Mardan - A törpeváros

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-06-28, 2:30 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*A valamikori bányász zihálva, kimerülten haladt a csatatér felé. Szem elől tévesztette az orkot, de biztos volt benne, hogy vagy megállt, s akkor biztos utoléri, vagy pedig gyorsabb nála és a sereghez tért vissza.
Még az orkok sem olyan buták, hogy ne tudnák, hol maradhatnak életben.
Egyedül egy ork még ebben a városban sem élhette volna túl az első órákat.
A csatához érve, már látja, ahogy a menekülő orkokat vadászák a törpék, s a sereg a tárnák felé tart. Borin elkeseredetten fújtatott, miközben lába megadja magát és féltérdre rogy.
Ekkor pillantja meg a görbe lábú orkot, akit eddig követett.
Valamiféle parancsnok lehet, ott ordít a többiekkel a távolban, igazgatja őket.
Borin nem hisz a szemének, s csákánya nyelére támaszkodva próbál felállni, de az nem sikerül neki.
Ott dől el a csatatér mögött.*
- A görbe lábú egy vezér! Őt kell megölni!
*Ordítja tehetetlenül.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-01, 9:56 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Az ork sereg lassan torpan meg. Frikk érzi, hogy szükség van arra, hogy fitogtassa hatalmát. Az orkok bizalmatlanul néznek rá.*
- Mire vártok, mocskok! Fegyvert fel!
*A tömegbe veti magát. Fejszéjével mellbe vág egy orkot, aki nagyobb is, mint ő.
Egy másikat hasba rúg. Gondolatban most aztán igazán áhítozik az ostor után, de azt már egy törpe szétvágta fegyverével a harc közben. Jól jönne, könnyebb lenne az ostorral fordítani őket.
Haragja, vörösen forgatott szemei, és fejére tapadó pár szál haja olyanná teszi, mint valami görbe lábú, kis démon.
A bordós, feketés alvadt vér borítja szürkésfehér bőrét és a fáradtság ellenére tudja, hogy ha most szétesik a sereg, végük van.
És neki is vége van.*
- Mozgáááás! Mire vártok!
*A törpék már a nyakukon vannak és akkor Frikk olyan tesz, ami utolsó esélye, hogy fordítson a seregen.*
- Utánam, aki élni akar! Aki nem tart velem, azt én magam fogom kibelezni és aztán a saját belsőtőket tömöm a szátokba!
*Ordítva fordul a felé közeledő törpék ellen.*

Hozzászólások száma : 218

//Mese: A hegymély ostroma//

*A törpék serege eléri az orkokét. Frikk nyomán azok a támadók, akik még hisznek a győzelemben, hörögve, ordítva fordulnak a Hatalmas nyomán az apró termetű védők seregével szembe. Nincs már taktika, nincs felállított íjász osztag egyik oldalon sem. Egyes orkok az omladékból származó köveket hajigálják a törpék közé, azok meg hajító baltákkal és szintén kövekkel támadnak az orkokra.
Aztán eljön az a pillanat, amikor a két sereg arcvonala találkozik egymással. Gwarf csupán botjával hadakozik, de még így is veszélyes ellenfél.
Más harcosok Frikk felé támadnak, s maga Dáin is Ibuhn is így tesznek. Végezni akarnak a vezérrel, aki megfordította az orkokat.
A fegyverek fülsiketítő lármával csapnak egymásnak. Pajzsok hasadnak, lándzsák törnek, kardok csengenek, s halálhörgése hangzik mindenhol.
Dremer kaszája arat ezekben a pillanatokban.

Mardan - A törpeváros - Page 14 MoriaBattle3_www.kepfeltoltes.hu_

Borin nyugalomban pihenhet, hacsak nem lel még erőt magában, hogy ismét a harcba avatkozzon.
Akad azonban más erő, mely beavatkozik a kiegyenlítettnek tűnő csatába. S ezen erő nem más, mint Falqualion, s fehér elfjei. Az orkok hátába kerülnek, s bár gyalogosan vannak, hiszen a járatokba sem griffek hátán, sem négylábú hatásokén nem juthatnak sebesen, íjászaik, s közelharcosaik gyorsan pusztítani kezdik az ork sereget.

Mardan - A törpeváros - Page 14 Feh_r_elfek_www.kepfeltoltes.hu_

A sorok összezavarodnak, s talán eljönne a vég is a két tűz közé került ork hadnak, ha a hegy fala le nem omlana azon a ponton, ahol Xerar már kirobbantotta a bejáratát a tárnák felé…
A hadakozók vezérei talán még soha nem kapkodhatták így fejüket az események hatása alatt.
A fehér elfek felé a falakon keresztül trollok csapata tör át. Termetük mind fölé magasodik, s magas számukat egy dolog magyarázza: Ubahn.
A „mágus” egyikük nyakában ül, onnan dirigálja őket. Hatalmas husángjaikkal oldalba támadják a fehér elfek seregét és habár azok biztosan felőrlik idővel őket, mégis időt hagynak a cselekvésre Frikknek és seregének.
Talán ez az utolsó esélyük, jól gondolja meg, folytatni akarja-e az ostromot, avagy a mágus segítségét felhasználva inkább visszavonulót fúj!
Mordon talán adhat még ezzel kapcsolatban tanácsot a vezérnek, ki tudja, mennyi esélyük van még a túlélésre…?*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-05, 1:42 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Borin már nem a csákányára támaszkodik. Látja a csatát és szívének kedves látvány, ahogy a hős törpék nekirontanak az orkoknak.
Látja még Dáin király alakját is, ahogy Ibuhnnal oldalán a görbe lábú ork vezér felé törnek utat maguknak.
És aztán hallja az elfek érkezését is. Csatakos, barna szakállában elégedett vigyor jelenik meg.
Nem gondolta volna, hogy a hegyes fülű, öntelt nép segítségükre siet. Még akkor sem, ha ők már jártak Olassië falai alatt, hogy megmentsék a tündék hátsóját. A büszke törpe nép csak magáról képes elhinni ilyen hősiességet és kitartást az adott szó mellett.
A vigyor akkor lohad le arcáról, amikor nagy robajjal dől le egy darabja a sziklafalnak. Nem látja onnan, hogy mik érkeztek, de azt érzékeli, hogy megtorpant a törpék lendülete.
Ismét megpróbál feltápászkodni, de a vértől ragadós csákány nem elég támasz neki.
Izmai és lábai is felmondják a szolgálatot és négykézláb marad a romok és halottak között, hogy láthassa, hogy folyik tovább a csata.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-10, 12:13 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Bejött a terv. Frikk már félt attól, hogy egyedül rohan a biztos halálba, legyen, bármilyen jó harcos, felderítő, a hírnevével ellentétben, ő sem Győzhetetlen. Egyedül legalábbis nem.
A csata fordulatot vesz, a törpék és az orkok nem tiszta csatában esnek egymásnak, de ez Frikknek nem okoz szívfájdalmat.
Az egyik törpék elvakítja egy marék kőmorzsalékkal. Valamelyik összeomlott épületből való lehet.
Aztán már hasba is rúgja és lecsap rá a fejszével.
A következőt a megölt apró termetű, kis mocsok sisakjával dobja meg és a mellette lévőt is megüti.
Szerencséjére más orkok is jönnek és a kavarodásban nem kell sokáig egyszerre három-négy törpével hadakoznia.
Nem veszi még észre a csatazajban a hozzá közeledő szőrös vezetőket.
Ha közel érnek hozzá, majd felkapja valamelyik elejtett törpe kardot és lesz két fegyvere, amivel harcolhat.
Ott vannak az orkjai is, a csata pedig olyan, ahol hamarabb rúgják egymást ágyékon, vagy nyomják ki egymás szemét, mint rendes küzdelemben.
Aztán megjelennek hátul az elfek és Frikk visszahúzódik az orkjai közé, hogy onnan vehesse szemügyre a csatát. Egy kő fejen találja és könnybe is lábad a szeme. Újabb vércsík indul meg lefelé a füle mellett.
Megrázza fejét, de mielőtt még kitalálna valami parancsot, újra robaj hallatszik és a lerobbanó sziklafal mögött üres járatok látszódnak, amikből trollok törnek elő.
Valaki ül rajtuk, de a még mindig nem teljesen tiszta látású vezér nem tudja kivenni, ki az.
Az elfeket látja, még mindig özönlenek ki más tárnákból, és látja az íjászokat is, amik még lövik az orkokat.
A másik oldalról az erősítéssel a mocskos vakondokok jönnek a seregre.*
- Vissza! Vissza a járatokba, kutyák! Vissza!
*Ordítja teli torokból.*

Hozzászólások száma : 218

//Mese: A hegymély ostroma//

*A Hatalmas jól látja, az ork sereg megzavarodott a hátába került elfek miatt.
Hiába hagyott Frikk őrséget a járatokban, azt lemészárolták a fehér elfek, áttörtek a leomlasztott részeken is, s bent máris súlyos pusztítást vittek végbe a sorok között.
Ez a küzdelem, ha nem jön az Inaeth által Frikk mellé rendel sárkány, mágus képében a trollokkal, bizony rövidesen összezúzta volna az orkokat.
Ez is csak halvány reménysugár, melyet gyorsan ki kell használni, ha a harcosok élni akarnak.
Frikk intézkedik is, de a sereg fegyelme már nem a régi.
A többség így is mellette harcol, s a törpék elől hátrálni kezdenek.
Dáin és Ibuhn még nem jutott át a fehér ork vezér védőinek gyűrűjén, de több hűséges harcosával megpróbálja.
A törpe király, s a mocsáriak vezére orkot ork után vág le, s habár sajátjaik is fogynak, azért az ellen jobban.
Az ork hadsereg rendezetlen igyekszik vissza az Ubahn által feltárt tárnák feketén ásító szája felé, s az első harcosok el is tűnnek bennük.
Mordont, ha küzdene is, saját harcostársai emelik vállukra, megragadva karjait is, hogy az ork fősámán ne áldozassa fel magát a harcban.
Falqualion és elfjei még ebben a pillanatban is a trollokkal küzdenek. Nem egy fehér elf harcos fekszik már holtan, de a trollok száma is sebesen fogy. Ubahn is jól tudja, de a titokban megbűvölt buta óriások jól jönnek neki.
A fehér elfek azonban a járatok mélyére is húzódnak, hogy megpróbálják elvágni az orkok visszavonulása elől az utat.
Ez meglehetősen nehéz a számukra ismeretlen törpe járatok kuszaságában és még nincs törpe, aki segítse őket.
Dáin és Ibuhn az eltűnő orkok után készül, ám előbb a mocsári törpék vezére egy csapatnyi friss harcossal oldalán a trollok felé fordul, hogy kisegítse a fehér elfeket.
Dáin és csapatai a járatok előtt megállnak.
A király már hadakozik annyi ideje ezzel az ork sereggel, hogy tudja, képesek még meglepetést okozni, s a sötét járatok mélyén könnyedén állíthatnak a törpéknek csapdát.*
- Bányászokat ide! Ők ismerik legjobban a tárnákat.
Vájárokat, csilléseket, jöjjenek, vezessenek minket!
*Harsan a rőt szakállú király parancsa.
Talán ez még időt hagy az orkoknak, hogy sietve távolodjanak Mardan füstölgő építményei elől.
Ubahn az utolsó troll eleste előtt válik köddé a harcosok szeme előtt, mielőtt az elfek nyilai testébe hasítanának.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-14, 1:33 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Borin nem látja jól a csatát, csak a hangokat hallja. Már nem próbál felállni, rájött, hogy teljesen hiábavaló próbálkozás lenne.
Inkább áterőlködi magát ültébe és úgy nézi a harcot.
Az azért lassan kiderül számára, hogy a harc egyre inkább a tárnák felé terelődik, tehát a seregek szorítják vissza az orkokat.
Elégedetten fújtat egyet. Nem tudja elképzelni, hogy az orkok innen még visszatámadjanak.
Ha lenne még jártányi ereje, akkor a járatokba is utánuk menne, de akkor most is ott lenne az első sorban.
Aztán a törpék hadai megállnak, míg más részük a trollokkal foglalatoskodik.
Az első sebesült szállítók akkor érnek oda.
Bólint nekik, amikor megkérdezik tőle, hogy elvigyék-e.
Itt már nem veszik hasznát semmilyen formában.
Hagyja magát feltenni a hordágyra.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-18, 6:36 am

//Mese: A hegymély ostroma//

*A parancsra a többség hallgat. Ő maga is inkább hátrál, és harcosai gyűrűjébe veszik. Nem akar itt dögleni, amikor a csata már elveszett.
Szép terv volt, de Lanuria népei összefogtak és megsegítették ellene ezeket a nyomoronc vakondokokat.
Nem tudja, mit esznek rajtuk. Kicsik, rondák, szőrösek.
A járatok mélyén fáklyákat gyújtanak, s mivel a sereg rendezetlenül vonul, próbál utasítani.*
- Sorokba, mocskok!
Előőrsöket előre!
*Az elébük kerülő fehér elfek legalább annyira meglepődnek, mint az orkok. Mindkét fél siet, hallhatják egymás zaját a visszhangzó barlangrendszerben.
Természetes, hogy az orkok húzzák a rövidebbet, s az elf vesszők rövidesen nem egyet lemészárolnak közülük.
A Hatalmas maga siet előre, fejszéjével nekiesik az egyik elfnek, aki nem számított oldalról támadásra, azt gondolva, hogy csak a szemközti járatokban vannak orkok.
Frikk kihasználta a hely adottságait és a sötétben lopózott oda jó felderítőként.
A második íjászt is levágja, és ekkor már vannak mellette harcosaiból is.
Megtisztítják a járatot, hogy tovább haladhassanak.*
- Felderítők! Előre! Tisztítsátok meg az utat!
*Nem tudja, mennyi fehér elf lesz még előttük, és hányan hallgatnak a szürke és fehér orkok közül rá. Mindenkinek érdeke, hogy kövessék a parancsait.*

Hozzászólások száma : 218

//Mese: A hegymély ostroma//

*A hegymély városában csend honol. A város lakói, akiket a kapu környékére irányítottak át Náin erői, mind távolabbról hallják a csatazajt, végül, amikor az utolsó troll is elesik, az már csak a tárnák mélyéről szűrődik ki, s csak elvétve.
Falqualion nagyúr sebtében teszi tiszteletét csupán Dáin király előtt, s Ibuhn vezér előtt is, hiszen a csata még nem ért véget. A vert ork sereget egészen szét kell verni, hogy ne állhasson össze másik város ellen.
Igen ütőképes haderő lett belőle, s ha nincs a két oldalról érkező erősítés, könnyen lehet, hogy ezekben a pillanatokban Mardan védői felett ülnének tort.
A fehér elfek csapatai már a járatokban keresik a visszavonuló orkokat, de vagy csak kevés elkódorgót találnak, vagy a túlerő ellen eredménytelen lenne harcuk.
Frikk ügyesen manőverez, s bár serege a széthullás előtt áll, mégis elegen engedelmeskednek ahhoz, hogy kijuttassa őket.
Mire Dáin és Ibuhn törpéi, a bányászok segítségével nyomukra akadhatnának, már a járatok kijáratánál támadnak az elfekre.
A kevés, kijáratot őrző elf nem tarthatja sokáig fel a sereget.
A Görbelábú segítői, Mordon, Ubahn, s a helytartók mind azt tanácsolhatják neki, hagyja minél messzebb az ellenséges hegyet, s majd lesz még lehetőség újraszervezni seregét.
Odabent az orkok nyomát követve a törpe és fehér elf csapatok is haladnak a kijárat felé, s ha nincs meg a kellő óvatosság az orkokban, bizony még újabb felvonása is következhet Mardan ostromának, mely legalább olyan véres lesz, mint az előzőek.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-20, 2:00 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Borin a tekintete felfelé pislog. Hordágyon fekszik, s az ispotálynak kinevezett egyik épület felé viszik.
A hegy üregének mennyezete billeg a szeme előtt. A füst egy része még mindig ott kering, elhomályosítva a fényt adó kristályokat is.
Orrába vér, füst, és a halál szaga lopózik.
Halkan veszi a levegőt, el is bírna aludni.
Megnyugodott, a csata lényegi része véget ért.
Mardanból kiverték az orkokat, de amikor oldalra pillant, a város egy romos csatatér képét mutatja neki. Mindenfelé ork és törpe holttestek hevernek.
Az ispotályba érve már a haldoklók és a súlyos sérültek nyögései, káromkodásai, vagy már csak sóhajai töltik meg a levegőt. A gyógyítók és segítőik csendben dolgoznak közöttük.
Hamarosan az egykori bányász is egyikük keze alá kerül, hogy az ellássa sebeit.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-22, 9:26 pm

//Mese//

Keserű kudarc ez a javából. Nem maradt más választás mint a futás. Közel volt már a diadal, de csakugyan kudarcra ítéltetett a csata. Más választási lehetőség nem is maradt, mint a futás, amit kivert kutya módjára kellett végrehajtani. Úgy fest a kiképzés és a kisebb praktikák messze nem bizonyultak elegendőnek. Ez hát az osztályrésze az orkoknak. Üldöztetés és megvetés. Mintha az orkoknak nem járhatna zsíros konc Lanuria földjeiből.
Mindazonáltal rá kellett ébrednie, hogy Frikk oldalán sem fenékig tejfel az élete. Amíg egymaga volt, magáért felelt, de most már több is múlik a tettein mint a maga sorsa, ebből pedig rájött hogy nem kér. Persze ennek árát már igencsak megfizette. Két ujjperce, a méltósága, valamit több tehetséges tanítványa is megbánta a harcot. Az viszont biztos, hogy nem adja magát könnyen a
-Tűnjetek innen! Takarodjatok mocskok!- Lökte el magától a közelébe érőket. Sokan kullogtak a járatban ahol maga is botorkált, a sérültekkel együtt, de a baljós helyzet ellenére volt némi esélye. A saját túlélése érdekében megfordult és jégmágiája segítségével nekilátott akadályt állítani a nála lassabbakkal nem is törődve, akik vagy a falon túl rekedtek, vagy a falban lelték végzetüket. Amíg bírta, folytatta a varázslatot, majd sietve továbbállt. Ezzel talán nyert egy kis időt és hátra hagyhatja Mardant.

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-23, 5:48 am

//Mese: A hegymély ostroma//

*Sikerült átjutniuk a tárnákon. Igaz, nem tudja, mi maradt seregéből, de abban biztos, hogy legalább a megmaradtak nagy része itt van.
Felderítői élére áll, s úgy lepik meg a tárnák bejáratánál őrködő fehér elfeket.
Mind fehér orkok, akik most támadnak, mind általa kiképzett, vagy vele együtt, még Mordul által kiképzett harcosok.
Meg is látszik.
Teljesen természetes, hogy nem jut eszébe, hogy nem az ő ügyességük miatt győzik le a kis számú őrséget ilyen könnyen, hanem a meglepetés miatt.
Hiszen az elfek biztosak lehettek seregeik és a törpék győzelmében. A meglepetést okozó erősítés nagy előny. De ha a győzelemben nem is, abban azért igen, hogy épp arról, amerre övéik bementek, nem fog kijönni senki.
Frikk, a Hatalmas tudja, hogy nem így kellett volna végződnie.
Mardant el kellett volna foglalniuk.
A kitóduló morgolódó és elégedetlen orkokat megérti. De most új feladat is vár rá.
Még nem menekültek meg. A törpék és az elfek utánuk jöhetnek.
Ráadásul biztos benne, hogy már vannak, akik a helyére fenik a fogukat.
A helytartóknak menten parancsot ad, amint néhányat meglát.*
- A mocskos kis vakarcsok azért nyerhettek, mert a harcosok nem harcoltak eléggé!
Végezzetek ki néhányat a többiek szeme láttára!
*Ő maga mutatja a példát. Sejti, kik lehetnek a helyére pályázók, s hogy a sereget egyben tartsa, menten fejszéjével vág le egyet.*
- Így jár minden ork, aki nem vette ki a részét a harcból! Mocskos kutyák! Húzzátok fel az első sziklára. Törjétek el a gerincét, a beleivel fonjátok körbe a követ!
*Az elsőt, aki ellenszegül ennek, a törpéktől zsákmányolt karddal döfi le.
Sárga fogai között ott fröcsög a nyár, vörös szemei pedig fenyegetőn villognak.*
- Van még valaki, aki meg akar küzdeni velem, söpredék?

Hozzászólások száma : 218

//Mese: A hegymély ostroma//

*Kijelenthető e pillanatban, hogy véget ért a csata Mardanért. Dáin király, a hegymély városát lakó hegyi törpék ura, testvére, Náin, s egész megmaradt népük sokat köszönhet Ibuhnnak, s mocsári törpéinek, valamint Falqualionnak, a fehér elfek seregét vezető tündének.
S nem utolsó sorban mindazon hősöknek, kik életüket áldozták a város védelmében.
Az orkok már a járatokban menekülnek, s vezéreik próbálják egyben tartani őket.
Nem olyan könnyű feladat ez, hiszen az egyesített ork törzsek haderejét a vereség demoralizálta, s könnyen lehet, hogy bizalmukat is elveszítették Frikkben, aki már korántsem győzhetetlen.
Ubahn követi az eseményeket, s amikor az orkok levágják a tárnák bejáratánál hagyott elf őrséget, odakint várja meg a kiözönlő orkokat. Sebesültek, mocskosak, büdösek – habár utóbbi kettő mindig igaz rájuk – és fáradtak is.
Odabent Mordon mögött nem sok nála lassabb ork marad, amikor a mágus jégfalat emel, feltartóztatni a mögöttük érkező törpéket.
Azok azonban nem hiába érkeztek bányászokkal. Vannak más járatok is, amiken megkerülhetik a jégfalat, ahogy a fehér tündék is ezt teszik.
Mind kifelé tartanak, az orkok elé, vagy csak hogy utolérjék őket.
Frikk utasítására kisebb teketóriázás után az orkok végül felkötik az általa levágott kettőt.
S a helytartók is szerteszélednek, s véghez viszik a vezér parancsát.
Nem egy szürke, vagy fehér ork leli halálát saját fajtársai által. A fegyelem azonban hellyel-közel helyreáll.
Ha van elegendő esze, az ork sereg amilyen gyorsan csak lehet, elhagyja a hegy tövét, mert a nyomukban közelítenek ellenségeik, törpék és elfek történelmi szövetsége.
Ha nincs, akkor a mese még nem ér véget.
Borin eközben nyugodtan pihenhet, sebeit ellátták, bár egy darabig még nem fog harcolni, s a törpéknek van még feladatuk na temetésen túl is. Városuk romokban hever, erejük meggyengült a harcban.
Hogy kiveszik-e még részüket Lanuria harcából….az majd kiderül.*

//Köszönöm a részvételt mindenkinek! A jutalmak kiosztására hamarosan sort kerítünk, s hogy teljes legyen a zárás, egy kis zene a mese befejezéséhez: https://www.youtube.com/watch?v=52b7dZCpwq0 //

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-28, 3:45 pm

//Mese: A hegymély ostroma//

*Fogát vicsorgatva nézi, ahogy parancsát végrehajtják. Nem az a célja, habár élvezi, ha vért onthat, hogy a fél sereget kivégeztesse.
Csak a rendet és a fegyelmet akarja visszaállítani.
Ő maga is fáradt, és kiábrándult, és dühös is. De, amikor végre a seregben alábbhagy a lázadni vágyás, felkúszik az egyik kiemelkedő sziklára. Ubahn ott terem mellette, mintegy megerősítésképp.
Az ő feladata sem ért még véget, és Frikk most nem is foglalkozik vele.
Tudja, hogy a mágusnak, akit a sárkányok küldtek hozzá, sokat köszönhet.
Nem szeret senki adósa maradni, se jóval, se rosszal.*
- Ide figyeljetek, ti mocskos kutyák! Anyámasszony katonája csőcselék! Mardanban a túlerő és a gyávák voltak csak az oka, hogy nem nyertük meg a csatát!
Hegyes fülű elfek, földtúró, kőevő vakarcsok álltak az utunkba. De még együtt vagyunk! MI vagyunk minden idők legnagyobb ork hadserege! Most elmegyünk, de visszajövünk még és földig romboljuk ezt a várost.
*Elégedett morgás a válasz, aminek Frikk most nagyon is örül. Erre várt.*
- Minden törpét felkoncolunk, minden házat felégetünk, megesszük a kölykeiket, asszonyaikat meghágjuk…már ha van hozzájuk gusztusotok!
*Fáradt, itt-ott felharsanó röhögés.*
- De most! Eltűnünk a hegyek között, a völgyekben! Nem ért még véget a harcunk. Nektek adom a környék falvait, a helytartók között felosztom, hol ölhettek, hol fosztogathattok! Tartsátok be, amit parancsolok…nem úgy, mint a törpéknél és ti lesztek a hegyek urai!
Indulás!
*Adja ki a parancsot.*

//Köszönöm a mesét, tetszett! Very Happy

//

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2015-07-29, 1:49 pm

//Mese//

Végül csak úgy estek a dolgok miként az elrendeltetett. Ugyan az Orkok elbuktak, de amit megszereztek, az az övék volt és megfelelő erődemonstrációt hajthattak végre Mardanon, mutatva, hogy az erejük megvan ahhoz, hogy megvédjék addigi szerzeményeiket. De ami fontosabb, Mordon is kikeveredett a tárnákból, de ami azt illeti, talán nem kellett volna jobbra fordulnia annál az elágazásnál. Mindegy is. Az a fő hogy él, és a tucatnyi tanítványából csupán kettő maradt, akiknek volt annyi sütnivalója hogy vele tartsanak. Jobb mint a semmi.
A távolból a többi ork hangja szűrődik a környerő területekről miközben a sámán ép kikecmereg az egyik nyíláson.
-Ennyi! Ha még egyszer meglátom ezt a férget, levágom kezét-lábát és hagyom hogy a varjak elevenen zabálják fel!- Hangoztatta nem tetszését a vezért illetően, habár utólag mindenki okosabbá vált. Többek között az a két szerencsétlen is, akik Mordon nyakába szakadtak.
-Mi lesz most?- Kérdezte az egyik.
-Hogy mihez kezdtek, rajtatok áll. Nekem dolgom van. Viszont a legjobb ha kerülitek Frikket, mert biztos nem lehet most jó kedélyállapotban.- Jegyezte meg a sámán, majd se szó, se beszéd, otthagyta a két orkot.
-Hova mégy sámán?!- Szólt utána a másik.
-A hegyekbe. Van ott egy kis dolgom.- közölte a sámán, majd miután a tanítványai is kikecmeregtek a kis nyíláson, utána eredtek. Úgy fest Mordon követőkre talált.

//Ugyan nem voltam végig, de hasonlón köszönöm a kalandot.//

Hozzászólások száma : 218

*A csata véget ért. Az orkok, trollok, s minden más, nem oda való eltakarodtak a hegymély városából.
A halottakat is nagy munka eltemetni, de muszáj velük foglalkozni, hiszen a testek fertőzések, járványok melegágyai lehetnek.
A nép is részt vesz benne, habár a város sincs jó állapotban.
A fehér elfek távoznak, ahogy a mocsárit törpék is.
Dáin király és Ibuhn, Lussa tőzeglápjának ura jó viszonyban válnak el. Utóbbi megmutatta népének erejét, akiket hagyományosan lenéznek a hegyek marcona, apró termetű lakói, míg Dáin király örülhet szövetségesei oldalán aratott győzelmének.
Örülhet, de ez az öröm nem maradéktalan.
Rengetegen estek el, a bányászterületek, a műhelyek, s a lakóházak elég nagy része is megsemmisült, vagy súlyos károkat szenvedett.
Hősi halottaikat megszámolni sincs idejük, míg a sebesültek is hosszú sorokban fekszenek nem csak az ispotályban, hanem több, hevenyészve átalakított építményben is.
S nem telik belé két hét, fehér elfek jönnek.
A király pedig, habár népe még nem heverte ki a sokkot, befogadja a hely mélye alá a menekülteket.
Orod Opelë nem volt oly szerencsés, mint Mardan. A sárkányok lerombolták, védőit lemészárolták, s Falqualion népének nincs hova mennie.
„Ideiglenesen.”
Mindkét fél ennek tekinti e kényszerű együttélést, s habár az elfek szívesen segítenének a törpéknek a város újjáépítésében, azok nem kérnek belőle.
A feszültség a kezdeti bizakodás, s megegyezések után folyamatosan fennáll a két nép között.
Az elfek elkülönülnek a törpéktől, miközben harcosaik a hegyvonulatok felőli járatokat őrzik, ezzel is kivéve részüket Mardan védelméből.
Nehéz idők ezek, s látható, a háború nem válogat. Falqualion sem örül, hogy épp a törpéktől kellett segítséget kérnie, ám állíthatja, városuk nem esett volna ily könnyen el, ha seregei nem épp a hegy mélyén hadakoznak az ostrom alatt.
Nem akar soká maradni, csak míg újjászervezi népét, s visszatérhetnek lerombolt otthonukat újjáépíteni.
Hogy ez évekig is eltarthat?
Nos, ez a háború még nincs lejátszva…*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2016-04-09, 2:43 pm

//A hegymély ostroma után//

*Sok idő telt el az orkok kitakarodása óta. A hegyi törpék népe megpróbálja újjáépíteni mindazt, amit elveszítettek a harcokban. Eltemették halottaikat, az orkokéit elégették.
Borin minden tisztelete Dáin királyi, aki végig ott volt a csata hevében. A harcokban mellette is harcolt, s azután, amíg lábadozott, még őt magát is meglátogatta az ispotályban.
Igaz, maga Mardan is egy hatalmas ispotállyá vált.
A fehér elfek befogadását azonban nem értette. Ha ő lett volna a király, az ő becsülete is ezt parancsolta volna, hiszen kénytelen-kelletten be kell vallania, a hegyes fülű népség és serege komoly segítséget jelentett a csatában, de akkor is…
Mégiscsak elfek! A dolgokat csak tetézi, hogy kevés az élelem. A háború már letarolta északot, a hegyekben vagy sákrányok, vagy orkok az urak, elvétve maradtak emberi falvak. A hírek alapján egyedül Nortelon szabad még, ám ki tudja, nem-e csak a kedvező alkalomra vár az ellenség, hogy a felhők városát is eltüntesse, mint utolsó lanuriai erősséget.
Az élelem kevés és ez egy hegyi törpének több, mint rossz! Egyetlen segítség, amit szégyenszemre kénytelenek elfogadni, az a Tanácstól a papnő utasítására érkező élelemszállítmányok sora.
Nem is tudnák másképp etetni a népet a vezérek, sem az elfekét, sem pedig a törpékét.
Hol vannak már azok az idők, amikor Mardan egy gazdag, csillogó város volt erős hadsereggel, gazdagsággal, és olyan építészettel, amelynek az egész világ csodájára járt?!
Borin, a harcos csákánya nyelér támaszkodik. Borús gondolatai kiülnek arcára. Lába már egészen jól rendbejött, bár futni biztosan nem fog vele, de harcolni még lehet. Pajzsa hátán átvetve, ahogy két társával, s három fehér elf őrszemmel őrzik Mardan bejáratát.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2018-05-12, 5:09 pm

//A pirkadat fogadóban történtek után
-Ethi Zh'ald-//

*Késő éjszaka volt már, amikor maga mögött hagyta a Pirkadat-fogadót és a fekete lovagok hulláit. Azon az éjjelen meg sem állt pihenni, igyekezett minél délebbre jutni. A következő nap is főképp lovaglással telt, de nem szeretett volna még egy éjszakát lóháton féléber állapotban tölteni. Nem ismerte annyira a környéket, ha látott más utazókat, inkább kerülte őket, így hát saját és lova ösztöneire hallgatva érkezett Mardan város kapujáig.
Az őrökre pillantva rögtön az a rőtszakállú törp jutott eszébe, akivel először lépett Vadalan földjére két másik „barát” társaságában. Hogy miért is utaztak oda, vagy hogy mi volt a törp neve, már feledésbe merült. Talán valami kincskeresés lehetett a dologban, de homályos az egész. Sok minden történt azóta.
Bebocsátást nyerve a föld alatti városba, meglepetten konstatálta, hogy bizony ahhoz képest, hogy ez egy törpeváros akar lenni, figyelemreméltóan sok tünde keresztezi útját.*
~Nocsak, ezek eltévedtek, vagy mi? Törpök és elfek mióta élnek ilyen nagy barátságban?~
*Valószínű, előbb-utóbb választ nyer erre a kérdésre is, de ami most a legfontosabb, hogy merre van a fogadó. Jól jönne már valami meleg étel és egy kis ital ennyi lovaglás után.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2018-05-12, 5:42 pm

//Aldo Barras és Ethi Zh'ald - avagy ha két mágus összetalálkozik... //

*Ha valaki azt kérdezné, hogy mi az a tényező, ami leginkább ösztönzi és vonzza a mágusnőt, akkor a legegyszerűbb válasz az lenne, hogy a különlegesség. Érdekli őt minden, ami szokatlan és varázslatos, elvégre ez teszi ki a mindennapjai nagy részét. Ezért is szeret különleges helyeken lenni, na és persze mi lenne különlegesebb, mint a törpök által épített város, Mardan. Nem most jár itt először, bár nem mostanában sétálgatott az alacsonynövésűek területén. A visszatérésének sincs különösebb oka, ő mindig csak arra megy, amerre kedve – és amerre az előérzete – viszi. Milyen is legyen egy mágus, ha nem olyan, aki a mágiában hisz és semmi másban. Mivel nem szeret sokáig egy helyen lenni és az ideje is szorítja, fogadó után kell néznie. Az emlékfoszlányaiból nagy nehezen össze tudja szedegetni az útvonalat ahhoz az épülethez, ahol a legutóbb is megszállt. Szerencsére az elméje sosem hagyta cserben, ellenkező esetben már minden bizonnyal nem élne. Ahogyan belép a kocsmába, óvatosan pillant körbe, ugyanis nem szeretne semmiféle ismerőssel sem összefutni. Nem azért, mert nem lenne éppen szociális kedvében, csak most valami újra vágyik, valami… különlegesre. Bár hozott magával elegendő darnát, mégsem akarja olyan dolgokra elkölteni, mint az étel vagy a szállás. Szívesebben veri el a pénzét varázstárgyakra és misztikus könyvekre, az ilyen átlagosabb kiadásokhoz pedig inkább az eszét és a tehetségét szereti használni. Célba is veszi a tulajdonost, aki meglátván a vörösköpenyt Ethi derekán lógva, mogorvább arcát mutatja felé.*
- Nincs helye itt semmiféle varázslatnak, boszorkány. Ha ilyesfajta terveid vannak jobb, ha más fogadót keresel, míg szépen mondom. *Hangja mély volt és érces, ám ez cseppet sem rendítette meg varázslónőnket.*
- Kérlek, tedd félre az előítéleteidet, én csupán csereüzletet szeretnék felajánlani. *Mosolyodik el, hiszen eddig jéghideg pillantásával riasztotta el a körülötte ólálkodókat, de most nem volt helye itt a ridegségnek. A törp szeme felcsillant a cserét hallván, ami érthető volt… a legtöbb fogadós ilyen személyiséggel rendelkezett.*
- Egy adag vacsoráért és egy átlagos szobáért cserébe tarthatok egy kis műsort a vendégeidnek. Hidd el, többen fognak betérni, ha meghallják a csodálatos hangomat. *Arcán a mosoly egyre pajkosabbá válik, amiben talán még egy enyhe bűbájosságot is észrevehet az ember, ha alaposan megfigyeli. A törp egy rövid gondolkodás után belemegy az ajánlatba, s a kezét nyújtja a nőnek. Ethi bár teljes mértékben elutasítja a kézfogást, most az egyszer belemegy, ugyanis nem akar koszt és kvártély nélkül maradni. Táskáját és eszközeit le is helyezi az egyik félreeső asztalra, majd megindul a bejárattal szemben lévő pódium felé. Határozottan fellép rá, majd egy kevés kis hanggyakorlat után bele is kezd énekébe. Nem állítaná biztosan, hogy a hangja vörösköpenyes létére nem rejteget semmiféle bűvöletet, de amit a férfi nem tud, az nem fáj neki. Hangja enyhíti a kételyeket és vonzza a fáradt lelkeket. Ilyesfajta varázslattól senkinek sem lesz semmi baja.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2018-05-15, 9:55 pm

*Végre megtalálta a fogadót, amelyet már egy ideje keresett. Lovát a közeli istállóban hagyva nyitott be a helyiségbe, mely pillanatnyilag nem szűkölködött vendégekben. Nem is csoda, hisz kora este volt, a legtöbb törp a fárasztó egész napos bányászás után épp élvezte a jól kiérdemelt italát. Itt is feltűnt egy-két elf kimagasodó alakja, de korán sem voltak olyan arányban, mint odakint az utcán. Na igen, ha italozásról van szó, fel sem vehetnék a versenyt a törpökkel. Persze egy Aldo féle mágus sem veti meg két napos fárasztó lovaglás után az italt, bár előtte azért jó lenne enni is valamit. Csak találjunk üres asztalt.
Kellemes női énekhang csendült fel a háttérben, s mire végre egy asztalhoz keveredett, az előbbi szokásos kocsmazajt egy sokkal kellemesebb, szinte ünnepélyes hangulat váltotta fel. Sok más vendéggel egyetemben a mágusunk szeme is az éneklő nőre tapadt, követve könnyű testének finom mozdulatait, domborulatait az előadás közben.*
~Nézd már, csak nem egy vörösköpeny lóg a derekán...szóval mágus a cica. ~
*Saját vörösköpenye jut eszébe, melyet Lanuriára érkezésekor öltött magára. Előtte a kép, amint a süllyedő hajón egy vörösköpenyes hullája úszik el mellette, ő meg hirtelen ötlettől vezérelve leoldja róla a köpenyt, átkutatja zsebeit, s úgy érkezik a kontinensre, mint vörös mágus, mindenféle bajkeverő főzeteket tartalmazó üvegcsékkel felvértezve. Azóta sok idő eltelt, ki is fogyott már egy pár éve a varázslöttyökből. Talán most újra itt az alkalom, hogy beszerezzen néhányat. Még szüksége lehet rájuk, ha a fekete lovagokat továbbra is írtani akarja. Az ám, fekete lovagok! Ki tudja nem tévedt-e erre is egynéhány álruhába öltözött lovag a törpök városába. Bár, ha át is jutottak az őrökön, itt azért eléggé kilehet szúrni az idegeneket. Vannak a törpök, ezek a fehérbőrű elfek, na meg a csodálatos hangú énekes lány. Szinte le sem tudja venni róla a szemét.*
~Azt hiszem tudom már, hogy mi lesz a desszert.~

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2018-05-17, 10:43 am

*Az előadás teljes mértékben sikeres volt, hiszen minden beérkező szempár csak az ő testét pásztázta, a fogadóssal egyetemben. Ez a technika mindig be szokott neki válni, ha a harci varázslatokban nem is, de a hétköznapi praktikákban első osztályú varázslónő. Azonban egyszer minden jónak vége szakad, ahogyan az általa énekelt dal is a végéhez ért. Felcsendül a hatalmas taps a részeges törpök köréből, amelynek következtében Ethi is elégedett meghajlásokkal köszöni a figyelmes közönséget. Semmi hirtelen mozdulat, semmi kitörő nevetés, csak a szokásos visszafogott stílus, ahogy az már tőle elvárható. Óvatos léptekkel indul le a pódiumról, a visszahívó tapsokat figyelembe sem véve. Neki most fontosabb dolga is van annál, minthogy a közönséget szórakoztassa. Ez a fontos dolog pedig nem más, minthogy a napi szükségleteit ki kell elégítenie. Csalfa mosollyal közelít az elégedett kocsmároshoz, aki már tálcán nyújtja is felé a kis tál levest, mellette egy tányér hússal és körettel, valamint egy korsó mézsörrel.* ~Tökéletes… ~ *Gondolja magában, majd egy biccentéssel megköszönve elindul a korábban lefoglalt asztal felé, amely a sarokban volt található. Az asztalt mindkét oldalról pad vette körül, de nagyjából csak két személy férhetett ide egy-egy oldalra. Ő az egyik padot a felszereléseinek szánta, míg a másikra saját magát tette. Csillogó szemekkel látott neki az ételnek, az előételt szinte másodpercek alatt leöntötte a torkán. Ezután látott neki a főételnek, melyet gyakran öntött le egy-egy korty sörrel. Teljes mértékben elégedett volt magával és a vacsorájával, bár úgy érezte még valami hiányzott az éjszakájából. Talán egy kis idő és fény derül arra, hogy mi is lehet ez.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2018-05-29, 6:49 pm

-Öhhm, legyen a kecskesült sörrel, DE az énekes hölgy asztalához kérném a kaját.
-Biztos benne, hogy odavigy...
-Ahogy mondtam!
*Amint a kiszolgáló törpelány végre odébbáll asztalától, Aldo barátunk akcióba lendül.*
~Na lássuk, mit tartogat számunkra a ma este...~
*A sarokban található asztalhoz lép, azaz lépne, de nagyon úgy veszi észre, hogy egy másik szerzet is épp abba az irányba igyekszik.*
~Na, na, még a végén sorba kell álljak, hogy a közelébe férkőzhessek.~
*Lépteit felgyorsítva éri be az elfet, aki valószínűleg szintén igyekszik kivetni hálóját a mágus lányra, és egy erős szorítással a felkarján megállítja. Szúrós tekintete találkozik a tünde férfi meglepett tekintetével, utóbbi már szólna is, de mágusunk egy félreérthetetlen fejmozdulattal elküldi. Jól számolt, ez az elf sem akar ma balhét, bár egy törp esetében lehet makacsabb ellenfélre talált volna, ám a lényeg, hogy az út felszabadult a nő fele.*
- Nem semmi előadás volt, meg kell hagyni.
*Szólítja meg a semmiből, az éppen sörét kortyolgató lányt. Kihasználva az alkalmat, hogy a szólított nem tud épp válaszolni, egészen közel lép az asztalhoz és folytatja a becserkészést.*
-Mondd csak, a vörös mágiához is úgy értesz, mint az énekléshez? Aldo Barras, amúgy. Örvendek.
*Most már kicsi az esélye, hogy ne induljon be a konverzáció, ha a lány megpillantotta a vörös köpenyt, biztosan lesz reakciója mágusunk kérdésére. Perceken belül az ő vacsorája is meg kell érkezzen „tévedésből” ehhez az asztalhoz és akkor "muszáj" lesz itt ragadnia. Bár ülőhely kissé szűkösen akad, ahogy látja, de ez a legkisebb gond, majd csinál helyet magának.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 2:57 pm

2. küldetés - Törpék között

*Nar útja Mardan-ba a törpék egykor fényűző városába vezet. Na nem azért hogy valami törpe mulatozáson zenélyen ennél sokkal fontosabb miatt jön a városba.*
-Hé te!
*Állítja meg az egyik őr a város bejáratánál. Egyből átfut a sárkány fején a gondolat, hogy erre felé nem igen szeretik az idegeneket. Nar meg áll és vár hogy mit is akar az őr tőle.*
-Mi járatban erre felé idegen?
*Hangzik a morcos törpe szájából a kérdés.*
-Az nem a te dolgod! Egy törpel van dolgom aki itt lakik, szóval álj félre az útból!
*Nar nem olyan mint máskor sokkal sötétebb és morcosabb a kedve. Ritkán viselkedik így de ma fontos hogy ezzel a törpel beszéljen. Nem szívleli a törpöt de sok furcsa és mágikus tárgyal is seftel és Nar számár az most jól jön.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 3:08 pm

*Az őr félre áll és a két alakban létező elindul a város felé, egyenesen a szívébe mivel ez a morgós vén törpe ott lakik. A többi törp kerüli és még talán félnek is tőle de olyan dolgok birtokában van ami sok mágusnak jól jönne. Nar szintén ezért keresi fel hogy könyvet amely igen ritka meg szerezzen tőle, tudja hogy az ő fajtájától mit kérhet a sötét törpe de megérheti ha valóban olyan a könyv mint azt a sárkány hiszi. Körülötte sok szedett vettet törpe férfi asszony és gyerek van, hiába az ostrom óta árnyéka önnön magának ez a nemes város. Lábaid bár szedi mert minél hamarabb a birtokában akarja tudni a könyvet.*
-Mágus bácsi!
*Szólal meg egy vékony gyermek hangja a háta mögött. Nar ugyan nem mágus bár ért a varázslatokhoz, bár öltözéke általában egy köpeny de sokszor van egy fehér ingben és barna mellényben, igaz mostani öltözéke nem ez. Egy sötét kék köpeny ezüst szegéllyel díszítve és egy csukja alatta is sötét vöröses ruhák, nem csoda hogy mágusnak nézi a fiú. Nar nem szól semmit csak oda fordul.*
-Nincs egy kis enni valója?
*Kérdezi halk hangján a fiú. Nar ekkor a zsebébe nyúl és ad neki tíz darnát, hogy vegyen magának valamit enni, nem szól a fiú kezébe nyomja majd tovább megy. A fiú meg köszönte és eltűnt a sikátorban.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 3:18 pm

*Miközben kószál Mardan utcáin meg döbbenti a szegénység mely ebben a valaha virágzó városban uralkodik. Össze szorul a szíve de tudja nem tehet semmit értük és most nem is azért van itt. Lassan eljut az öreg kunyhojához, és már lépne is be de ekkor egy akadály bűbáj útját álja.*
-Mit hittél? Hogy csak besétálsz és azt viszel el amit karasz?
*Mordul rá egy hang a házból ki lépve. Maga a törpe igen öregnek tűnik rácos arc szősz szakáll és haj, és még a modor is olyan mint a tipikus véneké akik csak rosszat látnak mindenkiben. Igaz Nar sem fiatal de azért ő nem mordul senkire ok nélkül, ugyan tudta hogy mien a törp de hogy egyből tolvajnak nézi az szíven ütötte. Nar nem mond semmit csak rá néz a törpre aki egyből fel ismeri az alakot.*
-Á te vagy az Lúrion!
*Mondta és kacagni kezdett, régi ügyfelét látva. Be invitálta a házba így a az akadály bűbáj be engedte a sárkányt. Nar tartózkodóan belép a házba ahol különféle mágikus tárgy és dolog van. Óvatosan körbe pillant majd így szól.*
-Meg van amiért jöttem?
*Kérdezi a sárkány*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 3:28 pm

-Meg meg!
*Mondta neki és már keresgélte is a sok tárgy között azt a kis könyvet amiért Nar ide jött. A sárkány hátborzongatónak találja az öreget és a holmikat, ki tudja honnan és hogyan szerzi be őket. Mondjuk ő is üzletel a törpel így nincs jogában ítélkezni fölötte. Nem sokára elő kerül a könyv mely egy vörös borítású kicsit kopottas könyv mely tünde nyelven íródott. Nar nyúlna a könyvért de a törpe nem engedi neki.*
-Na! ne olyan sietősen barátom! Mid van amiért én ezt neked oda adom?
*Elgondolkodik a sárkány, pénz nem igen jön ennél az alaknál szóba inkább a varázs tárgyakat szereti de azokat nagyon, és ugyan mit adhatna neki ami mágikus? Ekkor csípőére teszi a kezét és ki villan az övén egy díszes tőr rubintokkal ki rakva. A törpe szeme fel csillan.*
-Honnét van egy banya tőröd?
*Nar felvonja szemöldökét és a tőrre pillant. Még a Pirkadati fogadó ban szerezte egyik támadójától, hogy majd el adja. Nar ekkor rájött hogy volt ott, egy rusnya banya akire beszélgető társa fel is hívta a figyelmét, hogy igen veszélyes. Nar elő veszi a tőrt és így szól.*
-Meg kaphatod a tőrt a könyvért cserébe.
*A törp hezitál de végül is a csere létre jön. A sárkány elindul kifelé míg a törp oda szól neki.*
-Gyere máskor is!
*Természetesen nem szól semmit csak kilép az ajtón.*

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 3:57 pm

*Kilép és elindul vissza felé a városból. Minél előbb ki akar jutni hiszen ezt a könyvet sokan keresték már és valószínleg hamar híre megy hogy ő a fura törpnél járt aki minden félével kereskedik. Miközben így halad és a tőrön gondolkodik egy csapat gyerek be fut bele pontosabban ők futnak belé. Neki megy és elesik a fiú, a sárkány meg torpan ugyan de nem esik el ekkor le pillant. Ekkor tudatosul az a szegény törp fiú ül a földön aki megállította ételt kérve tőle. Nem szól féltérdre ereszkedik és aztán meg szólal*
-Jól vagy?
-Igen!
*Válaszol a fiú a nagy mágus forma bácsinak, és rá mosolyog. Ekkor egy kislány aki valamivel fiatalabb mint a fiú a nyakába ugrik mint valami hintalónak. Nar meg lepődik a másik gyereken de csak nevet.*
-Hé! Óvatosan kis hölgy még bajod esik!
*Szólal rá kedves hangon. Majd a fiú mellé teszi a kis lányt. Látja rajtuk hogy nem olyanok akiket fel vet a pénz sőt vékony rongyok ban vannak mind a ketten, bár Nar-t sem veti fel a pénz de ennyire azért ő sem szegény és nem éhezik. fejenként ad nekik négy négy darnát és rájuk kacsint. A gyerekek megörülnek köszönnek és el szaladnak, Nar ekkor veszi csak észre hogy a könyv hiányzik amit az előbb cserélt a törpel, és a nyaklánca is amit az ügyes kis tolvaj lány vett ki a nyakából.

Tárgy: Re: Mardan - A törpeváros 2022-05-08, 4:23 pm

~Azok a kis tolvajok!
*Dühösen jegyzi magában az eseményeket, majd meg fordul csuklyáját hátra dobva és keresi a kölyköket, épp el csípi amint egy utca sarkon fordulnak be. Több se kell a férfi már is a nyomukba ered és üldözi őket sok akadály van előtte, törpök és sokszor azok is valamit tolnak vagy húznak maguk után, ki egy adag rőzsét ki pedig portékát. Nar ezeket vagy kikerüli vagy varázslattal odébb tessékeli őket, általában rendes és kedves odafigyelő másokkal de most nagyon dühös hogy meglopta őt két kis nyavalyás!*
~Csak kapjalak a kezem köze titeket azt nem köszönitek meg amit tőlem kaptok!
*Közben a két kölyök egy kisebb sikátorba fut Nar pedig fel mászik a közeli háztetőre és tetőtől tetőre ügyeskedik, hogy a nyomukban maradhasson. Nar a lánc miatt van egyire gőzben hisz számára az eszmei értéke igen magas, bár a lánc kettőszáz darnát is ér, és a könyv? Az talán még értékesebb. Mikor a két csibész egy házhoz ér ahol egy törp nő van annak udvarán és épp portékáját kínálja. Nem sok minden egy pár régi ékszer egy két csecse becse meg régi anyagok amik talán ruha anyag vagy függöny.*
-Anya anya!
*Kiáltja a két gyerek. a nő örülve öleli maguk hoz őket.*
-Hol voltatok ti kis csibészek?
*Kérdezte tőlük a nő. Nar ekkor látja hogy a gyerekek szegényebbek mint azt gondolta volna és kezd meg enyhülni irántuk. Persze a holmiját vissza szerzi azt nem fogja itt hagyni. Éppen mutatnák anyuknak a "zsákmányt" mikor Nar a tetőről le ugrik mint valami orgyilkos. Nem magasról így nyilván nem esik baja de a n és a két gyerek igen csak meg retten.*
-Kérem vissza a holmim.
*Határozott hangon mondta és közben a kezét nyújtja, várva a könyvet és persze a láncot is.*
-Nem az a milynek!
*Kiált rá a fiú Narnak több se kell már lép ne is közelebb és egy tűz gömböt idéz a kezébe. No nem akarja ő bántani a kölyköt de ha meg félemlíti akkor esetleg vissza kapja a holmiját. mikor a törp anya ál elé és le szólítja.*
-Kérem ne bántsa a fiút, biztos nem rossz szándékból vette el ami az öné.
*Kérleli a sárkányt a nő. Ekkor Nar össze csukta kezét és a varázslat meg szűnik*
-Vették! A kis hölgy is elvett valamit ami nem az övé.
*A nő el borzad hogy már a lány is lop, természetesen rájuk szól és mind a kettő vissza adta amit el vett, a sárkány el tette a könyvet s a lánc a nyakába került a hova való. A fiú és a lány a darnát is vissza akarta adni de Nar azt nem engedte, elővette a pénzes szütyőét s az anyuk kezébe adta, majd távozott szó nélkül.*

Később ki érve a barlang ból

*Mikor kiér nagyot szippant a friss kinti levegőből, majd ki nyitja a medált melyet szerelmétől kapott. Bene barátja és szerelme miniatűr kép mása van. Szemébe könny szöki majd becsukj a medált mély levegőt vesz és útnak indul, hiszen itt végzett a dolgával. Még nem tudja merre de az biztos hogy most munka kell neki mert egy darnája sem maradt a kis kaland után.*

» Mardan arénája