Főtér

Tárgy: Re: Főtér 2011-05-01, 8:31 pm

*Haleran a kérdésre felnevet. Nem gúnyosan, csak őszintén, mert szórakoztatja a helyzet.
Élvezi, hogy nyeregben lehet.
Elkator láthatóan vívódik magában. Halerannak ez volt a célja. Kételyt akart elültetni a kék sárkány szívében. Kételyt Onoriában, abban, hogy amit tett Elsga romjainál, helyes volt-e, vagy sem.
Ez már sikerült és neki ez elég.
A kétely olyan dolog, mint egy féreg. Kicsiny kis semmiből indul, majd minél tovább hagyják létezni, annál nagyobbra nő.
Elkezdi rágni belülről azt, akiben van, zavarja, örökkön a fülébe suttog, lefoglalja gondolatait.
Ez elég.
Onoria nem fogja megválaszolni éppen ennek a sárkánynak a kérdéseit. Még ha képes eljutni egészen a Remény templomáig is, a főpapnő színe elé, akkor sem.
Úgy hiszi, ismeri már annyira az öreglányt.
Azonban a sárkány csak feltesz egy kérdést.
A káosz istene ráhunyorítja szemeit.*
- Miért kellene felfednem a szándékaimat épp előtted?
Éppen eleget mondtam, a többit találd ki magad!
*Újabb nevetés, minek hatására megszűnik a burok körülöttük és Elkator ismét az emberek között áll.
Néhányan meglepve pillantanak rá, de aztán egy legyintéssel elintézik: „mágusok”.
Haleran már nincs jelen, legalábbis halandó szemmel látható formában, de azért az egyik ház tetején lábat lógatva ül és figyeli Elkator reakcióit.*

//Én ennyire gondoltam, de ha adsz okot még az istenségnek, akkor folytathatjuk. Ha nem, akkor köszi szépen a játékot, nagyon élveztem Wink

//

Tárgy: Re: Főtér 2011-05-10, 1:39 pm

//Bocs a késlekedésért//

A férfi csak felnevetett a kérdésemen. Mit is vártam? Talán valami választ. Helyette csak egy elutasítást kaptam, majd egy pillanattal később eltűnt a szemem elöl. Éreztem, hogy a közelben van. A tömeg viszont nem állt meg, így el kellett indulnom valami szabadabb tisztáshoz. Nem tartott sokáig, és egy fal mellett pihentem. Körbe néztem, de nem láttam senkit, aki hasonlított rá. Az érzés viszont nem múlt el. Igyekeztem lenyugtatni a bennem gerjedt tüzet, ami féktelenül próbált kitörni a kis körből ami megakadályozta.~A francba... Most mit csináljak?~Kérdeztem magam. Megfogtam a medált, és magamhoz emeltem, hogy közelebbről megnézzem.~Vajon mit akart ezzel elérni?... Talán beszélnem kéne a papnővel.~Gondoltam magamban, de ahogy ismét észbe kaptam, leengedtem a nyakéket, és vissza álltam a sorba.~Biztos ezt akarja elérni, hogy kételyeim legyenek... Azt akarja, hogy megpróbáljam kideríteni mi folyik itt, és valami hülyeséget tegyek... Nem, nem leszek a kis kutyád akit ugráltathatsz... Ha most rögtön oda mennék azzal csak még boldogabbá teszem... Ennek várni kell~
Sikerült végre valami nyugalmat kényszerítenem magamba, de Halerannak egyvalamiben igaza van. A féreg ott volt, és elkezdte a lassú munkáját...

//Köszönöm a játékot//

Vendég

4. küldetés - A segítség

* Tarsis főterén jár, nagy a nyüzsgés és sürgés, örül is ennek , mert régen volt már városban. A vándorlás után, néha az ember bemenekül a városba, kis változatosság kedvéért. Városban még nem keresték fel, hogy valakit gyógyítson meg, azért mert fehér köpönyegét nem viseli. Minden jól megy, az épületek pompájában fürdik, látja itt az emberek igen csak tehetősek, egyes épületek pompája rákontráz a másikra. Nem több egy átlagos napnál, sem pedig kevesebb, minden jól halad a saját medrében, nincsen gyilkolás, sem városőrség amelyik gyanúsítaná, hogy ő a tettes.
~ Ezt szeretem, senki sem zavar.~ Mondja magában, halad előre a saját kis tempójában. Ki akarja élvezni ezt a gazdag várost. Nem csak az épületeket figyeli meg, hanem az emberek ruházatát, kinézetét és egy-egy beszédet is elcsíp. Így jó igazán tanulni, így jó megismerni Lanuriát.
~ kíváncsi lennék a piacra, itt hogy néz ki. ~ Megállít egy embert gyorsan, érdeklődik, hogy merre is találja a piacot, utána elköszönve illedelmesen már meg is célozza az irányt. Dúdolni is kezd magában egy régen tanult dallamot, még amit anyjától tanult. Felfigyel pár alakra akik egymással ordibálnak, esetleg vitatkoznak valami ok folytán.*

Vendég

* Az egész nyugodt hangulatot a főteret majdnem elhagyva egy hozzá siető leány szakítja meg, arcán látszik a félelem és elkeseredettség, még mielőtt hozzá szólna hátranéz, a távolban lát egy mágus tornyot.*
- Szia * hangjában bizonytalanság hallatszik, nem tudja megbízzon e a nőbe. Választása nincsen ő az első aki ebbe az utcába akart befordulni, más emberek inkább másikat használnak.*
- Szia! Elmondanád miért vagy ilyen? * Teszi fel a kérdést, reméli ezzel nem rémíti meg teljesen a kislányt, reméli azért megbízik benne annyira, hogy elmondja annyira, hogy segíteni tudjon számára.*
- Segítség kell! Nagyon nagy segítség! Az apám, az apám! * Úgy gondolja talán valami betegség vagy más gond, amit tud kezelni. Így ő megnyugszik, elő is hozakodik a következő lépéssel.*
- Mutasd meg, hogy hol van és segítek rajta. * Barátságosan mosolyog a kislányra aki némileg megnyugszik, részben pedig kicsit rémült.*
- Nem! Nem! A közelébe sem lehet menni! Fura szövegeket mormol! Aki közelít hozzá azt azt...* Eláll a szava a kislánynak, nyel egy nagyot.*
-...de de de megmutathatom merre van. * Meg se várja, hogy reagálhasson rá máris visszafelé indul az utcán, kénytelen követnie.*

Vendég

* Az utca hosszú és kacskaringós, egyre inkább közelednek a mágustorony felé. Nem kérdez semmit sem a lánytól, hanem egyszerűen érzi a negatív kisugárzást, ami az utálat, a gyűlölet és őrület hármas egységeként van fenn. Kicsit kezdi rosszul érezni magát, a kislány meg is áll és tátva marad a szája mikor meglátja a távolban az apját, nem szól egy szót sem. Tekintetével követi hova is néz mikor látja az őrjöngő tébolyult mágust.*
- Milyen köpenyes az édesapád? * Teszi fel még gyorsan, mielőtt még odaérne, legalább tudja, mivel áll most szemben.*
- Fe..fe...feeee* elalél a kislány, a hideg kövön elterül. Nem tudott meg sokat a másikról de van némi sejtése, hogy egy fekete köpenyes férfiról van szó.
~ Nem fogok elfutni! Meg kell állítanom, Csak hogyan? ~ Szól magában, egyre inkább közeledik a férfi. Tombolása annyiban merül ki, hogy közeli házakba varázsol bele, ontja magából a varázslatokat.
~ Hihetetlen. ~ elég közel ért a másik mikor még azt érzi, hogy kicsit remeg, hogy talán nem lesz képes megállítani ezt az alakot. Meg kell acéloznia magát előtte hirtelen, nem a félelmeire gondolni.*
~ Nem szabad félned, meg fogod tudni csinálni. ~ Tekintete küzdő ellenfelére vetül.*

Vendég

* Fekete köpenyes mágus hatótávolságba kerül, mikor pokoli hangon megszólal felé, ami igen csak furcsa egy fekete mágustól.*
- Nézzenek oda! Egy fehérköpenyes állja az utam. Menj! Mentsd meg magad még megteheted. Ez a város az enyém lesz! * A kisugárzásától kezd rosszabbul lenni, nem sokon múlik, hogy teljesen rosszul legyen. Nincs is ideje válaszolni, mikor mágikus szavakat vél felfedezni. erre ő is varázslatba fog, védő varázslatba. Fényburok varázslatához fog, remélve hasznát veszi most tanulmányainak.*
- Entredis sildis elanid farrum, pleanditium orries sartam * Nem sokkal végez a másik után, a mágus felé mutat mire fekete nyaláb jön ki az ujjából szerencsére a burok idejében aktiválódik.
~ Ez meleg helyzet volt. ~ Itt az idő, hogy válaszoljon a másik varázslatára, mert az ő fény burka nem fogja sokáig védeni őt. Varázslatba kezd, méghozzá fénygömbbe.*
- Gombius litus dendaris etes, zun redoris mellis * Gömb csapodik ki a tenyeréből, a másik fekete pajzsa hárítja eme támadást.*
- Állj át az oldalamra! Megtanítalak a sötét mágia leggonoszabbik oldalára! Tehetségesnek látszol, nem szokványos erővel rendelkezel. * Szólal meg pokoli hangján, újabb varázslatot lehet hallani a másik szájából.*
-Nem, én kitartok a jó oldalán. Akinek távoznia kell az te leszel!* A másik varázslata reppen is felé, egy feketeség formájában, ami éppen elég ahhoz, hogy a fényburok megadva magát eltűnjön a feketeséggel együtt. Gúnyos kacajt hallat a másik.*

Vendég

~ Meddig bírja az ő burka? ~ Majd a következőből megtudom, varázslathoz nyúl, nem egy szokványoshoz, előtte viszont magában elmormol egy imát a varázslat istennőjéhez.
~ Ó istennőm, segíts engem meg a bajban, áld meg varázslatom erőddel, segítsd hívedet a bajban. Mert csak a fény győzhet, a sötétségnek vissza kell húzódnia saját zugába. A fény szolgája vagyok, a fényből születtem, s örökké a fényt szolgálom, minden életemben. ~ Szól magában az imádság, amit vagy meghallgat vagy sem. Varázslata egy szent kalapács, megjelenik a sötét mágus feje felett, aki elkerekedett szemekkel néz maga fölé. Varázsol is, újra a varázslata gyors mint az eddigiek, valószínű meg akarja zavarni őt. Kalapácsot igen nehéz fokuszálni és fenn tartani, érzi ahogy őrli fel az erejét, a fáradtság kezd kialakulni a tagjaiban. Int lefelé a föld felé mire a kalapács, szépen lesújt az áldozatra. Mágusnak sikerül egy sötét gömböt küldenie felé, ami becsapódik a lábába. Égető fájdalmat érez, semmi többet, elterül a földön a nagy fájdalomban.
~ Ez meg mi? Nagyon fáj! ~ Odanéz az eltalált lábára, érzi hogy a sötétség ott van körülötte, ő pedig a poklok kínját érzi ott. Próbál nem erre gondolni, próbál valami enyhítő varázslatot keresni, egyszerűen a fáradtságtól és a varázslattól elájult.*

Vendég

* Fekete mágust a varázslata annyira telibe találta, hogy a védő burka szertefoszlott, némileg megnyomta a testet, azon küszködik, hogy talpra álljon. Sikerül is neki, vánszorogva közelíti meg Camillát.*
- Még nem vagy edzett, még gyenge vagy! Látod én nyertem! * Már éppen a dicsőségében úszkálna, mikor a férfit három darab nyílvessző fúrja át a testét, amire cseppet sem számított. Elterül a földön, városőrség tagjai érkeznek, egy fehérköpenyes öreg segítségével, aki rögtön Camillához lép. Pár varázslatot elmormol, aminek köszönhetően a lábán levő sötétség elmúlik, a másikkal pedig gyógyítja őt. Jelzi a őröknek, hogy vigyék azért a tornyába, a kislánnyal együtt. A kislány apját pedig elviszik. Két nap telik el, mikor ébredezik egy ágyban, akkor érkezik be az öreg.*
- Áhhh hát felébredtél! Nos sokat kell még edzened. Szerencsére hogy túlélted a találkozást az örülttel. Ami a lábadon volt varázslat, pár óra múlva megölt volna. Pihenj, adok neked könyveket, olvasgathatsz kedvedre. Nekem a tanoncokkal van dolgom. * Ezzel barátságos mosoly kíséretében távozik is. Egyedül marad, jobb is, hogy kissé átgondolja a találkozást. Mindenképpen edzeni kell, fejleszteni magát tovább, még nem erős s véli vannak ettől veszedelmesebb dolgok is.

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:49 pm

Decemberi 2. küldetés - Ki a tolvaj?

*Tarsis, az emberek egyik legnagyobb városa Lanuriában. Kain épp itt tölti idejét. Sebei már jórészt meggyógyultak az olassië-i csata után, de nem is emiatt tölti idejét a büdös városban. Ahol ennyi ember összegyűlik, ott általában az ő orrának facsaró, kellemetlen bűz is elég sűrű ahhoz, hogy zavarja.
Ezúttal kellemetlen, téli hideg fogadja, pedig a város a tengertől nem messze fekszik. Alcaris nyilván nem kegyes hangulatában van, és nem engedi a tenger melegét a partra.
Namelyr a tömegben halad. Fekete bőrkabátját fázósan összehúzza mellkasán. Hideg van, még a lehelet is meglátszik a levegőben. Hosszú, fekete haját kiengedve hagyja széles vállára omlani, az is melegíti kissé legalább. Esze ágában sem lenne most lófarokba fogni.
Sötét szemei körül karikák vannak, nem aludt jól a városban. Jobban érezné magát a szabadban, igazi sárkány alakjában, de jobbnak gondolta Tarsis valamelyik fogadójában álomra hajtani a fejét.
Mogorva hangulatban van, semmi kedve ehhez a sétához, de kénytelen mozogni kicsit. Tudja, hogy ez is csak segíti további megerősödését.
Köves kardja, mint mindig, most is oldalán lóg, s fekete csizmái a hideg földön koppannak minden lépésnél.*

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:50 pm

*Éppen széles vállával tör utat magának, keresztül a Főtér tömegén, hogy minél hamarabb egy sokkal kevésbé forgalmas, oldalsó utcán tudhassa magát. Végre kijut a tömegből és megkönnyebbült sóhajjal fogadja ezt.
Menne is tovább, de ekkor megütögetik a vállát. A férfi, aki teljesen átlagos, sőt, kissé talán még szánalmas kinézetű is, egyenesen a mogorva, sötét alak éjfekete szemeibe néz.*
- Mit akarsz?
- Bocsánat! Vigyáznál a csomagjaimra, amíg visszatérek?
*Kain sötéten, egyenesen az idegenre néz, mire az elkapja a tekintetét.*
- Úgy nézek én ki?
*Szánalomra méltó. Még a kemény, sárkányszívet is képes megindítani egy pillanatra ez a szerencsétlen.*
- Nálad biztonságban tudnám…és jó meg is fizetném. Csak pár pillanat és jövök vissza, de nem merem itt hagyni őrizetlenül őket…pedig fontos lenne az ügy, amit el kell intéznem.
*Az arany sárkány lemondón sóhajt egyet. Kell a darna, az utóbbi időben túl sokszor vette igénybe a kétlábúak szolgáltatásait. Legyen szó akár meleg ágyról, vagy forró fürdőről, esetleg nagy adag, meleg ételről.*
- De igyekezz vissza!
*Néz még egy darabig a sietve távolodó után, majd a lába mellett heverő batyukra pillant.*

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:52 pm

*Kain egyik lábáról a másikra áll, miközben arrafelé tekintget, amerre az idegen eltűnt. Semmi kedve az egészhez, húzza is a száját. Elege van már az emberekből, a megveszekedett városukból, de leginkább ebből az egészből, ami körülveszi. Nagyon régi érzések ezek már. Az évszázadok vándorlása, menekülése alatt épp elég ideje volt már neki ahhoz, hogy megunja az érzést.
Az arany sárkány épp akkor pillant fel, amikor siető léptekkel három férfi közelít felé.
Ösztönei a legkevésbé sem jó dolgokat súgnak.*
- Hé te! Add vissza a csomagjainkat!
- Mocskos tolvaj!
- Nem ilyen volt…
*Ha a tekintettel ölni lehetne, akkor a három férfi már halott lenne. Namelyr úgy tekint rájuk, mintha valamiféle szentségtörést követtek volna el.*
- Már miért lennének a tieitek?
*Fonja össze mellkasán karjait a sárkány.*
- Még a tolvaj akarja magának az egészet! Megáll az eszem!
- Nem ILYEN volt!
*A sötét szemek már villámokat szórnak.*
- Nem milyen? Eredjetek, amíg szépen vagytok!
*Semmi kedve sem a hangoskodáshoz, sem az egész hajcihőhöz.*

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:54 pm

*Erre aztán a leginkább hepciáskodó két kézzel meglöki Namelyrt. Mások talán hanyatt vágódtak volna ettől a lendülettől, de az arany sárkány csak kibillen kicsit, majd megragadja a férfi mellkasán a ruhát és felemeli. Közben szemmel tartja két társát. Halk, morgó hangot hallat, ami igencsak távol áll az ember által kiadható hangoktól.*
- Ajánlom, hogy jó okod legyen kötekedni velem, ember!
*A másik karjával lesújt az őt tartó kézre egyszer, majd még egyszer. Kain elengedi a férfit, de csak a második ütésre. Nem fájdalmában, hanem mert nem látja értelmét tovább is úgy tartani.
Az kis megingás közepette lép is egyet hátra, de csak azért, hogy idegenkedő tekintettől meredjen a fekete alakra, meg a lábánál heverő csomagokra.*
- Mit képzeltek?! Igazolni sem tudjátok, hogy hozzátok tartoznának ezek.
*Namelyrnek már elege van ebből, de amit rá bíztak, nem adja oda másnak.*
- Mi vagy te?
- A te rémálmod.
*Válaszolja az előbb még a levegőben tartott férfinak. Bezzeg, ha sárkány alakjában állna itt, Tarsis utcáján, ez a három nagyszájú berezelve futna előle messzire.
Csakhogy úgy tűnik, futni nem akarnak, sőt kitartanak a batyuk mellett.
Az is igaz, hogy nem indulnak meg felé.*

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:55 pm

*Már túl hosszan húzódik ez a hangoskodás az utcában ahhoz, hogy ne figyeljenek fel rá és hamarosan egyre több külső szemlélője akad a jelenetnek. A sárkánynak egyre terhesebb ez az egész. Legszívesebben eltűnne az utca legvégén, csakhogy becsülete nem engedi, hogy a csomagokat ott hagyja ezeknek, mikor a gazdájuk rá bízta őket. Igaz is, merre is van a kis ember?
Merthogy az az „azonnal”, vagy „mindjárt” már régen letelt.
Namelyr agya lázasan jár a kérdés körül. Jó lenne végre, ha valami megoldás lenne.*
- Igazoljátok valamivel, hogy a tiétek, vagy tűnjetek el, különben feltörlöm veletek az utcát!
*Mentő ötlet, elég soványka, nem is tetszik neki, de nemigen van más lehetősége. Batyuk gazdája felszívódott, jól itt hagyta ezekkel, így nemigen maradt más választása. Ha nem akar a népből bírát választani, magának kell megoldania a kérdést.
A válaszra ekkor az eddig leginkább háttérbe húzódó lép elő. Az, aki eddig leginkább azzal tűnt fel neki, hogy visszahúzódva próbálta bizonygatni, hogy „nem ő volt.” Mármint nem Kain.*
- Nézzük hát meg a csomagokat. Van-e rajtuk valami ismertetőjel?

Tárgy: Re: Főtér 2012-01-05, 10:57 pm

*Kain lenyúl, miközben tekintetét le sem veszi a három alakról, majd felemel egyet a csomagok közül. Kimondottan könnyű és puha is. Sötét szemével gyorsan átfutja a csomag vászonborítását, s fel is fedez rajta egy hímzett szarvast.
Kérdőn néz fel, ám addigra az a bizonyos férfi is tartja köpenyének szélét, melyen ugyanígy piros színnel ott a hímzett szarvas. Erre aztán a másik két férfi is morgolódva lép előre, s mint kiderül, három testvérről van szó, kiknek minden csomagján megtalálható, s ruháikon is az említett ábra. Még ha nem is mind hímezve, hanem csak varrva, vagy festve.
Kain minden esetre zavarba jön. Ebből már nem jöhet ki tekintélyvesztés nélkül.
Odadobja a csomagokat, majd még rájuk is morrant egyet.*
- Vigyázhatnátok jobban a holmitokra.
- Csak félrenéztünk egy pillanatra és máris lába kelt.
*De Kain ezzel már nem foglalkozik. Igen kellemetlen ez neki, hiszen a tolvaj bízta rá őrzésre a holmikat, s mint kiderült, valódi tulajdonosuktól óvta őket.
Vet egy gyors, lapos pillantást az utcában, majd nagy léptekkel elhagyja a helyet, vissza, a főtérre. Ez a nap sem az övé lesz.*

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-08, 9:10 pm

*A lányra néz a férfi szóra, ha tudná mennyire gyerek még ő maga is lehet meglepődne.Bár bele gondolva gyerekes arca van az biztos. Nem nődögél szakálla sem bár ki látott már szőrös kígyót. Az kissé furcsa lenne akármelyik irányból is nézi az ember. S most jut eszébe valamit fenn felejtett a szobában. S az a valami nem éppen a kés, bár nem aggasztja magát hisz az a fegyver nem engedelmeskedik idegen szavára. S addig nem mozdul el helyéről míg ő maga nem kívánja azt. Bár azért vissza pillant a kitárt ablakra.
-Hmm, hogy melyik tetszik jobban? - Hiába férfiból van de mégis eszére hallgat inkább.- Csak megvédelek, ne értsd félre, nagyon vonzó vagy.... de.... inkább hagyjuk.
*Elmosolyodik a lányra s oldalán halad fél embernyi távolságra tőle. Nem gyermek már aki féljen egy nőtől de valahogy neki a szíve mást mutat. Nem az a végcél, hogy megállapodjon egy nő mellett. Bár már így is megtette. Hisz a fekete ruhás nő volt az ki felkeltette, s már vére is hozzá fűzi. Ha nem is kér belőle, saját pecsétjét nem bonthatja fel. Talán látszott is rajta, hogy ismét csak gondok gyötrik elméjét. Óvatosan ajkába is harapott a nagy gondolat közben. S orrával egy igen csak ismerős illatot keresett mit sehol nem talált a városban. Sőt még az ide úton is csak akkor érezte mikor elhaladt a bizonyos hely mellett.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-08, 10:14 pm

//Ezzel a számmal olvasd végig :DD//
//Ez pedig egy kis képzelet elindító :DD//

- Értem én. És köszönöm!-*Mosolyogtam én is.*
*Egész hamar beértünk a főtérre. Hálistennek kicsit kisebb volt már a tömeg ahhoz képest amekkora volt mikor ideértem. A tér egyik sarkában kevesebb volt az ember. Ott kisebb az esélye annak hogy bárkit megégessek a hirtelen kezdéskor. Megfogtam Nawa kezét és elkezdtem arra felé húzni. Útközben elmentünk egy fa mellett. Ott megálltam. Letörtem 2 hosszabb faágat, majd azokkal együtt húztam tovább Nawa-t. Majd megálltunk, vártam egy kicsit amíg még kevesebb ember lesz a tér azon pontján aztán elengedtem a kezét. Elővettem a zsebemből a kis vörös követ, hozzá pattintottam egy másik kőhöz majd meggyújtottam a két faág egy-egy végét.*
- Na most figyelj..-*Vigyorogtam Nawa-ra és elkezdtem a bevezetőt.*
*Egy pillanat alatt felszabadultam, szabadnak éreztem magamat. Először csak magam mellett pörgettem a két faágat, és amikor láttam hogy már elég kíváncsi szempár szegeződött rám, elkezdtem a műsort. Forogtam a botokkal, feldobtam őket majd elkaptam, fejem felett pörgettem őket. Végre önmagam lehettem. Én és a tűz. A szemem sarkából láttam hogy az emberek mosolyognak, valaki már tapsolt is. Körbeálltak, de szerencsére elég távol ahhoz hogy ne legyen baleset. Egyre magasabbra és magasabbra dobáltam a faágakat. Ez így ment néhány percig majd zárásképpen a fejem felett megpörgettem őket, a számhoz emeltem az ágak két égő végét és egy hatalmas "tűzokádással" fejeztem be a produkciót. Az emberek megtapsoltak mire én mosolyogva színpadiasan meghajoltam előttük. Szerencsére az emberek hamar tovább mentek a dolgukra. Eloltottam a tüzeket a kezemmel majd a fadarabokat ott hagytam darabokban a tett helyszínén.
Oda mentem Nawa elé. Előtte is meghajoltam.*
- Na milyen voltam?-*Kérdeztem izgatottan*

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-08, 10:29 pm

*Hagyta magát a lánynak ki hirtelen elkapta kezét s szinte már úgy rángatta a nyílt utcán. Két faágat tört le, még idő se volt, hogy megkérdezze minek az. Már is rohant tovább a lány, majd egyszer csak vége lett a huza-vonának. A lány felkészült ő pedig csak figyelte ahogy azt kérte tőle. S máris indult a műsor, szép volt de egyszerre félelmetes valamiért mindig is a tűz volt az az elem a többi közül amelytől a leginkább tartott. Hisz földön vízen megél a kígyó de a tűzben ő is csak hamu lesz. Szinte már a hideg kirázta mire a lány végzett. Elég nagy nyüzsgés is kezdődött a látványra s az emberek körbe vették őket. S az kit az előbb még oly ámítattal néztek most hozzá lépett. Érezte a fél város tekintetét magán.
-Szé..p csak.... - Szeme folyton folyvást a körülötte lévőket figyelte.
*Megragadta a lány kezét majd maga után rántotta, s átvágott a tömegen. Míg annak szélére nem értek, majd ott megállt kissé kifújta magát. Látszott tekintetén, hogy nem ez volt az élete legkellemesebb élménye a tömeg közepében lenni ahol minden szempár őt nézi.
-Menjünk... legalább egy kicsit távolabb a tömegtől....
*Sose volt még ekkora tömegiszonya, régen teljesen más volt. De most mi változott maga sem tudja, egyszerűen taszítják a halandók. S nem érzi köztük a helyét.
-Menjünk igyunk valamit...
*Pillant az utcai árusra, aki tőlük nem messze kínálgatja portékáit.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-09, 3:38 pm

*Látszott Nawa-n hogy egyáltalán nincs ínyére hogy a tömeg kellős közepén állunk. Pár pillanattal később ki is húzott a szélére. Még talán meg is sajnáltam szegényt.*
- Rendben, menjünk... ennyire nem szereted a tömeget?-*Kérdeztem együtt érzően*- Mondjuk én se mindig voltam tömeg központú, de ha olyan a hobbid vagy a munkád egy idő után megszokod..
*Elindultunk az árus felé.*

//Bocsi, most csak ennyi tellett tőlem.. Embarassed

//

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-09, 4:24 pm

*Ránéz a lányra, bár nem volt ínyére az együttérzés. Manapság hírét se hallotta ennek a szónak. S már ő maga sem tudja mikor érzett ilyent utoljára.
-Régen nem volt vele gond... Talán egy hónapja, hogy minden megváltozott körülöttem.
*Az árushoz értek, ki lelkesedéssel fogadta őket úgy ahogy minden vendégét. Asztalán elég sok ital fellelhető volt bár az amire most neki volt szüksége közel sem volt.
-Vized nincs?
*Riadt tekintet fogadta e szavakat, körbe néz mintha félne attól, hogy valaki meglátja őt.
-Van. Forrásvíz Lanur hegyeiből való
-Egy pohárral kérnék.
-A hölgy mit parancsol?
*Pillant rá a lányra az árus, majd ismét csak megszólal.
-A magáé ingyen lesz a szép mutatványért.
*Nawa csak elmosolyodik a szavak hallatán, majd megfogja a pohár vizet s ránéz az árusra.
-Mennyi?
-1 Darna.
*Elhúzza száját, majd zsebébe nyúl s kirakja az asztalra a fizetséget. S belekortyol egy nagyot. Elmosolyodik az ízeken tényleg Lanur hegyében folydogál ez a kis forrás volt már hozzá szerencséje nem is oly rég.
-Mióta játszol a tűzzel Liz?
*Néz rá kérdően miután a lány is rendelt.

//Van ilyen xP //

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-09, 6:25 pm

*Odaértünk az árushoz. Megvártam míg Nawa rendel majd én is megszólaltam.*
- Nekem is megfelel a víz! És köszönöm szépen.
*Mosolyogtam az árusra miközben elvettem a pohár vizet.
Én is beleittam majd csak azután szólaltam meg.*
- Mi anno, és én még a mai napig is, inkább idomításnak mondom... De körülbelül erről is van szó... Úgy kell betörni a tüzet... Emlékszem, amikor elkezdtem rengeteg égési sebem volt... hálistennek már nem igen látszódnak.. aztán miután betörtem már nem égetett meg..
*Meséltem mosolyogva, és belekortyoltam a vizembe.*
- Merre menjünk miután megittuk az italunkat? Gondolom tömegmentes helyre..
*Érdeklődtem mosolyogva.*

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-09, 9:22 pm

*Elmosolyodik a válaszon amit kap, még hogy egy sárkányt megéget a tűz. Micsoda világ ez, rőzse viszi nénikét. Majd ajkához ér mutató ujjával majd állát megtámasztja a hüvelykkel. Merre is menjenek, igazából nincs baja a tömeggel csak akkor jelentkezik a probléma ha mindenki rá figyel. Egész eddig a földet nézegette gondolataiba merülve, s ismét csak kilábal belőlük.
-Sétáljunk?
*Csettint egyet ujjával mit elkap arcától.
-Jobb ötletem nincs.
*Mosolyodott el a fiú. Majd alkarját nyújtotta a lánynak, amolyan úrias kíséretként. S ez mégsem tekinthető kézfogásnak.
Egy terebélyes fa felé tartottak, mi a főtértől nem volt túl messze, amolyan kis parknak lehetett volna mondani. Mi épp elég távol volt a főtér nyüzsgésétől bár még mindíg hozzá tartozott. Egy padra vetett szemet az árnyékban majd arra vette az irányt a lányt akaratlanúl is húzva maga után. Majd elengedte a kezet ki eddig belekarolt, s helyet foglalt a padon.
-Melyik családból való vagy?
*Bár haja árulkodó színű volt élénkvörös, de ha jól tudja a sárkányok akármilyen alakot felölthetnek amihez csak kedvük szottyan.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-10, 11:02 pm

- Mehetünk!
*Mondtam majd belekaroltam Nawa-ba.
Egy kisebb park felé sétáltunk ahol volt egy pad. Nawa egyből elindult felé engem is húzva de én készséggel követtem, majd miután elengedtük egymást mind a ketten leültünk.
Kicsit meglepett a kérdése.*
- A vörös sárkányokhoz... Bár a hajam elégárulkodó.
*Mosolyogtam*
- Mással még nem is találkoztam... Néha láttam felbukkanni egyet-egyet de személyesen csak egy másik vöröset ismertem... Még anno a társulatból...
*Nosztalgikus hangulat fogott el.
Eszembe jutottak a régi fellépések, a hülyéskedések. A mágust is csak azért éltük túl, egy társunkat kivéve, mert ott voltunk egymásnak.*
~És persze a közös palota gyújtás...~
*Elmosolyodtam erre a gondolatomra.*
~Régi szép idők... Még van hogy visszasírom őket...~

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-11, 4:15 am

*Megértően bólint a haja szinte mindent elárult róla csupán a kételkedést akarta száműzni a feledés homályába. A lányra pillant értetlenkedő szemekkel bámul rá. Tágra nyílt szemek a lány mondatára, hogy ő még mással nem találkozott. Csupán saját fajából valóval, s azokkal is csak ritkán. Most töpreng el rajta milyen szerencsés is volt, hogy kalandjai során ennyi sárkányt ismert meg s kötött velük barátságot, ha lehet így nevezni azt a rövidke ismeretet mit velük tett. Az apró kis törpesárkány Winter kisasszony jut mindig is eszébe ahányszor csak a vörösökről beszél.
-Sose találkoztál még a saját fajodon kívülivel? Talán én akkor szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy fekete sárkánnyal találkoztam kivel kicsit szorosabb viszonyom lett.
*Érti e mondata alatt azt a lányt kivel nem is oly rég akadt össze s felébresztette ősi álmából mi talán régebbi volt mint maga a sárkány aki kizökkentette őt. Valahogy amúgy is megérezte nem volt minden napi a találkozás mi történt közöttük. Ha csellel is de megkötötte vele kis szerződését. Felpillant az elé táruló szemekbe, olvasni lehetne a tekintetből ha értené a női nyelvet. De ez valahogy sosem volt erőssége.
-A találkozás... a fekete sárkánnyal... hmmm... érdekes kis história kezdete lett.
*Mosolyodott el, s tekintetét a lányról az égre helyezte. Talán pár pillanat míg azt kémlelte s közben megint belefeledkezni látszott saját gondolataiba.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-11, 1:29 pm

*Nawa zökkentett ki az elmélkedésemből.*
- Jaj, nem-nem félre értettél! Pont ellenkezőleg! A saját fajomból nem találkoztam sokkal... Egy vörös volt a barátom és láttam felbukkanni kék,arany és fekete sárkányokat de egyet sem ismertem..
*Magyaráztam.
Látszott a fiún hogy neki is emlékek sorozata jutott eszébe. Míg ő az eget kémlelte én az embereket vettem szemügyre körülöttünk.*
~Fiatalok, idősebbek, magányosak, párok... Az emberlét sok-sok szakasza... Vajon mi lehet a többiekkel?...~
*Akaratlanul is ott motoszkált a fejemben ez a kérdés.*
~Ahogy az ifjú sárkányt ismertem ő talán még folytatja a zsonglőrködést mint én... de a többiek... esetleg egy-két ember belépett egy cirkuszhoz de a többség biztos családot alapított már... ahogy az embereket ismerem...~

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-11, 3:52 pm

*Csak megértően bólint a válaszra, tényleg félre értette amit a lány mondott. S meglepő a válasz, hogy pont az egyik leggyakoribb fajból találkozott a legkevesebbszer. Rápillant a lányra ki épp a tömeget szemléli, s most ő maga is körbe néz. Mindenhol csak halandók, s ez arcukon is látszik, régen talán még elmosolyodott volna a látványon ahogy a gyermekek játszanak. Most inkább semleges érzések motoszkálnak benne, s szinte napra pontosan le tudná számolni kinek mennyi éve lehet hátra. A vén aggastyán kinek bot kellett már a járáshoz lassú botorkálással tart feléjük majd leül a padra a lány mellett. Két kezét a botjára helyezve figyeli a gyermeket ki éppen a többiekkel játszik. Arcáról jól leolvasható, hogy az ő utódja. Nem szól a duohoz kik mellette ülnek.
Kikukkant a lány mögül, s az öreget méri fel, vöröslő tekintete végig futja megbizonyosodik róla, hogy tényleg egy ember ül ott. S miután ez megtörtént csak akkor szólalt meg.
-El kéne menni...
*Megvárta a lány kérdő tekintetét majd azután folytatta.
-Fürödni valahova mert rettentően hosszú volt az út... s kisebb fennakadások is voltak visszafelé.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-12, 4:55 pm

*Egy férfi leült mellém. Valószínűleg az unokájával volt itt mert mosolyogva szemlélt egy kisgyereket. Nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Majd Nawa megszólalt mire én ránéztem.*
- Menjünk vissza a fogadóba.
*Mondtam az ötletemet.
Felálltunk a padról. Én még egy utolsó pillantást vetettem a férfira majd elindultunk azon az úton visszafelé amerről jöttünk.*

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-12, 8:43 pm

*Az ötlet nem rossz, hisz igazság szerint ott hagyta mindenét. Táskája s fegyvere is ott van bár utóbbit kevésbé félti. Erős varázs védi az idegen kezektől s ha nem vigyáz az idegen könnyen rászáradhat annak marka a nemes fegyverre. A lányra pillant, majd utána siet talán oly gyors volt a gondolata, hogy kicsit előbb is reagált rá mint ő. A fogadó elé érve rápillant a lányra s onnan a nyitott ablakra.
-Mindjárt jövök.
*S azon nyomban bepattant az ablakon s pillanatokkal később már táskájával hátán s az ezüstös színű fegyverrel kezében érkezett vissza a lány mellé.
-Indulhatunk?
*Várta a lány mit reagál bár ő már rég nem tervezte, hogy itt fog fürödni. Igazság szerint arra gondolt, hogy az est folyamán felkeresi azt a meleg vizű forrást amiről épp valamelyik nap szerzett tudomást. A déli dombság tájékán van s az éppen csak egy köpésre innen.

Tárgy: Re: Főtér 2013-05-12, 10:43 pm

*Mikor odaértünk a fogadóhoz Nawa hirtelen beugrott az ablakon majd a táskájával és talán egy fegyverrel jelent meg újra.*
- Ja hogy máshova mennél? Hát végül is... Nem jártam még erre és nyitott vagyok az új dolgokra.. de akkor csak egy pillanat.
*Mondtam majd beugrottam a még mindig nyitott ablakú szobámba, felvettem a kabátomat, benyúltam a zsebembe hogy megnézzen meg van-e még a kis amulettem majd egy bólintás után kiugrottam egyenesen Nawa mellé.*
- Mehetünk, de te vezetsz.
*Mondtam mosolyogva.*

//Szerintem legközelebb csak holnap este 8 után tudok jönni, ha ez nem nagy gond és idő bounce

//

Tárgy: Re: Főtér 2014-07-14, 10:16 pm

//Eroniáról való második "szabadulása" után//

Mia

*Hullafáradtan érkezik a városba, s a Fehér lady fele veszi az irányt, viszont a kimerültség folytán-e, vagy a figyelmetlensége okából, de valahogy mégis a főtéren köt ki, ahol eléggé lelassítja a tömeg amúgy is vontatott tempóját. Pedig minden vágya már, hogy kidőlhessen az egyik, fogadói ágyban, hadd érjen véget végre ez a sok fizikai megpróbáltatás egy jól megérdemelt pihenéssel. A városbeli egyéb szálláslehetőségek most nem érdeklik, makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a Fehér lady fogadóba érjen, hiszen egy évvel ezelőtt ott kezdődött ez az egész tekercses felejtősdi, hadd fejeződjön be ott is. A tekercset melyet pár hónapja már megszerzett, még mindig kabátja belső, rejtett zsebében hordja, s kitartóan óvta a hósárkányos Eronia, a viharos tenger meg minden egyéb más viszontagságoktól. Az igaz, hogy a pergamen darab csak az ő mágiája által elpusztítható, de meg nem bocsátaná soha magának, ha újból elveszítené, hiszen ettől függ a jövőbeli sorsa.
Senkivel és semmivel sem törődve próbál átvágni a tömegen, füle mögött eleresztve a felszisszenő hangokat. Tudják is azok, milyen egy eroniai hósárkánnyal megharcolni, akkor nem sajnálkoznának egy sima lábujjra taposástól...*

Tárgy: Re: Főtér 2014-07-14, 11:07 pm

// Aldo- időntúli. Pár héttel Mia Lanuriába érkezése után... Még semmi mágiája nincsen. //

Határozott léptekkel kívánt haladni célja felé. De lassították és idegesítették a tohonya alakok. Micsoda tömeg van ma! Éljen a vasárnap!
Ráadásul most meg egy ágról szakadt vörös köpenyes halad előtte, aki képtelen szedni a lábát, ráadásul ki se lát mögüle. Hogy nem nőtt még egy kicsit nagyobbra? Ó, hát ez az ember meg becélozta azt az irányt, amit ő vett fel.
- Haladjunk már! - Zsörtölődött nem törődve a pillantásokkal. Lenne csak itt egy kísérője, vagy a kisinasok, lenne csak itt egy ünneplője. Simán átengednék a téren, egymást taposnák, hogyan adjanak neki teret. na de majd most... ~ Taposásról jut eszembe! ~
Azzal az előtte haladó tomporba csíp. Vagyis csak csípne.... Lecsúsznak az ujjai. ~ Hú, ez sokkal keményebb, mint vártam...Micsoda izmok!~Hirtelen megugrik, nem várja meg, hogy a magas férfi megforduljon. Ha meg is fordul, talán csak az araszoló tömeget láthatja maga mögött. A vörös köpeny és fehér haj rezzenését már mellőle figyeli. Látszik, hogy nehéz napjai lehettek szerencsétlennek...mióta megszületett!
Á, azért különleges elegancia látszik az öltözékén, valahogy szokatlan Mia szemének. De hát a fáradt tartással...sehogy sem fér össze... na, mindegy... Valahogy csak kikerülte ezt a bosszantó alakot, aki talán mögötte lépked. A fehér Ladyvel akadt egy kis elszámolni valója, már kétszer küldött inast hozzá, de a nő nem jól reagált. ~ Na most majd rendesen fog! Meg akart rövidíteni! Vége van, mint a botnak! ~
Szeme sarkából konstatálta, hogy most meg a vörösmágus előtt halad közvetlenül... Remélte, hogy a fickó mit se vett észre az iménti csípős manőveréből. A tömeg ritkul, kifele haladnak a város gyérebben lakott részére.
Kiértek a kis utcába, szürkült és ez még mindig itt. Most nincs itt Nawarean, sem senki más, hogy megvédje. Félre kéne talán húzódnia... Letért az útjából, mert félt, hogy követi ez a férfi. Most kiderül! Befordult a következő sarkon, ami stratégiailag rossz döntés volt, egy kihalt sikátorba került ugyanis, de így legalább látja, utána jön-e, vagy sem...

» A Főtér