A Halál arénája

*Csuklyája egészen a fejébe volt húzva. De a tűző nap még így is kellemetlen meleget okozott számára. Köpenye súrolta a földet, s mindenféle koszt összeszedett a földről. Mégis ugyanolyan zöldnek látszott, mint előtte volt. Drendil szorosan fogta varázsbotját, aminek tetején egy hegyikristály díszelgett. A kristály meg-megcsillant a napsugarakban, s fénye egy hatalmas épületre vetődött. A férfi felemelte fejét, s a csuklyát hátracsapta. ~Nocsak, egy aréna. De nem hallom a tomolást. Biztosan nincs még műsoridő. Így nyugodtan körülnézhetek.~ Azzal szép lassan megindult a sötét és nyirkos járaton leresztül. Alig látott valamit, de nem csinált semmit sem. Tudta, hogy mindjárt kiér a járatból. Már látta a világosságot, ami az aráne küzdőteréből szűrődött be. Hamarosan kint is volt a napsütésben, ahol csuklyáját ismét a fejébe csapta...volna. Megdermedt. Egy nő állt vele szemben az aréna küzdőterének kellős közepén. ~Mi a...?~ Kérdezte magától, majd amint látta, hogy a nő egészen harcos kinézetű, szája szegletében halovány mosoly jelent meg.*
-Szép napot, hölgyem! Tán nem harcolni támadt kedve?

*Csak elmosolyodott a nő mondatán, s rezzenéstelen arccal nézte végig a kis mutatványt. Még tapsolt is, hogy éreztesse, mennyire nem fél a nőtől. Kárörvendő mosollyal arcán így szólt.*
-Rendben....halálig.
*Drendil kicsit elgondolkozott. ~Érdekes. Nem is ismerjük egymást és élet-halál harcba bocsátkozunk. Nem számít. Ha odáig fajul a dolog, úgysem fogom megölni. Bár attól függ....~ Azzal varázsbotját megszorítva ledobta magáról a köpenyét, hogy könnyebben mozoghasson. Párszor megforgatta a botot, majd a földre csapott vele. Mereven a másik szemébe nézett, s várt egy kicsit. De mivel úgy látta, a nő sem akarja másképp, így szólt.*
-Kezdődjék hát a harc!
*A magasba ugrott, majd elkiáltotta magát.*
-Deforus protinus!
*Zöldes fénygömb keletkezett a hegyikristály körül, majd egy hosszú, zöld sugarat lövellt ki magából, ami egyenesen a nő felé tartott. Drendil ravasz mosollyal ért földet, s felnézett, hogy megnézze, talált-e.*

Drendil támadása: 5

Riana védekezése: 14

The member 'Drendil' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

The member 'Riana' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Támadása sikertelenségét még fel sem tudta fogni igazán, máris szembesülnie kellett a másik támadásával. Az elég különös volt. Az indák igencsak meglepték Drendilt. Nem számított ilyesmire. Így hát már majdnem elérték a növények, mikor eszébe jutott egy jó varázsige.*
-Firrus Maxulum!
*Azzal az indák elégve hulltak a porba. A férfi a nő felé nézett, aki úgy tűnt, hogy még csak be sem melegedett kellően, mivel a nyakát és a kezeit ropogtatta. A mágus megvonta a vállát, majd kivárt kicsit. Látszott rajta, hogy régen harcolt már. Kissé berozsdásodott az agya. Hosszú gondolkodás után sem jutott az eszébe egyetlen erős varázsige sem, ami elbánhatna ellenfelével. Drendil homlokán izzadságcseppek csörgedeztek lefelé. Eközben ellenfele pedig karba tett kézzel sóhajtozott és várta, hogy történjék valami. A férfi ennek láttán erőt vett magán, s beszélni kezdett.*
-Be kell valljam, ez a varázslatod lenyűgözött. Még sosem láttam ilyet, s majdnem a kárát is szenvedtem. De nem hagyom magam ily könnyen "elbűvölni". Folytassuk hát...
*Azzal botját ismételten a földbe szúrta, s ezeket a szavakat mormolta.*
-Erto Bretomo.
*A homok elkezdett örvényleni Riana lába alatt, s lassacskán kezdte elnyelni a nőt. Ekkor Drendil kihasználva ellenfele hirtelen döbbenetét egy újabb varázsigét ejtett ki a száján.*
-Kida Pirtema!
*A homokból hatalmas rózsabokrok nőttek ki, amik tüskéikkel a nő felé nőttek egyre jobban körülölelve őt. A férfi magabiztosan állt a lábán és támadásra készen nézte a jelenetet.*

Drendil támadása: 9

Riana védekezése: 10

The member 'Drendil' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

The member 'Riana' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Ismételten elbatázta. Ellenfele sikeresen kiszabadult a rózsatövisek közül. Bár elismerően szólt, Drendil mégis tudta, hogy itt még közel sem végeztek a harccal. És így is volt. Alig, hogy Riana kimondta azt a mondatot, máris támadott. Méghozzá nem is akárhogyan! ~Mi a fene?~ Kérdezte magában a férfi, majd félelemmel teli szemekkl követte a kard útját egészen az orra hegyéig. De ott hirtelen megállt. Nem sokon múlott, de a mágus a tenyerét ellenfele és a kard felé mutatva egy pajzsot tudott létrehozni, mielőtt a fegyver megsebezhette volna. A kard ezután a homokba hullott, s ellepte a sok kis homokkristály. ~Legalább egy gonndal kevesebb...~ Gondolta, majd botját a nő felé szegezte és szúrós szemekkel így kiáltott.*
-Minio polibo!
*A nő alakja egyre csak kisebb kezdett lenni. Csak kisebbedett és kisebbedett, mígnem egy apró kis nimfa lett belőle. Drendil lehajolt a földre, majd mosolyogva felemelte ellenfele kardját. Egyik kezében a kard, másikban a varázsbotja pihent. Elkezdett a mini ellenféél felé haladni, majd mikor odaért, beleszúrta a kardot a homokba, s botját is nyugalmi állapotba fektette kezében. Ezután lehajolt és felvette az aprócska nőt, majd nevetve így szólt.*
-Azt hiszem, hogy mára befejeztük. Tökéletesen harcoltál! De most egyikőnk sem fog meghalni. Talán máskor... Egyébként Drendil a nevem.
*Azzal letette a vöröshajú kis hölgyet és meghajolt előtte. Azután nevetve tartotta az apróság felé varázsbotja kristályát, s így szólt.*
-Maximus prelibo!
*Azzal ellenfele ismét eredeti alakjában állt előtte. Drendil ismét meghajolt, majd még mindig mosolyogva így szólt.*
-Elnézését kérem ezért az apróságért, hölgyem! De valahogy nem állt szándékomban a halálomat lelnem. Bár a magáénak sem örültem volna. Még egyszer köszönöm a harcot. Talán máskor még összefutunk.... A viszontlátásra!
*Azzal köpenyét felvette a homokból, megrázta, s a hátára kanyarította. Az ismét oly zölden pompázott, mint máskor. A nap már lemenében volt, s Drendil is elfáradt a harc közben. Így hát úgy döntött, betér a legközelebbi faluba és megszáll a fogadóban egy éjszakára.*

//Köszönöm szépen a játékot! //

*Lassan vonszolja magát az aréna felé. Óriási a hőség még most is, mikor már lemenőben van a Nap. Drogmur a kezében szorongatja kardját, s úgy lépked egyre gyorsabban a bajárattal egyvonalban. ~Mihamarabb oda kell jutnom, hogy kinyírjam ezt a mocskot! Hogy képzelte, hogy csak úgy gúnyt űzhet bárkiből? Majd én megmutatom beki....~ Nagyon ideges és mérges volt. Lélegzete és szívverése az átlaghoz képest nagyon is gyors volt. Bal kezével szeme elől takarta a napot, de nem sokat segített vele. Fehér bőre szinte pár óra alatt leégett, még mikor csak félúton tartott ide. Nem hiába, hiszen fehér orkként a barlangokban és földalatti járatokban élve nem nagyon látott napvilágot, s ez a forróság most igen megviseli. Lelassítja, legyengíti. Így nehéz lesz harcolnia, de Drogmur nem afja fel. A becsületéről van szó. A becsületéről, amit a minap az az átkozott Orgahul megkérdőjelezett. ~Nem is tudom, hogy merészelte azt mondani, hogy egy mocskos áruló vagyok! Tény, hogy néha lepaktálok más népek vezetőivel, de csakis amiatt, hogy egy-két dolgot megtudjak, aztán felhasználjam ellenük...~ Csak úgy fortygott benne a düh. Szép lassan beért a hűvös alagútba,ami az áréna kellős közepére, a küzdőtérre vezetett. Itt megpihent egy kis időre, majd továbbhaladván kilépett a napra, s körülnézett. Nem látott senkit sem. ~Nocsak....Orgahul...még időben sem tudsz jönni...~ Azzal leült egy árnyékos helyre, hogy kipihenje az út fáradalmait és az égések fájdalmait.*

*Rusnya, lapos orrát megemelte, és nagyokat szippantott a levegőből. Néha fintorgott egy sort aztán tovább lépdelt a járatban. Már halványan beszűrődött hozzá a lassan nyugodni készülő nap vérbe forduló színe. Orgahul vicsorogva eredt futásnak amint megcsapta orrát a fehér ork szaga. Ami egészen jól érezhető volt már ilyen távolból is.*
- Nyomorult talpnyaló kutya!
*A szürke ork felbőszült kiáltása végig dörrent az átjárón. Orgahul úgy rontott ki a sötétségből a verőfényes napsütésre, mintha a pokol démonai szabadultak volna rá az arénára. Nem várt, nem hezitált, s még csak nem is mérlegelt. Az orrát facsaró ork szag eszét vette, s most dühödt bestiaként lendítette meg fejszéjét ugrás közben. Orgahul a levegőben súlytott le ellenfele nyakának irányába, s nem állt szándékában a kegyelem.*
- Vesszél kutya! *süvítette repedtfazékra emlékeztető hangja*


Orgahul támadása: 11

Drogmur védekezése: 12

The member 'Orgahul' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Ahogy meghallotta a másik hangját, egyből felpattant. ~Érdekes...csakmost kezdtem el érezni a szagát. Azt hittem még távolabb van!~ Drogmur szagloószerve igen legyengült a napokban, mivel sokat tartózkodott fent a felszínen. Ez nem igazán használt neki, sőt még rontott is a helyzetén. Nem volt már ereje teljében. És még ezek az égések is. Jócskán megcsapolták erejét. Éppen látta, amint a másik előugrik a sötétből és lecsap rá. Csak arra maradt ideje, hogy felemelje kardját és kivédje a hatalmas fejsze ütését. Úgy látszott, Orgahul nem lacafacázik. Így hát Drogmur is támadásnak lendült. Rávicsorított a másikra, majd így szólt.*
-Nem lesz az olyan könnyű, mint gondolnád!
*Azzal felemelte hatalmas kardját, s a másiknak rontott. Kardja egyenesen Orgahul nyakát célozta. Csak úgy sűvített a levegőben a penge. Még a hangját is lehetett hallani. Drogmur minden erejét belevitte ebbe a csapásba. ~Mihamarabb végeznbem kell vele. Mert ha sokáig elhúzódik a harc, akkor nekem befellegzett. Már csak pár órát tölthetek idefent. Utána legyengülök úgy, hogy nem leszek képes megvédeni magamat.~*

Drogmur támadása: 8

Orgahul védekezése: 13

The member 'Drogmur' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Orgahul csapása hasztalan próbálkozásnak bizonyult. A fehér ork még időben hárította támadását. De ez csöppet sem hatott ki az ork lendületére. Orgahul vicsorogva kerülte el a nyakát célzó kardot, aztán egy lendületből kaszált a fejszével a fehér ork dereka felé. A fejsze lentről fölfelé szelte a levegőt, s pengéjében ott lapult a halál ígérete. Már, ha sikerül elérnie a fehér orkot.*
- Te barlangi féreg... A torkodon nyomom le a beleidet! *kiáltotta csapás közben.*

Orgahul támadása: 9

Drogmur védekezése: 10

The member 'Orgahul' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Csapása nem találta el a célt. Viszont most ismét Orgahul támadt és méghozzá nem is akárhogyan. Drogmurnak nagyon ébernek kellett lennie ahhoz, hogy ki tudja kerülni azt a csapást. De sikerült neki, igaz, hogy nem sokon múlott a dolog.*
-És ezt hogyan szeretnéd végrehajtani? Mert én nem igazán fogom ezt hagyni neked! Előbb halsz meg, minthogy megtehesd!
*Kardját a földön húzva indult támadásnak. Ekőször úgy tett, mintha ököllel akarna a másiknak menni, de aztán egy mozdulattal két kézbe vette a kardot és szúrt.*
-Remélem, holnap ilyenkor már otthon mesélhetem a fiúknak, hogyan is szégyenítettelek meg a tieid előtt!

Drogmur támadása: 8

Orgahul védekezése: 6

Orgahul: -20 életpont

The member 'Drogmur' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Orgahult egy pillanatra sikerült megtévesztenie Drogmurnak. De csupán csak egyetlen pillanatra. Így Orgahul megúszta annyival, hogy bal alkarját hasította föl a kard borotva éles pengéje. De ő ork volt. Azoknak is a szürke alfajából, s nem holmi érzékeny kis emberszerzet. Egy ilyen sérülés még csak zokon sem esik igazán egy orknak. S ennek vihogó vicsorgással adott hangot Orgahul.*
- Elpuhultál te korcsok ivadéka?!
*És már seperte is félre fejszéjével a kard pengéjét, s egy gyors fordulattal meglendítette újból fegyverét, mely így csaknem egy teljes kört tett meg Drogmur irányába zúgva.*


Orgahul életpont: 80



Orgahul támadása: 13

Drogmur védekezése: 9


Drogmur -40 életpont

The member 'Orgahul' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Pillanatnyi öröme alább hagyott, mikor meglátta, hogy csak ellenfele alkarját sikerült felhasítania. ~Nos, ez aztán a nagy végés, te szerencsétlen!~ Szidta magát. Hirtelen figyelmetlensége meg is hozta "gyümölcsét". Orgahul olyan erős csapást mért rá, hogy Drogmur képtelen volt a hárítására. A fejsze beleállt a vállába egy jókora sebet ejtve rajta. Drogmur felüvöltött, majd megragadta a fegyvert és kirántotta a vállából.*
-Hogy merészelted? Te fattyú! Ezért megfizetsz!
*Fekete vére ott csordogált vállából, de erre ügyet sem vetett. Felemelte kardját, majd ismét a másikra rontott, de ekkor bal kezével kikapta tőrét a csizmájából és ellenfele hasfalát vette vele célba. ~Most véged van, te mocsodék!~ Mindeközben érezte, hogy ereje kezdi elhagyni és nem tud tökéletesen célra tartani, de reménykedett abban, hogy felhasíthatja Orgahul hasfalát.*

Drogmur életnpont: 60


Drogmur támadása: 4

Orgahul védekezése: 13

The member 'Drogmur' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Vihorászva rúgta ki támadója kezéből azt a kis bökőt, amivel megtámadni szándékozta.*
- Ostoba fehér pofájú... Nekem nem árthat egy nyamvadt kis bökő!
*Azzal egy marék homokot kapott föl a földről, s Drogmur képébe vágta. Ugyanakkor újra felemelte fejszéjét, s a levegőben hulló porszemcséken keresztül vágva célozta meg a fehér ork fejét.*
- Ez fegyver te csökevényes agyú ocsmányság!


Orgahul támadása: 10

Drogmur védekezése: 10

The member 'Orgahul' has done the following action : Dices roll

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

*Érezte, ahogy lába megbicsaklik és elvéti a szúrást. Gondolkozni sem maradt ideje és már repült is a kezéből a tőr, valamint egy marék homok landolt a szemében. Elesett. Még fel sem támaszkodott, s Orgahul máris lecsapott rá. Hajszálhíján múlott, hogy arráb tusott gurulni. A páncélját súrolta is a fejsze. A homokban fetrengve kereste kardját. Beletelt jó pár másodpercbe, mire ismét a kezei közt tudhatta fegyverét. Felüvöltött, aztán feltápászkodott, s a másikra tekintett mély levegőket véve.*
-Talán mégsem kellene lebecsüljelek. De nem adom fel! Ha kell,a kkor meghalok, de nem adom fel! Azt az örömöt nem adom meg neked, Orgahul!
*Véres vállára tekintett. A vérzés már úgy-ahogy elállt. Nem vesztett túl sok vért. Markába szorította kardját, majd futni kezdett ellenfele felé. Aztán egy hirtelen mozdulattal aföldbe szúrta fegyverét, s rá támaszkodva elrugaszkodott a földtől, hogy lábaival ellenfele fejét vegye célba.*

Drogmur támadása: 12

Orgahul védekezése: 12