Olassië erdeje

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-09-24, 2:27 pm

//Silarona Very Happy

//

*Csak nézik egymást, Kain nem szól, és nem mozdul, mintha a két hónapja várt pillanat elérkezése hirtelen lebénította volna. Milyen sebezhető is ebben a pillanatban, mintha egy nyeretlen kezdő lenne, pedig századok tapasztalata van a háttérben!
Silarona sem mozdul először, és ez valahol nem lepi meg Kaint, nem gondolkodik ezen, természetesnek érzi. Aztán a vörös sárkány felpattan és odarohanva megöleli őt.
Kain erős karjaival magához szorítja azt a testet, melyre már annyi ideje vágyik. Teleszívja tüdejét az illatával, szinte beleszagol a dús, barna hajba.
Aztán Silarona felnéz, és amikor az éjfekete pillantás találkozik a tengerkékkel, azok a fekete szemek összekapcsolódnak vele.
Egy hosszú pillanatig tart ez, aztán eltépi tekintetét, lejjebb vándorol a mosolygó ajkakra, melyek ismételten olyan kívánatossá válnak számára.
A szíve úgy ver, mintha éppen egy kimerítő csata végén lenne, s az arany sárkány megcsókolja azokat az ajkakat. Forrón, szenvedélyesen, még mindig szó nélkül.
Vannak pillanatok, amikor egy pillantás, egy tett, egy csók többet ér órákig tartó beszédnél is.
Kain így érzi most. Magához szorítja a vörös sárkányt, csókolja az ajkait, a szemhéját, a nyakát, ívesen hegyes füleit.
Nem tud betelni vele. Mint amikor a kiéheztetett rab elé azt az ételt teszik, amelyre egész éhezése alatt a leginkább vágyott.
Szoros ölelésén enged, hogy jobb keze végigsimíthasson a vörös sárkányon.
Szinte öntudatlan méri fel a formás alakot.
Rendben van minden, sem kötést, sem sebet nem érez a ruhán keresztül, s ami a leglényegesebb: Valóságos!
Érzi a meleg testet karjaiban, érzi a lélegzését, a hozzá érő testet.
Ha Silarona nem távolodik el, nem érdekli sem a napszak, sem pedig az, ha esetleg az őrjárat meglátja őket.
Egyes egyedül Silarona számít neki. Az, hogy végre találkoztak. Csak mikor az első örömön túlesik, akkor távolodik el a lánytól. Fakó, fehér arca most élőnek látszik, a fekete tekintet pedig, ha Silarona hagyja, végigjárja tetőtől-talpig a lányt, akár a vörös sárkány úgy is érezheti, hogy szinte levetkőzteti a tekintet.*
- Végre! Azt hittem, sose jön el ez a pillanat.
*Nyögi ki végül, mert a szavak csak nem kívánkoznak elő belőle. Nem gondol most Furiára sem, ahogy arra sem, hogy a fekete sárkány esetleg megtörhette mégis szerelmét, s már nem szerelméhez, hanem áldozatához érkezett.
Nem érdekli, csakis az, hogy vele lehet.*

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-09-26, 11:35 am

// Kain //

*Két hónapja látta utoljára azokat a mély, éjfekete szemeket, amikben most elmerül a pillantása. Szorosan simul Kainhoz, egy pillanatra sem akarva eltávolodni tőle, most, hogy végre újra találkoztak.
Öt perccel ezelőtt még biztos volt benne, hogy még hosszú órákat kell várnia erre a találkozásra. Majd tizenkét órát. Most elképzelhetetlennek tűnt, hogy mégannyit ideig kellett volna várnia, akár csak itt, az erdőben. Bár valószínű, hogy pár óra múlva már a városban lett volna, csak nem bírva ki a tisztáson.
Az erős karok ölelésére megint elönti az érzés, hogy a helyén van. A két hónap alatt mintha végig hiányzott volna belőle valami, végig érezte az ürességet, amit az arany sárkány hiánya okozott.
Talán érezné Kain erős szívverését, de az ő szíve is ugyanolyan hevesen ver.
Aztán végre megcsókolják egymást, szenvedélyesen, ezekbe a csókokba sűrítve a távol töltött idő minden vágyakozását.
Silarona kezével is végigsimítva újra és újra Kainon, csókolja, ő is arcát, nyakát, ajkait. Csak vele foglalkozik, nem gondolva semmi másra. Az egyetlen, amire mégis figyel a csókokon, az ölelésen, az arany sárkány közelségén kívül, hogy a simítások alatt érez-e sebet, hogy Kain jól van-e.
Az erdő csendes, úgy tűnik, csak ők vannak a közelben. Hogy most egy kis idő megint csak az övék legyen.
Ahogy Kain eltávolodik, Silarona is hátrébb húzódik. Szinte érzi az arany sárkány pillantását, de az ő csillogó, tengerkék szemei is végijárják a sötét alakot.
Közben, ha teheti, megfogja Kain kezét.*
- Olyan lassan telt el ez a két hónap. Nem akart végetérni. - *válaszolja halkan.
Még ilyen kis távolságra sem akar lenni most a férfitól, s ha lehet, átöleli újra. Érezni szeretné Kain karjait maga körül, a közelségét, ahogy érzi minden mozdulatát.*
- Ha tudtam volna, hogy itt vagy... - *Csak most merül fel benne, hogy Kain talán már hamarabb is itt volt. Ő pedig csak azért nem jött hamarabb, és azért maradt most is az erdőben, mert nem akart Olassie-ben várni, tudva, hogy ott mindig csak az arany sárkány alkját keresné. És ha ezért nem találkoztak hamarabb...
Elkergeti a gondolatokat. Most csak az a lényeg, hogy együtt vannak.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-09-26, 2:32 pm

//Sil

//

*Megfogják egymás kezét, majd az arany sárkány hagyja is, hogy megölelje a lány. Visszaöleli, és úgy hallgatja a szavait. Érzi ő, hogy milyen kegyetlen a sors. Néhány lopott nap és hónapok üressége között mekkora kontrasztot képes kialakítani.
Ha tehetné, megfogná Ritalea fonalait, hogy a sajátját és Silaronáét megváltoztassa. De ehhez nincs hatalma, így kénytelen csak reménykedni, hogy legalább ezt a kevés jót nem veszi el tőlük.
Belenéz azokba a tengerkék szemekbe, majd ujját a finoman ívelt ajkakra teszi, mintegy csitítva vele.*
- Megtaláltuk egymást, csak ez számít.
*Élvezi az ölelést, azt, hogy a lány teste az övéhez simul, hogy karjai között érezheti, hogy magához szoríthatja.
Ismét megcsókolja. Hirtelen ötlet merül fel benne, amit meg is oszt a másik sárkánnyal.*
- Hagyjuk itt ezt az erdőt egy kicsit. Hadd legyünk önmagunk!
*Nem engedi el a lányt, szorosan tartja, élvezi a közelségét. Ha Silarona nem mond nemet, tovább folytatja.*
- Van erdő Olassiën kívül is. Ott a Hajnal-folyó partján is lehetünk rejtve, s amíg addig eljutunk, legalább igazi valónkban, sárkányként tehetjük.
Ha nyugodt éjt akarunk, visszatérhetünk a fák és a város védelmébe. Ide máskor sem követtek.
*Felhozza hát újra az üldözőket. Nem akarja elrontani vele a pillanatot, de Silaronának tudnia kell, hogy nem messzi helyre gondolt. Csak a folyó partjára, ahol kevesebben fordulnak meg, nincsenek sem avatatlan szemek, sem fülek. Olassië erdejében rendszeresek az őrjáratok és jobban szeretne kedvesével kettesben maradni.
Még mindig nem engedi el, hacsak a lány nem bontakozik ki az ölelésből.
Annyi mindent szeretne kérdezni, hogy hogy élt, mi történt a vörös sárkánnyal a két hónap alatt, hallani, hogy annyira hiányzott neki, amennyire a nőstény az arany sárkánynak.
Kimondatlan kérdések, szavak, érzelmek vannak benne, de ezeket nem itt, nem az elfek előtt akarja megbeszélni. Még ha a faj nemesebb is a többi kétlábúnál, akkor sem. Csak kétlábúak, s ő előttük nem mutat ki többet ebből.
Letekint a lányra, úgy várja a választ. Mogorvasága, rosszkedve a vörös sárkány megjelenésével tovaszállt. Szemei csillognak, fakó arca pedig valamivel több élettel van teli.*

//Ha gondolod, írhatsz akár a Középvidékre is, de ha nem itt is jó Very Happy

//

_________________
"Egy kóbor álmodó.
Ez vagyok én,
messze szálldosó
a mindenség tengerén."

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-01, 9:27 pm

*Ahogy Kain ujja a szájához ér, egy apó csókot lehel rá, majd a férfi vállára hajtja a fejét. Ebben a pillanatban úgy érezi, tényleg csak ez számít.
De hamar fölnéz, és visszacsókol.
Már a gondolat is, hogy valódi, sárkány alakjukban lehessenek – végre együtt, és nem megintcsak külön-külön – örömmel töltöi el.
Ráadásul, habár Olassie erdeje különösen szép, és abban a pillanatban nyugodt is, itt sosem tudhatják, hogy mikor támad kedve valamelyik őrjáratnak a kisebb ösvények mentén is ellenőrizni.
És még ha nem is nagy az út a Hajnal-folyó partjáig, együtt repülve még ez a kis út is sokat jelenthet, sárkányként, szabadon repülve.
Nem bontakozik ki az ölelésből, esze ágában sincs eltávolodni az arany sárkánytól. Abban a pillanatban jól esik neki egy pillanatra ez a szótlan békesség, hogy senki nem zavarja meg őket, egy kis időre nem kell félniük Kain üldözőitől.
Kíváncsi rá, hogy az arany sárkánynak tényleg semmi baja, nem történt-e mégis valami. Hogy a költözésnél minden rendben volt-e, és hogy idefelé a Sárkány-hegységen keresztülutazva nem látta-e meg senki.
Ahogy Kain lenéz rá, felnéz, és egy pillanatra belemerül a csillogó sötét szemekbe, amik olyan sokat jelentenek neki.
Végigsimít Kain arcán, amely sokkal élőbbnek tűnik, mint amikor először látta. *
-Menjünk - *mosolyodik el.
Kicsit hátrébb húzódik, miközben, ha Kain engedi, megfogja a kezét, hogy aztán elinduljanak az erdőből kifelé.*

Tárgy: Első vérig - Thalionnal :) 2012-10-03, 9:52 am

*Az úrnő ajkai kedves mosolyra húzódnak. Könnyű utazóruhát visel, mely nem akadályozza a mozgásban, Ritkán hagyja el az erdei nimfák erdejét, de Thalion meghívásának nem tudott ellenállni.
Az elf vezér, gyermekkori pajtása városába hívta. A látogatás Olassië városában kellemes volt, míg az őt kísérő néhány nimfát az elf férfiak udvariasan rajongták körbe, addig Elonar úrnő inkább a vezér társaságát élvezte.
Természetesen a komoly témákkal kezdték. Megtárgyalták a birodalomban zajló folyamatokat, Thalion úr beszámolt a legújabb hírekről, mivel jobban értesültnek számít, mint az úrnő. Ezután vehették sorra népeik közötti kapcsolataikat, melyek, bár mindkét faj természethez közeli, mégis meglehetősen gyérek. A tündék nemes népe tiszteletben tartja a nimfák rejtőzködő életmódját, s azt, hogy a férfiak társaságát, ha lehetséges kerülni óhajtják.
A személyes témák csak a több napos tárgyalássorozat végén kerülhettek elő.
Thalion talán csak neki nyílik meg, s az úrnő csillogó szemekkel hallgatta a férfi minden szavát. Cserébe ő is beszámolt neki azokról az eseményekről, melyek személyesen őt is érintették.
A vezér azonban korábbi gyakorlásaik jó szokását is fel akarta eleveníteni, így az úrnő most ott áll az erdő égig éri fáinak tövében. A mosoly, mely az előbb még az érzéki ajkak között kedves volt, most inkább huncuttá válik, ahogy szája szeglete mellett az apró gödröcskék is megjelennek.*
- Kihasználom udvariasságod, Thalion, s kezdem én a gyakorlást. Szokás szerint első vérig.
*Ezzel kardját meg is forgatja kezében, majd nőies alakjától nem is várható sebes mozgással már a férfi mellett is terem. Miközben kardjával a férfit támadja, egy vágáskombinációval, addig kecses lábával a vezér lába mögé lép, hogy ha tudja, kibillentse egyensúlyából.*

Elonar támadása: 11 + 8 + 13 = 32
Thalion védekezése: 8 + 14 + 7 = 29

Thalion 2 x 3 = 6 pontot sebződik. ( Laughing

)

Tárgy: Első vérig - Thalionnal :) 2012-10-03, 9:52 am

The member 'Elonar' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 5szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 4szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 1:08 pm

*Az elfek vezére viszonozza a mosolyt. Hosszú idők óta ez az első olyan néhány napja, amikor végre kicsit szabadon tudja magát engedni. Elonar mindig gyermekévei boldogságára emlékezteti, s az, hogy e régi barátot palotája falai között tudhatja, meglehetős nagy örömmel tölti el a vezért. Homlokán a ráncok is kisimulnak, kemény arckifejezése pedig enyhébb formát ölt.
Thalion úr már alig várta, hogy végezzenek a körülményes tárgyalásokkal.
A kellemesebb idők ezután következtek a rövid látogatásban. Mikor végre eleget beszélgettek a múltról, régi időkről, felhőtlen boldogságról, melyek már mind tovatűntek, a vezér felállt, mondván ideje kinyújtóztatni tagjaikat.
Az úrnő kapva kapott a lehetőségen.
Nem tellett sok idő, s máris támadásba lendül barátja. Ez időbe már Olassië erdejének hatalmas fái alatt állnak.
A vezér élvezi a hazai terep előnyét.
Sacro kardját megmarkolva igyekszik hárítani a támadásokat, de Elonar kecses mozgása – lábfejei szinte nem is érintették az erdei avart, oly könnyed, mégis sebes – túlontúl gyors, s lényegre törő volt.
A hosszú combok betámasztanak, s a vékony váll megdönti az elfek urát.
Nem túl méltóságteljesen hemperedik hátára, majd onnan máris oldalára is, tomporát némileg fájlalva.
Gyors mozdulattal ugrik talpra, s ha már ott van, a karddal rátámaszt Elonar pengéjére, majd cselvágást hajt végre, hogy eltávolítsa a pengét az úrnő elől.
A következő támadás a nimfa vállát célozza, de eközben a vezér szabad baljával megragadja nimfa szabad kezét, megpróbálva kicsavarni azt. Bár harcnak tűnik, mégis a küzdelem hasonlatos egyfajta tánchoz, akként mozog a két vezető egymás közelében. Amikor a vezér érzi, hogy sikerrel jár, elbizonytalanodik.*
- Megálljunk?

Thalion támadása: 12 + 11 + 15 = 38
Elonar védekezése: 6 + 13 + 6 = 25

Elonar sebesülése: 2 x 13 = 26

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 1:08 pm

The member 'Thalion Órëa' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 4szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 3szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 1:43 pm

*Sikeresen kibillenti egyensúlyából Thaliont, még halványan meg is mosolyogja, hogy a férfi mekkorát esik. Utána viszont gyorsan jön az ellentámadás. Igaz, ehhez az úrnő is kell, aki hagyja felkelni a vezért.
Thalion pedig meglehetősen gyorsan támad. A nimfa kardjának pengéjét félrevonja a csellel, de a nimfák úrnője sem most kezdte már a harcot.
Pengéje hegyének gyors mozdulatával hárítja a vállának szánt támadást, de arra nem készült fel, hogy az elfek ura elkapja szabadon álló kezét. Gyors és erőszakos a mozdulat, mire bal karjába fájdalom hasít. Fel is sikolt,
fájdalmában.*
- Folytassuk!
*Hozzá hasonlóan a férfi is igyekszik vigyázni rá, s megadni a kellő tiszteletet. Most sem gondolja azt, hogy túl messzire ment, így mikor a fájdalom első hulláma enged, akkor próbál meg kiszabadulni a szorításból, ha a férfi addig nem engedi el.
Ha ez sikerül, nem teketóriázik sokat, első dolga távolabb kerülni tőle, hiszen kicsavart karjában még mindig lüktet a fájdalom. Ez egy szökkenéssel sikerülhet is, aminek a végén már ismét a tündével áll szemben.
Pengéje még mindig kezében van, de ebben a pillanatban a földbe szúrja azt.
Aztán ép kezével Thalion lába alá mutat, majd kinyújtott ujjaival tenyerét felemeli.
Ha minden a tervek szerint halad, a vezér lábai alól gyökerek törnek fel.
Olyannyira szeretett fáinak gyökerei, hogy körbefonják és lefogják a férfit. Ha így lesz, a nimfák úrnője elindul felé, hogy kardjával első vért fakasszon.
Ha viszont nem, akkor felkészül Thalion úr ellentámadására, ami minden bizonnyal határozott lesz.*

Elonar támadása: 16 + 10 = 26
Thalion védekezése: 16 + 9 + 5 = 30

Thalion kivédi a támadást.

Embarassed

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 1:43 pm

The member 'Elonar' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 6szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 6szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 2:19 pm

*A sikolyra elengedi a kezet. Rosszul esik neki, hogy ekkora fájdalmat okozott, hisz csak gyakorlásról van szó. Még ha az első csepp vér is fájdalommal jár, ebbe nem gondolt bele egészen.
De késő bánat, így kissé ismét mogorvább arckifejezéssel nézi, ahogy Elonar gyökerekkel indít támadást ellene.
Nem kedvére való ez, úgymint, hogy érzékeli a lábaira fonódó fás gyökérzetet. Ennek fele sem tréfa, tenni kell valamit. A saját terepén a saját fegyverével nem győzhetik le ilyen könnyedén. Még Elonar sem.
Szabad kezét, mellyel imént még Elonar kacsóját markolta, lenyomja a föld felé, és mintha a gyökerek tudnák, kihez tartoznak, lefejtődnek a lábáról, s visszaereszkednek a jó anyaföld felé. Thalion szúrós pillantása ezennel már az úrnőre vetődik.*
- Wairoch, vaiva rokko!
*Feltámad a szél a fák között, nem hideg, mint Lanur hegyeinek bércei felett, nem is forró, mint Agarë sivatagának dűnéi között lenne.
A szél erői sűrűn, erősen, mintha lovak lennének, rontanak Elonarnak, s mintha tajtékoznának, a környék páratartalma is egybegyűlik bennük. Megrángatják ruháját, haját, beterítik nedvességgel, ha nem védi ki valahogy.
Thalion a szél takarásában lendül előre, s ha tud, az úrnő mellé kerül, kardját pedig könnyed mozdulattal vonja felé, hogy a nő puha, fehér bőrébe vörös csíkot vágjon. Igyekszik éppen csak megérinteni, hisz éles kardja komoly sebet is okozhat, ha nem vigyáz az úrnőre.*

Thalion támadása: 7 + 9 = 16
Elonar védekezése: 12 + 13 = 25

Elonar kivédi a támadást.

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 2:19 pm

The member 'Thalion Órëa' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 1szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 4szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 3:30 pm

*Az úrnő csak néz, ahogy Thalion lenyomja támadását. Erre nem számított. Úgy gondolja, hogy ideje összeszedni magát, mert látva a vezér tekintetét, most komolyra fordulnak a dolgok.
A feltámadó szél máris gyanússá válik, s a nimfák vezetője igyekszik is megvetni a lábát, hogy felkészülhessen a védekezésre. Karja még mindig sajog, így nem is próbálja használni. Elvakítja az arcába csapó szél és a benne kavargó por és falevelek.
Aztán érzi, ahogy lassan átnedvesedik rajta a ruha, majd testéhez tapad, felfedve nőies idomait.
Így azért már a szél is sokkal hűvösebben öleli körbe és zavarja is a testéhez tapadó ruházat. Eszébe jut, hogy Thalion akár ki is használhatja azt, hogy ebben a pillanatban nem lát rendesen, ezért gyors léptekkel próbál hátrálni, amíg a szél el nem csendesedik. Mivel közben gyengülőben van, meg is pillantja a vezér közeledő alakját. A nimfa sem rest, elhajol, hogy kivonja magát a közeledő penge útjából, azután szinte lábujjhegyen libbenve kerül Thalion mellé, hogy fegyverével lesújtson, ezúttal ő oldalirányból.
Természetesen neki is a vágás a célja, s nem komoly sebesülés. A férfi karját ugyanúgy nem borítja vértezet, mint az övét. Csak gyakorolni jöttek, és a céljuk is csak az, hogy kicsit egymáson is fejleszthessék harci tudásukat.
Régi szokás ez, még akkorról származik, amikor fiatalon egymás társaságát keresték, de készülniük kellett az életre is. Akkoriban még más volt minden. A sárkányok egyre veszélyesebbekké váltak, s a jövő sötétnek mutatkozott.
Ha első vágás nem is sikerül, újabb libbenéssel táncolja szinte körbe a vezért, hogy újabb próbálkozással fejezze be a gyakorlást.*

Elonar támadása: 12 + 8 + 13 = 33
Thalion védekezése 13 + 14 + 7 = 34

Thalion kivédi a támadást.

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 3:30 pm

The member 'Elonar' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 6szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 2szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 9:30 pm

*Thalion háta mögül fúj a szél, joggal reménykedik hát abban, hogy sikerrel jár. Annál nagyobb a meglepetése, amikor kiderül, hogy mégsem.
A nimfa elhajol a gyengécske vágási kísérlet elől, sőt, ő maga lendül támadásba. Thalion úr egy rövid pillanatig elidőzik a nő alakján, ahogy a rá tapadó ruhában szökdécsel körülötte. Belegondol, hogy Elonar igazi nimfává érett az évszázadok során. Ékkövévé e világnak, s bármely férfi örömmel esne ámulatba az általa nyújtottak láttán. De ő ezt nem teheti meg.
Persze jó tünde pengéjét is fürgén használja, nem akarva elbukni ezt a gyakorlást.
Így aztán az első, majd a második támadási próbálkozást is sikerül hárítania.
Még nem ért véget a rövid párbaj, melyet két barát vív.
A tündék vezére is gyors, tánchoz hasonlatos mozgással hajol el, tér ki, miközben kardjával hárítja a nő támadásait.*
- Vigyázz, még megfázol, úrnő!
*Szúr oda egy megjegyzést a nimfák vezetőjének, majd lábával toppant a nimfa felé.*
- Túmandor!
*Ha a varázslat sikerül, Elonar lába alatt hullámzani kezd a föld, mintha menten fel akarna szakadni, hányja-veti magán a nimfát, míg a nő rá nem zuhan, leesvén lábáról.
Ha ez sikerül, az elf vezér ismét odalép hozzá, ezúttal kardját a nimfa szaporán emelkedő és süllyedő mellkasához érintvén.
Ha nem sikerül, akkor a körülményekhez mérten igyekszik védekezni, hisz számítani kell az ellentámadásra.*

Thalion támadása: 12 + 9 = 21
Elonar védekezése: 9 + 13 = 22

Elonar kivédi a támadást!

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 9:30 pm

The member 'Thalion Órëa' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 6szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 4szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 9:51 pm

*Hiába minden próbálkozás, Thalion ha nem is ügyesebb és gyorsabb, de elég gyors ahhoz, hogy és elég ügyes, hogy így is kivédje minden vágását.
Elonar a hidegben kissé fázni kezd, és a hirtelen, sebes mozgás, a fájdalom hatására gyorsabban kapkodja a levegőt.
Hirtelen éri Thalion újabb varázslata. Első gondolata, hogy így biztosan nem fog talpon maradni. Csakhogy nem csak az elfnek van vérében varázserő. Elonar karja még mindig sajog, így kapaszkodni nem tud, de nem is kell, ha az egyik kisebb cserjére lendül fel egyensúlyozva. Minden bizonnyal még csak ebben az évben hajtott ki az egyik óriásfa gyökeréről az a kis cserje, aminek a tetejére, mint egy pillangó, érkezik lábujjhegyen. Ez megtartja a nimfát, mintha nem is lenne súlya. Elonar eközben ismét támadásba lendül. A levegőben, mint egy eleven át, csapódik Thalion felé. Hajlékonyan, de nagyon gyorsan érkezik.
Alakja meghajlik, így a kard vágása egészen máshova érkezik, mint első pillanatra gondolná a vezér.*

Elonar támadása: 13 + 8 + 13 = 34
Thalion védekezése: 10 + 14 + 7 = 31

Thalion 2 x 3 = 6 életpontot veszít.

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 9:51 pm

The member 'Elonar' has done the following action : Kockadobás

#1 'Támadás' :
Olassië erdeje - Page 5 6szerk

--------------------------------

#2 'Védekezés' :
Olassië erdeje - Page 5 4szerk

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 10:10 pm

*Nem hisz a szemének, pedig az elf vezér sokat látott már. Elonar szinte hozzá sem ér formás lábfejével a cserje csúcsához, mégis oly biztosan áll rajta, mintha csupán egy sziklatömb lenne alatta, majd mozgásában szinte a cserje részévé válik, mint mikor a fák ágai hajladoznak a szélben, úgy csapódik felé. A kecsesen hajló nimfa teste egy röpke pillanatra megbabonázza, épp annyira, hogy kardját már későn emelje. Testével még próbál kitérni, s ennek köszönheti, hogy a vágott sem nem lesz mélyebb.
Thalion úr öltözetét vér festi vörösre ezen kis helyen, hol a ruha anyaga is megadta magát az úrnő kardjának.
Az elf vezér már nem indít ellentámadást. Látva, hogy Elonar már nem támad tovább, ő is leengedi kardját, hegyével a föld felé.*
- Első vér, Elonar! Gratulálok!
*Máskor oly szúrós tekintete derűvel néz végig a nimfán, melyet ezúttal közel sem takar oly jól az átázott ruházat.*
- Menjünk, lássák el a sérüléseinket. Száraz ruha is kellene, nehogy megfázz.
Nagyon fáj a karod?
*Saját sebével nem is törődik, az ostromkor rengeteg hasonló karcolást kapott. Fejét enyhén meghajtja, elismerve, hogy ezúttal Elonar győzött kettőjük kis versenyében. Jó lett volna még kicsit az erdőben maradni kettesben, hol nem zavarja őket semmiféle hivatalos ügy. Félő, hogy ha visszatérnek a palotába, hamar megtalálják majd őket újra.*

//Köszi szépen a játékot! Jó volt! Very Happy

//

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2012-10-03, 10:36 pm

*Sikerült! Az utóbbi években ritkán járt sikerrel Thalion ellen. A szálfa termetű vezér általában ügyesebb és erősebb volt nála. Vagy csak szerencsésebb. De most úgy tűnik, az istenek a nimfák vezetőjét vették pártfogásukba. A vér láttán ő is leengedi kardját, s bár kissé összehúzva magát, megáll a férfi előtt.*
- Első vér.
*Mellkasa, ütemesen lüktet felgyorsult légzésének ütemére. Nem hitte volna, hogy ezúttal megfogja régi barátját.
Észreveszi a pillantást, s habár az erdei nimfák úrnője más férfiak pillantását legfeljebb királynői tekintettel venné tudomásul, belepirul kicsit Thalion tekintetébe.
Néha elgondolkodik azon magányos óráiban, mikor nimfái már nyugovóra tértek, s csak ő sétálgat a holdfényben, hogy mi lett volna, ha az elfek városa, Elsga nem pusztul el, ha Gilgedron vezetné még ma is Olassiët.
Thalion akkor szabad lenne. S abban is biztos, hogy egészen más lenne.
De nem akar mélázni. A hűlő őszies időben egyre inkább érzi, hogy az átnedvesedett ruhák inkább hűtik, mint melegítik őt. Kardját letörli kendőjével, melyet aztán övére akaszt csak vissza, majd a pengét belebújtatja a hüvelyébe.*
- Túlélem, Thalion. Ne is törődj fele.
*Néz a férfi arcába, de eközben örömmel tart vele vissza a városba. Szívesen venne most egy forró fürdőt is.*

Én is köszönöm, Thalion! jó volt újra átszani Very Happy

//

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-06-17, 3:52 pm

*A nagyúr egyedül sétál szeretett városának erdejében. A csermelyek, mik az égig érő fák lábai között csacsogva futnak tova, s az aljnövényzet már rég nem mutatja az évekkel ezelőtti rombolás, a pusztítás nyomait.
Ebben az erdőben csaptak össze az erdei tünde seregek a Sárkány-hegység szürke orkjaival és trolljaival, mik Filnoren, a repülő vár támadását kiegészítve a földön vették ostrom alá Olassiët.
Thalion még emlékszik azon vészterhes időkre, midőn Agare elpusztította Elsgát, s az elfeket a tragikus méretű pusztítás, vele együtt, sokkolta.
Azon időkben kérte Elonar úrnő segítségét, s növesztette meg ezeket a fákat, hogy élő pajzsként rejtsék, óvják a megmaradt erdei elf várost az esetleges támadásoktól.
S lám, nem is oly régen tisztességgel megállták a helyüket, midőn a tündékre újfent vészterhes idők törtek.
Azóta sok minden történt. Járt Dáin Azaghálnál, a hegyi törpék királyánál, nyugatra küldte a Reményt magát, azt a fiúcskát, kiben népe jövőjének letéteményesét sejti, felkereste a vér elfeket a Sötét fenyvesben elrejtett városukban, miként megkereste az északi, fehér tündéket is, Orod Opelëben.
Ezen utak jószerivel titokban maradtak – úgy hiszi – s úgy is kell maradniuk, hisz a titkok, az ármányok nem csak kívülről fenyegetik népüket, hanem a szövetségen belülről is, a legmagasabb szintről.
Thalion úr megsimítja az egyik óriási fa törzsét erős kezével.*
~ Vajh készen állunk-e, ha belülről tör ránk a pusztulás, elég erőssé kovácsoljuk-e nemzetünk, hogy kiálljon magáért, s mint kőszikla a viharban, állja a történelem hulláminak moraját?
Állnunk kell a sarat, erősen, s kitartón, így őrizve meg népünk bölcsességét, s tisztaságát a jövőnek…~

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 12:06 pm

*Elonar úrnő közelebb lép az elfek urához.
Óvatosan közelít, s barna hátasát is kikötötte már az egyik óriásfa cserjéjéhez.
Az úrnő szíven hevesen dobban, amikor a neki háttal álló alak széles vállaiban, szálfa tartásában ráismer arra, aki miatt oly titokban hagyta el Izra erdejét, hogy még saját nimfái sem tudják, hová is ment.*
- Üdvözöllek, Thalion!
*Ha a nagyúr megfordul, akkor hátrahajtja fején a csuklyát, hogy mosolyogva köszönthesse őt a zöld elf férfi, aki oly kedves számára.
Titokban érkezett, s ez így is kell, hogy maradjon. Ezért lehetséges az, hogy egyikük sem hozott testőröket, s amin az úrnő leheletkönnyű léptekkel közelebb sétál, azon gondolkodik, milyen dolgok nyomaszthatják a nagyurat.
Ha megfordul, rögvest felismeri homlokán azokat a bizonyos mély, egymásba futó ráncokat, a jól ismert, szúrós tekintet, s egyáltalán nem lehet neki kétsége afelől, ismételten súlyos terhek rakódtak a már amúgy is túlterhelt elf szívre.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 12:23 pm

*Noha az erőd fái megnyugtatják, szinte suttognak hozzá, a nagyúr vár valakire.
Szemeit lehunyja, szinte érzi, amint a puha avaron a pillekönnyű léptek közelítenek felé.
Midőn a selymesen lágy hangon hallja saját nevét, megfordul a hang irányába.
Szúrós pillantása végigfut a köpeny csuklyáját hátrahajtó nimfa hibátlan bőrű arcán, szép, fekete szemein, s fekete haján.
Páratlan szépség, kiben páratlan szív dobog.
A komor arcon szempillantásnyi időre simulnak ki a ráncok, mik rögvest vissza is térnek, midőn a nő közelebb lép hozzá.
Thalion nagyúr megfogja a vékony kezet, s két erős markába zárja azt.*
- Épp időben érkeztél, Elonar, mint mindig, mikor szükségem van támogatásodra.
*Hangja halk, s sima. A mély zengésű elf beszéde mégis, szintén őt takaró barna köpenye ellenére borús.
Sejteti, komoly dolgok vannak a háttérben, s nem a szokásos találkozóra hívta a nimfák úrnőjét.*
- Jer velem, hol nyugodtan beszélhetünk!
*Ha a nő elfogadja a kart, mit Thalion nyújt felé, nem messze vezeti őt. A kis szikla, minek oldalában kristálytiszta vizű forrás fakad, hogy tápláló csermelyként szelje át az erdőt, épp erre van tartva. A forrás mellett takaró van leterítve, s a takaróra gyümölcsök, s egy kis üveg olassiëi ital, két pohárral.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 12:33 pm

*Az arc, amely feltűnik előtte ismerős, ahogy a gondok is, amelyeket nem rejt el a férfi.
Elonar keze úgy simul a két erős tenyér közé, mintha mindig is odavágyott volna.
Úgy érzi, szükség van rá, s hagyja, hogy Thalion az illendőnél kissé tovább tartsa ott.
Nem bánja, sőt, legszívesebben meleg öleléssel üdvözölte volna a férfit, de úgy érzi, ez nem az a pillanat.
Az elf láthatóan komoly dolgokkal várja őt, s így jobb híján várnia kell, míg előhozakodik vele.*
- Tudhatnád, Thalion, ha kell, jövök.
*Mosolyodik el, s érinti meg ujjai hegyével a férfi vállát.
Követi vendéglátóját, s csakhamar ámulva néz körbe a forrás körül, hol pléd, étel, ital várja őt.
Az elf férfi készült fogadására. A forrás csobogása zene egy nimfa számára, ahogy az erdő hangjai is, amelyeket segített magasra növeszteni.*
- Gyönyörű hely.
*Ámul körbenézve a forrás körül, majd várakozón pillant a férfi arcára.*
~Vajon mi az, ami ilyen fontos számára?~

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 12:52 pm

*Elonar kedves hangja, s az érintés szívét melengeti a nagyúrnak. Oly sok minden történik, s neki már évezredek óta helyt kell állnia. Vannak már pillanatok, mikoron úgy érzi, már sok a teher vállain, s szívén, hogy az élet, mint népe boldogulására tett fel, oly mértékben elszívja a levegőt tőle, hogy nem bírhatja soká. Pedig míg a fiú, kit nyugatra küldött, nem lesz elég érett, neki kell vinnie az ügyeket, s összefogni e bölcs, ám az idők során oly sok hányattatás közepette szerteszórt népet.
Köpenyét leteríti, s ha Elonar engedi, lesegíti az övét is.
Azonban midőn eddig eljutnak, elfordul, s a forrás sziklájára téve kezét varázslatot ejt.*
- Avaquet-eithel!
*Láthatatlan köntös emelkedik körbe köréjük, mi elrejti jelenlétük, s olybá festi a tájat, mintha üres volna.
Mikor ezzel végez, a férfi ismét a nő felé fordul, s ha még nem foglalt helyet, hát tenyerével a takaró felé int.*
- Foglalj helyet, Elonar. Végy a gyümölcsökből, mielőtt töltök az ereg-italból. Itt főzzük Olassiëban. Kissé fanyar, ám midőn vársz keveset, mennyei tud lenni.
*S hamarvást fogja is a két poharat, tölt beléjük.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 1:15 pm

*Thalion semmit nem hagy a véletlenre. Jól látható, hogy védi varázslattal az egyébként is védett olassië-i erdőben beszélgetésüket.
Az úrnő hagyja, hogy lesegítse karcsú vállairól a köpenyt, de csak az invitálásra foglal helyet.
Barackot választ, mit ujjaival meghámoz, miközben figyeli Thalion úr ténykedését.
Ajaki közé véve a gyümölcs kellemesen savas, s édes darabját türelmesen várja, hogy a helyi italkülönlegességből részesüljön.
Van ilyen pillanat, midőn a türelem rózsát, avagy Thalion esetében információt terem, ezt pedig a nimfák úrnője hosszú élete során megtanulta már.
Mosolyogva fogadja el a felé nyújtott poharat, s emeli koccintásra az italt.*
- Óvjanak az istenek, Thalion!
*Ha a nagyúr még mindig nem hozakodik elő, Elonar kérdő pillantással néz rá. A kötelező udvariassági körök nyomán a férfinak elő kell hozakodnia azzal, amiért ide kérette őt.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 1:28 pm

*Elonar otthonosan mozog, s a nagyúr ennek örül. Könnyebb így, hiszen nem kell a merev diplomáciai szabályokat betartani, hisz a nő nem csupán egy szövetséges nép feje, ő Elonar, gyermekkori barátja, ki a szíve mélyén megkülönböztetett helyet foglal el.
Türelmesen figyeli, miként eszi a barackot a nimfa, s midőn a kívánalom felébredne benne, belemerül az ital kitöltésébe.
A mosolyt már hasonló, enyhe derűvel fogadja, s emeli ő is poharát.*
- Óvjanak mindünket, Elonar!
*Nem oly könnyű belekezdeni abba, mibe minden egyes korábbi tárgyalásán is belekezdett, s más is, mint a többi partnerrel, hisz kivel szót vált maga is más.*
- Ha információim nem csalnak, oly dolgok készülődnek, mik megrázhatják e világot. Egy ideje rejtve felvettem a kapcsolatot népem szerteszórt kolóniáival, hogy újfent eggyé kovácsoljam azt, mi széthullott az idők zivatarában. Ám ez nem elég.
Lanuria szövetségének tagjai vagyunk, mit mér régen, magával Lanurral kötöttünk, s mi most is él, noha Lanur már Dremer birodalmában van.
Ám utódja, a papnő kevéssé nyerte bizodalmam, s bizonyítékaim, hogy károsította népünk egyre gyűlnek. Szent ereklyénk ellopta Elsga romjai alól, városunkba bérgyilkost küldött, kinek célja az volt, hogy szent kutunk vizéből lopjon számára, s egyben öljön is.
S, noha az ostromkor ő is eljött, hogy betartsa a szövetségesek esküjét, bizodalmam nem nyerte el. Ezen viselkedés árt a Birodalomnak, melynek nagyobb szüksége volna az egységre, mint valaha. Végváraiban az elmúlt években szaporodtak a támadások, a sárkányok egyre merészebbek, s nem hinném, hogy Filnoren, s az orkok támadása csupán a véletlen műve, egy elszigetelt esemény lett volna.
Tán tudni akarták, mennyire vagyunk felkészülve….
Miért hívtalak az, mit eddig is bírtam, ám most nagyobb szükség van néped barátságára, mint valaha….

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-01, 2:00 pm

*A nimfa kezében a pohárral hallgatja a férfi szavait. Szűk összefoglalója az elmúlt éveknek, még akkor is, ha valójában a Nagy Háborútól indul el, ahol számtalan nimfa is életét veszítette.
Olyan idők voltak azok, amelyeket legszívesebben elfelejtene, de nem lehet.
Ahogy az elf szavai megszakadnak, mintha választ várnának, az úrnő sóhajjal iszik még a pohárból. Az elf ital nem gyenge, s ő sem szokta annyira az alkoholtartalmú folyadékokat, de természetesen nem ez az első, amihez van szerencséje.
Mély sóhajjal helyezi a poharat maga mellé, a plédre, miután nagy gonddal ellenőrizte, hogy biztos talpon álljon.
Nem venné a szívére, ha kiömlene a drága ital.*
- Öröm számomra, hogy láthatlak, s bizton állíthatom, a nimfák barátsága töretlen néped iránt. Ha egységről beszélsz, az azt jelenti, nem a szövetséget kívánod felrúgni, csupán népednek a megfelelő helyet fenntartani benne.
Ebben, úgy hiszem, népem támogatására is számíthatsz. Személy szerint a főpapnővel nincs konfliktusom, ahogy a többi nimfának sem, de Rianától tudom, nagy meggyőző erővel rendelkezik.
A háború végét mind ismerjük, s abban ennek az egy bizonyos nimfának, valamint Onoriának szerepét is.

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-04, 10:13 am

*A nagyúr zord arcán futó mosoly villan fel egy pillanatra, s szúrós szemei is enyhülnek, mígnem visszatér gondterhelt, komoly orcájához.
Leteszi poharát, s szemeiből szinte süt az az érzés, mit szíve mélyén hord elzárva.
Kinyújtaná kezét, hogy megérintse az a kezet, mit az elébb szorongatott, de nem teszi.*
- Úgy vélem, népeink szövetsége fennmarad azután is, hogy a múló idővel mi magunk is feledésbe merülünk. Két oly hasonlatos nemzet, mint a mieink nem lehetnek mások csak barátok.
Ám úgy tartom, nehéz lenne bizonyítani, hogy a főpapnő nem minket tekint előretolt bástyának a Sárkány-hegység felé, ezzel is óvva gazdag, bőn termő vidékeiket, hol oly sok ember él, s műveli a földet.
Kapóra jön, hogy területeink a határvidéken húzódnak. Így ha kitörne egy újabb háború, az első, s tán legkeményebb ütéseket mi kapnánk.
Úgy vélem, hasznos lenne úgy tartani kapcsolatunk, hogy azzal Izra törvényeit sem szegjük meg, ám mégis rövid idő alatt értesíthetjük egymást, ha fontos dolgok történnek.
*A szavak, miket megfogalmaz, már régebb óta ébredő gondolatait tették közszemlére. Oly gondolatokat, mikkel a nimfák népének érdekét is kívánja szolgálni, s nem csupán sajátjaiét.
Jól tudja, az erdők, berkek, szurdokok népe korántsem harcos nép, miként a tündéké sem, noha utóbbiak, ők maguk, jóval több harcban vettek már részt.*

Tárgy: Re: Olassië erdeje 2014-07-04, 1:44 pm

*Az úrnő szívét is melegséggel tölti el, amit látni vél az elf vezér szemeiben. A férfi talán most először mutatja meg neki ilyen kendőzetlenül, s a mindig határozott, kemény tünde most egy rövid szempillantásra sebezhetőnek tűnik.
A félig kinyújtott kéz hamarabb hanyatlik le, mint hogy Elonaré elindulhatna felé, s az elszalasztott pillanat enyhe bosszúsággal tölti el a nimfát.
A gondolat, amelyet felvet Thalion, már megfogalmazódott a nimfák vezetőjében is. Jól ismeri Lanuria határvonalát, amely északon a Lanur-hegység láncaival kezdődik, ahol Avlanion az egyik fő bástya és a jelzőtornyok, amelyek ott sorakoznak, lentebb azonban már ott van Olassië és az elfek területei, azok vannak legközelebb ezen a vonalon a Sárkány-hegységhez, Stern, a végvár mélyebben fekszik a Birodalom területén.
Utána egy aprócska falu, mely nem nevezhető védelmi állásnak, Ambaron, ám ha ott beljebb halad a szemlélő gondolatban, Izra erdeje következik. S korábban ott volt Elsga is, s nem Verinol, vagy Sendel voltak a védvonal részei. Sendel azonban mára rom, Ahogy Elsga is, s maradtak Verinol, mint erősség, s a Nyugati szeglet elszórt települései, szinte kitárva a nyugati területeket egy esetleges támadásnak. Vajon erre miért nem gondolt eddig a Tanács?
Avagy elegendőnek gondolják a Sárkányok völgyének közelében a Sötét fenyvest? Esetleg Lanur tornyát?
Mi állíthatná meg az esetleges támadás, ha megindul onnan?*
- Fogas kérdések, amelyekről én is sokat gondolkodtam már, Thalion.
Lanur tornya nem tudhatja védeni az egész Nyugati-szegletet, Verinol pedig a tenger partján messze van. S nem is beszélhetünk arról, hogy csak a földön indulhat támadás…
Habár a hivatalos álláspont szerint béke van, a sárkányok szinte feledésbe merültek, mégis hallani kósza pletykákról, hogy egy fekete sárkány feldúlt pár éve néhány falut, látni véltek a levegőben is sárkányokat, így jó okkal hihetjük, hogy nem tűntek el, csak rejtőzködnek területeik mélyén.
Ki tudja, mikor döntenek úgy, hogy újra lecsapnak? Hétszáz év nagyon sok idő, s az alatt megerősödhettek annyira…
Én is támogatom azt, hogy gyorsabban tudjunk üzenni egymásnak. Ez létfontosságú lehet, ha baj van.

» Elonar erdeje
» Olassië alkonya
» Elsga - a romváros
» Olassië, az elfek városa