Nyugati szeglet

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 5:13 pm

*Hallgatja a tündét, s közben szorongatja a kis cipó darabot. Igazán finom volt amit kapott, a hús is, és a sajt is. Nem s számított ilyen fejedelmi ételre pont itt, habár sehol máshol se számított volna.
Hallgatja a valósághű biztatást. Látszott Fatimán, hogy nem akarja reménytelen helyzetebe sodorni, de mégis szívből beszélt. Ezt valahogy érezte, még akkor is, ha az mondták neki, hogy a tündék nagyon könnyen rejtik el az érzelmeiket és generálnak helyettük teljesen másokat. Felnéz a nőre, a baljában tartotta kis kenyeret az ég felé emeli, már amennyire tudja. Még bólint is egy határozottat hozzá.*
-Megértettem.
Ígérem erősebb leszek, és tanulni fogok a hibáimból.
*Hát persze, hogy eszébe jutottak a testvérei. Nekik is szükségük van rá. Nem halhat meg, de még inkább nem maradhat ilyen gyámoltalan. Meg kell erősödnie.
Határozottan néz Fatima szemébe, s mondja ki a szavakat.*
-Erősebb leszek.
*Nem hagyom, hogy a kudarcok legyőzzenek.
Mert mindig lesznek kudarcok, azt ő nem védheti ki, csak a hozzáállását.
Előre fordult, s már jobb kedvel ette a sajtot és a húst. Gyorsan el is fogyott.*
-Köszönöm az ételt, fejedelmi volt.
*Most mintha újra visszakapta volna az arca azt az általános kissé szomorkás, de mindig mosolyós hangulatot. Rámosolygott a nőre.*
-Ilyen étel mellett, biztosan felgyógyulok.
*Persze ő sem gondolta úgy hogy holnap már kézen állva fog közlekedni, csak ez egyfajta önszuggesztió is volt, és biztatás a nő felé, hogy nem szándékszik meghalni útközben.
Nem soká el is érkezett annak az ideje, hogy aludjanak is. Clo gyorsan álomba merült, reggel is ő volt a későn kelő. A ló mivel pihent szintén, fetornázták Cloudot, majd Fatima ahogy előző nap is, mögé ülve kezdte meg az utat egy gyors reggeli után.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 5:25 pm

*Tetszett neki a reakció. Valami ilyesmit szeretett volna kihozni a fiúnál. Tisztázni vele, hogy igen, most még gyenge, de majd egyszer erős lehet, ha kitartó lesz. Csak biccentett a köszönésre. Az utolsó mondatra viszont mégis csak megremegett egy pillanatra az ajka, mintha enyhét mosolygott volna. De olyan gyorsan vált komollyá a tekintete, hogy azt lehet hinni, csak képzelődött az, aki látta a mosolyt. Fatima még egy darabig ébren volt, hogy biztos legyen abban, hogy a fiú alszik, de utána ő is aludt. Persze ez éber alvás volt. Nem óhajt azon az úton térni vissza, amin jött, mert ott elég sok gond volt. A folyó mellett sokkal biztonságosabb lesz. Reggel a reggeli után ismét kelet felé indultak. Majd elérték az erdő déli határát.*
- Ez itt Elonar erdeje, a nimfák lakóhelye.
*Talán befogadnák őket, de Fatima semmiképp se akarna visszaélni jóindulatukkal, így inkább kikerüli őket. Ma sokkal többet tudtak menni, bár volt, hogy pár percre, vagy tán egy órára lepihentek. De mikor beesteledett, akkor végre elérték a folyót, s annak partján telepedhettek le. Ismét tábortűz, sajt, sonka és cipó. Most Fatima is evett.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 5:39 pm

*Második nap elég sokat tudtak menni. Pihent volt Clo is, és a sok rázkódás nem érte olyan kellemetlenül mint első nap, azonban nagyon fárasztó volt. Este a kapott étel után egyszerűen eldőlt és aludt. Talán egy jóéjt féle még megrezdült a levegőben, de annyira álmos volt, hogy nem bírt sem beszélni sem gondolkozni, sem létezni. Csak aludt. Egészen másnap késő reggelig, mikor is Fatima kedvesen, de egyben határozottan felköltötte, és a reggeli után megint csak a lóra ültek. Most a másikra, hiszen kétszer volt ugyanaz a szegény állat. Lehet így utólag kiderült, hogy a második ló melyet nővérkétől kaptak szívességből, fölöslegesnek bizonyult, hiszen lépésben haladnak, de azért nem rossz, hogy van. Cloud tűrte, halkan kisebb felszisszenésekkel tűrte az utat. Most nem hajlongott úgy össze vissza, hogy Fatimának erősen keljen tartania, habár amikor nagyobbat zötykölt a ló, még simán leeshet.
Elérkezett a következő éjjel is, egész végig a folyó partján haladtak.
Leszálltak, tábortűz, étel, miegymás. Pont mint előző estéken.
Halkan evett. Ez volt a harmadik napjuk. Evés közben hirtelen belenyilallt a vállába a fájdalom, olyan nagy ami eddig még nem, s ennek hatására kiesett a sajt a kezéből. Percekig mozdulatlanul görnyedt előre. Vajon miért? Ezt mondta a tünde, erre figyelmeztette mikor elindultak, igaz?
De nem akar még meghalni. Hiszen nemrég ígérte meg, hogy erősebb lesz. Nem hallhat meg. Azt se tudta mi történik, de halálfélelem költözött belé.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 5:53 pm

*Ez a nap is úgy telt el, mint az előző. Nem igazán beszélgettek, mert az csak jobban fárasztja őket. Minél kevesebb energiát kell elfogyasztani, annál tovább jutnak. Az este is olyannak tűnt, mint a többi, de csak egy darabig. Cloud hirtelen nagy fájdalmat kezdett érezni, s összegörnyedt. Fatima összehúzta a szemöldökét, majd felállt, s a fiúhoz ment. Próbálta felegyenesíteni, mármint rávenni arra, hogy hátradőljön a fa törzsének mely tövében evett.*
- Nem lesz semmi baj! Próbálj hátradőlni. Nincs semmi baj, ne félj!
* Szólt lágyan. Nyilván nehezen, de ha sikerült, akkor a mély sebre tette a kezét és ismét mormolni kezdett. De ez a varázsige hosszabb volt. Vagy talán hosszabb ideig ismételgetett egyet. A végére a fiú azt érezhette, hogy elmúlt a fájdalom, de mérhetetlen nagy fáradtságot is érezhetett. Így a legjobb az, ha nyomban eldől és alszik. Fatima mindenképp megvárja, hogy elaludjon a szőkeség, csak utána áll fel. Legalábbis tápászkodik fel. Nem akarta mutatni kimerültségét, de most irtózatosan szédült, kába volt, s annyira gyengének érezte magát, hogy úgy érezte, egy kismacska szét tudná tépni, ha rátámadna. Majdnem keresztül esett a tűzön, mikor végre megtalálta a maga pokrócát, s máris rádőlt. Mikor Dylan sebeit gyógyítgatta, akkor is egy vagy két seb után megszédült. De most mondhatni életet kellett lehelnie a fiúba, saját életerejéből kellett adnia neki, hogy túlélhesse az utat. Fatima reggelre visszakapja ezt az erőt, Cloudnak azonban életfeltétel, hogy ezt megkapja a tünde nőtől. Amint elérte a pokrócot, már se nem látott, se nem hallott, elaludt. Abban biztos, hogy ha korábban is kel fel, mint a fiú, nem fogja őt felébreszteni, mert annyit kell aludnia, amennyit csak tud.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 6:00 pm

*Iszonyatos volt a fájdalom. Kikerekedett szemekkel nézte a semmit, és hangtalanul üvöltött. Ez borzasztó, mi ez? Ez most a vég? Majd odaért hozzá a tünde, és arra kérte, hogy dőljön hátra. Nem ment az olyan könnyen, de valahogy mégiscsak hozzáfért a nő a vállához. Cloud remegett. A fájdalomtól, s kimerültségtől, s ahogy a varázslat véget ért, szinte ájulásszerűen csukta le a szemeit. Aludt, egészen másnap délig. Talán fel se lehetett volna kelteni.
Már tűzött rá a nap, mikor kinyitotta a szemét. Körbepislogott, majd lassan felült.
Dél van. Kissé még kábának érezte magát, mint aki még alszik, de ébren volt. A tündét kereste tekintetével, de megszólalni még nem szólalt meg.
Az azért látszott rajta, hogy jót tett az alvás, és a karja sem fáj már úgy.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 6:20 pm

*Fatima bár nem aludt délig, azért késő délelőttig pihengélt. Mikor felkelt, megreggelizett, s pakolt annyit csendesen, amennyit csak tudott. Majd csak ült és pihent tovább, figyelte a beteg alvót. Már delelő volt, mikor végre kinyitotta szemeit a fiú. Ekkor Fatima még kisit várt, majd elővette a következő adag élelmet és átadta a fiúnak.*
~ Még szerencse, hogy sokat pakoltam. ~
*Talán pont, hogy elég lesz az élelem. Főleg, ha az éjtünde spórol, s nem eszik annyit. A betegnek arról meg nem kell tudnia, hogy nem eszik minden nap háromszor. *
- Jobban vagy? Ha elkészültél, akár indulhatunk is.

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 6:32 pm

*Felkel, és az éjelf már adja is a reggelit, ami inkább ebéd. Hálásan elveszi, és két falat között bólint egyet.*
-Igen.
Mehetünk
*Azzal kis készülődés után újra csak úton találta őket a nagy égő csillag. Most, hogy később indultak, kicsit az szürkületben is haladtak valamennyit, amíg látni lehetett. Megvacsoráztak, s mindketten aludtak szintén. Az előző nap fárasztó volt, mindkettejük számára. A következő nap, az ötödik. Rendben haladt végig, Cloudot felpakolta a reggeli után Fatima és indultak is tovább. Már majdnem egy hete mentek, mesze lehet az a hely hova menni készülnek, hiszen ezt még a "kiskatona" nem is tudja. Csak annyit, hogy ott fogják meggyógyítani. Este azonban nem fájdalom hanem valami más rendellenes dolog került elő. Ettek. Csendben ahogy eddig is, majd Cloud köhögni kezdett s ezzel együtt vért köhögött fel.
Kissé elszörnyedve de inkább szomorúan nézte a kezén vöröslő vérét.
Végül Fatimához fordult, mintha mi sem történt volna.*
-Mikor érünk oda?
Nem tudom mi okozza, de egyre gyengébbnek érzem magam.

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-09-06, 6:46 pm

*El telt ez a fél nap is, majd a következő nap is. Viszont az este észrevehetővé vált, hogy igen csak ki van merülve a fiú. A teste alig bírja az utat. Vért köhögött fel. Fatima biccentett.*
- Mert gyengébb is vagy. Ez várható. Mondtam, hogy az életedbe kerülhet az út.
*Mondta teljesen nyugodtan, majd lassan felállt, s odasétált a fiúhoz és elé térdelt. *
- Megint varázslatot kell alkalmaznom.
*Nem akarja elárulni, hogy igazából jobbá nem teszi az állapotát a varázslat csak életben tartja. Nagyon jó lenne, ha már odaérnének, mert nem biztos, hogy még egy éjszakát túlél a fiú, ha nem gyógyítók kezében van. Újra elmormogta a tüdőre azt a varázslatot, amit induláskor, majd hosszasan megint mormogta ugyanazokat, amiket korábban a görcskor. Most hosszabb ideig csinálta, addig, amíg csak bírta. Hirtelen a fatörzs felé dőlt, ahova a fiú támaszkodott, de kezével mégis megtámasztotta magát. Látszott, hogy nagyon nincs jól. Azonban megszólalt.*
- Aludj, amennyit csak tudsz. Én is... azt... teszem.
*Nyelt egy nagyot. Homloka gyöngyözött az izzadságtól. Ha nem lett volna elég fehér a bőre, most még sápadtabb volt, s ajkai is enyhén belilultak. Most még többet adott életerejéből. Mert tudta, hogy a holnapi nap lesz a legnehezebb napjuk. A törzsre támaszkodva feltápászkodott, s nagyon lassan, óvatosan sétált fekvő helyére. A közelben megbotlott, s rázuhant a pokrócra. Már aludt is.
Délben keltek mindketten. Megreggeliztek, majd Holdfény hátára ültek. *
- Cloud. Sajnálom, de ez most nehéz nap lesz. Estére Olassyiëben vagyunk, ha annyit vágtázunk, amennyit csak tudunk. De muszáj lesz ott töltenünk az éjszakát.-
~ Különben meghalsz. ~
*Valószínűleg a fiú úgy érzi magát, mint aki kicsattan az egészségtől. Ez a varázslat jól leplezi a valódi állapotot. Talán a vágta súlyos károkat okozhat, de mégsem okoz akkorát, mintha még egyet kellene éjszakázniuk. Különben ahhoz, hogy életben tartsa a fiút, minden életerejét át kellene adnia neki, de akkor a nő halna meg. Valamelyikük életébe kerülne az, ha még egyet a szabadban éjszakáznának. Ezek után jelezve kancájának vágtába kezdtek.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-10-10, 11:53 am

//Küldetés, Regélő - Nekem megfelel Smile

//

* Nem fog rákérdezni arra, miért is meleg a férfinak észak, hisz semmi köze hozzá. Elindulnak hát, s a férfi is velük tart. Az éjtündét enyhén zavarja, hogy állandóan őket bámulja a sötét elf, de hát tényleg kicsit különlegesek együtt. A beszélgetésre felfigyel, Gastornak tetszik a férfi kesztyűje. Nem néz ki rosszul, Fatima is tudja ezt. Majd a sötét elf úgy véli, a nő és gyermek anyja-fia. A nő így felel.*
- Miből gondolod, hogy nem Olassyë számunkra a legvonzóbb hely?
*Szeret visszakérdezni, az tény. Nem fogja letagadni, hogy Gastor a gyermeke, mert ehhez sincs sok köze a sötételfnek. *
- Igen. Ő különleges.
* Rá is pillant a fiúra, egy kicsit el is mosolyodik. Haladnak tovább, jó sokat sikerült menniük, a távok társaságban csak úgy elfolynak... ha nem volna Fatima kicsit ideges a társaságtól. Ez ugyan nem látszik rajta, de még mindig nem tud megbízni a férfiban, hiába nem mutatott támadási szándékot.*

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

- Ugyan miért kelne útra egy elf kisgyermekkel, egy szál lovon és tartana a Nyugati szegletben délnek, ha nem épp távolodni akar Olassiëtől?*Kérdez vissza enyhe mosollyal szürkés arcán a sötét elf. Visszakérdezésre újabb kérdéssel felel. Ha nem kap választ, az sem baj, hiszen nem is vár konkrét feleletet.
Viszont Fatima megjegyzését nem hagyja szó nélkül. Enyhe csodálattal hangjában szólal meg, hogy aztán jó ideig csak a csend maradjon meg az utazók között.*
- Messziről látszik.
*A sötét elf eközben úgy tűnik, mintha teljes nyugalomban haladna mellettük, de néha látványosan megvillantja azt a kesztyűt a fiú előtt, aki végül nem is bírja szó nélkül.*
- Megnézhetem?
*A sötét elf csak egy pillanatig habozik, majd mindkét kezével elengedve a kantárt lehúzza kezéről a kért kiegészítőt.*
- Vigyázz rá, különleges darab. Olyan különleges, amilyen te vagy.*Nyújtja át Gastornak. A fiú csillogó szemmel kap érte, és talán Fatima is érzi, hogy a kesztyűn nyomai vannak a mágiának. Talán bűbájt olvastak rá, vagy ki tudja, mi van rajta?
Gastor elengedi mindkét kezével az éj elfet, hogy jobban szemügyre vehesse a kezében tartott kesztyűt.*
- Nézd, Fatima néni!
*Mutatja fel, amikor a ruhadarabon néhány elf írásjel fénylik fel zölden. A bőr mintha rá akarna tapadni Gastor kezére, megnyúlik felé.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-10-12, 11:54 am

*Még jó, hogy az elf nem feltétlenül várt választ a kérdésére, ugyanis nem kapott. Fatima csak mélyen belenézett a szemébe, majd újra az utat leste. Ez volt a felelete. Majd a férfi reagál arra, hogy igen, a fiú különleges.*
~ Nem valami szerencsés a részünkről, hogy ennyire feltűnő jelenség a fiú. De legalább a faluban nem volt gond... ~
*Gastor pedig csak nézegeti egyre azt a bizonyos kesztyűt, amitől Fatimának a szőr is feláll a hátán, ha ugyan volna neki olyanja ott. Át is veszi a gyermek a kesztyűt. Az éjtünde kicsit lassít, hogy véletlen se essen le a fiú, s baljával enyhén átkarolja, fogja a fiút, mert az már nem kapaszkodik. Fatima a férfi szemébe nézett, majd a kesztyűt nézte. Gastor lelkesen neki mutatja. Fatima látja a jelenséget. Ez nagyon nem tetszik neki. Fogalma sincs, mi lehet a hatása, ha rá ragad a gyerekre az a valami, de egy sötételftől kapott ajándékban nem lehet igazán megbízni. Kivette a fiú kezéből, s átnyújtotta az elfnek.*
- Látom Gastor, de most ne játszunk vele. Sietnünk kell.
* S ha a férfi átvette a kesztyűt, Fatima gyorsabbra fogta a tempót, s ügetés és vágta közti állapotba invitálta kancáját. Egyáltalán nem tűnhetett ez menekülésnek, inkább csak feszült igyekezetnek, hogy minél hamarabb odaérjenek a megfelelő helyre. Vagyis a fiúnak biztosan ezt akarta jelezni. A tündének azonban azt, hogy ne adogasson ilyesmi holmikat egyikőjüknek se. *

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Az elf arcán akkor suhan át egy sötét arckifejezés, amikor Fatima figyelme a kesztyűre összpontosul.
Kelletlenül nyúl a felé nyújtott ruhadarabért, s jól láthatóan húzza vissza saját sötétes bőrű kezére.
Világos szemei megvillannak, amikor visszanéz Fatimára, miközben ő is gyorsabbra fogja a tempót. Nagyon is tisztában van az éj elf szándékaival, inkább az a kérdés, hogy ha már a fiú kezét megérintette a kesztyű, mekkora hatással lesz rá. Hiszen fogta, amikor a ruhadarab életre kelt nála.
Gastor azóta is kezét nézegeti, legalábbis egyiket, mert a másikkal a vágta miatt kapaszkodik.
A sötét elf amilyen közel tud, olyan közel férkőzik a nagy igyekezetben hozzájuk, miközben ismét megszólal.*
- Ahonnan én jövök ettől sokkal varázslatosabb dolgok is vannak, s erősebbek is.
Tudok mutatni olyanokat, amitől tátva marad a szád is.
*Előbbi kesztyűs kezét tenyérrel felfelé fordítja, ujjait egy pillanatra összezárja, s utána máris egy apró, fekete griff alakja lebeg felette.
Hagyja még kissé nőni, majd ha már egy holló méretét felvette, szabadon engedi, hogy repüljön mellettük.
Gastor tágra nyílt, csillogó szemekkel nézi az állatot.*
- Fatima néni! Néééézd, milyen szép!
*A griff, mintha hallaná ezt, az éj elf és a fiú nyergére ereszkedik, s összezárva szárnyait odabújik Gastor ölébe.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-10-21, 1:53 pm

*Mérhetetlenül bosszantja a férfi tolakodó viselkedése. Főleg, hogy érzi, nem tiszta szándékú a viselkedése. *
~ Gondolatokat akar beleültetni Gastor fejébe. Hogy kívánjon arra a sötét helyre menni, ahonnan ő jött. ~
*Fatima miközben az utat nézte, felfigyelt természetesen a griffre. Ő is enyhén meglepődött a látványosságon, de ezt semmi pénzért nem mutatta volna ki. *
- Látom.
*Szólt gyengéden. Majd élesen a férfira tekintett.*
- Esetleg hanyagoljuk a bűvészkedést nyugodtabb körülményekre.
*Legszívesebben felpofozná az illetőt. *
- Merre is tartasz? Lehetséges, hogy hamarosan elválnak útjaink.
*Néz kimérten és célozgatón a tündére.*

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Az apró griff csőrével csiklandozza Gastort, aki erre jókedvűen felkacag. Az elf mindeközben Fatimára emeli tekintetét. *
- Nem én kezdtem vágtatni. Még azt találnám gondolni, hogy előlem menekültök, pedig nem vagyok veszélyes. Ugye, fiam?
*Fordult a fiúhoz, teljesen figyelmen kívül hagyva Fatimának az útirányát fitogtató kérdését.
Nem akar ő megosztani semmit, főleg, hogy valódi úti célját már elérte. *
- Fatima néni! Megtarthatom?
*Szólalt meg Gastor, megrángatva egyik kezével az éj tünde ruháját.
Az elf eközben elégedett mosollyal nézi mindkettőjüket. Ő nem erőltet semmit.*
- Megtaníthatom neked, hogy kell egy ilyet csinálni. Nem nagy ördöngösség.
Őrződ gondolom, hogy az őrződ sem lát benne kivetni valót. Ugye?
*Néz vissza Fatimára, erősen megnyomva a kérdést. Gastor persze továbbra is Fatimát nézi, s eközben a griff hátát simogatja egyik kezével. Látszik, hogy nagyon tetszik neki az állat. Olassiëban nem volt saját háziállata és eszébe sem jut, hogy ez csak egy varázslat eredménye.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-10-29, 11:38 am

*Az első kijelentésére a férfinak válaszul csak egy gúnyos mosolyt eresztett el. Na persze. Majd Gastor kérdez. Fatima kissé nagy szemekkel meredt a fiúra. *
- Majd vissza adjuk a bácsinak, még akkor is, ha azt mondaná, hogy neked adja.
* Felel nem túl szigorúan, de jelezve, hogy döntött a griff sorsáról. Majd a férfi arcát fürkészte a következő felajánlására. Nem is hagyta szóhoz jutni a fiút, azonnal válaszolt az éjtünde.*
- De! Találok benne kivetni valót. És szeretném, ha itt most szétválnának útjaink. Remélem a kérésem megérti, s nem talál benne semmi kivetni valót. Tudja az érdekünk így kívánja, hogy egyedül utazzunk tovább, bármennyire is magasztos volt az ön társasága! Remélem nem veszi a szívére, s tiszteletben tartja kérésemet. Ha szeretné, szívesen előre engedem, hogy haladjon egy darabig. Vagy ha önnek úgy jó, akkor mi gyorsítunk bele, de akkor megkérjük, hogy türelemmel várja meg, míg eltűnünk a látóhatárról, vagy a legjobb az volna, ha teljesen más útvonalat választana. Azzal senkinek sem ártana.
* Majd kimérten mosolyog enyhén a férfira. Majd a fiú fülébe súg. Persze tudja, hogy a sötét elf hallani fogja.*
- Gyerünk, add vissza a griffet a bácsinak, majd ha megérkeztünk, szerzek neked egy másik kisállatot, amit nevelgethetsz. Kérlek hallgass Fatima nénire!
*Nagyon kíváncsi, hogy hogyan fog reagálni erre a férfi. Mert a reakciója mindent el fog árulni.*

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gastor csalódott arccal néz Fatimára. Abban reménykedett, titkon, hogy ezt a szép állatot megtarthatja, hiszen úgy tűnik, hogy a kis griff szereti őt.
Fatima és a férfi párbeszédére Gastor inkább csendben marad és visszanyújtja a griffet a sötét elfnek.*
- Nem értem, hogy miért lennék én veszélyes. Az érdek épp azt kívánja, hogy együtt haladjunk, így biztonságosabb.
Vagy talán veszélybe akarja sodorni a fiút?
De ha így van, menjenek csak előre, majd távolról vigyázom magukat.
Ugyanis én szívemen viselem a fiú sorsát….
*A férfi egyik, ujjatlan kesztyűs keze az oldalán lógó kardra téved, miközben másikkal a fiú felé int. Gastor erősen figyel kettejükre, de még nem látszik, hogy bármiről döntött volna.*
- Amit én tudok ajánlani, az olyan védelem, amire sem Fatima néni, sem a többi elf nem képes. És olyanokat tudok, amikkel bárkit meg lehet védeni. A szeretteid többé nem lehetnének veszélyben.
*Mintha Fatimával nem is törődnek, a végét egyenesen Gastornak szánja, a fiú pedig gondolkodóba esik, de nem szól még.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-11-11, 6:57 pm

*A kérdésre, hogy veszélybe akarja-e sodorni a fiút, nem válaszolt. Ostoba kérdésre nem válaszol, nem süllyed le odáig. A távolról figyelésre megrázta a fejét.*
~ Na még csak az kéne, hogy magam mögé engedjem ezt a... különös valakit... ~
* Fatima egyre feszült magában, ahogy a férfi a kardjához nyúl. De a nőn nem látszik a feszültség. A férfi rájött, hogy az éjtündével nem jut előrébb, így megint a fiút támadta meg csábító ajánlásaival. Gastor látványosan gondolkodóba esik. Nagyszerű! Vajon Fatima elvesztette már a hitelét? A fiú nem bízik benne, és inkább az ismeretlen bácsinak fog hinni? Nem annak, aki élete árán is védelmezte a fiút? Fatima szeretné, ha a fiú végre belelátna abba, mi is a szándéka a férfinak. Előhúzta a kardját, s a vállára fektette. *
- Akkor tisztázzuk. Most, mivel én ezt kértem, távozz. Elmész most azonnal. Köszönjük a felajánlásodat, de nem élnénk vele. Igen, veszélyes az utunk, épp ezért senkiben, ismétlem senkiben nem bízhatunk, még az olyanban sem, aki olyan kedves, mint te. Hisz honnan is tudhatnám valódi szándékodat.
* Elmosolyodott a végére. *
- Ne kelljen még egyszer kérnem. És velem kommunikálj, ne a fiúval. Ő még kicsi. Azt a feladatot kapta, hogy tartson velem. Nem hiszem, hogy ezen most kellene változtatnia. És ha én nem akarok veled tartani, akkor neked kötelességed ezt tiszteletben tartani, és most azonnal meg kell fordulnod és távoznod kell, mert innentől kezdve tolakodó a közeledésed, amit nekem fenyegetésnek és veszélynek kell vennem. Gondolom nem szeretnéd, ha idáig fajulna ez a kis párbeszéd. A félreértéseket senki nem szereti.
* Néz mélyen a férfi szemébe. *

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gastor nagy szemekkel figyeli az eseményeket. A két felnőtt párbeszédét. El van bizonytalanodva. A férfi látványosan igyekszik meggyőzni, hogy szüksége van rá és mi tagadás, a fellépése igencsak meggyőző.
Másik oldalról viszont Fatima néni eddigi tettei is azt mutatják, hogy meg tudja védeni őt.
Az, ami miatt gondolkodóba esett, az a szerettei megvédése téma. Vajon milyen veszélyben vannak a szerettei, vagy lehetnek? Ahogy az is fontos, hogy akiket szeret, azokkal kapcsolatban mindenképpen elég erős akar lenni, hogy ha valaha is bajuk eshetne, a vészt el tudja hárítani a fejük felül.
Fatima néni határozottan, kardját is előhúzva szólítja fel a bácsit távozásra.
Gastor szemei most a bácsit pásztázzák.
Az idegen egy pillanatra még a szemébe néz az éj tündének, majd elneveti magát, hangosan gúnyosan.*
- Nem akarok én harcot. Még a végén baja esne a fiúnak, vagy neked. Remélem, meg tudod védeni, és nem csak a szád jártatod, kedves Fatima!
*Lovát hátrébb lépteti, majd még a fiúra néz.*
- A feladatok teljesítése szép dolog. Majd keress meg, ha úgy érzed, többre vágysz és van merszed önállóan dönteni. Titen Redleap örömmel vár Gwaith-dúrban, fiú! Ott megtanulhatod, hogyan tudsz igazán erőssé válni.
*Lova felágaskodik, majd ha Fatima már nem tartóztatja, nevetve vágtat el nyugatnak tartva.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-11-13, 8:56 am

* A férfi kijelentésére az éjtünde semmit nem felelt. Egy szájat járatni? Vajon ki járatta megállás nélkül?! Legalábbis valami ilyesmire gondolt Fatima. A férfi még egy gyors szónoklatot elszaval, majd fenségesbe öltözött ceremóniás lovas ágaskodással....
~ Végre! ~
* ... távozik. Nem... Fatima egy cseppet sem tartóztatja, egy szót sem szól hozzá többet. Be kell vallania, egy kicsit megnyugodott, mikor a férfi elment. Lovát kicsit megfordította, hogy lássa, hogyan távolodik az alak. Közben megszólal a fiúnak az alakot nézve.*
- Ne feledd soha, Gastor! Ha valakit szép szóval nem, csak fegyverrel fenyegetve tudsz elküldeni, az valami rosszban sántikál, legalábbis valami hátsó szándéka van! Vagy ha nem ismered a szándékát, mindig lépj fel határozottan, s használd a jogaidat. Ha azonnal tiszteletben tartja, akkor talán barát. De ha már kicsit is próbál erőszakoskodni, soha ne bízz benne! Ne hagyd, hogy mérgező szavai a szívedig jussanak! Szelektálj! Ami jó és nemes, őrizd meg, de mindig a helyes utat válaszd, ami a célodhoz elvezet! A könnyebb út mindig átkot hordoz. Sose válaszd azt!
* Dél felé fordult, majd elindult. Lassan enyhe vágtába haladtak tovább.*
~ Remélem, nem találkozunk többet vele. ~
* Őszintén szólva szánta azt a tündét. A sötétségben hisz, mint megváltásban. De vagy már csalódott, s feladta a küzdelmet, vagy még nem tudja, hogy fájdalmat hoz neki ez a döntés. Amiért haragszik az az, hogy egy ártatlan gyermeket akart bemocskolni a sötétséggel. *
~ Amíg tudlak, védelmezlek, Gastor! ~
* Végig, amíg csak lehet, Elonar erdeje körvonalán megy, amíg biztos abban, hogy nem kell nyugatra fordulnia. Nagy ívben szeretné kikerülni a sötételfet.*

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*A fiú Fatimára nézve hallgatja meg a nő szavait. A gondolatok, amik felmerülnek benne, inkább akörül járnak, hogy vajon honnan tudja, hogy mely szavak mérgezőek számára és melyek nem. Azt felismeri, ha valaki erőszakos, de mi van akkor, ha a kedves szavakkal jön, mint ez a férfi is?
Gastornak nem tűnt gonosznak és egészen barátságos is volt vele. Még ajándékot is adott, gondolva ezzel az azóta eltűnt fekete griffre. Ezek a gondolatok járnak kis fejében, miközben az éj tünde lova tovább viszi őket a furcsa, rémisztő külsejű erdő mellett.
A torz, gonosz alakú fákat szemlélve fordul végre Fatimához.*
- Fatima néni, a bácsi barátságos volt velem. Honnan tudom, hogy ha kedvesen szólnak, akkor is gonoszak-e?
*Eközben szemei újra és újra az erdőre pillantanak. Nem fél, de tart tőle. Abban biztos, hogy az éj elf megvédi, ha tudja, hiszen megtette már korábban is, de attól még az az erdő ott van.
Azonban hamarosan elhagyják Elonar erdejének szélét és ismét a nyílt facsoportokkal szabadalt, zöld tájon haladnak. Néha-néha egy-egy kisebb tanya, falucska képe tűnik fel a távolban, miközben kisebb erdők, facsoportok is haladnak el mellettük, de a némelyekbe bújtatott elf uradalmakat nem láthatja.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-11-26, 10:45 am

* Vágtattak. A fiú visszakérdezett, amire Fatimának el kellett gondolkodnia. Nem azonnal felelt, talán Gastor azt hihette, hogy meg sem hallotta az éjtünde a kérdést. De mielőtt biztos lehetett volna ebben a fiú, az elf megszólalt. *
- Nagyon nehéz, megállapítani. De ő erőszakosan volt kedves. Igyekezett a kedvedben járni. Elámultatott trükkökkel, melyeknek nem tudtál ellenállni. Varázslényt hozott létre gonosz erővel, amit nem tudom, hogy éreztél-e, hogy ez az erő, amit használ, kicsit más, kicsit bizarrabb, mint az eddig tapasztalt. Sötét erőkkel létrehozott húsevő madarat adott át neked, mely barátságosnak tűnt, de a sötétségben jött létre, így valódi szándékát nem ismerhettük. Ha valamit a sötétség hoz létre, mindenképp tartalmaz átkot. Idővel fel ismered, hogy ki miféle mágiát alkalmaz. Titennek arca simulékonyan mosolygós volt. Szemei gonoszan csillogtak, mosolya túl széles volt, beszéde túl selymes és simulékony, mindenképp be akarta bizonyítani, hogy ő a mi oldalunkon áll. A griff mellé olyan kesztyűt adott át neked, amelyet ugyancsak a sötétség hozott létre. Amint felvetted, írás fénylett rajta, s úgy viselkedett, mintha el akarná nyelni a kezedet. Arra akart rávenni, hogy az ő útján járj, hogy ő képes olyan dolgokat megtanítani neked, amiket én nem, vagy azok sem, akiktől jöttünk, vagy akikhez megyünk. De kérlek Gastor, ne hagyd el gyökereidet, sose felejtsd, honnan származol, és az ajánlat amit kapsz sokszor lesz csábító, de kutass a mélyére, tudd meg, hogy mi van az ajánlat mögött. Ne csak azt nézd, hogy neked milyen haszon származik belőle, hanem azt is, hogy annak, aki ajánlotta, milyen haszna származik abból, hogy elfogadod ajánlatát. Ne hagyd magad elcsábítani szavakkal, s amit korábban is mondtam, ne válaszd a könnyebb utat, ne válaszd a sötétséget, mert az átkot hordoz magával, és egy életre megbánod, ha azt választod. -
* Teljes komolysággal beszélt Fatima. Talán úgy kezelte Gastort, mint egy felnőtt ifjút. Gastor kérdezett, nem mondhatja azt neki, hogy "majd egyszer megérted". Felnőttként kezelte, úgy felelt neki. Ha nem is ért meg mindent a gyermek, Fatima lelkiismerete tiszta, mert mindent elmondott, amit kellett, mindenre figyelmeztette a fiút, innentől kezdve Gastor felelőssége és döntése, hogy mit kezd vele. Már rég elhagyták az erdőt. Kisebb faluk látszódnak a távolban, a fák sűrűjébe is be-bepillant a tünde, s igyekszik érzékeit is arra összpontosítani, hogy felfigyeljen a közelben élő tündék jelenlétére. Mert el kell végeznie a küldetését. Hisz... mi mást tehetne? Más dolga nincs, mint hogy szolgál a tündék népének, amíg vár. Vár... de mire? Talán arra vár, hogy Dylan felkeresse. És akkor mi lesz? Vagy miért nem ő maga keresi fel? Miért vár Dylanre, hisz ő elhagyta? De mégis vár. Mert innentől kezdve a férfinak kell bizonyítani, hogy szereti. Ha nem tesz lépést a nő felé, Fatima nem erőltetheti a dolgot. Amúgy sem az a feladata, hogy... szeresse... hanem, hogy megmentse a sötétségtől. És bár nem neki köszönhetően, hanem Axisnak, de ez sikerült is. Most már a jó úton van, innentől az éjtündének nincs több feladata a férfi felé. Elvégezte küldetését. De... Fatima a nyeregre igazított botra tekint.*
~ De most nincs senki, aki segítené, hogy a jó úton maradjon. Axis vissza kell, hogy kerüljön hozzá. ~
* Pillanatra lehunyta szemeit, s elmondott egy fohászt az isteneknek, hogy bár láthatná még egyszer Dylant. Csak egyszer, hogy visszaadhassa neki azt, ami őt illeti. Axist.*

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gastor nem sokat szól egész út közben. Fatima hosszan kifejtett tanítása jár a fejében. Tényleg nehezen képzeli el, hogy Titen rossz szándékkal érkezett, s nem csak egy kedves bácsi volt.
Azonban ott van az is, hogy a felnőttek jobban ismerik ezeket a dolgokat nála. Hiába vannak ösztönei, hiába is látott már sokat és tanult is sokat, nem képes még megkülönbözteti a jót a rossztól, ha a jó rossznak és a rossz jónak néz ki.
Próbálja felidézni magában a sötét elf szavait, hangját, arcát, mozdulatait, a neki adott dolgokat, amiktől aztán Fatima néni szava, vagy tette választotta el.
Az éj tünde gyökerekre hivatkozik, de Gastor nem tudja, hogy az eddig átadott tanításra gondol, olyan magatartásformákra, amelyek éppen Olassiëban lebegtek szeme előtt. Tanítói, Thalion bácsi, Fatima és még sokan másik, akikkel ott találkozott, mutatták őket.
Ők is óvták a sötétségtől, valami olyantól, ami álnok, s bekebelezi az elf lelkét, de utána szörnyűséges, rémséges. Legalábbis Gastor ilyennek képzeli el.
Kapaszkodik Fatimába a lovon. Hosszú utat tesznek meg, és már fárad is. Fatima is hallgat, így csendben mennek.
Figyeli az előttük lassan narancsos színekbe boruló tájat, ahogy a nap a horizonthoz közelít.
Kérdezne is, beszélne is, de végül inkább nem teszi. Figyeli az elsuhanó patakokat, a messzi, apró játékokhoz hasonlatos házakat, állatokat, szántókat, gyümölcsösöket, a nyájakat és a távolban egyszer feltűnő, majd tovavágtató ménest is. Ilyen messzire még sosem jutott a várostól.
Némely facsoport mintha hívogatná őket, de nem állnak meg.
Aztán egy nagyobb közeledik feléjük. Nem is csak egy fás, ez már erdő. Az út nem sokkal előtte kettéágazik, hogy megkerülje.
Úgy tűnik, nem vezet ősvény a vadonszerű erdőbe. A sűrű aljnövényzet és a fák erős törzse védelmezőn öleli körbe rejtőző belsejét.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-11-27, 12:22 pm

*Fatima abban reménykedett, hogy ha most van is olyan, amit nem ért a fiú, később megérti, s a mostani szavai később nagyobb hatással lesznek rá. De ki tudja? Talán örökre elfelejti a fiú az éjtündét, elfelejti, hogy együtt utaztak, és érte harcolt a nő. Nem sokat voltak együtt, csak pár napot, de mégis szeretné Fatima, ha a fiú sosem felejtené el őt. Ő maga sem fogja elfelejteni Gastort, az biztos! Fatima nézi a tájat, ami igazán szép, kellemes és békés. Lassan lenyugszik a nap, találni kell valami fedezéket. Majd egyszer csak szembetalálkoznak egy erdővel. Fatima megállítja a lovát ott, ahol kettéágazik az út. *
~ Mi a biztonságosabb? Nyílt terepen aludni, vagy egy titokzatos erdőben? ~
*Biztos abban, hogy a közelben kell lenniük a tündéknek, hisz Thalion tanácsát követve valahol itt kell lenniük. És hol máshol lehetne a legjobb búvóhelyük, mint egy igazán sűrű erdő? De ha nincsenek itt, akkor is hívogatja az erdő. Nem szól semmit, csupán megkeményíti arcát, s határozottan beléptet lovával a fák sűrűjébe. *
- Tartsd nyitva a szemed!
* Szól a fiúnak. Haladnak tovább, néha hallani egy-két neszt. Fatima minden egyes hangra felfigyel, de nyugodtnak látszik és határozottnak. *
- Keresnünk kell egy helyet, ahol letáborozhatunk.
*Nem mondja el reményeit, hogy talán itt vannak a tündék, hisz még bármi lehet a dologból. Egyben biztos. Ma este nem alszik, míg a fiút nem tudja biztonságban. Talál egy picike tisztást, ahol kényelmesebben elférnek, nem kaszabolja össze őket a sok faág és bokor. Itt leszálltak a lóról. *
- Talán itt megpihenhetünk.

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gastor lehúzza a fejét, amikor a sűrű erdő mélyébe léptetnek Fatima lován. Az ágak és az aljnövényzet csak még sötétebbé teszik a rengeteget.
Furcsa érzések kalandoznak benne, de ezt már több nagyobb facsoport mellett is megvolt.
Gastor persze nem tudhatja, hogy az Elsgából kimenekült elfek nem egyetlen helyen építették fel udvarházaikat, kisebb településeiket, hanem szétszóródtak az egész nyugati szegletben. Rejtőzködve, leginkább az erdők védelmében telepedtek le újra.
Beléptükkor mintha az erdő fái suttogva fogadnák őket. Az ágak lengenek, s a szél is feltámad.
Amikor megállnak, egy tisztáson, Gastor is leszáll a lóról. Kinyújtóztatja kis tagjait, hiszen az út hosszú volt és már régen állt a saját lábán.
A csuklyát akkor húzza a fejébe, amikor megpillantja az első árnyat a fák között.
Az árnyék abban a pillanatban el is tűnik onnan, bizonyosságot sem hagyva afelől, hogy nem csak az erdő változó fényei csalták meg a fiú szemét.
Nem tudja, hogy Fatima néni látott-e, de az ő szemei kikerekedve bámulnak a fák közé.
Meg is rángatja az éj tünde ruházatát, hogy felhívja a figyelmét rá.*
- Láttam valamit.
*Súgja felfelé nézve a csuklya takarásából.
Az erdőből ekkor lép elő körben, minden irányból úgy egy tucatnyi tünde. Katonáknak tűnnek, bár páncélzatot nem viselnek, csupán könnyű, elf szövetből készült öltözéket. Azonban többüknél lándzsa van a kézben, másoknál felajzott íj.
Egy szőke, talán a többinél is nemesebb arcélű férfi lép elő. Az ő kezében nincs fegyver, hátára vetve tegeze, és íja pihen, oldalán pedig egy íves vonalú elf szablya lóg hüvelyében.*
- Legyetek üdvözölve az erdőnkben! Mi célból jártok erre?
*Tiszta, kék szemei Fatima tekintetét keresik. Társai készenlétben figyelik az eseményeket.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-12-02, 7:03 pm

*Végre leszálltak a lóról. Fatima látványos nyújtózkodásba nem kezd bele, de azért kiropogtatja kicsit a nyakát. Elgémberedett. Megesik az ilyen, egész napos, feszült lovaglás után. Éppen a botot csatolta le a nyeregről, amikor Gastor rángatni kezdte ruháját. A mutatott irányba figyelt. Fatima bizalmatlanul meresztgette szemeit az irányba, de nem kellett sokat várnia, már láthatta is a "valami" megjelenését. Valamik megjelenését, ugyanis egy csapat elf állta őket körbe bizalmatlanul, de a kezdeményező bizalmat mégis megadva. Nem támadnak, csak figyelnek. Fatima körbetekint, s keresi, kivel beszélhetne. De a vélhetően csapatvezető előáll, s tisztelettel megszólítja. Fatima mélyen a kék szemekbe néz komoly tekintettel, majd tisztelettel meghajol. *
- Köszönjük üdvözlésed. Fatima Ferses vagyok, ő pedig Gastor.
* Pillant a fiúra, rátéve kezét a vállára. *
- Thalion úr küldött engem hozzátok egy kéréssel, s felelősségteljes feladattal. Kéri, e fiút fogadjátok be, s neveljétek tiszta szívvel a fényben, s mutassátok meg az igazság útját neki.
* Majd megfogja a fiú kezét, s közelebb lép pár lépéssel, maga elé állítja a fiút, hogy szemben legyen a vezetővel. De a botot erősen fogja, s figyel minden háttérmozdulatra. Nehogy csapda legyen az egész. *

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*A tiszt viszonozza az éj tünde pillantását. Miközben Fatima beszél, tekintete többször elidőzik a fiún is, de mindig vissza-visszapillant az alabástrom arcra.
Mikor Fatima befejezi válaszát, a férfi is meghajtja fejét.
Nem kerüli el figyelmét Fatima óvatossága sem, ahogy az sem, hogy a fiút védelmébe vonja szinte azonnal.*
- Neldor Tundo vagyok, az őrjárat vezetője. Bocsáss meg óvatosságunkért. Bizonyára ismert előtted történetünk, mi indokolja fokozott elővigyázatosságunkat.
Thalion úr bölcs előrelátására vall, hogy olyat választott a feladatra, ki lelkiismeretesen végre is hajtja azt.
Ebben a kérdésben azonban nem dönthetek. Kérlek, kövessetek minket Gilchanar úrhoz! Ő vezet minket eme erdőben, bölcsessége messze túlszárnyalja a miénket.
*A tiszt szavaira a katonák leengedik íjukat, ahogy a lándzsások is lazább tartásra váltanak, s ha Fatimáék követik a tisztet, akkor ők is felsorakoznak melléjük és úgy kísérik tovább a csapatot. Ebben az esetben egy alig észrevehető ösvényen haladnak szinte nesztelenül, míg elérnek a fákkal szegélyezett uradalom közepébe. A természet és a természettel harmóniában élő nép kapcsolata jól látszik az épületeken, nem túl díszesek, de letisztult formáik híven jelzik építőiket.
Gilchanar úr lakhelye sem díszesebb a többinél, sokkal inkább praktikussága az, mely szembeötlő. Az erdő urának arcát hagyományos, elf fonatokkal díszített, hófehér haj borítja. Rebesgetik, hogy Elsga elesésekor őszült meg hirtelen. A barna szemek kutatón járják végig az érkezőket. Nem trónon ül, hanem asztala előtt áll, melyen épp elköltött vacsorájának maradványai állnak még.
A tiszt siet oda hozzá, s halkan pár szót szól neki.
Ha Fatimáék nem tartanak velük az erdőben, Neldor kérdő tekintettel fordul vissza Fatimához.*

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-12-04, 8:53 am

*A kijelentésre, hogy talán ismer a tündék történetét, Fatima alig észrevehetőn biccentett. De mikor már rá terelődött a szó, hogy bölcs döntés következménye az, hogy itt van, akkor már semmit nem reagált. Fatima körbenézett, amikor a katonák leeresztették fegyvereiket, majd elindultak Neldor után. Fatima fogta Gastor kezét, úgy haladtak. De ha annyira szűk az út, hogy csak egy személy fér el, akkor maga elé engedte. Lassan megérkeztek arra a területre, ahol az itt lakók "házait" lehetett látni. Fatima szemeivel körbekémlelt, de nem mutatott túl nagy érdeklődést, merev tekintetéből nem lehetett kiolvasni, mire is gondolt. *
~ Vajon ez biztonságosabb hely Olassyënél? Thalion úr miért küldte ide Gastort? Mitől másabb ez a hely, mint a korábbi? ~
* Valahogy biztosra akarta tudni, hogy a gyermek jó helyre kerül. Éppen bementek az egyik házikóba, melyről csak sejthette az elf nő, hogy a vezető lakhelye. Egyszer csak maguk előtt látták a fehér hajú tündevezért, aki vélhetőn vacsoráját most fejezte be. Neldor már súgott is a fülébe valamit, s ha a vezér Fatimára tekint, akkor az elf nő kicsit mélyebben meghajol, mint korábban Neldornál. Megint maga előtt tartja a fiúcskát, s kezét a vállán nyugtatja, hogy ha ideges lenne Gastor, valahogy így nyugtassa meg, hogy nincs semmi gond. *

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gilchanar üdvözlésképpen szintén meghajtja fejét, de kevésbé, jelezve, ezen a helyen a tisztelet neki jár.
A férfi komoly tekintete megállapodik Gastoron, mint aki keres benne valamit, vár, hogy a fiú állja-e tekintetét, s mikor megbizonyosodik róla, hogy igen, akkor emeli fel újra, hogy Fatimára nézzen.*
- Üdvözöllek benneteket Edainban. Gilchanar vagyok, e helynek választott vezetője. Hosszú, és bizonyára fárasztó út áll mögöttetek.
Pihenjetek meg házamban, fürdőt és meleg ételt kínálhatok vendégszeretetem mellett.
Neldor, visszatérhettek az erdőbe.
*Néz a tisztre, mire ő meghajtja fejét, s távozik.
Gilchanar ismét Fatimára néz, s ha addig nem szólt semmit, hát a közben megjelenő, hosszú, egyenes hajú nőre tekint.*
- Lamma megmutatja szállásotokat. Talán azt gondolod, hogy oktalan, s naiv vagyok, hogy befogadlak ilyen könnyedén, s ismeretlenül, de légy nyugodt, volt lehetőségem megbizonyosodni békés szándékotok felől.

Tárgy: Re: Nyugati szeglet 2012-12-09, 2:22 pm

*Fatima végighallgatja a vezért, de egyelőre nem mond semmit. Csak miután ismét megszólítják, akkor felel. *
- Biztos vagyok benne, hogy van ebben a helyben valami különleges, ha Thalion úr ide küldte a gyermeket. Nincs rá okom, hogy naivitással vádoljam az itt élőket.
*Érdekelné, hogy hogyan is értette a vezér azt, hogy volt lehetősége megbizonyosodni békés szándékukról. De ehhez sincs túl sok joga, hogy ilyet kérdezzen. Amúgy sem ez számít. Csak az, hogy mi a következő lépés. *
- Ha lehetséges, én holnap korán reggel távoznék.
* Néz a vezér szemébe, s ha az a bizonyos Lamma a közelben van, végül őrá pillant, hogy felőle indulhatnak... a gyerekkel. Visszafordul a tündék vezetőjéhez. *
- Beszélhetek veled, vezér, négyszemközt?

Hozzászólások száma : 335 Character sheet Nép:

*Gilchanar ismét csak meghajtja a fejét, talán egyetértése jeleként Fatima szavaira.
A maga részéről nem erőlteti a hely titkainak további felvetését, s ahogy a katonák távoztak, ismét a nőre néz.*
- Távozásod elé nem gördítünk akadályt. Szabadon mehetsz, amikor kedved tartja.
*A vezér akkor néz vissza Fatimára, amikor újra megszólal. Nincs ellenére a párbeszéd az éj elffel, bár nem tudja, hogy Gastort is hozni akarja-e s, hogy pontosan mit is akar megbeszélni.*
- Amint szállásotok elfoglaltátok, ugyanit várlak. Ha kérhetem, szólíts Gilchanarnak! Itt ezen a néven ismernek, s a vezér nem is illene rám.
*Ezután már ismét csak vár, hogy Lamma után elhagyják a helyet. Ha Fatima még mondani akar valamit előtte, türelmesen meghallgatja, ha nem, akkor amint visszatér, akár a fiúval, akár egyedül, a szoba ablaka előtt állva találja, háta mögött összefont kezekkel tűnődve. Az elf nő könnyű lépteinek zajára fordul meg.*

» Keleti szeglet, a Remény tengerének partja