Főnix templom - A templom belseje

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-10, 4:54 pm

*Vándorforma alak lépked felfelé lassan a templom lépcsőin. Szépen kidolgozott, díszes ruhája és annak viseltessége furcsa kettősséget adnak a férfi kinézetének. Kezében botot tart, melyet minden lépcsőfokhoz kicsit odakoccint felfelé menet. A bot kialakításán látszik, hogy mágusbot, de a férfi köpenye ruhája színét viseli, nem pedig valamelyik hivatalos mágusrendét. Oldalán kopott bőrtáska, domborodása alapján talán könyv lehet benne.
A férfi a bejárat előtt megáll egy pillanatra, s végigméri így közelről is az épületet. Már amennyire tudja, természetesen, hiszen így közelről igen csak kis szeletet képes befogni belőle az emberi szem. Sargon minden különösebb reakció nélkül figyelmét inkább a hely belsejére irányítja, s mivel már régóta el akart jönni ide, most habozás nélkül belép. Körülbelül a templom közepén áll meg, s szótlanul nézelődik, közben elméje lassan, óvatosan tapogatózva veszi birtokba a helyet. Mindent megfigyel, mindent kutat. Az egész hely megértése a fő célja itt.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-11, 12:29 am

//Az Égi háború előtt kicsivel idontuli//
*Ezelőtt soha nem jártam még csak a templom környékén sem. Viszont sok minden változott, köztük jómagam is. Kétely gyötör s egyre nagyobb, a háborúk elsöpri ezt a vidéket idő kérdése csupán, hogy itt mikor csapnak fel a lángok. S az is kérdés hogy ezeket a lángokat én szítom vagy kioltom e? Se ember se sárkány egy időtlen lény ki sehová sem tartozik. S nem tudja ki mellé álljon. Egyre bizonytalanabbá váltam abban,hogy az emberek itt győzhetnek. Láttam a pusztítást ambatonban, s avalionban is. A sötét erők kik felénk jönnek... Majd felérek a lépcsőkön s a templomba lépek. Senki Sehol... S én az oltár előtt térdre ereszkedek.
~Dremert egyszerűbb volt előcsalni...
-Ritalea... Vajon van még esély... Jó úton járok... Hoz e holnapot a jövő? Rengeteg kérdésem lenne... De magam se hiszem hogy válaszolsz rá... Vajon van e járható út mi elkerüli a további vérontást... S ha le is győzném a fekete sárkányt az megfekezné e ezt a fenevadat? Képes lennék e megtenni azt mi eddig csak Lanurnak sikerült... Ahhh
*Hajtom le fejemet s várok kicsit...
-Vagy ez lenne megírva vesszen az ember ki elbitorolt mindent mit tudott s most hagyjátok had eméssze el őket a sárkányok dühe... Akkor miért segitettetek nekik hajdanán? Mi értelme volt erőt adni Lanurnak hogy ennyi idő után hagyatékát felzabalják? Kérlek Ritalea...

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-11, 1:29 pm

//Sargon, időn túli játék//

*Nem járt kint a városban azóta, hogy a vörös hajú, szürke köpenyes máguslánnyal találkozott a piacon.
Kalaran, az öreg mágus, Telar nagy hírű varázslója, akihez a látogatók hatalmas tudása, s bölcsessége miatt érkeztek, s tanulni, küldte volna, de a nimfa jobbnak látta maradni.
A rabszolgakereskedők között elszenvedettek mély nyomot hagytak benne. Még most is, inkább a templom falai mögött maradt, s tanult az öreg mágustól.
Atyja iránt érzett szeretete és tisztelete semmit nem változott, ám eközben ott volt még Negan is, a modortalan mágustanonc, akinek arcátlansága nem ismer határokat.
Sol a templomba járt csak le, néha segített a templom papjainak tevékenységükben, s Karalan már ennek is örült.
A nyugalom, amely most is belengte a helyet, Solba is némi nyugodtságot csempészett.
Jobb volt ez így, a templomban nem fenyegeti veszély.
Legfeljebb, hogy Negan halálra szekálja.
A mágustanonc azonban most nem volt jelen, s a nimfa megállapodva az egyik oszlop mellett figyelte az idegent, aki díszes, de megviselt ruházatában felfelé kaptatott a templomba.
Sol karcsú testét fehér köpeny takarta, mint általában.
Mint egy jelenés, tűnik elő. A férfi sebhelyei arcán talán taszíthatnák, de a mágusból nem sugárzik a sötétség, mely olykor még Negan mellett is megborzongásra készteti a lányt.*
- Légy üdvözölve a Főnix templomban, vándor!

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-11, 5:53 pm

//Sol, időn túl//

*Igencsak impozáns az épület belülről is. Ahogy a férfi a díszítéseket szemléli, egyre jobban úgy véli, feleslegesen jött ide, a hely csak egy nagy, csillogó ékszer, a gazdagság kézzel fogható metaforája, mintsem az igazi hit lakhelye.
Nézelődés közben szeme sarkából látja a felé közeledő fehérbe öltözött alakot, így nem lepődik meg igazán, mikor a másik megszólítja.*
-Köszönöm kedvességed, papnő!
*A köszöntés mellé egy kis meghajlás is dukál. A lány fehérben van, ugyebár, ráadásul pont egy templomban, helybéli módjára szólítja meg, mi más lehetne, mint papnő?*
-Az igazat megvallva nem nevezem magam vándornak. Sargon vagyok, amolyan mágusféle, aki szeret különféle helyeket meglátogatni.
*Egészen pontosan vizsgázott és beavatott szürkeköpenyes mágus ő, de nem szeret ezzel hencegni úton-útfélen. És igazából nem turistaként járja ő a vidéket, hanem keres valamit, tehát akár tudósnak is mondható.*
-Mondd csak, megmutatnád azt a helyet, ahol leginkább lehet érezni az isteneket? Már ha egy magamfajta beléphet oda...

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-15, 2:41 pm

*Sol meglepődve hallotta a papnő megnevezést. Bizony, távol áll ő attól, hogy papnőnek tekinthessék. Igaz, nimfákra jellemző, hegyes füleit takarja csillogó, szőke haja, ám még így sem gondolta volna magát papnőnek.
A férfi szavaira mosolyra húzódtak ajkai. Mágusféle, aki szeret különféle helyeket meglátogatni.
Hát mi lenne más akkor, ha nem vándor.
Kételyeit azonban nem tette szóvá. Talán elegendő is lett volna ennyivel zárni a dolgot, de Sargon feltett egy kérdést, ami elgondolkodtatta Solt.*
- Be kell vallanom, nem papnő vagyok. Csupán Kalaran, a neves mágus mester lánya.
Én az isteneket a templom tornyában érzem a legközelebb, ahol egyszerre látni az eget, s a földet is, amint összeérnek, s ahonnét az emberek a városban nem nagyobbak apró figuráknál.
S ha szándékaid tiszták, szerintem te is beléphetsz oda.
*Nem tudja, mi oknál fogva ilyen bizalmas egy vadidegennel. A legutóbbival a Hajnal partján sokkal bizalmatlanabb volt és sértődékenyebb is.
Talán hatott rá a templom és az öreg mágus nyújtotta nyugalom?
A háta mögötti ajtóra mutat szavai közben, amely a toronyba vezető lépcsőt takarja.
Természetes, hogy egy másik elágazása a mögötte kezdődő folyosónak a nimfa lakószobája felé vezet, de ezt a vándornak nem kell tudnia.
Ha Negan most látná, biztosan kajánul vigyorogna és lenne valami húsba maró megjegyzése a nimfa hektikusságáról, de szerencséjére nincs a közelben sem.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-16, 11:12 pm

*Elsőre nem igazán mondta volna meg, hogy a lány nem papnő, bár nem is figyelte meg rendesen. Amikor Sol elmondja neki, hogy ő valójában kicsoda, nos akkor sem vette tüzetesebben szemügyre, sokkal inkább meglepődött.*
-Kalaran mester lánya? Nem gondoltam volna!
*Csak miután hangot adott meghökkenésének, utána gondolt bele, hogy végül is miért ne lehetne a mesternek lánya? Csak éppen nem olyasfajta embernek tűnt a róla olvasott leírások alapján, mint aki saját gyermekét neveli. Sargon inkább amolyan mindenki atyja figurának képzelte.*
-Ó, ne vedd magadra a meglepetésem! *szabadkozott gyorsan.*
-Csak olyan fiatalnak tűnsz, a mester pedig idős.
*Nem biztos, hogy a legjobban fejezte ki, amit akart mondani, de hát az idős emberekre nem jellemző, hogy gyermekük születne. Bár most, hogy jobban megnézte a lányt, tényleg nem igazán néz ki papnőnek, de a mesterre sem igazán hasonlít. Bár, talán ez mindegy is, hisz nem az ő dolga. Elindul inkább a jelzett irányba, viszont az ajtó előtt illedelmesen megáll. Mégiscsak a lány a házigazda, vezesse ő a férfit. S habár a lány nem árulta el neki a nevét, Sargon nem esik zavarba.*
-Nos, Kalaran leánya, kérlek vezess te.
*Az ajtóra mutat és mosolyog, amolyan bocsánatkérően, hogy nem tudta kitalálni a lány nevét. Lehet olvashatott is róla, ki tudja, de annyira azért nem mélyedt bele az idős mester életrajzába, hogy mindent tudjon.*
-Hiszen nem akarjuk, hogy valami olyan helyre keveredjek a helyismeret hiánya miatt, amiért kellemetlen helyzetbe kerülhetünk akár mindketten.
*Tesz hozzá még egy kis kiegészítést, hiszen honnan tudhatná ő, hogy miféle tiltott szentélybe, olvasószobába, vagy akármibe tévedhet be a véletlen keze által vezetve.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-17, 11:13 am

- Miért, olyan hihetetlen…?
*Szaladt ki a nimfa száján a kérdés. Sargon csaknem elkésett a magyarázattal. Természetes, hogy nem tudhatja, hiszen Sol nem olyan ismert, mint az öreg mágus, aki a Főnix templomban székel, hogy a nimfa csupán nevelt lánya Kalarannak.
Emellett az öreg mester egész életében a széltől is óvta őt.
Sajnálatosan még így is sikerült bajba keverednie.
Sol meghökkenve pillantott vissza Sargonra. Valóban, fiatalnak tűnik, de így könnyen lehet, hogy a korábban tapasztalt nimfa vonzerőt az idegen mágus nem érzékeli.
Talán nem is fedezte még fel, hogy a lány nem ember.*
- Valóban, atyám nem fiatal már, de meglepne, milyen fiatalos tud lenni.
*El is indul, aztán visszafordul, és némi pironkodás közepette visszaszól.*
- Sol, a nevem Sol, és bocsánatod kérem, illetlenség volt tőlem, hogy nem mutatkoztam eddig be.
*Belegondolni is rossz volt, hogy az idegen eltévedne, és esetleg épp Neganba botlana. Sol le nem mosná magáról, hogy alig szabadult ki a rabszolgakereskedők karmaiból, részben azt is Negannak köszönhetően, és máris idegen férfiakat enged be a toronyba.
A fehér lépcsők kopottas fokai körbe-körbe haladva vezettek fel a torony felső részére, ahol ki lehet menni még a szabadba és lepillantani Telar vastag falakkal körbevett városára, vagy a távolban kígyózó Hajnal folyóra.
Sol egészen felfelé nem szólt, ha Sargon nem emelt szót. Odafent a szél meglobogtatta csillogó haját és ő, kedvenc helyéről körbenézve így szólt a vándorhoz.*
-Én itt érzem közel magam az istenekhez…és a főnixekhez is. Belegondolok, hogy ezek a falak látták a Nagy Háborút, a sárkányok és Lanurék harcait…és túlélték.
Ismered a történelmünket, ugye?

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-19, 12:28 am

- Szóra sem érdemes!
*Zárta rövidre az elmaradt név miatti szabadkozás témáját. A név voltaképp nem számít sokat. Mindenkinek adnak nevet, van olyan, aki később megváltoztatja, vagy más ad neki újat. Megint mások kényük-kedvük szerint mindig másképp mutatkoznak be. Viszont a név mindig a személyiségre utal, tehát a név nem is számít, csak az, hogy ki vagy. Sol pedig nem tűnt más személynek, mint amit később a neve sugallt. Van benne valami fura a férfi számára, de még nem tudta eldönteni, mi is az. Az biztos, hogy a lány jó szándékú, talán kicsit naiv is meg még valami, amit nem vesz észre. Hogy a lány szép, ahhoz nem fér kétség. Szebb, mint az átlag, még apró szépséghibát sem vett észre rajta. Persze, hogy nem szól egy szót sem felfelé, követi, s figyeli a lányt, közben mereng. A formája is tökéletes, járása természetesen kecses. És ezen felül az egész lénye kedves, a szavai, megjelenése...kisugárzása. Elbűvölő! A férfi elmosolyodik. A lényeget tudja. De már fel is értek, az utat nem is figyelte, csak követte Solt és már meg is érkeztek oda, ahova akartak. A férfi így inkább visszatért a valóságba.*
- Valóban bámulatos innen a kilátás!
*És tényleg nehéz szebb helyet találni, persze biztosan van, de oda eljutni nehéz, itt pedig elég könnyű dolga volt.*
- Ismerem, persze. Bár nem tudom, mennyire számottevő a tudásom. Igazából én más földön születtem, de sokat olvastam Lanuria történelméről.
*Sargon most már megpróbálná átadni magát a hely élvezetének, de nem tud szabadulni a felismerés hatása alól. Sol valamiféle varázslatot használ, ami viszont rá nem úgy hat, ahogy kellene. De miért? A pillanat átélése helyett a lányt fürkészi, hátha okosabb lesz, s közben azt mérlegeli, hogy egyszerűen rákérdezzen-e a dologra, vagy más módon derítse ki? Rengeteg a kérdés és most bosszantja, hogy ez a probléma foglalkoztatja, nem pedig az, amiért valójában jött.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-19, 1:38 pm

//Nem hat rád a nimfák szépsége? Ej-ej Very Happy

//

*Sol átadta magát a látványnak. Nem érezte magát e férfi mellett veszélyben, pedig épp csak az imént találkoztak odalent.
A messzeségbe vesző táj valahogy felidézte előtte a harcoló sárkányok képét, az elfek seregeit, az emberek hadait, s megannyi más fajt és nem utolsó sorban a természet messze nyúló tájai teremtőik személyét is eszébe juttatták.
Az isteneket, akik mindezt létrehozták, a főnixek lángba boruló alakját, még az idők hajnalán, amikor ez a templomtorony még csak kósza ötlet sem volt.
Álmodozásából Sargon riasztotta fel, s egy őz megriadt tekintetével pillantott rá. Keze önkéntelen megkapaszkodott, hogy ne járjon úgy, mint már több esetben. Negan hajlamos durván és alattomosan kirángatni az álmodozásból, s aztán kaján élvezettel figyelni a nimfa vergődését.
Aztán a férfi tovább beszélt és ezzel egészen visszatért a valóságba a nimfa. Megborzongott, ahogy utolsó gondolatkén felötlött benne az a hatalmas fekete sárkány, akit ő engedett ki az ÉJ-hasadékól…igaz, akaratán kívül, valaki más akaratából.
Azóta olvasgatott a könyvtárban titokban, s már tudta, milyen mágiát alkalmaztak akkor rajta.
Lélekbéklyónak hívják, s a háború ideje alatt nem egy dokumentált eset volt, innen az ismerete a varázslatnak.*
- Belegondolni is rossz, hogy az istenek hagyják újra megtörténni azt, ami egyszer már elmúlt.
A háború senkinek nem jó.
*Sol összefonta maga körül karjait. Titokban félt attól, hogy a kiszabadult sárkánnyal kezdődött a háború. Már öt éve volt, de nem tudja elfeledni. Egy darabig rémálmai is voltak miatta, és a sok odabent ragadt, tűzben égő pillantású, dühös sárkány miatt.
Lehet, hogy ő indította el az eseményeket, amik ide vezettek.
A lány nem vette észre, hogy a férfi gondolatai egészen másfelé jártak közben, nevezetesen ő volt a középpontjukban. Szemei a távolba meredtek és csak a mondat végén pillantott vissza Sargonra.
A férfi őt nézte.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-19, 6:48 pm

-Mire is számítottam...
*Elindulok kifelé a főbejáraton, szemem elé tárul a kilátás. Olyan érzés támad bennem, hogy egész Lanuriat beláthatom innen. Két szemely beszélget, s a lany szavai mosolyra ingerelnek. Fekete köpenyemet a szél meglobogtatja. Arcomat fekete maszk takarja, igy állok meg a beszélgető páros mellett. Egy kicsit megpihenek majd utamra indulok a szél szárnyán.

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-26, 11:35 pm

*A lány bezzeg el tudott merülni a tájban. Talán őt nem nyugtalanította semmi. Sargon ellenben nem tudott szabadulni a lánnyal kapcsolatos gondolataitól. Annyira, hogy szinte belemerült Sol bámulásába. Mikor a lány ezt észrevette, Sargon gyorsan a távoli táj irányába fordította tekintetét. Egyszerűen árad a lányból a kedvesség és ártatlanság, de ez a különös dolog nem lehet hétköznapi védekezőmágia.*
- Ha nem lenne jó valakinek, akkor nem is lenne.
*Sol szavaiból lényegében csak a háborús fejtegetés ragadt meg az agyában. Újra rápillant a lányra, majd vissza a távolba. Igyekszik összeszedni magát, hiszem más tudja, hogyan fogja kezelni az idegen helyzetet. Érzi, ahogyan gyűlik az energia a testében, szinte feszíti belülről. Koncentrál, nem akar semmit elkapkodni. Óvatosan formálja az energiát, de egy pillanatra sem szabad elengednie. A védelem lényegében kész. Bármilyen támadásra azonnal tud reagálni egy mágikus pajzzsal.*
- Nem félsz, hogy a háború ide is elér? Hogyan védenéd meg magad? Elfutnál, vagy harcolnál?
*Az óvatos puhatolózással csak egy baj van, hogy rendkívül időigényes, Sargon pedig energiát gyűjtött, amire most figyelnie kell. Ha elengedi, az szétszéled és védtelen marad, ha pedig megidézi a védelmét, azonnal felfedi magát, ami ki tudja, milyen konfliktust okozna a másikkal. De addig, amíg okosabb nem lesz, egyfolytában koncentrálnia kell az erőre, közben figyelnie kell a másik reakcióit is. Ez a koncentráció persze látszik is rajta, összeráncolt szemöldökkel néz a lányra, kezeit is karba fonja maga előtt, úgy néz ki teljesen, mintha valamiféle vizsga felügyelője lenne épp, aki a helyes válaszra vár.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-28, 3:04 pm

*Sargon elkapta pillantását, ám Solnak szöget ütött a fejébe valami.
Elgondolkodva méregette a férfiú arcát.
Furcsa vibrálást érzett a mágus felől, s ez óvatosságra intette.
Vajon Sargonnak mi jár a fejében.*
- Nem fér a fejembe, miért lehet ez bárkinek is jó…
*Jegyezte meg óvatosan.
Sosem gondolt arra, hogy mit tenne, ha belekeveredne a háborúba. Vagyis ez nem teljesen volt igaz, hiszen belegondolt, s minduntalan azzal nyugtatta magát, hogy ide nem érhet el.
De akkor még béke volt.
Sargon testtartása is megváltozott, Solnek ez sem kerülte már el a figyelmét.*
- Nem tudom…abban reménykedtem mindig, hogy ez nem történhet meg. Telar falai erősek. Nézd, milyen magasak és vastagok. Itt van atyám, Kalaran, Rubins, na templomszolga, Negan, meg a többi mágustanonc. Szerintem biztonságos…
*Végül nem bírta megállni, csak kibökte.*
- Mit csinálsz?!
*Összefont karral állt a toronyban, akárcsak a férfi, s ezúttal felvont, számonkérő tekintete lett.
Ő titokban felhozta ide ezt a férfit, de talán hiba volt. Tervez valamit. Talán ő is a háború miatt érkezett? Talán az ellenség ügynöke, aki majd a templom tornyát fogja lerombolni, s belülről okoz zavart a védelemben?
Bizalmatlansága nőttön-nőtt Sargon felé.
Arcátlanságnak gondolta, hogy így viselkedett vele, aki jó volt hozzá.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-29, 6:03 am

*Sargon maga sem gondolta, hogy Sol nem fogja előbb-utóbb észrevenni, hogy valami nincs rendben vele. A varázslás alapjában nem egyszerű dolog. Ahogy őt tanították, a mágiahasználat a természet erőinek a koncentrálása és irányítása. Ez képesség és sok tanulás kérdése, nem hiába képtelen rá annyi lény a világban. De aki ismeri a tudást és eleget gyakorolta, annak ez szinte csuklóból megy. Gyűjt, irányít, elenged. Pár pillanat az egész. Bármiféle mágiát hosszan fenntartani, az energiákat kontrollálni huzamosabb ideig, na az igazán nehéz. Solnak mégis megy valahogy, amióta a férfi megérkezett és még csak nem is látszik.*
~Bűbáj?~
*Az persze teljesen más. Ilyet ő is tud. Illetve ilyesmi védi őt. Népe legnagyobb mágusai, köztük édesanyja koncentrálta az erőt ahhoz a varázshoz, amely most is védte Sol kisugárzása ellen. Nem ejtette rabul a nimfa szépsége, a védelmi bűbáj egy egyszerű mágiasemlegesítő. Bármiféle mágikus behatást legyengít, az erősebbeket persze kevésbé, a lány isteni forrásból táplálkozó varázsa folyamatosan halt el a védőburkon.*
- Koncentrálok. Tudod, a mesterem azt mondta, sokat kell gyakorolnom.
*Az állítás első fele igaz, a második persze csak lódítás. Régóta nincs már mestere. Kinyújtja karját és a felhalmozott energiát elkezdi arrafelé terelni lassan, óvatosan. Az energiák gyors elengedése mindig erős hatást vált ki. Karja és kézfeje, tenyere fokozatosan tompa, fehér fénnyel kezdett izzani. A táj minden pontja felé vékony, szinte láthatatlan sugarakban kezdett kiáramolni az energia az ujjaiból, semmi erős mágiát nem hozott létre, csak visszaadta a természetnek, amit kölcsön vett. Egyetlen kis izzás maradt meg hüvelykujja hegyén.*
- Amit látsz, a föld. Az otthon. Mi csak új urai vagyunk a vidéknek. Ez kell nekik. A föld. Sárkánynak, orknak egyaránt.
*Kezét Sol elé tartotta és még mindig fénylő hüvelykujjával, s a középsővel csettintett egyet. A felszabaduló energia apró fehér szikrák formájában röppent belőle. Nem égetnek, szinte hidegek, viszont pár centiméter repülés után Sol teste köré gyűltek és kezdtek el keringeni a lány körül. Mindössze pár másodperc alatt teljesen kihunytak, a környezett felvette az energiát. Egyszerű varázs ez, kölyökkora óta ismeri. Varázskereső a neve. Kiskorában szerette elnevezni a varázslatait. Gyerekszeszély. Varázstárgyat, varázstudót könnyen meg lehet találni vele.*
- Vagy épp akarhatnak téged is. Voltaképpen mi ez a... varázs? De ne mondd, hogy az elvarázsolt királylány vagy a toronyban!
*Igyekszik mosolyogni, bár eléggé kimerült az iménti koncentráció miatt. De nem akarja megijeszteni a lányt, igyekszik mosolyogni. Tudja, hogy a másik nem akar semmi rosszat, csak nem érti az egész lényét, ezért volt bizalmatlan.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-06-30, 3:51 pm

*Sol hitetlenkedve szemlélte a férfit, aki koncentrált.*
- Mire koncentrálsz?
*Látott ilyet Kalaran tanoncai között, az egészen kezdőknél. Negan, vagy a többi, tapasztaltabb mágustanonc már könnyűszerrel használta azokat a varázslatokat, amiket megtanult.
Kalaran őt úgy tanította, hogy a mágia kevesek adománya. Akiknek a vérében benne van, azok rendelkeznek ezzel az erővel, és Thaloma olyan kegyes, hogy használhatják is.
Sol nem értette, miért kell most varázsolnia ennek a férfinak.
Aztán Sargon varázsolni készült és Sol egy kezdetleges védőpajzsot emelt maga köré, ahogy atyja tanította neki.
Nem sajátított el túl sok varázslatot, és sajnálatára a teleportálást is csak rövid távra volt képes véghezvinni. Az öreg mester valamiért nem engedett neki többet.
Mindig azt mondta, az ő érdekében.
Az energiát azonban látta, amint eltűnik a férfi kezén keresztül.
A pajzsa az apró, kis energia szikrákat felfogta, nem engedte közel és az is zavarba hozta Solt, hogy a férfi nem támadta meg őt.
Nem tudta hova tenni és ez dühítette.*
- Engem?
*Hüledezett. Vajon miért is akarhatná őt bárki?*
- Annyi évszázadig nem kellett nekik, most miért?! És milyen varázsról beszélsz te nekem? Én csak egy védőpajzsot idéztem meg….
Azt csak ismered….
*Vágott vissza. Bosszantotta, hogy a férfi olyan könnyen irányítja a dolgokat, mint Negan, csak ő nem képes igazán komoly varázslatokra. Pedig Kalarantól sokat tanulhatott volna már, ha apja hajlandó lett volna tanítani.
De mindig az érdekeire hivatkozott és talán épp emiatt nem tudta magát megvédeni a rabszolgapiacon se.
Csípőre tett kézzel nézett Sargonra a férfi férfias mosolya nem hatja meg. A szél belekapott a hajába és most azt is dühösen tűrte el.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-02, 6:05 am

*A varázslás tudományát mindenhol másképp tanítják. Aki több ezer villámot idézett már, a tízezrediket is kirázza csuklóból. Ahogyan Sargon a varázskeresőt. Apró praktika ez, sokszor nem találta egy-egy varázskönyvét a nagy összevisszaságban, ami otthoni szobáját jellemezte, mesterei viszont nem tolerálták a késést.
A legtöbb mágusnak azonban megtanítanak két tucat varázslatot és azzal elvan haláláig. Sargon mesterei szerint a mágia két dologból áll, erőből és akaratból. Ha megleli a mágus a megfelelő erőt, akaratával bármit képes elérni. Ha megkérdezné valaki, mi a kedvenc varázslata, nem tudna válaszolni. valószínű még sohasem használta.*
- Az előbb kérdezted, ismerem-e a történelmet. Sok száz évig nem volt itt komoly baj, de a mi életünkben az örökkévalóság. De egy sárkánynak? Lehet, hogy egyik épp itt született, ötszáz évig embert se látott. Telar is elf város volt, úgy emlékszem. Mostanság nem sűrűn látni itt őket.
*Arra, hogy épp Sol miért kellene nekik, nem tud válaszolni. Addig biztosan nem, amíg nem tudja, miféle szerzet a lány.*
- A védőpajzs?
*Elmosolyodott, de látva a lány testtartását, inkább letörölte a vigyort asz arcáról és inkább a tájat kezdte bámulni. Nem szereti, ha számon kérik, bár tény, hogy jelen esetben ez jogos.*
- Azt ismerem. Azt is észrevettem, amikor megidézted. Viszont a másik. A bűbáj. Az elején észre sem vettem, csak idővel. Az miféle, ezen tűnődök.
*Nem biztos, hogy jó szót használ, ők bűbájnak nevezik a hosszú ideig tartó mágikus hatást, amely a hozzá csatolt energiát fokozatosan használja fel és addig tart, míg az energia fel nem emésztődik, ha csak nincs forrása, ami újra táplálja.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-02, 11:31 am

*Látta, hogy hervad le a mosoly a férfi arcáról. Legalább ennyi elért. Nem méltó ehhez a helyhez és a belé fektetett bizalomhoz se az efféle magatartás. Sol sosem kedvelte az arcátlanságot, és nem egyszer ki is kelt ellene.
Ennek aztán volt, hogy meg is itta a levét. Negant például sokszor úgy tűnt, még szórakoztatta is, ha paprikás hangulatba hozta a nimfát.
Ez a fajta bosszantás azonban most nem állt fent.
Sargon látszólag nem bosszantani akarta és Solnak emlékeztetnie kellett magát, hogy lehet, külhoni az idegen férfi, aki előtte áll.
Annál is inkább, mert bűbájt feltételezett, holott a nimfa csak a védőpajzsot használta.*
- Rajtam nincs bűbáj, Sargon! Még csak az kellene, ki nem állhatom, ha varázslatot mondanak rám!
*Emlékezett is egy másik esetre, amikor egy sabatti kapta el az erdőben és csak a vörös nimfa, Riana segítségén múlt, hogy nem fulladt bele ott, a kis, erdei tóba.
Felhúzta az orrát. Tessék, nem is tudja, milyen bűbájt érezhet rajta a férfi.*
- Ránk, nimfákra egyébként sem jellemző, hogy mindenféle bűbájokat mondanának ránk.
*Ez igaz is volt, hiszen Kalaran elmondta neki, melyik fajhoz is tartozik és már többször is érezte, hogy furcsa hatással van a férfiakra.
Még Neganra is, aki a maga barbár módján ki is fejezte ezt, amikor csaknem magáévá tette.*
- Talán ezt érzed rajtam….
*Lágyultak el vonásai, habár ő úgy tudta, hogy Izra áldása egészen más. A nimfákat összekötötte a természettel, ami hosszú életet biztosított nekik és a természetnek is, amihez kötődtek.
Innen eredt mágiájuk is, amellyel istenük megáldotta őket. Csak egy árat kellett fizetniük érte, hogy ha az, amivel életüket összekötötték, megsemmisül, ők is vele pusztulnak.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-03, 5:57 am

*A semmi mással össze nem téveszthető arckifejezés ül ki a férfi arcára, mikor tudatáig hatol a felismerés, miért is olyan Sol, amilyen. Hangos sóhaj hagyja el ajkait, majd a lány felé fordul. Röviden a szemébe néz, majd pár másodpercre meghajol felé.*
- Bocsáss meg kérlek! Még sohasem volt dolgom egy magad fajtával.
*Miután újból felegyenesedik, a lányt kezdi el vizsgálni tekintetével. Fülének formáját már észrevette, de nem tulajdonított neki nagy jelentőséget, úton útfélen fut az emberfia olyanokba, akik félig elfnek, félig akárminek vallják magukat. Ezen kívül tényleg semmiben nem különbözik tőlük. Ha legközelebb fel akar ismerni egy nimfát, a varázsra kell figyelni. Úgy tűnik, azt meg lehet érezni. Neki mindenképp.*
- Sokféleképpen hallottam már nevezni a nimfák adottságát. Nekem ez bűbáj, hisz ezt érzem és az elmém is eképpen fogja fel. Egy isteni varázstudás felfoghatatlan mértékű hatalom, de ugyan azok a törvények szabják meg a határait, mint a mi varázstudományunknak. Talán még egyes bűbájoknak képesek vagytok ellenállni is. A mágikus lényeknek sokszor veleszületett ellenállása van a varázslatok iránt.
*Próbál találgatni, s reméli, Sol nem sértődik meg azon, hogy mágikus lénynek titulálta. Talán ennél csúnyább jelzőt is aggattak már rá. Sargon még nem teljesen érti az összefüggéseket, de biztos benne, hogy az általa ismert törvényszerűségekkel ez is megmagyarázható.*
- De akkor...
*Egyéb kérdések is vannak ám benne, amik így, hogy eddigi fő témáját ideiglenesen elvetette, most utat törnek.*
- Mennyi idős lehetsz már? És hol a lakhelyed? A kert?
*Próbál rögtönözni valami logikus választ magának, bár nem valószínű, hogy a lány nem válaszol, de ki tudja.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-05, 1:12 pm

- Úgy gondolkodsz, mint az emberek…
*Jegyezte meg Sol, nyugalmat erőltetve magára. Összefont karjait nem lazítja el keblei előtt, és szép pillantásában is ott van még a sértettség érzése.*
- Ők hitték úgy, hogy mint a sárkányok, az elfek, mi is varázslények vagyunk.
Szép lenne, ha lenne olyan mágia, amely ellen védelmet nyújtanak az, hogy én nimfa vagyok, de nincs ilyen.
~Legjobb tudomásom szerint…~
*Sol arcán egy pillanatra a döbbenet lett úrrá. A férfi teljesen azt gondolta, hogy ő, mint nimfa, kizárólag a növények között képes megélni. Annyit már tanult az elmúlt évek során, hogy nem kell ott élnie, amihez kötődik, s Sargon azt sem tudhatja, hogy ő nem éppen egy erdei nimfa. A föld nimfák közé tartozik, ezt is Kalaran mondta el neki, nem is olyan régen.*
- Itt élek a templomban.
*Arcán enyhe pír fut végig, felfoghatná újabb arcátlanságként, de inkább szimpla udvariatlanságnak fogja fel a korára vonatkozó kérdést.*
- Nálatok nem tudják, hogy nem illik egy nőnek a korát firtatni?
*Kérdezte még mindig irulva-pirulva, de azért az összefont karok és a zárkózottság maradtak.
A templom tornyát játékos szél kerülte körbe, és meglebbentette a nimfa fehér köpenyét, de még Sargon ruhájába is belekapaszkodott.
Nem volt olyan erős, hogy lefújja őket a mélybe, de figyelmeztette őket, hogy nem a város földjét tapossák épp.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-05, 6:07 pm

- De hát én tulajdonképpen ember vagyok.
*Fordult mosolyogva Sol felé. De a lány még mindig karba tett kézzel és kissé morcosan nézett rá. Megint felhagyott hát a mosolygással, inkább a torony kőkorlátjának dőlt.*
- Ne vedd magadra, mint mondtam, nem ezen a vidéken születtem. Te vagy az első nimfa, akivel összehozott az út, amin járok. Könyvekből sok mindent nem lehet ám megismerni.
*Szemét lesütötte inkább a földre és elkezdett gondolkodni a varázslény-elméleten. Bizonyára helytálló a dolog. Félig hangosan kezdett el gondolkodni..
- Az élőlények e világon való életének hossza még nem határozza meg egyértelműen mágikus mivoltát. Bár egy több száz éves lény igencsak gyanús...
*Arra már nem tért ki hangosan, hogy mondjuk a főpapnő, nos, ő igencsak gyanús egy figura, de még nem keresztezték egymás útját. Bár őt nem biztos, hogy ilyen könnyen lehet faggatni a ki- és milétéről, mint a mellette álló lányt.*
- De ha igaz, hogy életetek hosszát egy természettel való kötés határozza meg, az már elég mágikusnak tűnik. És a többségetek, ha jól tudom, a mágia tanulásának ösztönös képességével született. Az embereknél ez sokkal ritkább. Nem úgy a tündéknél, a sárkányoknál...
*Az meg, hogy Sol nem hisz el minden badarságot, talán jobb is. A passzív mágikus védelem minden mágusnál kifejlődik. A testükben kering a mágikus erő, eleven részük, természetes, hogy minden mágikus behatásra reagál. Nem véd meg teljesen semmitől, de gyengíti a hatásukat. Ezt erősítették fel nála a mesterek bűbájjal, ezért hatott rá kevésbe a nimfa "csáberő", vagy minek is lehet azt nevezni.*
- Na meg itt van ez, hogy vonzalmat keltesz a férfiakban.
*Egy pillanatra a lány szemébe néz, majd újra lesüti a szemét.*
~ Csak a követ nézd, féleszű!~
- Én is megéreztem ezt, pedig nem vagyok átlagos ember.
*Ismét Sol szemébe néz, nem kimondottan bűnbánó tekintettel, hiszen nem érzi olyan nagy véteknek a szavait.*
- Nálunk nem volt sohasem titok a korunk a másik előtt. A kor tiszteletet adott nőnek és férfinak egyaránt. Az idős halász mester volt, aki a fiatalokat tanította, az idős asszony a kisgyermekeket óvta és tanította. A létben eltöltött idő, ha hasznosan telik, tudást és tapasztalatot ad.
*Majd elmosolyodik ismét.*
- Viszont én úgy hallottam, csak az ember nők kényesek a korukra. Érthető, hiszen hamar öregszenek és ez látszik is rajtuk.
*Ahogy a szél megerősödik és elkezdi nyúzni a köpenyét, gyorsan összefogja maga mellet, majd újra a lányhoz fordul.*
- Szerinted fog még erősödni a szél? Nem lenne jobb bemenni?

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-06, 10:10 pm

*Sargon szavai végül lassan oldani kezdték Sol durcásságát. Ő is tudta, milyen bezárva lenni, és nem a való világgal találkozni.
Élete első utazását, Telaron kívül, csak az elmúlt években tehette meg, atyja szinte bezárva tartotta őt a templom falai között.
Számtalan dologra csodálkozott rá, amik újszerűnek hatottak.
Az az út igencsak kalandosra sikerült, nem csak Negan miatt.*
- Akkor te nálam jobban ismered a sárkányokat. Én még csak találkoztam futólag eggyel…de jobb lett volna, ha nem is látok egyet se.
*Borzongott meg a nimfa.
Pedig a szél nem volt hideg. A vonzalom gondolatára a pirulása tovább tartott, mint kellett volna.
Negan jutott eszébe, ahogy erővel a Tűz fogadó szőnyegére szorítja, forró csókokkal borítja el nyakát, ajkait, és kemény, erős keze, ahogy kebleire simul.
A fogadó nevéhez hasonlatossá vált arcának még jól is jött az újabb szél. Hűtött rajta.
Hálás volt Sargonnak, hogy végre mind a nőkről, mind a korról szóló fejtegetéseit felváltotta a széllel kapcsolatos.
Még így is várt kicsit, mire válaszolni tudott.*
- Idefent gyakori a szél. Nem fogják meg a városfalak és a házak. Majdnem olyan szabad lehetsz itt, mint a madarak az égben.
*Talán ösztönös lénye tette, de madár ült le mellé a korlátra, amely elválasztotta a mélységtől.
Sol rápillantott, aztán Sargonra.
Emberként egészen jóképű és láthatóan rá nem hatott a nimfa szépsége. Bizonyos fokig könnyebbség volt ez Solnak.*
- A fekete sárkányokról is hallottál? A történelem legborzalmasabb erői ők. Ha ezt a várost egy fekete sárkány támadná meg, lehet, nem sok maradna ezekből a falakból, tornyokból.
Ha félsz a magasságtól, vagy a széltől, lemehetünk….
*Jutott eszébe a gondolat és mondta is ki, mintegy megjegyzésként a mágusnak.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-08, 8:52 am

//Időn túli - Sol//

*Az, hogy mennyire ismeri a sárkányokat, az kérdéses. Egyszer találkozott egy fura férfival, aki sárkánynak mondta magát. De nem változott át, sőt, Sargon szerint csak megbomlott az elméje, hiszen semmi átlagostól eltérőt nem érzett rajta, az enyhe őrületet kivéve.*
- Jó lehet ide sűrűn kijárni. talán gyakrabban jövök ezentúl...
*Szelíden elmosolyodott, mely részben a madárkának szólt. Igazán jó lehet itt fenn, ha az ember csak a környezetével törődhet. De nem neheztel a lányra azért, mert másfelé terelte a figyelmét, így is elég kellemesen telt az idő.*
- A feketékről? Hallottam. De a város már megbirkózott régen egy sárkánytámadással és a mágusok tanácsa hadrendbe állítaná mindannyiunkat.
*A háború gondolatára Sargon tekintete elkomorodik. Egyetlen komoly harcban vett csak részt életében, de a borzalmait valószínűleg soha nem fogja tudni elfeledni. Nem igazán örülne egy ilyen esetnek és ez még csak enyhe kifejezés.*
- Ó, engem nem aggaszt a szél, sem a mélység. Szerencsére hideg sincs. De nem örülnék, ha lefújna a szél. Atyád biztosan elővenne, hogy miért nem vigyáztam rád, holott szinte nem is ismerlek.
*Kalaran haragja meg annyira sem hiányzik neki, mint egy fekete sárkány a nyakába. Bár az öregről azt tartják, nyugodt természet, de ez esetben minden bizonnyal megcáfolná ezeket a híreket.
A férfi Solra tekint, hogy elindul-e befelé, mert akkor követi, egyébként neki megfelel itt is.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-08, 3:49 pm

- Ahhoz majd még beszélned kell a papokkal, vagy Rubinsszal, hogy feljöhetsz-e.
*Jegyezte meg Sol a mágus szavaira. Neki sem megengedett a templom látogatóit felinvitálni a templom tornyába.
Talán egy pap egészen mást mondott volna, hogy hol találhatja magához legközelebb az isteneket, vagy egy papnő.
Talán megkérdezte volna, melyik istenhez akarna közelebb lenni. Vagy esetleg a főnixekhez…*
- Ide idegeneknek nem szabadna feljönni.
*Adott még magyarázatot előbbi szavaira.*
- Telar mellett van az a puszta vidék, ahol nem él meg semmi. Azt a fekete sárkányok csinálták, legalábbis így mondják a mítoszok.
Arról nem szólnak, hogy a feketék miért kímélték meg a várost….ha hallottál Elsga történetéről, magad is csodálkozhatnál ezen.
S atyám nagyon fél engem, bizonyára tényleg elővenne téged, ha melletted történne valami velem.
Szóval tessék rám vigyázni!
*Jegyezte meg kacéran a férfinak.
Talán kissé több is volt ebben a pillantásban, de a nimfa nem bújt ki bőréből. Kezeit végre elvette mellkasa elől.
Úgy nézett a férfira.*
- Talán mégis jobb, ha lemegyünk.
*A lépcső hűvös levegője fel is csapott a lejárattól, ahogy arra fordult.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-13, 5:43 am

//Időn túli - Sol//

*Sol szavaira csak mosolyogva bólogat. Nem tudja, miért ilyen vele a lány, egy voltaképp idegennel. A szabályokat megszegve felhozza ide. És elég kacéran viselkedik, ahhoz képest, hogy nem volt felhőtlen ez a találkozás. A lány vagy tényleg ilyen fiatal, vagy a nimfa lét velejárója a késztetés, hogy isteni adottságukat kihasználják, amikor csak tudják.*
- Majd kérlek téged kísérőnek!
*Mosolya lehervadt arcáról, mikor a Sol által emlegetett kietlen pusztaság felé fordítja a tekintetét. Néhányszor átkelt már rajta, de nem a kedvenc helye, az bizonyos.*
- Jártál már a pusztán? Érezted az ottragadt mágiaesszenciát?
*Igencsak pusztító mágia hátramaradt energiái keringenek ott. Még a szőr is feláll tőle egy jóérzésű mágus hátán.*
- Mellettem nem kell aggódnod!
*Biztosította gyorsan a lányt, majd maga elé engedte a lépcső felé intve, hogy induljon csak el nyugodtan. Közben elgondolkodik.*
~Mellettem nem kell aggódnod? Mégis, miért kellett ezt?~
*Maga sem tudja, miért mondta ki a szavakat. A nimfa varázsereje csak átszivárgott valamiképp a mágikus védelmén, ezek szerint. Ahogy maga elé engedi Solt, erős késztetést érez, hogy megfogja egy pillanatra legalább a lány vállát, úgy tessékelve előre a nimfát. Csak hogy egy kicsit hozzáérhessen a bőréhez. Gyorsan megmarkolja inkább a köpenye szélét és követi a lányt lefelé.*
- Abból ugye nem lesz baj, hogy most felhoztál ide?

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-07-13, 2:23 pm

//Időn kívüli játék - Sargon, a mágus Very Happy

//

*A férfi megjegyzésére halvány mosoly suhant át arcán. Szépen jönne ki, ha egy idegen mágus a papoknál kijelentené, hogy Kalaran lányát szeretné kísérőnek, aki majd megmutatja a templomot.
A lépcsőn lefelé haladva megvonta törékeny vállait.*
- Ha nem tudja meg senki, nem lesz baj.
*Ez természetesen figyelmeztetés is volt a férfinak, legyen óvatos.
Eszébe jutva a korábbi kérdésre is válaszolt.*
- Csak távolról láttam. Hallottam, hogy haramiák is bujkálnak ott. A katonák félnek sokszor utánuk menni a pusztába. Félnek az ősi varázslatoktól.
*A lépcsőn lefelé haladva jobbjával a fal fehérre meszelt felületének támaszkodott, miközben légies lépteivel szinte suhant lefelé a lépcsőfokokon.
Ha lenne itt növényzet, bizonyára hálásan virult volna ki a nimfa léptei nyomán, de csak a hideg, századok során simára csiszolódott lépcsőfokok tartották a nimfát és az embert lefelé menet.
Sol nem gondolta, hogy a férfire bármilyen hatással lehet.
Eddig sem volt.
Ha zavartalanul leértek, ugyanazon a keskeny ajtón léptek vissza a Főnix templom belsejébe, amin a torony felé mentek.
Sol csalhatatlanul, a helyismeret magabiztosságával haladt de hátrasandított azért Sargonra is, hogy tudja-e követni, s követi-e.
A templomban papnő fordult feléjük, s megakadt a szeme az idegenen, aztán a nimfára nézett, szemrehányó pillantással.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2015-08-04, 4:17 pm

//Időn túli - Sol//

*A lépcsőn lefelé vezető út kissé hosszúnak tűnt a mágus számára. Miközben a lépcsőfokokra figyelt, hogy egynek se lépjen mellé, elméjét megpróbálta kiszakítani a valóságból. Okokat keresett, az igazságot, mi történik most vele és miért. Persze, egy értelmű, a nimfák lényébe ivódott varázslat az, amely elragadja az ésszerűségből és egy fura helyre viszi, ahol nem ő a saját maga ura.*
~Telar, a rabszolgák városa, mi?~
*Így, hogy elméje a Sol lényét átjáró isteni mágia kénye kedve szerint cselekszik, valahol mélyen egy kicsit ő is a szabadságát vesztette. Ez azért zavarja, mert ő mindig is a szabad elme erejét tartotta a legerősebbnek a világon és most ez a természetfeletti béklyó győzi le...
Akkor szakad vissza a létező világba, mikor a lépcső alján az ajtóhoz érnek. Szívesen maradna még Sollal, de tudja, hogy mennie kell. Szinte hálás is a felbukkanó papnőnek. Szavait egyből hozzá intézi egy meghajlás után.*
- Kérlek bocsáss meg! Halaszthatatlan feladat hozott ide és nem késlekedhettem, azonnal fel kellett keresnem a mester leányát.
*Majd Sol felé fordulva fejezi be a színjátékot.*
- A mesterem még egyszer köszöni a segítséged és ha alkalma adódik, személyesen is felkeres.
*Meghajol a lány felé, majd a kijárat felé fordul és lassan elsétál. Sol innen más ki tudja magyarázni a helyzetet. Ha mégsem, akkor sem valószínű, hogy néhány fegyelmező szónál többet kap. A lány nem láthat semmi különöset a távozó férfin, de talán tudhatja, hogy még visszajön. És ezt még maga Sargon sem sejti.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2016-07-12, 2:22 pm

*Nincs az a seb, amely lassan ne hegedne be. Telar rabszolgapiaca, s az azt követő események Sol lelkében lassan tompultak. Biztos volt abban, hogy idővel ezek majd tovább enyhülnek, ám abban is, hogy elmúlni soha nem fognak egészen. Mindig ott lesz emlékezetében azon napok emléke, amelyeket akkor átélt és mindig ott lesz a rémület, a fájdalom is.
Solt az elmúlt hónapokban sokkal inkább foglalkoztatták már a jelen eseményei. Nem lehetett titokban tartani előtte a háborút, a hírek pedig rendre eljutottak a jó, öreg Kalaran mesterhez is.
Nevelőapja pedig a hírekkel egyetemben mind sűrűbben zárkózott be laborjába. Az öreg mágus igényelte az egyedüllétet, s volt, hogy ebben csak Negannak engedte meg, hogy megzavarja.
A fiatal, fekete köpenyes mágus pedig időnként élt is vele. A nimfa szerint talán indokolatlanul sűrűn is.
Azonban a mágus elhessegette a nimfa egyre gyakoribb, erre utaló megjegyzéseit. Kalaran ritkán engedte közelébe nevelt lányát, miközben gyakori vendégek lettek a porlepte futárok, mindenféle rendhez tartozó mágusok a Főnix templomban.
A fehér márványlépcsőket mocskos csizmák tapodták, s ezek a látogatók egyet jelentettek azzal, hogy az öreg mágus bezárkózik velük szobájába, laborjába, vagy a templom tornyába, s hosszasan tárgyalnak egymással.
Ezen tárgyalások után leginkább még komorabbá vált Kalaran, és Sol, aki igényelte volna a jó öreg, meleg szívű mágust, ezt bizony nem egyszer zokon vette. Azonban hiába tette, az öreg mágust, korábbi duzzogásaival már nem lehetett megingatni.
Határozottan, és nyugodtan hárította el a nimfa próbálkozásait.
Néha-néha leült vele, s elmondta, a háború komoly dolog, az ellenség mind jobban behatol a Birodalom területeire, s nekik, mágusoknak gondoskodniuk kell a védelemről.
Negan néha-néha tett gúnyos megjegyzései még a régi időkre emlékeztették Solt, amikor a háború még csupán hétszáz éves emlék volt, amikor a rabszolgapiac Telar egyik egzotikus része….
Sol most tudatában volt, hogy a történelmet éli, azokat, amikről régen csak álmodozott.
Néha azért eszébe jutott, s akkor jeges rémület ülte meg szívét, hogy talán mindez azzal indult, hogy ő – akarata ellenére – egy hideg éjjelen kiengedte az Éj-hasadékból azt a rettenetes, fekete sárkányt….*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2018-01-21, 10:04 am

*A tél Telaron is nyomot hagy. A folyó csaknem befagyott idén és én úgy vagyok vele, mint minden telari. Azon imádkoztam, hogy ne legyen elég erős a jégpáncél, hogy a folyó túlpartján lévő orkok nehogy átjöhessenek.
A falak erősek és magasak, de sajnálnám a katonák életét, akik meghalnak a velük folytatott harcokban.
Lassan rám is rám ragad a környékbeliek érzelmeinek keveréke.
Ahogy a híres szökőkutat nézem a sárkányokkal, már nem azt érzem, hogy a művész milyen szépet alkotott, hanem azt, hogy gyűlölöm ezeket a lényeket.
Annyi vért ontottak már és annyi életet oltottak ki, belegondolni is szörnyű...
Alaposan felöltöztem és hálás vagyok annak a férfinak, aki segített nekem, hogy ezen a vidéken inkább nekem való ruhákat hordhassak, és ne a délen megszokott lengéket.
Itt tényleg hidegek a telek és sokszor eső helyett is fehér hó hull.
Olyat Menion környékén, vagy a faluban sem igen látni.
Szerintem van olyan, aki ott még életében nem látott ilyesmit.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2019-11-09, 11:47 am

//Fela, a telari játék folytatása, időn kívüli játék//

*A zsák tényleg nehéz volt. A nimfa meg is küzdött vele, de ha már vállalta, hogy segít, juszt sem adta alább.
Megküzdött vele derekasan, s amikor végre a templomhoz érnek, és leteszik a zsákot, ő is megtörli verejtékező homlokát.
Nem gondolta volna, hogy idáig elhozzák ketten pihenő nélkül.
Igaz, nem is szívesen állt volna meg, látva, milyen sokan figyelték őket út közben.
Bezzeg, egyetlen úriember sem akadt, aki felajánlotta volna a segítségét.
Solnak megvolt a véleménye a telari fiatal férfiakról.*
- Köszönöm, tényleg nehéz. Nem irigyellek, hogy ilyeneket kell cipelned.
*A nimfa a templom bejáratát nézte. Rubins sehol sem volt, csak a templomba látogatók látszottak.*
- Hátulról kellene bevinni a zsákot.
*Ha Fela is belement, akkor megkerülve a főbejáratot, a templom egyik kis ajtajánál álltak meg, s ott Sol kinyitotta az ajtót.
Neki kulcsa is volt hozzá, ez a templomban lakóknak volt fenntartva.
Ha bemennek hamarosan megjelent Kalaran is.
Az öreg mágus megszemlélte állandó beszállítóját, a fiatal leányt, de csak egyetlen határozott pillantással, majd intett nekik.*
- Tegyétek abba a sarokba a zsákot. A többi már az én dolgom.

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2019-11-21, 9:04 am

*A városban engem nem érdekel annyira, hogy figyelnek. Hozzászoktam már, hogy északabbra a szülőhelyemtől megbámulnak az emberek.
A bőröm színe ennyi év után is különleges nekik.
A zsák nehéz és érzem, ahogy a karjaim is fáradnak a cipelés közben.
Ahogy a templom gyönyörű épületéhez érünk, letesszük a zsákot.
Hátrafésülöm ujjaimmal fekete, hullámos hajamat, hogy szabadon lélegezzen a bőröm.
A levegő rögtön megsimogatja az arcom.
Ahogy végignézek az ódon épületen, a magasba törő tornyon, meghallom Sol köszönetét.*
- Ez csak természetes és nem kell aggódnod, elbírom a terheket.
*Nem is gondolná, hogy délen, a faluban milyen nehéz munkákat is el kellett végeznünk. Nem könnyű arrafelé az élet, a termés sem terem meg magától.
Bólintok, ahogy Sol megjegyzi, hogy hátulról vigyük a zsákot.*
- Rendben.
*Nem jártam még arra, amerre most megyünk és Kalarannal sem emlékszem, hogy találkoztam volna.
A mágus csak egy határozott pillantásra méltat, aztán már tehetjük is a zsákot a helyére.*
- Örülök, hogy találkoztam Telar nagy hírű mágusával.
*Eszembe jut Roza mama, akitől olyan sokat tanultam a gyógyításról. Lehet, hogy nincs varázserőm, de azt biztosan tudom, hogy az öreg mágustól tanulhatnék.*

Tárgy: Re: Főnix templom - A templom belseje 2019-12-14, 4:35 pm

*Kalaran figyelte, hogy a zsák a helyére került. Hallott már a füves lányról, kinek a bőre olyan, mint a csokoládé, szívós és sokat tud a füvekről.
Határozott pillantása nem ezért nyugodott a lányon.
Látott benne valamit, amire azt mondhatná, volna értelme tanítani.
Látott, de úgy látta, még nem érett meg rá. Még nem, de ha majd eljön az ideje, visszatérhet a Főnix templomba, s ha még meglesz akkor, szívesen vállalná tanítását.
Most egy zacskó darnát húzott elő zsebéből, s azt nyújtotta oda Felának. *
- A fáradozásodért. A legközelebbi szállítmány miatt majd keresni fogunk téged.
Addig is az istenek vigyázzák lépteid!
*Zárta gyorsan le a látogatást.
Ha a lány sem akart tőle semmit, vagy Soltól, akkor el is köszönt tőle.
Sol is biccentett a maga módján.*

//Ha nincs más, akkor köszi a játékot, Fela! Smile

//