LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 A város

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-04, 10:17 am

Bajba került Roobernek

Wicked Game



Örülök szavainak, az ágyhoz vezetve nem fekszik le, de leül mellém. Valahogy szét vet az öröm, még ha nem is nagyon mutatom magamon. Talán akkor, amikor azt mondtam, félek a szerelmétől, talán már akkor késő volt. Nem tudom... más különben miért fájt volna annyira a tudat, hogy itt hagyott? Vagy miért örülök annak, hogy még se tette? Hogy kezemért nyúl, fogja meg, hogy hajamba csókol, hogy a közelemben van? Nincs most erőm ahhoz, hogy magammal harcoljak, a hangja, hogy tartsak ki még mindig ott melegíti a lelkem. Kérdésére felpillantok rá bűnbánóan.
- Hála neked és a gyógyítóknak jól... De ha nem veszlek rá erre az útra, te nem sérülsz meg. - pillantok oldalára, majd sütöm le szemeimet. - Sajnálom. - kérek tőle bocsánatot halkan. Az persze szintén más kérdés, mi történt volna, ha ő nincs ott: valószínűleg vagy elkergetem őket a kronnal, vagy ha még is úgy alakultak volna a dolgok, akkor egészen biztos, hogy ott akkor a kezek nem álltak volna meg a kutakodásnál. A gondolatra kiráz a hideg lehunyom a szemeim. Eszembe jut, hogyan kezdett el küzdeni a férfi akkor, s ismét öröm gyúl bennem. Nem tenné ezt meg minden férfi. Halk sóhajjal döntöm arcomat a vállának, míg hideg kezem finoman szorít az övére. Az az érzés, amely körbe vett, mikor felébredtem, akkor zavaró volt annak tudatában, hogy nincs itt, de most... most olyan megnyugtató, mintha csak simogatna, védelmezően ölelne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-05, 2:13 pm

//Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*Az istenek figyelik, és most nem, mint társai teszik azt. Talán Helna is a közelben van, hiszen azon érzelmek, amelyek ébredeznek az elfben, s ki tudja, benne is…azok hozzá tartoznak, saját ereje, hatalma hatja át ezt a helyet. Ahogy az idő múlásával Nibelon elől sem igen maradnak rejtve dolgok, ahogy a végzet istennője, Ritalea is folyton jelen lévő erő a halandók, de még a halhatatlanok életében is.
Még az isteneknek is van végzete, ám ezt Ritalea óvón rejti még társai elől is.
Roober csak egyszer próbálta megtudni sajátját, ám az istennő magabiztosan, határozottan hajtotta el.
S ha itt tartunk a jelen lévő hatások, erők istenei mind-mind képviseltetik magukat, azzal, hogy Roober a halandó világba helyezte egy részét, ő maga is ezen hatalmak alá került.
Nem titkolhatja el tetteit az istenek elől, legfeljebb ideiglenesen szemet húnynak felettük.
Alseran jelenléte nincs most biztosítva, az éj sötétjében Akahana nézhet le rájuk.*
- A végzet mindenkit utolér, ha a dolgoknak meg kell történni, megtörténnek, akármennyire is hadakozunk ellenük.
*Válaszolja Elmiron, talán kissé kizökkenve szerepéből. Most nyugodt, sebe e pillanatban nem fáj, s a hideg ujjak is hamarosan felmelegszenek majd övéi szorításában.*
- Nem a te hibád.
*Súgja oda meggyőződését a vállára hajtott vörös hajzuhatagnak, s újra belecsókol az elf illatos hajába.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-05, 3:11 pm

Bajba került Roobernek

Wicked Game



Félelmeim és erőfeszítéseim ellenére is érzem, amit érzek, ezt a megmagyarázhatatlan kellemes érzést, azt, hogy szavaival álmodok, hogy ekkor érzem magam csak békében és nyugalomban. Remegő hanggal sóhajtok ismét, és hunyom le a szemeimet, miközben nyugtat és fejemre csókol. A világom romokban hevert, amikor a bálra mentem és senki nem tudott segíteni, csak ő. Furcsa, hogy egy ilyen vágy mire készteti az olyen ostobákat mint én. Sose hittem volna, hogy pont egy ember, hogy Ő "kell" majd nekem. Pedig én nem akartam szerelembe esni, mert tudom, ez a "világ" csak összefogja törni a szívemet... És még is. "- A végzet mindenkit utolér, ha a dolgoknak meg kell történni, megtörténnek, akármennyire is hadakozunk ellenük." Pontosan ezt érzem. Hiába hadakozom, játszom ezt az őrült játékot, még is arra terel engem, hogy így érezzek. Hiába a racionális gondolkodás, a tudás, nem tudom visszafogni azt, amely úgy közeleg mint a szél hajtotta viharfelhők. Esni fog, akarom vagy sem. Egy ideig némán élvezem a csendet, merengek azon, hogy mi lesz. Aztán persze korholom magam. Túl sokat tekintek előre. Ha valaki állandóan a múltat nézi, nem lehet jövője, s ha valaki a jövőt fürkészi, oda a jelenje. Felpillantok a férfire, a szemeibe, a fáradt, sápadt arcra, fürkészem, érzelmeim kavargása kiülhet tószín szemeimbe, de végül határozottá válik, végül gyengéddé simul. Szabad kezem emelem ismét arcához és simítom meg ujjbegyeimmel, oly puhán és óvatosan, mintha csak most érnék hozzá először, mintha csak attól félnék, hogy ha ettől erősebb lesz érintésem, akkor elillan. Ajkaira pillantok, s lassan hajolok oda hozzá, hogy egy ugyan olyan apró, szinte leheletnyi csókot adjak ajkára, mint amilyen az érintés volt. Ahogy az is, ez is egészen más, mint az eddigiek. Nem szenvedélyes, nem elkapkodott, vagy csábító, ezúttal nem csak a mézesmadzagot akarom húzni előtte. Ez már a harc megadása, az bennem zajló érzelmek elfogadása, amelyet így, óvatosan, félve közvetítek felé. Félve, mert talán nem talál viszonozásra, de úgy érzem, megéri a kockázatot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-06, 9:32 am

//Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*Habár az istenség nem annak szánta, szavai talán újabb lökést adnak az elfnek, hogy felé közelítsen.
Ő csupán saját tetteinek válaszaként tette, utalva arra, hogy a haramiák így is, úgy is támadtak volna akkor, bárki megy arra. Ritalea úgy hozta, hogy épp Daxa és Elmiron voltak azok a valakik.
A csend leszáll közéjük, mintha egy isten csettintett volna, mely után megszólalni sem lehet.
Ott ülnek egymásnak dőlve, a két sebesült.
Daxa végül megmozdul, s a férfira néz.
Elmiron visszanéz rá, bele azokba a kék szemekbe. Talán egy könyvet is meg lehetne tölteni a bennük hullámzó érzelmekről, valóban olyan, mint egy tó, melyen a szél hullámverést kelt.
A férfi az arcát simító kézre nem moccan, továbbra is a nő szemeit nézi, azokat a szemeket, amelyek ebben a pillanatban már lejjebb néznek, s a pillantásból várható, az, ami történni fog.
Az elf lány az északi nemes szájához hajol, ahová ajkaival pihekönnyű csókot ad.
A férfi is érzi ezt a pillanatot, s ujjainak külső felével megsimítja a nő szabad kezét, szájával viszonozza a finom csókot könnyedén, óvatosan, mint aki egy apró virágot szagol, attól félve, hogy érintésére eltűnik onnan.
Viszonzásra lel, s ebben a pillanatban az éteri világ isteni régióiban Helna elmosolyodik.
Roober érzékeli az örvénylő, folyton változó energiákat, a rezgéseket, amelyek át-meg átszövik a nem anyagi világot is, ahol az istenek lényege lakozik.
Az öreg Nibelon is figyel, de csak a sárkányisten tudja, mennyi nézője is van ennek jelenetnek, ami a szobában a halandó bőrbe bújt isten és a halandó elf között zajlik.
A sárkányisten, ha anyagi teste lenne, most úgy állna a többi isten között, összefont karokkal, szigorú pillantással, mint aki tanulmányozza a történéseket, jóllehet, valójában egészen másképp áll hozzá.
Érdekes pillanatot él át, halandó testében. Ő, aki sokkal többet jár a halandók anyagi világában, mint isteni társai, tudja, minden ilyen pillanat egyedi és megismételhetetlen.
Más kérdés, megéri-e olyan dolgokba avatkozni neki, amelyek saját fajtájának szabályai ellen valók….*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-06, 10:36 am

Bajba került Roobernek

Wicked Game



A pillanat amelyet megélek.. Nem is tudom, valamiféle katarzist indít bennem. A puha, félő érintések, a rövid és könnyed csók, amely még is több érzelemről árulkodik, mint az elsőre tűnik.. Az eddigi kavargó érzelmi viharaim kezdenek lenyugodni, ki simulni. Csillogó szemekkel pillantok fel rá ismét. Ez olyan perc, amelyet életem végéig őrizni fogok magamban. Nincs szükség szavakra, hogy beszéljünk. Leengedem kezem arcáról. Fáradt sóhaj hagyja el ajkam. Nem lehettem túl sokat kiütve, ha Elmiron nem rég ért vissza a parancsnokkal. Órák talán... A kevés kikapcsolt idő azonban nem volt elég, hogy feltöltsön, még ha az álmom oly békés és nyugtató is volt. Elmiron pedig főleg fáradt lehet, ha azóta nem pihent.
- Pihenned kellene... - Mondom halkan, halovány, talán kissé gondoskodó mosollyal, arcát fürkészve. - A lábadon alig állsz... - Folytatom ugyan olyan hangerővel, s megsimítom kezét, amely az övében pihent eleddig.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-07, 4:04 pm

//Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*Amilyen mértékben nyugszik meg a lány a csendes pillanatok között, olyan mértékben nő a nyomás az istenségen az anyagi világ mögött.
Bizony nem egy dolgot megtett, mi nehézzé teszi számára.
Lehetne talán vitatkozni, melyik valóság is a valósabb, ám hiábavaló próbálkozás lenne, hiszen egyik is, másik is az.
Roober, az isteni szférában tisztában van azzal, mi vár rá, halandó képpel élve fejét meghajtja, s vár, kivár, összefont karokkal, hogy eljöjjön, minek jönnie kell.
Ám a halandó testbe bújt Roober, másképp tesz. Jól számol az elf, valóban nem sokat volt eszméletlenül a férfi, lényegében amint ellátták, hogy kímélje a megpróbáltatásoktól a nőt, maga óvakodott ki a kórházból, kihasználva az őrök figyelmetlenségét, s azt, nem számítottak a sebesültek szökésére.
Eljutott az őrparancsnokig, s beszámolt neki a támadásról, amely után menekültek Norlan kapujáig a város határától. A parancsok, ismerve ven Gondort, s családját, maga kísérte vissza az ifjú, sebesült nemest, egyúttal leteremteni az őröket, akik mellett még egy sebesült férfi is észrevétlenül kijuthatott az ispotályból
- Meglehet…ám rád is rád fér még.
*Néz vissza a nemes a nő kék szemeibe.*
- Megengeded, hogy itt….?
*Pillant előbb a nő kezét simító kezére, majd Daxa ágyára, melyen nem is olyan régen még ő pihent.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-07, 9:20 pm

//Bocsi az alkalmatlankodásért, ha úgy tetszik, ez a szál másik síkon fut, és Roobernek ment Smile//

*Az idő szálai megremegnek, ahogy uruk, Nibelon hanyagul zsebre tett kézzel megjelenik. Ezen síkon akár halandó formában is jelen lehetnek, a halandók mégsem érzékelik őket. Tekintetét Rooberre villantja, aki, ha megjelenik, láthatja, ahogy az istenség megmutatkozik. Előtte.
Nibelon egy az öreg istenek közül, bár talán a legkevésbé érdeklik Lanuria dolgai.
Evolyran más tészta, azon vidékeken előszeretettel csavar egyet a halandók dolgain. Jó példa erre Hiswa, vagy a mindkét kontinensen aktív Aldo Barras.
Utóbbi mágus ügyei ebben a világban is legalább olyan kuszán alakulnak, mint a másikban. Azonban ezekben a pillanatokban nem ő a fő téma.*
- Azért halált okozni egy halandónak igencsak túl megy az általunk hozott minden határon, nem, Roober?
Nehogy azt gondold, hogy apád távollétében nincs más, aki figyelje ügyes-bajos dolgaid.
Máig sem fér a fejembe, hogy miért is élvezed úgy a halandók társaságát. Még ha azok felettébb szemrevalók is…a maguk módján.
*Teszi hozzá, lepillantva az ágyon ücsörgő párosra.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-07, 10:15 pm

Nagyon nagy bajba került Roobernek

Eurielle!



//Oksa, nem gond Very Happy//

Mikor megemlítem, hogy pihennie kéne, egyből rám gondol és arra, hogy az bizony nekem is kellene. Halovány mosolyt fakaszt, kérdése kissé meglep, ami csak tekintetem csillogásán látszódhat. Ennek ellenére végül ismét alig látható mosoly kerül az arcomra és aprót, lassan bólintok. Oda nyúlva megigazítom a párnát. Mind a kettőnk szerzett sebet az oldalán, szóval ha a hátunk kicsit alá van párnázva, a sebek nem húzódnak. Kicsit feljebb és beljebb ülök, lábaim felhúzom az ágyra, s felé nyújtom a kezem, mintegy jelezve, hogy feküdjön mellém, fejét hajtsa vállamra, mellkasomra, ahova jól esik. Viszonozni szeretném a kedvességét, s ha elfogadja a helyet, mit szavak nélkül kínálok neki, átkarolom őt két kezemmel. Fejem puhán hajtom az övére, kezemmel végig simítok arcán. Nem csukom be a szemem, a gondolataim akaratlanul is forognak. Fáradtnak érzem magam, de nem tudnék aludni. Az őrök szavai és az érzések, tapasztalatok keringenek bennem. Az érzések, a sebeim, és az, hogy csak úgy eltűnt az ágyából.
- Elmiron... nem érdemlek őszinteséget...? - kérdezem suttogva, pár perc múlva, hogy ha alszik, szavaimmal ne kelthessem fel. Nem érdekel, hogy ha hazudott, titkolózott. De ha már oda nyújtottam neki a kulcsot és elfogadta, akkor legalább had legyek biztos abban, hogy milyen embernek is adtam.
Ha nem válaszol, azt kell hinnem, hogy alszik. A sebbel, ami rajta van, és a vérveszteséggel nem nehéz ilyen hamar kidőlni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-08, 3:30 pm

//Nibelon és Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*Eljött hát az idő, amikor végre megmutatkozik előtte az első istenség. Gondolhatta volna, hogy Nibelon lesz az, s a sárkányisten maga is megjelenik ott. Összefont karokkal, s némán, komoran.
Az idő ura magától szokatlanul mellőz szinte minden manírt, egyenesen a tárgyra tér és, úgy tűnik, ez fontos számára.*
- Még te magad sem tudhatod, kinek, mi a végzete, Nibelon.
*Jegyzi meg csendesen, s mielőtt az idő ura válaszolhatna, az istenség folytatja is.*
- A gyilkolást nem én végeztem, még csak nem is halandó kivetülésem, azt egy haramia tette. Kétségtelenül volt közöm hozzá, amennyiben annak számít az önvédelem.
S ha azt hoznád fel példaként, hogy vezettem ezt az elfet…nos, idővel ő is meglelte volna ezeket a nyomokat. Mondhatni, nem sokkal lendítettem előbbre őt.
S nem hiszem azt, hogy Alseran távollétében bármit titkolhatnák, nem is áll szándékomban.

*Lepillant az ágyon folyó jelenetre.*
- Ez a halandó sem több a többinél, s ha elég időt töltenél a társaságukban, láthatnád, mennyivel érdemesebbek a figyelemre, mint azt gondolod.
Ahogy az anyagi világ is az, egyedi, s minden momentuma különleges.


*Mindeközben Daxa mellett ülve a nő igazít az ágyán, s lefekszik mellé. A férfi, talán most először hagyva egészen alávetett szerepben magát, mellé ereszkedik. Óvatosan, hiszen érzékeny helyen van sebe, s bizony az húzódik is kellően.
Megpihenve a nő karcsú testén behunyja szemeit a nemes. E pihenésre a testnek valóban szüksége van, s pillanat múlva nyugodtan lélegzik. Talán jobb is, hiszen ha hallaná a nő kérdését, ahogy az istenség hallja, talán oka lenne felháborodni a kérdésen, hiszen könnyen értelmezhető úgy, az elf szerint nem őszinte hozzá.
Ez pedig már a hazugság előszobája.
A suttogásra azonban felpillant, még nem volt elég mély az álma hozzá, hogy ne riadjon fel.*
- Mondtál valamit?
*Kérdezi álmatag hangon a férfi, megemelve fejét, s felnézve a nő kék szemeibe.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-09, 2:41 pm

//Daxa, Roober//

- Én nem is…de Ritalea igen. Talán megkérdezhetnénk őt..vajon ha Roober istennek nem viszket a lába köze, a banditára azon az estén ilyen halál várt-e?
Vajon mit szól a végzet úrnője?
*Nibelont valójában felettébb bosszantja, hogy a végzetet még ő maga sem képes kikémlelni, sőt magát az úrnőjét követni sem mindig. Azonban ilyen pillanatokban jól jön a végzet szálait uraló istenség társasága, amely valamely oknál fogva mégis késik.
Hiába van jelen Helna, aki a szerelemre gondolva tán még támogatja is az istenség, s a halandó közötti gyengéd szálak mind szorosabb feszülését, avagy Thaloma, ki a mágia jelenlétében jelen van mindenütt. Hiába tűnik fel még pár istenség, mégis, a végzet istennője távol marad.*
- Tudjuk, hogy szeretsz köztük élni, ez a te dolgod, de szabályainkat be kell tartani. Ebben nem ismerünk kivételt.
S ne tégy úgy, mintha nem tudnánk, a te szemedben ez a halandó különb! Látszik, mennyivel nagyobb figyelmet szentelsz neki, Roober!
Verinolban még elnéztem engedetlenségetek húgoddal, esélyt adtam, hogy javíts! Most rád hagytam, miként döntesz, ám te úgy viselkedtél, mint egy halandó kamasz!
*Nibelon elfordul, s elsétál, majd Daxa fejére teszi kezét. A nő talán érez, talán nem, az idő ura nem fogja vissza magát úgy, mint tette azt a sárkányok istene. Ha akarná, még az elf is évezredeket öregedhetne, ráncok szabdalnák arcát, haja megritkulnak, s ősz szálak futnának benne.*
- Talán megmondhatnád neki, hogy isten vagy. Egy azok közül, kiket ő megvet. Vajon akkor is ily gyengéden állna hozzád?
*Érdeklődik gunyorosan Nibelon.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-09, 3:50 pm

Bajba került Roobernek és a szigorú Nibelonnak

Ori medley




A hangom olyan volt, akár a lepke szárnycsapása, s még is felnéz rá a férfi, bár láthatóan már félálomban volt. Lepillantok rá, s látva álmos, és meggyötört arcát elnehezül a lelkem. Csak nem kezdhetek ebbe éppen most.
- Csak... jó éjt kívántam. - füllentem és magamhoz húzom óvatos, puha mozdulattal. Ujjaim finoman kezdik cirógatni tarkóját, fejemet hátra döntöm az ágy háttámlájának. Az ablak felé pillantok és kinézve a csillagokra valahogy az álmomat juttatják eszembe. Halovány mosoly kúszik arcomra, mikor eszembe jut az érzés, amit akkor éreztem... egészen addig, amíg meg nem érzek valamit. Ez nem olyan, mint Elmiron kisugárzása, ez ennél sokkal de sokkal ijesztőbb és hatalmasabb erő, amely mintha a fejemre szállna. Szemeim elkerekednek, ajkaimról eltűnik a mosoly, testem reszketve borzong meg, miközben zilálni kezdek. Úgy fürkészek körbe a sötétben, mintha csak valami bestia támadását várnám, egy gyenge őz, amely megérzi a ragadozó szagát. Attól, hogy nem látom, hogy mi okozza és hogy teljesen más, mint amit eddig "megszoktam" csak félelmet ültet a szívembe.
~ M-mi ez?! - egyik kezemmel elengedve a férfit már automatikusan nyúlnék oldalamra, de aztán mikor oda ér a kezem rájövök, hogy már egy ideje átöltöztettek, s ha nem tették volna se lenne már a tőr az oldalamon. Védtelennek, gyengének érzem magam... Szemeimet összeszorítva hajtom arcom Elmiron fekete hajába, újra oda nyúlva és talán kicsit szorosabban ölelve, mint aki rémei elől próbál elbújni, s mint aki a másikat is védeni próbálja ettől... Lehet, hogy már elaludtam, és álmodom ezt az egészet, csak nyugalom helyett most rémeket kapok?

//Ez ugye nem közvetett bünti lesz? Ne tessék tapizni! >o< XDD//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-10, 10:58 am

//Daxa és Nibelon, időn túli játék - apa nyomában//

*Elmiron a csendes szavakra behunyja szemét. Jól esik neki a puha, meleg, női test közelsége, a simogatás hajában.*
- Jó éjt, kedves…!
*Suttogja ő is, s álomba is merül. A halandó testet megviselte az út, s az éjjeli erőfeszítések, a vérveszteség, a harc, a fájdalom tűrése, s a sebesülten vándorlás Norlanon keresztül.
A várost jól védik az ősi mágusok varázslatai, bizonyos fajoknak a belépés tiltott is oda, ám a többi ellen nem marad más, mint az őrség, a katonák.
Eme őrség gondoskodik most, immár jobban biztonságukról, s a nő közelében a férfi végre nyugodtan dől ki.
Elmiron ven Gondor igen, ám Roober korántsem leledzik ilyen nyugalomban. A halandó testnek nem engedett gyorsabb gyógyulást, s ezúttal ereje egészen apró része maradt csak az emberi testben.
Karjait összefonja mellkasán, s szúrós pillantása ezúttal végignéz a jelen lévő istenségeken, majd megállapodik Nibelonon.*
- Beavatkozást tiltó szabályaitok téged is akadályoznak abban, hogy bármit is tehess e nővel.
S nem hinném, hogy tudván, mily élvezettel forgatod meg egyes halandók sorsát, s avatkozol egész csatákba…mint Soreleynél nem is oly régen…

//Evolyran nagy csatája, egy kis, letelepedett harcosok alapította falu mellett, ahol a Sötét úr fia, Morion, majd maga a Sötét úr is megjelent..egy bátor tünde, Hiswa önfeláldozása, s alkuja Nibelonnal kellett ahhoz, hogy az evolyrani erők végül győztesen kerüljenek ki a csatából a tét világuk sorsa volt//
Igazán nem sok jogod van engem vádolni, ha a halandók világában lelem kedvem!
*Villan Alseran fiának tekintete az idő urára. Eclair tétlen marad, hiába vár rá, hogy védje a hozzá tartozó halandót, hát marad majd ő. Természetesen nem is várhatja el, hogy ha ő keverte bajba Daxát, majd más húzza ki belőle.*
- Vedd hát le kezed az elfről, neki nincs köze ahhoz, mit én teszek!
S ha Ritalea megjelenik, döntsön inkább ő, mily módon avatkoztam a halandók világ lakóinak végzetébe!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-10, 1:39 pm

//Roober, Daxa - pedig milyenjó volt tapizni Very Happy //

*Az idő ura meglepettnek látszik, ahogy Roober éles szavakkal fordul felé. Nem szokta ezt a hangnemet a fény istenének fiától. Akahanától már természetesebb, ám Roober simulékonysága eddig mindig megmutatkozott, s megóvta a sárkányistent a felelősségre vonástól. Nem úgy, mint testvérét, ki töltött már időt büntetésképp Dremernél is, ám a lázadó istennő még szinte gyermek a sárkányok urához képest.
Nibelon leveszi kezét Daxa fejéről, s arrébb sétál. Vajh, mily kevés időbe telne ismét visszaforgatni az időt egészen a Nemesi udvarházig, tán az erkélyig, hol Roobernek lehetősége lenne kihátrálni mindezen dolgok elől?
Tán megtehetné, ám az idő istene nem kívánja újból kijátszani ezen lehetőséget.
Helyette vesz egy mély levegőt, majd szőke fejét megrázva, tapsolni kezd.*
- Szép előadás, Roober! Gratulálok, ez már felnőtt istenhez méltó válasz volt. Remélem, a felelősséget is ekként viseled majd!
*Világos szemei a sárkányistenre vándorolnak, míg a taps lassan megszűnik. A férfi ujját felemeli, mely körül az idő szálai felfénylenek. A helyiség erővel telik meg, mintha hirtelen öregedne meg a fal, midőn az idő vasfoga őrölni kezdi, majd visszatérne valójába.
Az istenség játéka nem soká tart, ám közben visszafordul Rooberhez.*
- Ama világra nem vonatkoznak ezen világra hozott szabályaink. Nem említsd nekem a sáros ki falucska nevét! Más helyzet volt más környezetben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thaloma
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 30
Munkahely : A Mágia istennője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-10, 2:27 pm

//Daxa, Roober, Nibelon - időn túli játék//

*Megremeg a levegő, ahogy újabb isten alakja jelenik meg a környező szférák örvénylő mozgásából. Fehér haja hátát verdesi, formás hátsójához ér. A mágia úrnője az, aki odasétál az idő istenéhez. Ringó járása, tiszta, fehér bőre, s testét jól fedő, ám idomait mégis rafináltan megmutató, fehér ruhájában igazi jelenség a nő.
Puha, ám telt ajkai mosolyra húzódnak, miközben ujját végighúzza Nibelon vállán.*
- Ugyan, Nibelon, talán mégsem lenne szükség vérre menő küzdelmet folytatni, mielőtt Ritalea nem foglal állást.
Erőd bizonyára megvan hozzá, hogy büntess, akár itt, akár ott, ám nem úgy ismerlek, mint aki ennyire óvja ezt a szabályt.
*Thaloma könnyedén lejt el Roober mellett, miközben tekintetét végigfutja az ágyon fekvő pároson.
Mosolya ezúttal már a sárkányistenhez szól.
Volt olyan kor, mikor ez az ifjú istenség és ő egészen közel kerültek egymáshoz, ám valami mégsem működött. Nincs benne rossz érzés ezzel kapcsolatban, istennőként is felülemelkedett az istenség.
Kezét kecsesen a férfialak szívére teszi, s úgy néz a sárkányisten szemébe.*
- Jó választás, Roober, de légy óvatosabb, a halandók életébe avatkozni súlyos vétség, s atyád, meg a többiek nem bocsátják meg a szabály megszegését.
*Ezzel még lenéz az elfre, elmosolyodik. Úgy észlelte, muszáj közbeavatkoznia, ha már Helna megmarad csupán nézőnek. Nem akarta, hogy a két isten között elfajuljanak a dolgok, mert abban az esetben bizony komolyabb következményei is lehetnének mindennek. Akár a halandóra nézve is.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-10, 3:18 pm

Bajba került Roobernek, a szigorú Nibelonnak és a kedves Thalomának

Nibel fénye



Az előbbi érzés egyszerűen rémisztő volt, de aztán mintha enyhülne. Ekkor emelem fel a fejem, azonban megfagy ereimben a vér, mert hirtelen az előbbihez hasonló, ám sokkal nagyobb érzés kerít hatalmába, a fülem akárha zúgna, s látom, miként kezd a fal természetellenesen öregedni. Szinte ezzel egy időben sikoltok fel az ijedtségtől és lepillantva az ölemben fekvő férfire kezdtem kétségbe esetten ébresztgetni.
- Elmiron! Ébredj! El kell mennünk! - ragadom meg karját, ébresztgetem, hisz jelenleg nem érzem biztonságban itt sem őt, sem magam, ám mikor visszatekintek a szobára, minden eddigi jelenség eltűnik, mintha ott se lett volna. Rémülten, reszketegen ülök, megrökönyödve és félve.
~ Álmodtam volna? Álmodnék? - nyílik el ajkam gondolataim közben, mikor körbe pillantok. ~ De hát... nem aludtam... vagy igen? - teljesen összezavarodva kapkodom a levegőt, még a víz is kivert ettől az egész lidércnyomástól. Fejemet ismét a háttámlának támasztom és egyik kezembe - mivel a másik Elmiron alatt fekszik, ha csak nem ébredt már fel, ebben az esetben mind a kettőbe - temetem arcomat és próbálok megnyugodni.

//Örülök, hogy jó volt, de ne szokj hozzá, ki kell érdemelni Razz XDD//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-11, 10:16 am

//Daxa, Thaloma és Nibelon, időn túli játék - apa nyomában//

*A nemes álmosan nyitja ki szemeit az ébresztgetésre. Fejét megemeli, s ő maga is felemelkedik.
Ez utóbbit nem kellett volna. Sebe fájdalmasan húzódik, s a férfi fel is szisszen.
Körbepillant, vajon mi ébreszthette fel, majd a nőre néz, aki időközben láthatóan valamitől nagyon megijedt. Feljebb tornássza magát, s úgy néz ismét Daxára.
Kezét felemeli, s megsimítja a kezeket, amelyek elrejtik előle a kék szemeket.*
- Mi történt, mi baj?
*Az istenség eközben nem zökken ki szerepéből. Határozottan áll ki az idő istenével szemben. Nem hatja meg a hirtelen hangulatváltás. Színjáték csak, tudja.
Ahogy abban is biztos, hogy Nibelon szándékosan hatott a falra, s szüntette is meg. Az elf körül növeli a bizonytalanságot, s láthatóan célja, hogy bizalmatlanságot ültessen el a vörös szépség szívében.*
- Játékaid nem hatnak meg Nibelon. Ha te avatkozhatsz az én dolgomba, én is felhozhatom neked Soreley nevét.
*Folytatná még, ám új istenség jelenik meg, s a sárkányok istenének szemei a tetszetős női alakra fordulnak.
Úgy tűnik neki, Thaloma békíteni kíván közöttük. Más helyzetben talán mosolyogna magában, hogy az istennő játszik Nibelonnal, ám most komolyabban veszi a dolgokat.
Ahogy azt is, ahogy Thaloma hozzá lép közelebb, s szívére helyezi tenyerét. A mágia, ami árad ebből a varázslatos istennőből, mindig is hatással volt az ifjú istenségre, nem véletlenül kerülgették egymást réges-régen.*
- Nem áll szándékomban szabályaink megszegése. Ismersz, kerülöm a bajt, ha csak tehetem.
*Mosolyodik el először, ezúttal már Thalomára nézve.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-11, 8:32 pm

//Daxa, Thaloma, Roober//

*Nibelon előbb Rooberre pillant, ám szólásra nyitott szája úgy is marad, csupán akkor csukja be, amikor Thalom mellé lép, s ujját vállán végighúzza.
Szeme sarkából követi az istennőt, s hallgatja szavait. Tán igaza van, tán nem, ő is kedveli a halandók közti létet, ám annyira sosem feszegette a határokat, mint Roober. Emlékszik még Verinolon kívüli dolgokra is. Igen, ő emlékszik, a gyors folyású idő elől nehéz bármit is elrejteni, s ő mindenütt jelen van, hol az idő telik.
Követi pillantásával Thaloma, s Roober párosát. Valójában sok gondtól szabadultak volna meg az ősi istenek, ha ezek ketten együtt maradnak, miként az sokáig így is tűnt.
Azonban a végzet, itt is, mást rendelt, s azóta Roober sem lelt nyugodalomra, s nem csupán sárkányait látogatja, hanem a többi halandót is.*
- Valóban, légy óvatos, Roober, mert van eszköz, mi úgy büntet egy istent, hogy a világot ne fordítsa ki sarkaiból…
*Jegyzi meg foghegyről, ám haragja már múlóban. Végtére is, titokban nem marad semmi. A többi öreg isten is hamar tudomást szerez majd a dolgokról.*
- Mi adtuk a halandóknak a szabadságot, a rendelkezést önnön sorsukról. Ha beavatkozunk, ezt csorbítjuk. De majd a Főnix völgyben kiderül, mit gondolnak a többiek tetteidről.
*Teszi még hozzá Roober szavaihoz utóbbit. Nem kíván vitatkozni, már untatja a dolog, sokkal érdekesebb dolgok vonzzák személyét.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Thaloma
Istennő
avatar

Hozzászólások száma : 30
Munkahely : A Mágia istennője

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-12, 2:02 pm

//Daxa, Roober, Nibelon//

*Az istennő, kezét levéve az istenség szívéről, még egyszer lepillant az odalent megelevenedő párosra. Roober, azaz halandó formájának törődése őt magát is megérinti, pedig érzi, a sárkányisten semmilyen mágiát nem használ, ellentétben az idő urával. Hatalmát nem használja fel. Ő így nem is érezte meg eme eseményeket, csak mikor Norlan felé vágtatva az elf nő eszméletét veszítette. Roober ekkor adott erejéből egy cseppnyit, hogy életben tartsa Daxát. Ám ezen tette éppen elég volt, hogy lássa az önzetlenséget, az érzelmeket átsuhanni a férfin, az istenen, s ez hatással volt rá. Lebilincselte az az apróság, ami halandók között mégis hatalmas tettnek számít.
Nibelon is megnyugodni látszik, s az istennő úgy véli, az ő szerepe ennyivel ki is merül itt. Jelen lesz, mert ahol mágia létezik, ott ő is jelen van, s a varázslat, mint olyan, valamilyen formában igen sok helyet sző át, meg át.
Nem szól, nem köszön el, hiszen mind tudják, nem szűnik meg létezni, csupán más formát ölt, a rezgések világába távozik, onnan követi az események alakulását tovább.
Teste úgy válik derengővé, mint ahogy a hajnali pár szívódik fel a felkelő nap sugaraiban, csupán tündöklő mosolya marad meg a jelenlévők pillantásában.*

// Ha nincs más hátra, akkor köszönöm a röpke játékot! Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-13, 12:48 pm

Bajba került Roobernek és a szigorú Nibelonnak

Horu Hegy



Páni félelmemben ébresztgettem a férfit, aki fel is kel, s mikor érzem, hogy karomról eltűnik súlya, kezeimbe temetem az arcomat. Zilálok, gondolataim túl hangosak, hogy halljam a szisszenést. Hirtelen érzem ahogy keze hozzám ér, össze is rezzenek rá. Lassan engedem le kezeimet, sápadt arcomon ott ül félve csillogó tekintetem, amelyben az értetlenség is ott kavarog. Rosszul érzem magam, s hiába a férfi közelsége, testem reszket az előbbi pániktól, válaszolni se nagyon tudok, hiszen én sem tudom, hogy mi a fene volt ez. Amint a nemes felül s így kiszabadulok alóla, kikászálódom az ágyból, bizonytalan léptekkel lépek az ajtóhoz. Már a kilincsen a kezem, mikor rájövök, hogy az őrök úgy se fognak sehova se engedni azok után, hogy Elmiron úgy eltűnt. Ekkor inkább az ablakhoz fordulok és oda lépve szélesre tárom, s megtámaszkodva, szinte kicsit ki is hajolva szívom be a hideg levegőt. Nem igazán nyugtat meg, de legalább már nem érzem úgy, mintha a torkom szorongatnák. A fáradtság több jelét is adja rajtam, remegő lábaimat behajlítva, lassan térdre ereszkedem, míg az ablakba könyökölve fejem karjaimra hajtom, vörös loknijaim elfedik arcomat. Nem aludtam... túl élénk ez a dolog ahhoz, hogy álom lehessen, de most már a szemeimet becsukni is félek...

//Mi is köszönjük Razz//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-13, 2:50 pm

//Daxa, Thaloma, Nibelon, időn túli játék - apa nyomában//

*Miközben Thaloma mosolyogva távozik, eltűnik a helyiségből az a kedvesség, s harmónia, amit magával hozott a mágia úrnője. Roober magába zárkózva bámul Nibelonra.*
- Nincs okom félni az öregektől. Magam is felelősséggel tartozok dolgokért, vállalom, ha megszegtem törvényeinket.
Nem csorbítottam semmit.

*Jegyzi meg az istenség még végül, ám ezután már inkább a halandó világban zajló történésekre kíván figyelni. Az idő ura, ha akarja, szabadon távozhat, neki nem mond újat vádaskodásaival.
Azzal természetesen tisztában van, hogy az ügy nincs még lezárva, sőt, igazán csak ezután kezdődik el, ám ez nem a ma és az itt gondja.
Tudatában van, oka bőven akad aggódni, hiszen halhatatlan fajának legerősebb, s legidősebb tagjainak haragját vonhatja magára.
Csak találgatni tud, miféle büntetéseket eszeltek ki az istenek mindazoknak, akik megszegik szabályaikat.
Elmiron látja, hogyan retteg a nő, s látja azt is, még érintésétől is megrezzen.
A félelem ott csillog a szemeiben, s ilyennek egészen idáig nem látta még a férfi. Ez a rettegés teljesen új számára.
Mindeközben Roober szemrehányón pillant Nibelonra.*
- Még a végén éppúgy vádak érhetik az idő urát is, ki hatással van egy halandó lelkére. E félelem lehet, nagyobb nyomot hagy benne, mint holmi rablók az éjszakai úton.
*Feddő hangon közli ezt az öreggel, miközben porhüvelybe bújt darabkája figyeli, hogyan megy az ajtóig az elf, majd onnan az ablakhoz, s tárja ki azt.
A hideg megcsapja őt is, s óvatosan, de lekászálódik az ágyról.
Daxa mögé sétál és ahogy leereszkedik a földre, s a párkányon nyugvó kezeire hajtja a fejét, szánja a lányt. Lépésről lépésre, mint egy agg, térdel az elf mögé, s öleli át egész testével védőn, miközben vörös hajjal borított tarkójára csókol.*

// Köszi, Thaloma Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-14, 1:33 pm

//Daxa, Thaloma, Roober, időn túli játék - apa nyomában//

*Az idő ura még elnéz az eltűnőfélben lévő Thaloma felé, majd ismét a sárkányisten felé fordul. A szoba kitöltötte tér szűkössége nem engedi túl távol istentársától.
Világos pillantása még mindig Rooberen nyugszik, amikor Daxa mozgásba lendül.
Az ajtón azonban mégsem lép ki, holott Nibelon ezt várta volna tőle, s helyette megtorpanást követőn az ablak felé fordul, kitárva azt, beengedi a rideg kinti levegőt.
Roober szavaira kihúzza magát.*
- Ne éld bele magad túlságosan. Ez nem az én játszmám, csupán figyelmeztettelek, mi várhat rád.
Színjáték tisztességed, s feddhetetlenséged erőltetése, mindketten tudjuk, közel sem vagy az.
*Az istenség maga is odasétál az ablakhoz, s kitekintve rajta kísértést érez, hogy megérintse a párkányt, netán gyorsan tovatűnő életeket mutasson a megrettent elfnek.
Kezét a párkányra helyezi, s behunyja szemét. Szája mosolyra húzódik, aztán….
Aztán nem történik semmi. Nibelon visszapillant Rooberre.*
- Rendezd el e dolgokat, s keresd meg Ritaleát! Ha nem kívánsz a Főnix völgyben büntetést nyakadba, jobb, ha magad simítod el a redőket a végzet szálain…ha a sors úrnője másképp nem gondolja.
Ám ha már nem lehet, hát jobban teszed, ha felkészülsz arra, mily ítéletet hozunk ellened.
*Az idő ura pontosan tudja, miféle csapás is lehet legerősebb ítéletük egy halhatatlanra…s miféle egyéb büntetést mérhetnek még rá emellett is. Akahana Dremerhez küldése csupán lecke volt, nem büntetés.
Roober, ha bebizonyosodik bűnössége, ennél csak súlyosabbat kaphat.*

//Örülök, hogy benéztél, Thaloma//


A hozzászólást Nibelon összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-05-15, 9:00 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-14, 3:38 pm

Bajba került Roobernek és a szigorú Nibelonnak

Horu Hegy



A friss levegő megtölti a szobát, a fejemet még sem hűti le. Fejem kezeimen pihen, mikor meghallom, ahogy Elmiron fel kel az ágyról és közelebb lép, letérdel. Immár felkészülök arra, hogy hozzám ér, nem rezzenek össze ölelésére. Pár másodpercig még úgy maradok, aztán felemelem a fejem és felé fordulva ülök sarkaimra, ölelek vissza.
- Ne haragudj, amiért felkeltettelek... Én... nem is tudom... mintha hallucináltam volna... - motyogom, miközben nyakát átölelve hajtom állam vállára. - Annyi mindent tettél értem és most is csak aggodalmat okozok kis semmiségek miatt... Szégyellem magam. - sóhajtom halkan. Nem tudom mi volt ez, és lehet, hogy rémisztő volt, de vissza gondolva mindenki okosabb így én is: tudhattam volna, hogy nem valódi, amit látok. Mert hát nem lehetett valódi, ebben... egészen biztos vagyok. Illetve remélem, mert nincs rá magyarázatom, mi okozhatta. Noha arra a fura érzésre sincs, amit éreztem. Talán Elmiron lett volna..? Értek már vele furcsaságok, de ez mindenen túl tesz. Nem, ő nem lehetett, hiszen aludt... még a mágusok sem varázsolnak álmukban... azt hiszem. - Feküdj vissza aludni. Pihenned kell... - húzódok el tőle annyira, hogy rá nézhessek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-14, 10:33 pm

//Daxa, Nielon, időn túli játék - apa nyomában//

- Ugyan….! A harag oly távol áll tőlem, mint a tél hidegétől a nyári forróság.

*Felel halkan Elmiron. Isteni lénye pontosan tudja, mitől rémült meg az elf, s azt is, ő e pillanatban nem teheti jóvá mindazt, mit az istenek megnövekedett jelenléte, erejük koncentrációja okozott.
Ám lehetséges, nem is szándékozik jóvá tenni. Ő tudja leginkább, mennyire szegte meg az istenek szabályait, s ha ehhez partnerként maga mellé vonhatja Nibelont is, éppen Daxára hivatkozva, csupán jobban jöhet ki belőle.*
- Mit tettem, nem volt oly segítség, magad is megtetted volna, a többi pedig természetes dolog. Bárki megtenné, ha tehetné.
*Felel még, miközben isteni lénye Roober szavaira reagál.*
- Mindehhez Ritalea a kulcs. Nélküle könnyen lehet, teendő sincs, s vád sincs. A végzetet megkerülni pedig nem lehet. Úgy vélem, te magad is csak találgatsz, kinek mi a végzete. Tán a jövendőben is csupán azt látod, mi jelen helyzet alapján történik, s nem azt, minek kellett volna.
Ha szabad akaratuk van a halandóknak, vajh nem épp azzal változtatják meg végzetük szálait?

*Magvas gondolatok ezek, Nibelon bizonyára gondolkodni fog rajta, ám Roobernek célja van mindezzel.
Mikor Daxa elhúzódik tőle, a férfi a szemébe néz. Pillantása immár megint csillogó, pedig túl sokat nem pihent, s úgy felel neki.*
- Rád éppúgy rád fér a pihenés, Daxa.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nibelon
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 15
Munkahely : Az Idő istene!

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-15, 8:59 pm

//Daxa, Roober, időn túli játék//

*Nibelon arcán csúfondáros mosoly húzódik, ahogy figyeli Elmiron szavait, viselkedését.
Nem az ő dolga beleavatkozni ebbe a kapcsolatba, legalábbis nem jobban, mint tette.
Nincs benne rosszindulat, noha, a jövendő időbe tekintve talán mindkettőnek jobb lenne, ha már most elválnának útjaik. Beavatkozzon?
Tegyen újabb bogarat a nő fülébe, s haragítsa még jobban magára a sárkányistent? Nem tart utóbbitól, miképp előbbitől sem.
A gyors folyású idő olyan dolog, mihez nem szükséges más istenek ereje. Nibelon egyedül is létezik, halandók, s halhatatlanok társasága nélkül is.*
- Furcsa lények a halandók. Megkeserítik saját életüket, s utána hozzánk könyörögnek, hogy hibáikat tegyük jóvá….
Mintha mi hoztuk volna őket, holott mindezek csupán a világ törvényeinek nem ismeretéből, s abból erednek, hogy úgy játszanak felelőtlenül saját szabadságukkal, hogy nem érdekli őket döntéseik következménye.
S nekünk nincs más dolgunk, mint működtetni a törvényeket, s hagyni a halandókat élni….
Ritalea fog dönteni, hogy úgy cselekedtél-e, mint kell, ám mindez már nem az én dolgom.
*Az istenség hirtelen fénylik fel, s a mindent átölelő fényesség, mit csupán, mint szellő, simít végig Daxa arcán, s borzolja meg vörös tincseit, eltünteti magával együtt Nibelon éteri alakját.
A sárkányistennek azonban ne legyenek kétségei, az idő ura továbbra is jelen van.*

//Én is köszönöm a játékot, Roober, még találkozunk!//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-15, 10:01 pm

Bajba került Roobernek és a szigorú Nibelonnak

Eurielle



Elmiron nem haragszik rám, aminek külön örülök, nem akarok számára idegesítő lenni, sőt... Szinte ágyba küldöm ránézve, mire a férfi közli, hogy jelenleg nekem is ott volna a helyem. Halkan sóhajtok, s ezzel egy időben szellő járja át újra a szobát, s engem kiráz a hideg. Úgy érzem, most megnyugodtam valamennyire, a férfi jelenléte, hangja, pillantása, érintése nagyon sokat segít. Nem akarom őt újra terhelni, így csak bólintok egyet. Felkelek, bár nem olyan gyorsan, mély sebem érezteti velem, hogy még nagyon is ott van és ne feledkezzek meg róla. Az előbbi ugrálás és mozgás nem tett jót, de ijedtemben nem tudtam egy helyben ülni. Becsukom az ablakot, hogy ennél több hideg ne jöhessen be. Segítek felkelni a férfinek, ha engedi, majd oda sétálok vele az ágyhoz. Ezúttal a nemes mellé fekszek, bár inkább az ajtó felé, a faltól jelenleg a hátam is borsódzik. Ha elhever, leülök, s magunkra húzva a takarót bújok hozzá, mély levegőt véve szívom magamba illatát, felül lévő kezemmel óvatosan karolom át karja alatt. Különösen figyelek ezekre az érintésekre, az illatára, a szuszogására. Némán fürkészem arcát, s cirógatom meg hátát. Őt nézve valahogy úgy érzem, mintha összeszorulna a gyomrom, s alig tudom levenni róla a pillantásom. Ha a férfi elalszik, akkor csak halovány mosollyal figyelem tovább. Talán, mikor már pirkad én is képes leszek elaludni, de addig biztosan nem, mint valami kisgyermek, félek a falakon megbúvó sötét árnyaktól, tartok attól, hogy ismét lesz valami a szobával, s netán álmunkban velünk is.

//Köszi a játékot, Nibelon Wink//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-17, 10:21 am

//Daxa, Nibelon - apa nyomában//

*Roober néz még egy keveset az eltűnő istenség után. Tudja, hogy még jelen van, ahogy jelen is lesz a későbbiekben is, de ebben a pillanatban nem törődik jobban vele, mint a többi istenséggel.
Közösen igazgatják a világot formáló erőket, hisz azok most is formálják őket. Ez egy végtelen folyamat, minden, mi halandó, s teremtett, változik is, s még a sziklák is, melyek a föld mélyén pihennek, még azok is átalakulnak idővel.
Valóban, a halandók furcsa lények, s épp ez a furcsaság teszi őket érdekessé az ifjú istenség számára.
Eközben Daxa felkel, s követi őt Elmiron is. Hagyja, hogy a nő becsukja az ablakot.
A nemes abban biztos, hogy nem csak kitisztították, s fertőtlenítették a sebeket, az ellátáshoz fehérköpenyes mágus módszerei is tartoznak, ám, hogy hassanak, igazán, gyorsan gyógyítsanak, szükséges a sebesültek pihenése is.
Nem sokkal később, a meleg takaró alatt, összebújva a nővel, a nemes még megszólal.*
- Jó éjt, Daxa!
*Egy pillanattal később, a fáradt halandó test megpihen.
Az ablak résein bevilágító nap még gyenge fénye ébreszti a férfit. Az ágyban pihenve, a még mindig közelében, vele egy takaró mellett alvó nőt nézi.
Hallja az őrségváltás tompa hangjait az ajtó felől, de még ő maga is pihen kissé.
Hagyja az elfet aludni, hadd gyógyuljon.
Ha felébred, a férfit ott találja magával szemben. Mosolyogva.*
-Jó reggelt!
*A sebesülés ebben a pillanatban nem fáj. Nem tudni, vajon a gyógyító volt ilyen hatásos, vagy csak éppen kíméletesen helyezkedik el a férfi a nő mellett az ágyban. Karja átkarolja az elfet.*

//Köszi, Nibelon, állok elébe! Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-17, 10:46 am

Bajba került Roobernek

Wicked Game



Még mielőtt elaludna, a nemes jó éjt kíván. Suttogva kívánok én is neki szép álmokat, s figyelem, miként hunyja le szemeit, alszik el. Nekem ez még egy ideig nem megy, de végül a fáradtság erőt vesz rajtam. Az álmom nyugodt, nem ébredek fel éjjel semmire, mint a bunda, úgy alszok. Álmomban teljesen a ferfibe "gabalyodok", lábaim az övé közé és alá csúszik, egyik az ágyhoz közelebbi karom közöttünk pihen, másikkal továbbra is ölelem, arcom mellkasához van hajtva, így is rakoncátlan hajam kócosan és megzabolázatlanul díszeleg rajtam, arcomon, a párnán.
Reggel az őrök nehéz lépteire ébredek, bár ekkor még nem nyitom ki a szemem. Érzem magam a meleg testet, a férfias illatot, az egyenletes leheletet az arcomon. Lassan emelem fel pilláimat, felfedve a lelkem kék tavait a férfinek. Elmosolyodom álmosan, még nem vagyok eléggé ébren ahhoz, hogy teljesen kinyissam a szemem.
- Jó reggelt... - motyogom, s kibogozva lábainkat kezemet mögötte előre nyújtva, hátam megfeszítve nyújtózkodom egy nagyot, bár a sebem ezt ki kéri magának. Gyorsan abba is hagyom, majd egy mosollyal rá nézek. - Jól aludtál...? - kérdezem halkan, hiszen ilyen közelről nem szükséges a hangos beszéd.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-18, 10:17 am

//Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*A férfi beszívja a lány hajának illatát. Nincs nehéz dolga, a szétterülő, vörös hajkorona mindenhol ott van. Nem bontakozik ki az egymásba gabalyodott állapotból, jó érzés számára így, összebújva aludni. Az őrök léptei ébreszthetik fel az elfet, bár igyekeznek csendesen mozogni, hiszen nem csupán az őrzött sebesültek alszanak az ispotályban.
A nyújtózkodásban gyönyörködik, de észleli a közben fellépő fájdalmat is. Ő maga nem nyújtóztatja tagjait, sebesülése mellett leginkább a karjait és lábait tudná, de az bőven megteszi majd, amikor már felállt.
Most azonban még jó az ágyban feküdni Daxa mellett.
A halk kérdésre ő is mosollyal, s hasonló halk hangon felel.*
- Ilyen tünemény mellett másképp nem is alhattam volna.
*Szabad kezével, amit visszahúzott, amikor a lány nyújtózkodott, most megsimítja, ha hagyja, Daxa arcát, és vörös haját. Finoman indul meg a kéz, s ha tud, lassan vissza is húzódik.
Nem emlegeti fel az éjszakát, habár az nem csak az elfben hagyott nyomot.
Roober istenség maga is elgondolkodva van jelen, s készül a Főnix-völgyben lefolytatandó „tárgyalásra”. A dolgok mostani állása szerint nem kell sok időnek eltelnie, hogy ez bekövetkezzen, s addigra meg kell majd tudnia védeni magát – érvekkel.
Nem feltétlenül Nibelon lesz vádlója, könnyen lehet, olyan istenség, akire nem is gondolna.*
- S a te álmod nyugodt volt?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daxa Lavenir
Zöld elf
avatar

Hozzászólások száma : 372
Életkor : 179
Munkahely : Idomár

Character sheet
Nép: Elfek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-29, 9:17 pm

Bajba került Roobernek

Wicked Game



Kinyitom a szemem. Elmiron még mindig itt van, finom illata eltölt, teste melenget. Talán tőle aludtam ilyen jól, rémek nélkül, pedig az esti ijedezések után azt hittem, rosszabb lesz az idő, mit álommal töltök. Szerencsére nem ez történt, s mikor kinyitom a szemem, a férfi már ébren van. Mosollyal köszöntöm, s ő úgy szint mosollyal felel. A bóktól haloványan elmosolyodom, a puha, óvatos simogatásra jól esően hunyom le a szemeimet, és nagyot sóhajtok. Nem tartom ott a kezét, pedig szívesen élvezném még érintéseit, de közelségével is beérem, nem vagyok mohó. A kérdésére aprót bólogatok, kék szemeimet rá emelve.
- Igen... bár azt hiszem, ezt csak a te közelségednek köszönhetem. - mondom, miközben szemeit, arcát fürkészem. Elmerengek, mikor voltam utoljára ilyen érzésekkel, ilyen helyzetben valaki mellett, de nem ugrik be semmi. Teljesen elmerülök a férfi pillantásában, s hálát adok mindennek, hogy a múlt éjszakán nem történt nagyobb baj, s hogy életben van. Soha nem bocsájtottam volna meg magamnak, ha akkor...

Lesütöm a pillantásom. Nem akarok arra gondolni, mi lett volna ha. Egyszer már emlékeztettem magam, hogy a jelenre kellene koncentrálnom, hát most is ezt teszem. Újra felpillantva a férfire csökkentem magunk között az amúgy is kevés távolságot, szinte hozzá simulva érintem homlokom az övéhez, ha engedi, s meredek bele sötét szemeibe, egyelőre nem gondolkodva azon, mi lesz később.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Roober
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 440
Munkahely : Sárkányistenség

Character sheet
Nép: Istenek
TémanyitásTárgy: Re: A város   2016-05-30, 2:05 pm

//Daxa, időn túli játék - apa nyomában//

*Finoman ingatja fejét. Ő bizony nem ért egyet azzal, hogy az ő közelsége volt oka, hogy Daxa jól aludt, ám nem ad hangot egyet nem értésének. Inkább kiélvezi a vörös hajú elf társaságát, hiszen dolga van neki még.
Elmiron csillogó szemei még inkább felcsillannak, amikor a nő közelebb hajtja fejét, s homlokuk összeér. Azok a kék szemek egészen elvarázsolják, miközben a sárkányistenség odafent figyeli a dolgok alakulását. Összefont karjai isteni alakjának mellkasán pihennek, s bezártságot jelző tartása mögött ott sejlenek a gondok. Való igaz, ezek a gondok már az isteni szférából származnak. Az idő istene és a többi öreg is kemény dió lehet, ha a dolgok mostani állásánál jutnak el az istenek a tárgyalásig a Főnix völgyben.
De addig még van idő. NIbelonnak egyvalamiben igaza volt, s ezt a sárkányisten is osztja. Amíg nem ítélnek, van lehetőség alakítani az eseményeken. Ám a körültekintés és előrelátás képességéhez más istenek segítségére is szükség lehet, s ezek között kiemelt szerepe van a végzet istennőjének.
Odalent, az ágyon a két test egészen közel fekszik egymáshoz. Elmiron érzi a női test melegét, érzi illatát, s a kék szemekbe pillantva egy csókot ad Daxának. Érzéki, de még nem vad csókot. Kívánatos, piros ajakit csókolja, míg szabad keze ismét elindul az elf hajához, majd arcához, nyakához.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: A város   

Vissza az elejére Go down
 
A város
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Keleti szeglet :: Norlan-
Ugrás: