Ossum, észak városa

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Északon, az Ossum folyó partján emelkedő hegyen épült fel Ossum városa. Észak-Vadalan erős, természetkedvelő lakói emelték a falakat, melyekkel még itt-ott a hegyoldalt is elzárták velük, s ennek jó oka is van.
A város az idomított és a vad állatokkal foglalkozó, híres északi idomárok lakóhelye. A sziklák és a falak között sok olyan vadállatot tartanak, amiket máshol nem lehetne.
Vagy idomításra várnak, vagy pedig valamelyik város arénájába szánják őket, ahol eme ragadozók méltó ellenfelei lesznek Vadalan bajnokainak.
Az itteni népek nem földművelésükről híresek, nem is nagyon engedné ezt a hegyes, sziklás környék, viszont híresen jó vadászok, léghajósok, s idomárok. Az állatokat szinte minden formában felhasználják, bőrüket, csontjaikat, húsukat, s természetesen életükben is.
Talán azt hihetnénk, hogy ezek a vadalanok kihasználják a természetet, de ez tévedés lenne, ugyanis az összes vadalan közül ők azok, akik leginkább szimbiózisban élnek vele.
A sziklás, gyors folyású folyón hajózni nemigen lehet, inkább extrém evezős, úszó próbákat tartanak, melyek győztesei, bár nem bírnak akkora dicsőséggel, mint az arénákban győztes bajnokok, helyi szinten elismertek lesznek.
Természetesen eme nagy északi városban is van aréna, s a legtöbb bajnokot Vadalannak az északi vidékek adják, még Savanti Arénájában is.

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-05-08, 1:39 pm

*Ossum városának égbe nyúló falai, melyek még a sziklafalak elé is épültek, a bátor, s erős északi vadalanokat rejtik. A territorium messze földön híres idomárjait.
Niltas maga Malagart kísérve érkezik a városba.
Messze már az az idő, amikor a vihar szülötteivel harcolt, s nincsenek álmatlan éjszakái miattuk.
Még a fekete harcos miatt sem, ki méltó ellenfélnek bizonyult az Arénában, s komoly sebeket okozott nekik.
Niltas itt van otthon, innen származik. Ossum, a város, amely szilaj természetességével beleégette a küzdeni akarás lángját szívébe, s most is ott ég az, mint régen.
Az utóbbi időben, Soirral ellentétben, a Bajnok nem tért vissza az Arénába, noha hívták, s hívják a mai napig is.
Lanuriából érkeztek mágusok, s bár őt kevéssé érdekelték hókuszpókuszaik, a mágust, aki mellé szegődött, annál inkább.
Úgy tűnt, ez a furcsa, idegen világ hasonlóképpen rejt varázstudókat magában, mint Vadalan.
Malagart távolról figyelve látta, amint az öreg mágus csillogó szemekkel ismerkedik a fakó bőrszínű, gyakorta olyan gyenge testalkatú varázslókkal, akikt Niltas fél karral tört volna ketté egy küzdelemben.
De addig a harcos inkább Sloannal töltötte az időt, ha tehette. A fiú bámulatra késztette, oly gyorsan sajátította el a kardforgatás rejtelmeit, hisz az effélét nem árt időben elkezdeni, még ha csupán egy fából készült utánzattal is gyakorol.
Niltast merengéséből Malagar ragadja ki.*
- Gyere-gyere! Dolgunk van még, nem most kell Ossumon mélázni.
*Sürgeti meg a nagydarab harcost, mire Niltas kelletlenül indul a mágussal.
Ossum gyermekkorának egy nagy szeletét jelenti, s ezekre az időkre mindig nagy tisztelettel fog visszagondolni, mert amit itt útravalóul kapott, még most is hasznos számára.
Nagy léptekkel baktat a mágus mellett, akit – szó se róla – megnéznek Ossum keménykötésű lakói.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-05-09, 8:51 am

*A mágus nyomán a harcos is előbbre lépked. Ossum nem egy sík vidéki város, így egyes utcák, épületek magasabban, míg mások mélyebben helyezkednek el.
Ezúttal egy magasabban fekvő területre lépcsőznek fel. A sziklába vágott lépcsőfokokon két vadalan fér el egymás mellett, így van, hogy Niltas kénytelen besorolni Malagar mögé.
A mágus biztos léptekkel halad felfelé, nem is érződik, hogy kifulladna a lépcsőzés közepette.
A harcos nem ad hangot meglepettségének, pedig nagyon úgy tűnik, hogy az öreg mágus, aki csendben hágja egyre-másra a sokak által koptatott sziklába vágott lépcsőfokokat, nem először jár itt.
Nem gondolta volna, hogy ezen territorium területére is tévedt már.
A sziklafalak között griffek rikoltása hallatszik, s a harcos alig észrevehetően összerezzen, erős marka pedig kardjának markolatára csúszik.
Látja, amint Malagar enyhén elmosolyodik a mozdulatra. Azt kétli, hogy az öreg mágus észrevette volna a többit is, ő pedig nem fogja az orrára kötni. Annyi griffel küzdött már élete során, hogy benne van a hangra a vérében a gyors reakció.
Tudja, hogy itt, a városban kevéssé számíthat támadásukra ezeknek a szárnyas bestiáknak, így el is engedi a markolatot.
Ossum kiképzői már tudják, hogy mikor kell közbelépni, hogy idomított állatjaik ne használják az elmetrükköt sem rajtuk, sem a városban lévőkön.
Azt is tudják, mikor, hogyan reagál egy griff, így csak elvétve szabadul ki, ám itt, északon még mindig dicsőség a griffek levadászása, s Ossumban jó néhány jeles képviselője van ennek.
Niltas így tovább követi Malagart.
A mágus nem kötötte az orrára, hogy mit keres pontosan, de Niltas kezdi sejteni, hogy a Tarajos-hegységhez kötődik, hiszen máskülönben Savantiból is be lehetne szerezni.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-06-06, 2:15 pm

*A végeláthatatlan lépcsőfokok megmászása Niltasnak nem okoz nehézséget, de az öreg mágus kondícióját gondolta volna ilyen jónak.
Még csupán lihegésre sem készteti, de hát mágus.
Ki tudja, miféle mágiával tett magának könnyebbé a mászást?
Malagar végül egy magasan fekvő ház bejárata előtt áll meg. Ossum felsőbb kerületei még hűvösebbek, mint a lentiek, itt nem véd semmi Észak metsző, hideg széljárásától.
Niltas összébb húzza magát, miként Malagar is, amikor a mágus megrántja az ajtó mellé szerelt csengőt. Halk csendülés hallatszik bentről, s egy mély hang morgolódása.
A kinyíló ajtó mögött egy testes, de kövérnek semmiképpen nem nevezhető, bordó köpenyes férfi áll.
Kékes bőre kopasz fején is világít, jó kontrasztban a bordó köpennyel. Niltas első pillantásra felismeri a mágust.
A férfi végigméri mindkettőjüket, aztán kipillant az utcára is, ki is hajol, belekapaszkodva az ajtófélfába.
Utána már csak int, hogy jöjjenek be.
Még egyszer felméri az utca üres köveit, aztán behúzza az ajtót.
Csak utána öleli magához Malagart, majd lapogatja meg a hátát erős karjaival.*
- Malagar!
- Degar!
*Niltas leengedett kezekkel szemléli a két mágus férfias ölelkezését. Aztán Degar végignéz rajta, még egyszer, majd Malagarhoz fordul.*
- Mi hozott Ossumba és ki a testőröd?

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-06-12, 3:30 pm

- Az Aréna bajnoka.
*Malagar, az öreg mágus és a nagy darab északi varázsló úgy üdvözlik egymást, mint két barát, akik réges-régen nem látták már egymást.
Azután a Degar végre rákérdez.*
- Bízhatunk benne?
*Biccent fejével Niltas felé, mire Malagar arcán széles vigyor terül szét.*
- A fejemet merném tenni rá, hogy igen.
- Én is itt vagyok!
*Bosszankodik az Aréna bajnoka, akinek sérti a büszkeségét az, hogy a két mágus úgy beszél róla, mintha jelen sem lenne.
Erre a két mágus ismét meglapogatja egymás hátát, majd huncut, szinte már gyermeki pillantást vetnek a zsörtölődő harcos felé.*
- Jól tudjuk, Niltas, jól tudjuk. Jer velünk!
*Malagar mosolyogva néz testőrére, akivel már oly sok mindenen mentek keresztül.
A harcosban feltétel nélkül megbízik, ezért is hozta magával Ossumba.
Niltas jólneveltségét elővéve csendben követi a két mágust a hátsó szobába.
A hely alapvetően olyan, mintha csak Malagar házában járna, azzal a különbséggel, hogy jóval több tűzkristályt lát, ami jelzi azt is, hogy Ossum városa nem csupán északabbra terül el Savantitól, de magasabban is, a hegyek között.*
- Tudom, miért jöttél, Malagar, de azt gondoltam, hogy egyedül jössz.
- Degar, öregszem én is, és Niltas ossumi származású, jól jöhet a társasága itt.
- Ha te mondod….
*Niltas karjait összefűzve mellkasán álldogál, mint egy szobor. Ismételten nem vesznek jelenlétéről tudomást, ám utóbbit kezdi megszokni.
A két mágus valamiért sokkal inkább elvan egymás társaságával, semmint hogy őt is bevonják.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-06-16, 2:53 pm

*Aztán elérkezik a pillanat, amikor Degar nagy ládájában kezd kutatni. Könyékig merül a láda tartalmában, s jó hosszasan kotorászik benne. Malagar rendíthetetlen türelemmel várakozik, s a nyugalom szobraként csak odapillant a harcosra.
A harcos szűkebbre húzza a szemeit. Nincs ínyére a titokzatoskodás, amit még elnéz a savantiból jött mágusnak, nem úgy az idegen ossuminak.
Malagart már régről ismeri, s néha kissé hóbortosak is tartja, de alapjában jólelkű vadalan.
Degart viszont nem ismeri, de hajlania kell arra, hogy ha Malagar bízik benne, akkor neki is illik úgy tenni.
A pillanat, amikor Degar diadalittasan kirántja kezét, s kék arcán földöntúli büszkeség sugárzik szét, csak elérkezik egyszer.
A kezében tartott apró fadarab minden, csak nem olyan tárgy, amit Niltas érdemesnek tart arra, hogy azért fél Vadalanon keresztülutazzanak.
Még akkor sem, ha az Uralkodó kegyelmet adott Malagarnak, mint Vadalan egyik megmentőjének.
Értetlen arccal szemléli a fadarabot.*
- Ez az!
- Úgy hiszem, ez!
*Örül a két bordó köpenyes mágus a meglelt kincsnek.
Degar nagy, széles markába zárja, majd nagy lendülettel a földhöz csapja.
A három ott álló vadalan közül egyedül Niltas rezzen össze. A nagy értékűnek gondolt fadarabnak most kellene darabokra hullania, ám helyette hirtelen kettő lesz belőle.
Mint két tojás, mintha egymás ikertestvérei lennének csak.
Malagar és Degar is lehajolnak, s felemelnek egyet belőlük.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-07-03, 1:47 pm

- Hálám, üldözni fog, Degar!
- Csak ne nagyon siessen…ráér!
*Neveti el magát Malagar szavaira a nagydarab mágus. Az értetlen harcosra néz, majd ismét megszólal*
- Meghívlak benneteket, legyetek a vendégeim Ossum legjobb fogadójában
- Lekötelezel, Degar!
*Niltas hitetlenkedve figyeli a két mágust. Hát emiatt a fura kis fadarab miatt utazták át fél Vadalant?!
Végeztek is és most jön a kötelező mosolyparty a mágusok között?!
Kénytelen ezt hinni és bár utálja a levegőben utazást, azt is kénytelen elkönyvelni, hogy valószínűleg hamarosan újra a léghajón lesznek, és visszafelé tartanak Malagar háza felé, vagy előbb talán Savanti városába, s onnan a házba.
Azt gondolta, nagyobb volumenű dolgok lesznek itt, de helyette csak két némileg infantilis bordóköpenyes mágust „őrizhet”.
Ráérősen indulnak a szeles, hideg városban és már messziről lehet érezni az illatokat.
A fogadó nem túl nagy, errefelé kevés átutazó jár, s nincs szükség nagyobbra, viszont az illatok már messziről jelzik helyét.
Niltas gyomra is megkordul, hiszen a hegyvidéki, friss levegőn még hamarabb megéhezik az Aréna bajnoka, mint a sík vidéken, Savantitól nem messze.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-07-10, 11:36 am

*A hazai ízek, azok hazai ízek. Niltas is tisztában van ezzel, hogy az ossumi ízekhez hasonlatosak sem nagyon vannak Savantiban.
Ez jól is van így, más tájak, más vadak, más vadalanok élnek azokon a más tájakon.
Semmi oka nincs arra, hogy másképp legyen, csakhogy Niltas a hideg és kemény északról származik, s azok az ételek, amiken felnőtt, gyakran hiányoznak a fővárosban.
A két mágus is így lehet vele, jóllehet, Malagar nem északi származású, de úgy tűnik, nem először jár már itt.
A hamarosan kiszállított ételek pedig csak úgy gőzölögnek a nyálcsorgató vendégek előtt.
Nem is várnak soká, csendes, de annál intenzívebb táplálkozásba kezdenek mindhárman.
A fogadós látja a messziről jött mágust, de Malagar a Nagy Vihar utáni események során sem szerzett akkora hírnevet, hozzá kell tenni: szerencsére, hogy ilyen távol is megismerjék.
Az étel elköltését követően a két mágus feláll, s Malagar Niltas vállára téve a kezét, jelzi, nem kéri, hogy velük tartson.
A harcos így egykedvűen ránt egyet a vállán, majd hátradől a székében. Az elfogyasztott étek után jól esik neki az az erős északi ital, amit felszolgálnak.
Egészen addig van ez így, amíg hirtelen zajt nem hall arról, amerre a Degar és Malagar távoztak.
Rosszat sejtve emelkedik fel ültéből, s keze máris hű kardjának markolatán pihen, készen arra, hogy kirántsa, ha szükséges.
Izmai is készenlétben állnak, s nem lehet kétsége afelől senkinek, hogy a harcos most is kész a küzdelemre.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-08-14, 11:01 am

*A zaj nem ismétlődik, s a harcos megindul óvatosan utánuk. Úgy tűnik, a mágusok önmagukban nem elég harciasak, vagy talán már eleget is ittak ahhoz, hogy sikerrel kiüsse őket.
Az aréna bajnoka megáll az ajtónál, ami elzárja előle a két mágus utáni utat.
Az ajtóban egy jókora kék harcos áll, mellkasán összefont karokkal.
Habár maga Niltas sem apróság, mégis felfelé kell néznie az északi vadalan hideg, fekete szemeibe.*
- Engedj át!
- Mi dolgot a magadfajtának a mágusokkal?
*Niltas az esélyeket mérlegeli egy pillanat alatt, de mégsem mondhatja azt, hogy mellette szólnának.
Azonban nem várhat itt az ajtónálló hasonlóan nagy jóindulatára, így még egyszer kéri.*
- Engedj át!
*Miután az óriás továbbra sem engedelmeskedik, Niltas azt választja, ami talán még békésebb megoldás, s megpróbálja fél kezével félretolni az útból a hívatlan szobrot.
A vadalant azonban keményebb fából, faragták, s úgy áll ott, mint egy kőtömb, mozdíthatatlannak tűnik.
Ám nem hiába gyakorlott harcos Niltas, már fel van készülve erre az eshetőségre, s úgy ragadja meg az óriás hosszú, kék fülét, hogy egyúttal másik szabad kezével rá is húz egy jókorát.
Tapasztalatból tudja, hogy ilyenkor, ha nem is történik komolyabb sérülés, erős fájdalom és kitartó fülcsengés a jutalom, s ez meg is látszik a másikon. Tántorogva, ordítva dülöngél, egyik kezével fülén, másikkal már kardját kapja elő.*
- Ostoba déli, majd adok én neked!
*Niltas jobbja a szabad csuklóra kulcsolódik, ami a fegyvert tartja, s befordultában mintegy „véletlenül”, könyökével az óriás gyomrába vág, másik kezével pedig a csukót veszi kezelésbe.
A gyors mozdulat máris elegendő ahhoz, hogy a kard is kiessen a férfi kezéből, s bár a pillanatnyi szünetben az óriás két karja közé kapja a bajnokot, az, mielőtt a szorítás kipréselhetné a levegőt tüdejéből, vagy megpróbálná megroppantani a csontjait, hátrafejelve szabadítja ki magát.
Megfordulva két horoggal kapja még el az ajtónállót, amitől az végre eldőlve szenderül el.
Niltas élesen körbepillant, akad-e még valaki, aki tartóztatná, majd amikor a többieknek nem akaródzik, feltépi az ajtót.
Mögötte a két mágus fekszik a földön, mindkettő kezében egy-egy pohárka, amiből árad az előbb ivott italuk szaga. A nagyobb darab még megpróbál feltápászkodni, de úgy csúszik vissza, mintha jégen állt volna.
A harcos lehajol, ellenőrzi, hogy megvan-e mindenük, majd megcsóválja fejét.
Lélekben nem készült fel arra, hogy a kevésbé testes Malagart és nagyon testes barátját is neki kell visszavinni szállásukra.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-09-02, 11:15 am

*A harcos behúzza maga mögött az ajtót. Nem kell látniuk ezt.
Hiába pofozgatja a két mágust, egyikük sem mozdul már, s bár Niltas megpróbálkozik néhány „emberesebb” felképeléssel is, mégsem hat rájuk.
Bosszantó, felettébb bosszantó. Fejét vakarva áll a két mágus felett. Ezek ugyan el nem mozdulnak innen maguktól. Még órákig delíriumban lesznek.
Az aréna bajnokában felmerül, hogy ugyan a nagyobb darab miért is találta ki ezt az itókát, ha ő maga sem bírja, de az is felmerül benne, hogy talán nem is csak sima ital volt.
A helyzeten azonban mit sem változtat, így nem hagyhatja itt őket.
Nem sok időbe telik, mire egy kordé döcög Niltas mellett. Az ossumi, akinek a lova húzza, morgott valamit az orra alatt, de amikor megcsillantak előtte az aranyak Niltas nagy tenyerében, befogta a száját.
A harcos némi nyögések közepette feltolja a szállító alkalmatosságra a testesebb mágust is, míg Malagar teste meg sem kottyan neki.
Nem telik sok időbe, mire már Degar ajtaja előtt állnak.
Ekkor újabb tornamutatvány következik, és a két mágus már a falnak támaszkodva pihen mély álmában.
Niltas útjára engedi a kordést, majd eltöpreng azon, miért is sújtják az istenek ezzel a két csúnyán berúgott mágussal.
Végül jobb híján, nem lelve meg a kulcsot az ajtóhoz Degar ruhájában, berúgja az ajtót.
Hogy a nagydarab ossumi mágus nem bízott semmit a véletlenre, az mutatja a leginkább, hogy az ajtó nem enged.
Helyette Niltas repül visszább, mint akit hasba rúgtak, és terül el Ossum köves utcáján.
Nem is próbálja még egyszer, úgy dönt, inkább megvárja, amíg a bordó köpenyes maga nyit ajtót.
Inkább ott strázsál az fal mellett ücsörgő két alvó mágus mellett addig is.*

Tárgy: Re: Ossum, észak városa 2014-09-23, 3:17 pm

*A légballon végül a magasba emelkedik és fentről mutatja Ossum zord városát. A hegy lejtőire és lecsupaszított csúcsára épül északi vadalan város egyre kisebbé töpörödik, mintha csak egy gyermek játéka lenne.
Niltas Malagarhoz fordul.*
- Végül mi történt odakint?
*A mágus hunyorítva fordítja felé kék arcát. Cseppet sem büszke arra, hogy így járt, még kevésbé barátjára, de amiért jött az most is ott pihen a tarisznyájában. A hasogató fejfájás, ami még egy darabig emlékeztetni fogja az ossumi mágus italára elmúlik majd magától – idővel.*
- Van az úgy, hogy a vadalan olyat iszik, amire nem készült fel. No, mi is így jártunk.
Hogy Ossum úgy fordult meg velünk, mintha végül a Nagy Vihar nem mentette volna meg földünket a végső pusztulásból, elég tapasztalat, hogy legközelebb megfontoljam, mit fogadok el Degartól.
*Ossum távolodó falait nézi, miközben megveregeti a harcos széles vállát. Tudja, hogy sokat köszönhet az Aréna bajnokának.*
- Ezért jó, hogy elhoztam magammal a bajnokot.
*Jegyzi meg békésen, majd tovább nézi az alant elterülő tájat. Savantiba vagyik, hogy a megszerzett kis varázstárgyat eltehesse magának jobb időkre.
Amire használni szeretné, még nem jött el az ideje.
Niltas értetlenül morgolódik még magában egy sort arra vonatkozóan, hogy „minek iszik, aki nem bírja” s ezt most érti magára Degarra is, elvégre neki tudnia kellett, hogy milyen hatással lesz a két mágusra a tömény szesz.
Megfordul a fejében, hogy a nagydarab mágus talán tesztelni akarta Malagart, vagy akár őt is, de kérdés, hogy vajon sikerrel járt-e.
Örül, hogy láthatta Ossumot, de arra is rájött, hogy az ő jelene már Savantiban van, ott, ahol Sloan is várja.*

» Ossum Territorium
» Ekorin városa
» Olassië, az elfek városa
» Ightdar, a tudományok városa
» Savanti - A vizek városa