Név: Arglar Haran
Kor: 72
Nem: férfi
Csoport: törpe (hegyi)
Kinézet: Átlagosnál kicsit magasabb. Hosszú vörösesbarna szakállát büszkén hordja. Ritkán válik meg harci felszereléseitől, mely egy szárnyas sisak, egy igen strapabíró vért, egy kétkezes csatabárd és két tőr.
Jellem: Viszonylag nyugodt természet párosul hírtelen haragjával. Nagyra tartja magát. Büszke harci tudására, sőt nem nagyon ismeri el, hogy akárki jobb lehetne nála, még akkor se, ha alulmarad valakivel szemben. Sok időt tölt kocsmákban és egyéb hasonló helyeken, a lényeg, hogy alkohol legyen a közelben. Ellenfeleit, ha teheti, nem kíméli, ezért nem ajánlatos ellene alul maradni.
Előtörténet:
Arawn Haran 72 éve került erre a világra. Szülei az Arawn nemesi család tagjai voltak. Ennek megfelelően igen jó anyagi körülmények között cseperedhetett fel a kis Haran. Szülei szerették volna, ha majd fiuk átveszi a családi műhelyek vezetését, ezért mikor elérkezettnek látták az időt, elkezdték taníttatását. Harannak ez egyáltalán nem tetszett. Sokkal inkább hallgatta a régi csaták hős törpéiről szóló történeteket és fejlesztette harci képességeit, hogy egyszer ő is csatlakozhasson népének nagy harcosaihoz, mint hallgassa sok unalmas tudnivalót.
Ennek megfelelően üzleti élet terén mutatott tudása nem sokat javult, ellenben fegyverforgató képessége.
25 éves korában állt be a tárna őrzését szolgáló egységek egyikébe. Nemesi származása és családjának befolyása miatt kivételesen bántak vele, melyet a többi bajtársa nem nézett túl jó szemmel, de elég hamar rá kellett döbbenniük, nem túl előnyös dolog Harant felbosszantani. Erre figyelmeztetek azok a törött orrok, melyek az első ilyen alkalommal nyerték el újdonsült formájukat Haran öklének köszönhetően. Ezek után nem is nagyon volt több ilyen jellegű kísérlet.
36 éves korában egy nagyobb goblin horda próbált meg betörni a tárna egyik bejáratán, melynek őrzését részben Haran egysége látta el. Ebben az csatában Harannak sikerült több mint harminc goblint leterítenie, mely utána bajtársai ráakasztották az Arglar nevet. Melyet egy kiadós ivászattal ünnepeltek meg. Eleinte nem szerette ezt a nevet. Úgy érezte nem illik nemesi származásához, azonban az idő előrehaladtával egyre jobban kedzte megszokni.
51 éves korára szülei elhaláloztak, így ő örökölte a család kezén lévő műhelyeket. Hamarosan megbosszulta magát az ellébecolt tanulás, melyhez jelentős mennyiségű alkoholfogyasztás is párosult. E kettő eredményeként igen hamar kiderül, hogy alkalmatlan örökségének vezetésére.
55 éves korára sikeresen felélte öröksége jelentős részét, mikor erre ráébredt már nem volt visszaút.
57 évesen, hogy saját hibái ősei hírnevét ne csorbítsa, megváltoztatta saját nevét. Így került előtérbe az a név, mellyel régebben még csak bajtársai illették.
Az örökség elvesztése után új bevételforrás után kellett néznie. Mivel a harcon kívül nem értett máshoz, így szükség esetén zsoldosként erősítette a tárna védelmét, míg nyugodtabb időkben különféle harci tornák résztvevőjeként keresi meg napi betevőjét.