LANURIA A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma |
| | Középvidék | |
|
+47Nie Raven Back Elonar Valturaan Hossin Lysanor Eweny Alamaise Quverdinmia N'Alghir Kockázó Kalandmester Jeremy Talbot Daxa Lavenir Regélő Tom Lorneas Nightwalker Feline Eryneth N'Ardes Aldo Barras Mia Ruton Fela Husani Sol Moozen Aranyszirom Amrita Veron Gomora Trintorin Ilsette Zinthe Adria Belorian Vogon Beebebrox Wyerre von Morhan Xerar Nawarean Darthys Indoril Marius Dior Balál Tangeran Silarona Alvor Freyr Ottar Sou Formenya Hyalma Onoria Arash N'gobo Fatima Ferses Lothár Von Falkenhausen Raman Gylnar Radek Randalor Arthan Kain Namelyr Thalion Órëa Mesélő 51 posters | |
Szerző | Üzenet |
---|
Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-07, 6:19 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
A sérülésem okozta zavarodottság lehet az oka, hogy ennyire szószátyár lettem. Még senkinek sem beszéltem ilyen nyíltan az érzéseimről, gondolataimról, bár az is igaz, hogy sosem volt okom ezeket úgy mérlegre tenni, mint most. Sok mindent kell valószínűleg átértékelnem, de azért nem hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy a nézeteim nem fognak egyik napról a másikra megváltozni, de nem is fogok most már vakon hinni senkinek. Használni fogom a fejem és magam fogok dönteni arról, hogy kiről mit gondolok és hogyan fogok hozzáállni. Azt gondolom az lesz a titka annak, hogy ezt elérjem, hogy ha meghallgatom a velem szemben álló lényeket, legyenek azok sárkányok, elfek, emberek vagy törpék. Lehet, hogy nem tudom méh hová fogok innen menni, de egy sárkány sosem elveszett, csak épp ……. nincs határozott célja…… Az biztos azonban, hogy mostantól óvatosabban kell használnom saját alakomat, lehetőleg csak éjszaka vadászva és ……..maradni inkább az állatoknál. Az elfek mindig is gyengeszívűek voltak, még egy jégelf is, de nekem továbbra is érthetetlen volt, hogy mi vezette Niennat arra, hogy a gyógyításom után itt maradjon, – bár nem tudom, hogy az elhangzott beszélgetés nélkül nem faltam volna-e fel az ittlévőket, hiszen gyógyulnom kellett, merősödnöm, - de azt egyáltalán nem gondoltam, hogy a vele és népével történtek után, ugyan azt érezte volna, mint én. Hiszen neki nagyon is személyes volt a vesztesége, rokonai, barátai, a szülőhelye……, én meg maximum a saját nyomoromat sirathatta, már ja hajlottam volna az ilyen gyengeségre. Én inkább haragot és dühöt éreztem az engem elárulók felé. - Nekem nem is kell segítség! – vágtam oda dacosan. – Megoldom egymagam is. Még jó is, hogy nem akarja senki megmondani, hogy mit csináljak, majd én eldöntöm, nem kell barát és rokon nyűgnek a nyakamon….. De miért töltött el ez rossz érzéssel mégis? Figyelmesen hallgattam, hogy elmondja, már elég fajtámbelivel találkozott, hogy véleményt alkosson: mi sem vagyunk egyformák! Nálam két kategória létezett eddig: aki velem van és akik elárultak minket, de ez most már nem volt ennyire fekete és fehér. Azt viszont mégis megnyugvással hallom, hogy a hatalma nem terjed addig, hogy átlásson az álcánkon. - Igen, bár pár nappal ezelőttig nem ezt mondtam volna, most mégis egyet kell értenem veled. Akkorát ásítottam, hogy majdnem kiakadt az állkapcsom. - Gyógyulnom kell és ehhez aludnom. Ígérem, nem fallak fel sem téged, se az ittenieket, ha felébredek és még jó darabig nem fogok tudni átváltozni. – osztottam meg vele egy elég bizalmas információt.
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-09, 1:31 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
- Tudom, hogy megoldja, Raven Back.
*A felelet egyszerű és hátsó szándék sem rejlik benne, mert a lány - maga sem tudja, hogy miért, de - békíteni igyekszik a sárkányt és dacos kifakadása csak még inkább sajnálatot és szánalmat ébreszt benne.
*Sosem gondolta, hogy az ég - és most már a világ egy részének - urai ilyen magányosak lehetnek. S amikor a másik - és Nie azt gondolja, hogy talán azért, hogy szabaduljon tőle és a beszélgetés fájdalmas témájától - pihenésre és gyógyulásra hivatkozik, a lány úgy érzi, jobb, ha magára hagyja a Két-alakban-létezőt.
Hát az asztalhoz sétál, kezében a saját csészéjével és összepakolja a tálakat, tányérokat, poharakat és kancsókat, és kifelé indul a megrakott tálcával. Neki is pihenésre lenne szüksége, de dolgavégezetlen sem akar visszatérni a szigetre, így "programját" közli a karosszékben ücsörgővel.*
- Csak pihenjen, nem fogom zavarni. Meghagyom a fogadósnak, hogy lássák el mindennel, amire szüksége lehet és ne eresszenek be ide senkit? Jó lesz így? nekem dolgom van, és attól, hogy maga az ágyat nyomja, senki sem végzi el ezeket helyettem. Szétnézek a környező tanyákon, de estére visszatérek. Addig csak feküdjön és ne nagyon hívja fel magára a figyelmet. Megkérem a fogadóst, hogy ebédet készítsenek be a szobájába, hogy ha felébred, ne kelljen odakint mutatkoznia. Megfelelő lesz így?
*S ha a sárkány válaszol, és nem tartóztatja, akkor a reggeli maradványait a konyhába viszi. A fogadó még csendes, csak a szolgáló öltözött fel közben és élesztette fel a tüzet, no meg készített elő a reggelihez, így az elf neki tolmácsolja a kéréseket a "betegével" kapcsolatban. Aztán már felfelé igyekszik, a saját szobájába, ahol hűvös reggeli levegő fogadja. Az ablaka nyitva maradt és most - a kandallóval melegített földszinti szoba után - borzongva kapja fel a vastag útiholmit magára. Már a táskájában pakol, amikor halk beszélgetés üti meg a fülét. Mintha három különböző hngot hallana, de a szavakat csak nehezen veszi ki, így közelebb óvakodik az ablakhoz. Azt hiszi, tán tolvajok, vagy banditák sutyorognak odalent, hogy a fogadó, vagy a vendégek kifosztásának tervét beszéljék meg, ám amit hall, sokkal sötétebb dolgokra engedi következtetni.*
- Nem juthatott túl messze, hiszen a halálán volt. Alakot váltani sem lehetett ereje. És a nyomok is ide vezettek.
- Biztos nem élte túl, ne aggódj már annyit. Tudod, milyenek a kétlábúak! Gyengék és nem szeretik, ha hullák hevernek a fészkük előtt. Biztos elföldelte valahol azt a kétszínű és köpönyegforgató alakot! De hogy megnyugodj, megkérdezzük tőle - és persze ha válaszol, kedvesen megköszönjük az információt, csak hogy senki se gyanakodjon - és akkor már nem kell aggódnod. Nem megy híre a mi kis "akciónknak".
- Ne beszéljetek már annyit! Nem vesztegettünk már elég időt Raven Back-re? Engem az sem érdekel, ha túlélte, csak találjuk meg és varrjuk el ezt a szálat egyszer és mindenkorra. Mert ha kiderül, hogy a mi kezünkön szárad annak a kegyeltnek a vére, nem ússzuk meg Furia haragját, ha előkerül! Na, igyekezzetek már! | |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-10, 5:00 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Tényleg össze vagyok zavarodva és ez nagyon szokatlan érzés nekem, mert még sosem voltam ilyen helyzetben. Össze kellett szednem mind a gondolataimat, mind magamat fizikailag, hogy valami tervet exabáljak össze, mit fogok kezdeni ezután. Szervezetem a bőséges evés után persze vágyta a pihenést, de ez csak kifogás volt, amivel szerintem Nienna is tisztában volt, ám egy elf volt annyira tapintatos, hogy nem tette szóvá, csak szó nélkül összeszedte az asztalról a maradékot, tálcára rakta és kisétált a szobából, magamra hagyva. Kapaszkodva, sziszegve, de visszamásztam az ágyamba és elterültem rajta. Legszívesebben a fogamat csikorgattam volna, hogy ennyire magatehetetlen vagyok. Ha most támadnának meg, simán átvágnák a nyakamat, mint valami házicsirkének. Bár bíztam a jégelfben, hogy nem azért gyógyított meg, hogy aztán az emberek elé dobjon, még egyszer erőt vettem magamon és az ajtóhoz rángattam egy széket és kitámasztottam vele az ajtót. Aztán kellett jó pár perc míg kilihegtem magam és visszatántorogtam az ágyamhoz, ahol elterültem mint egy darab fa. Most már nem volt más dolgom csak pihenni és gyógyulni, reméltem, hogy mikor felébredek, már legalább a szobámban lévő közlekedés nem okoz gondot, mert bár nem beszéltünk erről Nienna-val, az biztos, hogy innen mihamarabb el kell tűnnöm. Ha azok, akik megtámadtak rájönnek, hogy életben maradtam, keresni fognak és arra nem volt időm, hogy eltűntessem a nyomaimat.
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-12, 8:46 am | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
*Semmi nem jut az eszébe. Csak áll ott, míg a beszélgetés elhal, s csak aztán indul lefelé, rohanva, a táskáját magával ragadva. ~ Három borzalmas szörnyeteg! Itt! Ezek földig rombolhatják a fogadót, ha akarják! Az istenekre! ~ Már hallja is, ahogy először halkabban, majd egyre hangosabban dörömbölnek az ajtón, pedig csak nemrég kelt fel a nap. Nie sejti, hogy egész éjszaka amiatt aggódhattak, hogy valami hibát követtek el és most szeretnék azonnal helyrehozni. És azt is tudja, Raven Back nyomai olyan egyértelműen vezethették őket ide, hogy tagadni felesleges és hiábavaló lenne. Hallja, ahogy a kopogásra válaszul a szolgáló kikiabál, hogy azonnal felkelti a háziakat. Az elf így azt sejti, nyerhet egy kis időt. Hát az ajtóhoz igyekszik, oda, ahol a Két-alakban-létezőt hagyta. Nem udvariaskodik, nem akar kopogtatással időt húzni, figyelmeztetni szeretné a másikat. El akarja őt távolítani az emberek közeléből, megmenteni ezzel talán mindenkit.
De aztán az ajtót zárva találja, s már kopog is halkan, mégis türelmetlenül, közben hallgatózik, vajon bejutottak-e már a Rejtőzködő üldözői, de még semmit sem hall. A lány nyilván most próbálja meg felébreszteni a fogadósékat, ő nem nyithat ajtót idegeneknek. S ha a másik nem elég gyors, vagy Nie nem elég türelmes, hogy kivárja az ajtó felé haladó lépéseket, hát teleportál, egyetlen pillanat alatt. Vagy így, vagy úgy, de bejut a szobába, s már csak az a kérdés, hogy fel kell-e keltenie Back-et, vagy a Két-alakban-létezőt ébren találja. Mert mindenképpen rá kell vennie a távozásra. Most, azonnal, S éppen ezért nem kertel és nem körülményeskedik, amikor megszólal.*
- Raven, mennie kell, és ne vitatkozzon most velem, kérem. Minden pillanat számít. Alig van időnk. Elviszem valahová, de nekem vissza kell jönnöm, hogy megvédjem a vendéglátóinkat. Itt vannak a „barátai”!
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-13, 4:26 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Már épp az álom határán jártam, amikor hallottam, ahogy az ajtógomb elfordul, de természetesen az ajtó nem nyílt ki, hiszen a szék alá volt támasztva. ~ Hahh! Milyen jól tettem, hogy elővigyázatos voltam! ~ suhant át az elmémen az első gondolat, majd azonnal a másik is, hogy veszélyben vagyok. Fel sem merült bennem, hogy a jégelf próbálna bejönni, mert egyrészt már elköszönt mára és ő is kimerült volt, másrészt ő sosem lenne olyan, aki kopogtatás nélkül lépne be, mert még olyat látna, amit nem szeretne. Természetesen merő ostobaság volt ilyen gondolatokra pazarolni a röpke időt, ami a rendelkezésemre állt, hogy valamit kitaláljak, mielőtt rám törik az ajtót, hiszen azt egy pillanatig sem feltételeztem, hogy ha támadóim találtak rám, akkor az a vékony nyílászáró és az előtett szék valameddig is feltartja őket. Az is igaz viszont, hogy ők nem is bajlódtak volna a kopogtatással és a szagukat is megéreztem volna már ilyen közelről, még ilyen lerongyolódott állapotban is. Talán mégis a fogadós gondolta meg magát és úgy vélte jobb lesz megszabadulni egy sebesült idegentől, mielőtt bajt hoz rá? A nyögésemet elfojtva keltem fel, nem törődve a feszülő sebekkel, mert most azok felszakadása volt a legkisebb gondom. A fegyvereim a sarokban lévő ládán, a köpenyembe csavarva hevertek, ahová most két lépéssel elértem és a halk suhogást meghallva, már a kardomat kivonva pördültem meg egy vicsorral, hogy szembeszálljak az ellenféllel…….. A döfő mozdulatot éppen csak meg tudtam állítani, amikor tudatosul bennem, hogy Nienna az, de mielőtt még átgondoltam volna – és biztosan rossz következtetést vontam volna le, - már hadarta is a magyarázatát. Bele telt egy pillanatba, amíg felfogtam az értelmét a mondanivalójának, ami mintha csak az előbbi, elalvás előtti rossz érzésem megelevenedése lett volna. Ösztönösen hátraléptem és megráztam a fejem, mert én nem voltam az a menekülős fajta, de aztán felülkerekedett a józan eszem, mert még egészségesen sem vehettem volna fel velük a harcot, nem így félig mozgásképtelenül, valós alakom nélkül. Széttéptek volna és nem csak engem……. Az izgatott elf lányra néztem, aztán egy sóhajjal biccentettem felé, majd megragadtam a köpenyemet és benne lévő dolgokat magamhoz öleltem. - Mehetünk, de nem kell visszajönnöd, ha nem találnak itt, senkit nem fognak bántani, mert nem akarják felhívni magukra a figyelmet. Minden bizonnyal jó indokot mondanak majd a fogadósnak, hogy kiadjon engem, így elhurcolhatnának és valahol máshol végeznének velem. Jobb, ha nem vagy itt, te ……..te képtelen vagy hazudni és ők megéreznék, a fogadósék meg nem tudnak semmit, őket hiába faggatnák. Már hallani lehetett az előtérben felhangzó hangos beszédet, bár az értelmét nem lehetett felfogni, így nem maradt sok időnk. | |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-15, 10:24 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
*A teleportálás rossz ötlet volt. Ez jutott az eszébe, amikor a kard hegye csak centiméterekre suhan el a mellkasa előtt, s csak éppen sikerül elfordulnia a fenyegető fegyvert tartó kéz elől. Látja, hogy a sárkány tiltakozna, de aztán mégsem teszi, és Nie már sietne is vele, el innen. Tudja, hogy a másik nem lehet a segítségére, hiszen sebeit gyógyítani és valódi alakját felvenni sincs ereje, így elhatározásra jut, komolyra és következményekkel telire.
Csak egy érintés, s egy igézet, és a lány erősen fogja a másik karját, hiszen nem tudhatja, hogyan viseli majd a teleportálást. Nem vitatkozik azzal a kéréssel, hogy ne jöjjön majd vissza, hiszen ezt úgyis ő maga dönti majd el, de hallgat rá, hiszen ellenségeit a Két-alakban-létező ismerheti jobban. S azon is csak akkor kezd aggódni, hogy a másik hogyan viseli majd a helyet, ahová kerültek, amikor már ott álltak az erdőszéli ház mellett. Mert a ligetre hasonlító erdő, a tisztás és az ösvény, ami a patak felé vezet, ismerős lehet neki, s az emlékek, amelyek ehhez a helyhez kötik, talán nem is lesznek a legjobbak. Hiszen itt váltak el egymástól. A halálosan rettegő elf és a bosszúszomjas sárkány. Mert akkor ezek voltak ők. Akkor a romos ház lett Nie menedéke, s az erdő Raven börtöne egyetlen éjszakára.
De talán már nem ugyanolyan minden, mint akkor. És ők sem olyanok már. A tető már nem lyukas és a falak is állnak, hála néhány dolgos kéznek és egy fél marék darnának. Igaz, a ház lakatlan, de a kútban már tiszta víz van és van némi tüzifa is a tető alatt. Ott az erdő is, a tapasztalások színhelye mindkettőjük számára. És ott az ösvény is, amelyen elindultak egyszer régen, szintén egy Rejtőzködővel.*
- Sajnálom, Raven Back… Nem volt más ötletem…
*És nem hazudik, nem próbálja meg rémes helyzetbe hozni a másikat, egyszerűen csak ez volt a legközelebbi menedék, ahol már nem voltak emberek és nem volt senki. Nem akarja, hogy a másik azt gondolja, szándékosan vitte most olyan helyre, ahol esendőségére emlékezteti valami a sárkányt pontosan akkor, amikor ténylegesen is az. Egyszerűen csak biztonságban akarja tudni őt is és a fogadóbelieket is. Hiszen sosem hagyna senki sárkányok prédájául.*
- Itt meghúzhatja magát és én is eljöhetek észrevétlenül ide. Nem akarok vitatkozni, de miért biztos abban, hogy nem lesz baja a fogadósnak és a családjának? Ha csak fele olyan dühösek, mint amilyen maga volt, akkor azok az emberek veszélyes és kilátástalan helyzetbe kerülnek. Ugye igazat mond nekem? És nem lesz bajuk… Mert azt sosem bocsátanám meg magának... És magamnak sem...
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-17, 4:33 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Nem szokatlan a teleportálás számomra, mivel sok sárkány is képes volt rá, volt benne részem már nem egyszer és valószínűleg az idők folyamán én is meg fogom tudni tenni, de még sárkányléptekben elég fiatal voltam, sokat kellett még tanulnom …..már ha életben maradok addig. Ezért is nyeltem le a büszkeségemet ….megint és hagytam, hogy a gyógyító kimenekítsen a szobából, amit minden bizonnyal percek múlva elözönlenek a támadóim és ezért tartottam rossz ötletnek, hogy az elf újra vissza menjen. Elismertem, hogy sokat fejlődött és tapasztalt, amióta elválltak útjaink, de azért három kifejlett és bosszúszomjas fajtámbeli egy fél hadseregnek elég fejfájást okozott volna, nem egy szem boszorkánynak. Csak egy percbe telt, míg már nem forgott velem a világ, ez is csak azért, mert le voltam gyengülve, máskor meg sem kottyant volna. Aztán körülnéztem, hogy hová hozott Nienna és kissé megakadt a lélegzetem. Felismertem a helyet, hiszen annak ellenére, hogy őrjöngésem elég sokáig tartott, a és, hogy a romos viskó most már nem tűnt olyan romosnak… A tekintetemben felparázslott hatalmam zöld tüze, ahogy a mellettem álló jégelfre néztem, de aztán szép lassan ki is hunyt. És nem, nem azért mert elfogyott az erőm – bár elfogyott, - hanem azért mert felfogtam, hogy nem szándékosan hozott bukásom színterére. Kétségbeesett teleportálás volt ez és mivel a vidék kihalt volt, a ház mégis nagyjából rendbe volt téve, gondolom sokat járt erre. Ez volt a legbiztosabb horgony a teleportálásához, főleg két emberrel. - Ne …..ne sajnáld, azok az idők …..elmúltak, magad voltál a tanú rá. – válaszoltam egy nagy lélegzetet véve, rekedten. Valamiért nem akartam, hogy elmenjen, hogy a közepébe ugorjon a veszélynek, így a szavaira legszívesebben hazudtam volna, de a történtek után megérdemelte őszinteségemet. - Nem tenném rá a nyakam Nienna, de Bloom, az egyikük, azzal a képességgel bír, hogy megérzi a hazugságot …. legtöbbször. A fogadósék amit tudnak elmondhatnak, de az igazat fogják mondani, miattam nem fogják tartani a hátukat és egy kis fenyegetés után miattad sem. Utána nem lesz okuk bántani őket, csak magukra vonnák a nem kívánt figyelmet, hiszen csendben akartak elintézni, gondolom, még talán vannak támogatóim, akik azért nem néznék jó szemmel amit tesznek. Ha visszamész és elkapnak, te …….nem tudsz hazudni neki és elvinnének téged …..nem lennél képes szembeszállni mindhármukkal. Hát most hallottad az igazat. – tártam szét a karom.
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-20, 9:21 am | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
*A hazugságok… Mindig csak bajt hoztak rá és az, hogy a Két-alakban-létező felemlegeti újra, hogy ugyanazt mondja, amit annak idején neki is, csak még inkább megerősíti benne azt az érzést, hogy ez alkalommal Raven nem hazudik neki. S amit mond – nem szépítve a helyzetüket – szintén igaznak tűnik még akkor is, ha a terveit dönti romba. Hiszen úgy gondolta, hogy ha már a Rejtőzködő nincs veszélyben, tehet majd arról is, hogy a fogadós és a családja se legyen. De a megtévesztésről és az indokokról tett megállapítása az előtte álló, most éppen cseppet sem fenyegető alaknak is teljesen elfogadhatónak tűnik. Annak tűnik, de a lány nehezen barátkozik a gondolattal, hogy magukra hagyja azokat, akik a segítségükre voltak és menedéket adtak nekik. S talán tiltakoznak, de az újabb mondatok csak mindent még világosabbá és érthetőbbé tesznek Nie számára. Igen, maga is hallhatta, hogy a Raven-hez kapcsolódó szál elvarrása a fontos számukra, s nem az, hogy még több nyomot hagyjanak maguk után, s az sem tűnik hamis következtetésnek, hogy bár Back helyzete most ingatag és veszélyes, nem mindenki fordult ellene. Mert igen, a modora és korábban vallott elvei miatt biztosan vannak még a „hármakon” kívül is olyanok, akik a pusztulását akarják, de szép számmal lehetnek olyanok is, akiknek a támogatását még bizton élvezheti.
És igen, abban is biztos, hogy nem veheti fel a harcot három sárkánnyal még akkor sem, ha azok emberi alakjukban vannak. S talán azzal, hogy megpróbálja, még nagyobb veszélybe sodorná az út menti fogadó tulajdonosát, és még a vendégeket is. Éppen ezért nem ellenkezik, nem próbálja meggyőzni az igazáról a másikat és nem vádolja azzal sem, hogy szándékosan próbálja meg távol tartani őt attól, hogy védelmére keljen „vendéglátójuknak”. És nem, azt sem szeretné, ha egy sárkány gyomrában érne véget az élete. Vagy akár több szörnyeteg gyomrában. De a tehetetlenség, amellyel szembesülnie kell, keserűvé teszi, s már csak azt szeretné, hogy legalább Raven Back-nek segíteni tudjon.
Mert azt gondolja, a sebesült égi lénynek csak időre lenne szüksége, hogy gyógyulhasson és hogy kivárhassa azt, hogy letisztuljanak és eldőljenek a dolgok az erőviszonyokat illetően. Néhány napot talán kihúzhat ezen a helyen, de sokkal többet talán már nem.*
- Sajnálom, hogy kételkedtem az őszinteségében. Csak aggódom… Értük és magáért is, Raven Back. Igaza van, ha visszamegyek, talán nagyobb bajba sodrom őket azzal, hogy próbálok meggyőzni három rémséget egy hazugságról. Nem szabad megtennem, ezt már megértettem. És azt is, hogy ön sem akarja az emberek vesztét, akiknek a biztonságát kockáztattuk azzal, hogy ott éjszakáztunk. Ígérem, nem megyek vissza, még akkor sem, ha féltem az életüket… És a magáét is. Még nincs jól és ez a hely nem éppen lábadozásra alkalmas. Nincs élelem és fűteni is csak egyetlen szobát lehet. Víz van, de más… - a fejrázás lemondó. – Hogy vészel itt át pár napot, amíg jobban lesz? Nem tudom máshova elvinni… És hiába lenne ötlete, hogy hol húzhatná meg magát, ha nem jártam ott, a teleport sem lesz megoldás. – a lány elkeseredettsége olyan nyilvánvaló, hogy ha akarná, sem tagadhatná a sárkány előtt. – Mit tehetek magáért, mondja!
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-22, 4:25 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Csak abban bízhatok, hogy hisz a szavaimnak, pedig tudom, hogy ezt nem igazán várhatom el tőle az ismeretségünk kezdete okán, hiszen akkor bízott bennem, követett egészen …….pont idáig, ahol aztán brutálisan szembesítettem azzal, hogy végig az orránál fogva vezettem, elhitetve vele, hogy a szerelme bajban van. Az akkor és a most előttem álló elf között azonban már óriási volt a különbség, pedig akkor is legyőzött, igaz, hogy a meglepetés számlájára is írhatok némi előnyt. Nem számítottam az erős mágiájára, annyira ……szelíd volt. Most, ha erőm teljében lettem volna, talán még érezhettem is volna az erejét. A tapasztalat pedig …… - ami minden valószínűség szerint alaposan átformálta, megrágta és kiköpte, - ott ült a szemében. Ma már nem biztos, hogy alapos tervezés nélkül szembeszállnék vele. Tulajdonképpen még most sem tudtam miért nem ölt meg, helyette egy csomó nyűgöt vett a nyakába. Minden esetre minimum tartoztam neki annyival, hogy őszintén szóljak hozzá és felhívjam a nyilvánvaló dolgokra a figyelmét, hiszen most is gondolkodás nélkül ugrott volna a veszélybe, mert csak az járt a fejében, hogy valaki segítségre szorult. Engem biztonságban tudott, de aggódott a fogadósért és családjáért. Hmm …. talán még sem olyan meglepő, hogy rajtam is segített, mintha …… erre tette volna fel az életét, hogy másokon segítsen. Újabb zavaros érzelem futott át rajtam, mi lehetett ez? Ha nem ismertem volna magam, azt hihettem volna, hogy valamiféle bűntudat a múltbéli cselekedetemért…… Akármi is ez, remélem, hogy elgondolkodik a szavaimon és marad, mert megakadályozni úgy sem tudtam volna, hogy visszateleportáljon. Bár már tisztáztam magamban, hogy Nienne másként gondolkodik, mint én, azért még mindig meglep, hogy aggódik miattam, hogy …..valaki egyáltalán aggódik miattam. - Nem adtam okot a bizalmadra. – vontam meg a vállam, amikor már ezen túltettem magam. – Azonban, bármi is történik a fogadóban, még te sem tudnád megállítani, csak a saját életed is feláldoznád. – ez volt a nyers igazság. Megdöbbentett az az őszinte aggodalom, amit most még szavakba is öntött. - Ne, ne érezd magad rosszul …..ezért. – intettem körbe. – Nem vagyok úri pompához szokva, általában vándorlok és voltam már rosszabb körülmények között is. – mosolyodtam el halványan, most először őszintén. – Megleszek, ne aggódj miattam. Minden órával jobban leszek és el tudom látni magam. Itt jó ideig senki nem fog rám találni és én két-három napon belül már leszek olyan jól, hogy alakot váltsak. Hmm ….. ha addig egyszer-egyszer hozol valamit enni, már ezzel is örökre lekötelezel. Ez itt ……..teljesen elég lesz nekem. – ültem le a fűbe, mert az adrenalin adta erőm elfogyott.
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-25, 10:10 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
- Raven, csak arra kérem, ne adjon arra okot, hogy ne bízzak magában – néz rá komolyan a lány. – Mert most hiszek magának, mindenben, amiről csak beszélt. Megértettem azt is, hogy miért próbál óvni attól, hogy visszamenjek. De Ön is tudja, hogy miért akartam megtenni, ebben biztos vagyok. És de igen, maga miatt is aggódok, mert ön is megérdemel egy esélyt tőlem is és … Nos, mindenki mástól is. És igyekszem, hogy ne szenvedjen semmiben sem hiányt. – aztán látja, hogy rogy a földre a két alakban létező, hát próbál neki segíteni, s elveszi a holmit a kezéből, hogy aztán a kúthoz siessen, vizet húzzon, s egy faragott ivócsészébe töltsön belőle egy jó adagot. Aztán igyekszik vissza, s nyújtja a frissítőt a földön ülőnek. – Csak igyon, sajnálom, hogy nem figyeltem jobban az állapotára. Artanis most megint megszidna ezért. Nem vagyok túl jó és figyelmes gyógyító, Raven Back, de igyekszem nem ártani magának, ugye elhiszi? – folytatja, ha a Rejtőzködő elfogadja az italt. A szavak igyekeznek könnyedek lenni, de a sárkány érezheti belőle a fájdalmat. – Maradjon csak, ameddig akar. Erre senki sem jár. A közeli faluból, a folyón túlról pedig tudok hozni élelmet. Jártam már ott többször is. Először azon a reggelen, amikor Alamaise bukkant elő a fák közül – néz az erdősávra, miközben lekuporodik a másik mellé. – Ő vitt el oda. Abba a kicsi faluba és abba fogadóba. Azután, ha jól gondolom, önnek is segített. Nem, nem tudtam, hogy ő is olyan, mint maga – felel gyorsan a fel nem tett kérdésre. – Csak ott jöttem rá, már később, csak akkor, amikor már elment. Őt nem hibáztathatja azért, hogy megmentett. Ez volt a jó és a helyes. És most viszonozhatom a szívességét azzal, hogy magának segítek. Ugye nem tett vele semmi rosszat? – reménykedve pillant a Két-alakban-létezőre. – Hálásnak kellene lennie neki. Én az vagyok. Ő is segített abban, hogy… Nos, abban, hogy megbocsáthassak másoknak és magamnak is. Hiszen látta, hogyan éreztem magával kapcsolatban. Tudom, hogy így volt – emlékszik vissza a bálra is. – De nem kell aggódnia, már nincs oka a bosszúmtól tartania… És remélem, nekem sincs az önétől… Akkor sem akartam megölni, csak magamat igyekeztem menteni. A mágiám pedig akkor még eléggé zabolátlan volt – s a sóhajjal, amely az ajkai közül tör elő, egy mágusra emlékszik, ki önfeláldozó tettével önmagától mentette meg, s attól, hogy lelkét és erejét a sötétség nyelje el. – De ne féljen, mára már sokkal jobban uralom… És sokkal kevésbé félelmetes maga is. Remélem, engem sem lát már könnyen becsapható „könyvtárosnak”... Mert emlékszem, hogy így nevezett. De már az is a múlt… Még néha segítek nekik, de már nem Valian az otthonom, ahogy látta is… Magának hol van az otthona, Raven Back? Van valaki, aki várja és aki aggódik maga miatt?
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-26, 4:52 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Én csak a dolgomat végeztem és azt igyekeztem a legjobban tenni, hogy hasznára legyek a népemnek, akinek még a nyomait is igyekeztek a kétlábúak eltörölni a föld színéről. Annyit azonban már tudtam az emberek között töltött időmből, hogy ők ezt teljesen másképp látják és bár soha nem gondoltam volna, az utóbbi pár napban sok mindent megkérdőjeleztem, ami eddig fel sem merült bennem és ebben jó rész volt a Nienna-val történt beszélgetésünknek. Mert most egyikünknek sem volt oka a másiknak hamisságot mondani. Ő megölhetett volna, én meg nem kaptam semmilyen parancsot Furiától, főleg nem a jégelffel kapcsolatban, szerintem nem is tudott róla, hogy létezik. - Nincs okom arra és az érdekemben sem áll, hogy megtévesszem. – morrantam fel, de csak a megszokás kedvéért, hiszen mégis csak egy sárkány voltam, nem holmi segítőkész ember. Már azzal, hogy ide elhozott többet tett annál, hogy ne érezzem kényelmetlenül magam a múltbéli dolgaink miatt. Most már életben fogok maradni, még ha a továbbiakban egy szalmaszálat sem tenne értem keresztbe. Gyógyulni fogok mindenképp, ha tudok enni rendesen, akkor hamarabb, ha csak alkalmilag, akkor lassabban. Utáltam a gyengeségemet, de attól, hogy dühített, nem fogok tudni mást tenni, mint kivárni és erősödni. Így aztán – bár láthatta rajtam az elf, hogy nem rá haragszom, de komoran vettem el tőle a vizet. - Te kiváló gyógyító vagy és becsületes. Az az Artanis meg jobb, ha nem minősít téged, mert még meg találom harapni. – nyugtattam meg, mert láttam milyen fontos neki a véleménye. - Más a helyedben ott, azonnal végzett volna velem, te meg kimerítetted magad teljesen, kitéve magad annak, hogy bántani foglak. Nem kell sajnálnod semmit. Még gyenge vagyok, de fel fogok épülni, nem kell velem maradnod, el leszek. És …..hívj már Raven-nek ……kérlek. – tettem hozzá felcsattanva, mert úgy éreztem magam, amikor kimondta a teljes nevem, mint régen, amikor a nevelőanyám épp megbüntetni akart valamiért. Aztán elhangzott egy név, amit már majdnem elfelejtettem, de most visszahozta újra az emlékeket. Igen a kék sárkány ……… Aki, - most már eszembe jutott és egy pillanatra leszorult a torkom a felismeréstől, hogy mennyire átvert engem. Köhögve köptem ki a vizet, amivel épp a szomjamat oltottam, aztán elöször halkan, majd hangosan felnevettem, de gyorsan abbahagytam, ahogy a fájdalom végigvágott a hasi sebemen. - Az a f.....furfangos nőstényördög! Teljesen megvezetett! Most már értem! – vettem egy mély akadozó levegőt. – Nem, nem tettem vele semmit, békében váltunk el. Azt mondta, hogy megölt téged, nekem ne legyen rád gondom és aztán elmentünk Telarba, mert bevallottad neki a halálod előtt, hogy Kain ott van. És bár amúgy sem mentem volna a rokonaid után, hiszen csak fenyegetőzésnek szántam, ezzel végleg lezártam a dolgot. Ez sok mindent megmagyarázott. A további szavait csendben hallgattam végig, aztán kisebb erőfeszítéssel feltápászkodtam és láthatta, hogy a hangulatom továbbra sem volt komor. - Már akkor erős mágikus hatalmad volt, bár tény, hogy megleptél, de – megbiccentettem felé a fejem ünnepélyes hangra váltva, - jégelfek Nienna-ja ……. soha többé nem kell félned tőlem, az életemmel tartozom neked……talán kétszer is. – utaltam a teleportra. Hát ilyet sem tettem még ……. - Már rég nincs otthonom. Mikor elértem az ifjúkort katonai táborba kerültem, aztán mivel, nem voltam különösebben erős, de mindenkivel megtaláltam a hangot, úgy vélték, jó kém lesz belőlem, így erre képeztek ki. Nem volt ajánlatos kapcsolatokat kialakítanom, mert az érzelmekkel járhat és kötődéssel. Ha meg megkedvelnék valakit és utána olyat tett volna, ami miatt jelentenem kéne a felettesemnek, az befolyásolná a munkámat és a hűségemet. – vontam meg a vállam. – És te? Ha már nem vagy „könyvtáros”, akkor mit csinálsz most? És hol van most a férfi, aki miatt oly sok veszélyt vállaltál? – néztem rá kérdőn. - Vagy talán aggódva vár otthon a gyermekeiddel?
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-27, 4:16 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
- Artanis E’Leinor az anyám volt és sem Ön, sem senki más nem tudna már ártani neki. A Szürke Földek lakója az apámmal együtt Orod Opelë pusztulása óta. És igaza lenne, hogy ha kritikával illetné a módszereimet és a felkészültségemet, mert ha rá hallgatok, talán már képes lenne az átváltozásra… Bár ha rá hallgatok, lehet, hogy már én is halott lennék – sóhajt fel, hogy aztán folytassa. – Nem, ebben téved, Raven. Anyám pontosan ugyanígy cselekedett volna. És talán az apám is… Most már ezt is tudom. Sok gondtól és értetlenségtől kíméltek volna meg, ha nem titkolják el előlem az Önhöz hasonlók létezését… De ez már a múlt… És látja, pontosan azért a hibáért, amit Ön is észrevett is igaza lett volna abban, hogy még sokat kell fejlődnöm. Mert sosem lenne szabad ennyit használnom a mágiámat, ha aztán nem tudom megvédeni magam, vagy nem tudok megvédeni másokat…
~ - Adnál erre magyarázatot?
*Artanis vádlón mutat a lányára, akinek szürke ruhájából és ezüstfehér hajából jelenleg sárdarabok hullanak a fogadószoba szőnyegére.*
- Nienna, nem vagy már gyermek, ezért azt kell higgyem, szándékosan veszed semmibe a többiek munkáját. Talán nem nekem, hanem nekik kellene elmagyaráznod, hogy miért tetézed felesleges takarítással eddig is bokros teendőiket. És ha ez még nem lenne elég, a vendégek is hamarosan megérkeznek. Tehát mi az oka annak, hogy egy egyszerű tisztítóvarázslatra sem telt a figyelmedből ma este? Nos, hallgatlak! *Nie megszégyenülten áll és bűnbánóan néz a sáros szőnyegre.*
- Sajnálom, anyám, de én akartam… Szóval… Vagyis gyakoroltunk Rawionnal és nem figyeltem eléggé… Az a jégpajzs kiszívta minden erőmet – a lány arcán bosszúság suhan át, hogy aztán a belépő felé forduljon és hálát adjon az isteneknek az érkezőért. Bár ez a megkönnyebbülés most kissé korai volt.
*Apja érkezett meg, aki lánya láttán szélesen elmosolyodik, majd a feleségére pillantva azonnal sarkon fordul és elindul kifelé a szobából. Csak kifelé menet szól vissza a két egymással szemben álló alaknak.*
- Nem, ezt csak oldjátok meg ketten! Nem veszek részt a vitátokban.
*Mert Adan élete sokkal bonyolultabb lett, amióta Nienna felnőtt. Azóta ugyanis egyre többször szállt szembe anyjával. És mert ő mindig is azt mondta, hogy ők ketten annyira egyformák, mint két grifftojás, így ezek a szópárbajok sosem végződnek jól. Néhányszor megpróbálta, hogy vérmérséklete és a tények okán egyikük, vagy másikuk pártjára áll, de haszna annak sem volt, csak egyikük haragja és vádló tekintete kísérte napokig, így mostanában inkább távol tartotta magát ezektől a kényes helyzetektől.
Artanis pedig még mindig nem mozdult, csak karba öltötte a kezeit és türelmetlenül dobolt a lábával, arra késztetve egyetlen gyermekét, hogy tovább folytassa a magyarázkodást.*
- Anyám, kérlek, ne haragudj… Csak neki olyan könnyen megy minden… És azt mondta, csak utána mutatja meg, hogyan kell jégszilánkokat varázsolni, ha már meg tudom védeni magam…
*De látva anyja tekintetét, Nie már tudja, hiába is próbálna annak megértésére számítani. Mert tudja, hiába magyarázná azt, hogy a jégpajzs idézését gyakorolta a fiatal grifflovassal, Rawionnal, aki csak hosszú unszolásra volt hajlandó segíteni neki ebben. És hogy annak okán, mert a lány mágiája olyan esetleges és olyan kiszámíthatatlan, az ifjú nem mert tényleges „fegyverekkel” kísérletezni. Így jégszilánkok és dárdák helyett maradtak a sárgombócok. Azt sem akarja elmondani, hogy aztán a csúfos próbálkozások végén, amelyek arra irányultak, hogy egy egyszerű pajzzsal megvédje magát a felé száguldó, piszkosbarna gömböktől, Nie végül feladta a kísérletezést. Csak túl későn. És csak a házuk előtt jött rá arra, hogy varázsereje minden cseppjét ezekbe a felesleges próbálkozásokba ölte.
Hát most ezért áll itt, és szembesül ostobaságának újabb bizonyítékával. Saját magát okolhatja csak, hiszen tanítói mindig figyelmeztették arra, hogy tartalékoljon mindig az erejéből. Vészhelyzetekre… És ez most az volt.
Mert ha meghallgatta és megfogadta volna a tanácsokat, Artanis parancsára nem kellett volna aztán két hétig egyedül takarítani az egész házat elkezdve a munkát már jóval napkelte előtt.* ~
- Sokszor elmondta én pedig sokszor figyelmen kívül hagytam a tanítását – eszmél fel a merengéséből, csak hogy folytassa magyarázatát. – És látja, ugyanazt a hibát most is elkövettem. Még szerencse, hogy Ön volt ott és nem másvalaki, Raven – gondol borzongva egy ametisztszín szörnyetegre, miközben nem hagyja figyelmen kívól és teljesíti is a másik kérését. – És mert így gondolom, tudnia kell, hogy semmivel nem tartozik. Csak azt kérem, hogy már soha többet ne feledkezzen el arról, amiről beszélgettünk. Hogy ne higgyen másoknak, csak saját magának. Megígéri?
*És ha a sárkány ígéretet tesz neki, de akkor is, ha ezt mégsem teszi meg, Nienna pedig végre ismét megért néhány dolgot. Olyan dolgokat, amelyek érthetőbbé teszik a titkolózást. És megérti azt is, Back miért kacagott a helyzetükön.*
- Örülök, hogy nem tett semmit azzal a lánnyal. Ő pedig meggyógyított engem, még ha a kettőnk találkozásakor szerzett sebet nem tudta teljesen eltüntetni. Bár nem tudja, de annak az éjszakának a mai napi őrzöm az „emlékét”. – érinti meg önkéntelenül az oldalát. – A sárkányok gyógyító mágiája talán nem olyan aprólékos és finom, mint az elfeké, de tagadhatatlanul látványos és hatékony – mosolyodik el. – És talán a helyzetünk is hasonló. Mindketten lezártuk a régi életünket és keressük helyünket az újban. Abban, amelyben engem sem vár sehol senki. Barátaim vannak, fogadott húgom, de … - hallgat el hirtelen, mint aki megért valamit. – Talán nem is különbözünk annyira egymástól, Raven…
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-11-28, 3:48 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//
Nem tudom, hogy volt-e valaki egyáltalán az életemben, akivel ennyit beszéltem volna, anélkül, hogy bármilyen hazugságra vagy fondorlatra ne került volna sor, na és, akinek ennyire kitárulkoztam volna…….. Ha belegondolok, hogy mennyi ellenségeskedés feszült köztünk, ha nem is csak a személyesre gondolok, hanem arra is, hogy a népeink épp háborúban állnak egymással…… Ha valaki most hallana a népemből, tényleg nem tagadhatnám le, hogy elárultam azt, amit a fekete sárkányok képviseltek, de már nem voltam benne biztos, hogy az a legjobb út számunkra, hiszen valamikor….. békében éltünk. Minden bizonnyal még lesz ezen időm gondolkozni és főként akkor, ha már tudom, hogy mi történt a seregünkkel és mi a helyzet velem kapcsolatban. Ha az a három nyomorult ennyire titokban akart eltenni láb alól és tartottak attól, hogy életben maradok, akkor talán még van esély, hogy nem mondtak le rólam és számítanak rám. Csendben hallgattam azt, amit a jégelf megosztott velem, sejtésem szerint ő sem gondolta, hogy valaha ez a beszélgetés lezajlik köztünk. Véleményem szerint szigorú volt önmagához, túlságosan is, de hát hallhatóan neki is megvolt a saját keresztje és, ha nem is tudtam mit jelent egy család részének lenni igazán, azért el tudtam képzelni, milyen lehetett mindenkit elveszíteni annak idején. Én nem vettem részt azokban a csatákban, nem volt kenyerem a fajok mészárlása…. - Megígérem! – bólintottam. – Tanulságos volt, miként fordulhatnak a sors kerekei és mit tanulhat az ember, ha jobban figyel arra, mi történik körülötte és nem csak kényelmesen elfogadja, amit az orra alá dugnak. De – néztem rá morgósan, - ne ostorozd magad, mert lehet, hogy sok mindenben hibáztál, de senki nem hibátlan, ráadásul te folyamatosan tanultál belőle. Én meg látod, mire jutottam ….. – intettem végig magamon. – Sajnálom, ami a szüleiddel történt, de a háború senkit nem kímél ……. – inkább elhallgattam, mert ebből nem lehetett jót kihozni. – Ha előre látnánk a jövőt, biztosan sok mindent másképp csinálnánk, azt is. – néztem a kezére, ami az oldalát tapintotta. – Most már örülök, hogy Alamaise meggyógyított, nem kellett volna, hogy belekeverjelek, vagy ha már igen, lehetett volna annyi eszem, hogy tudjam, nem tudsz semmit az áru….Kainról. Mikor kimondja, hogy talán nem különbözünk annyira, megrázom a fejem és szomorúság villan a tekintetemben. - Ez sajnos nem igaz, vagy inkább mondhatni jobb is ha igen. Te jó és segítőkész lény vagy Nienna, én pedig nem, tudod ……..én vagyok a nagy, gonosz sárkány. - fújtam ki egy alig látható kis zöld felhőt a számon. Már ez is megerőltető volt, de láttatni akartam a különbséget. - - Lehet, hogy nem veszek részt csatákban, de sok vér tapad a kezeimhez és sosem éreztem lelkiismeretfurdalást. Nem, - ráztam meg a fejem újból, - én már sosem leszek jó…..
| |
| | | Nie
Hozzászólások száma : 970 Munkahely : Könyvtárossegéd
Character sheet Nép: Elfek
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-12-04, 6:30 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Raven//
- Raven, ön máris jobb, mint akár egyetlen napja volt. Ha azt kérte, ne ostorozzam magam a hibáim miatt, én is ezt kérem magától. A hibákat mindketten elkövettük, ahogyan mondta is, vagyis tényleg nem tehetünk mást, mint hogy tanulunk belőlük. És nem feltétlenül csak a segítőkészséget. Talán van más is, amiben fejlődhetünk. A tolerancia, az elfogadás és az, hogy ne másokat hibáztassunk. És talán a különbséget sem abból adódnak, hogy képesek vagyunk-e zöld felhőket fújni – mosolyodik el végre a lány a hiábavalónak tűnő bemutatóra, ám a folytatás komoly, mert semmiképpen sem szeretné a sárkány gondolatait kevésbé fontosnak mutatni. Miért is tenné, hiszen látja már ő is a változást. – Kérem, ne a különbségeket keresse, hiszen azok csak szétválasztanak minket, ahogyan eddig is tették. Találjunk olyan dolgokat, amikben egyformák vagyunk. – nyújtja a kezét az ember alakban lévő sárkány felé, s ha a másik „elérti” a mozdulatot, úgy talán segít neki abban. hogy talpra álljon, s talán a kézfogás arra is jó, hogy megpecsételje az egyezségüket, amelyet most hallhat Artanis és Adan gyermekétől. – Ígérem, hogy nem hánytorgatom fel a múltat és azért sem hibáztatom, hogy „sosem lesz jó”. Csak arra kérem, hogy gondoljon erre a napra, amikor valakitől valamilyen állítást anélkül fogad el, hogy a saját értékei szerint gondolná át a dolgot. Mert hiszem, hogy vannak értékei, Raven Back. Örülök, hogy a Sorsok Asszonya nem hagyta, hogy életünk szálait ne gubancoljuk ki. Akkor örökké félelem lakott volna bennem, amikor önre gondoltam volna.
*Aztán már búcsúzni készül, menne, hiszen úgy érzi, régi-új ismerőse fáradt, s talán gyógyulását jobban szolgálja, ha pihenhet.*
- Holnap reggel, napkelte után a Hajnal révésze a parton hagy majd egy kosarat, tele enni és innivalóval. Megkérem a fogadóst, készítsen néhány napra való elemózsiát. Nagyjából egy óra az út, nem kell sietnie. És ha bármikor szüksége lesz rám, csak hagyjon üzenetet ott, ahonnan eljöttünk… Most mennem kell… És örülök, hogy találkoztunk, Raven… Hogy újra találkoztunk…
*Még megvárja, hogy mit mond a másik, aztán lassan indul el azon az ösvényen, ahol egyszer Alamais bukkant elő a fák közül. És ha a sárkány követné a tekintetével, csak azt látná, ahogy fehér alakja egyszer csak eltűnik egy fénylő térkapuban.*
//Ha nem bánod, hagyjuk, hogy emésszék a dolgokat, de persze bármikor találkozhatunk újra. Gyógyulj meg és légy jobb sárkány még akkor is, ha most nem hiiszel benne. //
| |
| | | Raven Back Zöld sárkány
Hozzászólások száma : 162
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2022-12-06, 3:42 pm | |
| //Érdekek és értékek – avagy egy új barát, vagy egy régi ellenség - Nienna//Csendesen, elgondolkozva hallgattam Nienna szavait, amiben sok volt az igazság. Az én lelkiismeretem, vérmérsékletem persze más volt, mint az övé, ezért nem miattuk ostoroztam jórészt magam, hanem az ostobaságomért, a szűklátókörűségemért, hogy hagytam, hogy mások döntsenek helyettem és ezért végül ebbe a helyzetbe kerültem. Ám az is igaz, hogy ha ez nem történik meg, akkor soha nem találkozom újra a jégelffel és soha nem ismerjük meg egymás gondolkodásmódját és véleményét a történtekről. Nem ismerem meg magamat! - Igen, talán vagy inkább….biztosan vannak olyan dolgok, amikben hasonlóan gondolkodunk, ahogy a példa is mutatja. – szólalok meg kis szünet után egy halvány mosollyal. – És bár tőlem soha többé nem kell félned, azért azt kérem, hogy légy óvatos a fajtámmal, de hát ezt úgy vélem már megtanultad. Én pedig ígérem, hogy megtalálom a saját utamat, csak előtte még eltakarítom a szemetemet, nehogy bárkinek is problémát okozzanak. – villant meg a szemem, ahogy a három támadómra gondoltam. Körbenéztem és akár el is ismerhettem, hogy az a nő, akit majdnem megöltem, megváltoztatott és hálás lehettem neki. Most az egyszer – hiszen egyedül voltunk itt, - akár el is ismerhettem ezt. - Köszönöm, hogy megmentetted az életem, hogy még most is gondoskodtál rólam. Nem fogom elfelejteni. A te és az én Isteneim vezessenek a utadon. – hajtottam meg felé a fejem és sokáig így maradtam a tiszteletem jeléül. Mikor végleg eltűnt egy finom teleportálással, én is elindultam a kis ház felé. //Igen, ez így lesz jó és köszönöm a játékot, nagyon élveztem. //
| |
| | | Kain Namelyr Arany sárkány
Hozzászólások száma : 2045 Életkor : 743 Munkahely : A magam ura vagyok
Character sheet Nép: Sárkányok
| Tárgy: Re: Középvidék 2023-09-23, 7:30 pm | |
| *Az ősz színei még nem festették meg a fák leveleit. Mélyzöld színük azonban már jelzi, a tavasz életet hozó ideje régen elmúlt a nyár harsogó, erőteljes kora is a végét járja, s hamarosan eljön majd az elmúlás lassan fakuló ideje, mikor a fák levetik nyári, zöld ruhájukat, s a vadak téli bundára cserélik irhájukat. Az az idő már más lesz, mint a mostani. Arany testét csak rövid ideig használta, míg elejtette a vadat, s most, hogy a vadászat közepette kinézte a megfelelő erdősávot, mi kellően elrejti majd őt, míg elfogyasztja a prédát. A ropogó tűzön már sül a nyárson a vad, s a fekete mágus egy kidőlt fatörzsön ülve szívja magába az illatokat. Kopott, fekete kabátjában mindig van némi fűszer, hogy ha éppen úgy hozza a kedve, a nyers helyett sült-főtt húst fogyaszthasson, kedvére ízesítve azt. Nem mindig van ugyanis megfelelő fűszernövény a természet kínálatában. Természetesen nem hagyja magát védtelenül, a tűz és a hús illata elnyomhatja az esetleg a közelben ólálkodókat, s ő nem kíván kellemetlen meglepetést, így nem csupán a talajra, de még a fák lombjai közé is rejtett őrző bűbájt, hogy az esetleges hívatlan látogatókat időben jelezze. Bejárta a birodalom megmaradt területeit, még a sárkányok által uralt vidékekre is bemerészkedett, hátha nyomára bukkan azoknak, kiket korábban is keresett. Látta, hogyan formálják a Vadalanból érkező kék bőrűek Lanuria világát valamelyest saját képükre, s maga is tisztában van azzal, hogy a főpapnő, s a Birodalom megmaradt részei bizony jelenleg nem elég erősek ahhoz, hogy diktálhassanak az egész kontinensen. Risan talán keresi, ám még nem bukkant nyomára, s az arany sárkány jól érti a rejtőzködés művészetét. Tudja, hogyan lehet egy ősi sárkány elől rejtőzni. Most mégis, megpihen kicsit, bízva saját ügyességében, s a mágiában, mit nem csupán Enion magasaiban, hanem a Hajnal völgyének népétől is tanult. Fekete haja, mit ezúttal kiengedve hord, még jobban arcába omlik, amikor lehajol, hogy a keze ügyében tartott husánggal megpiszkálja kissé a tüzet. Ébenfekete szemeit szűkre húzza, hogy a tűz ne vakítsa el túlzottan, ha utána a késő délután lassan lemenő fényében szürkülő fák közé tekint éber pillantásával.*
_________________ "Egy kóbor álmodó. Ez vagyok én, messze szálldosó a mindenség tengerén."
| |
| | | Zuriel
Hozzászólások száma : 16 Munkahely : Kincsvadász
| Tárgy: Re: Középvidék 2024-01-20, 10:38 pm | |
| // i.sz. 715. évi küldetések 5. küldetés // *Kihúzva ülök a lovon. ~ Hát ez ilyen, első küldetés társam is van nyolc megtermett dalia, újoncok mint én. Na itt is van. - Ezt a levelet kell átadni Menionba, sürgősnek sürgős de ne hajtsátok ki a lovakat. Kíméljétek őket a háború nem kegyelmez senkinek. Úgy vigyázz rá mint a szemed fényére. *Elnevette magát, majd megfordult s távozott. Nézem a levelet. ~ Nagy forma az öreg, sörrel kezdeni a napot... Na mindegy vágjunk bele. *Ránézek a lovasokra egyenlőre csak forgolódunk, hosszú lesz az út lesz mit beszélgetni. Hát lassan lóra ültünk megindultunk. Lassacskán megtört a jég ahogy én is megtörtem a sort. - Na ne lovagoljunk ilyen szigorúan, merről valók vagytok? - Igazából környékbeli parasztok vagyunk, megélhetés háborúk, sárkányok elfek menekülő törpök. Jobb a békesség és úgy voltunk vele hogy jobb karddal a kézben meghalni mintsem csak úgy meghalni. - Barátom ez becsületes hozzá állás! Mesélnél nekem is ezekről? - Persze északon a sárkányok megtámadtak egy várost lidércekről is hallani a hegyek között. Itt folytonos a háború. Furia a sárkányok mondhatni anyja éppen valamelyes hatalmának határait növeli. Semmi esélyünk igazából azt mesélték sebezhetetlen. - Akkor mégis mi értelme ellenkezni velük? Ha egy lény sebezhetetlen az sokat elmond. - Ebben van valami, de ha tehetném megpróbálnám hogy leválasztja e a fejét a kardom. - Bátor fickónak tűnsz.- Néztem rá enyhe mosollyal. - Hallod Csöpi bátor vagyok. - Hallom Talpas... *Ránéztem a másik figurára lovon is látszott még egy fejjel tőlem nagyobb. - Én egy erdőből kerültem ide, ott éltem a szüleimmel, nem igazán van róla fogalmam mint mentek most a dolgok. - Majd mesélünk egyéb dolgunk sincs mint mesélni. * Lassan baktattunk keresztül izgalmak nélkül középvidéken s minél több információt kapni barátaimtól. // Déli dombság következik// | |
| | | Ajánlott tartalom
| Tárgy: Re: Középvidék | |
| |
| | | | Középvidék | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |
|