Kalóz tanya küzdőtere

Az elf rabszolgakereskedő hallgatagon lovagolt át a téren. Szaurus, a lova komótosan lépkedett. Egyszer csak egy lökést érzett az oldalán. Amikor rápillantott a szolgára, hogy jól van-e, megdöbbenve látta, hogy épp ő akarja lelökni a nyergéből. Rántott egyet
Wyerre von Morhan láncain, mire a mágusnő térdre rogyott. Dühös volt, amiért piszkálni próbálta. Már majdnem jelzett volna a paripájának, hogy induljanak tovább, mikor újabb fémcsörrenésre lett figyelmes.
Még idejében csinált egy félszaldót a lóról, és alatta suhant el a nő fegyvere a levegőben. Talpra érve előrántotta rövid kardját, és elhatározta, hogy móresre tanítja a lányt. Nézte, ahogy láncait kezein csörgetve megpördül és egyenesen az ő szemébe néz dühösen. Nem értette, miért akar támadni, hiszen semmi panaszra nincs oka. Tisztességes üzlettel vette meg az imént a kalóztól. És magához mérten még kedvesen is bánt vele. Vigyázott a sok darnát érő gyönyörű és erős mágus hölgy igényeire. A hervadozó virágszál sokkal kevesebbet ér.

//*Bocsi, de beszéltük chaten, hogy csalni fogok. A fizikai pontjaiddal is elég erős vagy nekem. A rablánc mágikus, így blokkolja minden varázserődet.*//

The member 'Wyerre von Morhan' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

A félszaldó közben beragadt a keze a láncba. Szaurus már egy ideje utálatos az új szerzeménnyel. Vogon úgy gondolta, csupán egymást szekálják. Ezzel szemben merő meglepetés volt, hogy a varázslónő visszaszerezte a kardját. Nem sok időt hagyott nekem, még a láncból sem sikerült kiszednem a kezem. Már szúrt. Erős hasi sérülésem igen fájó tapasztalat volt figyelmetlenségemre.
Végre sikerült kiszabadítania a kezét a rácsavarodott láncból, a bilincs a végén még mindig a nő kezén van. Hosszú lánca kényelmes mozgásteret biztosít a továbbiakban, de az ifjú elfet még kevésbé korlátoza majd. És már bal kezemben villan egy tőr is, hogy mind két fegyverrel támadhassak.
A kardommal a lába felé mozdulok egy kaszáló mozdulattal és igyekszem „kihúzni” a lába alól a talajt. Miközben a tőrt megpróbálom a lábába szúrni. Ha térdre kényszerítem, majd lesz időm kicsit a beszélgetésre. Most a harc a legfontosabb.

Vogon támadása: 19
Wyerre védekezése: 11

Wyerre 80 életerő pontot vesztett.

The member 'Vogon Beebebrox' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

The member 'Wyerre von Morhan' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

TémanyitásTéma: Re: Kalóz tanya küzdőtere   Today at 23:51 Hozzászólás az előzmény idézésével Hozzászólás szerkesztése/törlése Hozzászólás törlése
A jobb kezében lévő kardja nem okozott gondot a nőnek, de a bal kezében lévő tőrre nem számított. Sikerült elérnie azt, amit akart. Mozgása innen már behatárolt. És ki is tudta használni az alkalmat.
Ahogy hátra lépett a mágus kardja nem tudta követni őt kellő sebességgel. Könnyedén hárította a támadást és simán kivezette oldalra az acélt, miközben sajátja hegyét visszafordította csukló és könyök mozgással. Ha most szúr, igen kevés esélye van ellenfelének, hogy kivédje a támadást. De nem ezért lépett hátra és a szürke szemekbe nézve meglátott bennük valamit, amiért inkább újabb lépést hátrált és tőrét övébe csúsztatva bal kezét az erősen vérző hasára tapasztva a kocsma falának dőlt kicsit.
-Miért csinálod ez? Tudod jól te is, hogy nincs jogod ehhez. Egy szabad ember vagyok és NEKED nincs jogod megtámadni engem. Becsületes kereskedő a szakmám. Nézz körül! Ha én meghalok, mi történik? Tucatnyi részeg alak ugrik majd, hogy elfogjon egy szökött rabszolgát. Őszintén mondom, nem szívesen látnálak Dremer birodalmából téged a markukban. Valami van benned.
Úgy érezte, meg kell kérdeznie ezt rabszolgájától. Valószínűleg már átgondolta ezt és végig futott az agyán korábban is, hogy milyen kéjjel használnák ki az alkalmat, hogy az elszökött, fellázadt asszonyt jól végig tapogassák. De amennyi engedetlen szolgát látott, mind esetében csak ez érdekelte.
~Miért akarják tudva rontani a sorsukat?
A kis szünet után újra elővette a tőrét és igyekezett a nő mögé kerülni és nyakához szorítani a kardját míg a tőrt a bordái közé hátulra. Majd ő eldönti, hogy szeretné-e a nyakán érezni a kiömlő vérét vagy inkább a sorsát elfogadja, amit az istenek szántak neki.

Vogon támadása: 1+5+10=16
Wyerre védekezése: 3+4+7=14

The member 'Vogon Beebebrox' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

/Én is köszönöm, Wy/
/Yldi/

Vogon hosszú út után fáradtan tért be a kocsmába. Pár embert majd fel kell keresnie, de most először legalább egy óra csendes pihenőre vágyik. Csak ülni csöndben egy korsó sör mellett és nézni ki a fejéből.
~Remélem nem hiába tettem meg ezt a nagy utat.
Legnagyobb sajnálatára ez most nem sok sikerrel biztat. A hely teli van, valamelyik kapitány épp nem rég futhatott be a kikötőbe és a matrózok elárasztották a helyet. Oda megy a pulthoz és kér a lánytól egy korsó sört. Pár perc múlva türelmetlenül megismétli a kérést. Amikor megkapja, szétnéz a teremben. Egy sötét sarokban egy alakot vesz észre, aki egyedül ül az asztalánál. Mivel nincs egy üres sem, így arra veszi az irányt.
-Elnézést! Leülhetek?-mondja megállva mögötte.

/Használd a ~ jelet a gondolataid jelzésére, a – jelet a beszédre. És tetszés szerint színezhetsz, de nem árt konzekvensnek lenni. Azzal segítesz az olvasóknak./

Yldicce merengve nézte a kocsmában összegyűlt tömeget. Nem szerette a lármás népséget. Az idegen aki most tért be egyenesen az asztalához tartott. Buggy figyelmeztetően borzolta a tollait ~ nem jó jel,gondolta a nimfa.

Az idegen megállt előtte és köszöntötte majd helyet kért. Yldicce nem akart sem feltűnést sem udvariatlannak tűnni.- Természetesen, foglaljon helyet-
válaszolta.

Az ifjú elf csendben leült és hallgatag csöndbe burkolózott. Mereven nézte az italt maga előtt. Majd egy kis idő múlva belekortyolt és utána a vele szemben ülőre nézett.
~Jééé... Egy nimfa. Mit kereshet itt? Szokták mondani, hogy bujkáló nép. De az biztos, hogy itt keresném legutoljára. Sem a hely zsúfoltsága sem a közönség nem olyan, ami túl vonzó lehet a férfiszívfalók számára.
Miközben ezen csendben morfondírozott és próbálta eldönteni, vajon beszélgetést kezdeményezzen vele vagy maradjanak meg az áldott hallgatásnál fél szemmel nézte, ahogy egy surranó épp egy nagy darab kalóz tőrét akarja észrevétlenül kihúzni a kabátja belsejéből.

/A környezetünkben lévő NJK-kra nem vonatkozik az, hogy nem avatkozhatsz be a karakterük mozgásába, életébe. Nyugodtan mozgathatod őket vagy akár beszéltetheted. NJK=Nem Játékos Karakter/

Az idegen leült. A kocsmában a szokásos közönség minden napi tevékenységét figyelte, a nimfára ügyet sem vetett. Yldicce megkönnyebülve nyugtázta,nem kell tartania ismerkedési kísérlettől, nyugodtan elmélkedhet kit kéne felkeresnie, hogy kifogyóban lévő készleteit fetöltse.
A pult mellett kisebb lökdösődés támadt. A tolvaj lebukott. A kalóz épp a surranó csuklóját csavargatta, aki igyekezett kirántani magát a károsult markából az elorzott tőrrel. Az elf érdeklődve figyelte a fejleményeket. A pultos kiszaladt a csap mögül, hogy segítsen kipaterolni a rendbontót.

Az egyik pincérlány fejét a verekedők felé fordítva röpül a hat korsó sörrel az egyik szomszéd asztaltársaság felé, mikor figyelmetlensége megbosszulja magát. Megbotlik az egyik kényelmesen kinyújtott lábban és egyensúlyát csak a nimfa mellett nyerte vissza. Egy nagyon pici sör még így is rálöttyent a vendégre.
-Jaj, bocsánat! Ne haragudjon!- és már rohant is tovább, meg sem várva, mit mond a vendég a történtekre.
-Remélem szóltak neked, hogy jár egy kis bónusz pia. Mert nekem, amikor vettem az enyémet, egy szóval nem említették, hogy még kapni fogok ráadást. -mondta gonosz vigyorral a sötét elf. Igyekezett elnyomni magában, hogy mennyire szeretne beszélgetésbe elegyedni vele. Jobb távol tartania magát a problémáktól, márpedig a hölgy már a faja miatt is beletartozik a probléma vagy az árucikk kategóriába.

-Semmi baj-válaszolta kicsit bosszúsra sikerült hangsúllyal Yldicce, a tova botladozó pincérlánynak. Felkapott egy szalvétát, és törölgetni kezdte a sörcseppeket fátyláról, majd összevont szemöldökkel az elfre nézett. -Egy szóval sem mondták-válaszolta.~ Tévedtem,~ gondolta szomorúan, mégis ismerkedni akar. Jöhetne már a kereskedő aki törzsvendég itt. Megszabadítana a kellemetlen társaságtól, megvenném a kobold köröm kivonatot, és mennék is.

Egy nagykabátos, csuklyás alak ront be az ajtón és egyenesen az ő asztalukhoz igyekszik. Vogon nem ismeri, de a ruhája alatt nagy pakkok lehetnek, melyet ügyetlenül próbál elrejteni. A kocsmáros épp kifelé tessékeli a két vitatkozót. Hozzájuk csatlakoznak többen is, úgy tűnik, mintha két külön hajó legénysége lenne és megpróbálná mind a két csapat a saját igazáról meggyőzni a másikat és főleg a kocsmárost. A nagy darab ember láthatóan nem igazán hatódik meg egyikük szaván sem. De az asztal felé igyekvő ismeretlen szerzet mellettük megy el.
-A te ismerősöd? -kérdezi a nimfát a rabszolgakereskedő oda mutatva. Ha már beszélgetésbe keveredtek, igyekszik minél több hasznos információt megtudni róla.
Ekkor viszont az egyik félvér matróz hatalmas taslit oszt ki a közeledőnek:
-Menj már innen az utamból!- az a hirtelen ütéstől előre esik és egy üveg összetörhet a kabátja alatt. Átkozódva néz vissza.
-Ez alsó hangon is 20 darnát ér. Fizesd meg a káromat!- néz dühösen a nála két fejjel nagyobb szemébe.

A nimfa tágra nyílt szemekkel nézte a kialakult barátságtalan ütésváltást. Amikor meglátta a kereskedőt belépni megörült, íme a szabadító, de reménye szertefoszlott a kereskedő porba hulltával. Ijedten gondolt arra, lehet, hogy a kincset érő kobold köröm kivonatnak búcsút inthet.- Igen, rá vártam itt,-lökte oda az elfnek. Fátylait eligazítva felállt az asztaltól, hogy mentse a helyzetet, már amennyit lehet belőle. Megpróbált úrrá lenni magán, és csábos mosolyt erőszakolni az arcára. Oda lépett a kereskedő mellé és ránézett a magából kivetkőzött matrózra.- Kedves idegen-búgta vevőknek tartogatott hangján,-talán békésen is meg lehetne oldani ezt a kínos helyzetet- mondta bájosan, bár szíve szerint megnyitotta volna a földet a matróz alatt. Had nyelje el a garázdát, aki valószínűleg összetörte a várva várt alapanyagot.

Vogon megörült, mikor teljesen megüresedett az asztala. Végre magányban lehet és nem kell beszélgetnie. Figyelte az eseményeket, és valamiért egyre jobban elfogta az az érzés, mint abban a bizonyos tárgyalóteremben. Valamiért szurkolt azért, hogy a nimfa épp bőrrel megússza.
~A francba is! Nem megy nekem valahogy ez a nimfák ügyétől távol maradás! A fene essen beléjük, majd valahogy legfeljebb visszafizeti, ha segítenem kell neki.
Ezzel döntött és egy támogató varázslatot bocsátott Yldicce barátjára.
-Orbit negál!- motyogta halkan az asztalánál és bár eredetileg úgy gondolta, hogy szerény lehetőségeivel majd onnan segíti őket, de a következő pillanatban mégis felpattant és sörrel a kezében közeledett hozzájuk.
-Nicsak, egy nimfa barátnő! Hát miért vagy ilyen zsugori egy ilyen szép nő mellett? De tudod mit? Megkapod a 20 darnádat, ha én is megkapom egy éjszakára.-mondta nyílt gúnnyal a hangjában a pofon kiosztója. Úgy tűnt, ezzel váratlan fegyverszünet jött létre a két csoport között, akik most hangosan nevettek az elhangzott szavakon.

A közben magára talált kereskedő elképedve nézett a matrózra. -Nem a tulajdonom-mondta. Yldicce magában kuncogva hallgatta a faragatlan beszédet.~ nem járnál jól velem~ gondolta. Elképzelte ahogy mérges szömörce fonódik a matróz ruhátlan testére, mozgásképtelenné téve azt. Másnap könyörögne enyhítő kenőcsért, amit jó pénzért kapna meg. Nagyon megkérné az árát. Végig nézett a röhögcsélő söpredéken, és arra gondolt, jól jönne az elfi segítség, bár lehet, hogy annak is meg lenne az ára. Tőle telhető nyájas hangon csak annyit mondott-  Egyedül telnek az éjszakáid? Hogy létezik, hogy egy ilyen erős legény nem talál társat magának? Talán betegség kínoz? Szívesen segítenék, értek a gyógyításhoz, eltekintek a fizetségtől, ha a kereskedőnek kifizeted az általad okozott kárt.

A Beebebrox lassan a nimfa mögé ért, miközben a társaságot tisztán hallotta. Eléggé meglepődött a nő viselkedésén, a részeg alak válaszán kevésbé.
-Tényleg vonzónak találsz? -kérdezte kicsit imbolyogva, látszott, hogy az infófeldolgozás és az elfogyasztott alkohol egymás ellen dolgozik benne.- Hát én is vonzónak talállak, és elhiheted, hogy gyógyszer nélkül is boldoggá tudlak tenni.
Ezzel a nagy darab fickó közelebb lépett és megfogta a Tsodamix karját. Vogon nem volt meggyőződve róla, hogy pontosan ugyan azt értik a szavakon, így a jobb kezét a ruhája alá rejtett kardja markolatára helyezte.

Yldicce undorodva nézte a rákulcsolódó kezet. Magára erőszakolt nyugalma kezdett semmivé foszlani.
-Vonzónak? Épp ellenkezőleg!- Mondta jeges hangon. Elkezdett megfagyni körülötte a levegő.Szó szerint. A matróz,a nimfa karjára kulcsolódó keze elkékült. A már kevésbé vidám közönség haja, szakálla dérbe borult. Bogyy dühösen huhogva átrepült a dermedt matróz kopasz fejére és elkezdte csipkedi a fülét, orrát, vérző sebeket ejtve rajta. Kísérleteket tett a szeme kivájására is. A bárdolatlan ajánlatevő kétségbeesetten próbálta elhessegetni a felbőszült madarat de fél kézzel, fél sikert sem ért el. A nimfa karjára fagyott kezét nem tudta használni. Patt helyzet kezdett kialakulni.
Yldicce érezte a háta mögé lépő elfet.

A kocsma közönsége nem vette jó néven a levegő fagyossá tételét. Még a fiatal elf is dideregve dörzsölte a karjait, elátkozva magában, hogy megint túlságosan belekavarodik mások ügyeibe. Inkább hátra lépett kicsit.
Eközben a környező asztaloktól is felálltak a vendégek és dühödten fogták körbe a nimfát és a barátját. Az egyikük már meg is próbálta ütni a széttört üveg miatt még mindig dühös árust, de a rajta lévő varázs miatt könnyedén elhajolt az ütés elől és egy ökölcsapással hátratántorította. Amilyen ügyetlennek tűnt érkezésekor annyira figyelemere méltóan pontos ütés volt az állára. De az Orbit negál már csak 1-2 mp-ig tart és utána újra mindenki a fizikai helyén láthatja majd. Az ifjú rabszolgakereskedő hátrapillantott egy üvöltő hang miatt és az utolsó pillanatban elhajolt egy a nimfa felé száguldó üvegpohár felől.
~Az egész megint úgy kezdődik, hogy valaki visszaütött. Ebből most jobb kimaradnom.

Yldicce úgy látta ideje véget vetni ennek az egyenlőtlen küzdelemnek. Az elf segítségére sem számíthat. Csodálkozva látta, hogy egy száguldó üveg a feje helyett a matróz mellkasán törik szét. ~Biztos rosszul céloz az illető vagy valami mágia talán~futott át rajta gondolat, de nem volt idő töprengésre. A matróz egyre dermedtebb volt, nem tudott önerejéből szabadulni, a felbőszült társaság pedig ellene fordult. Nem is várt tőlük mást. Szerencsére nem tellett tőlük gyors reakció, az egyre fagyosabb helyzetbe. Lefejtegette magáról a jeges ujjakat. Néhány törött ujjperc volt az ára. Magához hívta a baglyot, karon ragadta a kereskedőt és kirángatta a kocsmából. Jobbnak látta sietősen távozni. A matróz vizenyős szemeivel úgy látta az elf felől érkezett üveget, mintha ő dobta volna, így joggal hihette, hogy tőle indult röppályára. A nimfa az oldódó és gyorsaságát vissza nyerő kereskedőt maga után rángatva sietősen távozott a kocsma környékéről, a távolból még hallotta a kiújuló harci zajt.

Vogon meglepődve hallgatta a felbőszült martalócot.
-Mi a fene bajod van? -és a még mindig fagyos társaság között lassan megpróbálta közelebb húzni magát. Mozgása olyan volt, mint egy zombié, akik a nimfa közvetlen közelében álltak, azok iszonyú nehezen mozogtak. Az elf szerencsére azzal, hogy hátrébb állt jóval kisebb fagyhullámot kapott.
-Fogalmam sincs mi a bajod. -és mivel nagyon érdekelte, hogy mi lesz a válasz, egy közelben lévő széket felkapva széttörte a fején. Bár az első vele kötekedőtől így megszabadult, most a tengerész társai kezdtek megindulni felé.
Gyorsan elkapta egy mellette álló fekete köpenyes karját.
-Te mágus vagy, igaz? Tudsz teleporttal a nimfa után menni még mielőtt messze menne a kaputól? 50 darna, ha elkapod nekem.
Az ismeretlen varázsló csak beleegyezően bólintott és is belekapaszkodott a rabszolgakereskedő karjába. Ez után hortelen fekete köd villant át a szeme előtt. És újdonsült társával hamarosan a kocsma előtti téren nem sokkal a rohanó lány és barátja előtt jelentek meg. A rabszolgakereskedő egy gyors jobbost küldött a kajánul vigyorgó és tőrt szorongató útitársa állára, aki némán eldőlt.
~Köszi a fuvart! Már nem kell több segítség.
Majd a nimfához fordult:
-Oké! Mi a fene volt ez? Ne mond, hogy csak egy sörre ültél be! -és a köpenyeshez fordult- Mesélj! Mi kerül 20 darnába!? Ha nem csak lódítottál, tudni akarok a dologról.

Ydicce csodálkozva nézte az elé toppanó elfet.~Miért akar tudni ez mindent, és miért ütötte le a mágust~Felderengett benne a gondolat, nem baráti gesztus volt a teleport, a fejlemények tükrében.
-Nem tudom miről beszélsz, nem nálam tört el az üveg, még csak az árát sem én határoztam meg-mondta haragosan, közben az éledező mágusra nézett. A mágus lassan feltápászkodott, és összehúzott szemmel sziszegte az elfnek.-Ide az 50 darnámmal amiben megállapodtunk- A kereskedő is tágra nyílt szemmel nézte az egyre érdekesebbé váló jelenetet. Ez egy fejvadász, súgta a nimfa fülébe.Már hárman nézték dühösen a pökhendi elfet.A fejvadász megismételte a követelését, és egy jól irányzott mozdulattal bénító átkot küldött az elf lábára.Az elf rángatta a lábát és közben motyogott. Yldicce sejtette, hogy próbál kiszabadulni. Koncentrálni kezdett. A földből apró hajtások bukkantak elő és rohamos gyorsasággal nőttek a csapdába esett elf köré. Bánts virág volt, erős szívós indákkal, bűzös virágokkal és tüskékkel. körbe fonta az elfet. A nimfa elégedetten nézte. Már csak két dolog van hátra. -Most már elveheted a darnádat-szólt a fejvadászhoz. Az elkezdett kotorászni a mozgás képtelen elf zsebeiben, de csak 32 darnát talált.A felbőszült fejvadász a kardjához kapott.- Átvertél- üvöltött az elfre.Az cinikusan próbálta vonogatni a vállát szorult helyzetének ellenére. Yldicce közbe avatkozott.
- Nekem is volna egy kérdésem mielőtt kihasogatod belőle a darnáidat. Szeretném tudni, hogy miért fontos neked tudni, hogy mi volt az üvegcsében.- Az elf konokul összeszorította a száját. A fejvadász türelmetlenül legyintett, nem fogja elmondani, és több darna nincs is nála, nincs értelme időt tölteni vele. Fogta a talált 32 darnát, búcsúzóul még az elf lába elé köpött és porfelhő kíséretében távozott. A nimfa tudta, hogy a kellemetlen növény még hosszú percekre fogva tartja az elfet, úgy döntött, hogy nem firtatja tovább minek neki a tudás az üvegről.
Körülnézett és miután senkit nem látott a környéken, ködöt bocsájtott a tájékra. -Ideje hazajutni-mondta a kereskedőnek, aki a csuklyát a fejébe húzva búcsút intett.- Majd jövő héten nyélbe ütjük az üzletet- kiálltotta vissza. A köd egyre sűrűbb lett, már csak hallotta a mozgásképtelen elf köhögését, a bűzlő virágok fogságában. Yldicce behunyta a szemét, és a jól elrejtett barlagjába teleportált csillogó zöld felhő kiséretében.

Vogont az átok földhöz kötözte. Egyre reménytelenebbnek tűnt a helyzet. Mikor már kifosztottan próbált szabadulni, a leereszkedő ködben hirtelen oda tudta ficánkolni a szúrós ágak ellenére a tőrét a bal kezébe. Hamarosan kivágta magát és a már kardját is szorongató másik kezét és az átok is megszűnt a lábában.
Még épp megérintette a nimfa kezét, mikor az teleportált. A ködben nem látta közeledni. Így hirtelen a barlangjában termett. A bőrmellényt a testén még mindig nem vették észre, úgy tűnik. Kezében a fegyvereivel támadásra indult. A kardjával magasan a feje felett csapott lefelé, hogy ketté szelje a nimfát, míg tőre alul szúrt egyenesen.

Vogon támadása: 6+5+12=23
Yldicce védelme: 1+0+9=10

Yldicce több, mint 100 életerőt vesztett.
Yldicce meghalt.

The member 'Vogon Beebebrox' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :


--------------------------------

#2 'Védekezés' :

"-Te fejvadász vagy, igaz? És mágus. Tudsz teleporttal a nimfa után menni? 50 darna, ha elkapod nekem."

Vogon, honnét tudod, hogy fejvadász? Rá van írva, vagy ismeri a karaktered?
Az ilyeneket tessék beleírni, elég nehezen hihető, hogy egy idegen kocsmai NJK-ról a karaktered tudja, hogy mivel foglalkozik.

"Ez egy fejvadász, súgta a nimfa fülébe.Már hárman nézték dühösen a pökhendi elfet.A fejvadász megismételte a követelését, és egy jól irányzott mozdulattal bénító átkot küldött az elf lábára.Az elf rángatta a lábát és közben motyogott. Yldicce sejtette, hogy próbál kiszabadulni. Koncentrálni kezdett. A földből apró hajtások bukkantak elő és rohamos gyorsasággal nőttek a csapdába esett elf köré. Bánts virág volt, erős szívós indákkal, bűzös virágokkal és tüskékkel. körbe fonta az elfet. A nimfa elégedetten nézte. Már csak két dolog van hátra. -Most már elveheted a darnádat-szólt a fejvadászhoz. Az elkezdett kotorászni a mozgás képtelen elf zsebeiben, de csak 32 darnát talált.A felbőszült fejvadász a kardjához kapott.- Átvertél- üvöltött az elfre.Az cinikusan próbálta vonogatni a vállát szorult helyzetének ellenére. Yldicce közbe avatkozott."

Yldicce, nem tudom, megbeszéltétek-e Vogonnal, hogy bár abban állapodtatok meg, hogy mozgathatod az NJK-kat, ez nem jelenti azt, hogy a másik karaktert is. Ha Vogon megengedte, akkor ok, de amikor mással játszol, ugyanígy meg kell beszélned vele, hogy engedi-e, mert alap esetben meg kell hagyni a lehetőséget a partnernek, hogy ő dönthesse el, sikerült-e az, amit neki szántál.