, hogy komolyabban lehessen veled beszélgetni, s nem mindig parancsolgatsz, s veszekszel. Egyébként apádra visszatérve... Nem tudom, milyen a kapcsolatod vele, de egynek örülhetsz. Tudod, hogy ki az!
~ Ellenben velem, aki ki tudja, kinek az eldobott, vagy elveszett gyereke... fiókája vagyok. S talán nem tudom meg soha...~
-Tudhatod, honnan származol, s ha még nem is tetszik, legalább mondhatod azt, hogy nem értesz egyet gyökereiddel, azzal, amiben felnevelkedtél. Ellent mondhatsz a testvérednek, szüleidnek, szeretheted, utálhatod őket, de tudod, hogy a rokonaid, s tőlük származol.
*Hát igen. Alex kissé árvának érzi magát, főleg, hogy még a nevelő szülei is meghaltak Vadalanban. Azt hitte, nincs semmi, ami a kontinensre visszahúzhatná szívét. De mégis, ott lesznek meg a válaszok a kérdéseire. Legalábbis nagyon reméli. Iszik még egy nagyobb kortyot a poharából. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-17, 5:57 pm

Alex szemmel láthatóan merőben más véleményen van, mint én és a nézeteink is szöges ellentétei a másiknak, de azért kedves tőle, hogy most próbálja ezt nem erősebben a tudomásomra hozni. Tisztában vagyok vele, hogy nem a legkellemesebb partner vagyok ami a beszélgetést illeti, a parancsolgatás meg éppen az a dolog, amelyet akkor alkalmazom, amikor próbálom rávenni az embereket, hogy válsághelyzetben ésszerűen viselkedjenek. A legtöbb lényt ilyenkor az ösztönei vezetik, de egy istent, akinek megvan hozzá az ereje, hogy ne tudják elpusztítani, nem kell kárhoztatni hasonló, nem teljesen józan irányító erők elviselésére. Egyébként is, éppen elégszer próbáltak engem is irányítani ahhoz, hogy tudjam, mennyire nem szereti az emberek nagy többsége, hogy ezt teszik vele és nem is szívesen alkalmazom ezt a fajta módját a céljaim elérésének. Mindenhol találni olyan lényeket, akik önként jelentkeznek a legelvetemültebb feladatokra is, szerintem sem nekem, sem pedig másnak nincs rá szüksége, hogy úgy viselkedjenek vele szemben, mintha egy utolsó, eltaposni való rongy lenne, akit csak azért néztek ki maguknak, mert nem volt jobb dolguk. És akkor még nagyon is enyhén fogalmaztam meg a gondolataimat, bár igazság szerint ezt nem is nagyon szándékozom túlcifrázni, hiszen a legtöbbeket az ilyesmi nagyon nem tudja érdekelni semmilyen körülmények között. Alex véleménye meg nem nagyon tud mélyen érinteni azzal kapcsolatban, hogy legalább tudom ki az apám. Hát, azt már elvéteni sem lehet, anyámat ismerve pontosan az a lény, akit a legjobban utálok, és még ez a kedvesebb kijelentésem vele kapcsolatban. De Alex szavainak jelentése elárulja, hogy ő mit sem tud a sajátjáról, ami majdnem ugyanolyan vidám lehet, mint az, ami nekem jutott ki. Igazság szerint még kicsit irigylem is, neki nem kellett legalább azzal a tudattal felnőnie, hogy minek tekintik.
- Te árva vagy, igaz? - pillantottam rá egy apró szikrával a szememben, amely már majdnem irigységet fejezett ki. Lehet, hogy abban igaza van, tudom honnan származom, de nem sokkal jobban ismerem a szüleimet, mint a legtöbb istent. Egyszerűen ebben a világban a véleményeknek nincs sok hasznuk, az érzelmeket pedig nagyon igyekeznek olyan szinten tartani, ami számomra egyenlő a pokollal. Furcsa, de ha választanom kéne, hogy kik azok az istenek, akiket szeretek, nyilván nem a szüleim állnának az első helyen, hanem nagy eséllyel a bátyám. A többi helynél van egy apró versengés, de ott sem nagyon hiszem, hogy szerepelnek, sokkal inkább látom ott akár magát a Halál urát is. Sokan azt hinnék, mi istenek az életet jelképezzük, így őt nagyon tudjuk kerülni, pedig ez számomra nem igaz. Nekem ő a védelem egy formája, ahol nem tudnak bántani, és nem csak képletesen értve.
- Lehet, hogy neked ezt nehéz megérteni, de én nagyon könnyen lemondanék a tudatról. Az életem egyedül a szabályoknak köszönhetem, egy olyan apa nevelt fel, aki képes lett volna megölni újszülöttként, ha megengedik neki... - vagy talán már akkor, amikor még nem is éltem. Nem tudom pontosan hogyan reagált, mikor kiderült anyámról, hogy terhes, de egészen biztosan elég brutális lehetett, mivel elérte, hogy onnantól messze kerülje, amíg meg nem születtem. Ez megint egy olyan része az életemnek, amelyről nem tudok, de elég korán sikerült felfognom, hogy nem kívánt gyermek vagyok, egy olyan alkalom eredménye, amelynek megtörténnie sem szabadott volna, soha....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-18, 6:21 pm

*Ilyet kérdezni?! Alex néha úgy gondolja, az istenek mindenről tudnak, de az ilyen kérdéseikkel hogy "árva vagy, ugye", elfelejtetik a sárkánnyal isteni mivoltukat. Akahana szemébe néz, s egyszerűen csak biccent. Majd a nő folytatja. Kissé ledöbbentette a következő, amit hallott, így egy darabig csend volt.*
- Sajnálom...
*Mondta ki végül csendesen. Majd így folytatta.*
- Igazad van. Lehet, hogy nem is kellene tudnom a szüleimről. Vajon miért kerültem, s hogyan Vadalanba? Egy sárkány mit keresne ott? Tudtommal csak egy isten...
~... csak egy isten segítségével tud bárki is átjutni...~
*Úgy nézett hirtelen Akahanára, mint aki hirtelen mindenre rájött.*
~ De ki? S vajon miért? Hogy eltüntessen, vagy hogy megmentsen? S bármi is volt a célja, de mi volt az ok? Miért kellett megmentenie? Vagy miért akarta, hogy eltűnjek Lanuriából? Vajon feltehetem ezeket a kérdéseket Akahanának? Lehet, hogy elég volna csak egy valakivel beszélnem, s akkor mindent megtudnék. Azonban, ha megváltoztatom a kívánságom arra, hogy inkább vele hozzon össze egy találkát, akkor utána Furia megtalálna, s megölne. Csak Vadalanban élhetem túl. Ezért... erről le kell mondanom. Sőt kockázatos is. Nem biztos, hogy ő tudja a válaszokat...~
*Megrázta a fejét, majd így szólt.*
- Mindegy is. Mikor lesz éjfél?
*Terelte el a szót.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-18, 8:05 pm

Láttam Alex szemében az indulatot, mikor beszéltem és az önuralmat is, hogy próbál magán uralkodni közben, anélkül, hogy komolyabban letorkolna. Nem hibáztatom érte, nagyon különbözőek vagyunk, mindketten egy teljesen más életet ismerünk meg, mint a másik. Én elmondhatom magamról, hogy tudom mit jelent a család szó, tudom honnan származom és kitől kaptam az erőmet, de legszívesebben az egészet elfelejteném, megtagadnám, mivel egyben olyan köteléket is jelent, amelyen keresztül leginkább fájdalmat kaptam, ezt is nagy mértékben és már az egész testem tiltakozik ellene. Ő viszont nyilván nem ismerte annak a szónak a jelentését, hogy család és eredet, így szívesen fogadott volna mindent, amit ezzel kapcsolatban megismerhet, legyen az bármilyen kicsi és kevés is. Én nem tudom átérezni a helyzetét, hiszen az ő élete annyiban különbözik az enyémtől, mint két világ egymástól, de akaratlanul is érzékelem, hogy nem tiltakoznék egy hasonló sorsért. Nagy eséllyel a viselkedésemen és a modoromon az sem változtatna, hiszen ezek azok, amelyeket nem örököltem, hanem önmagamban fedeztem fel, de érdekelne, hogy hasonló helyzetben az én életem könnyebb, vagy nehezebb volna-e, mint amilyen most. De ezt soha nem fogom megtudni, és teljesen felesleges ehhez hasonló dolgokon agyalnom is, csak lefoglalnak és elterelik a figyelmemet azokról a dolgokról, amelyek valóban fontosan lennének számomra. De legalább nem én vagyok az egyetlen az asztalnál, akinek van min elgondolkodnia, hiszen sikerült a sárkányt is kicsit lesokkolnom. Ez van, attól, hogy valaki megszületik istennek, még messze nem biztos, hogy csodás élete lesz. De legalább ő ebből sikeresen visszaterelte a gondolatait a saját problémájához, és pontosan láttam, miként kattognak a fogaskerekek a fejében, miközben beszélni kezdett. Nincs benne sok hiba, hogy egy sárkány tényleg nem vandalanba való, így nyilván egy isten segítette őt vagy a szülőjét át oda. Csak éppen jó kérdés melyik tette és mikor. Ezt még én sem tudnám megválaszolni...
- Legalább egy óra még... - jegyeztem meg, hiszen nem percre pontosan az éjfélt vártam, hanem azt, hogy végre erőre kapjak, amelyet addig nem tudok elérni. Ha azt kérte volna, hogy valahova vigyem el, azzal nem lett volna nagyobb problémám Lanurián belül, hiszen nem nagy feladat, de a külső vidékre való átjuttatáshoz olyan erő kell, amellyel most nem rendelkezem. Hiába, az isteneknek is vannak megkötéseik, és az enyémek egészen biztosan nem fognak eltűnni még egy ideig, így nem árt, ha alkalmazkodom a korlátaimhoz. Meg persze kivárom amíg véget ér a szertartás, amelyet ma végeznek a nimfák, mivel semmi kedvem mélyen megsérteni őket azzal, hogy közben én egy másik világba távozom. Velük még jóban vagyok...
- Puszta kíváncsiságból ,elárulod mennyi idős vagy? - néztem rá pár pillanatra, hiszen a kora olyan dolog, amelyet eddig még nem nagyon sikerült kitalálnom, bár fogadni mernék, hogy ő már idősebb, mint a legtöbb olyan ember, aki hozzá hasonlónak néz ki korra. Csak azt nem tudom, mennyivel is. Az én tippem az, hogy elmúlt már 80, de viszonyítási alap nélkül többet nem nagyon tudok mondani...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-18, 9:45 pm

*Egész délutánja azzal telt, hogy lassan kortyolgatta a borát. Ez nem Whisky, így nem járt úgy, mint Mitsivel, mikor berúgott. Azonban fogalma se volt, hány óra lehet, sötét van az biztos. Ezért is kérdezte meg, mennyi van még éjfélig. Legyintett egyet a válaszra.*
- Az nem sok.
*Majd hátradőlt. Bár a csukja a fején volt, nem érdekelte, hogy megláthatják az arcát, kissé hátradöntötte a fejét, s a plafont kezdte el nézni. A furcsa gyertyai fényviszonyok miatt azonban távolról senki nem láthatta kékes bőrét. *
~ Az egy óra nem sok. Egy óra múlva Vadalanban leszek. Éjszaka lesz ott is. Vajon ott lesz a mágus? Biztos álmából fogom felverni...~
* Gondolataiból egy kérdés ébresztette fel. Kissé meglepődve ült fel, s nézett Akahana szemébe. Akkor már lecsúszott a csuklya a fejéről.*
- Elárulhatom, biztos nem annyi, mint te.
*Elmosolyodik. //Az user pedig reflexből írt egy mosolyfejet, de aztán gyorsan kitörölte.//
Sejti, hogy Akahana több, mint aminek látszik. Hisz isten.*
- 25 éves vagyok. Vagy...
*Hátradől elgondolkodva.*
- Nem... 26. Pár napja töltöttem be a 26. életévemet.
~ Furcsa... fel sem tűnt, hogy születésnapom van. Megfeledkeztem az időről, a napok múlásáról. Vadalanban ünnepség lett volna a városban...~
*Elereszt egy lemondó mosolyt. Majd Akahanára néz.*
- Na és te?
*Nem nagyon izgatja, hogy nőtől nem illik megkérdezni az ilyesmit.*
-Én is csak puszta kíváncsiságból érdeklődöm.
*Elereszt egy kacsintást is mellé.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-19, 1:08 pm

Alexnek bizonyára jobb türelme van, mint nekem, mivel őt zavarta kevésbe, hogy még legalább egy órán keresztül egészen biztosan nem fog szabadulni innen. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy ő nagy eséllyel már jó pár órát várt rám csak azért is, hogy meg tudjam neki mondani, mikor leszek képes őt átvinni Vandalanba, ez az idő már teljesen elhanyagolható. És vicces is ez, hiszen általában az istenek azok, akiknek megvan hozzá a türelmük, hogy csak úgy, egyszerűen észre sem vegyék, hogy éppen a nappalból éjszaka lett, vagy a hajnal már meg is törte a sötét fényt, amit a hosszú alvási időszakban borítottak a földre. Számunkra az idő másképp működik, mint olyanoknak, akiknek az életük pontosan meghatározható évek formájában, vagy nagyjából legalább behatárolható. Isteneknek nincs fogva tartó erő olyan szempontból, mint a pihenés minden éjjel, vagy éppen a félelem, elég lehunynunk a szemünket egy kis gondolkodásra, és mire újra felnézünk, hetek telhetnek el, anélkül, hogy bárki másnak a köreinkben ez zavaró lett volna. Kirándulhatunk máshol, amely évekig vagy akár évszázadokig tart, mivel az idő mint olyan, ebben a világban relatív fogalom. Most is, amikor az apámmal találkoztam, ő másképp nézte az időt, amely eltelt azóta, amióta utoljára láttam, számára csak pár hétnek tűnhetett, még nekem ez nyugalmas évek sora. Még nem sikerült ezt a fajta változást teljesen megszoknom, de az biztos, hogy kénytelen leszek, hiszen sokan vannak ugyan a szeretteim közül, akiknek megadatott a hosszú élet, de még nekik sem elérhető az a fajta létforma, amibe én egyszerűen csak beleszülettem és elviselem. De talán ennek is köszönhető, hogy senki nem von kérdőre, amiért csak nagyon ritkán és rövid időre látogatok el a Főnix-völgybe, akkor is vigyázva rá, hogy ne találkozzam olyanokkal, akikkel éppen semmi kedvem beszélni. Ez egy végtelen folyamat, és hamarosan, akár egy pillanat múlva le is telhet az az egy óra belőle, amelyet most hosszúnak érzek, hiszen szükségem van rá, hogy visszakapjam az erőmet. Megalázó dolog, és nem szeretem, de attól még a szabályok alól nincs kivétel és nekem is be kell tartanom azokat, amelyek egyben védenek is engem a többiekkel szemben...
Alex nyilván nem vette zokon, hogy olyan dolgot kérdeztem tőle, amelyet nem szokás társaságban túl gyakran megérdeklődni. A kor képletes dolog, még a sárkányok számára is több száz év az az idő, amely alatt ők képesek a leélni az életüket, és még ezt is képesek meghosszabbítani a fejlődés segítségével. Egy vörös sárkányt, aki ennyi idősnek néz ki, mint Alex, egészen biztosan sokkal öregebbnek tippeltem volna, hiszen mindennek megvan a maga ideje. De úgy tűnik, én tévedtem, ami azt jelenti, hogy egyszerűen csak nem volt könnyű élete és korábban megtanulta a leckét, mint kellett volna. A szeme ugyanis már nem az a fiatal, mint a teste, jelzi, hogy többet látott, mint képzelnék róla. Van ilyen...
- Az isteneknél ez a fajta kor képletes dolog. Emberként már kétszer meg kellett volna legalább halnom ennyi idő alatt, istenként azonban lassabban növünk, lényegesen hosszabb a gyermekkor, amiből nem kerültem még ki. Az idősek szemében egy harmadik érték a hangadó, amely szerint én is újszülöttnek számítok a saját éveimmel... - válaszolok picit ködösen, hiszen az embereknél már maga a 100 év is annyi idő, amennyit csak a legszerencsésebbek és a mágusok tudnak hatalmas erejüket felhasználva elérni, még a növekedés szerint én nem értem el azt az időszakot, amelynél meg kellene, hogy álljak. Nem mintha a magasságom változott volna az elmúlt pár évtizedben akár két centinél többet is, de a kinézet szerinti kort számítva engem jó esetben is 17-nek tartanának, amelyen azért illene még kicsit változtatni, különben örökre gyerek maradok. Az ősök szemében pedig ott a tudat, hogy mindenki, aki még nem érte el nagyjából a 200 évet, az újszülött, gyermek, olyan lény, aki még nincs tisztában a döntéseivel és az erejével, ezért szabályok védik és korlátozzák is őt. - Számomra a háromból a középső a mérvadó, ott 16-17 lehetek... - tettem még hozzá, hiszen ez az, amellyel általában számolni kell, ha én megjelenek a színen, a viselkedésemet és a kinézetemet ehhez kell igazítani...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-19, 1:34 pm

*Alex elmosolyodik.*
- Szépen kikerülted a választ. Igen, 16-17 évesnek tűnsz, s talán az istenek számára is olyan gyerek vagy, mint az embereknek a 16 éves. Azonban emberi években számolva tudod, mennyi vagy pontosan? Talán 150? 200? Milyen érzés az a tudat, hogy soha nem halhatsz meg? Biztonságot ad, vagy inkább félelmet? Milyen érzés volt abban a burokban lenni, amin belül visszafele telt az idő? Felmerült benned, milyen lehet a megsemmisülés? Vagy talán nem is ismered ezt a kifejezést? Nem tudod elképzelni, milyen is lehet?
*Volt egy apró irigység a sárkány szemében, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy nem biztos, hogy nagy áldás az örök élet. Talán valaki szeretne végre semmivé válni, hogy ne legyen részese többé ennek a világnak. Ha Alex halhatatlan lenne, nem kellene félnie Furiától. Azonban attól igen, hogy soha senki nem lenne a barátja, s ha szeretne valakit, az megöregedne, s meghalna, s az a pár 10 év, amit együtt tölthettek, az örök életéhez képest csak egy leheletnyi idő.*
- Szereted a halandókat? Vagy neked nem oszt, nem szoroz ki hal meg? És ha meghalnak fáj neked? Ne haragudj a kérdéseim miatt, de mégis egy istennel beszélgetek, s ha már ebben a szerencsében van részem, ki is használom.-
*Persze az isten szót halkabban mondta, hogy véletlenül se hallják meg a fogadóban tartózkodók.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-19, 3:55 pm

Nos, úgy tűnik nem én vagyok itt az egyetlen, aki kíváncsi a másikra. A különbség az, hogy nagy eséllyel Alexnek nem lehet olyanról tudomása, amelyet bajba kerülne, ha velem is közölne, hiszen éppen elég időt töltöttem el sárkányok között, akiknek nem is volt szinte jobb dolguk, mint engem "pátyolgatni", így a fajról sok olyan dolog is a tudomásomra jutott, amelyet mások nem nagyon ismernek. Ellenben az istenek még mindig olyan lények, akiknek megvannak a maguk titkai és határai, amelyeket nem is nagyon szabad megmutatni másoknak, sem beszélni róluk. De persze ezt sokan nem tudhatják, köztük a sárkány is ilyen lehet, mivel feltűnően próbálkozik azzal, hogy valóban kiszedje belőlem a választ. Vagyis, időközben kicsit váltott, és most már nem csak egy kérdésére kéne felelnem, hanem egy egész sornyira, amivel több baj is van, nem csak az, hogy egyszerre kicsit soknak tűnik nekem. Oké, elismerem, a valós koromat nagyon nem szeretem megmondani senkinek, ez az egyik, amit nem ártana meg kerülnöm, a második pedig, hogy mire ő a végére ért a kérdéseinek, nekem sikerült elfelejtenem, hogy pontosan mi is volt az a pár tucatnyi, amit elsőre ejtett ki, így esélyem sincs komolyabban átgondolni, hogy miről mennyit mondhatok, mert mire ennek az egésznek a végére érnék, szépen kimenne a többi is. Most mi van? Nekem sem éppen kitörölhetetlen a memóriám, felejtek el dolgokat, ráadásul pedig sokkal több olyan van, amelyre emlékeznem kéne annál, minthogy esélyem legyen egyszer is kicsit közelebbről eldönteni, melyikek kerüljenek nem túl lényeges emlékeim közül a rövidtávú memóriámon kívül a hosszabb távúba át. Mindegy, a legkönnyebb dolgom akkor lesz, ha egyszerűen elkezdek felelgetni kicsit a kérdéséit, hátha közben eszembe is jut egy-egy után, hogy azzal kapcsolatban volt-e még valami, amit tudni akart. De egy biztos, ha ő most válaszokat is akar, akkor nagyon ajánlom neki, hogy lassítson le, mert ezt már kezdem zavarónak találni. Mázli, hogy nem idegesítőnek, mert akkor most nem nagyon merne megszólalni.
- Lassíts egy kicsit, rendben? - néztem rá figyelmeztetően, mivel hiába vagyok eléggé élet párti meg éppen fáradt, azért léteznek nálam is határok, amelyeket nagyon nem ajánlom senkinek, hogy irritáljon, mert a rosszabbik énemmel találkozhat. Nem, nem valami tudathasadásos énemmel, ennyire nem vagyok szerencsétlen, csak éppen dühösen jobb, ha senki nem akar megismerni tüzetesebben. - Az istenek szemében az én korom olyan, mint nálad az egy-két éves gyermekeké, de attól még pontosan tudom, mennyi is vagyok, mert a korral a szabályaink is változnak kissé. - és igen, sikerült megint elkerülnöm a konkrét válasz adását, ha pedig tovább kérdezősködik, akkor sem fogja megtudni, mivel egy egész sor ehhez hasonló sejtelmes megjegyzés van még a birtokomban, amelyeket ezer örömmel nyújtok át neki, ha érdekli. - Egyébként a halál nem kerüli el az istenem világát, meg lehet ölni őket is. Ha jól emlékszem, ma már említettem, hogy ha nem lennének erre szabályok, akkor engem a saját apám intézett volna el. A különbség az, hogy csak bizonyos sérülésekbe halhatunk bele. Idegenkedik az istenek egy része is Dremertől. Én pont nem, mert a halál kapuja számomra olyan, mint egy menedék, ahonnan én vissza tudok jönni, de kevesen jönnének utánam. - talán már ezt gyermekként is éreztem, hiszen nem féltem a kutyáktól, Cerberustól és társától, amikor a közelükbe kerültem. Igaz, hogy ártani tudtak volna nekem, de inkább mentem oda és Dremerhez, mint a saját apámhoz, amely sok dolgot elárul olyanoknak is, akik nem ismernek sem engem, sem pedig a családi helyzetemet. Hiába, semmi sem lehet tökéletes...
- A halandókat nem nagyon ismerem, mivel az ő idejük túl gyorsan telik ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjak. De a nimfák egyfajta családot jelentettek nekem gyermekként, őket nem hagyom el és természetesen fájt, amikor a legjobb barátnőim közül több is meghalt egy támadás során. A halál az ő életük része, ezt el is fogadom, de nem bírom végignézni... - ebből a szempontból, mint volt kedves ma az apám már a fejemhez vágni, még mindig egy sérülékeny gyerek vagyok, aki soha nem lesz képes megvédeni magát. Szerintem csak hiszi, anélkül is lehet komoly sérüléseket okozni valakinek, hogy megölnéd azt, én pedig nem fogom elfogadni, hogy vér tapadjon a kezemhez valami miatt. Köszönöm szépen elismerem, hogy nem vagyok a legerősebb, de ha az erő olyan kegyetlenséggel jár, mint amilyen neki van, akkor ezer örömmel mondok le róla bárki részére, aki kéri ezt...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-20, 5:33 pm

*Mikor Akahana rászólt, hogy lassítson le, akkor megállt. Nem szólt többet, csak várta, hogy feleljen a kérdéseire az istennő. Jól van, úgy tűnik, semmiképp nem akarja bevallani a nő a korát. Alex el is vigyorodik egy kissé gonoszkásan.*
~ A kis vén banya...~
*Mikor felhozta a nő Dremert, akkor máris lefonnyadt a vigyor az arcáról. Nagyon nem bírja annak a képét. Talán még jobban utálja őt, mint a káosz istenét. De nem tudja miért. Talán mert volt olyan béna, hogy hagyta ellopni a kaszáját. Jah, tényleg, erről lesz még egy kérdése. De hallgatja tovább Akahanát. Egész jól megválaszol mindent, csak a buborékot hagyta ki Sternből. Egy darabig csend volt, majd így szólt.*
- Értem. Szóval az istenek elvileg meg tudnák ölni egymást...
*Gondolkodik hangosan.*
- Mondd csak! Dremer emlegetett engem valaha? Tudod... miután leordítottam a fejét. Nem volna jó, ha hajtana a fejszéje a fejem után. Jah, s ha már itt vagyunk. Nem tudod véletlenül, mikor halok meg?
*Kérdezi apró komikummal, mégis látszik a szeméből, hogy számára ez fontos. Azonban erősen sejti, hogy ha tudná is a nő a választ, nem mondaná meg.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-27, 7:28 pm

ALex nyilván nem éppen azzal a bizalommal van irántam, mint más felé tenné, de ezen igazság szerint akkor sem tudnák meglepődni, ha fizetnének érte. Isten vagyok és köztudottan a szeszélyes fajtából, így fogadni mernék, hogy ha lenne neki más választása, egészen biztosan nem engem kért volna meg rá, hogy vigyem vissza vandalanba. Amúgy is, azt nem tudom én neki szavatolni, hogy pontosan oda kerül, ahonnan elindult, csak részben tudom a távolságot belőni, így előfordulhat pár száz mérföldnyi távolság eltérés. Mondjuk az se olyan rossz dolog, tekintve, hogy átjuttatni a falon sem lesz egy sétagalopp, ráadásul pedig sárkányként pár perc alatt képes lenne megtenni a különbözeti távot. Egészében szerintem igazán nem lenne egy nagy probléma belőle, csak sajnos nem tudom már most, azonnal leszállítani. Igazság szerint ilyenkor tudom nagyon utálni a kedves képességeim korlátait, de akkor is, inkább most találja ki, amikor egy órát kell vele még nagyjából töltenem, mielőtt képes lennék elvinni, mert nappal nem olyan biztos, hogy ugyanilyen vidáman egyeznék bele ebbe a kérésébe. Oké, tartozom neki, mivel megtett nekem valamit, amikor bajban voltam, de attól még vannak bizonyos határok, amelyeket nem lépek át. Szerencsére most ezekre nem volt szükség sem, de nagyon örülök, hogy még elfogadható dolgot kért. Nem szeretem, amikor sarokba szorítanak, ez az ígéret pedig megtehette volna, ha valaki olyannak ajánlom fel, aki ennél sokkal merészebb. Mondjuk ez utóbbinak egészen biztosan érdekesen teljesítettem volna a kérését, hiszen amire nincsenek kikötések, azokat nem lehet megkérdőjelezni sem, ha másképp csinálom. Nem szokásom ezt megtenni, de senkinek nem fog ártani, ha néha rendelkezik az ember egy kis leleményességgel is.
- A kortól függ, az idősebbeket még a halál sem tudja egyedül elpusztítani... - éppen ezért vannak szabályok a világunkban, az istenek ugyan meghalhatnak, de ahhoz több másik isten összesített ereje is kell, így nem teheti meg senki, hogy egyedül kezd partizánakcióba. A fiatalokat pedig nem lehet elpusztítani, hacsak nem követnek el valami hatalmas bűnt, hiszen az erejük korlátai egyben védik is őket és életben tartják, amíg el nem érik a felszabadulási kort. Nem éppen a legátláthatóbb rendszer ez, azt elismerem, de ebben a világban elég jól működik a legidősebbek születése óta, így senkinek nincs oka ezt megkérdőjelezni, soha. Egyenlőre én se teszem meg, hiszen benne vagyok, de akkor is alig várom, hogy kikerüljek ebből a helyzetből.
- Téged említeni? Nem, szerintem azt hiszi, elintéztelek alaposan... tudja, hogy nem rajongok a sárkányokért, azért hagyott ott velem, teljes lelki nyugalommal. - válaszoltam neki elgondolkodva, miközben felidéztem az arcát, már ami látszott belőle, amikor nem sokkal utána én is megjelentem az alvilágban, hogy a magam részéről jól kiosszam a káoszt. Nem mondom, rég voltam olyan dühös, de akkor mindent megért a tombolás, amire lehetőségem nyílt általa. Ráadásul elég hangos volt, hogy az érintett egy vidám halláskárosodás keretében szenvedje el a további büntetését, ami nem lehetett neki sem túl kellemes, tekintve, hogy Dremer velem ellentétben nem ismeri az irgalom szó jelentését és már teljesen ura az erejének is. Furcsa, azóta sem tudom, hogy Haleran kiszabadult-e, de nem is nagyon érdekel a dolog, amíg betartja a feltételemet, és jó távol marad tőlem, lehetőleg a világ másik felén. - Egyébként pedig a halál idő pontját csak az tudja, akire vonatkozik... hacsak nem nekem kell majd téged megölni, fogalmam sem lesz róla, amíg be nem következik... - valószínűleg akkor sem, ha nekem kellene, mert tuti, hogy első dolgom lenne panaszkodni. Semmi közöm a kivégzésekhez, a vadászbalesetek is nagyon ritkák a közelemben, és ezzel azt hiszem, hogy mindent elmondtam, amit tudni kell. Nem fogok gyilkolni senki és semmi miatt, ahhoz még engem sem lehet eléggé felhergelni, egyébként pedig irtózom attól, hogy valakinek megrövidítsem az életét. Erről szó sem lehet még a közelemben sem...


//bocsi a késésért ^.^"//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-28, 11:15 am

*Csak biccent az első válaszon. Elég homályos, a lényeg mégis kitűnik belőle. Ha valaki nagyon meg akarja ölni a másikat, valamilyen módot találni fog rá. Nem szól semmit, végighallgatja a nőt. Felvonja a szemöldökét, mikor Akahana teljesen befejezte.*
-Hmm... teljesen nyugodt? Akkor miért nem intéztél el alaposan?
* Kérdezi mosolyogva. Azonban meg is nyugodott, hogy egy másik majdnem hallhatatlan, aki maga a halál ura, nem kívánja halálba küldeni a sárkányunkat. Egy gonddal kevesebb. Mert egy ősi sárkány elől még el lehet rejtőzni Vadalanban. De egy isten elől? Főleg a halál istene elől senki nem rejtőzhet. Nagy súly esett le a szívéről, az biztos. *
- És kire vonatkozik az időpont? Hát nem rám?
~ Bár nem biztos, hogy jó lenne tudnom, mikor is találkozok újra személyesen Dremerrel, s élhetek a világában az örökkévalóságig. ~
*Kis csend következik, ha Akahana válaszol, s utána újra megszólal Alex.*
- Akahana. Mért vagy itt? Úgy értem... Sokat látlak téged. Bár volt szerencsém vagy épp nem szerencsém találkozni rajtad kívül még három... vagy tán négy istennel is, de egynél többször senkivel sem. Csak veled. Miért vagy itt a halandók világában mindig, s miért nem élvezed az istenek világát, s lógatod a lábad kényelemben naphosszat?
*A kérdés komoly. Igazából ezen a kérdésen és válaszon múlik, hogyan is áll Akahanához, mint istenhez. *

//No problem... van valami akció ötleted? Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-11-28, 6:20 pm

Azért megkönnyebbülés is van benne, hogy Alex még mindig hisz a határnak a létezésében, amely képes elválasztani az én türelmemet a tombolástól, bár nem hiszem, hogy valóban lenne ilyen. Nálam általában az érzelmek, amelyek teljesen ellentétesek, már régen összemosódtak, hála annak, hogy nem tanultam meg különbséget tenni közöttük gyermekként. Nem mondom, hogy szeszélyes vagyok, de abban egészen biztos vagyok, hogy mindenki, aki csak egy kicsit is ismer, úgy gondolja, a kiszámíthatatlanságomnak aztán nincs határa és meg is tudom érteni ezeket a gondolatait. Mindenkinek megvan a maga rossz tulajdonsága, én akaratlanul is rá tudok találni a fájó pontokra, ráadásul minden külső segítség nélkül megy ez, ami a mai világban éppen elég ritka dolog, hiszen mindenki már megtanulta védeni azt, amije van és elrejteni. Nekem is szükségem volt erre, csak én éppen legtöbbször az érzelmeimet védtem meg alaposan, ezért nem is érthetik a legtöbben, hogy mi alapján hoztam meg a döntéseimet. Ráadásul kicsit másképp is működik az értékrendem, mint a legtöbbeknek, hiszen az alapvető dolgokat, mint amilyen a család fontossága, az életben nem tudtam megismerni teljesen. Számomra ők csak egy elvárásokkal teli világot jelentettek, így sokkal többre értékeltem a barátságot és a megértést, mint egy olyan helyet, ahol a szavaknak csak jelképesen van értelmük és a legtöbbször nincs is alapjuk vagy mélyebb mondanivalójuk. Mindenkinek vannak dolgok az életében, amelyet meg akar védeni, legyenek azok bármilyen kicsik és jelentéktelenek is, nekem pedig éppen ez a rész az, amelyet a legjobban értékelek.
- Mert sokkal jobban érdekelt akkor Haleran... hetekig járt miattam az arcán sebhellyel... - válaszoltam teljes lelki nyugalommal, hiszen ha káosz nem húzott volna fel annyira, akkor biztos vagyok benne, hogy a sárkány sem lett volna rá érdemes, hogy ilyen könnyen megússza, amit tett. Azt még meg tudom érteni, hogy lenéző volt velem, hiszen nem tudta, hogy isten vagyok, de milyen jogon oktatott ki engem és Dremert, ráadásul pedig kezdett akcióba, amelynek hála Cerberus majdnem az embereknek támadt. Megmondtam neki, hogy a kutya az enyém, hiszen megölni nem lehet, a sebek pedig csak felhergelték volna, de nyilván számára megalázó volt, hogy a vadászat istennője képes kezesbárányt csinálni egy állatból. Pedig pont nekem nem nehéz ez, a legtöbb lénytől ők komolyan félnek, hiszen érzik bennük az erőn kívül a romlottságot is. - Attól függ, természetes halál esetén csak Dremerre, erőszakosnál arra, aki hivatott, hogy elintézzen... - nekem pedig egyikhez sem lenne sok közöm, hiszen nem a tisztem megkönnyíteni a haldoklót elválását ettől a világtól, hála a jó égnek, ugyanis azt nem hiszem, hogy kibírnám, ráadásul ahhoz sincs sok közöm, hogy ki öl meg kit, hiszen a vadászat nem vonatkozik emberre, csak állatra. A többi más dolga, nekem pedig eszem ágában sincs az ilyenekbe beleavatkozni, hiszen mindennek megvannak a maga határai és végletei is.
- Mert gyűlölöm azt a világot, amelyet a legtöbben ilyen nagyon irigyelnek... - válaszoltam miközben éreztem, hogy akaratomon kívül megvillan vörösen a szemem. A fenébe, valahogy mindig sikerül így járnom, hála a kedves jó anyám hagyatékának, ha dühös vagyok, olyan szép vérszínűvé válik, hogy a legtöbben azonnal elmenekülnének előle. Nem vagyok fúria, azt nem lehet rám mondani, de határozottan van jele annak, hogy eggyel kapcsolat van köztünk, méghozzá rokoni kapcsolat. Nem fogom lesütni a szememet, ha eddig nem ijedt meg tőle Alex, akkor azután sem fog, hogy megmutatom az egyetlen jelét a vérem eredetének. - A legtöbb isten évezredekkel idősebb nálam, így soha nem volt kortársam. Anyámtól az életemen kívül csak tudást kaptam, apám pedig nem volt képes elviselni a jelenlétemet, így mindig másokra bízott. Az első hely, ahol szeretetet is kaptam, Eloran erdeje volt. Lehet, hogy ez a világ romlott, de az őszinte ellenség még mindig jobb azoknál a kétszínű lényeknél, akik ezt a világot irányítják. A helyem nekem is megvan, de egy ilyen élet nem kell... - egyébként sem hiszem, hogy túl könnyen le tudnák a legtöbben nyelni a származásomat, hiszen mindennek megvannak a határai. A bátyám, Roober születésekor még léteztek mentségek, amelyek megkímélték, de az én jelenlétem már egyenlő volt a legnagyobb viszály kirobbanásával, amelyre csak számítani lehetett. A fény, a tiszteletre méltó istenség nem a feleségétől kap gyermeket, aki ráadásul lány, és valószínűleg az anyja legjobban sikerült veszekedését generálja...

//igazság szerint nincs sok ötletem, hacsak nem akarsz rám szabadítani valami részeg fazont...//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-12-13, 6:42 am

*Felhúzta a szemöldökét, mikor az istennő azt mondta, gyűlöli a világát, ahova tartozik. Majd megvillan a szeme vörösesen. Alex pupillái a meglepetéstől összehúzódnak egy pillanatra, de nem mozdul, előre dőlve hallgatja Akahanát. A szemébe néz, s úgy figyeli válaszát s arcát. Amint befejezte, hátradőlt, de nem vette le tekintetét a nőről. Majd elereszt egy mosolyt.*
- Nem gondoltam volna, hogy pont egy isten gondolkodik úgy, mint én. Nem szereted a kétszínű isteneket? Én alapból nem szeretem, s nem tisztelem az isteneket, mert mind kétszínű. Talán még az is, aki átsegített...-
*Előre dől.*
- ...hisz nem tudhatom, hogy miután áthozott Lanuriába, nem az volt-e a következő feladata, hogy valakit bosszantson. Vagy ha valóban a víz istennővel találkoztam itt az oltárnál, akkor sem tudom, hogy nem fulladt-e valaki a vízbe miatta. Ezért van az, hogy nem tisztelem az isteneket. Mert nincs miért. Csak mert nagyobbak nálunk? Mert kihasználhatnak és megölhetnek? Tegyék. De tiszteletet tőlem nem kapnak. S ha úgy tetszik, akkor az indokom az, amit te mondtál. Hogy rólad mit gondoljak, azt nem tudom. -
*Újra hátradől.*
- Más vagy, mint a többi, inkább ember, de ez valószínűleg sorsod miatt alakult ki. Talán te is kegyetlen volnál, s a lábadat lógatnád az istenek otthonában, ha vannak kortársaid, vagy ha pár ezer évvel korábban születsz meg. Jobban vágysz arra? Szeretnéd, ha kicsit korábban születtél volna? Szeretnéd, hogy egyenrangú elfogadott isten legyél a többiekkel együtt? El akarod érni, hogy tiszteljenek, megbecsüljenek és szeressenek? Vagy talán jobb, hogy így alakultak a dolgok? Ha engem kérdezel, én örülök, hogy erre a sorsra jutottál.-
*Miután befejezte mondandóját, kicsit körbenézett a kocsmában, majd újra Akahanára tekintett. Ahogy a nő kinyílt előtte, most ő is kinyílt. Lehetett volna óvatosabb, most az istennő akár meg is ölhetné e kijelentése miatt, hogy nem tiszteli az isteneket. Bár tartozik neki a nő, így ha meg is akarná tenni, nem most tenné. Legalábbis reméli a sárkány, mert még el akar jutni Vadalanban megérteni önmagát s kérdéseit.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2011-12-25, 9:21 pm

Alex gondolkodása nagyon hasonlít az enyémre, bár, lerí róla, hogy még soha az életben nem sikerült neki közelebbről megismernie az isteneket. Neki csak amiatt vannak elképzelései a természetükről, amit lát, de nem próbálta soha jobban megérteni a tetteik okát. Én magam jellemeztem a felsőbb lényeket kétszínűnek, mert nagy részük valóban az, a többi pedig pont a másik végletig jutott el ebben a világban, kegyetlenül őszinte és kíméletlen. Nekem ez utóbbi jobban tetszik, hiszen a világ tényleg nem csak az istenek miatt olyan, amilyen és nem csak ők tehetnek a hibáiról. Egyre inkább hiszem el egy ilyen helyen élve, hogy nem is akkora baj, hogy saját magamat sikerült kivonnom ennek a helynek a működtetéséből és persze a benne lévő gonosz kordában tartásából. Mire én megszülettem, a világ lényeinek nagy részét és a természetet is felosztották maguk között a felsőbb erők, így számomra nem maradt más, mint az, ami másnak nem kellett. Nem mondhatni, hogy nekem nem tetszik, két olyan hely is van, amelyet rajtam kívül senki nem tud megközelíteni. A Holdat évszázadokkal ezelőtt már megpróbálták uralmuk alá hajtani az istenek, élén az apámmal, de úgy tűnik, én voltam hivatott az uralmára, így nem sikerült nekik. Így most van egy világ, igaz nem élő, de messze ettől a helytől ahhoz, hogy oda bárki is el tudjon jutni, ráadásul pedig elég közel, hogy szemmel lehessen onnan a dolgokat tartani, és ide a tudtomon kívül senki nem fog soha megérkezni. A hold egy menedék lesz, örökre, ahol rajtam kívül senki nem tud megjelenni, és talán ez a tudat az, amiért én nem lennék képes lemondani róla. A másik erő, amit a kedves szüleimtől kaptam, nem éppen a leghatásosabb, a vadászat részben az állatok feletti uralmat, részben pedig az emberi fegyverek irányítását jelenti, melyeket külön-külön nem hajt becsvágy, kapzsiság és hazugság, így nem kell érintkeznem ezekkel, amíg a feladataimat végzem. Talán ez a tudat nyugtat meg leginkább, hiszen soha nem tudhatom, mi vár rám, de abban biztos lehetek, hogy az állatokat az ösztöneik vezérlik, így nem árulják el azt, aki segít rajtuk. A gondolkodó lényekről ugyanez már nem mondható el, ami azt illeti, eléggé könnyen rá lehet őket venni, hogy váljanak önzővé és foglalkozzanak kizárólag önmagukkal. Alex szemmel láthatóan ezt a részt már tapasztalta és nem is olyan rossz módon átvonatkoztatta az istenekre. Nem is tévedett vele olyan nagyot. Az más dolog, hogy engem nem tud hova tenni, hiszen az én felfogásom még évtizedekig megfelel egy tinédzserkori lázadásnak is, így eléggé meghatározhatatlan mások szemében. A sajátomban elég stabil, de az más dolog.
- Engem nem a születésem ideje alakított, hanem a körülményei, a családom. Ha korábban születek sem változik semmi. Az vagyok, ami, a megbecsülésről soha nem is álmodhatok az istenek szemében, egyedül azok képesek rá, akik jól ismernek. Ahhoz, hogy valami változzon, a szüleimet kéne megváltoztatni, akkor viszont már nem én lennék. Ebből a szempontból a kérdéseid értelmetlenek, mert a változással én magam vesznék el... - próbáltam rávilágítani Alex előtt, hogy nem mindig azok a körülmények a fontosak, amelyeket elrejtettnek vél az ember, hanem a felszínen lévők is okozhatnak valakiben elég mély sebeket. A sajátjaimat ismerem is, ahhoz túl súlyosak, hogy ne vegyem észre őket, de próbálom egyszerűen saját magam bekötözni, hogy legalább legyen esélyük a gyógyulásra. Hegek maradni fognak, arra már felkészültem, de a többire nincs szükségem, ráadásul felesleges reménykednem is benne, hogy egyszer végre valaki képes lesz nyom nélkül eltüntetni őket. Ahhoz minimum csoda kellene...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2012-01-04, 11:02 am

*Alex elgondolkodik. Sors, körülmények, család... különös, és fájó fogalmak ezek számára is. Tud arról, hogy a faluban sok mindenkit megölt, tud arról is, hogy az arénában azért volt kegyetlen, hogy az ott megszerzett pénzt a falunak adja, és azt is tudja, hogy volt egy tűzeset, amiben szülei meghaltak, mármint nevelő szülei, ugyanis kiderült, hogy ő sárkány. Így arra is válasz ez, hogy miért is ölt annyi mindenkit tudattalan állapotában. Szeme elsötétül gondolkodása közben, majd elmosolyodik.*
- Helyes. Akkor ismét csak azt tudom mondani, amit előbb. Én örülök, hogy erre a sorsra jutottál. Lehet, hogy te ennek annyira nem örülsz... de hát, te mondtad, ha nem így alakultak volna a dolgok, már nem te lennél. Az istenek megbecsülése? Csak azt mondtad, nem lehetséges, de nem feleltél arra, hogy te magad mit szeretnél. De legyen így. És ha ez megnyugtat, bár ki vagyok én, hogy az én véleményem számítson egy istennek, én megbecsüllek. Főleg gondolkodásod miatt, és mert nem kedvelnek sz istenek. Akiket nem kedvelnek az istenek, az nekem a barátom.-
*Kacsint egyet.*
-Éjfél van már.
*Fejezi be egy másik témával. Biztos benne, hogy eltelt az a bizonyos idő, amit várni kellet.*
- Ha nincs más mondanivalód, akár indulhatunk is. Ne haragudj rám, de sürgős elintézni valóm van Vadalanban s alig várom már, hogy ott legyek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Akahana
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 1106
Munkahely : Holdistennő és a vadászatok segítője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2012-02-09, 8:06 pm

Alex szemmel láthatóan figyelt rám, de vagy szándékosan nem akarta megérteni a szavaim mögött megbúvó érzelmeket, vagy elejétől kezdve túl fiatal ahhoz, hogy felfogja őket, így olyan reakciókat váltanak az ilyenek ki belőle, amelyeket én is nagyon szívesen megnéznék egyszer magamon. Ez a fajta gondtalanság hiányzik az életem egy részéből, ami neki megvan, hiszen nekem még mindig ott vannak a fajom szabályai, amelyek alól akkor sem tudok szabadulni, ha nagyon-nagyon szeretném ezt megtenni valamikor a közeljövőben. Igazság mindennek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, istenként olyan dolgokat láthatok, tanulhatok és ismerhetek meg, amelyekre senki más nem lenne képes, ugyanakkor olyan erősen próbálnak gúzsba kötni az idősebbek, hogy a gyengék nagyon könnyen össze tudnának törni a súly alatt. Mindig, mindenkire érvényesek a szabályaik, függetlenül attól, hogy honnan jött és természetesen mire képesek, kivételek pedig nincsenek semmilyen esetben. Ez az általánosan elfogadott vélekedés, amelyet azonban nyilván valóan valaki olyan alkotott meg, aki még azelőtt élt, hogy a legtöbb isten megszületett volna, mert ezek a feltételek már régen elavultak a világban. Itt már az istenek csak az alapvető szabályoknak akarnak megfelelni, a többin egyszerűen keresztül néznek és nem érdekli őket, ezzel mibe taposnak bele. Talán ennek is köszönhető, hogy anyám olyan, amilyen, ráadásul pedig a bátyja sem sokkal jobb nála, őt is nagyon tudom utálni, mikor kedve támad játszani mások életével. Olyan, mintha azt akarná, hogy azok az életek csak egyszerűen maguktól véget érjenek, szinte öngyilkosságba üldözi a tulajdonosaikat. Csak éppen az ugye sehol nem számít behatásnak, hiszen ő nem tett "semmit", és ez egyike valóban meg is történt régebben. Vagyis az események változnak, de attól még a tények továbbra is tények maradnak.
- Menjünk, most át tudlak vinni, később ez már nem olyan biztos... - tettem hozzá, majd a köpenyt eligazgattam magam körül, hogy az alatta rejtőző rémálom ruha egy része se látszódjon ki belőle és felálltam, hogy távozzak. Kicsit feltűnő jelentség voltam ezen a helyen, ahol a nők jelenléte nem túl gyakori, de annyit csak elértem, hogy kevésbé rám figyeljenek. Ennek ellenére jobb lett volna minél előbb eltűnni, így amint lehetett, egyszerűen kiléptem a fogadóból és az erdő széléhez mentem, ahol már biztosan nem láthattak minket az ablakból sem. Ez a hely tökéletesnek nézett ki a próbálkozásaimra. - Azt hiszem, csináltál már ilyet, így tudod a szabályokat. Fogdd meg a kezem, szemet becsukni, és amíg nem szólok maradj így! - jegyeztem meg, miközben erősen koncentrálni kezdtem, hogy őt is képes legyen testileg magammal vinni Vandalanba, annak ellenére, hogy sárkány. Nagyon lassan csináltam mindent, kétszer is ellenőrizve a dolgokat, miközben a testünket olyan állapotba hoztam, amely képes volt áttörni a Lanuria köré húzott védelmi hálón. Nem volt könnyű a dolog, engem az alkotás még csak átengedett volna, de Alexszal együtt meggyűlt vele a bajunk, minek hála jó két percig tartott egyszerűen átjutni rajta, és olyan érzésem volt, mintha egy szűk résen akarnánk átjutni. Viszont sikerült, végül csak készen lettem és képes voltam egy stabil helyet találni, egy földnyelvet, ahol földet is érhettük. Kissé kifáradtam, mire a testét is visszaadtam, így biztos voltam benne, hogy nekem még lesz egy kitérőm a holdra, mielőtt visszatérek. Feltöltődni energiával az a hely a legjobb. - Ezzel megvolnánk, és ha megbocsátasz, nekem mennem kell! - szólaltam meg, miközben nagyon nem boldog arccal helyreigazítottam az elcsúszott köpenyemet, majd egyszerűen intettem neki és még mielőtt esélye lett volna bármit kérni tőlem, eltűntem...


//köszi a játékot, de ehhez már nagyon nem volt ihletem//


A hozzászólást Akahana összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2012-02-10, 6:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alex Ian Keegan
Vörös sárkány
avatar

Hozzászólások száma : 647
Életkor : 32
Munkahely : épp ahol

Character sheet
Nép: Sárkányok
TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2012-02-10, 9:19 am

*Akahana végre megfelelőnek látja az időpontot. Feláll, hogy kimenjen a fogadóból. Alex nem azonnal áll fel. Egy pillanatra megremeg a szíve, s csak lassan követi a nőt.*
~ Visszamegyek Vadalanba. Vajon akiket megkérdezek, tudni fogják a válaszokat a kérdéseimre? Vajon szívesen viszontlátnak engem az ottaniak? Vajon ott kellene maradnom? Furia biztos nem tud átjutni. Biztos... egyedül a hazámban lehetek nyugodt. Ott ráadásul elismert vagyok. Milyen lesz a többiekkel való találkozás? Az otthonommal? Több mint egy éve távoztam el onnan, senkinek sem szólva erről. Vajon megváltozott a környék? Olyanok még az arénai harcok, mint ahogy megszoktam?~
*Hirtelen ezer kérdés jelent meg gondolataiban, hirtelen valami gyermeki izgatottság lett úrrá rajta. Olyan, mint egy külföldi kalandos utazásból való hazatérés, mikor a gyermek sokat szenvedett, s sokat örült az utazáson, de jó lenne a menedékként megismert hazába visszatérni. Csak hát nincs senki rokon, aki viszont akarná látni. Mert azok mind halottak. Amiért meg jött, azt nem tudta megoldani, a célját nem érte el. Úgy jött el, hogy sejtette, sárkány. S bár erre bizonyítéka is van, azt nem tudta meg, hogy kik a szülei. És talán soha nem is tudja meg. Ki tudja?! Talán maga Furia az! Elég rémisztő lenne Alex számára. Rögtön el is képzel egy jelenetet, melyben Furia anyu megdorgálja valami hibájáért. A szőr is felállt Alex hátán e gondolatra.
Ennyi mindenen gondolkodott, mire ő is az erdő széléhez ért. Akahana szól most. A kiadott parancsokra a sárkány biccent egy határozottat. Reméli, gyorsan meglesz az egész. De Akahana lassúskodik. *
- Am... csináltál már ilyet?
*Kérdezte csukott szemmel, mikor érzékelte Akahana körülményeskedését. Olyan hosszú ideig tartott az egész, ráadásul mikor biztosra elkezdődött az átutazás, már meg se mert szólalni Alex, nehogy megijedjen, ha nem jön ki hang a torkán. Vagy két percig tartott az egész, Alex kezdett bizonytalan lenni a dolgában.*
~Ejnye! Ha emiatt a nő miatt hullok atomjaimra, s halok meg, akkor lefejezem magam! Ekkora szívást! Ez a nő nem is csinálta még! Áhh... kit kértem meg?!~
*Nagy volt a kísértés, hogy kinyissa a szemét. De nem tette, mert elég szánalmas lenne, ha önnön hibájából halna meg. Végre talajt érez a lába alatt, s Akahana hangját, így kinyitja a szemeit. Látszik, sietős a dolga, de Alex még kinyög egy köszönömöt. Majd eltűnik a nő. A sárkány körbenéz, hogy ismerős-e neki a hely, de még felkiált az égbe!*
- Hé! bocs, de ne felejtsd! egy oda-vissza út volt megbeszélve!
~Vagy már ezt meg se hallotta? Maradni akarok, de előre kell terveznem. Kitudja, mi történik, ki tudja, én hogyan változtatom meg az akaratomat. Talán valamikor még vissza akarok térni... s ahhoz kell még egy utazás. Ha Thaloma megtudja, hogy visszatértem... kinyír...~
*Ismét körbenéz. Olyan különös érzése van. Mivel ismerős a környék, megérinti a honvágy nagyon erős érzelme. Szíve összeszorul, keze enyhén remegni kezd, s bizonytalanul indul el a megfelelő irányba.*
~ Mi vár rám itthon? ~

//Köszönöm a játékot! Ihlet nélküli hsz-ed legalább rövid volt. Wink Ne aggódj, engem nem bántottál meg ezzel. Razz Jó volt a játék, érdekes gondolatok voltak. Természetesen a későbbiekben biztosan találkozunk még. Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   2012-06-09, 8:40 pm

* Régóta már, hogy Lysával elváltak a Pirkadati fogadóban, hogy mindketten a saját útjukat járják.Azonban az idő múlásával egyre inkább rátört a hiányérzet. Addig érlelődött benne, míg az fogalmazódott meg benne, hogy nem tudok nélküled élni! Olyan jó a nő társasága, a hangja a mosolya. Sóhajt egyet miközben a fogadóba belép, reméli eljön és megkapta a levelet amit a madárkával küldött. Ebbe a fogadóba beszélték meg, hogy e szent szép napon újra láthassák egymást. Ami a munkát illeti dolgozott derekasan, meg a rejtett tartalékait előkotorta ez idő alatt. Most egy ideig nem kell attól félnie, hogy koldussá válik. Kinéz magának direkt egy olyan helyet ahol két személy fér el és különösebben el vannak rejtve a szemek elől.
~ Megannyi ajándékom van a számára. ~ Már előre mosolyog, mert amit ma fog tenni az biztosan mindkettejük számára fordulópont lesz. Helyet foglal azonban még nem rendel semmit csak alaposan szétnéz a kis zugból.*
~Ne várakoztass meg! ~ Reméli egy darabban van a nő és jól van. Sokat sóhajtozik az biztos. Kis pihenőt engedélyez magának így hátradűlve székén behunyja a szemét.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)   

Vissza az elejére Go down
 
Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 15 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 9 ... 15  Next
 Similar topics
-
» A Nagy folyó
» Hukuro Kaszás
» [Játékos Küldetés] A Kaszás Katakombája
» Nagy Naruto híd
» A nagy vízesés

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Keleti szeglet :: Valian - A birodalom fővárosa-
Ugrás: