Főtér

Tárgy: Re: Főtér 2014-07-15, 8:22 pm

*Rögvest felkapja fejét, amint megérzi, hogy valaki vagy valami a fenekénél matat. Még szerencse, hogy a farzsebében nem tart semmit, bár ez nem akadályozná meg abban, hogy hátrafordulva kicsit megigazítsa az illető orrát öklével. De most túl fáradt, túl érdektelen ahhoz. Így csak féloldalnyira szegi hátra fejét, s áll meg egy pillanatra, majd látva háta mögött is a sok embert, úgy dönt, tovább folytatja útját, hogy végre kijuthasson a tömegből. Nem telik bele sok idő, amint felfedezi az előtte haladó fiatal nőnek formás alakját, s sikeresen bele is feledkezik. Szemeit rajta pihentetve bízza magát a lány útvonalára, hisz látszólag ő is kiutat keres a főtérről...aztán ha majd kiértek, mágusunk letér a fogadó felé. Igen ám, de amennyire belemerült a hölgybe, annyira nehéz volt magát észhez térítenie, hogy ideje lenne a helyes útirányt követni. Tulajdonképpen nem is saját magát rázta fel a gondolatokból, hanem a lány pillantása a sikátorban, amint lelassítva lépéseit szembe fordult vele. Most nézett csak igazából körbe, hogy hova is került a tömegből. Fejében az előbbi zsivaj még mindig visszhangzott, de amint egyre beljebb ment a kihalt sikátorban, annál inkább kezdett elcsendesedni minden.
Nem csodálkozott volna rajta, ha a lány futásnak ered ebben a pillanatban, sőt ha néhány évvel ezelőtt állt volna fenn ez a helyzet, magán sem csodálkozott volna, amint az áldozata után veti magát és addig üldözi az éjszakában, amíg el nem kapja. De az a múlt. Most a hasonló helyzet más eredményt fog szülni, jobb is lesz, ha már most megfordul és visszatér a főutcára. Nem tudni, hogy a fáradtság-e vagy az évek, talán a tekercs miatt-e, de most valahogy nem kívánja a konfliktust. Majd a fogadóban leszólít egy ehhez hasonló formás nőcskét, miután jól kipihente magát.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-07-15, 10:05 pm

Már felkészült az igenis, utánaeredő férfi fogadására. Valójában elfutni szeretett volna, de ki kell próbálnia egyszer, amit Nawareantól tanult. Simán meg is fordult, hogy jól a lába között illesse ezt a garázdát. Bizton el is megy a kedve az éjszakai követgetésektől... Éjszaka...? Hiszen csak szürkül, de hamar ideér az is. A férfi ekkor hirtelen megfordul és visszasétál az utcára. ~ Pffú, ez meredek volt. Mit is akartam ezzel?~ Még nem járt a lámpagyújtogató. Sebaj, meglepi a Ladyt és ha végzett vele, szalad is vissza az Udvarházba. Irtó kíváncsi lett, milyen képet vág, ha besétál és leül a kedvenc étkezőjében. A harciasra tüzelt hangulata csaknem elillant. Várt egy kicsit a sötét sikátorban,majd bátran kikukucskált, aztán egyenesen a Fehér Ladybe vette az útját.
Tudatában volt, hogy rövidesen rózsás arccal és kissé száraz szájjal lépett be az elfuserált Fogadóba. Egyenesen az étkező felé menetelt, a Ladyt sehol sem látta. Puff neki. Úgy döntött, leül, megállt és a csaknem üres asztalok közt járatta tekintetét. Fekete, hosszú szárú, magas sarkú csizmájában izgatottan pipiskedett. Sötét szoknyácskáját egyik kezével térdig felemelte a küszöbön és úgy állt ott tettre készen.

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-10, 9:42 pm

// Úton Onoriához //

*Thalion nagyúr felettébb különösnek találta, hogy Onoria soron kívüli Tanácsülést hív össze, így nem is készült még fel kellően a következőre.
Minden esetre ezúttal úgy döntött, hogy személyesen is részt kíván venni a Lanuria Tanácsának ülésén Tarsisban.
Azonban indulás előtt még egyeztetett Elonar úrnővel, hogy hangolják össze érkezésüket, ily módon az út alatt van lehetősége egyeztetni néhány fontos kérdésben a nimfák úrnőjével, amennyiben ő is vele tart keletre, emellett a három nimfa küldöttnek is megfelelő védelem adatik meg Thalion nagyúr hű testőrsége által.
A városba érkezvén nem tartotta fontosnak bejelentkezni a Remény templomába, elegendő lesz az majd az ülés napján.
A lehető legnagyobb titokban, a nappali forgalom kellős közepén érkeztek a városban, hogy így kerülhessék a papnő őreinek figyelmét, s előre megbeszélt helyen szálltak meg.
A nagyúr ezúttal biztosra kívánt menni, őrsége rejtve ugyan, de jól fogja őrizni őt, míg Ilsa addig vigyázza Olassië falait, míg a nagyúr távol van.
Maga mellé küldöttnek a vér elfek, s az északi, fehér elfek követét választotta, noha amennyiben tehette volna, még a nyugati-szegleti elfek vezetőjének, Gilchanar nagyúr küldöttének is helyet szorított volna.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-11, 1:40 pm

// Úton Onoriához //

*A levél, amelyet az erdőbe egy madár hozott, révén Izra erdejébe férfiak nem léphetnek, s ezt még Onoria is nagyon jól tudja, felkavarta a nimfák úrnőjét.
Természetesen ezt népe előtt nem mutatta ki. Azonban csakhamar újabb üzenet érkezett, ezúttal Olassiëtől, Thaliontól. Az elfek nagyura felajánlotta védelmét az útra, s hűséges harcosaiét is, amit a nimfák úrnője csak azért fogadott el, mert bízott a nagyúrban, hogy ha egyik-másik testőre szemet vetne az egyik nimfára, időben közbelép.
Ehhez mérten, az út csendesen, és eseménytelenül telt.
Úgy tűnik, Thalion és kísérete gyakorlott utazó, s lóháton a kis csapat könnyedén eljutott Tarsisba.
A nagyúr igyekezett titokban érkezni, ami az útközben, csendesen egymás mellett poroszkáló két vezér között elhangzottak fényében érthető is.
Elonar maga nem ismerte a főpapnőt olyan jól, mint az elfek ura, de Riana történetét történetesen igen.
Ez pedig elég okot adott neki, hogy fenntartásokkal kezelje Onoriát.
Aki így képes pálfordulásra bírni egy halálosan szerelmes nimfát, az bizony sok egyéb dologra is képes lehet.
A városba érkezve nimfái köpenyükbe burkolózva, az elf lovasok kíséretében lovagoltak be, hogy minél inkább ők maguk is rejtve legyenek a város férfijainak szeme elől.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-28, 1:24 pm

// Nawarean és Thalion //

*A Tanács hosszadalmas ülése véget ért. Elonar úrnő, egyik nimfájával, s az elfekkel visszatért a szállásra.
Nem a nemesi udvarházban szálltak meg, ahogy Thalion nagyúr és testőrei sem.
A két vezér biztosabbnak látta, ha nem a főpapnőhöz közel álló intézményben szállnak meg, s emiatt Tarsis hozzájuk közel álló polgárának házát foglalták el. Talán természetesnek tűnik, hiszen nem is kis épületről van szó, amelyhez tartozik még istálló is, ahol az utazók ménjei is helyet kaphattak, de sem a nimfák, akik még e házban is rejtve mozognak, sem az elfek nem fogadták el ajándékként a szállást.
Természetes, hogy megfizetik a ház urának egy ekkora tömeg ellátását.
Az elf elit őrség biztosítja a házat, jelenlétüket csak mágusok fedhetnék fel, ám azokat kevéssé érdekli ez a ház.
Az úrnő másik kísérője később érkezett meg a fehér elf kíséretében, de már ők is forró fürdőjüket veszik, természetesen külön szobában.
Elonar úrnő azonban nem saját szobájában tartózkodik épp.
Thalion nagyúrnál vendégeskedik, habár inkább komoly megbeszélésnek tekinthető, ami a Tanácsban történtek értelmezését jelenti ebben az esetben.
Az egész napos ülés nyomán sok mindent megtudtak, fontos döntéseket hoztak meg, s miközben az ajtó előtt az elf testőre szobroz, a szomszéd szobákban pedig még néhányan, a nagyúr maga is biztosíték az úrnőnek a diszkrécióról.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-30, 9:51 am

/A vezérek és én/
*Hamar jött a hír a tanács összeüléséről, tudtam, hogy az időm kevés ezért még az edzést is félbe hagytam. Abban reménykedve, hogy még hamarjában el tudom kapni a vezetőket. Szigorú őrizetre számítok bár a csatát elkerülni szándékszom. Mint mindig éjjel érkezem, s már a rám váró személyek a kapun áthaladva fogadtak is. Azonnali információ áradat jutott birtokomba. A tanácskozás s annak eredményeit egy bontatlan borítékban hozták. Valamiért olyan érzésem van, hogy a főnök vagy akar tőlem valamit, vagy retteg tőlem. Nem értem atyám miért tanácsolta az elkerülését ennek a személynek. De most nincs is időm ezzel foglalkozni, a levelet felbontva megtudom a vezérek tartózkodási helyét. Alapos munka, mindent kifigyeltek. Az őrök helyére is felhívták figyelmemet, amit viszont a mágus céhbe beépült emberünknek köszönhetek. Ahogy a levelet végig futom a szememmel, máris egy útvonal rajzolódik le a szemem előtt. S egy fáklyára nézek ami mellettem lobog. Majd a levelet bele tartom a lángokba s az hamuvá válik. Nem hagyunk nyomokat magunk mögött. Onoria biztosan keres, elvégre rendesen megleptem őt. S talán neheztel is rám miatta, de nem érdekel a vén banya, inkább bölcs testvéreim társaságát keresem meg akik nem részegültek meg a hatalomtól amit a kezükbe kaptak.
-A gyors... Köszönöm fiúk... nagy segítség voltatok a számomra
*Csak bólintott a két álarcos férfi akiknek éppen csak szeme látszott ki a kötés alól. Gondoltam, hogy nem csak én vagyok az egyetlen aki szereti ha nem ismerik fel. A gyorsak táncában már sikerült egyszer elő hívnom a mester szintet, viszont akkor még Sala is segített benne, viszont ezt már szinte teljesen sikerült elsajátítanom Sendel romjai között. Tudom hol a határ ahol összeesve átlépek a következő szintre. Nesztelen léptek, s még a legjobb szemű elfek is csak árnyak mozgását vélhetik felfedezni a nyomomban. Nem vagyok több mint puszta árnyék, aki alaktalan s gazdátlan. Ha semmi fennakadás nem áll az utamba, s az őröket sikerült feltűnés mentesen kicseleznem a házhoz érek. Annak egy sötét zugából figyelem az udvarrészen zajló eseményeket. Egy óvatlan pillanatban besurranok egy nyitva felejtett ablakon.

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-30, 10:11 pm

*A döbbenet, mi a besurranóban talán, ám az ablak túloldalán, a falnál álldogáló őrben, aki csupán azért foglalta el e helyet, kijelölt őrhelyét rövid időre elhagyván, hogy szívjon egy kis friss, éjjeli levegőt, mielőtt az óvatlanul nyitva hagyott ablak tábláit bezárja, bizonyosan nagyot szól.
Az ablakon besurranó abban a pillanatban nem oly gyors, mint előtte, így az elit őr észleli a behatolót.
Nem sok idő, hogy az őr a mellkasára helyezett apró gyöngyök egyikét megnyomva apró, fehéres szikra tűnjön el.
A kivont tünde penge szépen ívelt élén csillanó hegy az idegen mellkasának szegeződik. Csupán pillanatok kérdése, hogy az őrség minden tagjához eljusson a betörés híre.
Ki az ablakon surran be, csekély eséllyel mutat jó szándékot az elfek meglátása szerint.*
- Ne mozdulj, idegen!
*Kiált rá az elf őr.
Ha Nawarean nem mozdul, a tiszta tekintetű, szőke tünde, ki tudja, életét is adná szeretett vezéréért, türelmesen vár, s a penge is moccanatlan marad.
Ha azonban mozdul, megpróbálja megakadályozni a betörőt bárminemű céljának elérésében, mielőtt azokat végrehajthatná.
Társai, Thalion testőrei úton vannak már, hogy erősítsék, avagy tanúivá válhassanak az őrnek.
Mielőtt még elérhetné a szobát, hol a két vezér tanácskozik, útját állják az érkezőnek, akár jön háta mögött társuk, akár nem. Kivont fegyvereiken megcsillan a folyosót megvilágító fény.
Odabent a nagyúr gondokkal teli most is. Alig várván, hogy szent kelyhük ismételten népe kezébe jusson, már csupán a védelem az, mi izgathatja a vezért.
Elégedett is, meg nem is a Tanáccsal, hol azért akadtak szorult pillanatok, leginkább a főpapnő számára, midőn az elfek nagyura leckéztette őt.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-10-31, 1:33 pm

*A beszélgetés nyugodtan, ám csendesen zajlik a két vezető között.
Elonar úrnő nimfái érdekeit, míg Thalion úr saját népének érdekeit tartja szem előtt, de mégis, oly bensőséges a viszony kettőjük között, hogy ez nem okoz súrlódást.
Az azonban annál inkább, hogy odakint kavarodás támad, s őrök sietnek el az ajtó előtt.
Az elfek nem tartják fontosnak, hogy tájékoztassák urukat a fejleményekről, hiszen tudják, a nagyúr bízik bennük annyira, az úrnővel egyetemben, hogy megvárják a fejleményeket.
Mégis, a beszélgetés megakad, s a két vezér csendesen várja, hogy fény derüljön a hirtelen mozgások eredetére.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-01, 11:24 am

*Nem minden alakul a tervek szerint. Viszont nagyobb felfordulást nem igazán szeretnék kelteni. A vörös tekintet az elf szemébe mered. Majd halk szavak hagyják el számat, melyek még az erősítés előtt szólnak hozzá.
- Vezess a vezéredhez... Nem akarok felfordulást, s nem szívesen ontanám ki testvéreim vérét.
*Fülem nem hegyes viszont egy enyhe él látszik rajta. Ebből tudható, hogy egy keverék faj vagyok. Fehér hajam árulkodó, hisz arcom még fiatal, ilyen csak a fehér fajtársaknál fordul elő.
- Viszont ha nem engedsz áttörök rajtatok, hisz amit nekem kell elmondanom a vezéreknek, fontosabb mint az életetek. Háború készül s nem hagyom, hogy akárki az utamba álljon.
*Majd lépek át az órjás táncába, s két ujjal megfogom a pengét. Amit ha az elf akarna is nem tudna elvenni tőlem. Ebben a táncban könnyedén végezni tudnék a férfival, s akár még az erősítés sem okozna gondot. Gwaithban még nem volt meg ez a tudásom mégis el tudtam intézni az ottani elit őröket. Viszont most tényleg nem állt szándékomban vérengzést kezdeni. Lehet a két vezér nem örülne neki, ha csatlósaikat ölném halomra. Majd az őrt figyelem aki még nem ad választ, s én csak meglököm mellét. Az érzés amit a tenyér okoz a mellkason olyan mintha egy megvadult bika öklelné fel őt. Majd már látom az erősítést is. A katona nem néz ki jó bőrben viszont nem halálos amit okoztam neki. Érezhető rajtam az izgatottság, az erő egyre jobban növekedik. S már érezhető egy mágikus mező amit a belső vérmágiám okoz. Majd hangosan szólok az érkezők felé.
- Vezérek!
*Hangom végig szánt a folyosón.
- Lépjetek elő! S fogadjatok mint hírhordozót! Beszédem van veletek!
*Állok be az órjás pozíciójába, kezeim ökölbe szorulnak. Jobb lábam hátrébb csúszik felkészültem arra hogy ebben a harcban nem fogok vért ontani. Vagy mert a vezér megállítja hű ebeit vagy mert most kivételesen fegyver nélkül jöttem el.
- Ha nem állítjátok meg az őrséget, az utolsó szálig átverekedem magam rajtuk!

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-01, 10:56 pm

*Nawarean nem várja meg, hogy az őr vajon mit is reagálna. Szavai önteltek, s mohók, mintha bizony istennek képzelné magát.
Tán így is van, azonban eme istenség korántsem sebezhetetlen, s halhatatlan.
Azon őrök, kikkel a sötét elfek városában viaskodott, nem azonosak Olassië harcokban edzett testőreivel, kik valóban a tündék elit harcosai.
Miként az orjás lassú táncát követni lehet, így az elf harcos elfordul, hogy elvezesse az ütés erejét, miképpen a torreádor is más világokban kitér a megvadult bika elől.
Ekképp száll az ütés ereje a messzeségbe, s így találata csupán vágyálom marad annak, ki lebecsülte őt.
Mágiát nem érzékelnek a harcos vérében, így nem mágusként kezelik őt.
Azonban az elf őr nem támad vissza egyből.
Az ő célja csupán egyfelől az, hogy őrizze nagyurát, másfelől az, hogy szolgálja népét.
Az elf nyelven suttogott szó azonban nem a behatoló ellen szól, első sorban magát az őrt veszi körbe védőmezővel, mely visszafordítja az esetlegesen felé irányuló támadásokat éppoly erővel, miként kapná őket.*
- Feleslegesen, öntelt módon viselkedsz. Oly hangnemet engedsz meg magadnak, mit még a vezérek sem egymás között.
Ha szépen kérnél, magam jelentenélek, be, miként őrségünk is, a kapuban meghallgatott volna téged.
Mégis besurranóként akarsz közel kerülni hozzájuk. Szánlak téged, ki csak az erő nyelvéből értesz.
*A fehér férfi kiáltásaira elébb a többi őr érkezik meg. Észlelik társuk felvont mágiáját, miként látják a harcra kész férfit is, kire Edrahil szól.*
- Betörő. A hírnökök kapun érkeznek, s ott kérnek bebocsátást, orgyilkosok szokása az, hogy éjnek idején óvakodjanak be a réseken, mint csúszómászók, hogy kioltsák annak éltét, kiért küldték őket.
Mondd, ki vagy hát, s ha érdemes vagy, urunk elé vezetünk!
Ne hidd, hogy ha nekünk rontasz, kik Thalion úr vérei vagyunk, meghallgatja annak szavát, ki népének tagjait megtámadja!
Légy belátó, s meghallatásra találhatsz!
*Odabent Thalion úr összevonja szemöldökét. Jól tudja, testőrei azon elithez tartoznak, kikkel Olassiët is védte, többen közülük részt vettek a Nagy Háborúban, s azóta is támogatják törekvéseiben, mik az elfek népének megerősítését szolgálják.
Nem lép ki szobája ajtaján, s még kevésbé kurjongat, hogy felverje a ház népét, s még inkább fél Tarsist.
Reméli, hogy testőrei rendezik az ügyet, noha amennyiben támadás éri őt, vagy háza népét, s fény derül a támadó kilétére, legyen az Tanácstag, vagy bárki más, könnyen lehetséges, az elfek inkább távol maradnak a harcoktól, megkeresvén a béke lehetőségét a sárkányokkal, s hagyják veszni az emberek birodalmát, mintsem ily köpönyegforgató, s áruló népségért ontsák vérüket.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-02, 11:33 am

*A férfire nézek, ebben a pozicióban egy fekete sárkány támadását is képes voltam tùlélni. S hizzájuk képest az összes kétlábù csak porszem a földön. Elgondolkodok a férfi szavain, majd elvigyorodok rajta. S halkan megszólalok.
- Az ellenség mindig is közöttünk volt. Az ki fekete sárkányokkal cimborál nem sétálhat be csak ùgy fényes nappal hozzátok. Az árnyékok szülötte Nawarean kér bebocsátást vezéredhez. Hírnök vagyok nem holmi gyilkos ki egyik atyjára támad a sok közül. Onoria... az az eszevesztett ribanc megtagadta a segítő kezet, ezért jöttem most el hozzátok kiket nem az eszevesztett erő s kapzsiság vezet.
* Lépek ki a táncból majd engedem el a fegyvert. S az elf szemeibe most egy ciánkék szempár mered.
- Döntsön Thalion atyánk a sorsomról. Mint látod fegyvertelenűl érkeztem.
* Emelem meg kezemet, majd a tarkómra helyezem.
- Ma éjjel nem véreteket venni jöttem. Hanem szolgálatot nyùjtani, ha nincs más ùt testvérem átverekedem magam rajtatok, hogy szót válthassak vezéretekkel. Dönts hát ifjù testvérem vér által eresztetek be, vagy a béke ùtján tárgyaljuk meg a dolgokat!
* Tekintetem az elfébe mered várok rá, ha most csendben elrendezzük ezt a dolgot talán még egymás segítségére is lehetünk.
- Rég volt már, hogy Lanur oldalán vállvetve küzdött ember és elf... A sötétség fekete fellegei közelednek. Szárnyas lények perzselik majd fel e világot. Az idő az testvérem amiből most híján vagyunk.

// Bocsi h megelőztelek de ma lehet már később nem tudok lenni Smile

még meglátjuk Smile

//

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-02, 1:27 pm

// Semmi baj, Nawarean. Smile

//

*A nimfa szintén hallja a folyosói zajokat. Az elf őrök csaknem nesztelen léptei nem jutnak el finom, ívelt vonalú füleihez, de a harsány kiáltás, mely végigjárja a folyosót, igen, s a fojtott hangú beszélgetés is, mellyel Thalion testőrei próbálják meggyőzni a támadót.
Nem vágyik harcra, de senki ne gondolja Tarsis városában, hogy az erdei nimfák, s azok úrnője nem tudnak harcolni, ha kell. Bizonyították ezt ők már több alkalommal, akár erdejük védelméről, ligeteik biztonságáról, vagy a hegyekben lakozó nimfák tisztaságáról esett szó.
Sárkányokkal éppúgy harcoltak, mint emberekkel, vagy egyéb fajok férfitagjaival.
Elonar szép szemei Thalionra szegeződnek. A férfi feszült figyelmét követi ő is, de szép metszésű arcán nem mutatkozik sem ellenszenv, sem agresszió.
Kíváncsiság szorítja össze ajkait, s várja teljes csendben, egyelőre tétlenül a folyosói események folytatását.
Izrához imádkozik azért, hogy ne folyjon vér, hogy sem a támadó, s végképp a tiszta szívű elf őrök ne szenvedjenek bántódást.
Messze az az idő, amikor egy nimfának kell kiállni az elf harcosokért.
Ujjai finoman megérintik Thalion úr erős kezét, de nem fonódnak rá. Egyetlen célja van, oldani a gondterhelt férfiú feszültségét.
Melegséggel sötét szemeiben a szúrós szemek pillantását keresi, miközben hegyes fülei várják a hangok folytatását.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-02, 10:38 pm

- Valóban, sem az, ki fekete sárkányokkal cimborál, sem más nem sétálhat be hozzánk, csupán ha mi megengedjük.
A főpapnőt becsülni tán nem, ám tisztelni azért, mit megtett a békéért, illene, Nawarean.
Urunk, Thalion nagyúr is így tesz, s ha ő, hát nekünk sincs okunk másképp tenni, noha sokat tudunk az ő tetteiről.
*Feddi a hírnököt nyugodtan Edrahil.
Láthatón ő szószólója az elf vezér testőreinek.
Edrahil szavai azonban ezzel még nem érnek véget.*
- Tudom, ki vagy, Nawarean, ha ugyan valóban az vagy, kinek mondod magad. Ám sem neved, sem múltad nem mentesít a betörés ténye alól. Megkíséreltél megkerülni minket, s tán azt hiszed, azok, kik segítettek neked, mindent tudnak, ebben tévedsz, miként ők is.
Az önhittség már oly sokak veszte volt, s lesz is még, míg világ a világ…
Legközelebb válassz bejárt utat. Éjjel is szólhatsz urunkkal, ha nem besurranni akarsz, hanem őreit kéred.
Így tisztességes, s így becsületes.
Ám lásd tisztességünk, elé vezetünk, add elő neki, miért akarsz oly nagyon szót váltani véle!
*Int Edrahil, mire harcostársai szétválnak, hogy utat engedjenek Nawareannak. Edrahil maga lép be Thalion úrhoz, hogy bejelentse.
Ha addig a hírnök békés marad, odabent rövid beszélgetés nyomán ki is lép a testőrök feje.
Mindeközben Thalion nem húzta el kezét Elonar ujjainak érintésétől, mit követve bizsergető érzés szaladt végig idegein, s melegség környékezte kemény szívét, noha szólani nem tudott, mert Edrahil jelentette, hogy kit megállítottak a folyosón, besurrant az ablakon, ám beszélni kíván vele.
A nagyúr homlokán csupán újabb ránc jelent meg, s bólintott, vezessék elé a férfit.
Odakint Edrahil, ha még mindig béke honol, int Nawareannak.*
- Thalion nagyúr fogad téged, Nawarean. Légy vele tisztességes, mert oly úr ő, ki szolgája népének, egész végzetét ennek rendelte alá.
*E szavak nyomán kitárja az ajtót a magas, szőke férfi előtt, majd ő, s két társa be is lép mögötte.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-03, 2:39 am

*Hamarvást sorra jutok a megbeszélést illetően. Bölcsebb lett volna az ajtón bejönni viszont ez ellenkezett volna saját törvényeimmel. Légy olyan mint az árnyék, bár ezt sem nevezhetném árnyékos lopakodásnak. Még mielőtt az elf elmenne mellettem megérintem vállát kissé vissza tartva őt.
- Tudom, vannak elvek amikről le kéne mondanom. Ilyen ez a bekéreckedés is. Legközelebb már jelzett úton jövök. Köszönöm a segítséget testvér.
*Lépek be az ajtón majd az első ami szembe szúr a románc ahogy a két vezető keze találkozik. Mily dolog is ez a szerelem, hamarosan vér folyik majd patakokban mégis kinyílik az a rózsa. Elé lépek a vezetőknek, mellkasomra helyezem karom enyhén előre dőlök. Majd kiegyenesedek.
- Lilith Von Zaken fia Aden Von Zaken szolgálatotokra.
*Várok egy kicsit hátha szót ad az úr s elmesélhetem mondandómat. S nem kell kertelnem, talán ő belátja egy út van mi járható.
- Elnézést a kései zavarásért... Viszont mondandómat fontosnak találtam, s segítségetek nélkülözhetetlen. Mindenki tisztán látja háború készül. Sárkányok s köztünk, volt szerencsém találkozni a sárkányok fejével. Feketébe öltözött nő, a végvárat járja nem kis seregével. Gondolom erről már tud a tanács maga is, mint ahogy figyelmeztettek róla titeket is. Nos talán Onoria csak azt felejthette el elmesélni, hogy minap nála is jártam. Az eszközökben nem válogatva, hisz gondolom ti is láttatok már farkast báránybőrben. A segítségetek kell egy szabotázshoz, jó esélyeim vannak, hogy a fekete sárkány közelébe kerüljek. Feladatot bízott rám, mit csak a szolgálatért vállaltam el. Meg kell találnom egy sárkányt, kinek neve Namelyr. Az ő fejére vágyik leginkább a nő. Ha bizonyítékot nyújtok át róla, hogy fejét vettem talán bizalmasabb körökbe fogad mint egy csatlósát a sárkányoknak. Nem pazarlom tovább a drága időt, hát a tárgyra térek. Namelyrt vagy élve vagy holtan de elő kell keríteni. A sárkány fejét kell levágni, s ez érzéseim szerint az a fekete nő lesz. S ha meg is bukik a mutatvány, csupán az én életem veszett kárba.... Viszont kell még valami...
*Nézek rá a vezérekre, s szerintem pontosan tudják ő maguk is, hogy mi kell ahhoz, hogy ama fejet a porba hullajtsuk.
- A fegyver mi képes megölni őt.... Nem tudom Onoria hol rejtegeti, vagy megvan e még... Viszont azt tudom béketárgyalásokra nem kerül sor... A nő ölni akar, messziről bűzlik a gyilkolási vágya... Ha nem lépünk gyorsan mind odaveszünk...

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-03, 1:24 pm

*Thalion úr nem húzta el kezét, s ez az úrnőnek örömöt okozott. Ajkai enyhe mosolyra húzódtak, fekete haját pedig hegyes füle mögé igazította szabad kezével.
Ekkor lépett be a férfi.
Habár Elonar úrnő az elf őr szavaiból tudja, hogy nem hozzá érkezett az idegen az éjszaka közepén, minden esetre főhajtással fogadja a bemutatkozást. Nincs szükség arra, hogy ő bemutatkozzon, aki kicsit is járatos a Birodalom dolgaiban, ismeri Elonarnak, a nimfák úrnőjének nevét.
Abban minden esetre kételkedik, hogy Lanuria népeinek többsége tisztában lenne a háborús készülődéssel. Saját soraikban ennek nem sok nyoma van, bár talán egyesek suttognak dolgokat, főképp a sterni incidens, vagy Olassië ostroma után.
Persze vannak azok, akik nyitott szemmel, s füllel járnak, esetleg akad ismerősük a Tanácshoz közelebb állókhoz.
Minden esetre a nimfa úrnő szép arcát a férfi felé fordítva figyel.
Természetesen megvárja, hogy Thalion úr szót adjon a férfinak.
Aden von Zaken szavai azonban mégis szólásra sarkallják.*
- Egy fekete sárkány bármilyen alakot ölthet. Az a nő lehet akár férfi is, akár te, vagy én….
S hogy egyetlen fekete irányítaná őket, azt kétlem. Bár Riana többet is bezárt közülük a hasadékba, még így is maradhattak páran.
*A Namelyr név számára kevésbé ismerős, nem tartja számon azon sárkányokat, akik a Nagy Háború idején saját népük ellen fordultak.
Lanur kardja, amelynek Riana az őrizője….Az a Riana, akit már a nimfák is szem elől tévesztettek. Hogy a kard nála van, vagy Lanur tornyában őrzik most is, esetleg egészen máshol arról neki nincs tudomása, s a Tanácsban maga Onoria sem mondott konkrétumot róla.*
- A kardot a vörös nimfa őrizetére bízták, aki Lanur tornyában helyezte el. Rianának azonban nyoma veszett, immáron több éve szem elől tévesztettük…

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-03, 2:22 pm

*A férfi végülis belép, meghajlására Thalion úr is meghajtja fejét, miközben kemény tekintete a férfi arcát kutatja.
Nem ismerős számára a név, de tán nem is kell minden tagját név szerint népének ismernie.*
- Örülök a találkozásnak, Aden von Zaken. Add elő, kérlek, mi járatban vagy nálunk! Ki jó szándékkal érkezik, s népem javát akarja, az előtt ajtóm nyitva áll.
*A nagyúr nem kertel, olyan vezető ő, kinek nem szükséges saját színe előtt bonyolult köröket járni, s nem is szokta az effélét.
A nagyúrnak újdonságokat nem azzal mond, hogy Lanuria vidékeit sárkányok járják. Ezzel eddig is tisztában volt, miként azzal is, hogy közöttük lehet fekete sárkány is.
Nem véletlen hát, hogy óvatos, azonban abban bizonyos, hogy sem ő, sem más nem megmondhatója annak, hogy mely emberek, mágusok, esetlegesen elfek sárkányok, s melyek azok valóban is, kinek tűnnek.
Hogy akad fekete ruhába öltöztetett úrnő, ki kísérettel járja a Nyugati szegletet, nem új a nagyúr számára, Gilchanar úr nyugatról tájékoztatta feltűnéséről, azonban az, hogy az egy fekete sárkány, már igen.
Azonban a háború hírei nem azok, egy ideje már tud bizonyos dolgokról, így a mozgolódásról is, s bizony nem véletlenül tárgyalt Elonarral is külön találkozón pontosan efféle témákról.
A nagyúr homlokán a barázdák nem sűrűsödnek tovább, s komoly, szigorú arca, szálfa tartása is marad olyasféle, mint volt az idegen érkezése előtt.
A főpapnő jellemzésére megbiccenti fejét, noha szóval nem helyesel, értelmezze ezt kénye-kedve szerint az ismeretlen. A Tanács előtt immáron nem titok, mily kritikus az elnökkel szemben, így nincs különösebb oka titkolni a hírnök előtt sem ezt.
A mellette ülő szépséges nimfa az, ki előbb nyitja szólásra száját, s fűz megjegyzést Aden szavaihoz, mire szintúgy nem szól még az elfek nagyura, hisz ebben sincs új számára, s olyasféle sem, miért szólnia kellene.
Namelyr nevére, mit nem is oly sokan ismernek, miként eredeti nevét, a Kaint sem, az elf vezérnek elsötétül homloka.
Hogy egy fekete sárkány vadászik egy árulóra, nem újdonság számára, miként az sem, hogy épp azon fajokat használja fel erre, miket az áruló védett. E kérdésben sosem válogattak az eszközökben.
Ezen sárkány azonban sokat tett népe védelméért. Legutóbb ott harcolt Olassië falai között a sárkányfattyak, s az orkok ellen.
Akkor ígérte neki, hogy az elfek városába bármikor visszatérhet, ott menedékre lel.*
- Nehezet kérsz, Aden von Zaken. Eme sárkánynak ígéretet tettem, miszerint falaink között menedékre lel, ha úgy hozza a szükség. E sárkány sokat tett népünkért, miként a Nagy Háborúban is oldalunkra állt. Ezért keresi őt saját népe halálra.
Én szavam meg nem másítom, s azt, ki azon népért áldozta vérét, melyet én éltemnél is többre tartok, el nem árulom.
Ám egy dolgot még megosztanék veled, mit jó ha tudsz.
*Eme léptekkel Thalion közelebb lép Adenhez, noha még mindig távol marad tőle.*
- Fekete sárkányt egyvalaki tudott megölni ama fegyverrel, melyre áhítozol. Ez pedig Lanur volt. Kinek kezében járt utána e kard, nem tudta megismételni ezt.
Midőn sötétség borul Lanuriára, ismersz oly hatalmas lényt, ki mérhető Lanurhoz? Van oly ereje, hogy az istenek kovácsolta fegyvert forgassa, s azzal a sebezhetetlent megsebezze?

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-04, 9:24 am

*Először a nimfa vezető szólal meg, oly információkat közöl a sárkányokról amit már jó magam is észrevettem. Viszont a kard honlétéről már újabb információkat kapok. Bár jelen pillanatban, ezzel nem lettem előrébb. Hallottam híreit annak a toronynak bevehetetlennek tartják. Viszont az elf vezér szavaiból kiderül, hogy félre értett engem. Vagy talán én voltam ki túl ködösen fogalmazott a megbízással kapcsolatban.
- Nem kívánom halálát annak ki engem is megmentett nagyvezér... Namelyrnek én magam is adósa maradtam. Ezért kényes ez a téma miről a fekete sárkány szólt. Nem áll szándékom megölni őt. Egyszerűen csak bizonyíték kell róla, hogy meghalt. Egy tárgy mit sose hagyna el, amit sose adna oda másnak. Ami kincs a szívének, mindenkinek van ilyen holmija.
*Majd elhallgatok hisz a vezér ismét szót kért magának, amit tisztelettel s egy apró kis mosollyal hallgatok végig. Majd elbiccentem fejem jobbra.
- Ismerem a történetet, hisz én magam is Lanur mellett harcoltam aznap, láttam a porba hullni őt, mégis megnyertük a csatát. Hmm áhítozok, ily feltűnő lenne, hogy magam szeretném forgatni a fegyvert?
*Gondolkozok kicsit majd megvárom hátha a vezér mond valamit, s csak utána folytatom.
- Hmm kételkedek benne, hogy lesz még oly lény mint maga Lanur volt, ezen a világon nincs két egyforma teremtmény. Akkoriban még magam is meglepődtem Lanur erején. Én magam is ősi lénynek számítok Lanur vidékén, sok sok évet éltem már meg én magam is. Nos csak annyit tennék hozzá, hogy talán én sem érdemlem meg a kardot, hisz szívemben sötétség lappangott éveken keresztül, talán más kezében jobban forogna a kard, hasznosabb lenne... De ha meg se próbálhatja a földiek közül senki... Vajon honnan fogjuk tudni, hogy Lanur ismét eljött hozzánk, hogy segítsen bennünk ebben a háborúban is.
*Tekintek kérdőn a vezérekre, szerintem értik mire célzok. Ha elzárva tartják mindenki elől, vajh ki fogja forgatni? Ha tudja azt egyáltalán tenni valaki is az élők közül. Talán a véremmel meg tudnám szelídíteni azt a fegyvert ha csupán ideig óráig is tartana. Ha viszont nem próbálom meg sosem derül ki.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-04, 1:38 pm

*Elonar úrnő számára kétséges, hogy van jelentősége annak a sárkánynak. Személyesen nem ismeri, legalábbis úgy hiszi, így inkább csendesen hallgatja a két férfi párbeszédét.
Riana, a vörös nimfa eltűnése azonban egyre sürgetőbb kérdésnek tűnik, habár igen kétséges, hogy ha eddig nem sikerült a nyomára bukkanni, akkor most, hogy esetleg nagyobb erőket mozgósítanak erre a célra, sikerülni fog.
Minden valószínűséggel elhagyta Lanuria földjét, de ha nem, akkor talán már a legrosszabbtól kell tartani, s ez pedig nem más, mint az, hogy a Birodalom földjében nyugszik valahol.
A nimfák úrnője nem ismeri olyan közelről a vörös nimfát, mint példának okáért annak jó barátja, Sárkányölő Raman, s miután Singarme kereső szellemei sem jutottak eredményre, kénytelen borúsan szemlélni az eltűnést.
Kevés olyan személy akadt, aki ezek elől a testetlen, életen túli lények elől is el tud rejtőzni.
Hogy ez valakinek sikerült, az lehet, annak köszönhető, hogy rendelkezik olyan hatalommal, mellyel őket is likvidálni tudja.
Azonban Rianáról ő ezt nem tudta volna soha elmondani.
Az úrnő úgy érzi, itt az ideje ismét szólni. Lágy hangja betölti a szobát.*
- Lanur tornyára nekünk kevés befolyásunk van. Emberek és kísértetek vigyázzák, és Lanur mágiája.
Ha valaki, hát Riana tudná kihozni a fegyvert.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-04, 11:02 pm

*Thalion nagyúr továbbra sem kívánja elárulni a sárkány hollétét, noha ebben nagy segítségére van az is, hogy fogalma sincs róla.
Az arany sárkány állandó mozgásban van, volt idő, midőn megkísérelte több renegát sárkány mozgását is figyelemmel kísérni Lanuria területein, ám akik tovább éltek, vagy élnek, oly ügyesen tűntek el a megfigyelők szemei elől, mintha ott sem lettek volna.
Tán van ebben ráció, hiszen ha a tündék megtalálják őket, saját népük is nyomukra bukkanhat, s Thalionnak van fogalma arról, hogy árulóikat a sárkányok bizony halálra keresik.
A férfi szavaira mit is felelhetne? Hogy ily átlátszó szándéka? Éppoly áttetsző ez a szándék, mint amilyen egyértelműnek tűnt, mit azóta tagadni szándékszik Aden, nevezetesen, Kain fejére pályázik, hogy így kerüljön közelebb a fekete sárkányhoz.
A nagyúr elgondolkodik, vajon ennyire egyszerű lenne egy feketéhez közel kerülni? Bár könnyen lehetséges, önnön sebezhetetlenségük tudatában nem is ügyelnek annyira biztonságukra, hiszen ki árthatna nekik?*
- Volt idő, mikoron próbáltuk követni a renegát sárkányokat, azonban erre mi nem voltunk képesek. Mozgásuk oly folyamatos, s kiszámíthatatlan, hisz éltüket óvják sajátjaiktól, amilyen csak lehet.
Épp emiatt nem tudom, hol járhat most, s él-e még. A renegátokra vadásznak, volt idő, mikor jelentések szóltak sárkányok élet-halál harcáról, miből csak egyikük került ki élve.
Ám mostanra e jelentések is elfogytak…tán a renegátok is, avagy, kik élnek, oly magas szintre fejlődtek rejtőzködésben, hogy megtalálni nem lehet őket, csupán ha ők is akarják.
S hogy látszik-e…nagyon is látszik, hogy Lanur kardjáért viszket tenyered, Aden.
*A szúrós pillantás a férfi íriszeibe mélyed, midőn Elonar szavai szólnak a férfihoz. A nagyúr hagyja, hadd beszéljen az úrnő.*
- Nem ritka eme érzés, ám Elonar úrnő igazat szólt. E toronyból csupán őrei tudtával hozható ki a fegyver.
A Tanácsban mi megpróbáltuk előhozatni, ám nem járt szándékunk sikerrel.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-04, 11:19 pm

*Állom az úr tekintetét, igen igaz áhítom Lanur kardját ez tény de melyik élő ne áhítaná.
- A sárkánynak adósa maradtam, nem venném életét annak kinek köszönhetem a sajátom. Egyszerűen annyit kérek tőletek vele kapcsolatban mint oly sok mindenkitől. A segítségét kérem azért, hogy végre ellensége feje a porba hullhasson.
*Majd a kardra térek ki ismét. Miután a kérésem elmondtam a vezérek felé.
- Igen viszket, szeretném a kezembe fogni a kardot, mit csak Lanur a leghatalmasabb ember volt képes forgatni, hogy megmutathassam nem csak egy korcs vagyok a sok közül. Évezredek alatt sok lényt megjártam már, van bennem Lanuria földjéből ez s az is. Arra gondolok nagy vezér, hogy itt a halandok harcalesz a halhatatlanokkal. Én mint halandó szállok szembe a fajtársaimért, kik Lanur vidékén élnek. Halandó vagyok, ki szeretné kivívni a békét. Hisz a béke sosem volt ingyen, mint most vagy akár Lanur idejében. Nem akarok vezér lenni, csak egy harcos ki követi végzetét. S ha kell majd örököm lép helyembe.
*Majd megszólal a nimfa is, mire újabb mondat érkezik az elfek vezérétől.
- Én nem bízok meg Onoriában. Valamiért azt érzem, hogy hazudik nekünk. Beszéltem vele, s az agressziója mit a kard firtatása, s egy gyerek csipkelődése kiváltott belőle... Kételkedek benne... Viszont ez lehet emberi vonás is, hisz mi nem bízunk meg egymásban úgy mint ahogy azt felétek teszem.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-05, 1:26 pm

*Hát igaz, végül csak kiderül, hogy valójában a férfi nem a sárkány fejére vadászik, s Elonart is érdekelni kezdi ez a sárkány.
Igazán különleges, talán nem is azért, mert áruló a sárkányok között, s épp értük, nimfákért, emberekért, elfekért, mágusokért, Lanuriáért lett azzá, hanem azért, hogy ezt azóta is megtette.
Harcolt Olassië mellett, erről értesült is, egy arany sárkányról, aki az elfek városánál küzdött az orkok és Filnoren ellen, a másik sárkány, Sou mellett, aki a menekültek menetét próbálta védelmezni.
Elonar akkor nem hagyta el erdejét, csak kisebb nimfa csapatot küldött az elfek falai alá, hogy az erdőt felhasználva segítsék szövetségeseiket. Tőlük hallott történeteket az ott harcolóktól.
Fennköltek a szavai Adennek, s a nimfák úrnője figyeli, hogy reagálnak egymásra Thalionnal.
A két férfi beszélgetésébe nem is szívesen avatkozik be, bár abban nem biztos, hogy az a férfi, akinek nem érzi a mágiát az ereiben, képes lehet-e hatékonyan forgatni azt a kardot.
Onoria szavaira piros ajkán mosoly suhan át. A tudás mosolya, hiszen csak elképzelte, hogy ez a férfi hogy is beszélhetett a főpapnővel, ha az agresszívan reagált.
Szó, mi szó, azért a Tanácsban is kiengedte a hangját, s a nimfák vezetőjét ez is meglepetésként érte.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-05, 10:45 pm

*Thalion nagyúr elmondta, amit elmondhatott Kainnal kapcsolatban. Nem tudja, merre lehet az arany sárkány, abban viszont nem biztos, hogy e férfinak felfedné-e, ha tudná is.
Egyenes a pillantása, a kérdés, hogy mit is akar Aden, igen jó, hiszen egy fekete sárkánynak lehet, nem elég egy személyes tárgy, lehet, neki a sárkány szíve, vagy a sárkány feje kell.
Oly dolog, mi nélkül nem élhet a sárkány, ez biztosítja számára, hogy halott.*
- Hogyan vennél el tőle olyat, mi kedves számára, anélkül, hogy életét vedd? Meddig mennél el vajon, ha nem adná személyes holmiját?
*Teszi fel csendesen a kérdést még, hiszen erre a válasz lényeges e kérdésben, ha már szóba került a renegát sárkány.
Pillantásával nem ereszti Aden tekintetét, figyeli, miként reagál a férfi.*
- Ki tekint rád, mint korcsra? S mily lényeges, hogy egyesek hogyan vélekednek rólad, ha tenmagad tudod, ki vagy valójában. Míg magad nem becsülöd, lehet akármilyen hatalmas fegyvered, s vihetsz végbe hatalmas tetteket, saját szemedben nem leszel az, ki lehetnél.
*Ujjával a férfi szívére mutat.*
- Igaz valód ott rejtezik, s nem mások szavaiban, tekintetében, avagy a történelemben. Ez mutatja meg, ki vagy, itt nem számít, hogy kik voltak őseid.
Mind békére vágyunk, s mint egykoron, most is hajlandóak vagyunk magas árat fizetni érte.
*Hajtja meg fejét, s tünde módra font tincsei előrelendülnek. Emlékezik ő még arra, midőn sárkányok törtek tünde falujukra, minek okán egész népünk háborúba lépett, s jól emlékszik testvérei szomorú végére, kik elestek a harcokban. Nehéz, örök időkre szóló ár volt ez.*
- A papnőbe vetett bizalom pedig éppoly ingatag, mint a hit, melyet belé vetsz. Elmúlt tettei kiérdemelték a tiszteletet, s hogy most miként fog cselekedni, azt fogja megítélni majd az utókor.
Mi szemmel tartjuk miként a Tanácsban, akként azon kívül is.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-06, 1:12 pm

*Az úrra nézek, elmosolyodok azon mit Namelyrral kapcsolatban tesz fel. Kissé gondolkodóba esek, ha nem adná önszántából mit is tennék meg érte.
- A szavak erejével, s csak reménykedek benne, hogy saját szabadsága, s az, hogy többé nem kell bujkálnia elég jutalom lesz számára, hogy megadja mit kérek. Viszont ha nem teszi újabb terv után kell néznem, s egy másik úton elindulnom a cél felé. Mint már mondtam tartozok neki a saját életemmel, ezen oknál fogva nem fogom őt hátba támadni.
*A vezér meglepően bölcs, bár nem is tudom miért lep meg hisz most nem Onoriával tárgyalok.
- Sokan a világból, de nem veszem zokon. Hisz valamelyest igazuk is van, s küldőm sem éppen hétköznapi. Viszont tudom, ez a lét áldás mintsem átok, az hogy nem tartozom senkihez csak szabadabbá tesz.
*Ahogy az igaz valómhoz ér a nagyúr szemeim vörösbe váltanak át, de nem mozdulok semmi jelét nem mutatom ártó szándéknak.
- Az igazi valóm, az amit inkább elhagynék mintsem megtartsak. Veszélyes játékot játszottam, s valahogy mindig is jól fordult a kocka. De az aki voltam inkább pusztuljon, s az aki lehetek még a jövő ködébe burkolózik.
*Majd a papnő hallatán elvigyorodok, majd hajamat mi belebbent a szemem elé eltűröm onnan.
- Bizalom... ez az a szó amit egy ember nem ismer. Csak ti lehetettek azok kik ebben a szóban még hisznek... Érdekes, hogy pont az embereknek szenteltétek ezt a bizalmat... De örülök, hogy a körmére néztek, valami nincs rendben vele... 700 év hosszú idő, egy erős mágusnak is az lenne...
*Várok egy kicsit, majd folytatom a mondandómat.
- Mindenek ellenére vezérek, szeretném kérni a találkozó eltitkolását. Mint mondtam sokan lesnek rám a homályból, olyanok is talán akik nem tudom hogy ott vannak e?

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-06, 1:57 pm

*Thalion viszi a szót, s a nimfa ennek csak örül. Ahogy a Tanácsban is csak, amikor kellett, emelt szót, úgy ebben a beszélgetésben is inkább meghúzódik. Pontosan úgy, ahogy népe, a nimfák is teszik, mióta Lanurral az élen az emberek feltűntek ennek a földnek a partjainál.
Izra akarata az, hogy a természettel éljenek együtt, s ennek pontosan ugyanúgy része a rejtőzés, mint a különleges kapcsolat a föld élettel teli lényegével.
A beszélgetés új utakat nyit, habár Elonar nehezen hiszi, hogy egy sárkány bármilyen engedményt is tenne egy számára lehetetlen küldetésért.
Őszintén szólva, maga a nimfa is nehezen hisz abban, hogy bárki képes lehet megölni Lanur halál utána egy fekete sárkányt.
A beszélgetés azonban tovább halad a maga útján, s szinte észrevétlenül terelődik a téma magára Adenre, s Onoriára is. A vörösen villanó szemek meglepik. Leginkább sárkánytól látott hasonló színeváltozást, azonban az sosem vezetett jóra. Most viszont láthatóan nem változik semmi tőle, s a nimfa csak reméli, hogy ez így is marad.
A bizalomról szóló résznél a nimfa lágy tekintete Thalion egyenes tartású alakjára téved. Ez a férfi az, akiben vakon is megbízna, s akire egész életét merné bízni.*
- Ez csak természetes, Aden. Nem egy titkos találkozón vettünk már részt, s nincs okunk kifecsegni a világ felé, hogy itt jártál.
Bizonyára megérted, mi sem teregetjük ki a Tanácsban minden kártyánkat, népünk nem mindenben gondolkodik úgy, mint az emberek.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-06, 10:32 pm

*Vörösre váltanak a ciánkék szemek, s noha ez meglepi a nagyurat, nem mutatja azt ki.
Sokat látott, sokat tapasztalt férfiú ő, nem mondhatni, hogy akad még olyan, mi zsigeri meglepődést hozna ki belőle.
Kain régóta menekül már, a nagyúr elképzelni sem tudja, mily nehéz lehet ennyi idő alatt ép elmével élni, oly világban, hol örökkön hátunk mögé kell pillantani, hol oly erejű lények vadásznak ránk, kik játszi könnyedséggel vehetik éltünk.
S hogy mi zajlik egy renegát sárkány lelkében, végképp elképzelhetetlen számára, hiába élt meg már oly sokat.
Nem ítéli meg, miként tehetne a sárkány, ha megkérik, noha utat mutatni Adennek sem tud.
Nyugodt, azok nyugodtságával, kik jól tudják, a világ azután is menni fog önnön útján, mikoron ők már nem lesznek az élők sorában, s hogy csupán tetteik hagynak nyomot a gyors folyású idő homokján.
Emiatt fontolja meg éppen saját tetteinek mikéntjét, s ezért marad népe tisztaságát megőrző útján, a becsület, s a tisztelet útján, még ha a világ már túlhaladottnak is ítéli ezeket.
Ezt találja népe erősségének, azt, hogy tiszta lélekkel, tiszta fejjel élnek, s megőrzik ama bölcsességet, mit nemzetük oly sok évezred alatt Eclair jóvoltából összegyűjtött.*
- Van, hogy a szabadság magányos dolog, de ha tántoríthatatlanul hiszel abban, mit tenni akarsz, nincs, miért elszámolnod kellene mással, mint magaddal.
Nem állom utad, Aden, ám segíteni sem tudom, Namelyr nem járt népünk körében már jó ideje.
Ki a feketék elől fut, s ennyi időt élt már, jól kell, tudjon rejtőzni.
Ha meg akarod találni, ismerned kell őt, mint ő magát, s az ő fejével gondolkodni.
*A papnőt firtató szavakra a nagyúr arcán furcsa kifejezés fut át. Hogy bízna Onoriában, az az elmúlt idők eseményei után erős túlzásnak érezhető, s tán épp emiatt vitázott vele oly sokat a Tanácsban, s épp eme okok miatt tartják most is szemmel.
Így bólint Aden szavaira.*
- Hogy ki ő, s hogy istenek jóvoltából él-e ily hosszan, bizton állítani nem lehet. Van, mihez nagyon ért, s ez hozhatott győzelmet a háborúban, úgy vélem.
S ahogy kérted, ez a ma esti találkozó sem tőlünk, sem az őrségtől nem kerül ki.
Ők hozzánk hasonlóan gondolkodnak, elég csupán mondanom, nekik, s a titok titok marad, de ha nem mondanám, sem beszélnének róla. Jól tudják, minek kell e falak között maradnia.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-07, 9:55 am

*Hallgatom az elf vezér szavait, enyhe mosoly ül ki arcomra, mennyivel szimpatikusabb faj az övék mint az embereké. Nem is csoda, hogy a sárkányok ki akarnak irtani minden embert. Majd ahogy az elf vezér befejezi mondandóját, majd halkan én is megszólalok.
-Az én utam az én döntéseim... Arra vezet amerre én akarom. Pont úgy ahogy a renegátok is teszik. Ha mégis feltűnik közöttetek, kérlek szóljatok neki. Valianban várok rá.
*Majd Onoriára terelődik a szó s egyet kell értenem a vezetővel, s hálás tekintettel nézek rá a titokban tartás végett.
- Nagyvezérek köszönöm hogy fogadtatok. Ha netán keresnétek küldjetek értem Valianba futárt. Állok szíves szolgálatotokra bármi nemű feladatra. Most viszont már kezd kései lenni az óra... s még hajnalra szeretnék vissza érni Valianba...
*Várok még mit felelnek a vezérek.

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-07, 1:23 pm

*Elonar bizony emlékszik azon időkre, melyeket emleget Thalion. Arra is, hogy akkoriban, amíg Onoria nem hatott Rianára, a Ven’Doren lány bizony nem épp népének büszkesége volt.
Az a nimfa, aki összeszűrte a levet egy fekete sárkánnyal.
Amíg ő a sárkánnyal töltötte idejét, addig nimfák sokasága esett el a harcokban.
Még most sem szívesen emlékeznek vissza ezekre az időkre.
A háború véres valósága az, ami most is benne él, s épp emiatt nem is várja a következőt.
Részéről nincsen további mondani valója a férfi felé. A fekete sárkánnyal nem húzna újat, ha teheti, habár jól tudja, ha arra kerülne a sor, ő is habozás nélkül adná életét Izra leányaiért, egy fekete sárkány ellenében is.
A kései órával mélységesen egyet ért. Biztos abban, hogy Aden távozása után ő sem marad soká Thalion szobájában. Hogy a férfi egyetlen éjszaka alatt Tarsisból Valianba tud érni, igen kétséges részéről. Talán csak varázslattal tudja elképzelni, de ő nem pazarolná erejét effélékre, ha két napig tartana útja, akkor inkább két napig utazna.*
- Valóban kései az óra. Ideje mindannyiunknak nyugovóra térni.
*Ért egyet a fehér férfival.*

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-07, 10:44 pm

*Thalion nagyúr számára kellemes meglepetéssé válik az éjjeli látogató. Biccent a megjegyzésre. Valóban, a renegátok azok, kik saját útjukat járták, saját vélt, valós elképzelésüket követték, midőn oldalt váltottak.
Ha ez nem jelent saját utat, mi eltér a feketékhez hűséges társaikétól, akkor semmi.
A halált választották az élet helyett Lanuria népeiért.
A nagyúr halkan felel.*
- Ennyit ígérhetek. Ha felbukkan Olassiëban, netán Orod Opelëben, vagy nyugaton, eljut hozzá üzeneted.
*Aden szavait követőn Elonar is szót ad fáradtságának, s egyet kell értenie benne a nagyúrnak. Igen hosszú nap áll hátuk mögött, s az éj sötétje inkább pihenésre sarkall immár, nem hosszas tárgyalásokra. Ha a háború nem holnap tör ki, még lehet röpke idejük, hogy megtegyék, mit meg kell tenniük.
Az út is hosszú még vissza az égi érő fák erdejébe, melynek mélyén szeretett városa rejtőzik.
A bizottságba küldött fehér tündét is beszámoltatja holnap, mire jutottak az emberi tanácstaggal, s a nimfával a határvidék védelmét illetően.
Aden búcsúzkodni kezd, s a nagyúr is ekképp válaszol neki.*
- Számon tartjuk ajánlatod, s ha szükségét látjuk, üzenni is fogunk, Aden von Zaken.
Eclair kísérjen utadon Valianba!

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-19, 1:49 pm

*Csak bólintok a vezérek szavaira majd enyhén előre dőlök, a tisztelet jelét kimutatva majd halkan megszólalok.
- Mindazonáltal köszönöm a fogadást... Számítok rátok ahogy ti is számíthattok rám... Most viszont távozom, viszlát...
*S ha nem tartják fel elindulok kifelé az ajtón majd vissza indulok Mia Rutonhoz. Viszont előtte még odabiccentek az őrnek aki beengedett a vezetőkhöz, mint hálám jeleként.

/Köszönöm a játékot bocsánat a késésért//

Tárgy: Re: Főtér 2014-11-25, 1:34 pm

*Az úrnő fejét meghajtva fogadja Nawarean búcsúját. Elgondolkodtató volt ez a nap, s ki tudja, vajon a továbbiakban mi vár népükre.
A következő sem lesz könnyű, mert a Tanács ülése folytatódni fog.
A nimfák úrnője, amikor a fehér férfi elhagyja a szobát, szintén szedelődzködni kezd.
Közel hajol Thalionhoz és amikor hamvas arca a férfi arcához ér, fülébe súgja halkan búcsúját.*
- Az istenek talán kegyesek lesznek népeinkhez, s ha mi is megteszünk mindent, ami erőnkből, s tudásunkból telik, nem sújtanak minket túlságosan.
Legyen az álmod nyugodt, Thalion nagyuram!
A holnapi nap a megbeszéltek szerint járunk majd el.
*Ezzel, ha az elf nagyúr engedi, bár fájó szívvel, de elhagyja a szobát.
Az őrök között ő is szobája felé halad, s csakhamar álomra is hajtja fejét. Utolsó gondolata még a kemény elf vezér, akinek szívét csak ő ismeri, míg a Tanács megismerhette a nagyúr határozott stílusát is, s azt, aki nem hátrál, ha népének érdekéről van szó.
Tiszteli ezt a férfit, s érzi, szíve mélyén, hogy ha mások lennének a körülmények, nem állítana gátat saját szívének sem, hogy közelítsen hozzá.*

//Köszönöm én is, Nawarean! Smile

//

» A Főtér