Piac, és kereskedések

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 6:25 pm

Cloud jó benyomást tett rá és hát kellemes társaságban talán még a keresés is kellemessé válhat. Aztán hallotta,ahogy a nő leírja a kislányt. Elképzelte és kis híján elnevette magát. Próbálta türtőztetni a nevetést, nem is tett semmit, csupán elmosolyodott.
- Rendben,akkor a pékségnél keressük először. Viszont látásra asszonyom.
Mondta és alig várta, hogy eltávolodjanak. Amint megfelelő távolságba értek Lys odahajolt Cloudhoz.
- Szóval, akkor keresünk egy piroskát farkas nélkül. Vagy netán farkassal?
Most már elnevette magát, noha maga a szituáció nem volt az. Még is érezte Lysanor, hogy valahogy nem stimmel ez a kislány dolog. Még nem tudta, hogy miért. Be is mentek a pékségbe, ami jelenleg tele volt. Lysa felállt egy sámlira így már mindenkinél magasabb volt és elkiabálta magát.
- Hé! Figyeljenek ide!
Megvárta még mindenki elnémul és folytatta.
- Nos. Egy kislányt keresünk. Piros ruhában volt piros masnit viselt és egy piros kosárka lógott az oldalán.
Ahogy elképzelte megint a nevetés fogta el majdnem, de komoly maradt. Az jelen lévők sugdolózni kezdtek, de hamar megjött a válasz.
- Nem látta senki sem hölgyem.
Még egyszer körbe nézett és leszállt a sámliról.
- Akkor azért köszönjünk.Menjünk Clo.
Mondta mosolyogva és kínos pillantások kíséretében belekarolt a fiúba és kisétáltak.
- Hú. Mennyien voltak bent. Kicsit idiótának néztek, de sebaj. Meg kellett tennem. Na úgy gondolom, hogy most nézzünk körül ide kint. Hátha találunk nyomot. Te mit gondolsz?
Nézett vigyorogva a fiúra.

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 6:41 pm

*Elköszönnek, s a lány hozzásimul, melyre kiegyenesedik, mintha belecsapott volna egy villám. Nem volt dolga "igazi" nőkkel eddig, így azt se tudja mire vélni, amit a tünde csinál. A kérdésre, és a vidám kacajra csak felvonja a szemöldökét.*
-Igen. Valami hasonló történet lesz belőle...
*Teszi hozzá egy visszafogott mosoly keretében. Majd ugye bemennek abba a részbe ahol a pékség van. Mindenféle sütemény, kifli, kenyerek illata szál fel az égbe. Hírtelen éhes is lesz. Olyan jó lenne venni legalább egy kiflit. Aztán a tünde valami olyasmit csinál ami talán meg se fordult volna a fejében. Mondjuk csendben végigkérdezi az embereket, de így megoldani..hát mindenképpen gyors megoldás.
Jön a válasz. Talán tudniuk is kelet volna, nem ácsingózhat örökké itt egy lány, és az emberek nem Piroskáért mennem a pékséghez, de meg kellett próbálni. Tovább haladnak, s ezúttal a nő belé is karol. Lysanor érezheti, hogy a falusi fiúcska kezd nagyon zavarba jönni ettől, de a világért se mondaná meg. Nem akarja megsérteni. Lehet, félre is érteni. Azonban a testbszéde elárulja. Nem egy sokat látott hadúr a messzi távolból, csak egy szegény közkatona, aki eddig a falujában éldegélt eldugva a város szeme elöl. Lysanor beszédére csak bólint. Majd tovább mennek.*
-Azt hiszem sorban kéne haladnunk... egy kislány mit kedvelhet leginkább?
A sütemények után,...talán játékok, vagy ékszerek, esetleg ruhák?
*Gondolkozik hangosan, kicsit rá is hagyatkozva a nőre. A tünde csak többet tud a nőkről.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 6:59 pm

*Kifigyelte, hogy ez a fiú igen csak visszahúzódó a nőkkel kapcsolatban. Aztán már hevesen agyalt is, hogy melyik boltot nézzék meg. A fiú hezitálását már nem hagyhatta szó nélkül.*
- Nem sokat értesz te a nőkhöz hallod e. De sebaj aranyom, majd segítek. Szerintem nézzük meg a cipő boltban.
*Mondta mosolyogva. Gyorsan haladtak a bolt felé, ahol egy kedves idős cipész mester fogadta őket. Lysa elhadarta, hogy mi járatban vannak és az öregember szó nélkül az egyik sarokba mutatott. Ott volt egy leányzó, de ez a lány nem éppen volt kicsi. Sőt, meglehetősen felnőtt volt.*
- Nézd Clo. Csak az a bibi, hogy nem kislány. Mondjuk mondta is egy szóval az anyja, hogy kislány? Csak kicsikémnek hívta ugye? Vagy rosszul emlékszem?
*Sugdostam a fiúnak és láttam, hogy egy piros színű topánkát próbál éppen. Kihúztam a fiút a boltból ás a bolt hátuljához cipeltem.*
- Figyelj. Van egy ötletem,de a megvalósításhoz te kellesz. Mivel te férfi vagy beudvarolhatnál neki. Tudom, nem szívesen, meg tapasztalatlan vagy, de nézd. Gyorsan megmutatom mit csinálj. Te leszel most a lány.
Lys messzebb ment és megköszörülte a torkát. Kissé peckesen a "hölgy" mellé somfordált. *
- Ha szabadna javasolnom, szerintem próbálja fel a feketét is ebből a modellből. Kecsesebbnek mutatja a mozgást. És miután ezt mondod odanyújtod neki az egyik fekete cipőt. És vársz. És ha felhúzza egyből megdicséred, hogy milyen jól áll és akkor jövök én majd. Rendben?
*Nézett rá kicsit kételkedve Lys. Szinte meg se várta a választ már is visszamentek a boltba. Látta, hogy a lány csodálattal nézi a piros cipőcskét.*
- Lassan hányingerem lesz a sok pirostól.
*Súgta kuncogva Clonak és hozzá tette*
- Na most menj. Én itt leszek. Sikerülni fog
*Majd még egy biztató mosolyt küldött a fiú felé.*

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 7:17 pm

*A cipőbolthoz rángatja a lány. Az hogy egyből letegezi, az már fel se tűnik neki. Valahogy nem is várt volna mást egy olyan lánytól aki feláll egy székre és onnan kiabál le a közönségnek. Ha nem a mondat már az arcába vitte a vért, s olyan gyámoltalan fejet vágott hírtelen amire csak azt lehet mondani, hogy mi baja? De nem szólt közbe...nem is jutott eszébe semmi amivel megtoldhatná a tünde elég elhamarkodott, és mindenekelőtt túl személyes kijelentést. Betérve a boltba egyből kiszúrta a pirosló ..hölgyet?...Legalább annyi idős volt mint ő. A tünde közben abbahagyta a beszédet, és miden átmenet nélkül kiráncigálta a srácot kívülre.*
-Mi az?
*Tette fel a kérdést, de Lysanor már hadarta is a nagy tervét. Még mielőtt bármit mondhatott volna, -pedig próbált- már el is játszotta a lány, hogy szedje fel Piroskát. Kívülről is szép jelenet volt, de a fiú csak ingatta a fejét, és már mondta volna, hogy ez neki nem tetszik, mikor a tünde megint magával hurcolva, bedobta a mélyvízbe. Ott állt, bambán a hölgy mellett. Majd rájött azért, hogy elég feltűnő így. Megszólította "Piroskát".**
-Öhm..izé, szóval, hölgyem?
*Egy kínos mosoly, és önkénytelenül is a feje búbját kezdet vakarni zavarában.*
-Nem próbálna fel egy ...pirossat?...
~Mi? Nem azt akartam mondani...
*Kissé meg rázta a fejét, és mutatván egy lilás színűre, kijelentette, hogy.*
-Azaz Feketét...mert, öh -
*kínos csend. A lány furcsa grimaszt vágott a hívatlan vendégre, de végig várta, hogy kiszenvedje amit akar.*
-...mert, kecsesebbnek mutatja a lábát.
*Hupsz..nem egészen így szólt Lysanor szövege. A lány felhúzta a szemöldökét, és csak nézett, mire Cloud meg fogta az első közelében lévő fekete cipőt, és odanyújtotta neki. Hát, nem a legszebb modell volt, mondjuk úgy. A lány most már dühösen nézett a fiúra.. Az meg kétrét görnyedve állt, teljesen megsemmisülve előtte.*
-Zavar.
*Cloud egyszerre a saját hangján szólalt meg.*
-Hogy?
-Mondom, álljon arrébb, szőke szoknyapecér!
*Ennyi. A nagy becserkészés végszava.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 7:45 pm

*Lysanor figyelte, ahogy Clo szép lassan elront mindent.*
~ Kecsesebbnek mutatja a lábát? Nagyszerű. Bravo.
*Kicsit mérges volt, de, amint hallotta, a lány válaszát már is sietett Clo mellé.*
- Öhm. Hölgyem . Elnézését kérjük, a fiatal ember nem a legjobb szavakkal illette. Nagyon sajnáljuk.
*Majd a lány összeszűkült szemekkel méregettE a párost és így szólt.*
- Ugye nem az anyám küldött? Hm? UGYE NEM?
*Kiabálta már torka szakadtából. Kicsit rémisztő is volt. A szeme kezdett elfeketedni. Ránézett Lysa a fiúra.*
- Jobb lesz lelépni.
És már a bolttól távolabb haladtak, amikor a lány megállJt parancsolt.
- ÁLLJATOK MEG!
* Üvöltötte és Lysáék meg is álltak szép lassan megfordultak. A lány már el is kezdte nekik a mondókáját.
- Tudjátok ti, hogy milyen egy olyan anyával élni, aki minden lépésedet figyeli? Nem vagyok már gyerek, de úgy viselkedik velem. Végre le tudtam lépni egy kicsit, erre megjelentetek ti. Nagyon felbosszantottatok.
*Ökölbe szorította kezeit, lehunyta szemeit és valami ismeretlen szöveget kezdett mormolni.*
- Jézusom. Clo! Én elkezdtem félni. Még is miféle némber ez?
*Nézett ijedten a fiúra.*

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 7:58 pm

*Lysanor kézbe veszi a dolgokat, amiért valljuk be, igenis hálás. De még mennyire! Ez akis hölgy itt szétszaggatja mire eljut vele valameddig. A kifakadás pedig teljesen felkészületlenül éri a fiút. Hogy mi?
...
Lysa karon fogja és kiráncigálja.*
-De a lány....
*Mondja halkan, mikor kiérnek. A lány pedig mintha varázsszóra jönne, a bolt ajtajából kiabál feléjük. Megállni! Megállnak, majd Piroska elpanaszolja a nagy fájdalmát. Hogy az anyja sosem hagyja egyedül. Egy kicsit sem. Hiába volna rá válasza varázslat volt készülőben. Lysa a hátába húzódik, és érezhetően megijedt. Cloud csak a "kislányt" figyelte, s egyre jobban az volt az érzése, hogy ebből nem fog sok jó kisülni.*
-Mágus...
*Ez volt a lehető leglogikusabb feltevés, nah de ilyen gyorsan? A lány, mintha természetfeletti képességekkel rendelkezne halk mormogását befejezte, s feléjük dobott egy kis gömböt. Cloud volt elől, így csak őt érte. A hatása azonban kellemetlenebb volt mint várta. Pár pillanatra, pont annyi időre lebénítva, hogy térdre rogyjon, pici villámok járták át a testét. Még a földről láthatta, ahogy a lány elfut mellettük, nagy ívben kikerülve őket. Cloud utána nyúlt, de sikertelenül.*
-Állj meg.
Nem vagyunk az ellenségeid!

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 8:21 pm

~ Mágus lenne?
*Kicsit elgondolkozott és már is rosszul tette. Hirtelen előtte összeesett a Clo. Tágra nyíltak a szemei és már is lehajolt hozzá.
- Jól vagy Clo?
*Ekkor a piroska elrohant mellette. Hát sajnos a csípős nyelvére most sem tett Lys lakatot.*
- Na mi van piroska? Kerget a farkas?
* Talán még poénos is lett volna, ha nem ilyen maga a szituáció. A lány megállt és megfordult.- Nem vagyok piroska, hegyes fülű.
*Gúnyosan vigyorgott egyet és Lysre meresztette sötét szemeit. Lysa is nagyon mérges volt, legszívesebben neki ment volna, de látta, hogy már megint mormolni kezd.*
- Ezt nem hiszem el. A táskám meg az íjam a boltban maradt.
*Mondtam hátra Clonak, és ekkor vette észre, hogy egy szép kis vágás keletkezett a bal karján. De tárgyat nem látott. Biztosan, láthatatlan tárggyal támadt. A kis szuka. remélve, hogy Clo már magához tért kicsit félre húzódott, mielőtt egy újabb vágást kapna. Hirtelen egy kis madárka repült a vállára. Kicsit izgága volt, és izgatottan csipogott. Lysa oldalra nézett, miközben a felsőjéből tépett le egy darabot és megkötötte a kezét a vágásnál, hogy a vérzés elálljon. És ekkor észrevette, hogy ez az a kismadár, akit még régebben Daevvel használtak.
- Szia madárka. Ne haragudj ,de rosszkor jöttél. Nincs időm játszadozni.
*És már meg is kötötte a csomót a ruhadarabon. De a madárka csak nem hagyta. Elkezdte csipkedni és repült előre, majd vissza és ezt folytatta egy darabig.
- Mi van? Megvesztél?Azt akarod, hogy kövesselek?Na jó.
*Majd a szúrós tekintettel figyelő fiúhoz lépett. A lány már megint mormolt.*
- Hé, Clo. Tartsd a frontot. Egy perc és jövök. Sürgős.
*És már rohant is a madár után, aki egy fa bodé mögé vezette. Ez a bódé a lány háta mögött helyezkedett el.*

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 8:37 pm

*Épp hogy csak felállt, mikor vágás nyomát vette észre a tündén. Szóval most már nem csak ő a célpont. Mondjuk amit előbb bedobott Lysa az se semmi. Majd a "hegyes fülű" arra kérte, hogy tartsa a frontot. Király. Akkor mi legyen az őrült csajszival? Ránézett szigorúan és komolyan szólalt meg.*
-Ezt márpedig most abba hagyod, kislány.
*A Piroskának szólított lányka úgy megijedt, hogy félbeszakadt a varázslata. Cloud közelebb lépet, de csak egyetlen óvatos lépést.*
-Nah már most. Igen, azért jöttünk mert az anyukád félt téged.
Mondhatod, hogy nem hagy magadra, de belegondolhatnál a másik helyzetébe mielőtt cselekszel. Jószerivel kirabolhattak volna, vagy elvisznek.
*Kihúzta magát. A lány feltűnően engedelmesen hallgatta a srácot. Túlságosan is.*
-Ha valami gondod van, beszéld meg vele. Biztosan meg fogja érteni, és megegyeztek valamiben.
-Ühüm...-*ingatta fejét a lányka*-Igen, igen.. rosszat tettem ugye?
*Cloud meghökkent. Mintha a hangja színe megváltozott volna, és tényleg egy kis tündérke beszélne.*
-Nagyon nagyon sajnálom!
*Még a végén elsírja magát. Nem tudta, hogy ez színjáték e vayg komolyan gondolja, de mindenesetre elég furcsa volt.*
-Jó. Akkor velünk jösz?
*A lányka odasétált, majd belecsapott a fiú kezébe, de nem akárhogy, a varázslat amit használt lezsibbasztotta. Jobban fájt, és hosszabb ideig is, mint annak előtte. A lány szemei újra barnából feketéssé váltak, és belenevetett a fiú arcába.*
-Neeeeem, Bleeeeeeee
*Rányújtotta a nyelvét, majd rohanni kezdett. Még meg is fordult egyszer Cloud felé.*
-Sosem visztek vissza, heheheeee

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 8:50 pm

*Lysa hallotta, hogy Cloud veszekszik a lánnyal. Közben a madárka is leszállt és a lány is oda nézett. Elkerekedtek szemei. Nagyjából 100 madárka volt ugyan abból a fajtából, csendben összekuporodva, a parancsra várva.
- Nahát.
Ámult el Ly és már is egy nagyszerű ötlete támadt. Kinézett és látta, hogy Clo már is megint fájdalmat érez. És látta, hogy a piroska is útnak eredt.*
- Clo. Szedd össze magad.
*Mondta jó hangosan a bódé mögül.*
- Fegyverezd le a leányzót. Van egy jó ötletem. Vagy legalább is csinálj valamit, amitől pár percre kifekszik. Köszi.
*Mondta Lys és a madárkákhoz fordult. Elvégre elf és a vezér madárka már a bizalmába fogadta jó régen. behunyta szemeit és így szólt.
- Ha füttyentek megfogjátok a ruhájánál fogva a kislányt, elvégre nem valami zsíros, könnyű lesz viszonylag elcipelni oda ahol állni fogok, ha jelt adok. Egy nő mellé. Ne aggódjatok madárkáim nem kell hosszú utat megtenni.
* Lys még egyszer vigég nézett az állatkákon és már rohant is az asszonyhoz. Nagyon gyors volt és mikor odaért így szólt.*
- Asszonyom. Ha minden jól megy percek múlva meglesz a kislánya.
*Mondta lihegve és előremeredt, hogy lássa, mit csinál Clo*

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 11:08 pm

*Cloud nagyon bedühödik. Ez a lány akkor is ilyen lesz, ha a nászéjszakához ér? Odarobog, és meg fogja az egyik kezével. Amelyikkel az előbb kis híján letört a varázslat miatt, egy akkora maflást levágott, hogy csak úgy csattant. //user élvezi ^^//
A csajszi, előbb meglepődött, de utána kiabálni kezdett, és rángatta magát a férfi(?) szorításából. Cloud elővette az eddig sosem látott, énjét. Megfogta a másik kezével is, és jó szorosan magához vonta.*
-Ne makacskodj. Elég bajt okoztál már így is!
*Hangja kemény volt, és határozott, ám a szín, amivel eddig is beszélt, nem tűnt el belőle, csak hátrébb húzódott. A lány megijedt, egy gyorsa varázsigét akart elmormolni, de ekkor Cloud ellökte magától, és a földre esett, megszakítva egy pillanatra a mágia fonalát. Újra kell kezdenie. Ahhoz azonban nem volt sok ideje. A katona villám gyorsan oda lépett, és megint meg rángatta, azaz felrángatta. Majd belenézett a kis fekete szemekbe a saját égszínűével. Egy darabig nézték, egymást, majd Cloud biccentet egyet.*
-Vissza fogsz menni az édesanyádhoz.
Nem azért, mert felbérelt minket, hanem azért mert a szülő anyád.
És a jövőben viseltess több tisztelettel iránta.
*Olyan szorosan fogták, és olyan keményen, hogy nem tudott mit csinálni. A szó is benne ragadt. ... majd, elájult. Ezzel a vállára vette a lánykát, és oda vitte a kicsit arrébb lévő Lysihez és az anyához. Elég messze voltak, hogy a lány ne lássa őket, de elég közel, hogy mindent jól láthassanak, és halhassanak. Még nem tette le a lányt. Lysanorhoz fordult, és most már ugyanazon a kedves hangon szólalt meg. Azzal a fajta vidámsággal, ami csak rá jellemző, ami egy kis mélabút is tartalmaz magában. És mosolygott.*
-Sajnálom. Mit is kellett volna tennem?

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 11:23 pm

*Most aztán izgalommal figyelte a jelenetet.*
- Ez nem normális.
*Csúszott ki a száján, amikor látta, hogy Cloud szinte püfföli a lányt. A madarakról már le is mondott. Felvett egy kar vastagságú hosszú botot a földről. Clo közben odaért a lánnyal.*
- na köszi szépen. Most mit csináljak én? Mindegy.
*kissé lemondóan nézett a fiúra. Aztán észrevette, hogy a lány magához tért. Clo nem vette észre. A leányzó körbe körbe nézett és észrevett minket. Összeszűkültek a szemei és megindult felénk.*
- Bocsi Clo. Nem végeztél rendes munkát.
*Megfogta két kézzel a husángot, arrább lökte a fiút és egy gyors és határozott mozdulattal elgáncsolta a lányt a bottal. Az felbukott és véreztek a térdei. nyöszörgött a földön. Az anyja nem szólt semmit, csak feltámogatta a kislányát és odajött hozzánk.*
- Köszönöm nektek. A fizettségetek.*
*Mind a kettőnknek egy kisebb zsákocska darnát csúsztatott a kezébe és elmentek a lánnyal együtt. lys mosolyogva nézett Clora.*
- Na ezt már szeretem.
*Berohant a boltba a cuccaiért, majd vissza a fiúhoz.*
- Köszönöm, hogy veled tarthattam. Remélem még találkozunk.
*Mondta és egy csókot lehet a fiú ajkaira, majd gyorsan távozott is. Van még dolga a Glorien üggyel kapcsolatban. Egy kis mosolyt még megeresztett útközben*

_________________
Piac, és kereskedések - Page 2 Ni94ysxz2pl1lph9n2

Ha elsodor az élet vihara, állj talpra, és nézz vele újra szembe!

A karakter dala

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-21, 11:40 pm

*így is volt. Hiszen letette a lánykát az egyik ház falának döntve, miután kiszabadkozta magát. Tényleg nem emlékezett arra, hogy mit mondott a lány, csak azt tudta, hogy ebből elég. A madaras dologra csak értetlenül megrándította a vállát. Ugyan megnézték őket a járókelők, de aki hallotta az előbbi beszélgetést, az tudta, hogy ez csak egy "kis" családi perpatvar. Majd a lány ébredezik, és már futna is. Cloud lenyűgözve nézi a menekülési szellemet, nem úgy, mint Lysanor. Amaz, ha már úgy is a kezében van a husáng, használja. A lány a földre huppan, és halkan sírni kezd. Cloud csak nézi a jelenetet. Már sajnálja szegényt, de hát mit tegyen? Az hölgy, mindkettejüknek egy zacskónyi pénzt ad, belenéz. 10 darna! Ez ám a világ! Akkor végre ehet is. Lysanor oda megy hozzá, de még mielőtt bármit mondhatna, megcsókolják. Nah nem úgy, olyan szenvedélyesen, csak egy puszi, egy ártatlannak is mondható puszi, de a szájára. Annyira meglepődik, hogy minden gondolata félbeszakad, és el is felejti amit mondani akart. Csak soká mondja a lány után ő is.*
-Én is remélem...

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 12:41 pm

// Al'Eron Ryden Savion //

* Tarsis városának nagy piacán minden nap mérhetetlen számú ember, elf és ki tudja még mennyi, különböző faj tagjai fordulnak meg. A nappali nyüzsgés éjszakára azonban szépen elcsendesedik. A kereskedők és a portékák között járó potenciális vásárlók helyett, most csupán az őrség néhány tagja tartja szemmel ez a területet. Éppen ezért ugyan nem ideális, de még mindig megfelelő hely egy nyilvánosnak egyáltalán nem nevezhető beszélgetés lebonyolításához.
Éppen ezért választotta Kesa ennek a helynek egyik sötét sikátorát arra a feladatra, hogy itt találkozzon azzal a sötételffel, akinek egy eljuttatott üzenet formájában ígért kihívással teli feladatot és mellé egy szép erszénynyi darnát.
Azonban nem bíz semmit se a véletlenre. Hallotta hírét, hogy ez az elf a megfelelő összegért mindennel megbízható, és nem kívánja, hogy egy ilyen férfinek akár csak köze is legyen hozzá, bármely álcájához, s még kevésbé valódi énjéhez. Ezért is áll igen óvatosan a helyzethez. Bár egyserű kereskedő öltözetét ölti magára, arcát mégis kellően elrejti egy köré tekert sötét ruhadarabbal, mely még hosszú barna haját sem engedi szabadjára.
Így várja az elfet ezen az elhagyatott sötét sikátorban, még úgy is, hogy oldalán ott lóg kardja, hiszen nem csak ők ketten járják az éjszakai várost. Éppen ezért nem árt óvatosnak lenni. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 12:54 pm

*Mostanában itt Tarsisban akad dolga. Egyáltalán nem zavarja a dolog. Egy nagy kereskedő város különféle személyekkel. Elfek, emberek, akár nimfák, sőt még sárkányok is biztosan vannak itt. Eron szereti a nyüzsgést, hisz ilyenkor lehet megfigyelni az érzelmes lényeket, hogyan is viselkednek egymással érzéketlenül. Erre a gondolatra el is hagyja egy gonosz félmosoly, de közben határozottan vonul a megbeszélt találkozó helyre. Botja jobbkezében van, szokásos fekete bőrholmijait hordja, a vérttel és az övvel együtt, melyben rögzítve van egy tőr is. Ennyi az összes fegyvere, ami látható nála. Griffje a város felett körözget néha, néha pedig elvonul, hogy vadászhasson, vagy egyszerűen csak ellegyen magával. De majd úgy is tudni fogja, ha gazdájának szüksége lesz rá. Végre odaérkezik a sikátorhoz és bemegy. Ott talál egy nőt, aki tetőtől talpig beöltözött, véletlenül se lehessen felismerni. A titokzatos nők már kíváncsivá teszik. Na azért jellemző stílusa nem fog ezáltal megváltozni. Megáll a nő előtt, s enyhén, vidáman biccent neki.*
- Hölgyem...
~ Nah, az ilyenek mindig rosszban sántikálnak. Na sebaj. Ha tényleg olyan gazdagon megjutalmaz, mint ahogy azt az üzenetben közölte, akkor teljesen mindegy. ~
*Mélyen a nő szemeibe nézett, s el is eresztett egy határozott férfias mosolyt.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 1:13 pm

* A férfi biccentésére ő is biccent. *
- Uram, örülök, hogy eljött.
* A mosoly meglepetésként éri. Nem is tudja igazán mire vélni, bár kellemes látványnak bizonyul. *
- Bocsásson meg megjelenésemért, de nem tenne jót az üzletnek, ha magával látnának ilyen kései órán.
* Szabadkozása közben szándékosan ejt el információkat magáról, hogy a másik félnek legalább annyi elképzelése legyen, hogy esetleges munkaadójánál megcsörrenhet nagyobb mennyiségű darna is. *
- Úgy hallottam szereti a nehéz feladatokat, ha ez igaz, akkor azt hiszem, én szolgálhatok magának eggyel. Mit szólna egy mágus elintézéséhez?
* A nevet még szándékosan nem ejti ki, hiszen tudja jól, hogy ennyi információ még nehezen hozhatja lázba az előtte álló feketeruhás elfet. Csak vár a reakciójára, ami ha nem érkezik meg rövidesen, akkor folytatja. *
- Zelatus Kaleron. Ideje, hogy meglakoljon tetteiért. Tudja maga, mennyi kárt tud okozni az üzletnek egy azzal szórakozó fekete mágus? Remélem, ő megfelel az igényeinek.
* Ha Eron nem tudná, akkor Kesa azt is elárulja róla, hogy a feketeköpenyesek között kellően magas pozíciót sikerült elérnie az évek alatt, hogy felkelthesse Eron figyelmét. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 1:34 pm

*A szabadkozásra, megint elvigyorodott.*
~ Vagy épp arra jó, hogy nehogy maga ellen béreljenek fel. ~
*Az, hogy kiderült, talán sok pénze lehet a nőnek, annyira nem izgatja. Nem attól függ munkájának elvégzése, hogy mennyit kap cserébe. Komoly tekintettel hallgatja tovább a nőt.*
~ Ahogy sejtettem... rosszban sántikál. Megölni egy mágust? Hmm... különlegesnek hangzik. ~
*Végre a nevet is meghallja. Egy fekete mágusról van szó. Nocsak, ez kemény feladatnak tűnik, akár a fogát is otthagyhatja. Ha el tudja intézni, el is fogja. *
- Értettem.
*Majd oldalra tekintett, a sikátor kijárata felé. *
- Merre találom az illetőt?
*Majd komolyan a nő szemeibe nézett. Nem csupán nézett. Hatolt. Mintha valamit látni akarna benne.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 2:01 pm

* Rideg és érzelemmentes. Kitűnő párosítás lenne, ha nem tartana tőle annyira, mint a leplezéstől. Így csupán a kiszámíthatatlanságot látja benne, ami így nem olyan jó előjel. *
- A nemesi udvarház mágusoknak fenntartott szárnyában fogod megtalálni.
* Bár tart a férfitől, de állja annak tekintetét, hiszen holtan akarja tudni az illetőt. *
- Netán ismeri?
* Kérdez vissza. Ha Eron nemleges választ adna, hát elmondja neki, hogy a férfi egy átlagos férfi magasságú, rövid fekete hajú, és két dolgot hord állandóan magánál. Az egyik a fekete köpenye, melyre saját címerét is ráhímeztette. A másik pedig egy éjfekete követ magába foglaló gyűrű. *
- Még valami. Valami egyértelmű bizonyítékot akarok a munka elvégeztéről.

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 2:08 pm

*Csak egyet int a fejével, hogy nem, mikor kérdezi a nő, hogy ismeri-e az illetőt. Meghallja az instrukciókat, a végén megszólal.*
- Gondolom hozzam el a gyűrűjét... nem igaz?
*Majd a végén belemosolyog a nő szemeibe. Végül lassan elkomolyodik.*
- Akkor talán rá is térhetünk, hogy mi lesz a fizetség.
*Egy pillanat alatt végigfuttatja a tekintetét a nőn. Hiába a sok takarás. El tudja képzelni, micsoda szépség áll előtte. Valahogy érzékeli, hogy a nő tart tőle. Ki ne tartana, és hogyne tartana? Csak azért, hogy bizalomgerjesztőbb legyen a látványa, nem fog vicceket mondani. Kell a megfelelő hatás. Bár az is biztos, hogy nem volna jó teljesen elijeszteni magától a nőt, ki tudja, talán elérne nála valami mást is. Így végül ismét belemosolyog a nő szemébe most a bizonyos ellenállhatatlan mosolyával.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 2:26 pm

* Közönnyel hallgatja végig a férfi válaszát, majd miközben Eron arcán érzelemváltozás megy végbe válaszol. *
- Ha így döntött, hát legyen. A gyűrű, fogja igazolni munkájának teljesítését.
* Továbbra se meri szabadjára engedni gondolatait. Ha nem ez lenne a helyzet már rég nem lenne egy ilyen sötét helyen ezzel a férfival, és talán más körülmény mellett jobban is viszonyulna a férfi próbálkozásaihoz, de ez most munka mindkettejük számára és azt már gyerekként megtanították neki, hogy nem jó keverni a kettőt. *
- A fizetsége hetven darna lesz, ha igazolni tudja a munka végeztét holnap este. Ugyanitt.
* Még ugyan akad némi tartalék vagyona, ha a férfi nagyobb összeget kér magának, de csak most bánja igazán, hogy nem hozott magával többet mikor birtokáról újabb korútra indult, de reméli, hogy a nála lévő összeg is elégnek fog bizonyulni. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 2:34 pm

* Gondolkodón ráncolta össze homlokát.*
~ 70 darna. ~
*Az általában több, mint amit egyébként adni szoktak kisebb-nagyobb akciókra, de mégis csak egy erős sötét mágust kell legyőznie.*
- Mellé kérném a gyűrűt, miután megmutattam önnek.
* Elereszt egy magabiztos mosolyt. Ki tudja... talán értékes az a holmi. Hallott már különböző máguseszközökről, amik több erőt adnak. Talán a gyűrű pont ilyen, főleg, ha egy erős sötét mágusról van szó.*
- Nem igazán szeretem, ha az időpontot is megadják, mikorra kell végeznem, de biztosíthatom arról, mindent megteszek a siker érdekében. És ha ennyi volt, akkor én távoznék is.
* Ismét magabiztosan mosolygott, s várta, hogy a nő elhajtsa magától.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 2:57 pm

* Eronon látszik, nem túl elégedett. *
- A megmutatás nem igazol semmit. Bárki képes lenne időleges megválni személyes dolgaitól, ha azzal életét mentheti. Látom, kevesli az összeget. Nyolcvanöt darna már megfelelő összeg lenne?
* Tovább hallgatja a férfit. *
- Higgye el, én se kívánom így megkötni a kezeit, de a szóbeszéd szerint holnap után visszatér birtokára. Engem pedig itt tett nevetség tárgyává. Itt is kell megfizetnie érte.
* A végére hangja megemelkedik, és düh érződik belőle. Az éjszaka csendje pedig az ilyen változásokat hamar messzebbre juttatja a kelleténél. Rövidesen közeledő léptek hangja hallatszik. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 3:07 pm

*A javaslatra gúnyosan elmosolyodik.*
- Ch... nekem mindegy. Akkor megkapja a gyűrűt, én meg a 85 darnámat. Arra nem gondol, hogy akár el is lophatom tőle? Nem kell ahhoz megölnöm...
*Továbbhallgatja a nőt. Látszik rajta, hogy az egyre dühösebb a megölésre kívánt férfira. Eron csak megvonta a vállát. *
- Nekem mindegy. Így is úgy is annyit teszek meg, amennyit tudok.
*Majd a sikátorhoz fordult, mert léptek közeledését hallotta. Egy őr jelent meg, aki óvatosan közeledett feléjük. Majd megszólalt.*
- Hölgyem. Minden rendben van? Vagy segíthetek valamiben?
*Eron felhúzza a szemöldökét, majd a botját a vállára veti, s nyeglén állva türelmesen vár, hogy most mi lesz. Ő aztán nem szól bele a dologba. majd a nő elküldi a fickót, ha akarja.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 3:18 pm

* Az őr érkezése előtt már nincs ideje elrejtőzni, csak sötétebb helyet keres, ahol az őrnél lévő fáklya fénye nem érheti el arcát. *
- Igen köszönöm, minden megoldódott.
* Az őr vet egy pillantást a fekete öltözetű fickóra. *
- Biztos? Nem biztonságoly ilyenkor kint járkálni.
* Kérdez vissza. *
- Igen csupán egy kis félreértés támadt.
* Kezével int is a férfinek, hogy minden rendben, távozhat. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 3:27 pm

- Félreértés?
* Kérdez vissza bizalmatlanul az őr. Majd ránéz a sötét alakra, Eronra. De az csak rámosolyog ellenállhatatlan magabiztos mosolyával, így nem nagyon tud egyebet tenni az őr.*
- Rendben. Csak kiáltson, ha valami gond van. Hölgyem, uram.
*Enyhén meghajol előttük, majd távozik. A mosolyból hirtelen komor arckifejezés lett úrrá a tünde arcán, majd a nőhöz fordult. *
- Akkor azt hiszem, mindent megbeszéltünk. Holnap ugyanekkor, s ha gondolja, ugyanitt találkozunk, s átadom magának az áhított gyűrűt... ami egyébként nem bizonyít semmit...
* Megvonta a vállát, s elindult a sikátor kijárata felé. De a végében még megállt, visszafordult, s újra elővette csábos mosolyát.*
- Veszélyes az éjszaka idekint kisasszony, legyen óvatos!
*Kacsintott is egyet, ki tudja, látta-e a nő, majd megfordult, hogy távozzon.*

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-08-27, 3:53 pm

* Aggódva figyeli az eseményeket. Még csak az kéne, hogy az őr belépjen és meglássa az elrejtett arcát, utána már biztos nem lenne ilyen előzékeny. Legjobb esetben is leveteti vele, akkor pedig feleslegesen fedte el arcát. A szerencse azonban az ő oldalára áll, és igen hamar tovább is áll az őr. *
- Nem találkozott még vele. Nem mond le olyan könnyen a dolgairól, miközben másét magáénak hiszi, ha kedve támad hozzá.
* Nézi a férfit, ahogy készül elhagyni a sikátort. *
- Köszönöm az aggodalmát. Megfogadom.
* Azzal ő is elindul a sikátor vége felé. A kacsintást ugyan csak későn veszi észre, arcán mégis némi megkönnyebbülés ül ki, majd nem sokkal Eron után ő is kilép a sikátorból.
A sötétséget kihasználva közelíti meg a piac végét. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-09-20, 7:43 pm

* Nem kell sokat várnia, hogy a várt személy is megérkezzen a sikátorba.
A felé nyújtott gyűrűt elveszi, hogy alaposabban is megnézhesse. Nem mintha kételkedne a feladat elvégeztében, hiszen azt már ő maga is úgy tudja, hogy sikeres volt. Sokkal inkább a gyűrű valódisága az, ami érdekli, de efelől se kell sokáig kételkednie. Valóban azt a gyűrűt kapta. Legalább ennyit sikerült elérnie az egésszel. Egy erőteljes varázsgyűrűre új tulajdonosának mondhatja magát. *
- Látom, elhozta, amit megígért.
* A gyűrű szép lassan kerül Kesa tarisznyájába, hogy onnan egy erszény bukkanjon elő. *
- Az ígért fizetség. Mind a nyolcvanöt benne van. Ha gondolja, át is számolhatja.
* Eron felé nyújtja az erszényt várva, hogy átvegye. *
- Végre halott az a nyavalyás! Remélem a munka megfelelt az elvárásainak.
* Hiába is, hogy nem ezt az eredményt akarta elérni, most mégis elégedettség érződik a hangján. Még megvárja Eron válaszát, hogy aztán elbúcsúzva tőle, ő is elhagyja a sikátort, és visszatérjen a fogadóba, ahol eddig is megszállt. Azonban nem megy fel egyből a szobájába. Először még elfogyaszt egy egyszerű vacsorát, amit egy pohárka bor lassú elfogyasztásával kísér le, csak ezek után vonul el lakhelyére, hogy ott a lámpa fényénél is megcsodálhassa az éjfekete obszidiánt magába foglaló ékszert. Fel azonban még nem próbálja. Ki tudja nem rejt-e valami bűbájt, az illetéktelen felhasználók ellen. Így kénytelen kivárni, hogy a laborjába visszaérve ezt le tudja ellenőrizni. Ez mégse töri le Kesát annyira, hiszen a gyűrű jelenlegi állapotában nem is igazán illik mostani álcájához.
Még az elkövetkezendő napot a városban tölti, mielőtt elhagyná azt, és visszainduljon birtokára. *

// Ha te is úgy gondolod, hogy itt legyen a vége, akkor köszönöm a játékot Smile

//

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-09-22, 11:02 pm

* Látja elhozta. Na igen. Ahogy megígérte... Erre semmit nem reagált, csak hagyta, hogy elvegye a nő a gyűrűt. Majd megkapja a fizetséget. Csak amiatt lesett bele az erszénybe, hogy lássa, tényleg darna van-e benne. Az volt benne, nem számolta át, eltette. Az utolsó mondatra felvonta a szemöldökét. Vajon megfelelt ez a munka az elvárásainak? Mindegy, hogy mit is gondol, egyet mond.*
- Hát persze.
* Kissé flegmának, közhelyesnek hangzott a válasz. Majd a nő elbúcsúzik tőle. Ő követi szemével a nőt, majd megvárja, hogy az távozzék, lassan ő is elindul vissza a nemesi udvarházba.

Másnap hamar felkeresték, s további kérdéseket tettek fel neki a katonák. Kiderült hogy másoknál találtak fekete köpenyt, vagy éppen sötét színűt, amit abban a káoszban ugyancsak feketének lehetett látni, s ezeknek a személyeknek ugyancsak nem voltak alibijük, így Eront végül elengedték bizonyíték hiánya miatt. Többé nem is gyanúsították, de mikor a sötét elf igyekezte elhagyni az épületet, az az ember, aki a kulcsokat adta kissé sötéten, kimérten nézett rá. Mintha csak tudná az igazságot. Eron pedig úgy nézett rá, hogy "nem én voltam", de pont ezzel jelezte, hogy de, igenis ő volt. De tudja, hogy az az ember nem fogja őt elárulni. Így is, volt. Elment hát a városon kívülre, felszállt griffjére, majd elhagyta a várost. Túl sokat időzött ezen a helyen. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-10-06, 5:41 pm

//Május 3. küldetés - Amikor bíráskodni kell //

A másnap reggel is úgy kezdődött, mint a többi. Semmi sem tükrözte az előző nap eseményeit, mégis korábbi elhatározása alapján, nem szándékozik a mai napon kívül többet ebben a városban tölteni. Van fontosabb dolga is, mint elterelni a gyanút magáról, hiszen hiába nem tartják erőteljes mágusként számon, sokkal inkább egy csalódásnak, hiszen mikor még a toronyban gyarapította tudását, nagy jövőt jósoltak számára, mégis idő előtt hagyta el a tornyot, ráadásul, azóta se ad sok hírt magáról. Mindezek ellenére mégis csak a történtek napján tért be az udvarházba, és ha azonnal elhagyná a várost, még talán valaki gyanakodni kezdene, hogy köze van az eseményekhez, és milyen jó nyomon járna. Márpedig számára jobb elkerülni az ilyen szóbeszédeket. Van elég rejtegetni valója, nem kell, hogy még a figyelem is rászegeződjön. Az igencsak megnehezítené a dolgát.
A szobáján kívül már más a helyzet. Még a szokottnál is hangosabban folynak a különféle beszélgetések, melyek közül az egyik kellően hangosnak bizonyul, hogy még Kesa is tisztán értse.
- Hallottad? Tűz ütött ki az udvarházban!
- Hallottam, és még azt is, hogy az egyik mágust is elemésztette.
- Valóban?
- Ráadásul szándékosan gyújtották a tüzet.
- Valami mágusok közötti perpatvar?
- Úgy tűnik. Az egyik őrt leütötték, de még előtte figyelmeztetett mindenkit a veszélyre. A kirohanók közül pedig valaki látott elfutni egy fekete köpenyest. Az érdekes, hogy az áldozat is hozzájuk tartozott. Dan, a pék mondta ma reggel. Neki meg az egyik udvari szolgáló, aki ment a kenyérért.
- Mik vannak? Bár én sosem szívleltem a fajtájukat. Jó is nekünk, ha egymás között intézik el a dolgaikat. Van nekünk így is elég bajunk.
* A beszélgetés hamarosan eltávolodik eredeti témájától, mely már közel sem bizonyul elég érdekfeszítőnek, hogy a Klensbane bírtok örökösét, ott tartsa.
A város többi részén is nagyobb számban megfigyelhető az egymással, nagy beleéléssel, beszélő egyének. Mégsem mindennapi dolog, hogy Lanuria egyik ilyen impozáns építménye lángra kapjon. Talán az érdeklődő figyelő még egy-két kósza leírást is hallana kitalált elkövetőkről, vagy esetleg a tűz eredetét magyarázó kitalált mesékkel. Egyesek önkéntelenül is mosolyt csalnak Kesa arcára, hallva az emberek élénk fantáziáját.
Így tér vissza oda, ahol az egész kezdetét vette, Tarsis piacára. Valamivel mégis csak el kell ütnie az idejét, és erre egy kiadós séta a piacon éppen megfelelőnek ígérkezik. Az idő is kedvező ehhez, a maga enyhén felhős és kissé szeles természetével, ráadásul új szerzeményének is kell találnia egy megfelelő új külsőt, ami illik mostani álcájához. Éppen ezért, akár csak egy érdeklődő vásárló, úgy veszi egymás után szemügyre a legtöbb ékszerekkel is foglalkozó árus kínálatát, melyek közül nem is egy kerül fel hosszabb-rövidebb időre ujjára, hogy az érdeklődő próba után visszanyújtsa az eladónak valamilyen ürüggyel.
Egyszer azonban, mikor az eladók között sétált, hírtelen egy férfi termett előtte. *
- Elnézést, a segítségére lenne szükségem.
* Kesa még fel sem fogja igazán, hogy ez a mondat neki szólt és nem a környezetében valakinek, de ez nem marad sokáig így. Az idegen férfi keze hamarosan már Kesa karját fogja, hogy azzal a lendülettel már meg is induljon.
A szorítás egyáltalán nem bizonyul erősnek, akár ki is szabadulhatna belőle Kesa, ha akarna. Meg is fordul a fejében, hogy egy jelenettel felkelti a tömeg figyelmét, de hamar ráeszmél, hogy azzal magának is ártana, éppen eleget.
Mikor azonban megpillantja két katonát maga előtt, már bánja hogy nem tette korábban. *
- Mégis mit képzel maga? Mit csinál?
* Hangját nem emeli fel, még. Jobban szeretné, minél kisebb feltűnéssel megszerezni a szükséges információt, aztán, majd ha nem tetszik, amit hall, jöhet a tömeg. *
- Bocsásson meg, hogy így ragadtam el teendőitől, de maga elég értelmesnek tűnik, hogy eldöntsön számunkra egy apróbb félreértést.
* Döbbenettel átitatott mosoly ül ki Kesa arcára, melyet a jelen helyzetben meg sem próbál elrejteni. Ez igaz a helyzetre és a férfi szavaira egyaránt. Rég titulálták ”elég értelmesnek” valamihez. Ráadásul a két katonának semmi dolga nincs vele, így inkább csak bólint a férfinak, hogy mondhatja. *
- Ennek a két katonának kellene elkísérnie engem a következő úti célomig…
- AZT NÉZHETED!
- Tudod hova akart minket elvinni? … Egészen Verinolig!
- Pontosan! Nyavalyás 20 darnáért!
- Még csodálja, hogy nem akarunk elindulni!
* Kesa csak kapkodja a fejét, ahogy a két katona egymást váltogatva mondanak újabb és újabb dolgokat.
A férfi megvárja, amíg a két katona hangja elkezdjen halkulni. Közben többen is feléjük fordulnak, de csupán néhányan maradnak ott, hogy figyelemmel kísérjék a helyzet alakulását. *
- Csak azt várom el, amiben megállapodtunk.
- AMIBEN MEGÁLLAPODTUNK?! Még csak az kéne, hogy fejenként 10 darnáért ezt végigcsináljuk! Arra sem elég, hogy visszaútra kitartson!
- Majd vállalnak ott is munkát, az már nem rám tartozik.
- MÉG MIT NEM! Már megmondtuk! Ennyirét nem megyünk!
* A másik katona csupán ellenvetést nem tűrően bólint társa végszavára. *
- Csendesebben, ha kérhetem. Hallom kiabálás nélkül is.
* Megvárja, míg mindenki így tesz. *
- Most pedig kezdjük ez elejéről. Ha jól értem, akkor már kötöttek egy megállapodást …
- Igen, de arról nem szólt, hogy a birodalom másik végébe akar menni!
- Először kérem, hallgassanak végig.
* Olyan szúrós tekintettel találja magát szemben a katona, ami egyértelművé teszi, hogy csupán formálisan lett megkérve. Nem is szól vissza.
Mikor látszik, hogy megértette Kesa bólint egy aprót, mielőtt folytatná. *
- Szóval van egy megállapodás, ami alapján maguk vállalták, hogy elkísérik ezt az embert, egészen a céljáig. A húsz darnát pedig megfelelő fizetségnek tekintették erre. Az úti cél csupán akkor vált érdekessé, mikor megtudták, mi is az, pontosan.
* A korábban megragadó férfi felé fordul. *
- Maga pedig szándékosan nem akarta elmondani nekik, mert ennyiért örülhet, ha az egyiküket alkalmazhatja. Mégis elkövette azt a hibát, hogy végül elárulta nekik a célt. Igaz?
* Egymás után végigveszi a jelenlévőket, akik némán hallgatnak, majd a körbegyűlteken is végigmegy, hogy időt nyerjen magának. *
- A megállapodás megköttetett. Annak rendje és módja szerint kell eljárni, hacsak nem akarják az urak minden áron elveszíteni a jó hírüket ebben a városban. Szép számmal gyűltek össze. Nem kell sok, hogy híre menjen, mennyit is ér a szavuk.
* Ez a helyzet nem is áll olyan messze attól, amit ő követett el az előző napokban. Ha Eron tudta volna, hogy csupán csalinak akarja használni, ráadásul még meg is szándékozik nehezíteni a dolgát, biztosan nem vállalja el a feladatot, legalább is vacak nyolcvanöt darnáért. Arról nem is beszélve, ha kiderült volna a kiléte, talán még hajtóvadászatot is indítanak ellene. Egy pillanatig fel is merül az ötlet, hogy úgy terelje el magáról végkép a gyanút, hogy értesíti az udvart a tettes kilétéről, persze névtelenül. Mégis azzal a lendülettel veti el a gondolatot. Érzi, hogy még szüksége lesz az elf szolgálataira.
Közben a katonák egyre morgolódnak, és már készülnek szót emelni az érdekeik mellett, de Kesa megelőzi őket. *
- Mégis azt javasolnám, hogy emeljen az összegen.
- Miért? Az egyezség kötelezi őket!
- Az igen, de egy támadás esetén, én nem bíznám az életem két olyan katonára, akik csak a környezet nyomására indulnak útra.
* Kezével mutat környező emberekre. *
- Még a végén a saját életük fontosabbnak bizonyul, mint a magáé és akkor hozakodhat a megállapodással.
Tehát, ha rám hallgat, vagy emel az összegen, vagy új balekok után kezd keresni, de akkor legalább ne idő előtt szóljon nekik, hogy átverte őket. Elhiheti, jót tesz az egészségnek.
* Újabb csönd telepedik a beszélgetésre, már amekkora csend egy piac kellős közepén lehetségesnek mondható, de a lényeg, hogy sem a katonák, sem a férfi nem szólal meg. A katonáknak leesett, hogy ha bármit is mondanak, az rájuk nézve csak rontana a helyzeten, míg a férfi kezdi megérteni, hogy valóban ezek a lehetőségei.
Végül a férfi töri meg a ”csendet”. *
- Rendben kapnak tizenötöt fejenként.
- Legalább húszat.
- Annyiért bárkit felbérelhetek.
- Jó lesz a tizenöt…
- DE ...
- A FENNmaradó különbséget meg tudjátok be tanulópénznek! Máskor alaposabban járjatok utána, az elvállalt feladatnak. Az életetek múlhat rajta. Ráadásul a tizenöt darna már egész elfogadható ár az útért. Elfogadjátok?
* A két katona nem túl elégedetten néz egymásra. *
- El …
- Akkor kezet rá!
* A kézfogás megtörténik a két katona és a férfi között, mire az érdeklődők is oszlásnak indulnak, ki-ki a maga dolgára. Kesa is elintézettnek véli a dolgot, és egy gyors távozás után már folytatja is a keresgélést a következő eladónál. Végül sikerül megtalálnia azt az egyszerű formát, mely egyaránt megfelelő lehet mind kereskedő álcájához, mind máguséhoz. *

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-10-30, 11:59 pm

//Sil//

*Egy almát dobálgatott jobb kezében. Hol megpördítette, hol meg feldobta és másik szögben kapta újra el. Vett pár darabot és az utolsóval most jól eljátszadozik.
Kardot jött venni, de egyik se éri meg az érét. Drágák és nem jók.
Neki legalább is nem tetszenek. Lehet Axis botja után olyan szintet követel meg ami nem létezik. De lehet hogy csak nem talált még rá a legjobbra. Az igazira.
Hogy miért akar egy egyszerű kardot?
Hiszen a bot Fatnál van, és azt akarja hogy maradjon is nála.
Egyszóval kell egy kard!
De ezek itt unalmasak.
Egyikben sem lát elég fantáziát, így csak céltalanul bolyong az úton.
Még mindig bekötözve van a mellkasa, de már a karjáról lehámozta.
Ami pedig azt jelenti, hogy a kis hegek és égési sérülések még ha vékonyan de fel tűnhetnek annak, aki mellette elhalad.
Eddig nem nagyon foglalkozott velük, így ha már nem is zavarják, nem viszket, nem fáj, a hegek meglátszanak.*

_________________

"-Nah, értesz már?
-... egy génhibás elf? hehe...szólhattál volna, hogy egy fikarcnyit sem hasonlítasz az elfekre!
-Én próbáltam...-.-, de a génhibás azért kicsit lealacsonyító..."

Character theme song

Dylan

Tárgy: Re: Piac, és kereskedések 2012-10-31, 12:21 am

*Kevés helyen áthatóbb a humán életformákkülönféle egyedeinek szaga, mint egy ilyen túlzsúfolt, testektől meleg piacon. Lehet úgy is megfogalmazni, hogy már-már gustustalanul büdös van, még az emberek számára is.
A tömegben haladó sárkány igyekszik nem fintorogni, ahogy egy izzadtságtól bűzlő munkás elmegy mellette, erős alkoholszagot árasztva. Csak azt tudná, miért épp ide jött...
Kellett valami, ami eltereli a figyelmét a két hónapról, amit szerelme nélkül kell eltöltenie.
Elkalandoznak a gondolatai: Kain, az arany sárkány jár a fejében, hogy milyen volt vele lenni, hogy mennyire hiányzik az érintése.
Pedig mindössze pár napja ismerték meg egymást. A több, mint hétszáz éve történteket így nem igazán lehet figyelembe venni... Egyikük sem ugyanaz, mint akkor volt.
Gyorsan másfelé terelte a gondolatait. Kain hiánya így is épp elég ürességet hagyott benne, hogy nem gondolt a két hónapra, amiből még alig telt le valami, és ami még elválasztotta őket.
Ahogy magába fordulva haladt az emberek között, kissebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a nyüzsgő tömegre figyeljen. Azt meg, hogy miért is jött ide - mármint mi volt az indok, mit is akart beszerezni - végképp nem tudná megmondani.
Meg is van az eredménye, hogy nem figyel: egy testesebb, és az átlagnál jóval kapatosabb férfi útjából, sikeresen félreüt egy, épp a levegőben tartózkodó almát, ami a földön landol.
Meglepődve néz fel, hogy ki is lehetett a póruljárt gyümölcs tulajdonosa.*