Déli-dombság

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 11:53 am

//Március
1. küldetés – Derült égből-Al'Eron Ryden Savion//

*Épp eltávon van. Már várta is. Első nap pihenni fog, aztán jöhet a munka otthon. Nem volt gondja vele. Végülis másmilyen munka az is. Nem ugyanazokat az izmokat vagy agytekervényeket dolgoztatja meg vele. Meg aztán. Amúgy is belejött már az örökös robotba. Noh, nem kell félteni. Talál magának pihenőt, és a családja sem rabszolgának tartja, de mindenesetre a helyzetéből adódóan többet dolgozik mint a korabeliek. Régen, mikor a hentesüzlet ment. Soha nem ment olyan jól mint egy hentesüzletnek kellett volna mennie. A környék lakosai szegények voltak és nekik ehhez kellett igazodniuk. A kiadásaik volt hogy több volt mint ami a bevétel. Akkor is túlélték, habár akkor még volt mit a tejbe aprítani. Mostanság azonban nehezen megy az élet lenn vidéken.
El is volt gondolkozva, meg nem is várt a fiú, támadást, így hírtelen érte a zuhanó griff. Egyből hasra vágta magát, hogy hátha így nem kapják el. Azonban nagy meglepetésére nem támadás volt ez, hanem kényszerleszálló. Most nem volt nála kardja se tőre. Eltávra nem viheti magával a Katonaság tulajdonait. Így miden nemű fegyver nélkül közelítette meg az idegent.
A tünde, mert hogy az volt a szerencsés zuhanó, egy kikerekedett szemet, láthatott mikor felébredt. Cloud érkezett oda, s valahogy nem tudta felfogni az esetett. A nagy és erős elit katona itt? Ráadásul ilyen állapotban? Amikor magához tért a tünde, csak ennyit mondott, egész közel hajolva a férfihoz.*
-Jól van?

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 12:03 pm

*Nem ájult el... odáig nem jutott el, csak épp lehunyta a szemeit, hogy pihenjen. Majd lépteket hall, felé fordulnak, majdnem a képébe hajolnak, s kérdeznek. Felvonja a szemöldökét.*
- Eltakarod a kilátást. Épp az eget néztem.
*Majd ha végre kap hozzá helyet, lassan felül. Flegmán, kicsit unottan néz a fiatal szőkeségre. Igazából fáradt is, de nem óhajtja ezt mutatni. Bár kit érdekel, mit gondolnak róla?! Újra felnéz az égre ültében. Semmi különös nincs benne. Csak jó arra, hogy terelje a témát. A témát, ami mi is? Jah, hogy a kiskatona orra előtt zuhant le. Sebaj. Ilyet is látnia kell néha egy embernek. Legyen már neki is valami jó a napban. Végül mégis csak felállt.*
- Most akkor én megyek...
*Majd lehajolt a mellette landoló botjáért, s elindult fel a dombra, ahol valószínűleg elég rossz állapotban fekszik szárnyasa.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 12:14 pm

~Biztos jól van ha ezzel válaszolt.
*Majd engedelmesen hátrébb lép. Miért ne tenné? Különben is. Úgy tudja egy sebesültnek több térre is van szüksége, és ahogy látja a járásából, a tünde is lesérült. Azt, hogy honnan szerezte vagy hogyan a sebeket ő nem tudja. Valójában arra gondol, hogy zuhanáskor. Még nem volt ideje semmit sem megnézni rendesen. Egyből a tündéhez sietett. Habár... jobban örült volna, ha nem a füstös képű szadista landol itt, de már mindegy. Megváltoztatni ezt nem lehet. Megfordul. A mondatra nem felel. Egyből nem. Nézi egy kis ideig a madarat, meg a gazdáját. Nagyon szép állat és sérült. Ilyen állapotban nem fog tudni repülni.
Ránéz elszántan a tündére. Meg akarja menteni a griffet, s végül is a tünde se volt olyan rossz, mint elsőnek hitte. talán nem lesz gond. Elvégre nem ellenségek.*
-Itt van a falum a közelben.
Szívesen segítenék. A griffjére ráférne a pihenő, és a sebeket is elláthatnánk.
*Még biccent is egyet hozzá, ha felé néz a férfi. Komolyan gondolta. Nem csak udvariasság az egész.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 12:26 pm

*Felér a dombra, s a griffjéhez megy. Bár az ült, mégis fáradtan, s gyengén lógatta a fejét. Al'Eron gyengéden megérintette a nyakát. Majd hallgatja, amit a fiú mond. De nem néz azonnal hátra, meglehetősen elgondolkodik az ajánlaton. *
~ Úgyse tehetek mást. Rá kell jönnöm, hogy mi baja lehet. Helyzetfelismerő mágiát kell használnom. ~
*Lehunyta a szemeit, majd megszólalt, miközben griffje homlokán végighúzta a kezét.*
- Pimerco incë!
*Kis csend következett. Majd felegyenesedett, s hátrafordult.*
- Rendben.
*Mondta a fiú szemébe nézve.*
- Akkor menjünk.
*Majd visszafordult griffjéhez, s felállította, majd elindult követve a fiatal katonát.*
~ Sérüléseiből ítélve sok pihenésre lesz szüksége... hiába gyógyítom majd meg. Így kénytelen vagyok megpihenni a faluban.~
*Érzelmet nem lehetett leolvasni az arcáról, hangtalanul sétált a fiút követve, jobbkezében a bottal, melyet most a sétához is használt támasztékképpen.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 12:38 pm

*Türelmesen vár. Közben nézi a griffet. Valójában nem kell sietnie. Már jóelőrre megírta az otthoniaknak hogy jön. Várni fogják. Mikor a mágus beleegyezik az ajánlatba, felderül az arca. Örül neki, miért ne örülne. Ő hozakodott fel vele, valahogy úgy érzi, most közelebbről is megismerhet egy olyan különös lénnyel, mint egy griff. Eddig csak szóbeszédeket hallott róluk, meg képeken látta őket, olvasott róluk. Most viszont itt van egy előtte, és neki hála lesz meggyógyítva. Persze nem gondolta, hogy nélküle reménytelen helyzetbe kerülne a tünde. Nem volt elszállva magától, csak élvezte a pillanatnyi örömet, ami a segítségnyújtással járt. Megfordult és elindult a falu felé. Egy ideig talán így mentek, majd eszébe jutott valami.*
-A falumban földművesek élnek,és egyszerű kereskedők.
Azt hiszem biztosabb, lenne, ha hátul közelítenénk meg, nehogy zavart okozzon a griff látványa.
*Nem fordult teljesen a tünde felé, csak épp félig meddig, hogy attól még könnyedén léphessen előre. Úgy gondolta ebbe nincs mit megvétóznia a másiknak, így arra felé is vette az irányt, de persze a tünde joga hogy mit mond.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 12:47 pm

*Hosszan mennek némán, végül a kiskatona töri meg a csendet. Először nem is értette, hogy miért mondja az információt a szőke, de a folytatásban kiderült. Eron felelt.*
- Ahogy gondolod.
*Majd másik útra tértek. Látni már a kis falut. De ugye kerülnek. A sötételf kissé gonoszra sikeredetten elmosolyodik.*
~ Kicsit körbenézek itt. Minél több helyet ismerek meg, annál jobb. De előbb Griffemről kell gondoskodnom.~
*Végül megálltak egy olyan helyen, ahol nem zavarják meg az ittélők lelki nyugalmát. Kényelmes helyre fektette griffjét, majd nekiállt a gyógyításnak. De előtte még szólt a fiúhoz, miközben szárnyasát nézegette.*
- Hozz neki egy kis vizet.
*Majd nekikezdet a hosszas gyógyításnak. Külső és belső sérülések gyógyítása... kicsit hosszú volt, s elég fárasztó is. Gyöngyöző homlokkal egyenesedett fel a griff mellett. *
- Már csak pihennie kell, s mehetünk is tovább.

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 1:03 pm

*Megkerülik a helyet, és leteszik a griffet egy biztonságosnak tűnő helyen. Direkt úgy irányította, hogy közel legyenek a házukhoz. Egy kis tisztáson voltak, amit a nagy erdő egy piciny csíkja tört meg. Amögött volt Cloudék háza. Pár fa, mely eltakarja őket, s kettéválasztja a tisztást a falu házaitól, és legelsőnek a Revan's háztól. Cloud biccentett majd sietősen, de azért mégsem futva elindult. Kis vártatva hozott is egy nagyobbacska kancsó vizet, meg kulacsot ugyanezzel, ha a varázsló is megszomjazna közben. Ott áll, mint egy jó katona, és megvárja amíg újra hozzá nem szól a másik. Mint egy kis kifáradhatatlan gépezet. Nem mutatja jelét, hogy le akarna ülni, esetleg f áradt, vagy éhes. Várja a további fejleményeket. Ez az Al'Eron még hanem is közvetlen de rangban felettese, még eltávon is. Ennek megfelelően is jár el.
Biccent, de nem mond semmit még a tündének. Hadd pihenjen a griff. Közben egy kislányka jelenik meg a fák takarásában. Előbb félénken kiles, de látva bátyát, hogy az nyugodtan áll felbátorodva oda fut hozzá. Nyolc év magasságában lehet, s látszik, hogy nagyon kötődik Cloudhoz. Megragadja a fiú nadrágját, és nem ereszti. Ő lett a következő menedékhely a fa után. Majd kíváncsian kukucskál ki mögüle a griff és lovasa felé.
Cloud meghökkenve próbálja rendre utasítani, de persze nem megy.*
-Nel, mit keresel itt? Mondtam, hogy ne gyere.
-De én is látni akarom a giffet, Clo!
Olyan önző vagy.
*Nah, ezt megkapta.*
-Nem vagyok önző, csak a griff, egy r-el-*Javította ki közben a húgát.*-Meg van sebesülve, és nem biztos, hogy szeretne társaságot.
-De én is segíthetek!
*Akaratoskodott a lányka. Cloud bocsánatkérőn nézett a tündére.*
-Elnézést.
Van két húgom, de nyugodtan mondhatom, hogy nem fogják zavarni önt.
*Még fel is tette a kezét, jelezve, hogy tényleg így gondolja, habár azért kétségei vannak.
A Nelnek szólított lányka durcás képet vág erre, de nem szól bele.*
-Ha gondolja nálunk maradhat estére. Biztosan fáradt. Ma édesanyám babot készít, szóltam neki, hogy lesz egy vendégünk.

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 1:15 pm

*A fiú készségesen hoz inni a griffnek, s még ő maga is kap. De csak akkor húzza meg a kulacsot, amikor már végzett. Majd megjelent egy kislány, aki a szőkéhez futott, s egy családi "vitának" lehetett szemtanúja a tünde. Az elnézést kérésre csak megvonta a vállát.*
- Jól van.
*Felelt arra, hogy nem fogják őt zavarni... na de a folytatásra egy kicsit lemerevedett. Kissé úgy fordult, hogy a griff felé, de kicsit elfordulva legyen a többiektől. Vagyis félig hátat fordított a két ifjúnak, s az ég felé emelte tekintetét.*
~ Meghívás mi? Felőlem, de ne várjanak tőlem sokat. Maximum megbánják, hogy meghívtak... heh. És ki tudja, hátha ennél idősebb a másik húga. ~
*Eleresztett ismét egy hamis félmosolyt, s ezzel a tekintettel nézett "Clo"-ra. *
- Legyen. Úgyis esteledik.
*A griffet nem kell féltenie, hisz az már fog tudni vigyázni magára, ráadásul a közelben biztos tud majd vadászni az éjszaka közepén, ha egy kicsit már jobban lesz. Ő maga meg kipróbálhat valami újat. Jól van, nem olyan új, volt már vendégségben családnál, de azok vagy tündék voltak, vagy éppen munkaügyben volt a látogatás. Ez egy kicsit más lesz. De hát ezért él... hogy átéljen mindig valami újat és különlegeset. Nem fog egy kihívástól sem megrémülni. *

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 1:38 pm

*Még a kislány is lemerevenedve figyeli a felálló tündét. Most mi lesz? Ráemeli pici fejét bátyára. LÁtja Cloudban azt vegyes tisztelettel ötvözött félénkséget. Elmosolyodik. Akkor néz így a bátya, hogy ha valaki olyannal találkozik, akivel nem lehet olyan egyszerűen megismerkedni. Érdekesnek is találja a szitut, majd hangosan kacagni kezd, amikor az elf elfogadja az ajánlatot.*
-Nagyszerű! Egy tünde bácsi mellett fogok vacsorázni!
*És így ezzel a kis mondókával, mert hogy többször is elismételgette, indult el, jóval gyorsabban, mint a másik kettő. Cloud utána nézett húgának. Nehéz ügy lesz, de reméli, hogy gyorsan bealszik mindkét csibész.*
~Csak honnan veszi, hogy mellette fog enni?
*Mindegy is. Majd csak meg tudja mi a rideg valóság. Ránéz a tündére, és bólint.*
-A nevem Cloud.
Menjünk, kezd besötétedni.
*Azzal el is indult a házuk felé. Nem kellett sokat gyalogolni. A fák övezte csík után ott volt a ház. Egyetlen alsó helységgel, amiben együvéve volt a konyha a kandalló az étkező. Egy emelettel rendelkezett. Három szobával. A szülőknek volt egy, a két kicsinek, és a két nagynak egy külön. Most így a két nagynak járót szánták a tündének, és Cloud elaludt a lányokkal. Sam, a középső lány, nemrég múlt el tizenhét. Felnőttes alakja egyértelműen mutatta, hogy szép hölgy lesz. Szőke haja, csakúgy, mint Cloudé elég kócosan de valamilyen különös rendszert követve simult az arcára, lehullva a válla alá. Egy egyrészes kék ruhát viselt, és a belépő tündére egy ellenállhatatlan, bájos mosollyal köszönt. Odament Cloudhoz, és üdvözölte.*
-Szia báttyó!
*Belekapaszkodott a fiú vállába és úgy adott egy puszit az arcára.*
-Ki ez a jóképű úr veled?
*Cloud, ahogy azta lány várta is, kissé pirosassabb lett, s zavartan köhögött egyett mielőtt megszólalt volna.*
-Ő itt, Al'Eron, grifflovas. Egy elit harcos. Egyszer már dolgoztam vele együtt.
*A lány biccentett. Eron felé fordult és rámosolygott újfent.*
-Üdvözletem. Erős harcos, a barlangból.
Sam vagyok.
*Hátra téve mindkét kezét, csillogó zöldes szemeivel eghésszen kislányos volt, de egyben nőies is. A barlang szót meg direkt tette bele, azt akarta, ogy tudja, hallott a kis csatájukról. Ebbe Cloud még joban belevörösödött. Reméli nem haragszik meg érte a férfi.*
-Kész a vacsora.
*Szólallt meg Marie. És letette egy nagy üstött az asztal közepére. Előzőleg Sam és Nel segítettek megteríteni.*
-Uram. A nevem Marie Revan's. Örülök, hogy a fiam ilyen erős emberek társaságában van.
~Anyaaaa, ő egy tünde!
*De nem mert rászólni. Amúgy se tette soha. Majd anyja hozzá fordult.*
-Menj fiam, mutasd meg a vendégnek, hollehet kezet mosni,és légy oly kedves te is mosd meg a kezed.
~Miért mondja ezt? Sosem hagytam ki...
-Persze.
*Eronhoz fordult, kissé zavarban. Látszott rajta, hogy nem igazán így tervezte a dolgot.*
-Uram? Erre... tessék....
*És mutatta az irányt.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 1:57 pm

*Tündebácsi... mellett... vacsorázni. Erre a mondatra csak flegmán felvonta a szemöldökét, majd megindult Cloud után, aki végre bemutatkozott.*
- Kezd.
*Majd feltekintett a lenyugvó nap felé. Tényleg nem kellett sokat menniük, már ott is volt a kis ház. Betértek a házba. Ryden körbenézett, majd meglátta a feléjük siető igazán csinos leányzót.*
~ Hmm... ahogy reméltem. ~
*Jó képű úr. Nocsak. Ez a jóképű úr elő is vette charme-os mosolyát. Majd Cloud bemutatja őket egymásnak. Eron végig a lány szemeibe nézett azzal a különleges mosollyal az arcán. A köszöntés után így felelt.*
- Üdvözlöm szépséges hölgyem!
* S enyhén meghajolt előtte. Majd meghallották a varázsszót. Vacsora. Megjelent az anyuka is, Ryden neki is biccentett.*
- Asszonyom!
*Majd mennek kezet mosni. Kényelmes, laza, de mégis nemesi járással indult meg a szőke után, közben újra rápillantott a fiatal lányra azokkal az igéző szemeivel. Nah igen. Tud ő ilyen is lenni, ha akar. Ez egy játék... mely szükséges célja elérésének érdekében. Nem csak a célja érdekében. Egyszerűen már azt élvezi, hogy ezt teheti. Kiszórakozza magát itt egy kicsit, majd holnap indul tovább.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 2:09 pm

*És tényleg mellé került! Azaz Nel. Boldogan helyezkedett el Al'Eron mellett a magasított székén. A tünde másik oldalán Cloud ült, és szembe a két idősebb nő. Anyja és lánya. Óvatos felállás volt ez, vajon mit fog itt történni? Cloud faarccal ücsörgött a neki szánt helyen. Látta ám a Sam lelkesedését a férfi iránt, és nagyon idegesítette. A szőke lányka fülig érő mosollyal nézte a tündét. Nel, a kicsi meg csak fecsegett egész végig. Majd Marie felállt, és elmondott egy imát.*
-Ritaela istennő áldásodat kérjük, s köszönjük az eddigieket.
Ámen.
-Ámen.
*Hangzott a válasz három felöl. A kis Nel hangosan vízhangozta, Cloud csak dörmögött maga elé, míg Sam azt is álomittasan, Eron felé nézve mondta. Majd szedett a háziasszony mindenkinek. Csak most látszottak igazán vékony karjai, elgyötört arca, s a bánat, ami mindig kiül az elhagyatott szívekre. Nagyjából mindenkinek a termetéhez képest osztott. Eron egy nagyobb kanállal. Majd mind belefoghattak az ételbe. Egy ideig csak a tányércsörgés és a kanalak csörömpölése hallatszott. Majd Sam megszólalt.*
-És mi jót csinál, uram, mikor a Fővárost rója?
Biztosan volt már része sok izgalmas küldetésben.

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 2:29 pm

*Leültek. Éppen megfelelő volt számára. Nem zavarta, hogy a kislány került mellé. A kilátás így is fenséges volt. Pont vele szemben ült le a szép leányzó. Imádkoztak. Ha egyesek be is csukták a szemüket, ő nem tette, hanem a lány szemeibe nézett. Úgy tűnik, a lány is kihagyta a szemlehunyást. Ryden nem mondta, hogy Ámen. Minek? Majd először ő kapott egy tál levest, majd mindenki más. Nekikezdtek enni. A sötét elf szinte végig az ételét nézte, de néha-néha rápillantott a szembeülő szépségre. Majd jött a kérdés. Abbahagyta az evést, s a lányra nézett. Ismét eleresztett egy Charme-os mosolyt.*
- Valóban, sok kalandot átéltem már. Elmesélése egy élethosszig tartana. Nem vagyok sokat a fővárosban, inkább Sterben időzök többet.
*Kis szünet, s egy újabb kanállal vesz. Majd utána ismét Samre tekint.*
- De ha gondolja, kisasszony, mesélhetek önnek egy-két kalandot.
*És megint jó mélyen a lány szemébe néz, egy enyhe, de annál ellenállhatatlanabb mosollyal szája szegletében.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 2:36 pm

*Esznek. Ő is próbál az étellel foglalkozni, és örömmel veszi, hogy a tünde is. Hanem Samnak mozgósítania kel magát.*
~Nem látod, hogy nem a te eseted?
Szállj le róla.
*Néz szúrósan a húga irányába, azonban az nem veszi az adást, így tovább eszik, hogy nem keltsen feltűnést, de azért figyel mindenkire. Nem Sam válaszol, hanem Nel.*
-Igeeen! Én is szeretnék mesét hallani!
*Kiáltja örömmel, mire az anyja leszidja.*
-Nel drágám, nem kiabálunk evés közben.
*Sam csak érdeklődve mosolyog, majd hozzá is fűzi a gondolatát.*
-Igen. Szerintem itt mindenki nagyon kíváncsi azokra a történetekre.
Kérem, mondja el nekünk.
*Cloud csak eszik, és közben próbál higgadt maradni. De a gondolatait cikáztak.*
~Nem értem miért vagy feltüzelve. Csak egy sima, vézna elf. Mint a többi....

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 2:52 pm

*A kislány hangulatromboló volt. Nagyszerű. És igen, mindenki kíváncsi a történetekre. Nocsak. Most ő lett itt a központi mackó, akire ráugranak, ölelgetik, mindenkinek kell, s mindenki kíváncsi rá. Szuper. De ezt még élvezi is. Valahogy mindenki úgy reagál, ahogy ő ezt sejtette is. Nem csodálkozik. Jelenléte, főleg hölgyek körében, sokszor ilyen reakciót vált ki. A kérésre újra belemosolyog a lány szemeibe.*
- Hát jól van. Egy történetet talán elmesélhetek.-
~ Csak melyiket? ~
*Majd kisebb gondolkodás után neki kezd a mesének. *
- Egy nap feladatot kaptam, mely során a hatalmas Sötét Fenyvesen kellett átmennem. Félhomály volt, a szél csontfagyasztó hideggel, s kísérteties üvöltéssel susogott a fák között. Olybá tűnt, a lelkek kik erre járnak, megfagyhatnak a levegőtől, s a hangulattól. Én mégis erre mentem tovább, hisz más út nem volt. Nesztelenül haladtam előre a fák sűrűjében, majd egyszer megtorpannom volt szükséges. Hangos üvöltésre lettem figyelmes, s szárnycsapkodás zaja ütötte meg fülemet. Továbbhaladtam kicsit meggyorsítva lépteimet, hogy mégis lássam, mi történik. Mélyen belül reménykedtem... Talán sárkány. Hisz létezésük csupán legenda, milyen izgalmas volna, ha szemem előtt láthatnám mégis egyiküket. De mikor a hang forrásához értem, nem sárkányt, hanem egy hatalmas, de gyönyörű fekete griffet láttam magam előtt elterülve a földön. Nyakából erősen szivárgott a vér. ... elnézést a kifejezésért...
*Rápillantott a kislányra, de aztán Samre tekintve folytatta.*
- Olyan esetlen volt, és gyenge. Tudtam, segítenem kell neki, hisz haldoklik. Megérintettem, s mágiát használva talpra tudtam segíteni. Bár a griff nem volt valami barátságos velem, végül mégis a hálás szemekbe tekinthettem bele. Azóta is a Sötét Fenyves számomra egy kedves hely.-
*A végén ismét a lány szemeibe mosolygott.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 3:12 pm

*Sam úgy hallgatja végig mint egy nagy heroikus történetet, melyben a királylányt menti meg a herceg. Azonban az eredeti sztori se rossz. Cloudnak is felhívja a figyelmét.*
~Szóval így szerezte a Griffet.
*A kislány nagy mosollyal vág közbe,*
-Nem baj. Láttam már vért.
*És mosolyog. Azonban anyja megint csak rászól.*
-Kicsim, az úriember épp beszél.
*Nel karba fonja a kezeit.*
-De mamaaa, én nem beszélhetek?
*Erre felnevetnek. Cloud is elmosolyodik,de nem olyan vidám, mint a többiek. Egyre csak a férfi és a húga között jár az agya. MIt akarhat a tünde?
MAjd Sam szólal meg.*
-A húgom, Nel. Most is olyan cserfes, mint mindig.
*A megszólított kidülleszti a mellkasát, hogy nagyobbnak látsszon.*
-Kérem folytassa.
*Kérleli újfennt a tündét, Sam. Cloud előbb a tündére, majd Samre néz. Meglehetősen, ha nem is dühe, de az kilátszik rajta, hogy érzi, mi folyik itt.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 3:37 pm

*Csendben, számító mosollyal hallgatta a többiek beleszólását. Majd mikor a lány újra kérlelte, hogy folytassa, akkor fejezte be a történetet. Néha Cloudra is rápillantott, s tetszett neki annak nyugtalansága.*
~ Te hívtál meg. Különös, hogy megtetted, a barlangi események után... ~
*Befejeződött a vacsora. A hölgyek mind nagyon kérték, hogy meséljen még egy történetet. Így belekezdett egybe. De nem is kalandot mesélt, inkább csak bemutatta a fővárost.*
- A központ nagyon zsúfolt hely. A nap bármelyik szakában járunk is ott, mindig akkora tömeg fogad, hogy alig lehet közlekedni az utakon. Ez annak mondható be, hogy a központban található a Tanácsház. Ez a hatalmas, égbe nyúló épület egy kisebb szakadék felett fekszik. Jobban mondva van egy tátongó lyuk, aminek közepén egy kőoszlop és az épület ezen a kőoszlopon áll immáron több, mint ezer esztendeje. Régen több híd is átívelt a lyukon, de mára már csak kettő maradt épségben. A többi mind elpusztult vagy lerombolták. De már tervezik ezeknek az újjáépítését, így lassan elkezdődnek a munkálatok.
Tehát...ez az épület arról híres, hogy itt tanácskoznak Valian és egész Lanuria vezetői. Itt döntenek az új törvények meghozásáról és a régiek eltörléséről, valamint a hadászati dolgokról, s mindenről, ami Valiannal és az egész Birodalommal kapcsolatos.
De ez még nem minden. Ugyanis az épületet magát egy híres ember építette. Egy bizonyos Pelatonis, akinek nem ismerik a valódi nevét, csak ezt a művészi nevét. Ez az ember arról volt híres, hogy remek épületeket épített a maga korában. De ez az épület volt a csúcs. Ilyet, vagy ehhez foghatót még a mai napig nem tudott készíteni senki sem rajta kívül. Pedig nagyon sokan próbálkoztak már a leutánzásával, de eddig mindenki próbálkozása kudarcba fulladt. És éppen ezért különleges eme épület.
Így hát nem csoda, hogy sok-sok ember jön el, hogy meglátogassa ezt a remekművet. Bárki megnézheti, ha erre jár. És meg is nézi. Hiszen nem sokan hagynák ki ezt a csodát, ha már egyszer errefelé járnak. Ezért van hát akkora tömeg a nap minden szakában. Mert a folytonos vándorlás és kirándulás folytán egy csomó ember tesz egy kis kitérőt Valianba, hogy megcsodálhassa ezt az épületet, amihez fogható még sosem készült ezidáig.-
*Ha közbeszóltak, türelmesen megvárta a többieket. Egész este kedves volt és mosolygós, de mégis nyugodt és laza. Néha rápillantott a lányra, s a szemeibe mosolygott, néha kissé gonoszkásan Cloudra is rásandított, s ha az édesanya szólította meg, akkor is szívélyes mosollyal felelt neki. Végül eljutottak odáig, hogy Al'Eron elvonulna. Megmutatták hát neki a szobáját. Kis idő után bement hozzá Sam, hogy a tiszta ágyneműt áthúzza a férfinak. Eron mosolyogva nézte végig a munkát. Mikor a lány nem látta, végignézett rajta.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 4:22 pm

*Érdekes módon mindenki csöndben hallgatta végig az épületekről szóló történetet. Mindenki áhítattal és kedves alázattal adózott a sokat tudó tündének. Azaz nem mindenki. Cloud egyszerűen nem bírt magával. Úgy vette szájába az ételt, hogy már nem is volt fontos mit ezsik meg. Egyszer az üres kanalat vette a szájába, leves helyett. De hát mit tehetett volna? Hagyta volna kint a griffel az éjszakában a szabad ég alatt? Udvarias ember nem tesz ilyet, de a tünde egyértelműen nem tisztelte a hajlandóságát, s hogy megosztotta vele az otthonát ere a napra. Legalább ha Sam látná, hogy mi folyik. Mikor a kis beszélgetés véget ért, nagy csönd volt. egyetlen picinyke pillanatra, mert Cloud kanala hangosan ért helyet a tányérban.*
-A jövőhéten épp ott állomásozunk. Elvihetlek titeket.
*Mondta mély elszántsággal a két kislánynak.*
-Téényleg?! De jó! Mamaaa, ugye milyen jó? Clo elvisz minket oda, amit a tünde bácsi mesélt!
Jupiiii
*Nel lelkesedése azonban nem ragadt át Samre. Mintha őt nem igazán érdekelné az épület. Kicsit feszengve is érezte emiatt magát Cloud. Csak egy hírtelen jött ígéret volt, és azt se tudja még, hogy hogy oldja meg. Édesanyja szavai rázták fel.*
-Biztos vagy benne, Cloud?
Nem lesz baj?
-Ááh, nem lesz. A feletteseim elég engedékenyek szoktak lenni.
Megértik.
~Hát, ennél nagyobb hazugságot még életben nem mondtam. De mindegy. Legfeljebb leüvöltik e fejem...na bumm. Amúgy is ezt csinálja az az ördög Desmer.
*Felállt, hogy segítsen a leszedésben, és hagyták Eront is felvonulni a szobájába.
Kicsivel később Sam ment fel beágyazni, mert az még lemaradt. Sietősen szedték ki Cloud cuccait, és ez mostanra maradt. Mikor végzett mosolygósan a tündére nézett.*
-Esetleg kér még valamit lefekvés előtt?

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 4:34 pm

*A konyhai jelenetet figyelmes mosollyal nézte végig, de egy szót sem szólt. Már a szobában, mikor a lány befejezte munkáját, a férfi ismét végignézett a lányon úgy, hogy ő is vegye észre. De nem gusztustalanul, inkább csak gyengéden végigvonult tekintetével a lány alakján. Majd a lány szemébe nézett, s egy kicsit közelebb lépett hozzá.*
- Ha Cloudnak nem engedélyeznék... én szívesen magammal vinném önt... Nekem nincs oly felettesem, ki beleszólhatna abba, kit hova viszek. -
*Most nem mosolygott, de tekintete mégis hatásos volt. A mondat végére ismét lejjebb vándorolt tekintete a lány nyakánál. Még egy nagyon kicsit közelebb lépett, és ismét a szemeibe nézett fürkészőn.*
- Talán... azt is el tudnám intézni, hogy belülről is megnézd az épületet. Hmm...
*Elmosolyodott. S egy kósza tincset a lány füle mögé helyezett.*
- Biztosan magával ragadna a látvány.
*Felváltva nézi a lány ajkait és szemeit. Olyan volt, mintha véletlen tegezte volna le a lányt. De valójában nagyon is tudatos volt minden mondata, mozdulata és pillantása. Általában ilyenkor adják meg magukat a nők. Általában... És most már nem habozott tovább. Megérintette a lány nyakát, magához húzta, s szenvedélyesen megcsókolta.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 4:56 pm

*Míg Cloud kint emészti magát, hogy vajon mi történhet bent, addig a férfi egészen az újai köré csavarja a kis buta, naiv Samet. Persze nem lehet kárhoztatni érte. Clouddal jött a tünde, és úgy nézett ki nem tart tőle a bátya....annyira. Egyszóval eddig csak a jót látta Eronban, s a mosatni kis beszámoló, még akkor is megigéző volt, ha amúgy nem is vágyna a Fővárosba megnézni azt az épületet. Látta, érezte, tudta, hogy közeledik, és valahol akarta is a következőket. Nem csókolt vissza, de hagyta magát. Nem húzta el az ajkait, s egy forró percre egymásba fonódtak az ajkuk. Majd kibontakozva a csókból a lány szemében zavartság jelent meg.*
-Én... sajnálom...
*Mondta. Nem tudta miért, csak ezt kellett mondania. Aztán a férfi szemébe nézett.*
-Tudja, a bátyám nagyon keményen dolgozik, és jó eredményeket ér el.
Nagyon tehetséges, és én tudom, hogy egy nap majd ő is olyan erős lesz mint ön.
*Azzal elindult az ajtó felé. A küszöbnél megállt. Nem nyitotta még ki, s visszafordult.*
-Jóéjszakát.
*Kint Cloud állította meg. A "kicsik" szobája előtt. Elég vörös volt a képe ahhoz, hogy tudja a lány miről akar beszélni, de még mielőtt szóra nyithatta a száját, a lány rátette a mutató úját.*
-Nem csinálok semmi butaságot, jó?!
*ugyanolyan ellenállhatatlanul mosolygott rá is, mint az előbb a tündére.*
-Te csak juss fel a legtetejére.
*Erre aztán nem lehet mint mondani, s lassan el is ment a lány, ő meg ott maradt.*
~A legtetejére.
Mintha akarnám én azt.

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 5:06 pm

*Egy kis időre belefeledkezett a lányba, de érezte, az nem csókol vissza. Sebaj. Sajnálja. Komoly tekintettel néz a lány szemeibe, mikor ezt a szót hallja tőle. Nocsak. Egy igazi naiv kislány. Majd jönnek a következő szavak. Vajon miért mondta ezeket? Nem igazán értette a férfi. Tudja, hogy tehetséges a fiú, mint bármely más katona. Talán egyetlen hibája, hogy nem bízik meg magában. De valahogy furák voltak most ezek a szavak. Mikor a lány kikerülte, s az ajtóhoz lépett, a férfi nem fordult felé teljes testével, csak kicsit oldalra fordította a fejét jelezve, hogy figyel. Jókívánságot kap.*
- Neked is.
*Majd visszafordul az eredeti irányba. így háttal van a lánynak. Az kimegy. Nyilván jobb lett volna, ha több is sikerül, de még ez is elég volt neki. Azok a puha ajkak. És csak egy kis időre is, de míg magához vonta a lányt, érezhette magán a lány törékeny testét. Kis idő után megmozdult, s úgy ahogy volt, rátelepedett az ágyra, bár a csizmáját még lerángatta magáról előtte. Bal karját feje alá tette, s a plafont kezdte kémlelni. Majd elmosolyodott.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 5:23 pm

*Este a földön aludt, a két lány meg az ágyán. Olybá tűnhetett, hogy mintha őrnek állították volna az ajtó elé, hogy senki se mehessen se be se ki. És egész jól el is látta önkénytelen munkáját, mivel nem tudott elaludni, épp csak azelőtt pár perccel, mikor Nel hangosan ébresztgette, és rázogatta.*
-Clo, CLO! Ébredj fel. Elment a tünde bácsi. A tisztáson se látom sehol...
*Már már a sírás környékezte a gyereket, de Cloud feltűnően boldognak tűnt a hír hallatára. Egy megkönnyebbült sóhaj után szólalt meg.*
-Jó. Most hagyj még aludni, majd megyek...
-Naaa, olyan gonosz vagy!
*S ezzel el is könyvelte bátyát megint csak önzőnek, majd kiviharzott. Az a férfi. Az a tünde. Elképesztően furcsa. Érzi. Van benne valami, ami nem hagyja nyugton. Valami nagyon sötét. De megmagyarázni nem tudja.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-21, 5:32 pm

*Valóban. Az a bizonyos tündebácsi már akkor talpon volt, mikor csak hajnalodni kezdett. Elmormolt pár olyan varázslatot, mellyel biztosítja, hogy egy hangot sem hallanak meg a bent lakók, mely zajt ő okozza. Így akár aludtak, akár ébren voltak, nem hallhatták, mikor is ment el a férfi. Határozott léptekkel vonult a mini erdő felé, ott viszont megállt, s visszafordult. Majd eleresztett egy gonosz vigyort, s bement a sűrűbe, végül a tisztásra, ahol Griffjét hagyta. Nem volt ott. Így tovább sétált, de alig kellett mennie vagy 5 percet, a griff már egészségesen szállt le elé. Ryden egy egyszerű határozott mozdulattal fel is ült a hátára, majd komoly tekintettel rántott a gyeplőn jelezvén, hogy indulhatnak. A griff fel is emelkedett, majd nagy vidáman körözgetve visszaindultak Sternbe, hátha Onoriának van valami új küldetése számukra.*

//Köszönöm a játékot //

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-23, 3:42 pm

// Roober //

*~Régóta? Igen. Hétszáz évre mondhatjuk, hogy régóta tart.~
De ha a mágus az lenne, akinek állítja magát, nem mondhatna ilyeneket, legfeljebb megérzésből. De Silarona már elkönyvelte magában, hogy az öreg nem teljesen az, mint akit ő lát, és nem is fogja megtudni, hogy valójában ki. Úgyhogy minek is rágódjon rajta? De azért az ilyen kérdések újra és újra felmerülnek benne a beszélgetés során.
A bot nyomán kirajzolódó képet nézi, nem is igazán foglalkozva azzal, hogy mit lát.
A közetkező szavak azt sugallják, hogy Azmozisz mégsem tud annyit róla, mint legutóbbi mondata alapján gondolhatta a vörös sárkány.
Silaronában fel sem merül, hogy ezek a mondatok éppúgy túlozhattak, mint ahogy az előzőről szeretné - leginkább tudatalatt - hinni, csak másik irányban. Mert senki nincs, aki ennyit tudhatna róla, ha nem mondja el. Abba belegondolni pedig, hogy ki lehet az, aki mégis ennyit tudna róla, anélkül, hogy korábban egy szót is beszéltek volna...*
- Véleményt kaptam bőven. Az emberek azt mindig könnyű szívvel adnak.
Van magamról képem, valóban. De ez nem hiteles, mindegy mi alapján alakítottam ki. Nem csak azért, mert a legtöbben nem annak látnak, aki vagyok. De ez bonyolult, és nem lehet rajta változtatni.
*Az utolsó mondatot határozottan ejti ki, érződik belőle, hogy a témáról nem akar többet mondani, hogy ezzel lezárta.
Azmozisz közelebb lép Silaronához, hogy aztán így szólaljon meg újra.*
- A tapasztalat legtöbbször valóban megmondja, mi van a vélemény mögött. - *Csak egy pillanatra hallgat el.* - Aki nem tudja elfogadni mások véleményét, egy idő után egyedül marad.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy néha az is egyedül marad, aki elfogadja mások véleményét. A magány nem csak ezen múlik. *

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-23, 4:15 pm

3. küldetés - Utaskíséret- Cloud Revan's-vel (folytatás
előzmény : https://newagelanuria.hungarianforum.net/t7p210-a-varos#10645 )

* Az út kellően csendesnek bizonyul, és szerencsére a rakomány sem próbál megszokni, ugyan miért is tennék, hiszen még ha sikerrel is járnak csupán a halál lenne a jutalmuk. Nem véletlen választotta őket Kesa. Őket, akik már a rabszolgapiacon is értéktelennek voltak titulálva, így olcsón tehetett rájuk szert. Azt már csak remélheti, hogy sikerül kihúzniuk addig, hogy birtokára eljussanak, ahol aztán megpróbálhat életet lehelni beléjük. Ha egy kicsi szerencse is szegődig mellé, akkor az ötből legalább egyet sikerül talpra állítania, és akkor már jó üzletet kötött a rabszolga kereskedővel. Arról nem is beszélve, hogy a szerencsés nem kevesebbet, mint az életét köszönheti majd új gazdájának. Kell ennél több?
Cloud kérdése kicsit meglepi Kesát. *
- Még csak azt sem tudod, hova tartunk? Reméltem tájékoztattak, mikor megkaptad a feladatot.
* Hátra se fordul a fiúhoz. Egyre jobban kételkedik rátermettségében. *
- Menionba.
* Mondja ki végül az úti célt, hogy ennek örömére kicsit megsürgesse a lassan fáradni látszó lovat. *
- Készülődj, hamarosan pihenünk. Ismersz patakot, vagy tavat a közelben?
* Mégis csak jobb lenne egy ilyen közelében pihenni, ráadásul már megtapasztalta, hogy sose jön rosszul, ha fel tudja tölteni az utazáshoz szükséges készleteit. *

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-23, 4:24 pm

*Nem mutatja ki, hogy a lány félreértette, pedig az volt. A kérdésre előrre mutat.*
-Igen. Annál a kanyarnál le kell fordulni ballra.
Nem messze inne van egy forrás.
A kulacsokhoz elég lesz.
*Majd újra maga elé mered. Nézi a rabszolgákat, s rossz érzés fogja el.*
~Nem tájékoztattak.
Arról nem, hogy egy rabszolgakereskedőt kell megvédenem.
*Minden procikája tiltakozik ellene, de nem tehet mást.Azok az emberek, akiknek most talán a szemébe se tudna nézni, elég rossz bőrben vannak ahhoz, hogy értelmetlen legyen egy szökési kísérlet. MAjd újra az elfhez fordult.*
-Mondja.
Mit fog csinálni velük ha hazaért?
Úgy értem, ha meggyógyulnak.
*Szándékosan provokálta a nőt. Azt akarta, hogy a rabok is tudják, milyen sors vár rájuk. Lehet, a halál annál jobb lesz.*
-Én azt hittem, hogy tündék nem folyamodnak ilyesmihez...
~Nem úgy van, hogy gazdag, intelligens, és békeszertő nép?
Nem értem.

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-23, 5:20 pm

* Nyugodtan hallgatja végig a közkatona útbaigazítását. *
- Akkor ott tartjuk a pihenőt.
* Hallani lehet, ahogy pár rabszolga is elkezd mocorogni. Talán már rájuk is rájuk fér egy kis mozgás.
Miközben ezen gondolkodik, meg is kapja a kis katona kérdését. Már várta, mikor fogja valami hasonló elhagyni a száját. Látszik, hogy még tapasztalatlan, és nem tudja félretenni érzéseit.
Ennek ellenére semmit se kíván jobban, mint egy akadékoskodó társaságot. *
- Hazaérek?
* Kérdez vissza. *
- Akkor rossz irányba haladunk.
* Egy rövid nevetést el is enged a fiú kérdésére. *
- Ki mondta neked, hogy nálam maradnak? Nem vagyok én rabszolgatartó.
* Cloud következő megjegyzésére is hasonló betanult nyugodtsággal fogadja Kesa. *
- Mellesleg nem mi vagyunk azok, akik áruba bocsátják saját fajtársainkat. Ideje lenne megtanulnotok az élet tiszteletét, nem csak sajátotokét.
* Vár egy keveset, hogy a közkatona érezhesse az elhangzottak súlyát. *
- Katona lévén könnyen lehet, hogy már a te kezedhez is tapad saját fajtád vére. Mióta is vagy katona?
* Miközben válaszára vár megérkeznek a patakhoz, ahol le is húzódik az útról, majd megállítja a szekeret. Nyugodtan leszáll a szekérről. *
- Segítsd le őket is, én addig megitatom a lovat.
* Hamarosan neki is lát a ló kieresztésének, hogy egyenesen a patakhoz vezesse.
Megvárja, míg a hátas lehajtja fejét, hogy füléhez hajolva kezdjen halk suttogásba. *
- Bayangkan hidup dalam penyamaran.
* Míg egyik kezével a lovat simogatja, addig másikat maga előtt húzza végig, hogy csuklyáját a tetejénél fogja meg, majd húzza le. Így ismét előkerülve hosszú barna haja és a közötte kibukkanó hegyes elf fülei. *

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-24, 2:05 pm

//Silarona //

- Honnan tudod? Úgy értem, miért gondolod, hogy nem lehet változtatni? Nem kell, hogy hiteles legyen.
Ha például van egy véleményed magadról, akként is fogsz viselkedni. Ha elhiszed, hogy jó harcos vagy, jobban teljesítesz, mintha nem. Ha azt gondolod, hogy te egy bölcs vagy, megfontoltabbá válsz. A gondolataid meghatározzák, hogy milyen vagy, így az önismeret visszahat önmagára. Ezért lehetséges bizonyos keretek között megváltozni, s ezért lehetséges a gondolatokat irányítani, ahogy a gondolataid is meghatározhatnak téged.
*Valóban nem egyszerűek Roober gondolatai, de reméli, hogy azért érthetően fogalmaz.*
- A magány egy tudatállapot. Nem attól függ, hogy hányan vesznek körbe és kiknek a véleményét fogadod el. Lehetsz magányos sok barátnak tűnő lény között is és nem kell, hogy magányosnak érezd magad, még akkor sem, ha egyedül vagy.
Csakis rajtunk áll, hogy hogy viszonyulunk önmagunkhoz és környezetünkhöz. *Azmozisz ekkor ismét felnevet, jóízűen, kedvvel.*
- Bocsáss meg, sárkány, egy kissé elkalandoztam, de megesik időnként! Szeretek filozofálgatni az élet dolgairól.
A te jelenléted is erre sarkallt. Nehéz megmondani, hogy miért…
*Roober tiszta tekintettel néz az elf kék szemeibe. Egyenesen, őszintén. A fekete kristályba vésett sárkány pedig mintha nem csak a napfénytől szórja sugarait, hanem magától is izzana kicsit.
Az öreg kissé oldalt mozdul.*
- Hova is tartasz?
*Vakarja meg a fejét és kissé körbe is néz, mintha az irányból próbálná kitalálni, pedig nagyon is jól tudja, hogy inni érkezett ide.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-26, 10:37 pm

- Azért nem lehet változtatni, mert hiába képzelném magam elfnek, nem vagyok, és soha nem is leszek az. Vannak dolgok, amiket még az istenek sem változtathatnak meg.
*Ez csak az egyik ok. A másikat, hogy az emlékeit nem tudja visszaszerezni, hiába próbálkozik - vagy hiába képzeli el, hogy megvannak - nem mondja ki.
A témát pedig már szeretné hagyni. Nem pont egy idegen kétlábú mágussal szeretné ezt megtárgyalni. Maga az elgondolás, amíg csak általánosságban, vagy nagy vonalakban beszéltek, még érdekes volt, kíváncsian hallgatta meg egy idegen véleményét is. De a téma kezd túl közel kerülni hozzá, és ahhoz, amiről nem akar beszélni.
A magányról szóló gondolatokra nem felel. Mert lehet valaki úgy is magányos, hogy egyedül van, akár sok idegen között, akik néha talán barátoknak tűnhetnek.
Silaronát már régen nem zavarta a magány érzése. Az olyan magányé, ami nem a felszínen van, hanem csupán annak a tudata okozza, hogy nincs, akit igazán a barátjának mondhatna.
Régen, még az után, hogy az öreg tanítót megölte a csőcselék, borzalmas volt. Nem tudta, hogyan is léphetne végleg túl rajta. És ez azóta sem sikerült. De védekezésül távol tartott magától mindenkit, egy bizonyos határon nem engedve át őket, csak nagyon ritkán.
Volt ideje megszokni az érzést, és már hozzá tartozott az átlagoshoz, nem is volt igazán tudatában.
~Vettem észre~ Mosolyodik el.*
- Nem baj, néha mindenki azon veszi észre magát, hogy egyesek közelében olyanokat csinál, amit mással nem. Vagy mégjobban előjön egy tulajdonsága.
*Nem tűnik fel neki a majdnemhogy világító medál. Vagyis észreveszi, de már nem is foglalkozik vele, csupán tudomásul veszi.*
- Menionhoz indultam.
*Valójában nem így van, az ötlet hirtelen, váratlanul jött. De Menion az a hely, ahova szívesen megy. Még ha ennek nincs is igazán oka.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-27, 9:52 am

*Az öreg könnyed nevetésben tör ki.*
- Gyermekem, sose becsüld alá az isteneket. Tán még ezen is változtatni tudnának, ha nagyon akarnák…
Ó…ó…látom, mosolyogsz. Azért ez nem olyan gyakori nálad. Örülök, hogy nekem sikerült elérnem.
*Mosolyog szürke szakállába vidoran.
Némileg meglepődik a válaszra. Menion? Ugyan miért? Nem mintha zavarná, ő mindenhol otthon van és sehol nincs otthon, hiszen az anyagi lét nem az ő formája, de valahogy a sárkányok nem épp ezt a várost részesítik előnyben, ha már mindenképp menni akarnak valahova.
De a sárkány társaságát mindenképpen élvezi.*
- Talán elkísérnélek egy darabon, ha megengeded persze. Menion olyan város, ahol szívesen időzik a magamfajta megfáradt öregember.
*Azmozisz kitárja botját, s nyugat felé mutat.*
- Ha a tájékozódó képességem nem csal, arra fekszik a dél városa.
*A bot azonban leereszkedik, majd az imént rajzolt ábrákra mutat, s az ábra felett ködlő pamacsok jelennek meg, amik aztán egyre sűrűsödnek, erősödnek. Nem telik sok időbe, hogy lassacskán vattaszerű állagot vegyenek fel, s csodák csodájára, egy kis bárányfelő lebeg ott a föld felett.
Roober/Azmozisz csak most néz fel a szeme sarkából az elfre. Kíváncsi, hogy mit lát az arcán.
Szereti a sárkányokat, valahogy első öntudatra ébredése óta ők állnak a legközelebb hozzá.
Amikor megtudta, hogy ő az, aki e szárnyas lények uraló istene lett, madarat lehetett volna fogatni vele. Igen, szereti őket, és nem tesz kivételt közöttük.*

Tárgy: Re: Déli-dombság 2012-08-29, 8:42 pm

//Lys//

*A fess fiatalemberes mondatra nem válaszolt, mert gondolta, ettől titokzatosabb marad. Egyszerűen csak mosolygott. Majd jött a család téma. Nem komolyodott el különösebben, egyszerűen csak nézett előre. Érezte a nő hangjában az enyhe szomorúságot. Majd ő felelt. Az ő hangjában azonban se nem bánat, se nem öröm nem hangzott. Teljesen olyan volt, mintha az időjárásról beszéltek volna. *
- Nekem sincs.
*Majd kis szünet után újra elmosolyodott, s a nőhöz fordult.*
- Úgy tűnik, mindketten egyedül élünk.
*Mélyen a nő szemeibe nézett, majd előre fordult. Alattuk megjelent a Déli dombság. Majd a közelben kell letáborozniuk, ha beesteledik.*