Ekorin városa

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

A határait mágusok láthatatlan falai veszik körül, mik három gyűrűből állnak. Az első mi a hegyek lábánál nyugszik, csupán jelzi a behatolót akárki is legyen az. A második egy aktiváló rendszerként üzemel, mi a jól megtervezett csapdák sokaságát indítja be. Ki ezen jogtalanul átlép hamar több méteres gödörbe találhatja magát, minek alján méter hosszú hegyes kövek állnak felfelé s várják az időt mikor életet onthatnak. Az utolsó a város kapujában van, egy illúzió mi ugyanazokat a kőfalakat láttatja az emberekkel mintha a hegyen semmiféle bejárat nem lenne. Kőből épített épületek, mindenütt. Már belépve is látszik ez a város szigort s erőt tükröz. Igazi katona város. Először egy harminc méter hosszú s két méter széles kőhídon kell átkelni minek a város felőli oldalán egy alig két méter magas fal van. Közvetlen a lábaknál a falaknál valamivel magasabb tornyok. Miknek tetején mindig figyel valaki. A várost egy kis hegyi patak szeli át, mi a hegyek gyomrából friss vízzel látja el a városlakókat. Mélyen a hegyek gyomráig ér a város. A külső peremen kaszárnyák sorakoznak, a város közepén két hatalmas ház. Az egyik az uralkodóé másik a helytartóé, ki az úr távollétében tejhatalommal birtokol. Hűséges katonák százai élnek itt. Ugyanúgy mint más városokban itt is megtalálható egy börtön. S az úgynevezett vezéri házak előtt egy emelvény áll. Ahonnan a beszédeket tartják, míg attól alig pár méterre egy aréna húzódik mi helyet ad a frissen sorozottaknak a kiképzéshez.
A barlang bejáratánál egy felirat látható, egy ősi nyelven s egy mai nyelven min ezt lehet olvasni mielőtt még a hídra lépnél:
Ez itt a démonok birodalma, halandó jól gondold meg mit teszel. Mert ki itt belép hagyjon fel minden reménnyel.

Ekorin városa Ekorin2_by_stixion-das9ily

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: /Filnoren után /
*Ahogy a nem is oly régi veszedelem arrébb száll, ismét vissza tértem a hegyekbe. Egy galambot engedtem útnak levéllel s ennek már egy hete. Lassan eljön az idő, hogy megerkezzenek. A sebek amiket begyűjtöttem mar összeforrtak s megint formába lendültem. Viszont most egy kényes beszélgetőpartner érkezik s ráadásul többedmagával. S ahogy a barlang bejáratánál állok ugy szemem elé kerül egy kis csoport. Az előőrs ide érte azt jelenti a maradék sem lehet túl messze. S már ők is feltűnnek a látóhatáron. Mire az előőrs elér hozzám.
-A csend legyen veled testvér.- köszönt a legmagasabb rangú.
- S a sötétség óvjon téged.
*Viszonzom majd rátérek a lényegre.
- A nagyfőnök maga jött?
-Igen, s még négyen jöttek el... Sajnos az ötödik a vízesések városában volt Aznap...
-Ez nem jó hír... Emberei maradtak?
-Egy maroknyi a száz főből...
-Nem kíméletes a háború... Akkor komolyan vették valószínűleg amit megirtam.
-Mint latod Nawarean eljöttünk mert menedéket kínáltál a háború elől.
-Menjetek beljebb odabent eleg hely van hogy mind elférjünk.
*Mutatok az ősi barlang irányába. S ők bemennek én tovább várom a csapatot kik ahogy megérkeznek egyből beljebb kerülnek. S mi hatan elvonulunk az assasinok hada mellől hogy megvitassuk hogyan tovább. Egy kerek asztal fogad Mindenkit hat székel. S ahogy leülünk bele is kezdek.
- Elérte a városokat a háború... Nem sok idő kell, hogy ismét megegyen egy várost. Viszont mindenem előtt üdvözöllek titeket testvéreim...
*Egy sötét elf egy surranó a maradéka ember a társaságnak.
-Úgy vélem e elfeledett hely menedéket nyújt számunkra, s feltételezem ebben egyet értünk a nagyvárosok mind temetők.
*Halk igenleges dörmögés. Majd folytatom.
- Akkor mennyi ember érkezett?
-közel ötszázan jöttünk kicsit valamivel több. Ahogy kérted kis csoportokban indultunk útnak rejtek ösvényeken. S nem messze a hegyektől verődtünk össze.
-Helyes... Akkor először a magusoknak fel kell húzniuk egy lakónegyedet. Azok kik értenek a fegyverkovácsoláshoz adjátok ki szedéssék össze az összes zöld követ. Pajzsokat s pancelokat újra kell önteni s beléjük elegyiteni a köveket. Mágusok biztosítsák a tüzet.
-Álljunk meg egy szóra!- kiált fel a főnök a fővárosiak vezetője - ki mondta neked, hogy itt te osztod majd az észt!
*Hűvös tekintet fogadja a fellángolást.
-Ülj vissza a helyedre s maradj csendben... Vagy bergyilkosok módjára megöllek s átveszem a helyedet... Innentől kezdve, hogy eljöttetek kénytelenek lesztek azt tenni amit mondok... Vagy mindannyiotokat megöllek... Az én nevem Hosshin Ekko... Egy olyan világból ahonnan én jövök a tápláléknak nincs felszólalási joga... S kettőnk közül én tudom hol keressem a fekete sárkányt a barátság érdekében... Avagy eldönthetjük harc során is, életre halálra ahogy az igazi harcosokhoz illik...
*Sötét tekintetem rávetül a főnökre.
- Mi az? Talán meghűlt az a forrongó vér?
- Bátor vagyok de nem hülye...- Jelenti ki a főnök- Ezt még egyszer nagyon megbánod! Mindig légy résen Hosshin! Nehogy egy éjszaka tőr kerüljön abba a sötét szívedbe...
- Megfogadom a tanácsot.
-Biztosan mellé akarunk állni? Mi biztosítja ha nyernek mi éppen maradunk? - Kérdez a főnök.
-Semmi... Viszont ha ellene vagyunk még Ennyi esélyt sem kapunk.-Mondtam majd körbe nézte s vissza tértem az eredeti mondandómhoz.
- Legalább ötven embert kérek az elitjeiteket... S azok közül is a legjobbakat. Nekik minél előbb csatakész kell lenniük. Megkérhetem hát egyikőtöket hogy jelentse a kint várakozóknak a dolgukat?
*Egy ember feláll meghajtja fejét majd visszamegy s kezdi a szervezést.
-Az emberek egyre délebbre húzódnak majd, egy portyázó osztag kell kik nőket hoznak. Az alkoholt megtiltom a népnek!
-Hosshin ez biztos jó ötlet? Háború idején?
-Az alkohol elhomályosítja az elménket, Ennyi harcos egy helyen nem éppen kedvező eset ha egymás vérének esnek. Egyébb dolgok is akadnak odakint mint az alkohol. Szakácsok szobalányok kellenek nem dedet ringató anyák olyanok kik rendet tartanak....
-Egyszóval rabszolgák...
-Pontosan.-A sötét elf ki felszólalt jól látja a dolgokat- Kis falvakat veszünk célba. Karavánokat kiket gyenge kíséret őriz. Nem kelthetjük fel a figyelmet. Túlélőt nem hagyunk magunk mögött.
-Azt kéred saját népünket pusztitsuk?
-Tettél eddig mást is?
*Mély hallgatás következik s mindenki tudja igazam van.
- Élelmet s nőket. Ez kell a férfiaknak, hogy harcolni tudjanak. A mágusok egy fogda részt is alakítsanak ki vegyenek minket körbe védő varázslatokkal. Harminc ember kezdje kemlelni az eget s a Földet... Te ott!
*Mutatok az egyik emberre ki feláll.
-Menj add at az utasításokat. Te leszel a védelmi felelős.
*Bólint kimegy.
-Sötét elf uram, a maradékot szedd rancba s alakíts belőlük egy egységet. Bízom benne hogy megfelelő vagy a feladatra.
-Én meg abban hogy nem a halálba vezetsz minket.
- Reménykedni kell... Mehetsz.
*S ő kimegy
- A rajtautesekkor minden harcképes férfi aki önként beállnak fegyver nélkül vasban hozzátok. Majd meglátjuk nem e csak szökni próbálnak a végzet elől. Te leszel a felelős a kiképzésekért. S te Surranó barátom saját egységet kapsz s ti lesztek a szabotázs egység minden faluba ti erkeztek elsőnek s Aznap éjjel meg kiirtotok minden őrt. Később növelheted a számot most viszont kis csapatok kis kockázat.
*S hamarvást ketten maradtunk régi barátommal.
-Velem mi a terved?
-Te fogod felügyelni ezt a helyet s azt hogy minden a tervek szerint alakuljon.
-Ez egy nagy feladat miért pont én?
-Mert te vagy a legravaszabb... Ahogy kértem mindenhol maradtak kémek igaz.
-Igen maradtak.
-Rendben, akkor vezessed a Nawareanok népét.
-Miért pont ez a nevünk?
-Ez egy hosszú historia majd legközelebb elmesélem neked most viszont minél előbb útnak kell indulnom hogy megszerezzem a sárkányok támogatását és a fekete bizalmát.
-Rendben de szavadon foglak!
-Rendben barátom. Akkor A csend legyen veled...
*Indulok kifelé a barlangból
-S a sötétség óvjon. Munkára emberek!
*Verinol felé indulok a fekete sárkány eme utat mutatta meg ha keresném őt.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: /Hazatérés/
*Mélyen szántó gondolatokkal térek vissza a hegységbe. Két assasin fogad s utamra enged, érezni a mágikus falakat ahogy egyre közelebb érek a rejtekhelyhez. S ahogy belépek a barlangba szemem elé csodás látvány tárul mindenhol fáklyák világítják a helyet a házakat felhúzták. Az emberek kimerülten tekintenek fel rám, s én csak intek mindenki maradjon nyugodt, nem hiányzik a felhajtás. Majd az ideiglenes vezér is elém kerül.
- Nohát vissza tértél...
- Bizony vissza, csodaszép munkát végeztetek, hogy sikerültek a portyázások?
- Csendesen s meglepő nagy sikerrel, elhanyagolható veszteségekkel tértünk vissza s szép számmal jöttek a foglyok, nők és gyermekek. A harcképes férfiak száma kissé megnövelte a seregünk létszámát. De nem lenne elég egy nagy város bevételéhez.
- Erre számítottam, a rabszolgákkal tisztesen bánjatok, nehogy álmunkban folytsanak meg minket.
- Ez csak természetes nem állatok vagyunk Hossin. S miképpen alakult a találkozó?
- Erre később vissza térünk, ami most fontosabb hogyan állnak a frontok?
- Értesüléseink szerint Mardan s Orod ostrom alatt...
- Értem, ez tökéletes ha jól számoltam a háború kikerüli ezt a helyet, hisz se közel se távol nincs itt semmi mit érdemes lenne megtámadni.
*Sétálunk tovább most már együtt, s eközben folytatjuk a csevegést.
- Igen elkerült minket a vész viszont talán túl közel vagyunk hozzá pont ezért.
- Meglehet minél közelebb a vész annál távolabb a baj- felelem rá.
- S most hogyan tovább?
- Az ötven ember készen áll?
- Természetesen, kipihenten csatára készen.
- Remek! Meg kell mondjam vezetői képességeid nem hagynak kívánni valót maguk után. Éreztem, hogy megfelelő embert választottam meg a főnöknek. - Vigyorodok el, mire egy enyhe mosoly ül ki társam arcára.
- Köszönöm, nem kevés időt töltöttem el ebben a pozícióban. Viszont nem tetszik továbbra sem, hogy valaki parancsokat oszthat nekem...
*Tekint rám a férfi résnyire nyitott szemekkel.
- Viszont mégis csak jobb egy embertől parancsot kapni mint a fővárosban a sárkányok eledelévé válni...
- Ez nem kétséges... Viszont most mi lesz a következő lépés?
- Továbbra is gyűjtögetünk, felhalmozzuk az embereket, ki kell képezni őket. Ehhez szabad kezet kapsz.
*Lassan oda érünk a rabszolgák részlegéhez, őrök állnak minden ajtó előtt s ablakai rácsosak, belépve az ajtón rácsok fogadnak, s négyesével elkerített nők és gyermekek. Vöröslő tekintetem fürkészi őket.
- Anyát gyermekétől nem szedtétek szét igaz?
- Nem, egy cellába kerültek, vagy egymás mellett vannak.
- Helyes úgy kell ránk tekinteniük mint megmentőjükre s urukra.
- Ezt elég nehezen tudom elképzelni hisz rengeteg férfit mészároltunk le, apákat fiúkat.
- Mindenkinek megvolt az esélye arra hogy letegye a fegyvert s csatlakozzon hozzánk.
- Hát valami olyasmi.
*Majd megtorpanok egy cella előtt, s leguggolok egy anya ringatja csecsszopóját.
- Mindened megvan mi kell?
- A szabadságon kívül gondoltad?
- A szabadság egy fogalom amit azok találtak ki kik eddig is uralkodtak rajtad. Ha erős gyermeket nevelsz ki minket szolgál elnyered vele a szabadságod...
*Állok fel mellőle majd haladunk tovább.
- Etessétek őket rendesen, s ha kérnek valamit módunk szerint adjuk meg nekik. Hidegek idebent az éjjelek lássátok el őket takaróval, szalmával min alhatnak s befedhetik magukat.
- Nyugalom Hossin, minden idő kérdése, nem oly egyszerű erre a helyre mindent felcipelni.
- Annyi embert használj amennyi csak kell, minél előbb szeretném ha kipihent sereg állna előttem. Ahhoz viszont most kemény munka kell.
- Rendben.
*A körút után saját szállásomhoz vezet a főnök, nem valami hatalmas palota egy embernek éppen elég.
- Ez itt a te lakhelyed, remélem megfelel....
- Tökéletes, ennél jobb nem is kell. A föld az én ágyam s az égbolt az én takaróm... Eddig ezekhez szoktam. Most viszont pihenek egyet, hosszú út van mögöttem... Viszont utána hívd össze az ötöket.
- Rendben.
*Majd én nyugovóra térek, s az ajtót reteszre zárva hunyom le szemem.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: /A hátam mögött /
*Összeül az ötös tanács míg én az igazak álmát alszom.
-Mi legyen most? Nem tudjuk mit beszélt a fekete sárkánnyal.
-Azt mondta még vissza térünk rá... Nem bízom meg benne...
- Ahogy mi sem...-Felelte a sötét elf.
- Orvtámadás? - kérdezi a surranó
- Az lenne a legbölcsebb, szemtől szembe nem biztos hogy esélyünk lenne ellene... Láttam mire képes... Jobban mondva az Ambaroni bagoly mesélt egyet s mást...-Felelte a főnök
-Kivárunk vagy azonnal cselekszünk?-Kérdezte az ember.
- Bölcsen meg kéne várni míg elmeséli mi történt vele s a sárkánnyal, s utána lépni.
- Mivan ha ide hozza őket? S akkor esélyünk sincs ellenük...
- Akkor? -Szigorú arc a Főnökön - mindenki azt mondja vessünk véget ennek a históriának?
*Négy bólintás mind az öten megszavazták Hossin Ekkot ma éjjel eléri a végzet.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: /A végzet az ajtómban/
*Ahogy azt egy ügyes bérgyilkostól elvárható az ajtó halkan kinyílik s belép négy ember az ajtón kardok csillannak meg s azonnal böködni kezdik az ágyat. S talán a harmadik szúrás után állnak meg. Mire halk kuncogás töri meg a csendet.
-Lám lám a sötét elfnek igaza lett... Mégis csak meg akartok szabadulni tölem milyen gaz dolog, hogy assasin assasint öljön....
*Egy gyertya lángra kap, s én vörösen izzó tekintettel figyelem a négyest kik csak most figyeltek fel egyik társuk hiányára.
- Akkor ezennel halálra ítéllek titeket árulás vádjával.
*Az ajtón kívül három halál sikoly hallatszik, majd egy gyáva féreg könyörgése. Majd ő is elhallgat. S én kilépek az ajtón a vért letörölve a pengémről.
-Mi a neved?
-Zaricse.
- Rendben ezentúl te vezeted a népünket míg én tavol vagyok... Miért engem választottál helyettük?
- A hatalom megreszegitette őket s most hogy megrendült eszetlenül kezdtek viselkedni... Én úgy vélem veled van esélyünk a túlélésre míg Velük a biztos pusztulás várt minket... Ennyi az egész.
-Értem Zaricse a túlélőt diszkréten vesd börtönbe...
- Van túlélő...
- Van holnap reggel nyilvánosan végezzük ki...
- Demonstráció?
- Valami olyasmi....
*S én nyugovóra tértem egy masik szálláson, ami jóval pompásabb volt mint az amit nekem szántak. Csupa ékszer arany s egyébb földi barátságok. S nemsoká megpirkadt, vöröslő égbolt tarult az örök elé.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Az őrszemeken kívül mindenki a főtéren gyülekezik, nagy az izgalom senki se tudja miért hivtak össze mindenkit kora reggel. Már terjengenek a pletykák mindenki csak találgat s egyszer csak az emelvényen megjelenik Zaricse alakja. S hangos köszöntéssel üdvözöl mindenkit. Majd bele is kezd a szónoklatba.
-Testvéreim! Mi az első törvényünk?
-Sose vadássz a testveredre!- Zugja egyszerre ötszáz ember.
-S mi a második?
-A vezér szava szent!
*Zaricse elégedetten bólint.
-Ezek szerint mi mindannyian tisztában vagyunk a törvényekkel s azzal is mivel jár ha nem tartjuk be! S ennek ellenére merényletet akartak végrehajtani Hossin ellen! Álmában kívánták meggyilkolni!
*A tömeg felbolydul s egyszerre zengik.
-Halál! Halál! Halál!
- Éppen ezért szomorú a szívem, hogy saját vezetőitek akarták megölni azt ki otthont adott nekünk!
* A tömeg elhallgat egymásra tekint a sok száz ember.
- Hossin az éjjel hármójukkal végzett! S egy életben maradt ki elmondása szerint úgy könyörgött az életéért mint egy gyermek az anyja csecséért!
*Halk kacajok törték meg a csendet.
- Szomorú nap a mai... Legnagyobb vezérünknek ma feje vétetik hisz elárulta legszentebb törvényünket!
*Majd én a pallóra fektetem komor arccal.
- Dremer kísérjen utadon testvér!
- Mi lenne ha kidobnánk mégis csak ő volt a vezérünk!
- Vállalod hát a felelősséget ha a nyakunkra hozza lanur seregeit?
*Csend honol majd egy hang szólal meg a tömegből.
-HALÁL!
*S a bárd lesújt s a fej a porba hull.
-Szép szónoklat volt Zaricse...
*Majd elégedett vigyorral térek vissza szállásomra.
~Egy gonddal kevesebb...

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: * Aldo felfedezte az egyik helyet mit az orvgyilkosok maguk után hagytak, s ha követi a nyumokat miket az emberek lepteikkel hagytak hátra hamarvást lanur hegyeinek lábánál találja magát. S eközben több szempár is őt figyeli. Bokrok s sziklák közül. S ha tovább is ezen az úton jár hamarosan beleesik egy jól kiépített csapdába mi három méter mély üreg roppant ügyes álcázással mit hosszú évek tapasztalata épített fel.
/Eközben /
* Sok időm volt, nem terveztem elhagyni a városom falait. Viszont ismét meglatogattam a rabokat, a férfiak mind külön voltak elzárva. Még a végső próbájuk hátra van. Viszont a tegnapi anya ki kisdedét ringatta olyan érzésem támadt mintha már láttam volna, s ahogy a rácsai elé értem ránéztem. Megvető pillantást vet felém de nem szól hozzám. Majd egyszer csak beugrik ki is ő. Kaján vigyor fut arcomra s halkan megszólalok.
-Aldo...
*A neve hallatán arca elárulja a lányt ha próbálta is leplezni ki ő valójában.
- Valószínűleg hulla... Filnoren lerohanta Avlaniont s ő is ott volt.
* Majd Ennyi elég is volt a csevejből ha mondott is valamit ott hagytam hisz dolgom rengeteg volt.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Ahogy a dolgozókat figyelem magam is beállok közéjük s nyers erővel támogatom őket. Míg többedmagával hordja az építész a köveket miket a hegy mélyéből bányásznak mágiával én egymagam hurcolom őket. Hiaba a vezetőnek élén kell járnia. Asszonyok hordják a friss vizet s a szolgák szállítják az alapanyagot. Mindenki sürög forog, s én hatalmasakat kortyolok a vízből. Szerencsénk van a forrás mélyről ered a hegy belsejéből megmergezni nem lehet. S ameddig építészeim jól számolnak addig a hegy sem omlik ránk, bár már több oszlop is tartja a mennyezetet fejünk felett. Körbe nézek Zaricsét látom ahogy éppen rendezkedik. Parancsokat oszt s alatvalói követik azt. A szolgák között nem hallok lázongást bár biztos nem ínyükre való a helyzet viszont mindenük megvan ami az eletben maradáshoz kell. Majd sötétedik odakint. Idebent viszont sosincs napszak, de a fáradtság s az éhség megálljt parancsol. Vadászaim vissza térnek s elég vadat hoznak. A zsákmányolt élelem amit elraboltunk a tartalékba megy. Amig az erdő ellát minket addig a földek termését nem emésztjük fel.
-Nehéz nap volt...-Tekint felém Zaricse a tál felett.
-Az meglehetősen nehéz.... Nem baj amivel ma végeztünk azzal holnap már nincs gondunk...
- Igaz...
-Örülök hogy ilyen jó vezérre leltem...
*Elismerő bólintás majd Folytatjuk a vacsorát.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Ahogy a vacsora elment hamarosan mindenki nyugovóra tér, mindenki szenved a fáradtságtól s érzem ezt jómagam is. Viszont ismét hajnal lesz s mi megint munkához látunk nincs más választás. Azt akarom hogy ez a hely három napon belül kész legyen egy sereget elszállásolni, s az új embereket kiképezni éppen ezért ma a gyakorlótér kerül sorra. S a munkálatok szépen haladnak, minden kéz egyszerre mozdul s minden szív egyszerre dobban s esik le róla a kő mikor késő délután befejezzük a munkálatokat. Kőből s sárból építkezünk, a mágusok tűzzel illesztik az építészek számolnak s tervrajzot készítenek. A senki sem áll meg attól hogy egy ház felépült azt egy újabbnak kell követnie.
-Mikorra leszünk kész a trónteremmel?
-Ha ezzel a tempóval haladunk tovább holnapra befejezzük s akkor ennyi lesz igaz?
- Igen- felelek - akkor ma éjjel is dolgozunk....
-De Hossin! Az emberek nem bírják...
- Látod ezért leszel te az utódom... Mert a többiek a sajátod előtt vannak... Rendben akkor mára elég holnap pirkadatkor kezdjük.
*S másnap ismét a munka heve égett a kezünk alatt s az utolsó terem is felépült. S a munka végeztével kihirdettem Ekoron a hegymélyi várost. Amire hatalmas ünneplést csaptunk, persze a rabok sem maradtak ki belőle dupla adag élelmet kaptak. S a holnapot munka nélkül töltjük. Zaricse rávette némi alkohol engedélyezésére. Amire igent mondtam viszont kikötöttem a rendbontásért súlyos büntetés jár. Így csak mértékkel folyt a sör s a bor a poharakba. S egy jelentést is kaptam miszerint valaki közeledik felénk. A leírás alapján ráismertem a férfira.
- Hagyjátok had Jöjjön az egyik rabot keresi talán hasznot hajthatunk belőle.
*Arcomra gonosz vigyor húzódik.
~Ha ide téved meg kell dolgoznia érte hogy megkapja mit akar. Hmm de vajon bölcsebb lenne ha megölném s akkor nem lenne rizikó... No mindegy majd meglátjuk.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *A másnap máris a nyakunkon s én már kora reggel papírt és tollat ragadok. Egy meghívó készül egy bizonyos személynek akinek hálával tartozok a nem is oly távoli múltban elkövetett tettéért. S lassanként kész is a levél. Gyors még átfutom mielött galambra tenném.
Tisztelt Helytartó!
Ezennel szeretnélek meghívni otthonomba, s amint azt megígértem a hálám sem marad el.
Lanur hegyei közt vezet hozzám az út, fogadásodra magam megyek, mikor jössz azt reád bízom.
Ha kérhetem lóháton tedd meg az utat, hisz Filnoren vára elég feltűnő jelenség.
Tisztelettel Hossin Ekko!
*Csak elégedetten bolintok majd Lezárom a levelet. Zaricse Mindenre ügyel egy kígyót ábrázoló pecsétgyűrűt csináltatott nekem színaranyból bár ez megfelelt volna vasból is amennyit tollat szeretnék még ragadni. Majd a levél elküldetik a helytartónak annak rendje módja szerint. Márha a galamb megtalálja egyáltalán Filnorent.
-Zaricse!
- Igen?
*Nyit be az ajtón.
- A levél elküldve? - bólint egyet- a tíz legjobbat kérem az embereink közül. Ők egy megtisztelő feladatot kapnak, a legfontosabbat mit eddig valaha is rájuk bíztam.
- Mi lenne az?
- Filnoren helytartóját fogják szolgálni s képviselnek minket az ő seregében.
- Értem. Akkor a dolgomra indulok, még el kell intéznem a ruháikat. Akkor a halálfejes álarc lesz a vége?
- Igen igen. Szerintem illik majd a páncélokhoz.
- Hmm mikre nem figyelsz Hossin... Mostanában a divatot is követjük majd?
-Persze hogy követjük, ezentúl a helyettesem rózsaszín csipkés alsóneműben kell megjelennie minden alkalommal.
*Nevetem el magam, bár a sötét elf annyira nem találta viccesnek. Meggurgatta szemeit majd kiment.
-Igen, az egész terv szepen halad- dőlök hátra a széken - nagyszerű vezérem van... Jó embereim mar csak egy sárkány kell...

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Nemsokára visszatér Zaricse majd közli velem a híreket, egy karaván próbál ellopozni a hegyek mellett. Az őrszemek azt jelentették elhanyagolható a védelme, maga a karaván sem szállít sok mindent. Valószínűleg menekülnek a háború elől. S ez éppen kapóra jön, ebben a pillanatban kezdtem unatkozni s már vágytam valamire ami kis szint hoz ebbe a napba.
- Keress harminc önkéntest akik visszahozzák a zsákmányt.
- Nem is olyan kell akik rajta ütnek?
- Fölösleges majd elintézem egyedül.
* Markolom meg a kardomat majd vállamra fektetem s elindulok kifelé a rejtekhelyről, érzem a zsákmányt a markomban s a préda illatát. Ez egy feledtébb jó napnak ígérkezik. S a gyorsak tánca repít el a célig.
-Állj! Ki vagy?!- kiált rám az egyik zsoldos kit felbéreltek.
- Szolgálsz vagy meghalsz...
-Mi a fene? Ez megőrült?
* Néznek egymásra, majd a következő pillanatban vér spriccel ki a torkából annak ki megszólított. Idejük sem volt a kardjukat elővenni máris megragadtam az egyik torkát s puszta kézzel törtem el annak nyakát. Arcomra kéjes élvezet jelei húzódnak, s egy katona sem marad ki túlélné az ütközetet. Bár volt aki eldobta kardját s rohanni szeretett volna neki hiányzik két lába s még mindig rángatózik a Földön. Az asszonyok sírnak ki a szekeren ki amellett ülve. Gyermekeiket ringatják s nyugtatgatják őket.
-Mindenki marad ahol van! Avagy fussatok s úgy jártok mint ő.
* Hamarosan a harminc emberem is megérkezik láncra verik az asszonyokat s gyermekeket majd a szekereket elvezetik. Nem volt valami nagy fogás.
- Ez a sok halott... Felkeltheti a figyelmét annak aki erre jár. Túl közel a rejtekhely.
- Ti! Dobaljátok őket a szekérre, majd a troll megzabálja őket.
- Milyen troll?- tagra nyílt szemekkel kérdezi Zaricse ki a társasággal tartott.
- Ohh el is felejtettem, házi troll. Miután megtárgyaltuk hogy ki a főnök azóta nem igazán láttam.
- Ezt hogy érted? Megtargyaltad? Egy trollal?
-Fogjuk rá hogy tárgyalás volt, mikor az egyik ujját levágtam még nem igazán értette hogy mit akarok... Miután eltörtem a lábát, s csúnyán elronditottam a képet a barlangjába menekült azóta nem láttam.
-Te egy igazi őrült vagy...
- Bóknak veszem.
-Mutatod az utat?
- Termeszetesen.
*Majd a barlang felé vettük az irányt s mikor oda értünk megálljt intettem.
-Mégis mikor történt ez Hossin?
-Aznap mikor jöttetek.
-Közel két hete... Honnan veszed hogy él még?
-Teszteljük... Hahó!
*A hang hallatán egy rémült nyüszítő hang majd fal kaparás hallatszik.
-Látod életben van.... Na most bevezetem a szekeret.
-Nem is hátráltatlak tovább.
-Semmi vigyázz meg óvatos legyél?
-Hossin ez a lény retteg tőled... Örülünk ha nem kap szívrohamot...
- Na te gyere velem, had lássa kit nem szabad bántani.
*Mutatok a bergyilkosra aki velem tart persze ő jön a szekér mögött. S ahogy meglátom a trollt s ő is engem egyre csak össze húzza magát.
- Na nem bántalak- eresztem el az ökröt s lépünk hátrébb tőle. - A tiéd...
* Fogalmam sincs hogy érti e amit mondok viszont látom ahogy a nyála csorgadozik a hús láttán.
- Edd meg... Mind a tiéd, de látod őt?- nem igazán figyel rám ezért egy kővel fejbe dobom, mire felpillant s a félig a szájából kilógó tetemet teljesen bekapja.
-Ő itt velem van, érted amit mondok?- nem igazán várok választ. S a hideg is kiráz a morzsolódó csontok hangjától.- most szépen oda megy hozzád ha bántod a kezedet is eltöröm.
* Ahogy mondtam a katona mély lelegzetet vesz, majd lassan elkezd a troll felé menni.
- Biztos hogy jó ötlet ez?
- Nem, de azért menj csak.
*A troll valamiért értelmesebb mint amennyiere azt hittem volna, de nem látszott agresszívnak. S én intettem a katonának hogy vissza jöhet s ő rögvest meg is tette.
- Küldünk ide egy gyógyítót, s emlékeztess hogy egy olyan három méteres buzogányt csináltassak neki.
- Nem akarlak megsérteni Hossin de nem örült dolog fegyvert adni neki és meggyógyítani?
- Minden élő szereti a törődést s hálás lesz annak aki törődik vele. Most megetettem később fegyverbe fogom. Mehetünk!
* Majd elhagytuk a barlangot. S a rejtekhelyre mentünk ahol már minden el volt pakolva, s ekkor adtam elő az ötletet a trollal. Nem volt nagy a lelkesedés viszont a végére csak meggyőztem őket.
- Zaricse elkezdett szaporodni az igavonó állomány, a hímeket vágásd le csak egyet hagyj amelyik a legerősebb, az lesz a tenyeszbika a többiből étel lesz. Valakit küldj a trollhoz, aki ért a gyógyításhoz. Remélhetőleg rendben lesz minden. Egy marhát is vigyenek addig elrágcsálja.
* S igy is lett.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Az éjszaka eljött s ez volt az utolsó szabad nap, Innentől keményen fogom az embereket viszont ma este még mindenki mulatozhat. Én viszont a lakrészemben ülök egy lap felett görnyedve. Egy térkép mit nézeget s számolgatom merre tarthatnak a seregek. Egyszerűen csak tudni akarom hol érdemes lecsapni már fejem fogom mikor kopognak az ajtón.
-Gyere be!
*Eresztem le kezemet majd össze fonom magam előtt, az ajtón vezérem lép be.
- Na mondjad Zari...
- Mi a szösz? Már nevezzük is egymást?
-Barátok közt ez így szokás.
-Maradok a Hossinnál.
-Ahogy gondolod, miért jöttél?
- Több okból is.
*Kérdő tekintettel nézek a vezérre.
-Egy, a rabszolgák azt beszélik démon vagy.
- Ez hízelgő.
- Gondolom, kettő az embereid veled akarnak mulatni, s azon tanakodnak miképpen győzted le a trollt. S én is kíváncsi lennék rá. Na?
- Nem érek erre rá.
-Hagy már ezt a rozsdás malaclopó szöveget...
- Mennyi baj van veletek...
*Állok fel az asztaltól s kisétálok az ajtón mire ujjongás fogad. Meglepett arccal nézek rájuk.
- Mondtam hogy kihozom!
*Arcomat tenyerembe temetem, mély lélegzet majd feltekintek az emberekre. S csendre intem őket.
- Legyen hát! Ezek szerint Mindenkit az izgat legjobban mégis mi volt a trollal?
*Egyszerre zúgnak fel, s én egy székhez sétálok s azon foglalok helyet.
-Rendben van! Akkor elmesélem!
*Hihetetlen az amit látok gyermeki tekintetek sokasága.
-Közel két hete mikor ide értem tudtam hogy egy troll tanyázik itt. Mégsem hagyhattam hogy ti szálljatok szembe vele. S ekkor felkutattam, s ő nem éppen barátságosan rontott rám. Hatalmas fa bunkóját emelte s megpróbált agyon ütni mint egy bogarat. Én kitértem támadása elől s mutató ujját levágtam a kardommal.
-Hossin a trollok réme!
*Elkacagom magam majd folytatom.
- Ekkor kezét a magasba emelte s ordításba kezdett. S amazon ujjatlan kezét ökölbe szorítva súlytott le rám. S én puszta erővel s akarattal álltam a sarat s fékeztem meg annak erejét. Mikor felemelte kezét hogy lássa az emberi palacsintát teljes erőmmel azzal mi kifért az izmaimból támadtam meg annak lábát. Több ütést mértem jobb lábára ugyanazon pontra s mire a lomha behemót elemelte addigra csontja elrepedt. Arcára kiült a fájdalom, mikor hatalmasat dobbantott hogy most lábával próbálkozzon agyonnyomni egy bogarat. De túl lassú volt! S mikor Földet ért talpa tudtam hogy a megfelelő alkalom! Kezeimet össze kulcslva mértem ra csapást mire a behemót eldőlt! Kis híjja volt hogy rám esett hatalmas seggével!
* A nevetés elkerülhetetlen volt. S én folytattam.
-De! Elugrottam mint kecses őzbak! Mire vissza fordultam a troll felé az lábát húzva iszkolt barlangja felé. Ekkor utána kiáltottam! Meg ne lássalak Mégegyszer!
*Az emberek többsége nevetésben tőrt ki a másik része amuldozott. Zaricse kezét a vállamra rakta majd megszólalt.
- Igazán szép mese volt.
- Meghiszem azt. Bár ennél kicsit nehezebb volt a dolog de gondoltam az unalmas részeket kihagyom.
* Kacsintottam rá majd az ünneplés végén nyugovóra tértem.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: * Eljött a hajnal s én már a nappal együtt keltem ahogy az embereim is. Zaricse már a parancsokat osztotta s kiabált felém. A kovácsok befejezték a pancelzatokat, a fegyverek mind penge élesek voltak. Elismerő bólintást vetettem feléjük. Majd felpróbáltam a sajátom. S azon nyomban magamra igazitattam, a zöld kőport fekete festékkel tüntettük el. Rohadt büdös lett tőle a felszerelésünk. Ezért megvártuk míg a szag alább hagy s nem hányjuk el magunkat ahogy bele bujunk. Eddig minden a tervek szerint haladt, a troll is lábadozik bár ez sokat kivesz a mágusokból. Viszont jó hír hogy a troll egész barátságos. S már az egyik mágus szerint még a neki vitt ökörből is szándékozott adni. Nem is olyan buta lény. Hamarosan felkészülünk, habár a hírek szerint az alvilágban elkezdett terjedni rólam némi pletyka, hogy démon vagyok, s hogy démonokká valtoztztatom az embereket kik engem szolgálnak. Vicces az emberi tudatlanság s félelem keveréke. Mindenek ellenére egyre többen keresik fel az embereimet városok szerte, a háború az én malmomra hajtja a vizet. Minden nappal egyre többen leszünk a kiképzések rendesen s zavartalanul folynak. A rajtaütések meglepően hatékonyak, s kezdem úgy érezni bővíteni kell a rejtekhelyet. De ez ráér, most a kiképzés az első. Hamar elleptük lanur hegyeit. A jelentések szerint az orkok elbuktak mardanban. Ez nem valami jó hír, viszont orodról semmi hír. Messze van idő míg ide ér a hír. Azt beszélik ezernyi sárkány szállta meg a helyet. Nem valami pompás hírek, legalábbis az elfek számára nem.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Eléggé nagyot futottam észak felé tartva, hogy távol kerüljek a sötét elfek és orkok ellenőrizte területektől, így most fáradt, megviselt és sebesült is vagyok, ami nem tesz jót a kedvemnek. A vállam szerencsére már nem vérzik és a fertőzést is megúsztam, de jó lenne, ha sikerülne már valami lakott településre érnek, vagy legalább valami vadászlakot találni, ahol meghúzhatnám magam pár napra.
Útközben elejtettem egy nyulat és szerettem volna úgy elfogyasztani, hogy nem kell azon aggódnom, hogy valaki meglátja a tábortüzet.
Eleinte igyekeztem mindent elkerülni, mert nem lehettem biztos benne, hogy mekkora területre terjedt ki a befolyásuk, de most már jó lett volna, ha látok valami mozgást és kikutathatom mi a helyzet.
Még nem volt rá példa, de nagyon úgy nézett ki, hogy eltévedtem és megint bebizonyosodott, hogy az erdő nem a barátom.
Mivel nem találtam semmit, végül egy terebélyes fa odvánál vackoltam el magam, ahogy kezdett lemenni a nap. Ott gyújtottam tüzet és fűztem nyársra a kizsigerelt nyulat.
Fejem a fa törzsének döntöttem és a tűzbe bámultam. Nagyon fáradt voltam és csak remélni mertem, hogy másnap találok valami kivezető ösvényt.
Jártam már Nortelonban, de mivel most nem a nyílt utat használtam, fogalmam sem volt, hogyan jutok oda, de teli gyomorral és egy jó kis pihenéssel biztos másként látom majd a dolgokat.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Egy penge emeli meg Jeremy állat, a tulvégen egy ember áll. S két másik társa nyilat tart kezében, s azt az odúban kuporgora szegezik. Majd a tűz maradványait egy láb szettapossa s besepri azt homokkal s kővel.
- Kussolj! Vagy meghalsz!
*Határozott mégis halk szavak hagyják el a száját az embernek. Ruhája halvány zöld derengéssel tompa fényt áraszt magából. Majd int az egyiknek hogy Jöjjön közelebb.
- Lehet egy egyszerű és egy nehéz út, rabszolga. Rajtad múlik mit választasz.
*S ha a férfi nem ellenkezik megkötözve hurcolják a hegyek felé, s egy cellában köt ki majd egy gyógyító lép be hozzá.
- Próbálkozz valamivel és pirítósra égetlek. Viszont ha nyugton maradsz meggyógyítalak.Rajtad áll.
*S várja mit felel az idegen.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Valószínűleg elaludhattam és máskor oly jó szolgálatot tevő hallásom is cserbenhagyott, ahogy a fáradtság és a kimerültség győzedelmeskedett felettem. Még csak le sem feküdtem, úgy aludtam el ültömben a tűz táncát bámulva.
Ennek megfelelően ébredtem, hiszen a figyelmetlenség mindig meghozza a gyümölcsét előbb-utóbb.
Most is így történt, de már voltam annyira rutinos, hogy szinte csak a lélegzetem visszafojtásában merült ki a reakcióm, ahogy megéreztem a penge hideg, kegyetlen érintését a nyakamon, még mielőtt kipattantak volna a szemeim és felmértem volna nem túl kellemes ébresztőimet.
Először arra gondoltam, nem futottam elég messze és orkokra, vagy sötét elfekre tippeltem, de meglepett villanás kelt a szemembe, ahogy megláttam az embereket. Hárman voltak: egy, aki a kardot tartotta az ádámcsutkámhoz, követve annak ideges rándulását és aki fura , zöldes fénnyel derengő felső ruházat volt, aztán még ott volt a két íjász, akiknek az én szívem volt nyilaik végének célpontja.
Nem mozdultam és nem is szóltam, hisz mi értelme lett volna? Íjam kicsivel mellettem és a kardom az oldalamon, de ennyivel, akár fegyvertelen is lehettem volna, esélyem sem volt.
Csak egy sóhaj és szempillám rebbenése jelezte nekik, hogy megértettem.
Nyomaim eltüntetése azért óvatosságra vallott a részükről és azt mutatta, hogy ez nem csak az ő terepük, de ez most lényegtelen volt részemre, ahogy az sem volt kérdéses, hogy egyelőre bolond lennék ellenkezni. Jobb élő „rabszolgának” lenni, mint halott hősködőnek.
Így aztán ellenkezés nélkül hagytam, hogy elvegyék fegyvereimet és megkötözzenek. Fanyar mosollyal gondoltam arra, hogy kívánságom teljesült, találkoztam emberekkel, csak nem éppen így terveztem.
Nem finomkodtak, mikor egy szűk cellába löktek, miután megmásztunk jó pár sziklát. Arra gondoltam, hogy valamiféle rabszolgavadászokba botlottam, akik kihasználva a háborút, a zavarosban halásznak…..jobbik esetben.
Mielőtt még nagyon körülnézhetnék megjelenik egy férfi és elég egyértelműen fogalmaz, bár meglep, hogy egyáltalán meg akarnak gyógyítani.
- Nem próbálkozom semmivel. – vonom meg az ép vállam. – Lenne értelme? – intek a rácsok és az ajtó felé. – Gondolom nem vagy egyedül. Hol vagyok? Mit terveztek velem?

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *A varázsló csak vállat von. Ez a kérdés nem az ő hatásköre. S neki áll a gyógyításnak, halk varazslatokat mormol mikor egy sötét elf jelenik meg a rácsok mögött. Az ujját a zárhoz érinti s az kinyílik. Majd belép a cellába. S az ápoltat nézi, mély lélegzet majd kifúj.
- Csúnyán elintézték... -Vállára rakja kezét a varázslónak.
-Igen el, eltart még egy darabig míg képes lesz harcba állni.
- Az még ráér, először meglátjuk mit szól Hossin hozzá.
- Érthető.
* A sötét szempár végül a fogolyra tekint.
- Üdvözöllek Ekkorinban, három utat választhatsz, az első rabszolga leszel, s dolgozol míg meg nem halsz. Nem vagyunk állatok ezért nem is tekintelek állatnak... Élhetsz ehetsz meghalhatsz, rabszolgaként.
*Vár egy pillanatot majd folytatja.
-Második, megpróbálsz megszökni és levadászunk mint egy állatot s oda dobunk a trollnak majd szar lesz belőled.
*Elvigyorodik majd folytatja.
-Avagy hűségesen szolgálsz míg Ekko el nem enged, addig is valamelyest szabad leszel. Szabadon mozoghatsz idebent. Viszont a szökés hosszú hosszú kínszenvedés által vezet a halálhoz. Megértetted?
*Megvárja míg válaszol majd megint megszólal.
- A nevem Zaricse. -oda fordul a mágushoz- hozatok neki enni meg gyógyszert. Hozd valamennyire rendbe azt Menj visza a trollhoz. Hossin már szeretné ha harcképes lenne.
-Rendben nagyúr!
*Ahogy Jeremysebei bezáródtak s az élelmet is beadták neki ami kenyérből s beazonosithatatlan húsból állt. Mellette kis fiola fájdalomcsillapító s egy pokrócot dobtak be hozzá kicsivel ezután. Szalma ágy vékony pokróc, mágiával megbűvölt rácsok.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Hát nem azt a beszédes fajta gyógyítót fogtam ki, aki ha kell, ha nem szeret locsogni, az biztos. Egy vállvonáson kívül nem kaptam választ, de legalább a dolgát azt értette, mert enyhült vállamban a fájdalom, ami azért jó hír volt, ha ne adja az ég harcra kerülne a sor, bár tényleg nem kívánta ezt egy porcikám se. Abban többen volt részem mostanában, mint valaha is kívántam volna.
Csendben tűrtem hát a gyógyító szöszmötölését, mikor meghallottam a közeledő lépteket és megláttam a sötét elfet, amitől izmaim megmerevedtek. Mégis tévedtem volna foglyul ejtőimet illetően?
~ Hossin? Harc? ~
A név nem mondott semmit, a harc említése meg rossz szájízt hoz magával.
A rám vetett pillantás elől nem menekülök el, hiszen talán megtudhatom tőle, milyen sorsot szánnak nekem és nem is csalódom, bár Ekkorin-ról még életemben nem hallottam, a válaszutak viszont elég ismerősen hangoztak: örökös fájdalmas rabság, halál vagy élet, csak épp kevésbé fájdalmas, mint az első esetben. Voltam már szorult helyzetben máskor is és általában hasonló ajánlatot kaptam, kivéve persze a troll vacsorát. Ez új volt, bár nem kevésbé vonzó, mint a „harci kutyák elé vetlek” vagy a „ kizsigerellek és a saját beleiddel fojtalak meg” fenyegetések, legalábbis a végkifejlet szempontjából.
~ Ekko? ~ kapok újabb nevet, de óvakodok tőle, hogy feleslegesen kérdezzek, ha eljön az idő, gondolom úgy is megtudom kihez köt majd mostani „elkötelezettségem”.
Bár úgy teszek mintha elgondolkoznék, számomra nem kérdés milyen választ hall majd, hiszen most is tartom magam az elveimhez az életben maradásról, ami itt csak egy utat takar, még ha az a farkas vigyor nem is tetszik nekem túlságosan.
- A hűséges szolgálatot választom. – felelem aztán a másik szemébe nézve, olyan ártatlanul, ahogy csak tudok, hogy hihető legyek. – És nem kell rögtön a legrosszabbat felemlegetni. – húzom el a szám a fenyegetésre.
Aztán Zaricse máris intézkedik a „kényelmemről”, bár meglep, hogy a gyógyító nagyúrnak szólítja, ahogy a trollról való beszéd is, ami azt sugallja, hogy nekik engedelmeskedik. Még sose hallottam ilyet és félsz szorítja össze a gyomromat. Lehet, hogy nehezebb lesz innen megpattannom, mint gondolnám?
De ezen rágódni még ráérek, hiszen nem úgy néz ki, hogy erre hamarosan sor kerül. A sebem ugyan begyógyul a mágusnak hála, de egyelőre maradok, ahol vagyok. Hoznak valami meghatározhatatlan ételt, amiből a kenyeret eszem csak meg, a fiolát inkább elteszem, a seb nem fáj annyira, hogy bármit lenyeljek, amit adnak. Aztán a pokrócba csavarom magam a nyirkos hideg ellen, miután megpróbálkoztam a ráccsal és rájöttem, hogy, azon nem juthatok át. Nem jön álom a szememre, próbálok a zajokból rájönni mi folyik körülöttem.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *A cella s a börtön elhagyása után azonnal hangos kiabálás veszi kezdetét. A sötét elf máris parancsot oszt s rendületlenül hajtják is végre azokat.
- Gyerünk húzzátok fel! Mire ideér a sötét úrnő addigra ennek az épületnek állnia kell! Nem szeretnétek latni egy fekete sárkány haragját!
- Ugyan nagyúr! Ha már Hossin hívta csak nem lesz oly mérges!
- Nem pofázik! Dolgozik! Etherani detar!
*A föld megremeg, odakint oszlopok emelkednek maga a sötét elf is beszállt az építkezésbe. S közben hatalmas kopácsolás hallatszik odakint. Majd egy ismerős hang ütheti meg a fülét az elfnek.
-Ugyan Zari! A tábor szinte kész van, nem kell ekkora hajtás rendezned.
- Hossin! - Pillant fel a sötét tekintet- Ennyire jól menne hogy még a szójátékkal is mulattatsz... Ekkora...
- Igen igen! Na mindenki kapjon pihenőt s élelmet. Mára elég volt az aréna körüli falak ráérnek.... Nekem inkább kipihent Harcosok kellenek mintsem kidöglött munkások. Ne hajtsd őket túl.
- Rendben- össze fonja karjait.- apropó, munkások. Egy sebzett elf fattyat találtunk odakint.
- Zari te magad is tudod én is félvér vagyok... Melyikben van?
- Rá fogsz találni még külön van a többiektől.
-Rendben. Na pihenjetek egyet. Te is sötét elf uram!
* Tekintek szigoruan Zaricsere aki csak engedelmesen bólint majd int egyet, s az építkezés zajai eltűnnek. S közben én meglátogatom új vendégünket.
-Ébresztő! -Állok a rácsokon kívül majd intek, hogy nyissanak nekem ajtót.
- A nevem Hossin Ekko. Üdvözöllek a birodalmamban!

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Éles fülem aztán kiáltásokat, kopácsolást és valami meghatározhatatlan dobogást továbbit az agyamnak, amit így, hogy látás nem párosul hozzá, nem tudok összerakni, de a megfeszített figyelem meghozza a várt eredményt és hallom, ahogy a tőlem távozó sötét elf parancsokat oszt. Ha lehet, még a troll emlegetése után még jobban megdöbbenek, ahogy azt hallom, egy fekete sárkány látogatását várják. Most már kezd bizonyossá válni előttem, hogy mégis az Avalion városát is támadókhoz tartozó valamely csapat fogságába estem és ez hideg borzongással telített el.
Ekkor viszont ismerős hangot hallok, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy hallottam már ezt a hangot, bár akkor sem telt benne sok örömöm.
~ Biztosan csak a kimerültség játszik velem! ~ hessegetem el a gondolatot.
Azonban kifáradok és habár nem merülök álomba, kissé elrévedek. Ezért aztán már csak arra neszelek fel, hogy valaki áll a rácsok előtt, de mikor megszólal szemem tágra nyílik és a levegő is bent reked egy pillanatra a tüdőmben.
- Nawarean? – kérdezek rá végül elbizonytalanodva, ahogy megtalálom a hangom és igyekszem valahogy összerakni a két nevet, de ezt a Hossin Ekko-t sose hallottam.
~ Ne légy bolond Jeremy, hogy kerülne ide Nawarean? És milyen Birodalomról beszél? ~
- Mit keresel itt?

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Szemem össze szűkül amikor ezt a nevet hallom. Ezek szerint ismerte Adent, ami igazából teljesen lényegtelen. Majd intek egy három lábú fejoszeket hoznak s arra ülök le. Hatamat a falnak döntöm.
- Igen?
*Kérdezek vissza nevem hallatán. Majd a kérdés is érkezik.
- Mármint? Mit keresek a saját otthonomban? Egyszerű, felépítettem, létrehoztam toboroztam. S össze jött lanuria alvilága itt .... Ekkorinban. Másvalami?
*Vigyorodok el s nézem az elöttem fetrengő egyént. Nem igazán rémlik ki is ő, sokat nem foglalkoztam Adenb barátaival. Ez is csak egy eszköz a szememben akárcsak mindenki más.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Bár hihetetlennek tűnik, mikor meglátom a rácson belépő alakot, nagyot dobban a szívem, hiszen biztos vagyok most már benne, hogy életem egyik megkeserítője áll előttem, aki nagyon úgy nézett ki, hogy mindig élvezetét lelte a bosszantásomban. Azonban most mégis csak egy ismerős a sötét elfek között, akit úgy látszik valami érthetetlen oknál fogva még tisztelnek is és vezetői pozícióba küzdötte magát, amit talán ki lehetne használni.
Azonban jó emberismerő vagyok és az arcvonásokból is jól tudok olvasni. És egyáltalán nem látom rajta azt a felismerést, amit a legutolsó alkalommal, mintha idegen szemek néztek volna rám, amiben a szánalom szikrája sem volt fellehető.
- Te vagy az Nawarien? Mi folyik itt? Nem ismersz meg? Jeremy vagyok, akit jó párszor behúztál a csőbe. A felsők városában találkoztunk először. Tényleg nem rémlik? – kászálódok fel és támaszkodok a falnak, hogy jobban lásson. – Hogy mit csináltál? Ezt nem értem. – ráztam meg a fejem kétségbeesetten. – Azt gondoltam te is csak egy egyszerű kalandozó vagy, mint…….mint én.
Azok a szemek, melyek rám szegeződtek, valamiért meggondolásra késztettek és, ha nem emlékezett, hogy mivel foglalkozom és milyen képességeim vannak, akkor jobb nem bolygatni.
- Te vagy itt a főnök? Akkor a régi barátság kedvéért talán el is engedhetnél. – próbálkoztam. – Nem vagyok az ellenséged és csak el akarok tűnni a környékről, ennyit igazán megtehetsz a régi……barátság kedvéért.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Bár hihetetlennek tűnik, mikor meglátom a rácson belépő alakot, nagyot dobban a szívem, hiszen biztos vagyok most már benne, hogy életem egyik megkeserítője áll előttem, aki nagyon úgy nézett ki, hogy mindig élvezetét lelte a bosszantásomban. Azonban most mégis csak egy ismerős a sötét elfek között, akit úgy látszik valami érthetetlen oknál fogva még tisztelnek is és vezetői pozícióba küzdötte magát, amit talán ki lehetne használni.
Azonban jó emberismerő vagyok és az arcvonásokból is jól tudok olvasni. És egyáltalán nem látom rajta azt a felismerést, amit a legutolsó alkalommal, mintha idegen szemek néztek volna rám, amiben a szánalom szikrája sem volt fellehető.
- Te vagy az Nawarien? Mi folyik itt? Nem ismersz meg? Jeremy vagyok, akit jó párszor behúztál a csőbe. A felsők városában találkoztunk először. Tényleg nem rémlik? – kászálódok fel és támaszkodok a falnak, hogy jobban lásson. – Hogy mit csináltál? Ezt nem értem. – ráztam meg a fejem kétségbeesetten. – Azt gondoltam te is csak egy egyszerű kalandozó vagy, mint…….mint én.
Azok a szemek, melyek rám szegeződtek, valamiért meggondolásra késztettek és, ha nem emlékezett, hogy mivel foglalkozom és milyen képességeim vannak, akkor jobb nem bolygatni.
- Te vagy itt a főnök? Akkor a régi barátság kedvéért talán el is engedhetnél. – próbálkoztam. – Nem vagyok az ellenséged és csak el akarok tűnni a környékről, ennyit igazán megtehetsz a régi……barátság kedvéért.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Homlokomhoz emelem mutató ujjamat. S kicsit csendre intem. Emlékszek rá legalábbis Aden emlékeiben kutatva rá találok. S elvigyorodom az emlékén majd leeresztem a kezemet. S halkan megszolalok.
- Az nem lenne okos ötlet, egy tolvajt elengedni, aki ismeri a búvóhelyem hollétét. Nem igaz Jerry?
*Elvigyorodok majd össze fonom kezeimet.
-Ha jól sejtem elmondta neked Zari, hogy mik a választási lehetőségeid. Az előző nagyvezért magam fejeztem le. Nehogy a nyakamra hozza lanur seregeit. Ez egy orgyilkos tanya itt mndenkinek a szakmája a halál. Pontosan tudom mire lenne képes egy ember aki elárulja hol rejtőzik az a csapat akik begyűjtöttek minden embert a környező falvakból.
*Felállok majd oda sétálok Jerry elé.
- Én vagyok Nawarean, Hossin Ekko az idősebbik testvér a kígyók közül. Én vagyok az aki halált hoz ebbe a világba. Főnök lennék? Inkább vezető, a legrosszabb rémálma az embereknek. De a -Emelem fel mindkettő kezem majd mutató s középső ujjaimmal elkezdek legyezni.- "régi barátság" emléke miatt nem hagylak kaszli mögött. Közel ezer szem szegeződik lanur hegyeire, innen csak két úton tavozhatsz. Az én egyenruhámban vagy egy troll gyomrán keresztül. Érted Jerry?
*Felállok a férfi elől, majd a rácsok felé veszem az irányt.
- Egy jó tolvaj nem csak ellopni képes dolgokat, hanem belopni is nem igaz? Hehe. Hasznos leszel a népemnek? Avagy szeretnél a tobbi rabszolgával együtt követ hordani? Mindegyik hasznos rám nézve....
*Kilépek a rácsok mögé s vissza tekintek a fiúra.
- Próbálj csak megszökni, több mágikus erőtér érzékeli majd minden lépted s én gyorsabb leszek nálad. De ha elkaplak hosszú -hosszú hetekig foglak kínozni amíg már azt nem kéred öljelek meg. A bizalmam elárulása hatalmas vétség. S itt ezt mindenki tudja....
*Majd halk léptek hallatszanak tőlem s rápillantok az őrre.
- Nem kell visszazárnod, viszont ha valamerre menni kíván azt csak a személyes hehe testőrével teheti. Mindjárt küldök valakit.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Önkéntelenül elhallgatok, mikor felemeli a kezét és töprengő kifejezést ölt az arca, de aztán egy lemondó sóhajt hallatok, mikor a felvillanó vigyor után szavai megerősítik, hogy nincs olyan szerencsém, hogy elfelejtsen.
- De én egy okos tolvaj vagyok, aki tudja, hogy ezt nem jó kikotyogni. – válaszolom vállat vonva, de már sejtem, hogy ebből nem jöhetek ki jól.
Elképzelni sem tudom, hogy miként keveredett ebbe a helyzetbe, de csak rá kell néznem az őrök tiszteletteljes arcára, vagy vissza gondolnom, hogy a nagyúrnak nevezett Zaricse, milyen hangsúllyal emlegette Ekko-t és nincs kétségem, hogy minden szava igaz, tényleg ilyen nagy úr lett Nawarean-ból, aki létrehozta itt a halálosztók városát és aki fekete sárkányokkal egyezkedik.
- Elmondta……., de én nem……..- próbálok erőtlenül tiltakozni, mert szemernyi együttérzést sem olvasok ki hideg szemeiből, hiába honol vidám vigyor az ajkain.
~ Kígyó? Rémálom? Halál? ~ szorul egyre összébb a gyomrom, ahogy tovább beszél és a troll ismételt emlegetése sem vidítja a kedvem.
Eszemben sincs ellent mondani neki. Jobban szeretem az életemet, mint, hogy ilyen botorságot cselekedjek. Tisztában vagyok a lehetőségeimmel és most nem nekem kedveznek a dolgok. Tudom mikor kell meghúznom magam és fejet hajtani, így meghunyászkodva hallgatom, ahogy hozzám lépve elmondja a lehetőségeimet, ismét felhívva a figyelmemet, hogy akár ennél rosszabb is lehet a helyzetem.
- Értem. – szólalok meg kis idő múlva halkan. – Megteszem, amit kell Na…..Ekko. – adom meg magam látszólag, bár most elég őszinte vagyok. Megijesztett. – Nem akarok követ hordani, valahogy…….nem állna kézre nekem. – húzom el a szám, felemelve a nem épp kérges tenyeremet.
Aztán már nincs több mondanivalója és nem is szándékozik tovább maradni, láthatóan semmit nem jelent neki, hogy élek vagy halok, bár még arra időt szakít, hogy közölje milyen fájdalmas végem lesz, ha netán-tán még is meggondolnám magam.
Idegesen nyelek egyet, mert mintha a gondolataimban olvasna.
- Fel sem merült bennem. – vágom rá gyorsan, hiszen volt szerencsém látni, néhány képességét és azóta sok minden változott, ahogy elnézem.
Alig hallom, mit mond az őrnek, csak szép lassan lecsúszok a fal mellett és letörlöm a verejtéket a homlokomról.
~ Húú! Ez kemény lesz! ~
Ha aztán megérkezik az „árnyékom” erőt veszek magamon és eszemben sincs továbbra is a rácsok mögött ücsörögni, inkább kimegyek, hogy megnézzem magamnak ezt a helyet.
Nem tudom mit akar majd tőlem Nawa és egyelőre muszáj beállnom a sorba, azonban nem áll szándékomban sokáig más zsoldjában állnom.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Amint Jeremy kilép a rácsok mögül egy újabb sötét bőrű fogadja őt. Kezét a mellkasához helyezi majd kissé megdönti a fejét s ismét vissza áll eredeti pozíciójába.
- Hossin meghagyta, hogy csak azon esetekben ölhetlek meg ha szöknél vagy más életére tőrnél. Ez itt a testvéreink hazája, testvér nem ölhet testvért. A büntetés érte egyértelmű. Először körbe vezetlek majd elmegyünk Zaricse nagyúrhoz. Ő jelöl meg téged, a frissen bekerültek jelével. Gyere testvér...
*S kinyílnak az ajtók s bár gyanakvó tekintetek kísérik a kifelé vezető úton, mégis egy nagy rangú testvér kíséri őt. Hallgat, nem az a locsogós fajta s csak akkor szól mikor elhaladnak egyes épületek mellett.
- Ez itt a rabok szállója.
*Mutat a börtönre, majd hűvös vigyor kúszik arcára. S tovább sétálnak a főhadiszállás felé. Eközben elhaladnak a kaszárnyák mellett, hatalmas kőből épült több szintes építmények. A fáklyák lobognak körülötte, s három bejáratánál két-két őr áll.
- Itt laknak a testvériség eredeti tagjai. Ők azok kikben bizalmunk nem megkérdőjelezhető.
* Közel ötszáz ablak nyílik a főtérre, ahol egy hatalmas kőasztal helyezkedik el, s egy emelvény mi fából áll.
- Itt végezték ki testvériségünk első árulóját. S a feje - mutat fel egy kihegyezett oszlopra- azóta is intő jel s jó példa miért nem áruljuk el saját testvéreinket.
*Majd két egymáshoz közeli nagyobb épülethez érnek.
- A bal oldali Zaricse nagyúr szállása, a másik Hossin nagyúré. S ott az.
*Mutat egy félig felépített épületre minek kör alakja van.
- Az ott az aréna, ha nincs szerencséd... Rabszolgaként meg kell kűzdened azért hogy testvérünkké fogadjunk. Ha elbuksz...
*Nem fejezi be a mondatot, valószínű tisztában van vele a kísért személy hogy az mihez vezet.
- Megérkeztünk, Hossin nagyúr azt mondta itt fog várni rád, s addig mindent megbeszél jobbkezével.
*S mielőtt kinyitja az ajtót még oda pillant Jeremyre.
- Nem tudom eldönteni kettejük közül melyik az kinek nagyobb a hideg vére mikor vért lát. Tudd a helyed, s becsüld meg, hogy Hossin megengedte a harc nélküli csatlakozást. Sok rabszolga került már a troll elé csemegének... A többit majd odabent elmondják. Most menj én kint várlak.
*S az ajtó kinyílik, fényesre csiszolt fehér fal. Itt ott egy egy festmény, az évszázadok alatt elhullott vezérekkel rajtuk. Minden népből volt odafent, s a legvégén egy érdekes kép, egy fejetlen kalodába zárt csukló a test csak úgy lógott a kezeinél felfüggesztve. S körülötte minden tiszta vér. Az ajtó fölött a jelenlegi vezetők képe állt, egy képen díszelegve a két gyilkos Zaricse s Hossin.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Tényleg kaptam egy kísérőt, bár eddig sem úgy tűnt, hogy Nawa a levegőbe beszélne. Egyébként meg nem ártana hozzászoknom az új nevéhez, igaz, nem szólt érte, de lehet másnak nem tetszik és most az a célom, hogy egy ideig meghúzzam magam, míg elvonul felőlem a gyanúsítások fellege és már szabadabban mozoghatok.
Ez a sötét elf sem szimpatikusabb, mint a másik, nem hiszem, hogy bármelyikbe is megbíznék valaha is, de most nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt éreztessem bárkivel is, így visszabiccentek a fickónak.
- El sem mondhatom, hogy mennyire örülök ennek a kegynek. – válaszolom komoly képpel, remélve, hogy nem böki ki a metsző iróniát a hangomból. – Megjelöl? – torpanok meg egy pillanatra a szavaira és ez egyáltalán nem tetszik. – Mi az, hogy megjelöl? – faggatom kísérőmet, ahogy végül tovább indulunk.
~ Testvéred meg a rossz nyavaja! ~
Minden esetre legalább simán kijutok börtönömből, hogy aztán végig vezessen nem túl bőbeszédű árnyékom a településen, aminek méretei és láthatóan frissen felhúzott épületei, falai igen csak megdöbbentenek és akármilyen érzések kavarognak bennem, azt el kell ismerni, hogy itt igen csak minden meg van szervezve. Egy felesleges hang, egy felesleges mozdulat sincs, amit ne kísérnének figyelő tekintetek. Én is érzem a hátamban, hogy szemmel tartanak.
Természetesen a saját jól felfogott érdekemben, nagyon is igyekszem megjegyezni mindent és nem csak azt, amire kísérőm felhívja a figyelmem, hanem minden mást is, amit látok, különös tekintettel az őrökre.
Valahogy a kivégzőhely látványa és az intőn kint hagyott fej nem köt le, mivel nem áll szándékomban ott végezni.
A két vezető épületét megjegyzem, majd az aréna készülő falaira szegezem komor pillantásom.
- Bizonyára nagy népszerűségű hely lehet. –mormolom a fogaim között, de magamban örülök, hogy ezt a sorsot elkerültem, hiszen nem vagyok harcos, még ha az eszem a helyén is van.
Mikor megérkezünk az épülethez és int, hogy menjek be, még kapok tőle pár szerinte megszívlelendő búcsúszót, ami megint csak arra hivatott, hogy figyelmeztessen, hol a helyem ebben a csapatban és, hogy legyek hálás a kegyért, amiben részesültem.
- Nem fogok csalódást okozni. – biccentek felé. ~ saját magamnak! ~ - téve hozzá csak gondolatban, majd belépek az ajtón.
Meglepő módon, nem csak a csupasz falak fogadnak, amit kinéznék belőlük, hanem képek is lógnak, természetesen a „példaképek” portréjával. Azonban egy kellően megragadja a figyelmem, mivel szinte érezni belőle a ház lakójának kicsavart érzelem világát. Még szinte a vér illata is az orromban van.
~ Igazán kellemes lehet itt pihenni! ~ húzom el a szám, miközben beljebb lépkedek, hogy megtudjam, milyen feladatot szán nekem a nagy Hossin!

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *A belépőre pillantok, s a velem beszélgető is. Elvigyorodok a látványon, majd megszólalok.
- Nézd csak kit vezetett ide Ritalea. Terveim végrehajtóját.
- Hossin gondolod... Hogy megbizhatunk benne?
- Esély sincsen rá...
- Akkor a szokásos procedúra....
- Igen, szokásosan járunk el vele, elvégre egy kívülálló.
- Tehát... Meg sem próbálná megérteni...
- Igen, Zari mikor kezdünk neki?
- Ez rajtad áll Hossin.
-Legyen most.
*Ujjaimat ökölbe szorítom s azok halkan megropogbnak. Szemem vörösre vált, halk szavakat súgok.
- Az óriás.
* S egyre Közelebb érek Jeremyhez, arcomon most leggonoszabb vigyorom ül.
- Egyszerűt vagy a nehezet?- Öklöm a tenyerembe ér - Melyiket választod? Leülsz a székre. S én a másikra míg Zaricse a dolgát teszi. Avagy a kemény procedúra, s rákényszerítelek.
* Ha Jerry leül a székre az asztal masik oldalára sétálok s kényelembe helyezem magam.
-Gondolom érdekel mégis mit készül veled csinálni a hátad mögött lévő mágus. Kezdheted-Intek oda Zaricsének- csak rám figyelj. Az ami most előkészül egy rúna ami tetszőleges időpontban egy varázsigével felrobbantható. Ugye nem gondoltad hogy megbizok benned?
* Közben a mágus ujja hozzáér Jerry nyakához s ismeretlen nyelven kezd beszélni. Majd enyhe égető érzés támad Jerry vallaban ami az egész lapockát elfoglalja. Nem fáj viszont a teste ideiglenesen iranyithatatlan lesz. S amint az elf ujja elhagyja a bőrt véget ér eme állapot.
- Nyugalom! -Intézem a művelet közben szavaimat.- Ez még nem a vég, az csak akkor jön el ha elárulsz. Ez a jel ismeretlen ebben a világban. Még az első varázslatok között van. Nem tudja feltörni csak ő itt mellettem. S ő az egyetlen aki ismeri az igét. Amivel fel lehet robbantani. Izgalmas nem?
*Könyökölök rá az asztalra s oda tolom elé a tálcát.
-Frissitőt?
*Ekkor elveszi a mágus az ujját. S ekkor a mágus elndul az ajtó felé.
-Érdekelnek a terveim? Veled s lanur földjével?

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Jeremy Talbot írta:: Nem sokat „gyönyörködhetek” azonban a képekben, mert máris Nawa és a sötét elf előtt állok, aki láthatóan már várnak rám. Az üdvözlő szavakra csak vágok egy grimaszt, mert mindannyian jól tudjuk, hogy ez nem az én döntésem és Ritalea-t sem szívesen keverném bele, de ezt most nem hajtanám hangoztatni, mert azért nem vágom magam alatt a fát.
Nem tudom, hogy szándékosan vagy csak azért mert egyáltalán nem számít, hogy hallom-e vagy sem, de nem rejtik véka alá, hogy mennyire tartanak megbízhatónak.
Persze tiltakozhatnék, de ezt senki nem hinné el, főleg nem Nawa, hiszen tudja mivel keresem a kenyerem, akkor meg minek strapáljam magam, bár a „szokásos procedura”, meg kísérőm megjegyzése a megjelölésről borzongató görcsöt kelt a gyomromban, ezért mégis megpróbálkozom vele.
- Mit kéne megértenem? Azért egy próbát megérne, nem? – nézek ártatlanul rájuk, de a régi-új ismerősöm, akinek így felvitte valami isteni hatalom a dolgát, hogy fekete sárkányokkal kokketál, nem nagyon hagy választási lehetőséget.
Elég határozottan dönt a fejem felett a sorsomról, tényleg lehetőséget sem adva, igaz én sem adnék magamnak, de ez akkor is elkeserítő.
Szemem fürkészve és némi óvatos elővigyázatossággal tapad rá, ahogy felém közeledik és meghallom a baljós ropogást. Hallom, hogy motyog magában valamit és inkább hátrálok pár lépést.
Nem tudom mit akar, vagy mit terveznek velem, de nem tetszik.
- Mit akartok velem csinálni? Nem, nem akarom a nehezebb utat választani. – rázom meg a fejem tágra nyílt szemekkel.
Pillanatok alatt átgondoltam a dolgot és hiába sejtettem, hogy akármit is terveznek, akármennyire is nem értenék vele egyet, semmilyen erőfeszítésükbe nem kerülne kényszeríteni és akkor még rosszabb helyzetbe kerülök. Azt kell mutatnom, hogy együttműködök, akkor talán egyszer elaltathatom a gyanújukat.
Leülök a székre, de izmaim mereven megfeszülnek, ahogy Zaricse mögém sétál, főleg mikor kiderül, hogy mágiáról lesz szó.
Hiába szegezem pillantásom Nawa-ra, minden idegszálam a társára irányul.
- Persze, hogy érdekel! – válaszolom feszülten.
Aztán egyre nagyobb rémülettel hallom, hogy milyen átkos rúnát akarnak elhelyezni rajta, amitől persze nagyot ugrok előre, ahogy a sötét elf ujjai a nyakamhoz érnek.
- Ne, ezt ne Nawa! – kiáltok fel, még ha tudom, hogy értelmetlen akkor is.
Azonban nem menekülhetek és ezzel sajnos tisztában vagyok, de a kétségbeesés dolgozik benne, amivel viszont nem kerülhetem el az elkerülhetetlent.
Zavarodottan ülök magamba roskadva nem sokkal később a széken, érzékelve a hátamon a bizsergő érzést és hallgatva a „nagyúr” szavait, ami megpecsételni, véglegessé téve látszik „csatlakozásomat”.
~ Csak létezik valahol, valami ellenvarázslat! ~ zsibog az agyamba némi kétségbeesett, halvány reménysugár.
Kábán nézek a kínált frissítőre, nem is nyúlok érte, de végül a kérdésre erőtlenül biccentek.
- Igen………igen, mik a terveid? – nyögöm ki halkan.
Még meg kell emésztenem a történteket és új tervet kell magamnak is kieszelnem.

Hozzászólások száma : 1520 Character sheet Nép: NJK

Nawarean írta:: *Lerakom kezeimet az asztalra majd rá nehézkedek.
- Ebből a pokolból nincs kiút. Csak a halálon keresztül.
*Elvigyorodok majd folytatom.
- Hát persze, hogy szeretnéd tudni elvégre, az én utam a te utad is.... - Dőlök hátra kényelmesen- Csak a választás áll előtted, melyik halált választod.... Odakint a sárkányok idebent mi... Gondolom most azon gondolkodsz hogy a pokolba voltam képes ezt mind, elérni...
*Látva bánatos tekintetét a fiúnak.
- Mint Aden soha nem jött volna létre... Én nem az a lény vagyok akit te megismertél. Egy démon vagyok a múltból ki véres bosszút áll, régi sérelmei miatt mindenkin mindenért. Csak azok fogják ezt túlélni akik mellettem vannak...
* Elvigyorodok.
- Avagy meghalnak értem a csatában. Mit szeretnél az élettől? Pénzt nőket? - Hajolok közelebb felé- Hatalmat? Itt mindent megtalálsz... Gondolkodj ezen most mehetsz... Pihenj le, előtte viszont menj egyél a többiekkel, a szállásodra vezet az idegenvezetőd.
*Majd felállok s elkezdek elsétálni a hálóm felé. Majd megtorpanok.
- Ne feledd, most már közénk tartozol... Ja még valamit el felejtettem, ha Zaricse meghal, az ott a hátadon BOOOM! Hahahaha
*Majd sétáltam tovább, a körlet felé. S mielőtt bezártam az ajtót még megszólaltam.
- Remélem kitalálsz!
*Majd neki készültem az alvásnak, tudtam tervem hamarosan beérik s elegen leszünk, hogy elkezdhessük apró kis tevékenységünket. S az asztalhoz ülök, térképet veszek elő, amit felderítőink hoztak nekünk.
~Remek remek, ez a térkép nagyon pontos. Remekül felfedi- Pillantok fel magam elé~ A városok vízellátását.
*Arcomra vigyor fut, ördögibb mint valaha. Egyetlen kardcsapás nélkül, fogom bevenni az emberi falvakat majd városokat. Az idő az én kezemre játszik.
* Öntök bele egy zöld löttyöt a fiolába, s lerakom azt az egyik tartóba, s további üvegeket töltöttem meg.
Jeremyt kint fogadják s a testvériség kezdőinek részlegére viszik. Elég gonosz tekintetek mérik végig Jerryt, amit otthagyta az árnyék körbe veszik.
- Miért van az míg mi tíz emberből kilenc társunkat elvesztettük, a beavatáson... addig te ehhez még csak közel se kerültél?
*Gyanakvó tekintetek vetülnek Jerryre. S már többen felálltak ágyaikból.

» Savanti - A vizek városa
» Nortelon - A felhők városa
» Avlanion - A vízesések városa
» Orod Opelë, a fehér elfek városa
» Ightdar, a tudományok városa