LANURIA
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

LANURIA

A sárkányok, nimfák és mágusok birodalma
 
Homehttp://newagelaGalleryKeresésRegisztrációBelépés

 

 Agare sivataga

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
SzerzőÜzenet
Vogon Beebebrox
Sötét elf
Vogon Beebebrox

Hozzászólások száma : 589
Életkor : 119
Munkahely : Rabszolgakereskedő

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-03-19, 11:24 am

A sötét elf büszkén kihúzta magát annak hallatára, hogy a zöld tünde már hallott a családjáról. Csak remélni tudta, hogy csupa jót. Viszont a hangulatán ez nem sokat változtatott, hiszen Lys -hasonlóan az eddigi ismerőseivel- nem volt hajlandó elárulnia a poént. De most volt jobb dolga, mint ezzel foglalkozni.
~Abban én is biztos vagyok, hogy nem történt semmi közöttünk, mert kizárt dolognak tartom, hogy valaha is lefeküdnénk. Tudom, hogy a legtöbb pasi rajongana a szép külsődért, te lány! De egész másmilyen nő lesz az, akit én majd ötszáz évesen keresni fogok. Magasabbak, erősebbek és... sokkal vörösebbek. Én meg jóval gazdagabb leszek, készen egy új életre.
Nem sokat törődött ezekkel, hiszen az egyik homokdomb mögött egy holtestet vettek észre. Gyorsan odarohant, hogy megvizsgálja. Még futás közben válaszolt a nő utolsó kérdésre.
-Arra emlékszem, hogy ez a nő ott volt. Azt hiszem egy falusi ünnepségen vettem részt. Ittam a boromat és ő még élt. Engem figyelt.
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
Lysanor Eweny

Hozzászólások száma : 556
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-03-28, 1:49 pm

*Amikor észrevették a halott nőt ő is gyorsítani kezdett. Nem értette, hogy mi történik, de, amint közelebb ért, és meglátta az arcát és még Vogon válasza is érdekessé tette a helyzetet.*
- Azt mondod téged figyelt? Én pedig az erdőben mentem éppen és olyan érzésem volt, mintha követnének és hátranéztem a és ott volt ez a nő. És milyen meglepő figyelt engem is!
* Lehajolt a nőhöz és próbálta kideríteni honnan szivárog a vér. Nem akart hozzáérni és elmozdítani a holttestet. Így viszont nem sokra ment. De az is kérdés, hogy öngyilkos lett e vagy valaki megölte.*
- Vogon! Szerinted öngyilkos lett?
* Tette fel a kérdést, hiszen ő lehet megmozgatja a testet. Olyan furcsa érzése volt még mindig, mintha figyelnék őket.*
- Te is érzed Vogon? Mintha valaki figyelne...
*Mondta halkan és körül nézett, de nem látott senkit. A sivatag meleg, fülledt levegője kezdte kicsit elálmosítani.*

_________________
Agare sivataga - Page 3 Ni94ysxz2pl1lph9n2
Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Vogon Beebebrox
Sötét elf
Vogon Beebebrox

Hozzászólások száma : 589
Életkor : 119
Munkahely : Rabszolgakereskedő

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-03-31, 12:20 pm

A magát mágia nélküli elfnek tartó megdöbbent azon, amit hallott. A halott nő összeköti mind a kettejük életét abban a pillanatban, amikor a filmszakadás megtörtént...
~Ez megnyugtató abból az egy szempontból, hogy a bűnös ezek szerint már halott. Az összes többi szempont szerint az aggasztó igen udvarias kifejezés az érzésekre.
*Nem volt sok idejük merengeni a múlton, össze kell szedni mindent, amivel kikerülhetnek a homok sivatagból és utána ki kell találniuk, hogy merre fognak menni. Mert a céltalan botorkálásnak nem sok értelme van, teljesen mindegy, hány dűnét másznak meg, ha csak körbe-körbe járnak.
A hulla átkutatása épp az volt, amit ő a lehetőségek összeszedésének fogalmazott meg magában. Így elég gyorsan bele is túrt a zsebébe, ahol egy térkép volt.
-Érdekes. Ezt már láttam valahol. -leült gondolkodni és erősen törte a fejét. Valakirij és Raman ugrott be, de elég gyorsan meggyőzte magát, hogy ez nem a Nyugati-szegletet és Sendelt ábrázoló rajz.- Várj! Volt egy ilyesmi... Egy térkép volt a táncverseny fődíja a faluban. Le akartam másolni, de valami miatt nem emlékszem, hogy megtettem volna... -zavartan a fehér hajú elfre nézett- Vagyis a legvalószínűbb, hogy a gazdáját meg szerettem volna kérni, hogy lemásolhassam... Csak nem tudom, mi lett a vége... Sosem másolnám le engedély nélkül. -mondta mosolyogva.
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
Lysanor Eweny

Hozzászólások száma : 556
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-04-01, 2:42 pm

- Hm!! Felettébb különös. Éppen egy térképet követtem az erdőben, mert ott találtam az utam során. De aztán figyelt ez a nő közben, és egyszer csak itt termettem.
*Mondta csodálkozva és folytatta.*
- Nos! A kérdés az, hogy merre tovább? Kéne keresni valami jelet, ami megmutatja merre kell mennünk. lehet valami dimenziós körbe léptünk be. Nem lehet tudni. Van ötleted?
* Nézett kérdőn a férfira és utána körülnézett. Egy fénylő valamit vett észre távolabb. oda is futott és felvette azt. Egy szikrázó, fehér, sokoldalú kő volt. Nem volt meleg, de ugyanakkor hideg sem. Visszament vele Vogonhoz.*
- Nézd! Ezt találtam. Valószínűleg a nő eldobhatta halála előtt, mert láttam csúszás nyomot a kőnél. Érdekes. vajon mi célt szolgál?
*Kicsit összeráncolta szemöldökét.*
- Nem tetszik ez nekem. Lehet, hogy volt botja a nőnek? Emlékszel? Mert te akkor jobban szemügyre tudtad venni. Olyan, mintha egy varázstudó botjából esett volna ki.

_________________
Agare sivataga - Page 3 Ni94ysxz2pl1lph9n2
Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Vogon Beebebrox
Sötét elf
Vogon Beebebrox

Hozzászólások száma : 589
Életkor : 119
Munkahely : Rabszolgakereskedő

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-04-01, 6:10 pm

A Beebebroxban megerősödött a gyanú, hogy az elf társával túl különös egybeesések folytán kerültek ugyan abba a különös helyzetbe. Gondolkodott azon, mi lehet a célja ennek az egész tervnek, mert ha meg akarta volna valaki ölni, akkor azt méreggel, halálos átokkal és jó pár egyéb módon megtehette volna úgy, hogy akár soha ki nem derül a személye. Ha meg csak tréfának szánta valaki, akkor sokkal „tréfásabb” lett volna kicserélni a lelküket és a jóval gyöngébb női testben törte volna be az orrát annak, aki kitalálta ezt...
De most a szervezője meghalt, szerencsére, már csak rá kell jönnie, hogy miféle tervet buktatott meg a korai halállal.
- Nos! A kérdés az, hogy merre tovább? Kéne keresni valami jelet, ami megmutatja merre kell mennünk. lehet valami dimenziós körbe léptünk be. Nem lehet tudni. Van ötleted?
-Te! Elsga nevét említette már Stefi néni. Ő régen tudta is, hogy hol van... De a mesében nem mondta el pontosan az oda vezető utat. Elég gyakran emlegetett név... te nem tudod véletlenül, hogy juthatunk el oda? -így is hosszan és részletesen mondta el, amit tudott. Vogon nem érzett külön késztetést arra, hogy olyan részletekkel húzza el a felfedezését, hogy Stefi néni régen az Elsgaból elmenekült Lumel ház tagja volt, meg olyanokkal sem, hogy a mese alatt a többi gyerek mellett ő is kérdezgette a helyet, de a jó öreg Stefán bácsi felesége sosem akarta elhúzni a mesét hosszan az ilyen apró részletekkel- Azt írja, hogy tőle északra lesz ez a karóra tűzött állati koponya. Nyugatra tőle valami kút vagy annak emléke... Nem tudom elsőre megmondani, milyen távol van a kihalt várostól, de ennek a háromszög közepén van valahol egy X. -felnézett a térképolvasásból- Szerinted mi lehet az X helyén? Volt erről valami legenda?
*Ekkor vette észre, hogy a nő nem is figyel rá, hanem valamit matat a homokban. Egy fénylő valamit dobott oda neki, ami nem volt a legszimpatikusabb, mert hát fénylett.
- Nézd! Ezt találtam. Valószínűleg a nő eldobhatta halála előtt, mert láttam csúszás nyomot a kőnél. Érdekes. vajon mi célt szolgál? Nem tetszik ez nekem. Lehet, hogy volt botja a nőnek? Emlékszel? Mert te akkor jobban szemügyre tudtad venni. Olyan, mintha egy varázstudó botjából esett volna ki.
*Alaposan szemügyre vette a furcsa tárgyat és úgy döntött, jobb minél hamarabb utána járni a dolognak. Beletúrt a hulla zsebeibe ott, ahol még nem végzett az átkutatással. Hamarosan egy kulacs víz került elő a meleg ellenére rajta lévő hosszú bőrkabát alól, három pénzérme, ami biztosan soha nem volt hivatalos a kontinensen, talán valami más világ üthette...
-Meg is van. Van egy botja. -oda dobta a többi talált tárggyal a térkép kivételével Lysnek- Ha össze tudod rakni, akkor szerintem nálad hasznosabb lesz. Én a kardomban bízom. A nagyapám egyszer úgy hívta az ilyet, hogy Bone. Nem tudom, miért van értelme elnevezni. Nekem egy varázspálca attól varázspálca, hogy mágikus. Ami meg nem az, az meg nem varázspálca. Kár tovább bonyolítani.
*Remélte, hogy össze tudja rakni, mert bár az ő varázstalanságán nem segít semmi, viszont komolyan segítheti őt még a mágikus tudásával a tünde társa...
Most nagyon jól jönne egy komoly segítség.
Vissza az elejére Go down
Lysanor Eweny
Zöld elf
Lysanor Eweny

Hozzászólások száma : 556
Munkahely : néha akad..

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-04-08, 8:25 am

*Komolyan hallgatta végig Vogon beszámolóját, aztán leült a homokba, miközben megitta a maradék vizét. Mire ráeszmélt nagyon mérges lett magára.*
- Nos! Ez mind jó, amit elmondtál, de én ezekről nem hallottam. Ami olyan viszont jobban aggaszt, hogy megittam a maradék vizet, amit idedobtál, tehát kell még víz, mert én olyan szomjas vagyok, hogy azt nem tudom elmondani. Mintha valami szipolyozná kifelé belőlem a nedvességet és csak innom és innom kéne. Nagyon nem tetszik ez nekem. Te nem érzed?
* Érdeklődött, hiszen, ha ketten is így vannak ezzel sürgősen kell cselekedni. Aztán fogta a botot és elkezdett vele ügyeskedni. Nem tartott sokáig visszahelyezni a követ a helyre.*
- Kész is van!
* Mondta büszkén és felállt.*
- Keresni kéne valami élőlényt. Úgy értem növényt. Egy fa lenne a legideálisabb, talán abból a bot segítségével tudok vizet nyerni. De, itt kötve hiszem, hogy akad ilyesmi. Vagy lehet? Szerinted merre menjünk most?
kérdezősködött, mert őt most jobban izgatta az, hogy igyon, legyen elég és ki is jusson.*
- Javaslom keressük meg azt a kihalt várost, de gyorsan. Lehet a kútból tudunk vizet szerezni, vagy ott van valami és az X helyén? Talán ott tudunk kijutni innen.
*Mondta és elindult a térkép irányába. Remélte, hogy Vogon követni fogja, hiszen egyedül alig, ha ki fog jutni.*

_________________
Agare sivataga - Page 3 Ni94ysxz2pl1lph9n2
Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!


A karakter dala
Vissza az elejére Go down
Vogon Beebebrox
Sötét elf
Vogon Beebebrox

Hozzászólások száma : 589
Életkor : 119
Munkahely : Rabszolgakereskedő

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2014-04-08, 1:56 pm

Lys nagyon ügyesen rakta össze a bot darabkáit, viszont Vogont meglepte, hogy kell egy növény neki... A barna köpenyesek nem finomkodnak, mindent izomból oldanak meg. Nem kombinálják, hogy honnan jöjjön a víz, egyszerűen csak a földből, légyen az bármilyen anyagú!
Viszont ő sem tartotta bölcs döntésnek, hogy minden víz elfogyott a társánál. Az övét nem adta oda, így is nagy szívességet tett azzal, hogy a talált kincseket nem sajátította ki. Ha úgy vesszük, legalább a víz fele őt illette volna meg, de a lány tényleg ki lehetett száradva.
Levette a kabátot is a hulláról és a többi ruháját is kezdte leszedni róla. Nem biztos, hogy ebben a forróságban nagy haszna lesz a hosszú, barna bőrruhának, de akkor is magával akarta vinni. És nem fogja megosztani a még élő elf lánnyal. Ez is csak uszadék számára, ahogy a többi gazdátlan holmi. Ahogy a pamutot is bújtatta ki a karjából egy különös dolgot vett észre hirtelen. A halott nő meztelen hátát szürke szőr borította. Meglepte a tündét, hiszen az arca napbarnított volt, de jele sem látszott, hogy sötét elf lenne. Hirtelen eszébe jutott valami gyerekkorából.
-Te, Lys! Nincs neked lázad? -csak most foglalkozott komolyabban a nő panaszával a szomjúságról. A hulla világos zöld szemei azt sugallták neki, hogy lombtünde lehet, még ha erősen kevert is a vére első ránézésre. Most, hogy rájött, mitől vegyülnek az alfajok jegyei ennyire, meg kellett győződnie, hogy nem az van-e mögötte, amit hirtelen sejteni vélt. Oda sétált a zöld elfhez és a homlokára tette a tenyerét.
-Istenek! Hiszen olyan hideg vagy, mint a jég! Ez nem természetes szomjúság. -leült vele szembe és elővette azt a könyvet, amit anyja házából hozott el még a 100. szülinapja után. Ritkán veszi hasznát, de most talán mind a kettejük életét megmenti- Itt ni, van egy leírás. Ez egy lény megidézése varázslat, de van egy rész benne, ahol szó szerint azt kell mondani, mint a szomjúság átok és utána annak a megtörése. Nem kell az árnyékból megidézned a lényt, szerintem te is ki tudod mondani ezt a törő igét. -az egyik oldalon megállt a lapozással és két pontra tette rá a jobb, illetve a bal mutatóujját- E között a két pont között te hogyan olvasnád ki? -kérdezte kérdő tekintettel.
*A könyvben ezekben a sorokban a következő állt: „Esse oportet ut vivas, non vivere ut edas.” Nem tudni, hogy sikerült-e. Ha nem, Lys megpróbálhatja a teljes varázslatot átolvasni és végig mondani, ami egy árnyékot látható, de anyagtalan alakká növeszt, aki képes lesz többek között a rajta lévő rontást is megtörni. Ha sikerül csak a fenti egy mondattal, akkor sem múlik el teljesen a szomjúsága, jelentős víz mennyiséget veszített. Viszont a bűbáj már nem okoz több gondot, kibírja egy ideig.
Ezzel elindultak abba az irányba, amit Esgalnak véltek. Több óra gyaloglást követően, ahol Vogon szemébe repült egy hatalmas bogár, amit olyan balszerencsés módon csapott le és kent szét, hogy alig tudta kitisztítani a látását, rendszeres botladozásait végül az zárta le, hogy egyik ilyen alkalommal beszakadt alatta a homok talaj és fájó marás tudatta vele, hogy egy sivatagi kígyó fészkére lépett épp rá.
-Áááá... Az élőlényed már megvan, épp annak örülök. -mondta komoly tekintettel, majd elővette a tőrét az övéből és levágta a hüllő fejét.- Tessék, ihatsz előttem egy kicsit a véréből. El kell látnom a sebemet. -Megpróbálta kiszívni a sebből a mérget, amennyire csak tudta. A hullától elvett egyik pamut ruhadarabot szétszaggatta és szorító kötést kötött a lábára.
-Azt hiszem itt kell hagynod. Ha minden igaz, balszerencse átkot is küldött ránk az a ringyó. Most már talán ki jutsz élve, de én csak visszatartanálak. -mondta mélyen a szemeibe nézve. Meggyőződésévé vált, hogy nem Ritalea keze miatt történt sorozatban ilyen szörnyűség vele, de még csak nem is Eclair felett hatalmasodott el az átok. Ezt annál is jobban hitte, mert ahogy a kígyó belemart, eszébe jutott az, hogy ki ölhette meg a csajt. De ezt nem árulta el még Lysanornak, mert számára is hihetetlennek tűnt, hogy képes lenne varázsolni.

/"Esse oportet ut vivas, non vivere ut edas." -latin közmondás
Azért eszünk, hogy éljünk, nem azért élünk, hogy együnk./
Vissza az elejére Go down
Shuga
Barnaköpenyes
Shuga

Hozzászólások száma : 772
Életkor : 41

Character sheet
Nép: Mágusok
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2016-05-06, 6:43 pm

//2. küldetés – Sivatagi rejtély//

Fekszem, de miért? Fekszem és a szemem is csukva van, a kérdés még mindig ugyan az, miért? Fekszem, a szemem csukva, a testem viszonylag sértetlennek érzem, noha egyelőre nem nyitnám ki a szemem. És a kérdés is foglalkoztat miért? Kényelmesen fekszem, még mindig behunyt szemmel, a kérdés is tök ugyan az, viszont most már csatolok hozzá egy újabb megválaszolandó kérdést a miért mellé a hogyan-t és a mikor-t (tudom ez két kérdés, de legalább gondolkodni még tudok).
Elhatározásra jutottam, ideje befejezni a fekvést, és a csukott szemezést, egyrészt mert halvány sejtelmem sincs, hol vagyok.
Kezdetnek felállok, szemem még mindig csukva, kezem alatt homok folyik át, ami arra utal, hogy a sivatagban vagyok. Nagyszerű ideje kinyitni a szemem, de valahogy túlforró a fény, ami az arcom éri így már tutira veszem a sivatagot, de a kérdés még áll.
- MIÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉRT - Üvöltöm bele a napsütötte sivatagba immár nyitott szemmel és nulla lelkesedéssel a válaszra várva, na persze de kitől várok én választ, max magamtól, de én nem vagyok, jó társalgási partner pláne mivel a bőrtömlőm már csak félig van, ami sokkal égetőbb kérdést tesz a miért elé. Ellenőrzöm a felszerelésem és nagyon úgy tűnik minden meg van, ergo nem raboltak ki.
- Ne légy hülye, ha kiraboltak volna vagy hulla, vagy rabszolga lennél valami elcseszett városban.
- Befognád? Na meg mintha te hagynád. – Teszem fel a kérdést magamnak immár ingerültebben, remek már hallucinálok is, veszem észre.
- Még a végén itt halok meg.
- Miért halnál meg? Korábban mintha mást mondtál volna. Esetleg hazudtál a dologról?
Szögezem neki a kérdést, amire bősz kuss a válasz. Én korán örömködtem azon, hogy befogta végre. Hát nem tette.
- Még valakit meg kéne találnod nem? - Lépek magam mellé, pontosabban a hallucinációm lép elém.
- Az önsajnálat nem egészséges lépj, túl rajta a kereskedő fia még mindig egyedül van és rád vár.
- Had várjon, először magamat kell megmentenem, aztán jöhet mindenki más, szóval fogd be
- Hű de kemények lettünk hirtelen, te nyomoronc légy tisztában vele hogy én te vagyok, szóval pontosan tudom mikor és mire gondolsz, és amíg én itt vagyok legalább nem unatkozol
Néha nagyon meg tudnám verni magam, de igaza van, nem sirathatom a nem létező méltóságomat. Ideje előkaparni a kereskedő fiát. Előveszem az előző este készített tájolót, ami megmutatja merre is van. Pofátlanabbik felem, naná, belehajol a tájolóba és megjegyzi.
- No ez nincs is olyan messze ha jól látom arra a sivatag széle van szóval csak oda juss el te hős
- Befognád végre, ha kérhetem? Mivel elém hajolsz, így nem látom, szóval húzd, arrébb a hallucinációd seggét mielőtt megöllek.
Mintha meg is tudnám ölni a fene a pofáját. Iszom újra a tömlőből, és elindulok a gyerek felé. Pár óra séta után elértem végre az szélét addig sajnos kénytelen voltam hallgatni ezt botfülű alig bárdot, de amint oda értem, egyszer csak eltűnt, és hangokat hallottam.
- Ha estig nem adja, át a pénzt az a kufár eladjuk a fattyát rabszolgának és megsarcoljuk ő uraságát!
Nevetett fel és egy mellette levő zsákba rúgott. Csendesen előhúztam a kardomat majd megszámoltam hány rablóval is kell számolnom, egyelőre két embert látok, de nem kizárt, hogy rejtőzik még valahol egy két társuk, a fa alatt három kikötött lovat látok így esélyes a harmadik jelenléte is.. Oda lopakodtam a közelükbe, a nap erősen tűzött, de itt már fütyültem rá csak arra koncentráltam, hogy a rablók megkapják, amit érdemelnek. Hangosan nevetve beszélgetek és italoztak, elég valószínűtlenre vették, hogy bárki megtalálhatja őket, pechjük van. A nekem háttal ülő rabló azt se tudta mi történik vele, amikor lesújtottam rá, abban a pillanatban holtan dőlt el, kezéből a vizes tömlő a földre csurgott és jól mutatta, hogy víz helyett bor volt a tömlőbe, de a talaj gyorsan felszívta a vérével egyetemben. A másik felugrott és fegyvert rántott
- Meghalsz kutya!
Kiáltással nekem rontott az első két támadását védenem kellet és hátrálásra kényszerített. A következő csapására nem került sor, mert megakasztottam a támadását, és a lábammal kihúztam az ö elől levő lábát, ezzel megakasztva a rohamát. Elesett, ugyan de sikerült kitérnie támadásom elől. Majd tört rántott, és így már két fegyverrel harcolt ellenem, ami érdekes azt hitte előnyben van velem szemben, de sajnos esélyese volt támadni. Kardomat két kézre fogtam és egy erős csapással lecsaptam rá. Ezt egy kereszthárítással védte, ugyan de a kardja pengéje megadta magát. A pillanatnyi zavart kihasználva könyökkel arcon ütöttem, de ő is kihasználta a helyzetet és a tőrt igyekezett belém állítani. Az ütésem földre kényszerítette és a tőrét bennem hagyta, immár fegyvertelenül nézett rám, vajon mit láthatott a szememben, mert tiszta rémület ült ki az arcára. Szemem elnehezedett egy pillanatra és mire magamhoz tértem a rabló holtan feküdt előttem. A túlélő társa buzgó imádságba fogott Ritalea-hoz és remélte, hogy nem veszem őt észre. Mellettem én álltam nem kevésbé kaján vigyorral az arcán, és koránt sem tetszett, amit láttam, mert a piszok rám kacsintott és beleszállt a frissen feltámadt homokviharba az oázis szélén. A rabló bőszen imádkozott és valami sivatagi szellemet, démont, dzsinnt? Emlegetett, arcán rémület ült ki, amikor megpöccintettem a kardal, ami értéke volt mindent kipakolt csak ne öljem meg könyörgött, bármit beismer, csak hagyjam életbe. Jobb ötletem nem lévén megkötöztem és lefegyvereztem és behúztam a fák közé, hogy ne tépje darabokra a homokvihar. A fiút kihúztam a zsákból, megitattam és enni is adtam neki. Estére a homokvihar is elülő félben volt, de furán vidám hangok hallatszottak a viharból, ami az ifjút és el rablóját buzgó imádkozásra késztette, én csípőre tett kézzel küldtem el vidám hallucinációm a pokolba. Aki egy pillanatra kilépett a viharból meghajolt felém, no persze semmi tiszteletteljesség csak az én gunyoros stílusom köszönt vissza. Na, ez se kellett szegény rabló már mögöttem sírt, hogy meg fogunk halni a sivatag démona elemészt minket. Igaz lehetett valami a dologban, mert a két holtest eltűnt, no de semmi vész meghajoltam én is felé, mire beleveszett végre a viharba és az el is ült mintha csak ő tartotta volna fent a vihart. Utunk eseménytelenül zajlott hazafelé.


A hozzászólást Shuga összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2019-11-28, 2:49 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Loara
Vér elf
Loara

Hozzászólások száma : 46
Munkahely : Majd lesz

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2017-01-11, 12:33 am

//Januári 2. küldetés - Sivatagi rejtély//

Hangos szűkölés... egy kissé nedves orr bökdös... pokoli fejzúgás... magamnál vagyok, és a hátamon fekszem.
Ahogy kinyitottam...volna a szemem, éles fény csapott le rám, így arcom elé kapom bal kezem, hogy ne vakítson meg percekre a fény. S ha még az lett volna a legnagyobb bajom. Ahogy az agyam szép sorjában minden érzékszervem használhatóvá tettem, éreztem, hogy forrósodik alattam a helyzet. És ezt tessék szó szerint érteni. Jobbom forró homokba túrt ahogy talpra álltam, s szemem is hozzá szokott végre a vakító tájhoz. Fernir idegesen járt fel-alá körülöttem, amit meg is értettem, hiszen érzékeny mancsait égette a foró homok és bundája sem erre a környezetre van kitalálva.
Gyors felmérést tartottam felszerelésemközt. Mindenem rendben találtam, a tőr, a kard, még az íjam is meg volt. Tárcám rendben, tömlőmben is van még folyadék, de ha sokáig egy helyben ácsorgok az nem tesz jót egyikünknek sem.
-Remélem ez nem valami ízetlen tréfa! - dohogok - Mert ha igen, a kitalálója megnézheti majd magát, van jobb dolgom is annál, hogy ilyen helyekről való kijutással töltsem az időm. - morogtam tovább, s közben elindulok, utiköpenyem csukjáját fejembe húzva. Jó, meglehet fohoztam ezzel a hőguta esélyeim, ám napszúrást már nem kapok. Fernir szaporázott mellettem, sűrűn lihegve, hogy ne hevüljön túl a szervezete.
Sivatagból nem bővelkedünk a kontinensen, ám mivel nyugatnak tartottam és a Kietlen pusztát rég elhagytam, nincs más, mint hogy Agare sivatagba csöppentem, ám ez volt az egyetlen hely, ahová semmi pénzért nem tettem volna be a lábam.
Már pedig két fő okból. Egy: itt, minden ép elméjű teremtmény tudja, semmi nem él meg azóta, hogy fel lett égetve a terület. Kettő: az előbb említett okokból kifolyólag még egy sárkány sem marad itt meg, nemhogy a fivérem, ergo az itt folytatott keresgélésem hiábavaló volna.
-Csak fogjam a kezem közém azt, aki... - a mondat másik felét már nem tudtam befejezni, mert eltűnt a lábam alól a bucka amelyen épp felbaktattam s hangos puffanással értem földet az aljában, jelentős mennyiségű homokkal a hajamban, felső és alsó ruházatom első védvonalában, csizmámban, de még az alkarvédőim alatt is.
-Ragyogó. - húzom el a szám mialatt farkasom mellém csúszkál.  Kevés az árnyék a bucka aljában is, így kirázom magamból a lehető legtöbb port és homokot és tovább indulunk.
Vissza az elejére Go down
Loara
Vér elf
Loara

Hozzászólások száma : 46
Munkahely : Majd lesz

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2017-01-11, 1:06 am

//Januári 2. küldetés - Sivatagi rejtély//

Több órányi gyaloglás után megálltunk egy kis pihenőre és Fernirnek adtam egy kis vizet; jómagam úgy határoztam még bírom folyadék nélkül.
A szél feltámadt, de vajmi keveset, sőt, semmit nem segített rajtunk, mert száraz és forró volt. Kezdeti dühöm elpárolgott már, így ahogy elnéztem a látóhatár felett és néztem a hőhullámok verte táncokat, s jelenéseket, amelyek alig tartottak néhány pillanatig, eszembe jutott valami.
-Hogy ez nem jutott előbb eszembe! - kiáltottam fel ujjongva, miközben farkasom arckifejezéséből azt kellett levonjam, hogy szerinte beleőrültem ebbe a hőségbe. Ám most mit sem törődve ezzel, felpattantam, és kerestem egy vízszintes területet, ami nem volt nehéz, mert a szél elhordott körülünk minden buckát az imént.
Ahogy megállok egyhelyben, azonnal ömleni kezd rólam a veríték, de éppen nem törődöm vele, majd, amikor kiérünk innen, kitisztítom.
-Könyörgöm, ne éppen most delelj! - eresztettem el egy gyors fohászt a Nap felé, ahogy lepillantottam a homokra. És úgy néz ki, valamelyik istenség épp jó kedvében van, mert nem pontosan magam alatt áll az árnyékom. Mivel rengeteg időt gyalogoltam, az árnyékom mutatja a keleti irányt, hisz a Nap mindenbizonnyal lenyugvóban van.
Tehát innentől nincs más dolgom, csak az árnyékom követni és a Napot pontosan a hátam mögött tudni.
Ragyogó arccal pillantok Fernirre, aki, azt hittem tűkön ülve vár, ám épp elfoglalta magát, egy idő közben felszínre került csontváz közelebbi vizsgálatával... brrr...
-Azt hagyd! Indulunk. - mire egy enyhe farok libbentés volt a reakciója, s utánam eredt.
Vissza az elejére Go down
Loara
Vér elf
Loara

Hozzászólások száma : 46
Munkahely : Majd lesz

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2017-01-11, 3:02 am

//Januári 2. küldetés - Sivatagi rejtély//

Pechemre sötétedéskor is még a homokot róttuk kettesben. A levegő hőmérséklete folyamatos hűlésbe kezdett, amit annyira nem vett egyikünk sem rossz néven, ám tudom nagyon jól, hogy ez a lehűlés fog még fokozódni, amit talán kibírunk, ha összebújunk.
-Mondjuk annak jobban örülnék, ha valaki olyanba ütköznénk, aki ismeri a járást. - jegyzem meg fennhangon, bár tisztában vagyok azzal, hogy válaszra nem igazán számíthatok.
Miközben megmászunk egy buckát, Fernir egyszerre csak izgatott lett, felrohant a tetejére és minden idegszálával megfeszülve egy irányba nézett. MIre felérek mellé, már én is látom, amit ő megérzett.
Kis tábortűz mellett egy alakot pillantottam meg, a szél a füstöt felénk fújta. Mivel egyedüli alak volt, hát odamentünk hozzá. Fekete köpenybe burkolódzott, ráncos öreg anyó látványa fogadott bennünket, ahogy odaértünk.
-Benneteket, mi szél sodort ide? - tekint fel ránk, s a tűz, ahogy megvilágítja arcát, méginkább öregnek hat, már-már évezredesnek.
-Őszintén megvallom, fogalmam sincs, hogyan kerültünk a sivatagba. Itt tértem magamhoz, egész álló nap a kiutat kerestük. - adok választ kérdésére röviden ám tömören - Ön mit csinál itt egyedül? - teszem fel én is kérdésem.
-Hosszú utat tettetek meg, - érkezik az anyó felől a válasz - pihennetek kell. Harapjatok valamit. - s ruhája alól szárított húst és friss gyümölcsöket húz elő, ám választ a kérdésemre nem kapok, s szemei is furcsán titokzatosan fénylenek.
Vissza az elejére Go down
Loara
Vér elf
Loara

Hozzászólások száma : 46
Munkahely : Majd lesz

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2017-01-11, 3:50 am

//Januári 2. küldetés - Sivatagi rejtély//

Mégis mikor nyomott el az álom? Meddig lehettem ébren? Fogalmam sem volt, ám amikor pirkadni kezdett az anyónak hűlt helyét találom. De még a tűz hamvai is szőröstül-bőröstül eltűntek.
-Na szépen vagyunk. Ki gondolta volna, hogy estefelé tréfál meg minket a délibáb. - vakarom a fejem értetlenül, mert a gyomrom viszont egyáltalán nem korog és Fernir is elégedettnek tűnik.
Ám menni kell tovább, hisz a Nap kelőben, most szembe kell menjünk vele, ha tartani akarjuk az irányt. Ezúttal szaporábban haladunk, ám igyekszünk a legkevesebb fölösleges energiát pazarolni.
Delelőn járt a nap, amikor megálltunk inni. Sajnos nem csak a mi fogyasztásunk csappantotta meg a tömlő tartalmát, hanem arra a szomorú tényállásra jutottam, hogy a dugó nem zár jól, minek következtében párolog a hőség hatására a folyadékunk. Sietnem kell, ha mindkettőnket ki akarom innen élve juttatni.
Ekkor hozott hangokat a szél. Humán hangok voltak, viszont mivel szemből érkeztek és legalább egy homok bucka volt közöttünk, ismételten megmászhattuk az előttünk tornyosuló óriást. Fent igencsak ki kellett meresszem a szemem, hogy észre vehessem a három dűnével odébb civakodó alakokat. Hányan lehetnek, azt képtelen vagyok ebből a távból meghatározni a hőhullámok játéka miatt. Egyelőre az óvatos megközelítést helyeztem előtérbe.
Ahogy a hozzájuk legközelebbi bucka aljához értem, lassítok a tempón, s jelzek Fernirnek is, hogy így tegyen, hisz már erősödnek a civakodók hanjgai.
Három férfi. És egy nő, aki sír. Különös lehetne...Ám nincs béke idő és a hely sem különösen nyugtató.
Ahogy kitekintek a bucka mögül, két magas, tagbaszakadt és egy nyurgább, ám erős fizikumú ember férfit látok, illetve a homokban a vékony, fáradt ember nőt. Bár közelebb van még a leányhoz korban, mint a nőhöz.
-Enyim lesz, én viszem! - lóbálja ütött, kopott buzogányát az egyik magas. Eddig azt gondoltam, minden emberben van igény az ápoltságra. Ahogy erre a két magasra nézek, sajnos ki kell ábránduljak.
-Szemed, kezed levedd róla! Enyim lösz! Nem kő' elanni'! - Ripakodik rá a másik, nála nem látok fegyvert. És újabb információval szolgáltak nekem: rabszolgának, vagy örömlánynak hozták valahonnan a leányt.
-Elég legyen üresfejű banda! - dobbant a nyurga, aki mindenbizonnyal a bandácska vezetője - Az üzlet még az elrablása előtt megköttetett. Amelyikteknek továbbra is kifogása van ellene az megnézheti közelről a kardom hegyét!
Mi tagadás, csakugyan látok nála egy rövid kardot. Fernir türelmetlen. A lányon sem látszik, hogy valami földműves családból való.
A nyílvesszőt a helyére teszem, s már repül is és a fegyvertelen magas koponyájának hátsó része állítja már csak meg. A meglepetéstől kiguvadtak ugyan szemei, de mást már nemigen tudott tenni, csupán összeroskadt. Fernirt a lányhoz irányítom, mivel a nyurgának volna annyi esze, hogy vele kényszerítsen megadásra.
Én pedig kezelésbe vehetem a másik kettőt. A sebet gyorsan vágom bal kézfejemen, és török is előre, jobbomban rövid kardommal.
Vissza az elejére Go down
Loara
Vér elf
Loara

Hozzászólások száma : 46
Munkahely : Majd lesz

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2017-01-11, 4:59 am

//Januári 2. küldetés - Sivatagi rejtély//

-"Segítő alakod öltsd fel, ártó pengéket tarts fel!" - mormolom futtomban, érzem a jól ismert bizsergést, ahogy vérem ismét formát ölt, s mire a férfiak elé érek, egy csinos véremből készült kispajzs áll a bal kezem rendelkezésére.
Ami el is kél, mert a még életben maradt tagbaszakadt alak, artikulálatlan üvöltéssel ugrik felém buzogányával. Ám az mit sem ért a varázspajzs ellen. Gondolom ő azt hitte, hogy össze fogja törni, hisz valami szilárd anyaggal van dolga, viszont sajnos nem így történt. Az erő, amivel ütött, valóban hatalmas volt, ám a vérem egyáltalán nem kristályosodott ki, inkább egy rugalmas anyaggá vált, amely felfogta az ütés jelentős részét.
Egy kissé ugyan beleremegett a csontom, de nem rettentett meg, s amíg ő bugyuta, értetlen arckifejezéssel szemléli buzogányát pajzsomon, addig én egy gyors és szabályos, alulról felfelé indított vágással megfosztom látásától. Óbégatva kapott az arcához.
-'Em látok! 'Em látok! Megvakított a nőszemély! - sopánkodott - Hun vagy?! Fejed veszem! - lóbálja a buzogányt a semmibe.
-Maradj már, te szerencsétlen! - rivall rá a nyurga - Majd én végzek vele.
Gyorsabban mozgott, mint amire számítottam tőle. Az első három csapását felfogtam a pajzzsal, a negyediket is sikerült felfogni, ám most nem vártam meg, amíg ő emeli a kardot, hanem azonnal el is lököm, s egy egyenes szúrást kap a bal vállába. Egyszerű vászoningje úgy hasadt, mintha arra teremtették volna. Tajtékozva feszül ismét nekem, most nem vág, hanem ő is szúr, hátha azzal megadja magát a pajzsom, ám csalódnia kellett ismét. Nem csak a támadását hatástalanítottam, hanem végig is vágom mélyen a jobb karját, melyben a kardot tartja, egész a mellkasa közepéig.
Most már csak hörögve bámul rám, szorítja magához vérző végtagját.
Ezekkel nincs már több gond.
-"Bevégeztük, elég legyen, használatod megszűntetem." - oldom fel a varázslatot, mire a vérem egy csapásra visszaáramlik a testembe. Ennek láttán a nyurgán pánik uralkodik el és kúszva távolodik közelemből.
A veszély elmúltával...vagy inkább távoztával lenne helyesebb a kifejezés, a leányhoz lépkedek, aki halálraváltan személi a fölé tornyosuló farkast.
-Megsebesültél? - kérdezem tőle.
-Nem, jól vagyok. - kapom a választ.
-Tudsz járni? Honnan kerülsz ide? - folytatom a forróságban a faggatását.
-Azt hiszem igen. Apámék karavánjával utaztam a sivatag peremén, amikor ezek nem messze ide, elraboltak.
-Emlékszel, merre jöttetek? Mert mi úgy eltévedtünk, hogy annál jobban nem is lehetne, s örömmel venném, ha kikalauzolnál innen bennünket. - kérdeztem tőle, mert már erőteljesen zavart az álandó forróság körülöttem és biztos voltam benne, hogy Fernir is ugyan így van vele.
-Persze, ezer örömmel! Azok után, hogy megmentetted az életem és a jövőmet, ez a legkevesebb, amit tehetek érted... - a farkasra pillantott - vagyis értetek.
Nem sokáig talpaltunk már, mire feltűntek az első zöld foltok, s vele a jajveszékelő karaván is. Jóllehet az első pillanatokban nem igazán nézték jó szemmel Fernir jelenlétét, ám az elveszett kisasszony megkerülte hamar helyre hozta mindenki kedvét. Kaptunk egy hátizsáknyi elemózsiát, Fernir pedig fellefetyelt négy nagy vödör vizet.
Csak hosszas hálálkodások után tudtunk ismét úrta kelni, ám szigorúan csak távolodni voltam hajlandó a sivatagtól.
Vissza az elejére Go down
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:50 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (1. rész)

A sivatag… Legendák és mítoszok otthona. És emlékeké… S ki eléri a sivatag szívét, részese lesz a történetének, amelyet ritkán mondhat el ő maga.

Mert a sivatag kegyetlen, hívogató és csalóka, s ha megkaparint egy-egy élő és lélegző lényt, ritkán ereszti. De a sivatag gyönyörű és változó, titokzatos és fenséges…
Mert a sivatag a Nap fényében aranyló és végtelen, mint az olvadó fém, csak hogy elvesszen benne a tétova vándor, kinek fehérlő csontjai egyszer talán újra előbukkannak majd, hogy rémülettel töltsék el az újabb korok szerencsétlenjeit, kik sorsukat a homokra bízták.

De a sivatag vörösen izzó, mikor az alkonyat jön. Izzó, mint a sárkány tüze, mely felégette az ősi várost, amely egykoron itt állt. Romjait oly régen marják a sivatag homokszem-karmai, hogy lassan ő maga is elkopik és része lesz a végtelen homoktengernek. S pusztulásával lassan feledésbe merül a régi nép összes emléke, kik rettegéssel telve hagyták sorsukra egykor fenséges otthonukat.

Zarándok, ki látni kívánod a lassan eltűnő faragványokat és az elfeledett tünde mesterek keze nyomát, igyekezz! Mert a homok lassan elnyel mindent…

És a sivatag ezüst is, akár a Hold maga, mely, ha felkel a dűnék között, árnyakkal csalogatja áldozatait egyre beljebb és beljebb, hogy jeges ölelése végül halálos álomba ringassa őket. Mert a sivatag jéghideg és kíméletlen, mint az ősi sárkány jeges szíve, ki bosszúját forralja börtönében korok végtelen sora óta.

A könyvek erről írnak, s ő elolvas mindent, hiszen a sorsa arrafelé veti talán. S a sivatag, a hőség és a hideg, csak néhány, az erre járókra váró megpróbáltatásokról. Mert a homok mélyén oly titkok rejtőznek, amelyekről fogalmunk sem lehet. Oly szörnyek, amelyek csápjai kutatva nyúlnak az alvók felé az éjjeli sötétben, vagy falkában támadnak a legyengült vándorokra, hogy apránként tépjék szét testüket. S ne felejtsük a két lábon járó ragadozókat is, akik mélyre vezetik a tapasztalatlan utazókat, hogy aztán jobb esetben sorsukra hagyva őket fosszák meg minden vagyonuktól.
Hát jól meg kell gondolnia, hogy elfogadja-e Agare sivatagának kihívását!
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:51 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (2. rész)

Lassan eszmél… Először csak a fájdalmat érzi a bordáinál… Félig öntudatlan tapogatózása nyomán enyhül a fájdalom… Csak egy kulacs… Aztán még néhány perc vész el számára az időből… Majd újra próbál megkapaszkodni a most-ban… Talán sikerül ez alkalommal… A feje a karján nyugszik… Már képes arra, hogy nyitva tartsa a szemeit… De csak egy homokfalat lát… Egy dűnesor alján fekszik…

Összeszedi minden erejét és próbál mozdulni. Csak arra elég mindez, hogy felüljön, de a feje még rettenetesen fáj. A halántéka rémesen hasogat, s ahogy hozzáér, a fájdalom még élesebbé válik, s tenyere sötét lesz az alvadt vértől. Képtelen gondolkozni… Nem érti a homokot maga körül… Fejét a tenyerébe temetve próbálja védeni a szemét a fénytől, amely még kínzóbbá teszi a fejfájását. Csak ül ott és körülötte egyre forróbb a homok. De még képtelen mozdulni… S ahogy a fájdalom múlik, úgy jönnek vissza az emlékek…

A karaván, amely a romvároshoz indult, hogy még elkészíthessék a térképeket a romokról… A furcsa vezető és a kísérete… A férfi, akivel beszédbe elegyedett az úton… Aztán a napok a romok között… A faragványok… A térkép, amit elkészítettek… A furcsa izgalom a kísérők szemében… És az öröm benne, hogy végre indulnak haza… Aztán a tegnap éjszaka…

Érezte a veszélyt, talán a mozdulatokból és a tekintetekből, talán egy-egy elejtett szóból, maga sem tudja honnan. És ezért nem is tudott aludni, de megakadályozni már nem tudta a bajt. Túl halkan osontak a sátrak között és túl gyorsak voltak azok az árnyak…

Lassan feltápászkodik, de a gyomra és a feje is tiltakozik az új testhelyzet ellen, így ismét térdre rogy a homokban. Még egy kis pihenés, de már érzi, a nap kíméletlenül kiszívja majd minden erejét, ha nem keres árnyékot gyorsan. Újabb próbálkozás és most már elindulhat felfelé. A kulacsot majdnem ott is felejti… Nem túl nehéz, így biztosan nincs sok víz benne… ~ De vajon hogy került hozzá? ~ Szinte végtelennek tűnik az út felfelé és többször meg is áll, mert úgy érzi, nem bírja már tovább. Aztán végre felér és újból erejét vesztve fekszik a homokon. De nem sokáig, mert a forróság a ruháján is áthatol… Nagy nehezen feláll és körbenéz…
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:52 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (3. rész)

A tábort keresi, és amikor megtalálja, a düh és a félelem küzd benne. Mégis elindul botorkálva a dúlás nyomait mutató sátrak felé. Az öszvérek sehol és bár még nem látja az alkönyvtárost és a térképészt, de az aggodalom sietségre ösztönzi. És sajnos nem csalódik. Mindkettőjük testét megtalálja sátraikban, s végzetüket elnézve velük nem bántak kesztyűs kézzel gyilkosaik. Nem tudja, bár talán mégis sejti, kinek kellene hálásnak lennie azért, hogy – még ha nem is túl sok, de – esélyt kaphatott a menekülésre. Az az egyszerű alak, aki néha sajnálkozó pillantásokat vetett rá, és aki szívesen aludt a sátra közelében. Biztosan ő lehetett…

Gépiesen teszi a dolgát, mintha nem is önmaga lenne. Valamilyen ismeretlen erő hajtja előre, s nézeti át vele a sátrakban maradt, szanaszét dobált holmikat. Megtalálja saját fehér köpenyét, így legalább van, ami védje őt a Nap sugaraitól. Aztán átkutatja a halottak ruháját is… Amikor megvizsgálja a testeket, arra is rá kell jönnie, hogy minden értékeiktől, így jelvényeiktől is megszabadították őket, s a térképek, jegyzetek, rajzok is mind eltűntek, amelyeket készítettek a romoknál.

Mintha régi emlékek, régen elfeledett mozdulatok kelnének benne életre, ahogy lebontja a feltámadó és a perzselő homokszemeket felkavaró enyhe szélben meglebbenő, tépett vásznakat. Azokba tekeri a két testet, s amikor a térképészre kerül a sor, egy kisebb iránytűt talál alatta, félig a homokba rejtve. Csak ennyi, ami használható számára. Aztán már csak egyet tehet, hogy megóvja őket attól, hogy a sivatag dögevői hordják el a csontjaikat. Csak magát nyugtatja meg azzal, hogy köveket hord rájuk. Nekik már nem számít… Többet nem tehet értük és azon is csodálkozik majd, ha gondolatait végre nem zavarja össze a hőség és a rettegés, hogy ezt képes volt megtenni. Elsiratni is csak akkor fogja őket…

S a kérdés is csak akkor tör elő belőle, amikor mindennel végez. Amikor a kétségbeesés és a fájdalom végül legyűri:
- Most merre?
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:52 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (4. rész)

Térképe nincs és akárhogyan is próbálja maga elé idézni a régi rajzokat, nem sikerül… Gondolkoznia kell, mert így biztosan nem fog sehova sem menni. Üres a feje, és ahogy a kulacs után nyúl, úgy tűnik, abban sincs túl sok a túlélést jelentő folyadékból. De ki kell valamit találnia, muszáj, itt nem maradhat. A fejét is le kell mosnia… Óvatosan teszi, és csak reméli, a fájdalom nem tér már vissza. A seb nem túl nagy és már nem is vérzik, s a maradék ereje úgyis kevés lenne arra, hogy siettesse a gyógyulást.

Innia kell… Aztán néhány korty után végre eldönteni, merre induljon. Emlékszik már… Kelet felé tartottak, hát neki is arra kell folytatnia az utat, hiszen két napja már, hogy elindultak a romoktól. El kell indulnia, de azt is tudja, ennyi vízzel sosem jut el a sivatag határáig.

Akár fel is adhatná… Egyszerűbb lenne… De aztán meglátja a nyomokat, s ahogy az iránytű is arrafelé mutatja a helyes irányt, mégis elindul. A bosszú hajtja? A harag? Az élni akarás? Mindegy…

Csak megy, és ahogy egyre távolodik a borzalmas helytől, úgy érzi egyre könnyebbnek magát. Aztán, amikor a nap merőlegesen és olyan forrón süt le a kietlen tájra, hogy a csalóka délibáb mindenfelé zöldellő fák képét vetíti elé, végre talál egy ismerősnek tűnő, alacsony sziklapárkányt, ami alá behúzódik. Mintha járt volna már erre. De a dűnék körülötte most annyira mások.

Innia kellene… Még két korty víz… Csak ennyi maradt a kulacsban… Megissza mindet, aztán majd pihen egy keveset és indul tovább… Olyan mindegy, hogy egy nappal tovább tart-e a szenvedése… Aludnia kell, hát beburkolja magát a köpenyébe, hogy védje a homoktól és a férgektől, amelyek a felszín alatt rejtőznek…

Órákkal később ébred… Csak akkor veszi észre, hogy más is járt errefelé nem is olyan régen… Talán mégsem tévedett korábban… A nyomok késztetik arra, hogy alaposabban átnézze a helyet. Az egyik sziklahasadékba rejtve aztán talál valamit. A bőrből készült tömlő úgy két napra elég vizet rejt. Ez biztosan nem véletlen, bár nem tudja, ki rejthette el az életmentő csomagot. De ismeretlenül is hálás neki. Még két napot nyert!...
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:53 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (5. rész)

Úgy dönt, a viszonylagos védettség miatt már nem indul el, így megpróbálja a szanaszét heverő köveket összehordani, hogy menedéket készítsen éjszakára. Egymásra halmozza az apróbb sziklákat, s hamarosan egy biztonságosnak tűnő éjszakai pihenőhelyet készít magának. Lassan halad, de végül az utolsó darabok is a helyükre kerülnek. Elmerül teljesen a munkában. Csak akkor néz fel, amikor nyugaton a látóhatár tűzbe borul. Mintha lángokban állna minden. Ámulva nézi a tüneményt, hogy aztán a horizont alá bukó nap utolsó sugara magával vigyen fényt, s ő magára maradjon a sötétben. Nem tud tüzet gyújtani, s mágiája is csődöt mond, hiába próbálkozik. Hát csak összekucorodik és igyekszik beburkolózni a köpenyébe.

Jól esik a forróság után a sivatagi éj hűvöse, de tudja, sokkal rosszabbat is hoznak még az órák hajnalig. Reméli, hogy jobban bírja majd a hideget, mint a forróságot. De nem lesz igaza, mert ahogy a kövek között átsüt az ezüstös holdfény, szinte hófehéren szikrázik fel a homok körülötte. Hallja, ahogy „zenél” körülötte a sivatag. Már nem fél a hangoktól, hiszen tudja, csak a homoklavinák azok, amelyek megindulnak lefelé, hogy aztán az egymáshoz súrlódó aprócska homokszemek hangja sóhajokkal, vagy sikolyoknak tűnő zajjal riogassa a vándorokat. A hangokkal nem lenne baja, csak ne fázna ennyire… Hangosan vacog, és csak arra tud gondolni, hogy még egy ilyen éjszakát nem fog kibírni. Próbál olyan kicsire összehúzódni, amennyire csak tud, s a földre lapulni, ahonnan még némi meleget ad a nappal átforrósodott homok. Igyekszik mozdulatlan maradni és talán ez a szerencséje.

Mert vékonyka homokpatakok indulnak a fölé boruló sziklaalapról, ahogy valaki, vagy valami megáll odafent, s hangos szimatolásra lesz figyelmes. ~ Az istenekre! Ezt már ne! ~ könyörög azért, hogy ne akarja senki felfalni, megtámadni senki és semmi. Igyekszik alig lélegezni és a köpenyével eltakarni magát, hogy testének illata ne vonzza hozzá az ártani vágyó éjszakai látogatót. Nem tudja, meddig fekhet így, de aztán hallja távolodni a puha lépteket. Nem sóhajt fel megkönnyebbülten… Még nem…

Csak amikor már újból látja világosodni az eget. Újra készülhet a forróságra. A Nap mutatja számára az utat egy ideig, mert a nyomok már régen nem látszanak a homokban, amelyet az erre járók hagyhattak. Ahogy melegszik az idő, úgy kelnek életre újból a csalóka képek a látóhatáron. A távolban mintha tenger hullámzana, hogy amikor közelebb ér, csak a szél által hullámosra formált homokdombok sora állja ismét az útját. Ismét kerülnie kell…

A víz még kitart, bár úgy érzi ő már egyre kevésbé… És mintha a távolból hangokat is hallana…
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Nie

Nie

Hozzászólások száma : 518
Munkahely : Könyvtárossegéd

Character sheet
Nép: Elfek
Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime2019-10-15, 1:55 pm

2. küldetés – Sivatagi rejtély (6. rész - VÉGE)

Egy újabb délibáb csak… Egy karaván… A sivatag úgysem ereszti majd végül. Nem siet, úgysincs már értelme. Bőrét felhorzsolták a mindenhová beszivárgó homok szemcséi. Arca és kezei fájnak, s lassan hámlani kezdenek, ahogy a Nap vörösre égette őket. Kiszáradt ajkainak fájdalmán már a víz sem enyhít.

De újra hallja a hangokat… Mégsem képzelődik! Tétován néz körül, s csak az győzi meg a látvány valódiságáról, hogy néhányan futva igyekeznek felé. Már engedhet a súlynak, amely lefelé húzza… A homok felé… Hogy aztán majd napok múltán újra érezze a fák és a víz illatát, s tudja, csak néhány órán múlt az élete. Csak egy karavánnyi emberen, akik a homokvihar miatt kerülni kényszerültek. És azon, hogy valaki a kövek közé rejtette azt a tömlőt.



Csak azt tette, amire kérték. Átgondolta a felkérést. Jól átgondolta. S a borzalmas kaland, amelyet a leírások, a könyvek, s a gondolatai vetítettek elé, meggyőzte őt arról, hogy ne fogadja el azt a kihívást. Agare sivataga túl nagy falat lenne számára…

Megy, és nemet mondd az alkönyvtárosnak. És neki is azt tanácsolja, hogy ne induljon el arra az öngyilkossággal felérő útra.
Vissza az elejére Go down
http://www.nienna.eoldal.hu/
Ajánlott tartalom




Agare sivataga - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Agare sivataga   Agare sivataga - Page 3 Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Agare sivataga
Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
LANURIA :: Lanuria világa :: Nyugati szeglet-
Ugrás: