Csillagfény fogadó

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-16, 5:58 pm

Figyelmesen hallgattam végig a beszédét, közben a kocsma pontjait figyeltem, de még mindig nem történt semmi izgalmas. Így hát vártam és figyeltem.~Még mindig nem hiszem, hogy egyszerű ember, bár az is igaz, hogy sose említette, hogy az lenne.~Gondoltam magamban, miközben vártam, hogy válaszoljon a kérdésemre, ami hamar meg is történt.
A szavai elég érdekesek voltak, ha jobban belenézne a szemembe arra is rájönne, hogy kék vagyok a kis csík árul el, de szerencsére, ahhoz nagyon közel kéne hajolnia.
Ismét össze tettem az ujjaim, és gondolkozni kezdtem, aztán kicsit körbe néztem, mintha a faltól kérnék segítséget. Aztán egy kicsit elkuncogtam magam.
-Nos első gondolatom az, hogyha el is találnék valamit, biztos kimagyarázod ha akarod. Azt tudom, hogy jó megfigyelő vagy, és hogy titkolózol előttem. Nagyon nem vagy jóban a rokonaiddal, és mágikus lény vagy legalábbis érzem, hogy van benned mágia.-Fejeztem be. Nem túl sok, de nem akarok olyat mondani amiben nem vagyok biztos, és talán az utolsóra még rá is cáfolhat, hisz ez csak egy megérzés volt semmi több, vagy kevés mágia van benne, vagy nagyon jól rejti el.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-21, 5:19 pm

Furcsa úgy beszélgetni egy sárkánnyal, hogy tudom róla, most legszívesebben a pokol legmélyebb fenekére is kívánna, mivel piszok szemét vagyok vele. Oké, azért ez túldramatizált dolog, de én nem lennék az ő helyében túl boldog, ha valaki olyannal akadnék össze, aki egyszerűen nem hajlandó néhány alapvető kérdésre válaszolni nekem. Igaz én én vagyok, és a kíváncsiságomat lyukat lehet égetni az ember hátába, meg egyet beszélni is a gyomrába, de nem mindenkire igaz ez. Remélhetőleg Rayenre sem, talán ennek is köszönhető, hogy jó pár dolgot szó nélkül hagyott a jelenlétemben. Legalábbis szerintem más azért felhúzná kicsit magát, ha nem mindig figyelnék rá 100%-ig, meg nem túl kedves módon leplezném le, de ő csak egyszerűen érdeklődik. Nos, ezért megérdemel egy szép nagy piros pontot, ráadásul pedig talán még rá is fogom vezetni az igazságra, de persze csak akkor, amikor már lelépni készülök, előtte semmiképp. Annyira azért még nem nyerte el a bizalmamat, bár szó mi szó, eléggé ügyes és elviselhető a természete is, azt meg nem is említem, hogy valamennyire figyelt is rám, nem csak rázta a fejét, mint egy bólogató János, akinek mindegy teljességgel, hogy mire is mond igent. Hát, mondjuk előbb-utóbb egy teljesen valószínűtlen szöveggel biztosan rájöttem volna, ha nem figyel rám, de addig nem jutottunk el, mert úgy tűnik, nem nézett a berendezés részének sem engem, sem pedig a szövegemet...
- Az utolsó talált, tényleg van bennem mágia, csak nem annyi, amennyi a szüleimre való tekintettel nekem jutna... annál azért kevesebb, és elvontabb is... - kb. ennyi amit mondhatok róla, ha nem akarom az orrára kötni, hogy olyan rigolyákkal rendelkezik, mint az éjszakai felerősödés és persze az állandó változékonyság szintbelileg, holdfázistól függően éppen. Ez magánügy, csak röhögne miatta valaki rajtam, így megtartom. - Nem magyaráznék ki dolgokat, inkább csak másfelé terelnélek egy fél válasszal, annyi kitelik tőlem. - tettem hozzá még mosolyogva, hiszen biztos vagyok benne, hamarosan le fogok bukni, ha nem vigyázok a szavaimra...

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-21, 9:50 pm

Végig hallgattam a válaszát, és csöndesen bólintottam.
-Szóval a szüleid erős mágikus erővel rendelkeznek?-Kérdeztem, miközben újból bele kortyoltam a teámba. A következő mondatán kicsit elmosolyodtam.
-Értem. Szóval ha csak következtetni engedsz akkor arra kell számítanom, hogy el akarod titkolni a konkrét választ.-Mondtam halkan, és vissza tettem a poharat az asztalra.-Elhiteted a szegény párával, hogy nyitott vagy közben zárva tartod a kapuid.-Mondtam egy halvány mosollyal.~Velem is ezt csinálod... De végül is azt hiszem érthető. Én mutatkoztam be, és én hívtam meg, senki se mondta, hogy bármi kép viszonoznia kéne a gesztusaim, de azért bánt, hogy nem hajlandó megbízni bennem.~Végül csak megint beleittam a pohárba, de amíg nem válaszolt, nem nagyon tudtam mást tenni.~Nem kéne túl sokat innom, evés nélkül, a végén vízgömb leszek.~Viccelődtem magamban, miközben a csésze szélén köröztem az ujjammal.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-22, 11:21 am

Kellett nekem ennyit dumálni, most sülhetek is a levemben. Gratulálok neked Akahana, te tényleg utánozhatatlan vagy. Nem akartál semmi olyat megosztani egy sárkánnyal, ami kínos helyzetbe hozna, ennek ellenére sikerült rávezetned egy olyan témára, amit mindig is kerülni akartál. Hát ez tényleg hihetetlen, hogy tudok néha én még a szokottnál is nagyobb furcsaságokat elkövetni. Nem tudom miért kezdtem el olyan dolgokról beszélni neki egyáltalán, amelyeket úgysem érthet meg, ráadásul egész biztosan nem is hallott róluk, most viszont sikeresen felcsigáztam vele minden apró kíváncsiságát. Juj, ez a beszélgetés egyre jobb lesz, én akaratlanul is sikeresen érzékeny pontra tapintottam, nem csak saját magam számára, hanem mindenki másnak is. Komolyan mondom, lassan olyan érzésem lesz, mintha megittam volna valamit a rózsateán kívül is. Nem, semmi víz szerűségre nem gondolok, helyette sikerült beszereznem magamnak egy olyan állapotot, vagyis az indokolatlan kiszámíthatatlan viselkedést, ami még nálam is csak akkor szokott előfordulni, ha mellényúlok a málnaszörp és a meggypálinka között. Persze akkor is észre veszem a dolgot egy idő után, de most komolyan kezdem azt érezni, hogy ehhez hasonlóan viselkedem. Egyáltalán minek kellett nekem felhozni a családomat témának? Nem is szeretek róluk beszélni, ráadásul szinte minden körben nyílt titok, hogy apámat én fogom a sírba kergetni, a bátyámmal meg szabályosan öljük egymást, a legtöbbször. Ez így egyre érdekesebb lesz, na, most akkor kezdhetünk megpróbálni egy épkézláb választ is kisajtolni magunkból, mielőtt még Rayen elunja magát és bealszik...
- Nos, anyámról nem sokat tudok, csak annyit, hogy erős volt és gyönyörű. A születésem után elhagyott, és bárkit kérdeztem róla, csak annyit tudott mondani, a szüleim egyszerre szerették és gyűlölték egymást. Mindenesetre egyen rangúak voltak erőben, én viszont nem érem el azt a szintet, amit ők... - foglalom össze röviden a dolgokat, és remélem, hogy ebből le tudja következtetni, hogy mi is az, amit egyszerűen nem tudok kimondani. Apának nem vagyok a szíve csücske, mivel külsőre anyámra ütöttem, hajszín kivételével, és persze az erőben a drága nap teljes ellentétét kaptam meg, minek hála amúgy is sok konfliktus száma még nagyon tud emelkedni. Bár a hold a hűvös fényt jelképezi, én nem tudok olyan higgadtan gondolkodni, mint kéne, a temperamentumom gyakran el tud ragadni. Talán csak annyi, hogy a nyugalom, ami áraszt, ha egyedül vagyok, szinte olyan, mintha belőlem fakadna. Furcsa, hiába vannak ott körülötte a csillagok, teljesen más, mikor világít. - Egyébként ez elég félre érthető szöveg volt... - nevettem bele kicsit a csészémbe, miközben próbáltam egy érthető választ összegyűjteni magamban. - Valójában nyitott vagyok, csak nem szívesen mondok nevet, vagy fajt. A legtöbben egyszerűen nem tudnak rá jól reagálni... - vagyis kiakadás nélkül úgy tenni, mintha az ég adta világon semmi nem változott volna. Ez eddig ritkán sikerült bárkinek is, akinek mégis, azt azóta is tisztelem érte.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-22, 4:03 pm

Csendben figyeltem a lányra. Úgy tűnt sikerült egy kritikus ponton megütnöm, mert sokáig gondolkodott a válaszon. Bár azt még nem tudom mit találtam el: Vagy azt, hogy nem elégedett a varázserejével, vagy a személyiség értékelés, esetleg valamit a családi hátteréről. Végül is belekezdett a védő beszédjébe, amit csöndesen végig hallgattam.~Heh, úgy tűnik megint terelni próbálja a szót, de lássuk erre mit lép...~Kicsit elmosolyodtam.
-Oh tényleg? Mert szerinted én hogy reagálnék? Én már elég sok lényt láttam, nem hiszem, hogy annyira meglepődnék.-Mondtam, és hátra dőltem a székemben.-Saját sejtésem szerint már majdnem mindegyik fajjal találkoztam legalább egyszer. Egyszer például egy sivatagban volt egy feladatom, hogy megszerezzek, egy tárgyat. Ott például egy istennel futottam össze.-Mondtam, bár ebben nem voltam 100% de Onoria tudta kiről van szó, így ebből, és a hatalmas erejéből következtettem, hogy istenről van szó. Ha tudtam volna, milyen közel vagyok az igazsághoz.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-23, 7:43 pm

Nem azért, de nagyon örültem, hogy a kis felvilágosítást a családomról szó nélkül hagyta. A dolgokkal én sem vagyok teljesen tisztában, azon a szinten, ráadásul hiába telt már el jó sok idő azóta, hogy mindez történt, megemésztenem nem nagyon sikerült. Valójában a legtöbbször egyszerűen nem szólok semmit, de nagyon érzékenyen tud attól még érinteni az anya téma. Nem tudom pontosan miért is, talán egyszerűen a hiánya még mindig bennem van, és ez az oka, hogy nem akarok nagyon kötődni valamihez, ami hasonló hozzá. Az elvesztés fájdalmát ismerem és el is tudom viselni, nem ezzel van a baj, hanem inkább, nem is tudom, talán úgy lehetne a dolgot a legjobban megfogalmazni, hogy mindig is volt bennem egyfajta hiányérzet, amit nem tudtam hogyan orvosolni, kitölteni. Talán azért, mert anyaként nem kötődtem senkihez, egyszerűen megszoktam, hogy nekem ilyen nincs, és az érzelmeim között a családi szeretetét részben csak egyfajta a másik iránti ragaszkodás és tisztelet vette át. Nem mondanám, hogy kellemes, de megtanított arra, mi is az igazi szabadság, és ez az érzés sokat megért nekem. Egyszerűen nem hagyom, hogy a múlt gúzsba kössön, megyek egyenesen előre, miközben megtartom a saját viselkedésemből azt, ami tetszik, a többit pedig félre teszem. Olyan tudok lenni ebből a szempontból, mint egy madár, minden érdekel, de semmi nem annyira, hogy megmaradjak mellette. Előbb-utóbb ráunok a dolgokra, és ez nem túl szerencsés, de nekem jól jön. A probléma ott tud ezzel kezdődni, hogy nem mindig jókor teszem ezt meg. Most például bár élménynek találom hallgatni a sárkány beszédét, kezdem komolyan a helyzetet abszurdnak találni, és már nem is sok kedvem van maradni. Na, mindegy, azért csak úgy mégsem fogok lelépni, annyira nem vagyok modortalan. Bár elismerem, nem lenne rossz ötlet.
- Meglepődnél, ha tudnád, hány faj is létezik valójában. Nem mindegyik olyan, amilyennek elképzelik, ezért másnak hiszik őket az emberek... - válaszolok tömören, majd újra belekortyolok az italomba. Hamarosan ez is elfogy, bár jobb is így, ha kihűl, az íze borzalmas lesz. - Viszont érdekelne, milyen is lehet egy istennel találkozni... - jegyzem meg elgondolkodva, és közben próbálok rájönni, vajon kivel akadt össze. Van egy biztos tippem, ugyanis rajtam kívül egynek szokása rendszeresen mutatkozni...

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-24, 9:14 pm

A válasza kicsit meglepett, de most sem mutattam ki. Egy kicsit elemezgettem a test beszédét, de nem árult el nekem túl sokat.~Na még egy dolog amiről tanulhatnék.~Gondoltam magamban, felnéztem Hanara, és kicsit elgondolkodtam, mielőtt válaszoltam volna.
-Nos... Azzal az istennel eléggé ijesztő volt, mivel megpróbált eltenni lábalól. Gondolom nem tetszett neki, hogy rájöttem, hogy manipulálni próbálja a gondolataim. A kinézete tök kaotikus volt. Szarvai voltak, és az egyik keze hasonlított egy páncélkesztyűre.. De csak az egyik. Olyan homokvihart alkotott pillanatok alatt, ami az ő arcát formázta... És még valami, egészen a megbízómig követett. Bár nem láttam, de éreztem a jelenlétét. Szerintem meg akarta tudni, hogy miért küldött a főpapnő a sivatagba. Sajnos ez is lett a vége... Szinte biztos vagyok benne. Még akkor is éreztem amikor négyszemközt beszéltünk.-Kezdtem bele a kis történetbe, remélve, hogy ez kicsit felkelti az érdeklődését. Talán végre a nevét is megtudhatom, vagy a faját, hisz ha egy istent már látott valaki azt kevés dologgal lehet meglepni, legalábbis szerintem.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-25, 7:27 pm

Mázlim volt, alig egy perc kellett hozzá, hogy teljesen belefeledkezzen a beszélgetésbe, és emiatt ne nagyon kérdezősködjön. Szuper, ez nekem csak jó, főleg ha figyelembe vesszük azt az apró részletét a dolognak, hogy nyugodt szívvel megkérdezhette volna, tudnák-e példákat mondani a történelem ilyen nagy tévedéseire. Nos, hát igazság szerint olyan nagyon sok nem hiszem, hogy lett volna belőlük, ráadásul a legtöbbet igyekeztek eltusolni, hogy akármilyen apró ügyben is elkövettek egy ilyen baklövést, talán ezért is van az, hogy nem nagyon tudnak róluk, és még kevésbé hiszik el, hogy vannak olyanok, akik ennyire benéznek valamit. Valójában én sem tudok túl sokról, főleg mivel a történelem nem az erősségem, egyszerűen még nem érzem úgy, hogy részévé váltam volna, így feleslegesnek is tartom a komolyabb tanulását, arra lesz később is időm, ha már a saját feladataimmal kapcsolatban mindent tudok. Mivel épp ezeket próbálom már jó ideje teljesen bevágni, de ez eléggé halva született ötlet, hiszen a biológia nem az a dolog, amit olyan könnyen meg lehet érteni és ismerni. Épp elég rágondolni, hogy hány különböző növény van csak az erdőkben a középvidéken, máshol még pár dolog, és eléggé érdekes dolog az is, hogy az állatok képesek a vándorlásra, aminek hála őket még elhatárolni sem lehet. Szóval köszönöm, majd bevágok minden mást, miután azt sikerül, ami az én feladataimhoz létfontosságú dolog. Mázli, hogy éjszaka semmi új nincs, mivel ennek hála vidáman el tudok lenni a saját kis világomban. Éljen az álmatlanság
Egyébként viszont már a leírás elején rájöttem, hogy ezt beszívtam, nem a kedves bátyám volt kedves megjelenni egy újabb sárkány előtt, hanem ezúttal megint Halerant ette a penész, és kezdett el mindenkire frászt hozni. Phuuu, nem lennék a helyében annak, akit ő próbál kiidegelni, egyszer már próbáltam, és nem volt kellemes. Bár szerintem nekem többet nem fog bizonyítani, ugyanis hihetetlen öröm volt a számomra cserébe magát a káosz istenét megpróbálni egészen az őrületbe kergetni. Na, azt még egyszer megcsinálnám, ha rajtam múlna... De azért eszem ágában sem volt kimutatni a vidámságomat, inkább egy elgondolkodtató és egy kicsit félelemmel teli arcot vágtam. Oké, nem sok riadalom volt benne, de hitelességhez bőven elég volt.
- Ezeket honnan tudtad? Mármint, érezted, hogy a gondolataid között bűvészkedik? Ne sértődj meg, de a fejem az a dolog, ahova én nem szívesen engedek be bárkit is... - válaszoltam kicsit aggódó fejjel, mert ez még nekem is új volt, hogy nem csak a helyzetet tudja a kedves istenség kaotikussá tenni, hanem minden mást is. - Jelenlétét? Úgy mint például valami aurát? - folytattam a kérdezgetést remek színészkedéssel, hogy egészen biztosan bevette. Ráadásul nagyrészt ez fúrta is az oldalamat, úgy emlékszem, minden isten képes az erejét palástolni, ha kell. Lehet, hogy tévedek, de ezt tudni akarom...

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-28, 5:50 pm

A tekintette kicsit elgondolkodtató volt. Nem nagyon tűnt rémültnek vagy meglepődöttnek, inkább csak olyan enyhébb, bár ahhoz elég volt, hogy ne tudjam eldönteni, hogy mesterkélt volt-e vagy sem. A mondatain viszont újra fellelkesültem, és már észre se vettem, hogy eltértem attól amiről eredetileg akartam tudni.
-Hát tudod... Nem is tudom... Olyan volt mintha a gondolataim helyett beszélt volna... Mondhatnám olyan érzés volt mintha magamhoz beszélnék, de talán a szerencsének köszönhetően épp erősen gondoltam valamire miközben ő beszélt hozzám, és akkor hirtelen megéreztem. Rögtön kardot rántottam, de sajnos nem találtam el... A megérzésről pedig... olyan érzés volt mintha figyelnének, hogy lenne egy láthatatlan alak a közelben. Amikor Kettesben voltam a főpapnővel akkor is úgy éreztem mintha lenne egy harmadik személy is a szobában, de féltem kinyúlni az irányába.-Miután befejeztem kicsit elgondolkodtam... És megint eszembe jutott mit is akartam, de ugyanakkor nem akartam rá kérdezni, inkább egy másik mondattal folytattam.-Te találkoztál már istenekkel?-Kérdeztem.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-01-31, 8:25 pm

Oké, eredetileg csak téma elterelésre szántam a kérdéseimet, hiszen nem mindenkinek van olyan jó feje mint nekem, és a legtöbben simán nem veszik észre, ha a velem való beszélgetés közben észrevétlenül egy olyan téma felé kezdünk kanyarodni, amiről nagyon szívesen mesélnek hosszan, én pedig kapok cserébe nem is kevés időt arra, hogy komolyabban elgondolkodjak rajta, mi is legyen a következő kérdés, aminek a feltételével kibillentek mindenkit az egyensúlyából. Jól van, ha csúnya kislány vagyok, mert nem szeretem, ha bárkinek feltűnik az isteni mivoltom, és elterelem róla a témát, akkor lehet rám mondani, hogy számító tyúk, de egyébként meg szerintem az tartson nekem először kiselőadást aki a helyemben nem pontosan ugyanígy viselkedne, ha kétes helyzetbe kerül. Hiába, a nem halandók ugyan fel tudják fogni a jelenlétünket és megértik, hogy nem a legjobb dolog, ha elharsogják a találkozást, de akkor is, én jobban szeretek a dolgokba úgy beleavatkozni, hogy közben senkinek nem tűnik fel, én voltam a plusz személy, ráadásul pedig így kisebb az esélye, hogy bárki felelősségre von, ha a dolgok nem pont úgy alakulnak mint kellene. Egyébként azért én komolyan megnézném azt a bátor jelentkezők, aki ki meri próbálni, mennyire nagy a türelmem, de jobb a névtelenség. Különben is, nem az a fajta istenség vagyok, akinek bármilyen kiváltságot köszönni lehet, hiszen a hold mindenkire ugyanúgy világít, a vadásztudás meg tehetség kérdése, és nem azé, kit mennyire kedvelek, vagy éppen utálok...
Rayen szövege azonban valamennyire lekötött, eddig még nem tapasztaltam, hogy bármelyik isten kapásból egy halandó fejébe küldi a gondolatokat, de elég érdekesen hangzott. Persze kizárólag megismerési célból, a hátam közepére sem kívántam, hogy valakinek belelássak a fejébe, mert ott biztosan találtam volna pár dolgot, ami kiakasztott volna. Nem is éppen a vélemények meg hasonlók, azokat gyakran az arcomba is kapom, inkább a mások felé mutatott viselkedés lenne kiakasztó.
- Brrr, na ezt nem akarom érezni... - jegyeztem meg csendesen, kicsit összehúzódva, miközben tovább hallgattam őt. A fene, megint témánál vagyunk, de jó. - Nos, szerintem ez attól függ, mit is gondolunk istennek. Mert annyi, hogy halhatatlanság, nem éppen elég, hiszen szinte ilyennek számítanak az ősi sárkányok, és az idősebb nimfák is. Ugyanakkor ott van az erő, amivel pedig egy jó helyre született halandó mágus is rendelkezhet... - válaszoltam csendesen, mivel érdekelt, ő mit tart istennek pontosan.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-02-01, 7:50 am

~A válasza eléggé kerülő volt. Valószínűleg időt akart nyerni magának... vagy egyszerűen kíváncsi a véleményemre? Nos végül is ráérek.~Gondoltam, magamban, majd kiegyenesedtem a székemben.
-Nos... Hmm... Még nem nagyon gondolkodtam rajta... De úgy képzelem, hogy az istenek azok, akiknek befolyásuk van a világban... Mármint olyan, amit más élőlény nem irányíthat... Mondjuk a hold. Szerintem azt csak egy isten tudja befolyásolni... Persze gondolom azért ők se lehetnek azok a munka mániások, akik csak arra gondolnak. Biztos van életük nekik is, mint minden más lénynek... Nos körülbelül ennyi...-Mondtam végig bár az utolsó rész nem igazán volt szükség szerű azért elmondtam, mert hát most kicsit kérdés központú vagyok. Néha olyat mondok el ami eredetileg nem érdekelheti a másikat, de mindegy is. Nem hiszem, hogy ő olyan. Kicsit elkezdtem játszadozni a poharammal, mivel már üres volt. Ugyanakkor nem akartam újra töltettni, nekem ennyi víz már elég. Lassan hátradőltem a székben miközben vártam a választ, előző kérdésemre. Miután válaszolt(vagy épp nem) ismét előre dőltem, hogy egy újabb kérdést tegyek fel.
-És szerinted mi egy isten?

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-02-01, 10:23 pm

Valamennyire hatott a próbálkozásom, mivel tényleg neki állt mesélni, bár nem túl sokat tudtam belőle megérteni. Mondjuk úgy, sikerült elég érdekesen fogalmaznia, amitől kicsit meg is fájdult a fejem, amilyen szerencsém volt. De pár pillanat alatt sikerült a dolgokat helyre hoznom, és nagy örömömre pedig még meg is értettem pár dolgot. Bár jobban örültem volna, ha nem pont a holdat hozza fel példának, de szerencsére volt már időm tökélyre fejleszteni a képességemet, hogy ne jelezzek, ha valaki véletlenül ráhibázik valamire. A múltkor ez nagyon is jól jött, szerintem az ork, akinek voltam kedves az orrát eltörni, még mindig átkoz, és a legszívesebben elküldene a fenébe, de szerintem még inkább cifraságokat dumálna, ha tudná, hogy pont a vadászat istennője, akiben annyira reménykedett, volt az, aki elvette tőle a nyulat. De nem tehetek róla, fiatal és erős állat volt, jó vérvonallal, élve többet ért, mint holtan vacsoraként. Arra még ráért volna 5 év múlva jelentkezni. Nagyjából most is bele talált Rayen, hogy mi a gyenge pontom, nem tudom miért tudják valakik ennyire megérezni, hogy mit kell mondaniuk. Leginkább az az érzésem, hogy tényleg létezik ez a sugallat szerű dolog isteni behatásra, és éppen engem kezdenek vele nagyon is kiidegelni az istenek. Na, mindegy, eszem ágában sincs hagyni magamat leleplezni, legszívesebben inkább felpattannék, de az még inkább leleplezne, nos, akkor jöhet a jópofi és a válaszadás. Persze nem az első kérdésére, meszet nem ettem, inkább kapásból ugrás tovább.
- Én az isteneket mindig úgy képzeltem el, mint valami lények, akik hihetetlenül szépek és sokkal okosabbak másoknál, ráadásul pedig képesek mindenkit megérteni és segíteni. Persze ez csak ábránd, szerintem a legtöbben valójában inkább olyanok, mint valami alkalmazottak, akik elvégzik a feladatukat, és igyekeznek közben semmibe nem bele folyni. - válaszoltam nem éppen röviden, de szerintem ezt nem nehéz megérteni, hiszen direkt arra készültem, hogy hamarosan kicsit sokat beszélek. Akkor nem kap esélyt, hogy újra kérdezzen, miközben a fülemet már megütötték a hangok, amelyek azt jelezték, az éjfél eljött. Szuper, egy ok, hogy lelépjek. - Ne haragudj, de én már megyek, fogadni mernék, hogy keresnek. Szia! - mondtam ki neki, majd lassan felálltam, gondosan figyelve rá, hogy ne tűnjön fel neki, egy vörös rózsa maradt meg az asztalon. Ez egyfajta ismertetőjel, szerintem rá fog jönni, hogy mit jelent, addigra azonban eltűnök. Hiába, szentimentális alkat vagyok kicsit, ha nem akarom elárulni a nevemet, egyszerűen egy virágot hagyok hátra, hiszen a valódi nevem jelentése Vörös Rózsa. De már régen eltűntem, mire neki leesik a lényeg, abban biztos vagyok...

//Köszi a játékot, több ötletem nem volt, szia//

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-02-02, 9:17 pm

A lány mondatait érdeklődve hallgattam. Érdekes képet festett az istenekről, de inkább nem szóltam közben nem volt rá okom. Miután végre befejezte már mondtam is volna.
-Nem válaszol...-Ám ekkor hirtelen elbúcsúzott, és felállt.-Mi, de...-A hirtelen távozása megdöbbentett, és pár másodpercig csak meredten figyeltem...
-D-De...-Még pislogtam egy párat.~Talán... valami rosszat mondtam?~Kérdeztem magamtól, miközben visszaültem. Ekkor vettem észre a rózsát az asztalon. Kicsit összehúztam a szemöldököm a látványra, és ferdén is tekintettem a növényre.~Ez az előbb nem volt itt...~Gondoltam, majd felvettem az asztalról és megnéztem közelebbről, majd Hana irányába néztem, de ő már elhagyta az épületet. Újra ránéztem a növényre.~Vajon ez Hana-é volt? Nem emlék... Na várjunk csak? Hana... Az rózsát jelent... és ez a rózsa vörös... Akahana?... De akkor...~Hirtelen újra a bejáratra tekintettem... Majd pedig elvigyorodtam, és ránéztem a virágra.
-Szóval ezért voltál olyan titkolózó... Gondolom azt gondoltad volna, hogy máshogy nézek rád ha tudnám, hogy mi is vagy valójában...-Kicsit megvakartam a fejem. A pincérnő oda lépett, és megkérdezte, hogy kérek-e még valamit.
-Nem köszönöm.
-Rendben van akkor az összesen...-És ekkor jöttem rá.~... Szuper még a teáját is kifizettette velem... -.-'~Kicsit kelletlenül oda adtam a pénzt.
-Na mindegy végül is nem került olyan sokba... Szerencsére... Eléggé megfogytam... Nem sokára keresnem kéne valamilyen munkát.-Sóhajtottam, és hátra dőltem a székemben.

//Én is köszönöm, jó volt. Szia//

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:30 pm

// 4. küldetés - Kocsmai bunyó

* Az őszi napforduló után másfél hónappal, még ifjú, alig tizenhét évesen, kissé tapasztalatlan vándorként sikerül erre a vidékre vetődnöm. Azonban, ez alatt a rövid idő alatt is megtanultam értékelni, a fogadók nyújtotta, nem túl nagy, kényelmet. Ambaron faluja ráadásul híres vendégszeretetéről. Igaz, hogy még másfél hónap hátra van a téli napfordulóig, de a hallottak alapján az év minden szakaszában szívesen látják a vendégeket. Ez pedig igazán jó ajánlólevélnek ígérkezik az estét illetően.
Rövid érdeklődést követően sikerül is rálelnem a Csillagfény fogadóra.
Mikor belépek, fülemet megcsapja a megszokott fogadói hangzavar, azonban most felfigyelek egy kellemes, nyugtató alapzenére is. Neki is látok a zene forrásának megtalálásához, közben pedig az egész fogadót is alaposan szemügyre veszem. Igen csak meglepetésként ér a dolog, mert a vártnál sokkal nagyobbnak tűnik a helység, és a benne tartózkodók száma is meghaladja a vártat. Már ekkor felfigyelek egy jókora társaságra, akik a fogadó legnagyobb asztala körül foglaltak helyet, illetve a fogadó alapzajának igen jelentős részét tették ki az ott elhangzottak.
Végül azonban csak sikerül meglelnem a zene forrását. Két, nagyjából velem egyidős, legény szolgáltatta a fogadó túlsó végéből.
Nem is kell több, utam a fogadóshoz vezet.*
- Üdvözletem fiatalember! Mivel szolgálhatok?
* Fejem biccentésével, majd egy halk köszöntéssel viszonzom.*
- Először egy szobát kérek! A többit majd még meglátom.
* A fogadós hamarosan elém is tol egy kulcsot, majd mikor leszámolom neki az érméket, el is engedi a kulcsot.*
~ Sejtettem, nem lesz egy olcsó mulatság egy ilyen fogadóban megszállni. Ez be is igazolódott, de még így is olcsóbban megúsztam, mint amennyit én elkérnék egy ilyen hírű helyen eltöltött estéért.
* Játszom el a gondolattal, mikor a már korábban is elég feltűnő társaság egyik tagjának hangja hívja fel tulajdonosára a figyelmemet, miközben szobám felé tartok.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:30 pm

- Gondolhatod, milyen arcot vágott a mágus!
~ Ejj, pont lemaradtam a lényegről!
* Mérgelődök kicsit magamban, de a gondolataimat is alig hallottam, mikor a korábban megszólalt alak ismételten megszólal.*
- FOGADÓS! MÉG EGY KORSÓVAL MINDANNYIUNKANK!
* Kicsit össze is rezzenek, amikor a termetes harcos pont akkor akarja túlkiabálni az egész fogadót, amikor elsétálok mellette. Ezt észre is veszi, aminek köszönhetően hangos nevetésben tör ki. Engem is zavar az eset, hogy egy kis hangzavar megrémített, mérgelődök is magamban emiatt, és a fogadóban uralkodó egyéb zajforrások miatt csak hangfoszlányokat értek a mondandójából, azonban elég szórakoztató lehetett, mert az asztaltársasága igen csak jót mulatott rajta.*
~ Már csak ezek hiányoztak a napomból.
* Miközben megkeresem a számomra kiadott szobát, közben a nap folyamán ért minden apróbb sérelmet, balszerencsét felismétlem magamnak. Ennek köszönhetően a fogadóba lépéskori hangulatom már a múlté lett, helyette sokkal borúsabb és lehangoltabb kedélyállapot uralkodik el rajtam.*
- Ez lenne az. Tizenhármas szoba.
~ Igen szerencsés szám.
* Mikor benyitok a szobába, semmi meglepetés se ér. Talán annyi, hogy a lenti helység után, kicsit elegánsabb szobára gondoltam. Azonban így is megvolt benne minden, amire szükségem lehet. Miután becsukom magam mögött az ajtót, kulcsra is zárom.
Fárasztó napom volt. Szép kis távot tettem meg a nap folyamán gyalogszerrel, így mikor testem kezdett tudatára ébredni, hogy megpihenhet, eluralkodik rajtam a fáradtság.
Holmim levetése után ruhástól az ágynak dőlök.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:30 pm

~ De jól esik!
* Érzem, amint a lábaim megszabadulnak egész napos terhüktől. Pár percig még a zsibbadtság is erőteljesen érződik bennük.*
~ Ma már fel nem kelek innen!
* Komolyan is gondolom ezt, azonban még mielőtt nyugovóra hajtanám a fejem, megvizsgálom anyagi helyzetemet.
Ezt követően pedig a következő napom útirányán gondolkodok kicsit. Mikor ezzel is sikerül végeznem, álomra hajtom a fejem. Vagyis csak szeretném, mert még a zárt ajtó se bizonyult elégnek, hogy teljesen elnémítsa a fogadó vendégeinek hangzavarát.
Nem vagyok egy nehezen alvó típus, azonban most nagyon is zavartak a beszűrődő hangok. Ennek köszönhetően nem is sikerül elaludnom.
Sőt egy kis időt követően gyomrom is rákezd.
Mikor már egyértelművé válik számomra a helyzet, miszerint egyhamar nem fogok most elaludni, ezért nagy nehezen erőt veszek magamon, és felkelek az ágyból. Lábaim tiltakoznak az ismételt igénybevétel miatt, de a tiltakozásukat elutasítom.
Hamar magamhoz veszem erszényemet, és már el is hagyom a szobát.
Mivel számomra legnagyobb értéket jelentő tárgyat a szobában hagyom, így ismételten bezárom a szobát. A kulcsot pedig az egyik legbiztonságosabb helyre rejtem, ami csak eszembe jutott eddigi utazásaim alatt, a zoknimba.
Miközben visszafele tartok a fogadó vendéglátós részéhez, felkészítem magam, a várható és ez alkalommal már szándékos ijesztési kísérletre.
Ez nem is történik másképp. Alig hogy észreveszik a jelenlétemet, máris tesznek egy kísérletet, azonban ez alkalommal sikertelenül.
Ennek örömére kinézek magamnak egy kellő távolságban lévő asztalt, újonnan szerzett cimboráimtól.
Alig hogy helyet foglalok, egy szemet gyönyörködtető idomokkal megáldott pincérnő érkezik felém. Nem is kerüli el a figyelmemet. Sőt inkább az a kérdés merül fel bennem, miért nem vettem észre eddig. De hát ez nem egy olyan kérdés, amire magamtól meg tudnám mondani a választ, ezért elég hamar el is vetem a dolgot, és inkább élvezem a felém közeledő látványt. *

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:30 pm

- Szia! Mit hozhatok?
* Ekkor kell ráébrednem, a nagy nézelődés közepette észre se vettem, hogy már ide is ért.
Kicsit zavarban is érzem magam emiatt. Végül csak felemelem tekintetem, hogy a szemeibe nézhessek.*
- Ööö. Szia! Egy adag finom sültet és mellé egy pohár vizet kérnék.
* Miután nyugtázza rendelésemet, elhagyja az asztalt. Ez alkalommal lehetőségem adódik, a korábban elém táruló látvány másik oldalát is megcsodálni. Azonban hamarosan eltűnik a vendégek között.
Magamban üldögélve, nincs jobb ötletem, elkezdem a kocsma hangzavarából kihallani egy-egy beszélgetést, hátha sikerül elkapnom egy érdekesebb történetet. Rövid hallgatózás után kicsit meglepődök, hogy még ilyen távolságból is annak a társaságnak a beszélgetését lehet legjobban érteni, amelyik volt szíves jó nevetni rajtam.*
- Az meég mind semmi! Én ... tízen … , nem is, hú… húúszonkét banditát intéztem el egyedül.
* Jót mosolygok a képtelennek vélt állításon, de azért fülemet hegyezve hallgatom a huszonkét bandita lemészárlásának lassan és sok javítással elmesélt történetét.
Nem sokkal a történet végezte előtt ismételten megpillantom a pincérnőcskét kezei között a vacsorámmal.*
~ Igen ínycsiklandozónak néz ki.
* Alig kerül elém az étel, neki is látok az elpusztításának. Egész egyszerűen csak annyit váratom a sültet, amég egy köszönömöt elrebegek a kiszállítását végző személynek.
Jóízű étkezésem közepette újabb hangzavarra leszek figyelmes.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:31 pm

- CSAPOS MÉG SÖRT! DE GYORSAN!
* Nem ér meglepetésként, mikor meglátom a hang forrását. A már jól ismert harcos ismételten az egész fogadóval tudatja rendelési szándékát. Tekintetem ezt követően a kocsma tulajdonosára vándorol, aki már addigra nekilátott a korsók megtöltésének, még ha nem is túl nagy örömmel.
Hamarosan megjelenik a pincérnő korsókkal megpakolt tálcával a kezében. Nem volt titok melyik asztal felé fogja vinni.
Alig hogy az asztalhoz ért és készült volna letenni a tálcát, egy erős kéz, még erősebb lendülettel találkozik formás hátsójával. Az extra lendületnek köszönhetően a korsók is megindulnak, de szerencsére a pincérnő sikeresen megoldja a problémát egy kivételével. Annak az egy korsónak sikerül elhagynia a tálca nyújtotta biztonságot és egyenesen az asztalra, majd az egyik vendég ölébe öntötte tartalmát, aki ennek köszönhetően egyből, amint eljutott tudatáig az eseménysorozat, fel is pattan. Tesz néhány érdekes oldalirányú lépést, még mielőtt sikerül stabilizálnia saját magát.*
- MIT CSINÁLSZ! NÉMBER!
* Keze egyből lendül, ami igen csak meglep, hiszen a felállás nem ment a legsimábban. Ráadásul célt se nagyon tévesztett, mert sikerült eltalálnia a nő arcát, aki ennek köszönhetőn a földre kerül, ezzel egyidőben kiömlenek az oly nehezen megmentett italok is.
De ez mintha nem lett volna elég a férfinek. Kezei már az asztal lapját fogják és néhány pillanatot követően, már az egész asztalt felfordítja, aminek köszönhetően azt asztalon található mindenféle dolog a földön köt ki. Mikor ezzel végez a földön fekvő nő felé fordul, úgy tűnik, szerinte nem volt elég büntetés, hogy a földre küldte a felszolgálót, további elképzelései is vannak még vele. Látszik ez a tekintetén is. Ezt mintha észrevette volna a fogadó egy másik vendége is, mert a nőhöz közeledő férfit meglepi egy jól irányzott ütéssel, minek köszönhetően, na meg persze a jó adag alkoholnak, amit az este folyamán elfogyasztott, a felborított asztalon végzi. Lassú mozdulatokkal próbál felkászálódni.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:31 pm

- MARADJ OTT!
* A férfi társaságában tartózkodó többi megtermett egyénnek nem is kellett több. Ők is felálltak székeikből és a megmentő felé fordultak.
Eddigre már az egész fogadó a kialakult helyzetet figyelte és mikor a társaság tagjai megteszik az első lépést a férfi felé, aki a felszolgáló védelmére kelt, a fogadó vendégei közül jó páran szintén felállnak helyükről, és az érintett személyek felé veszik az irányt.
A helyzetet figyelve én jobbnak látom kimaradni a helyzetből. Így inkább a helyzet alakulásának figyelése közben, jóízűen fogyasztom tovább a sültemet, néha megszakítva egy korty víz lenyelésével.
A fogadós bár próbálja szóval megoldani a helyzetet, azonban mikor a hangoskodó társaság egyik tagja megpróbálja megütni a nő védelmére kelt férfit, hiába véti el az ütést, de már nem marad visszaút és elszabadulnak az indulatok. Egyik ökölcsapást a másik váltja, itt ott egy harmadik személy közbeszállásával. Néhányan a földre kerülnek, mások széket kézbe véve próbálnak előnyt szerezni.
Végül elérkezik az az időpont, mikor már személyessé válik számomra is a helyzet. Az egyik kiütött férfi elsodorja a vacsorám maradékát, melyet még oly szívesen elfogyasztottam volna.
Dühösen állok fel székemből. A korábbi hangos társaság két tagját sikerül meglepnem egy-egy jól irányzott ütéssel, azonban nekem velük semmi bajom, így az új ellenfelükre hagyom őket és keresem azt a harcost, aki olyan jót szórakozott rajtam, nem is olyan rég.
Végül sikerül megtalálnom. El is kezdek utat törni magamnak felé, ami egészen jól halad egészen addig, amíg szerencsétlenségemre. el nem gázol egy elsőbbséget élvező szék, melynek hatására eszméletlenül terülök el a fogadó padlóján.
Csak akkor térek magamhoz, mikor vizet öntenek arcomra. Ekkor nagy nehezen kinyitom szemeimet és próbálom felmérni a környezetet. Látom a körülöttem elterülő káoszt és romhalmazt, mely már közel se hasonlít ahhoz a fogadóhoz, amibe betértem. Végül tekintetemet arra a személyre emelem, akinek köszönhetem a magamhoz térést. Nem volt más, mint a felszolgáló. Arcán még mindig ott látszott a férfi kezének lenyomata.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-05-12, 3:31 pm

- Köszönöm.
* Hallatom egészen halkan, köszönhetően annak, hogy még mindig nem érzem egész testem fölött az uralmat, ami rövidesen megváltozik. Egészen addig örülök ennek, amíg meg nem próbálok mozdulni, mert ekkor érzem csak igazán, az elmúlt események hatásait. Szinte minden porcikám belesajdul a kísérletbe.
Végül csak talpra állok, igaz pár percbe bele tellett a mozdulatsor kivitelezése.
Ekkor látom csak át igazán a fogadóban uralkodó helyzetet. A fogadó vendégei már rég nem az italaikkal voltak elfoglalva. Némelyek saját a sérüléseiket látták el, még mások próbálták helyükre tenni, a helyükről elkóborolt tárgyakat. Mikor alaposabban szemügyre vettem a fogadóban található személyeket, egyikük se volt ismerős a hangos társaságból.*
- Mi történt?
* Teszem fel a kérdést a még mindig közelben tartózkodó nőnek.*
- Leütöttek.
- Addig tudom.
* Válaszolom mosolyogva kérdésére, bár mikor egy kis kuncogás is társult volna a dolog, hírtelen és ismételten érzem testem minden egyes porcikáját, rádöbbenek, nem kellene túlzásba vinni a nevetést.*
- Utána?
- Végül ki lettek dobva. Remélem, többet nem akarnak ide bejönni. – kezét a férfi kézlenyomatára helyezi.
~ Én se szívesen futnék össze velük ismételten.
* Egészen eddig eszembe se jutott átvizsgálni értékeimet, mikor ezt megteszem, veszem csak észre erszényem eltűnését.*
- Az erszényem!
* Szalad ki számon minden aggodalmammal együtt, hiszen az összes pénzem abban volt.
Lábamat gyorsan megmozgatom a cipőben. Mikor érzem a cipőhöz nyomódó kulcsot, kicsit megnyugszom. Az örökségem legalább megmaradt.*

Vendég

4. küldetés - Kocsmai bunyó

* Igazi tél van, mikor érzi az ember csontjáig hatol a hideg, hiába veszi fel a legmelegebb ruhákat egy bizonyos idő múltán áthatol. Szél is feltámad, megtalálva az ember ruházatának gyenge pontjait ahol befújhat. Sok ember, elf és még kitudja milyen faj lelte halálát ebben az embertelen hidegben. Szerencsére a hó nem esett, ezáltal tájékozódni is könnyebb, nem úgy mikor sűrűn esve, akár egy ködfal nem lehet távolra ellátni. Igyekezett elérni a Csillagfény fogadót, megítélése szerint még öt perc séta ebben a kegyetlen időben, utána már jobb kedvvel melegedhet a kandallónál.
~ Huh nagyon hideg van, hetvenöt évente úgy néz ki ismétlődik az ilyen vacogó idő. ~ Gondolatai ezen járnak, meg persze azon, időben elérjen a fogadóba. Nem szeretne úgy járni mint mások, akik óvatlanok a hideggel szemben. Gondolatai végül a múltban állnak meg mikor még Bruen tanította őt a vándorok életére.
~ Figyelj fiam! Tél bizony kegyetlen, sose a halálra gondolj, hanem egy nő melegére, egy nagy kupa mohasörre, meg egy kandalló tűzre és biztosan túl leszel rajta. ~ Mosolyog jót magában Bruen szavain, igen többször is tapasztalta már ezt a jelenséget, elég az ha jóra gondol az illető, máris túléli. Távolban megpillantja közben a célját, vagyis a fényeket a távolban.
~ Mindjárt megérkezek. ~ Kellemes érzés tölti el, viszont nem bízza el még magát, még bármi megeshet. Pár perc múlva az ajtó előtt veri le magáról a havat. Még visszafordul, merről is érkezett, nincs e véletlenül valaki aki követte őt. Megbizonyosodott senki sem vadászik rá, immáron lenyomja a kilincset szélesre tárja a fogadó ajtaját, határozottan belép. Minden szem rá szegeződik pár pillanatra, közben kizárja a hideget a fogadóból. Íriszei szétnéznek, egy üres helyet keresve.*

Vendég

* Megpillant egyet, még mielőtt már elfoglalhatná, indul meg kiválasztott helyére. Fogadói hangulat helyett inkább kocsmai hangulat az uralkodó, hangos hahotázások, hangos beszélgetések mely egybeolvadva igazi nyüzsgésnek, ricsajnak mondható. Elnéz ki mit fogyaszt, hol egy őzpörkölt gőzölög hol pedig tyúkcombot zabálnak. Mindenki éhes, nem is csoda, ilyen hideg igazán kiveszi az ember zsírját, aki teheti az elvesztett súlyát próbálja visszatornázni, maradjon egészséges és túlélje a telet. Elnézve a fogadóban tartózkodókat, lát elfeket, embereket, törpéket. Van közöttük ki kincsvadásznak néz ki, itt szeretné átvészelni a telet, van aki tehetősebb arra várva kicsit enyhüljön az idő, hogy tovább haladhasson. Lényeg mindenfajta foglalkozású embert látni, ezért óvatosságra inti magát. Megpillantja a kandalló tűzet ami ott pattog asztala közelében.*
~ Felmelegedhetek végre. ~ Amilyen gyorsan csak lehet leül a kandallóhoz közelebbi széken, leveti kabátját a mellette levő székre teríti. Megérezve a meleget, a fagy a tagjaiból lassan kezd elillanni, átadva helyét a melegségnek. Nem telik bele sok idő mikor egy rendes tekintéllyel rendelkező pufók férfi lép oda, barátságos rózsás mosollyal az arcán.*
-Szép napot Elf Uram! * Köszön neki a fogadós a mosoly még mindig ott virít az arcán.*
-Önnek is! * Válaszol rá, mire jön máris a fogadósok kedvenc kérdései.*
-Óhajt valamit enni avagy inni? Itt vannak a legfinomabb pecsenyék, friss állatok, ma fogták őket! * Igen a fogadósok már csak ilyenek, próbálják az új vendégeket fogyasztásra bírni, meggyőzni őket itt minden rendben van.*
- Egy kupa forralt bort, mellé pedig egy őzhúst. Szeretnék előre fizetni! * Nem látszik meglepettnek a fogadós inkább gyorsan kiböki.*
- Ez összesen 20 arany lesz. Esetleg egy puha ágyat az elf úrnak? * Jó kérdés a másiktól, mire csak kis várakozás után válaszol.*
-Rendben egy éjszakára egy puha ágyas szobát. ~ Úgy se tudom mindennap kényeztetni magam ilyennel. ~ Véli még magában, még gyorsan hozzáteszi.*
-Csapja hozzá a fogyasztásomhoz! * Mire a fogadós megszólal megint.*
-Összesen harmincnégy arany lesz. * Kifizeti az árat, ami elég summás összeg viszont ha nem száll meg akkor bizony valahol biztosan halálra fagyott volna. Fogadós gyorsan elteszi az aranyakat, el is tűnik utána.*

Vendég

* Ahogy a fogadós távozott, hátradűl a székben, míg ételét és italát nem hozza ki, addig tovább nézi a kocsmában zajló történéseket. Balról kezdi a nézelődést, az első célpontja egy szerelmes elf párocska, kik kissé kikerülve a nézések kereszttüzéből, egymásnak szentelhetik a perceiket. Mindkettőn finom öltözék, sugárzik róluk két kereskedő család sarjai mindketten. Tovább indul tekintetével, törpéket figyel meg. Két fiatalabb egy őszülő törpe társaságában, nem figyelnek senkire és semmire ők egy zárkózott csoport, isszák a maguk sörét, ezzel meg is vannak elégedve. Hirtelen ugrik a jobb oldalra, ahol elsősorban egy magányos öreg mutatványost lát ki éppen egy kisebb közönséget vonzott maga köré, ezután következik két ember akik fiatal kalandozóknak tűnnek. Nem sok helyről hall hangokat, elsősorban a mutatványost hallja aki éppen egy történetet akar elmesélni, magával ragadva a közönséget, akik olykor hangosan belekiabálnak. A törpék asztalától is, lehet hallani szavakat, olykor mondatokat. Fülei segítségével a közeli asztalról tökéletesen hall mindent, elég közel is van hozzájuk, meg mindenkinél hangosabbak, nem törődnek azzal, mennyire nagy a hangerejük. Jobban megfigyelve, egymás szavaiba kiabálnak némelyik az arra járó kiszolgáló hölgyek hátsójára paskolnak, közben nagy elánnal isszák a maguk saját alkohol adagját.*
~ Hogy én mennyire nem szeretem az ilyen alakokat! ~ Hangzik el magában ezen gondolat, sosem tudta sokáig nézni az ilyen típusú embereket. Nézelődésnek vége szakad, megérkezik az ő étele és itala, hozzá pedig a szobája kulcsa amit személyesen egy kiszolgáló nő nyújt át neki.*
- Jó fogyasztást! * hallja kedves meleg hangját, még mosolyt is kap a teremtéstől. Elveszi a kulcsot, egyik zsebének mélyére süllyeszti, nekilát ételének fogyasztásának, hallgatva közben a mellette levő társaságot.*

Vendég

-Te figyelj máán Vagdalkozó! Honnan veszed, hogy nem tudok bánni a nőkkel? * Teszi fel a kérdést egy kis vékony alacsony emberke, kölyökképe van, barna szemei pedig figyelik az előbb említett személyt. Még az ismertetőjele közé sorolható azon karom nyomok az arcán, amely valamelyik vadállattól származik.*
-Onnan, hogy még egy anyamedvével sem tudsz csókolózni csak pofozkodni! Nézd meg az arcodat, mit kaptál utoljára! Ha nem vagyok már nem is élnél! * Erre a kisember pár perc hallgatásba merül, már azért is mert cukkolják az agyát, másrészről nem volt oly kellemes élmény a találkozás.*
-Nohh mi az kifogytál a szóból Kisegér? * Kérdezi Vagdalkozó a Kisegértől. Viszont még az válaszolhatna csatlakozik egy harmadik hang.*
- Kisegér! Vagdalkozó! Elég legyen a civakodásból! * Hangja mindkettőnek elakad, ránéznek a harmadik személyre, aki egyszerűen maguk között, Borzadálynak neveztek. Rydan sem volt egy tagbaszakadt alak, kellőképpen izmos volt, látszott rajta keményebb kötésű fickók közé tartozik. Viszont Borzadály, csakis izomból állt, melyet a ruhája jótékonyan takart, az arca viszont nem volt kellemes látvány. Fél szemét elvesztette, fogai hiányosak, pár heg tarkítja az arcát amik büszkén foglalnak helyet ott. A három férfi ruházata nem ütött el a többi vendégétől, fegyvereik nincsenek, valószínűleg a szobájukban hagyták.*
-Igyatok már az istenekért! Fogdossátok ítéletnapig az italt míg ihatatlan lesz! A következő rajtaütést már megterveztem, mindent részletesen! Gazdagok leszünk! Erre igyunk! * Hallani mennydörgő hangját hangosan.*

Vendég

* Hallja a beszélgetés minden egyes részletét, közben táplálkozik és rá öblítésnek iszik. Felettébb érdekesnek véli, ilyen nyíltan mernek beszélni erről, mikor jobban megfigyelve a hármast, felfedezi rajtuk az alkohol mámoros hangulatot. Azon gondolkozik, milyen rajtaütésről beszélnek azok, hol tudnak ezek ilyenkor meggazdagodni így Télen. Nem tud rájönni, így csak fülel tovább, hátha véletlenül ezt is kimondják. Hiába várakozik a beszélgetés csak ugyan visszaterelődik a nőkre, pár közös semleges kaland, nem olyan érdekesek.
~ Talán majd megunják a fogadó zaját. ~ Reméli hamarosan eltűnnek szem elől mikor Borzadály hangját hallja.*
- 3 korsó sőrt fogadós! * Fogadósra néz kicsit összerezzen mint egy nyárfalevél, inkább tüstént cselekszik, minthogy a férfit felbőszítse. Lassan meg is érkezik a fogadós által küldött italok, egy szép szőke hajú nő személyében. Borzadály nem tud gondolkozni, így hamar ölébe rántja a csinos kiszolgálót, mire az italok felborulva kiömlenek, jut belőle Borzadálynak bőven. Amint érzi magán az italt haragra gerjed.*
- Heee! Fogadós! Sértegetsz engem hogy ilyen ügyetlen nőket küldesz hozzám! Ez tuti nem ér semmit az ágyban! * Ellöki a nőt a földre, felpattan a helyéről két társával együtt.*
- Úgy látom móresre kell tanítanom téged! * Megindul a fogadós felé, aki nem tudja merre szaladjon ijedtében. Végül az egyik fiatal vándor lép elé Borzadálynak, mire az akkora öklöst ad erősből, hogy az kétrét görnyed a fájdalomtól.*
- Forgassuk fel a fogadót fiúk! * Erre a kiáltásra minden vendég feláll a helyéről, nem tetszik nekik a három alak viselkedése. Vagdalkozó és Kisegér borogatni kezdik a bútorzatot, Borzadály addig tovább folytatja útját a fogadós felé.*

Vendég

* A nyugalomból, hamarosan igazi kocsmai bunyó és felfordulás kerekedik, ami nincs ínyére. Sosem szeretett ilyen eseményekben részt venni, most pedig benne van a közepében. Akik nem bírják a bunyókat azok elmentek a szobáik felé, akik meg ilyenre könnyen kaphatók azok egyből verekedő partnert keresve indul meg. Kisegér felé veszi az irányt, máris rá akarja borítani az asztalt, szerencsére gyorsan felpattan mielőtt az végleg eldűlne.
~ Azt hiszed ez olyan vicces! ~ Ábrázatára kiül a harag, így ő Kisegért célozza meg. A kisember védekezve várja őt, megfigyelve a mozgását, fürge akár menyét. Odaérve hozzá pár ütést rámér, ami elől könnyen elhajol.*
- Mi az elfecske? Le vagyunk lassulva! * Gúnyolódik vele. Szeme sarkából látja Vagdalkozót a három törpe sakkban tartja, nem tartja valószínűnek, hogy sokáig bírhatja a férfi. Borzadály viszont éppen abban a pillanatban ütötte ki a fogadóst, utána Vagdalkozó irányába indul. Kisegér, kezd el támadni van amikor sikerül a fürge embert ütéseit védeni, de van amikor színtisztán betalál. Úgy érzi eleredt az orra vére ráadásul kezd fáradni.
~ Vajon cselezni is tudsz, vagy csak gyorsaságodra támaszkodsz? ~ Teszi fel a nagy kérdést magában, legjobban viszont úgy tud meggyőződni róla, ha ő támad egyet cselezve. Úgy tesz mintha erőset szeretne ütni, persze nem üt el addig, utána indítja a másik kezét amiben beteszi minden erejét. Csele helyesnek bizonyul, második igazi ütése, telibe találja Kisegeret, aki megtántorodik és egy törött székben megbukik, csúnyán beverve a fejét. Utána megy a kisembernek felkapja a földről, megkínálja még egy ütéssel aki végleg elterül a földön. Vagdalkozó éppen a földről tápászkodik fel, a három törpe pedig szintén a földön. Keresi a szemével Borzadályt, aki szintén valahonnan tápászkodik fel. Ideje van körülnézni, nem sokan verekednek már. Elindul Borzadály felé nem várja meg míg az felkel, lábát indítja a feje felé. Telibe kapja mire a rönkfal adja hátulról a fejének a másik ütést. Vagdalkozó erre alattomos módon, mikor felé fordulna éppen gyomron vágja. Összegörnyed az ütés erejétől, aztán még látja, hogy a szakácsnő a sodrófával kiosztja Vagdalkozót aki szintén elterül.*

Vendég

* Nem tudja mennyi idő telt el, hogy ő megkapta a gyomrosát, fogja a hasánál egy ideig. Próbálja leküzdeni a fájdalmat, mikor bevillannak Bruen szavai neki.*
~ Fiam, a fájdalomban a fájdalomtűrésed is megedződik. ~ Jönnek felszínre az emlékek mire ő csak ennyit tud válaszolni.
~ Igen vagy a fájdalomba belehalok. Szedd össze magad! ~ Próbálja megemberelni magát. Hallgatja ahogy körülötte egyre többen tápászkodnak fel és állítják vissza a megmaradt asztalokat és székeket. Felkel a fogadós is akinek az első szava ennyi.*
- Neeeee! A fogadóm! Ki fogja megfizetni a károkat? * Előmerészkednek a kiszolgálók, amelyik egyből hozzá jön, aggódva néz rá, ő pedig a nőre néz amennyire tud.*
- Jól van Uram! Nagyon megsérült! * Nem válaszol, azon kívül, hogy jól megütötték az orrát és a gyomrát azon kívül jól van, megúszta a bunyót. Fájdalom enyhülni kezd, végül annyira elviselhetővé válik, hogy fel tudjon állni, de még jócskán görnyedve.*
- Jól vagyok köszönöm, túlélem. * Hallatja hangját inkább gondolja úgy, jobb ha most távozik, de előtte még tájékoztatja az itt levőket.*
- Szerintem a három alak fizesse ki a berendezést, biztosan van nekik némi pénzük valahol. Csak kellenek önkéntes emberek akik gondoskodnak a három rendbontóról. * Mondja ki a szavakat, körülnéz a most kissé viharvert fogadón.*
~ Talán következőre, jobban fog sikerülni. ~ Tudja le a mai nap eseményeit. Megindul a szobája felé, ahol lepihenhet.*
-További jókat! * Köszön el a lentiektől, elvonulva a szobájába adja át magát, a jól megérdemelt pihenésnek.*

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-06-03, 4:41 pm

4. küldetés - Kocsmai bunyó

Elszokott a téli táj látványától és valami egészen különös érzés fogta el, mikor nem éppen meleget adó táborhelyén megébredt. Ez egyszer valós értelemmel nézhették hóbuckának, mert ha nem is tonnák nyomták, de bőven akadt hó, amit lerázzon magáról. Nem céllal érkezett erre a vidékre, még csak nem is erre akart jönni, de az elmúlt napok viharai kicsit megzavarták irányérzékelőit. Nem bánta, régi élményeket eleveníthetett fel, rögtön a kellemetlenebbiket, a hideget, ami bizony sárkánybőre alá is beette magát és a megidézett tűz csak lassan olvasztgatta fel tagjait. Órákká kövéredő percek kérdése volt az egész, ami közben elfogyasztotta szegényes kis reggelijét és jobb híján, kis bögréjébe olvasztott hóból készített fenyőtű teát. Ivott már jobbat is, de legalább volt valami íze, energia tartalma, de ami a legfontosabb, meleg volt.
~ Azt hiszem a következő éjszakát nem idekint kéne tölteni. ~ Fintort vet a gondolatra és kis híján el is neveti magát. ~ Szép kis sárkány vagyok! Egy kis hideg rögtön a városba űz a jó meleg kandalló mellé. Azt hiszem elkényelmesedtem, ami határozottan nem tesz jót annak az alig pislákoló arrogáns énemnek. Sárkány vagyok vagy mi a szösz! ~ Sajt gondolatai nevettetik meg, miközben összébb szedegeti dolgait és a fagyott bőr méhébe tuszkolja. ~ Ettől függetlenül jöhet az a város. ~ Húzza elő a kissé ázott papirost. Térkép, bizony egy nem is olyan régi szerzeménye, amit még nem sikerült elhagynia, eddig, Kihajtogatja, de bármilyen óvatosan bánik is vele szakad, recseg a fagyott részein és pillanatok múlva három darabban hever a földön, de hiába szabotálja ily lelkesen a tájékozódási kísérletet. Sou összeilleszti a darabokat és már be is tájolja a helyzetét, minden pontos dolog elé téve a „nagyjából” jelzőt.
Intésére a tűz ki is alszik, vet még egy utolsó pillantást a táborhelyére, aztán vállára akasztja a jobb napokat is megélt tarisznyáját és nekivág az erdőnek. Ahol újabb havas emlékeiben merülhetett el, ahogy nyakába kapott egy adagot, aztán meg szó szerint tűnt el két öles fák gyökerének szövevényében, illetve a közöttük lévő mélyedésben. Egy medveszerű valami is arra adta a fejét, hogy vacsorának nézni, de morgásverseny eldöntötte, hogy a sárkány nem való vacsorának.
Nos igen, egy nap eltelt és jócskán sötétül már az ég, amikor a fények megjelentek. Édes kis lámpások voltak, Sou még is csak a melegre tudott gondolni, vastag ruha ide vagy oda, a saját bőréről nem is beszélve hideg volt. Bekopogott az útjába eső első házba, ahol még minden fényárban úszott.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-06-03, 4:43 pm

"Vigyáz az orrodra!" felirat azonban nem lógott a fagyönggyel díszített koszorú mellet, mert a fiatal leányzó, aki követelte azt, amit a szokás biztosított neki és Sou dacosan megtagadta, hát rávágta az ajtót. De nem toporgott ott tovább, mi sem hiányzott neki jobban, mint egy felbőszült apa, aki mihamarabb igyekszik megtorolni a lányát ért sérelmeket. Meg aztán van még elég ház a közelben, ez a gondolat egészen jól hangzott és szép is volt egészen odáig, míg jobban meg nem nézte az ajtókat. Mivel azokon, mintha valami egységesített rendszer lenne, lógott ilyen, vagy olyan koszorú és a legtöbben volt fagyöngy. Feladni azért még is csak korai lett volna, mert aztán orra megsúgta neki a jó irányt.
Valami pompázatos sült illata uralkodott el a városban szállingózó többi kellemes, gyomor korgató illattól és így csak hamar meg lett a fogadó. Aminek mellesleg ez előtt szerette volna megtudakolni a helyét, vállat vont, a fogadót akkor is megtalálta volna, ha az orra éppen cserben hagyja. Belépett, a meleg szinte azonnal arcon ütötte, ahogy a dohány és füstjének testes illata, ezért nem ismert mély levegőt venni, mert abból biztos köhögés lett volna és akkor lehet kiteszik szűrét, mondván, hogy itt ne terjesszen semmiféle kórságot.
Jelenléte nem is maradt sokáig észrevétlen, a söntés mögött tüsténkedő úr rögvest meglódította egyik mellette ácsorgó felszolgálóját, aki szolgálatkészen toppant Sou elé. Kit még meg is lepett a vörös, szeplős képű, csupa mosoly fiatal férfi felbukkanása.
- Van elég asztalunk, Uram! Meg szobánk is, ha fáradt!
Sounak egy kicsit hirtelen volt a dolog, mivel úgy tervezte, hogy mindent szépen lerendez a söntésnél, de erre. Valami mondás is tartja, hogy ember tervez, Isten végez. Ez esetben ő tervezett, a felszolgáló ficsúr, aki még mindig lelkesen várta a reakcióját, belerondított. Szétnézett a teremben, minden zug foglalt volt már. ~ Miért választja mindenki a csendes, homályba süppedő zugokat? ~ Valami mosolyt erőltet az arcára és.
- Valami meleg italt és sült halat, ha lehet. Meg egy szobát a mai éjszakára. Mennyi lesz? – Annyi tapasztalatot már magára szedett, hogy tudja, előre kérik az összeget, ami végtére érthető. A sok bor, sör könnyen feledékennyé teszi az embert és nem kevésbé kötekedővé, így jobb előbb letudni a piszkos anyagiakat.
- Máris-máris és. Ó, tizenhárom arany és hét ezüst.
Sou könnyedén veszi elő erszényét, előre mosolyogva a lesben álló zsebeseken, mert ott kereshetik ahonnét elővette és miután leszámolta az összeget, vissza is tette az erszényét. Mire nem jó a mágia.

Tárgy: Re: Csillagfény fogadó 2011-06-03, 4:44 pm

Könnyedén, kígyó módra küzdötte magát a kiszemelt helyre, ahol letehette olvadásnak indult tarisznyáját az asztalnál álló szabad székek egyikére. Aminek támlájára került még a nyakába tekert sál és vastag talár, megoldotta mellénye felső gombjait és leült, kényelmesen, kinyújtva a lábait, megmozgatva lábujjait is, nagy vidáman konstatálva, hogy egynek sem sikerül lefagynia. Jó néhány percig csak ült és nézett maga elé, a meleg egy kicsit elnyomta, de ahogy kezdte megszokni, felmelegedni a körülötte folyó csevej egyre élénkebb és sokszínűbb lett.
Halkan dobolni kezdett ujjaival az asztalon a terem másik végében szóló muzsika ritmusára, szívesen ült volna közelebb, de a fiatal lányokat elnézve, biztonságosabbnak ítélte a túlsó oldalt. Belehallgatott néhány futó beszélgetésbe is, érdekesnek találta a fura medveszerű lényről hallott mesét, de joggal kétkedhetett benne, hiszen ő összefutott eggyel és meg van mind a két füle. De akadt ott sikeresen végrehajtott kincsvadászat, diadalmas hódítás a közeli tartományban, de nem földeket, hanem egy hajadon szívét vette be. A szerelmes ömlengésre viszont már nem szívesen koncentrált tovább, főként hogy egy korsó valami és egy nem apró adag sült hal és krumpli került elébe.
- Köszönöm! – Nyögte ki meglepődötten, amire csak egy vigyor, intéssel kombinálva volt a válasz. Az étek fölött szimatolgatott és meg kellet állapítania, hogy ha az íze csak fele annyira jó, mint az illata, már megérte az a rengeteg pénz. Ez eszébe is juttatja, hogy eddig kulcsot még nem látott, de remélte, hogy a vigyori felszolgáló nem felejtette el, mert másodjára nem lesz hajlandó kifizetni a szobát. Ez iránti aggodalmánál azonban jóval nagyobb volt az éhsége, így neki is látott z étel elfogyasztásához és csalódnia sem kellett. Néhány falat után már kívánta a folyadékot is, aminek ismerős volt az illata és még is bátran belekortyolt, de kis híján kifújta a méretes kortyot. Valaki meg is kérdezte mögötte, hogy jól van e, de csak bólogatni tudott, ahogy lenyelte a forralt bort, ami nem elég, hogy tényleg forró volt, ég csípett is. Bár Sounál a gond a borral kezdődött, de ezért csak magát okolhatta és ezzel a fejébe is véste: Nem valami meleget, hanem teát.

» A fogadó
» Tűz fogadó
» Vén kujon fogadó
» Fehér lady fogadó
» Nagy Kaszás fogadó (Valian külső peremén)