Mardan arénája

Vendég

*Hogy Borin bratyizás helyett félrevonul, az cseppet sem zavarja. Ő maga sem híve ennek, habár meg kell hagyni, jó dolog elbeszélgetni egy-egy rutinos harcossal és eszmét cserélni, de ennek megvan a maga helye és ideje - és az nem itt és most van. Most neki magának a harcra kell koncentrálnia, hogy kifigyelje következő ellenfelét.
Haran első manőverét látva Grengor már le is szűri, hogy négyük közül a leghírhedtebbnek nincs olyan nagy mellénye és nem olyan túláradóan magabiztos (vagy csúnyábban szólva önhitt) a küzdelemben, ellentétben azzal, ami a szavaiból sugárzik. De ez teljességgel érthető, hisz végtére is nem lehet csak szerencsével és erővel túlélni, sőt megnyerni annyi csatát, amennyit Haran, tehát várható volt, hogy némi megfontoltságról is tesz majd tanúbizonyságot.
Thorin első megmozdulásaiból pedig arra következtet, hogy eme fajtársa inkább a turpisságokra épít - azért is keresi a közvetlen közelharcot, hogy ezeket a trükköket az ellenfél minél nehezebben tudja észlelni, ami nagyban megnöveli az eredményességüket.
Mindent összevéve, az első benyomásai alapján Haran a klasszikus törpe-stratégiát alkalmazza, nyíltan támad, a saját erejére és a fegyvere átütőerejére alapoz, míg Thorin stílusa jóval árnyaltabb, ő az ereje helyett inkább a furfangosságára, a kreativitására hagyatkozik - elég könyörtelen módon, s egy kissé talán alattomosan is (ami persze a harc világában a lovagi tornák kivételével sehol nem negatív tulajdonság, hisz a csatában csak a hatékonyság számít, hogy ki milyen harci stílussal éri el azt, azt ritkán szokták megkérdőjelezni). Vajon a hagyományos stílus fog győzedelmeskedni, vagy a törpék világában némileg formabontónak számító?*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-11, 10:08 pm

*Borin kényelmesen elhelyezkedve figyeli, amint egymásnak ront a két harcos. Látható, hogy mindkettő felkészült a harcra és várták is már, hogy egymásnak eshessenek.
Irgulh már csak külső szemlélőként figyeli a küzdelmet, de becsülete úgy kívánja, hogy várja ki, ki is lesz majd a torna győztese.
Ötven arannyal és egy csákánnyéllel lett kevesebb és némi tapasztalattal több.
Grengor nem is olyan messze már szintén követi a küzdőket. Két stílus csap össze. Bár Borinnak semmi baja Thorinnal, mégis Haran odaállós hentelős stílusa tetszik jobban.
Sajnálja, hogy maga a törpe jelleme első reakcióra is már vért kíván.
Talán ha nem Grengort kapja ellenfélnek, élvezettel csapott volna össze Harannal.
Egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul járt volna, bár a hentest is megelőzi a híre.
Ahogy Thorin ellentámad, Borin szemei is felcsillannak és nagy fújással jelzi, hogy bizony egyre jobban tetszik neki a viadal.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-17, 7:55 pm

* Harant túlságosan nem lepi meg Thorin azon mozdulata, miszerint pajzsával támad, azonban a támadás gyorsasága már más lapra tartozik.
Nem gondolta volna, hogy Thorin ilyen felszerelés mellett, ilyen gyorsan ki tudja vitelezni ezt az akcióját. Ezzel sikerül meglepnie és ennek megfelelően kicsit felkészületlenül éri a dolog.
Kénytelen néhány lépést hátrafele tenni, hacsak nem akarja, hogy a lökés teljesen kibillentse az egyensúlyából, ezzel együtt jó eséllyel el is veszítse a párharcot.
Thorin fegyverével indított ellentámadásra Harannak már nincs annyi ideje, hogy kitérjen előle, fegyvere se igazán van megfelelő helyzetben a hárításhoz, ezért egyik kezével elengedi a fegyvert, hogy azzal térítse el ellenfele támadását. Miközben ellenfele fegyvere teste mellett készül elhaladni, hála az apró terelésnek, ő már tesz is egy lépést az ellenkező oldala felé és közben kicsit hátrál is, hogy megszabaduljon a nyomasztó közelségből.
Thorin azonban mintha nem akarna egérutat hagyni ellenfelének, ismételten Haranra támad. Harannak igencsak észnél kell lennie, hogy ezt a mozdulatot is sikerüljön elkerülni. Ellentámadásra lehetősége sincs közben, de legalább ismételten nyer egy fél pillanatot, amit ismételten távolodásra használ fel.
Végre ismét mindkét kezével megfoghatja csatabárdját.
Megszokott stílusával teljesen ellentétesen cselekszik ez alkalommal. Ellenfele lépéseinek pont az ellenkezőjét teszi, hogy a megfelelő távolság megmaradjon kettejük között.
Az alig pár lépésig tartó szünet alatt, Haran pillanatok alatt levonja a megfelelő következtetéseket az esetekből.*
~ Se erőben, se gyorsaságban nem vagyok jobb nála! Ki a fene ez a törpe?
* Teszi fel a kérdést magának, amire választ nem keres, hisz ez most nem lényeges számára, csak az, hogy Thorin felszerelése nem egy könnyű darab, mégis milyen gyorsasággal képes mozogni velük. Másrészt a fellökési kísérletekor Harannak volt szerencséje megtapasztalni Thorin erejének egy részét, ezt nem tudja biztosra mekkora ez a rész, csak azt, hogy az még nem volt a teljes ereje. Érezte rajta. Pedig ő maga se mondható egy gyenge törpének, különben nem is tudná saját stílusát használni. Ami nem más mint az erős és némi gyorsaság keveredése, de most mégis, alulmaradnak ezen képességei az ellenfeléivel szemben.
Tetszik neki a kihívás. Rég volt már ilyen ellenfele, akinél ilyen különbséget érzett.*
~ Egyre érdekesebb ez a torna! Ideje kitalálni valamit!*
* Reméli, tapasztalata elégnek bizonyul megoldani ezt a problémáját, viszont természete már így is ellenkezik az elmúlt pár lépés folyamán mutatott passzivitásának, így a részletek kidolgozását már nem képes megvárni. Neki harc kell, ráadásul azonnal, nem pedig a tervezgetés után. De annyi lelki ereje még van, hogy ne rontson ellenfelére.*
- Mire vársz még?? Gyere !!! Vagy csak a pajzsod mögé tudsz bújni?

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-19, 3:43 pm

*Thorin enyhén meglepődik és egyúttal magában elismerően csettint, mikor látja, hogy Harannak sikerült talpon maradnia.
Külön elismerést érdemel az, hogy a törpe kézzel tágítja el a komoly lendülettel közeledő fejszét, bár ennek az a hátránya, hogy a fegyver így magát a kezet sebezheti meg.
A harc hevében ugyan arra nincs mód, hogy ezt észrevegyék, de jó esély van arra, hogy így legyen.
Persze mindezen benyomásoknak az istenség nem adja jelét. Ugyanazzal a tekintettel mered ellenfelére bozontos, szőkés szemöldöke alól, mint eddig.
Tudja, hogy a hentes hátrálása nem menekülés, csupán taktikai fogás arra, hogy ne kelljen egy az egyben közelről szembeszállni Garath támadásával.
Ugyanazzal a lendülettel követi ellenfelét, amivel az hátrál, de így is marad neki ideje arra, hogy két kézre fogja fegyverét.
Thorin szakállában enyhe mosoly fut végig Haran provokálására. Tudja, hogy a pajzsnak milyen előnyei vannak és milyen hátrányai ebben a küzdelemben, ahogy azt is tudja, hogy nagy hiba lenne lebecsülni a vele szemben kiabáló törpét.*
- Mintha eddig nem te bújtál volna ki a harc alól, hentes!
*Jegyzi meg, utalva Haran folyamatos hátrálására. Nem várat magára. Két kézzel fogja ugyan fegyverét, de ez azt is jelenti, hogy egyikkel a fejéhez közelebb, másikkal pedig a végéhez közelebb teszi ezt.
Thorin így tesz egy mozdulatot, a fentebb lévő kéz oldalának irányába, de nem oda sújt le, hanem fegyverével egyenesen az alulról tartó karra céloz, miközben pajzsát készenlétben tartja, hogy háríthassa az esetleges ellentámadást.
Haran alsó fogásban lévő kezének bicepszét veszi célba. Gyengébb törpék esetén, ha az ütés talál, akár csonttörés is lehet a vége, de tudja, hogy ellenfele nem gyenge és nem is akar törni. Elég, ha az izomra mért ütés zúzódást okoz, mert ez fájdalommal, zsibbadással jár.
Oldalról támadt, majd húzza vissza fegyverét, hogy hárítson, ha támadás indul meg, de állása alkalmas arra, hogy akár vissza is lökje ellenfelét.
Élvezi a harcot, Haran jó ellenfél.
Úgy sejti, hogy nem sokáig fog a törpe taktikázni, hanem amint kicsit elborul az agya, megindul előre.
Valójában arra kíváncsi, mit fog tenni, ha tényleg támadni akar.
Ez a fajta harc semmi más fajnál nem tapasztalható. Nyílt sisakos küzdelem. Ezt várja Harantól.*

Vendég

*Ahogy telik-múlik az idő, úgy csalódik egyre jobban Haranban. Hátrálás, védekezés, védekezés, hátrálás... Egyrészt, nem ezt várta tőle, hanem egy önbizalomdús, agresszív fellépést, most viszont azt látja, hogy Haran megszeppent Thorintól. Másrészt, nem érti, hogy Haran most akkor erőből akar harcolni, vagy inkább ésszel. El kéne ezt dönteni, mert a kettőt együtt nem lehet. A csatabárd nem egy olyan fegyver, amivel jól lehetne védekezni, ezáltal nem jó választás egy észre és taktikusságra épülő harci stílushoz, azzal bizony támadni kell, de egyfolytában. Egyfolytában, hogy az ellenfél folyamatos védekezésre kényszerüljön, ne jusson levegőhöz, ne tudjon visszatámadni - mert ha visszatámad, akkor a csatabárd bizony nem fogja tudni megvédeni a forgatóját. Legalábbis ez az ő véleménye, és habár nem olyan híres-hírhedt harcos, mint Haran, azért mögötte is van már pár évtizednyi tapasztalat.
Ebben a pillanatban bármekkora összegben hajlandó lenne arra fogadni, hogy Thorin nyeri majd ezt a párharcot. Úgy véli, hogy ilyen hozzáállással, ilyen mentalitással Haran csak a szerencsében bízhat... De persze lehet, hogy csak ő látja túlzottan sarkítottan a helyzetet.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-21, 10:27 am

*Borin továbbra is csendben szemléli a küzdelmet Thorin és Haran között.
Ha lenne benne rosszindulat, most elégedetten mosolyogna, de ő nem ilyen.
Nincs benne meg ez az érzés, pedig Haran tett azért, hogy így érezhessen iránta.
De törpe és előtte két társa méri össze az erejét. Nem ellenségek, sem neki, sem egymásnak és ezért is első sorban azért szorít, hogy egyikük sem sérüljön meg komolyan.
Egyenlőre úgy tűnik, inkább Thorin van fölényben, de tudja jól, hogy milyen könnyen tud fordulni a kocka.
Maga a küzdelem viszont igen izgalmas kezd lenni, ezért aztán tetszését kifejezve fúj is egyet, és figyelmesen várja, miféle folytatás következik. Egy rövid pillanatra Grengorra néz. Legyőzője is a küzdelmet figyeli, ahogy ő. Úgy tűnik, a páncélt már kijavította, nem okozott neki nagy gondot.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-27, 8:50 pm

* Thorin láthatóan nem veszi túlságosan magára a provokálást. Azonban így is pontosan azt teszi, amit Haran el akart érni, támad. Tisztában van vele, hogy fegyvere nem éppen a védekező harcmodort részesíti előnyben, de mivel ritkán használ más fegyvert, ezért ezt az egyet elég sokféleképpen megtanulta forgatni. Itt az alkalom, hogy bizonyítsa tudását.
Thorin nem is váratja sokáig. Meg is teszi az első lépést Haran felé, aki ekkor már abbahagyja a hátrálást s rámarkol fegyverére. Fegyverek érintkezését akarja hallani, vagy a győzelmét jelentő hangok valamelyikét.
Tisztában van Thorin erejével, legalább is sejti annak nagyságát, ezért fel se merül benne, hogy hagyja csak a vértjének a támadás elnyelését. Mivel kitérni sincs kedve a támadás elől, egyik régi mozdulatát alkalmazza, amit az elmúlt pár évben megfelelő ellenfél hiányában hanyagolnia kellett. Fegyverét alul lévő csuklóját egyszerűen hátrahajlítja kezében lazára engedi a fogást, majd másik kezével a megfelelő helyre irányítja a fegyver fejét. Ha szükséges az alul lévő laza fogásnak köszönhetően a nyél könnyen csúszik benne, így könnyen állítható a megfelelő helyre. Ezzel képezve egy rögtönzött pajzsot. Melynek hatására Thorin támadása már nem okoz túl nagy problémát. Azonban ereje, még így is érzi Haran, amiről a nyél és Haran testének az elmozdulása is tanúskodik. Ha azonban Harannak lenne ideje megvizsgálni csatabárdját, láthatná Thorin támadásának nyomát rajta. Egy vastag vonal jelképezi azt a helyet, ahol Thorin fejszéje találkozott a csatabárddal.
De ez most nem az az idő, amikor ilyen aprósággal lenne ideje foglalkozni. Kivédte a támadást, és számára most csak ez számít. Sőt ami még fontosabb, hála Thorin kétkezes fegyverfogásának, pajzsa közel se védi egész testét, inkább csak oldalát. Elérkezett Haran ideje.
Amint sikerül visszanyernie fegyvere felett az uralmat, a Thorin támadásának köszönhető kilengésből, illetve saját maga is kiheveri az extra lendület leküzdését, támadásba lendül.
Igaz, hogy fegyvere elég kitekert pozícióban van, rendeltetésszerű használatához képest az ellenkező vége van az ellenfél felé. A nyeléből egy jó tíz tizenöt centis rész áll az ellenfél felé. Pont megfelelő ahhoz, hogy a szemből védtelenül maradt ellenfélre támadhasson a törpe.
Ez alkalommal a korábban alul lévő kezével, ami most elöl van, ráfog a nyélre, majd kinyújtja karját ellenfele feje felé. A támadás hatótávolságának megnövelése érdekében egy lépést is tesz előre a támadással teljesen egyszerre.
Thorin ha nem akarja megmutatni törpe feletti képességit, kénytelen hátrálni, vagy könnyen törött orral végződhet az alig fél méterről indított támadás. A csatabárd feje még mindig Haran karjának van feszítve, a pajzzsal ellentétes oldalon. Másik kezével még hozzá is fogja, ezzel is nagyban növelve a támadás pontosságát és csökkentve az eltérítés esélyét. A csatabárd feje az egész mozdulat alatt nem halad túl a könyökön.
Amennyiben a támadás sikeres, vagy Thorin kellő helyet ad Harannak, hátrálni kezd, egy gyors visszahúzás követi a támadást, amit egy kis ügyességgel megtoldva máris eredeti állásba kerül a csatabárd. Majd azonnal támadásba lendül. Ez alkalommal Thorin térde, fegyverfogó oldalon, a kiszemelt célpont. Ez alkalommal ügyel arra, hogy ne kövesse el ugyanazt a hibát, külön figyelmet szentel Thorin pajzsának is.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-05-30, 5:19 pm

*Úgy tűnik, Haran végre beleáll a támadásba és nem hátrál tovább. Garath, a törpe testben elégedetten mosolyog.
A törpe látja, amint Haran oldalra mozdul a támadás lendületétől, melyet végül hárít a fejszéje fejével.
Amíg visszanyeri fegyvere felett az uralmat, időt hagy Thorinnak arra, hogy visszavonja fegyverét és visszaálljon egykezes fogásba, míg másik kezével ismét pajzsát tartsa, miközben immár egyenesen állhasson szemben Harannal.
Látott már ilyet Thorin, s esze ágában sincs védeni, más terve van a nyéllel támadás védésére.
Legyen bármilyen gyors a szemben álló, nem jelenti azt, hogy neki ne lenne már elég ideje reagálni egy fejszével támadó ellenfélre időben.
Nem hátrál, s nem is védekezik, legalábbis pajzzsal és fejszével nem.
A pajzs csak kitakarná ellenfelét a képből, míg a fegyverrel védekezés az ellentámadás lehetőségét venné el.
Már bemelegítésnél is látható volt, hogy kevésbé kötött Thorin izomzata, s egészen lazák a mozdulatai.
Most ennek veszi hasznát, mikor nem hátra, csupán oldalra kitér fejével a közelebb lépő és döfni készülő harcos elől. Voltaképpen csak félrehúzza fejét, s egy kissé felsőtestét is, így a nyél elsüvít füle mellett.
Hagy időt Harannak, hadd hátráljon, kíváncsi, mit fog lépni.
A csatabárd támadási pozícióba történő visszaállítása alatt Thorin sztoikus nyugalommal várja Haran következő lépését. Nem támad, el sem mozdul.
A hentes lábra támad, s ezzel Thorin, a legcélszerűbb mozdulatot használja, saját fegyverével tolja el a közeledő fejszefejet.
Oldalvást csap le a közeledő fejszére sajátjával, hogy a közeledő fejsze feje a barlang padlójába csapódjon, s ha sikerül is, egy pillanatra le is nyomja azt, hogy ellenfele ne tudja könnyedén kihúzni. Ez az az idő, amikor baljában pajzsával Haran sisakjára mér ütést. Fém csattan a fémhez és az erő sem kicsi. Ha nem is szédül meg tőle ellenfele, azért az ütés lendülete kellően kellemetlen neki.
Akár még a fegyverét is elengedheti. De Thorin nem hagy semmit a véletlenre. Fejszéjét ismét megemeli, majd felfelé emeli szintén a sisak felé. De ha le is csúszik a csapás, a fejsze hegyével Haran felsőtestére mérhet csapást még úgy is.*

Vendég

*Egyre inkább beleéli magát a harcba és egyre jobban fogy a türelme. Nehéz dolog ez, hogy csak külső szemlélő. Nagyon nehéz nyugton maradnia, miközben egyre csak arra tud gondolni, hogy ő ezt vagy azt mennyire másképpen csinálta volna... Amikor egy harcot úgymond belülről él meg, résztvevőként, olyankor valahogy sokkal könnyebb nyugodtnak és türelmesnek maradnia.
Szép lassan, fokozatosan azért kezdi magát a saját akaratának segítségével visszafogni és lehiggasztani, lévén a következő harcban még érdekelt, s elkél majd ott a hideg fej.
Pedig nagyon nem könnyű higgadtnak maradnia, hisz habár Haran már legalább nem csak védekezik, de ugyanakkor kifejezett közelharcba próbál belemenni, ahol is - a fegyverek alapján - egyértelmű hátrányban van Thorinnal szemben... Tényleg erősen kérdéses, hogy Grengor végig fogja-e bírni ezt a harcot ülve.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-06-07, 12:16 pm

*Borin egyik lábáról a másikra helyezi a súlyát. A küzdelem fordulatosabbá válik Haran ellentámadásával és ahogy Thorin hárítását figyeli, önkéntelenül is belegondol, mekkora erő lehet ellenfeleiben.
Saját csákányának darabjaira néz. Fel is jegyzi magának, ha legközelebb egy ilyen tornára menne, tartalék fegyvert, ha mást nem, még egy csákányt vinnie kell magával.
Más rendszerben akár mindhárom ellenfelével is szembekerülhetett volna, de egy törött fegyverrel az esélye szinte nullára csökkent volna.
Persze máskor hordott is magával, de igazság szerint a legutóbbi harcában a másik fegyver is eltörött és még nem volt ideje javíttatni. A mostani torna után tervezte.
Már kettőt kell rendbe hozni és abban is biztos, hogy egy jó sör mellett nem erről a tornáról fog meséket mesélni a többieknek.
De visszatér gondolataiból a küzdőkhöz.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-06-08, 11:15 am

* Harant kicsit meglepi Thorin mozdulata, pedig már megszokhatta volna, hogy a törpe nem úgy reagál a mozdulataira, ahogy ő azt gondolná.
Ennek eredményeként Thorin sikeresen hárítja ismét támadását. Sőt ami ennél is fontosabb, a leszorításnak köszönhetően rövid ideig használhatatlanná is teszi fegyverét.
Bár Haran próbálja kiszabadítani fegyverét, de ismét megbizonyosodhat Thorin rendkívüli erejéről. S miközben ezzel próbálkozik, későn veszi észre Thorin újabb támadását és már nem tud kitérni előle, csak felkészülni a csapásra.
A csapás nagy volt. Még a sisak se bizonyult elégnek a támadás felfogására, sőt az ütés és a lendület együttes hatására, csatabárdjának nyele is kicsúszott kezéből.
Néhány lépést még hátrál a fejre mért ütés hatására, mire sikerül összeszednie magát.
Addigra azonban Thorin már ismét támadásba lendül. Fejszéje már majdnem eléri a sisakot.
Harannak gyorsan kell döntenie. Miközben az idő ellene dolgozik, így gyors elhatározását követően, megpróbálja elkerülni a támadást, azonban neki nem sikerül ügy,mint Thorinnak az ő támadását, így a fejsze nagy lendülettel sújt le vállára. A páncél megteszi ami tőle telik, azonban a támadás ereje átüti a vértet és egyenesen halad tovább Haran jobb válla felé.
Haran felüvöltése jelzi a fájdalmat, melyet a támadás eredménye okozott. De nem ez az első alkalom, mikor megsérül egy harc folyamán. Nem az a típus, aki egy ”kis” sérülés miatt feladná a harcot. Haragtól fűtve ragadja meg jobb kezével a vállába mélyedt fejsze nyelét, míg másik kezével kirántja egyik tőrét, azzal a lendülettel egyből döf is egyet Thorin védtelenül maradt oldala felé.*
- EZT VÉD KI!!
* Harsogja, miközben keze már vészesen közel kerül ellenfele védtelen testfelülete felé.
Amennyiben ez a támadása se jár sikerrel, azonnal indítja az újabbat. Egészen addig, míg ki nem ütik, vagy pár támadást követően le nem lohad lendülete. Akkor abbahagyja a támadássorozat és feladja a küzdelmet. *

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-06-09, 12:48 pm

*Thorin nem lepődik meg azon, hogy ellenfele nem akarja feladni. A fejre mért ütéstől biztosan cseng még a füle is, de pár lépésnyi hátrálás után már mozdulna, ha nem érné az újabb támadás.
Ez elől igyekszik elmozdulni, de bár az istenség közel sem adja bele minden erejét, elég sebes a fejsze ahhoz, hogy találjon, sőt a páncélt is átszakítsa.
Thorin hallja Haran ordítását, amikor a fejsze éle a vállába mélyed.
Bele fog telni egy kis időbe, mire rendbe jön a seb.
Talán eddigi legveszélyesebb támadása ez Harannak, amikor végre szabadon engedi haragját, és az irányítja, nem a józan ész.
Thorin ezt várta ki, és reméli, hogy ebből az esetből a hentes tanulni is fog, hogy a későbbiekben még jobb harcos legyen belőle.
A tőr ugyan meg nem ölheti, hisz halhatatlan, de azért az utolsó harc előtt nem kellene komoly sérülést összeszedni ebben a halandó testben. A tőr jóval gyorsabb, semhogy időben ki tudná húzni, és még ha a kezében lenne is, ilyen közelről lassú és túl nagy fegyver a fejsze védekezni.
Thorin hirtelen elengedi a fejszét, hogy védekezni tudjon. Első mozdulata egy visszakezes ütés, valahol könyökével-alkarjával találhatja el a felé tartó, tőrt markoló kezet.
Mivel újabbat is indít ellenfele, ezért újra mozdul, ekkor már van ideje markával elkapni a tőrt tartó csuklót, hogy aztán erőteljesen megcsavarhassa.
Most rámarkol a csuklóra, ami nem is lehet teljes erőben, hiszen éppen azon az oldalon sérült meg a válla is Harannak. Pajzsos baljával ismét üt, első sorban azért, hogy ellenfele még véletlenül se téphesse ki fegyverét a vállából úgy, hogy ismét ellene fordíthatná.
Ha ez sem elég, támad a pajzzsal ismét, amíg Haranból el nem fogy a lendület.
Thorin csak ekkor szólal meg halkan, de határozottan. Nem akar újabb sérülést okozni ellenfelének. Becsülettel, jól küzdött.*
- Vége van, Haran.

Vendég

*~Nocsak-nocsak!~kommentálja magában, hogy Haranból végre kibújt a klasszikus törpe harci szellem, a törpék klasszikus fanatikus szenvedélye, amit harc közben szoktak tanúsítani - ami (azaz a fanatizmus) az egyetlen hozzáállás, amivel forgatni lehet egy kétkezes csatabárdot (legalábbis Grengor szerint). Kár, hogy ehhez Harannak a vére kellett, hogy hulljon... És kár, hogy ekkor már csak tőr volt a keze ügyében - melyet Grengor egyébként hitvány fegyvernek tart... Mondjuk ez nem olyan nagy dolog, alapvetően minden fegyvert hitványnak tart a fejszén kívül (és a pajzson kívül - habár az némileg kakukktojás, nem teljesen nevezhető fegyvernek, lévén elsődlegesen defenzív eszköz), csak éppen ki van még békülve a csatabárddal, az alabárddal, a csákánnyal (habár ezt kizárólag a bányákba valónak tartja), a harci kalapáccsal, a pöröllyel, no és elfogadja, hogy számszeríjra is szükség van. Tehát lényegében különlegesen hitványnak tart minden távolsági- és szúrófegyvert (kivéve némileg a számszeríjat) - és minél kisebb a méretük, annál inkább hitványabbnak tartja ezeket (így a tőrök meglehetősen "előkelő" helyen vannak). Hisz "egy törpe ne adjon a kicsire!" - ezt tanították neki.
Ha minden igaz, akkor vége van az összecsapásnak, de ő azért még nem moccan meg, inkább kivárja, amíg Haran is elimeri a dolgot, minthogy feleslegesen kelljen fel. A lustaság fél egészség...*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-06-16, 10:28 pm

*Borin kissé nagyoltabban bólint elismeréseképpen és annak bizonygatásaképpen, hogy jól van ez így.
Ezt persze a harcra érti. Haran egyre inkább közelít a vereséghez. Egyértelmű, habár Borin talán valamivel többet várt tőle. Talán betudható ez a törpe nagy szájának és egyúttal hírnevének is. Nem véletlenül kapta ugyanis a hentes nevet.
Borin fejében az is átfut, hogy a hentes talán ma nincs formában.
Nem érti, bár ő nem harcolt Thorin ellen, a mozgása és stílusa nem teszi könnyű ellenféllé.
Az egyetlen dolog, amit nem láthat a bányász, az az erő, amivel Thorin rendelkezik.
Borin kíváncsian várja mostmár az utolsó felvonást. Nem nagyon lát lehetőséget a további harcra Haran és Thorin között, habár látott már furcsa győzelmeket a harctéren.
Megrázza a fejét, gondolataiból visszatér a harchoz.*

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-07-29, 5:28 pm

*Elsőt támadásának sikertelensége, csak tovább növeli Haran haragját. Nem akarja elhinni, még ezt a támadást is sikerül sérülés nélkül hárítania. Ezért újra támad tőrével, de ez alkalommal még az előzőnél is kevesebb sikerrel. Thorin elkapja kezét, majd kicsavarja azt, mely hatására a kés is kiesik Haran kezéből.
Bár próbálna bevinni még egy támadás másik öklével, de ellenfele ismételten megelőzi őt. Ez alkalommal, pajzsával mér Haranra ütést. Még kétszer próbálkozik Haran, de minden támadása ugyanezzel az eredménnyel zárul. Végül leáll.*
- Azt hiszem, igazad van.
* Válaszolja lehajtott fejjel Thorin felé. Már idejét se tudja, mikor fogadta el utoljára vereségét. De ez alkalommal be kell látnia, bármit is tett, ellenfele minden alkalommal megelőzte. *
- Feladom.
* Ezzel a lendülettel, le is engedi kezét. Majd hátra is lép Thorintől.
Elérkezett az idő, hogy megnézze a sebet, melyet nem is olyan rég szerzett. Nem ez volt a legsúlyosabb sérülése eddigi életében, de attól még nem nézett ki túl jól. Már most bosszankodik kicsit, nincs más választása, össze kell majd varrni. De előtte még kíváncsi a döntő összecsapásra. Tudni akarja, más is hasonló képen végzi ezzel a névtelen törppel, mint ő.
Nem is törődve a többiekkel, szó nélkül elindul az egyik szikla felé, lehetőleg olyan irányba, amerre senki sincs.
Ott lehámozza magáról vértjét, majd egy kötést helyez a sérült vállára. *
~ Csak kitart a végéig.

Tárgy: Re: Mardan arénája 2011-08-03, 4:29 pm

*Thorin elismerőn bólint Haran felé. Nincs benne harag, sem önteltség. Büszkeség persze van, de az is csak azért, mert törpét játszik. Tudja, hogy Harannak esélye sem volt, ahogy Grengornak sem, főleg nem, ha istenként harcol.
De nem istenként tette, viszont olyan erényeket csillogtatott, amilyeneket eddig egyetlen törpénél látott, az pedig maga Dáin Azaghál, a törpék jelenlegi vezetője.
Az a törpe az, aki kellően erős, és kellően gyors és mivel Garath semmiképpen nem istenként akart részt venni a viadalon, ezért lemásolta Dáin erejét és harcis stílusát egyaránt.
Így áll ki Grengor ellen is.
Persze ő az, aki kevesebbet pihent, így Grengornak van egy kis előnye vele szemben.
A harc pedig hamarosan el is kezdődik. Grengor, mint gondola korábban is, törpösen áll bele a támadásba és mivel fegyverei alkalmasabbak a közelharcra, mint Haranéi, ezért hatékonyabban is veszi fel a küzdelmet.
Sebet egyikük sem tud ejteni a másikon, de épp ettől lesz a küzdelem izgalmas és lüktető.
Hol Thorin kényszerül védekezésre, hol pedig Grengor.
Öldöklő, és igen komoly küzdelem ez, egyetlen csepp vér nélkül.
Bár Garath nem fáradna még, de a törpe test, melyet másolt, már igen, s ennek fényében igyekszik új trükkökkel, vagy éppen nyers erővel és gyorsasággal rést találni Grengor védekezésén.
Nagy meglepetésére nem jár sikerrel. Vagy nagyon jó napot fogott ki a törpe, vagy pedig Dáin is hasonlóan kimerülne már a küzdelemben.
Thorin végül legnagyobb meglepetésre el is veszíti fegyverét, s ezzel pajzsát is leengedve jelzi a másik három törpe felé, hogy ki a győztes.*
- Grengor Haggara! Hadd gratuláljak! Ezt a viadalt és a nyerhető darnát is te nyerted meg.
Törpe társaim! Íme, a győztes!
*Mutat rá Grengorra.*
- A nyeremény a tiéd és ha nektek is jó, a jó harc örömére vendégeim vagytok egy körre, vagy többre is Mardan legerősebb sörét főző fogadójában, hisz mind törpék vagyunk, nem egymás ellenei!

//Köszönöm a játékot mindenkinek! Sajnálatos módon Grengor már nincs közöttünk, de a befejezés neki is szól!//

» A Halál arénája
» Mardan - A törpeváros