A város

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 3:42 pm

*A fekete kabátos azt mondja, hogy ez mind kettőjük hibája volt. Lothár csak szótlanul nézi a fekete kabátost aki megfogja a rácsokat a kis ablak és úgy nézett ki mintha szét akarná szedni, de hamar abba hagyja. ~Miért nem próbál kitörni? Hiszen ha képes volt behorpasztani a páncélom, akkor ezek a falak nem akadályok neki.~ Kérdezte magában Lothár. Egy ideig nem csinál semmit a fekete kabátos, majd egyszer csak Lothárra néz és kérdez tőle.*
*- Hogy akarsz innen kijutni? A nemes ember válaszol a kérdésére. -Hát még nem tudom, lehet hogy megpróbálok beszélni majd a parancsnokkal!- Mondta a fekete kabátosnak Lothár, majd fel áll és kifelé nézett a rácsokon hátha jön valaki. ~Remélem hamarosan történik valami!~ Mondta magában és várt.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 9:03 pm

*Emberek és az ő bürokráciájuk. Kain úgy gondolja, hogy talán az egyik legnagyobb átka ennek a népnek a túl sok kötöttség. Szabályok közé szorítják magukat, rengeteget írnak, hogy egy ügyet rendbe tegyenek, és annyi értelmetlen magatartásformát kitalálnak, hogy bonyolítsák saját életüket, amennyit csak nem szégyellnek.
Mikor Anzar közéjük küldte, erre nem tudta felkészíteni. Itt, az emberek között kellett megtanulnia, hogy ha el akar vegyülni, mikor, hogyan kell viselkednie.
Akadt jó néhány bosszantó és legalább ennyi mókás helyzet is ennek köszönhetően.
Sok idő volt az összes illem és egyéb szabályt megtanulni.
A harcos szavai nem adnak újabb ötletet az arany sárkánynak.
Nincs is sokkal több ideje gondolkodni, mivel a parancsnok végre megérkezik az őrszobára.
Még kívülről hallani, amint leteremti a tisztet, hogy miért is hozta be a két férfit.*
- Van épp elég dolgunk anélkül is, hogy két verekedővel kelljen foglalkoznunk.
Felesleges minden kis összezördülés miatt behozni a feleket.
Menjen a dolgára!
*Hamarosan meg is érkezik egy élete delén járó férfiú. Haján és szakállán már látni, hogy hamar őszülős típus, mivel üstöke és arcszőrzete immár galambszürkébe fordult.
A parancsnok végignéz rajtuk. Leteszi az őr asztalára a pallost és a kardot, melyet a két férfitól vettek el katonái.
Kain is visszafordul már erre. Nem lép közelebb, nem is hátrál, csak megáll a fogda közepén, onnan nézi a rácson keresztül a parancsnokot.*
- Uraim! Verekedésen kaptuk önöket.
Itt, nálunk az ilyesféle nem megengedett. Kérem, azonosítsák magukat, mit keresnek városunkban és honnan érkeztek?
*Kérdőn néz rájuk, és mindkettőjüktől várja a választ. A „mágus” Lothárra néz, jelezve, hogy átadja az első szó jogát, a vértes harcosnak.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 9:35 pm

*Lothár még egy ideig kifelé néz, amikor meg hallja, hogy a parancsnok leteremti a tisztet, amiért behozta őket. ~Végre meg jött a parancsnok!~ Mondta magában Lothár és egy kicsit elmosolyodott, mikor hallotta, hogy mit mond a parancsnok.*
- Van épp elég dolgunk anélkül is, hogy két verekedővel kelljen foglalkoznunk.
Felesleges minden kis összezördülés miatt behozni a feleket.
Menjen a dolgára!
*Ezután oda jön hozzájuk a parancsnok, aki nagyon ősz biztos nagyon régen itt szolgál. Lothár látja amikor a fegyvereiket az asztalra teszi. Lothár csak szótlanul figyeli a parancsnokot, közben a mágus is megfordul és meg áll a fogda közepén.*
- Uraim! Verekedésen kaptuk önöket.
Itt, nálunk az ilyesféle nem megengedett. Kérem, azonosítsák magukat, mit keresnek városunkban és honnan érkeztek?
*Fejezte be a mondandóját a parancsnok, közben a nemes ember a mágusra néz, aki át adja az elsőbbséget neki. Lothár gyorsan válaszol a kérdésre. -A nevem Lothár Von Falkenhause Evolyrani nemes. Azért jöttem a városba, hogy szállást keressek a mai napra, utána tovább mentem volna.- Fejezte be a mondandóját és várt, a parancsnok reakciójára. ~Remélem hinni fog nekem!~ Mondta magában aggódva.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 10:29 pm

*A parancsnok most csak Lothárra figyel. A páncélozott harcos evolyrani nemesnek vallja magát.
Hallott már arról a világról, rendszeresen jönnek-mennek hajók arra, de még egyetlen evolyranival sem találkozott.
Végig is méri a harcost. Vet egy pillantást a mágusra, de többet nem is foglalkozik vele.*
- Nos, én nem találkoztam még evolyranival sem, nemhogy nemessel. Honnan tudjam, hogy igazat beszél?
*Kain eközben csendben hallgatja a harcos mondandóját. Már van ötlete, hogy ő mivel hozakodik elő, de nincs igazán ínyére a dolog. Hazudnia kell, ha ki akar jutni innen.
Mégsem árulhatja el, hogy sárkány, és hogy miért is van itt.
Azonban úgy gondolja, ideje odafigyelni a továbbiakra, hiszen bármikor rá is sor kerülhet.
Minden esetre érdekes a parancsnok vallatási technikája, de talán nem gondolja veszélyesnek a két foglyot.
Pedig legalábbis magából kiindulva Kainnak lenne tőle tartani valója a katonának.
Persze támadni nem akar, békésen akar kikeveredni ebből. Már ezzel is megcsúfolja sárkány mivoltát, de hát ez már jó néhányszor megtörtént.
Egy a szerencséje, hogy továbbra sem érzékel sárkányt, így jó esélye van arra, hogy nem fedezik fel igazi kilétét.*
- Én csak norlani mágus vagyok, aki Kalaranhoz jött, hogy mesternek kérje.
Engedjenek utamra!

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 11:00 pm

// időntúli Alexel Smile

//

- Alex.... Alex ...
*Szólongattam Alexet, akinek a kezei közt a villa már érdekes formát vett fel, s csodáltam, hogy szemei még épségben vannak a szorítás hatása alatt.*
- Alex..
*Szólítottam meg ismét, de ezúttal már kezéhez is hozzá értem. Hirtelen felpattantak szemei, amitől én megijedve elejtem saját villámat.*
- Bocsáss meg...
*Mondta Alex, majd enni kezdett s egy újabb kérdést szánt nekem. Tudtam a választ, s elmondani is szándékoztam, hisz tudtam Hisame gyenge pontját. Poharamért nyúlta, s egy korty víz után válaszoltam is.*
- Hisame nem más, mint a jég királynője. Ő egy jég nimfa...
*Poharamat továbbra is a kezemben tartottam. Figyeltem Alex reakcióit.*
- Minden ami a hideggel kapcsolatos, kapcsolatos vele is. Tehát... olyan helyen ne harcolj ahol hó illetve jég van. Vizes helyek is veszélyesek... de melegebb éghajlaton már nem annyira. Egyszóval... minél melegebb van, neki annál kevesebb az esélye...
*Letéve a poharamat, körülnéztem, majd közelebb hajoltam, s intettem neki, hogy tegyen ő is így.*
- Sárkányként elég könnyen elbánhatsz vele... csak át kell változnod, s fújni rá egy kicsit... és ha nem akarod, hogy átváltozás közben fagyasszon le... addig szerintem megsegít az a hőmérséklet ami belőled árad... esetleg adsz rá egy kis erősítést, nehogy valami meglepetés érjen.
*Kacsintottam rá, majd nyugodtan hátradőltem székemben. Lehunytam szememet, s úgy hallgattam Alex szívverését... kicsit izgatott volt.. de ne csodáltam, hisz most jött rá, hogy ő is simán legyőzheti Hisamet, a férfiak nagy rémét. Továbbra is hallgatóztam, de most már nem csak Alexre figyeltem. Hallgattam a fogadóban lévők ritmusos dobogását. Megnyugtatott... De...*
- Alex....
*Keze után kaptam... Ismételten csak egy dobogásra figyeltem.*
- ... valakit éppen most ölnek meg...
*Suttogtam alig hallhatóan, majd sietősen felálltam az asztaltól magam után rántva Alexet. Nagy léptekkel siettem ki az ajtón, de közben továbbra is hallgatóztam. Három szívverésre koncentráltam. Egy nyugodtra, egy gyorsra és egy egyre jobban lassulóra, mely bármelyik pillanatban megállhat. Messzi távolba meredtem, próbáltam beazonosítani merről hallom ezeknek a szíveknek a verését.*
- Nincsenek messze. itt jobbra lesznek... egy hidegvérű gyilkos épp most kínos valakit lassú halállal, de van aki ezt végig nézi... és valószínűleg ugyanerre a sorsra lesz kárhoztatva...
-

Tárgy: Re: A város 2011-06-25, 11:26 pm

~ Igen. Jégnimfa... ezt tudtam.~
*Amikor a lány befejezte azt a mondatát, amiben arra utalt, hol harcoljon a nimfával, közbeszólt.*
- Sendel elég meleg?
*Majd továbbhallgatja a lányt.*
~ Francba! Nem logikus. Sárkányként harcoltam vele, de életben maradt! De fogalmam sincs hogyan! Pedig... abban biztos vagyok, hogy meg akartam ölni. Hogy én miért nem emlékszek soha az ilyesmire!~
*A kacsintásra eleresztett egy keserű mosolyt.*
~ Értem én! De nem akarom megölni! Áhh... És hogy nem voltam képes akkor megölni? Ha ez így volna, ahogy mondod kedves, már halott lenne. De ő él.~
*Persze ezeket nem mondta ki hangosan, hanem evett tovább. Azonban felkapja a fejét, amikor a lány megragadja. *
- Mi van?
*Suttogja értetlenül, amikor a lány azt mondja, valakit most ölnek meg. Feláll hát ő is a lánnyal, s kiviharzanak az épületből. A fogadós még jó, hogy nem látta meg őket. Most kiabálhatna utánuk, hogy a vacsorát meg ki fizeti ki. *
~ Oh, hogy nekem mindig bele kell keverednem valamibe...~
*Kint Mitsi még folytatja a beszámolót. Alexnek fogalma nem volt, honnan tudja ezeket a lány, de most már ő is elkezdett fülelni. Sőt, inkább az orrára támaszkodott. Az mégis jobban működik. Mikor a lány meghatározza az irányt, akkor Alex elengedi a lány kezét, s megelőzi őt, s már magabiztosan gyors léptekkel közeledik a három személyhez. Végül meglátnak egy sikátorban egy fickót, aki a falhoz nyom egy másikat, s a kését beleszúrta annak a testébe, s halad a szíve felé. A harmadik férfi megkötözve térdel mellettük. Alex egy pillanatra lemerevedik látványtól, azonban ez meg is őrjíti. *
- Azonnal hagyd abba!
*Kiabál a gyilkosra. S határozott léptekkel közelít feléjük. Még hátrapillant s jelzi a lánynak, ő maradjon hátul. Majd a gonosztevő szemébe nézett, s sötéten villantak meg szemei. A férfi kihúzta még élő áldozatából a kést, s védekezésképpen Alex felé döfött. Azonban a sárkány megragadta a kést, de úgy, hogy a tenyerét átdöfte a penge. Mintha észre sem vette volna a fájdalmat, jobb kezében ott lógott a kés, s bal kezével megragadta a gyilkos nyakát. A falhoz nyomta,s fojtogatni kezdte. *
- Mitsi. Engedd el a foglyot.
*Szól a lánynak úgy, hogy közben a gyilkosra tekint gyűlölettel, s elszántsággal. Maga a gyilkos Alex szemében azt láthatta, hogy nem habozik megölni őt. De meg is volt lepődve, hisz az előbb szúrta a furcsa férfiba a kését, s az meg sem érezte. Alex vajon most végezni fog vele?*

Tárgy: Re: A város 2011-06-26, 12:24 am

*Alex elindult, így követtem. Még oda sem értünk már megcsapta az orromat a vér illata...*
~ A franc esne bele.... ember vér....
*Gondoltam, majd leküzdve továbbra is fennálló szomjúságomat követtem Alexet a sikátorba, ahol három férfit találtunk. Alex ráordítva a gyilkosra jelzett nekem, hogy maradjak hátul, s én úgy is tettem. Felértem a lehetőségeket... Hogy milyen mélyre mehetett a kés, s van e esélye az illetőnek. Úgy döntöttem lesz esélye, már ha sikerül Alexnek sikerül megállítania azt a kést mielőtt elér a szívhez... mert egy kettévágott szívvel már nem tudok mit kezdeni.
Azon nem lepődtem meg, hogy sikerült megállítania a férfit, de a módszerén igen.*
~Barom...
*Gondoltam magamban dühösen. Majd amint láttam, hogy Alex kése már a gyilkolóban van elindultam a vérző ember felé. Mire érkezik a "parancs" miszerint engedje el a foglyot ő már odaér hozzájuk, s máris neki is áll a fogoly kiszabadításának, melyet gyorsan megold. Szoknyáját kicsit feltűrve előveszi hűséges tőrét, majd azzal vágja el kötelet, mellyel az egyik férfi meg volt kötözve.*
- Ha segíteni akar akkor maradjon ha nem akkor a lehető leggyorsabban húzzon innen.
*Mondtam a sikátor kijárata felé mutatva, majd miután a férfi bólintott, felállt és sietve elviharzott.*
- Gyáva féreg...
*Mondtam halkan, majd odasiettem a vérben fekvő férfihez. Rögtön előkaptam szütyőmet, s belőle azt az üvegcsét amely a gyógyulás gyógyszerét tartalmazta. Fogammal kirántottam annak dugóját majd a férfi fejét óvatosan felemelve beleöntöttem szájába az üveg tartalmát.*
~ Ez így nem lesz elegendő....
*Gondoltam, majd a földre helyezve a férfi fejét letérdeltem mellé.*
- Hát lássuk.... még nem próbáltam... Coagulans...
*Mondtam ki egy varázsszót, melyet régesrég tanultam, s gyakoroltam, de emberen használni még nem mertem. Ismételten éreztem a már megszokott bizsergést az ujjaimban s a kezemben. a férfi hasa felé tartottam mind a két kezemet, s úgy koncentráltam annak vérére. Az eddig ömlő vér elkezdett megalvadni, s egyre gyorsabb lett ez a folyamat míg végül elállt a vérzés. Teljesen kimerültnek éreztem magam. Hirtelen eszembe jutott a kép amit utoljára láttam. Mire felnéztem egy koppanást hallottam. A férfi csak elájult, s már csak a kegyelem döfésre várt, melyet Alex láthatóan meg is akart adni. Meg akartam állítani... Éreztem h már nincs erőm, de Alex vére a az erőm kulcsa. A falban megkapaszkodva felálltam s odamentem hozzá. Kezéből óvatosan kirántva a kést, nyelvemet végig húzva a fémen jólesően nyeltem egyet, melynek következtében a fémes ízzel keveredő vér elindult lefelé erőt lüktetve belém. Nem engedtem el a kezét. A kést a földre ejtve most kezét ajkaihoz húztam, s az abból folyó vért ittam. Hirtelen észbe kapva, hogy mit is csinálok, leejtettem a kezét, majd ismét szütyőmben kutatva az előbbihez hasonló üvegcsét vettem elő.*
- Idd meg most rögtön.... kérlek..
*Mondtam neki könyörögve, felé nyújtva az üveget, majd miután azt elvette leroskadtam a földre, s véres kezemet néztem.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-26, 12:45 am

*Alex elvesztette a fejét. Sosem viselte jól, amikor kínoznak embereket, vagy ok nélkül megölnek. Sőt. Okkal sem kellene nagyon, de ez most mindegy is. Dühében fojtogatja a gyilkolni vágyót, közben a tünde már gyógyítja is a sérültet. Addig fojtogatja, míg az el nem ájul. Alex ritkán veszíti el ennyire a fejét... na jó, ez nem igaz. Minden harcban elveszti, bár Sternbe egész jól viselte a helyzetet. Mikor elájult a férfi, nem forgott más a fejében, csak a gyűlölet,s kiszedte kezéből a belefúródott kést, s éppen lecsapott volna vele, ha Mitsi közbe nem avatkozik. Hideg zuhanyként érte a dolog, meglepődött, s ez egy kicsit kijózanította. Meglepetten nézte végig, ahogy a lány lenyalja a kést, majd megragadja a kezét, s belőle iszi a vért. Alex ösztönösen el akarja húzni a kezét, de a lány nagyon bele csimpaszkodik. Érzi, ahogy elhagyja a vére, de így is vesztett már eleget. Most fogta fel, mennyire is fáj, meg lüktet a tenyere. Mikor a lány észbe kap, s elengedi, Alex ellöki magától a lányt, majd az áldozatra néz, aki úgy tűnik, nincs már halálán. Majd az ájult gonosztevőre néz.*
~ Miért borul el így az agyam ilyenkor? Mintha nem is én lennék, hanem... valami vadállat. De hát... az is vagyok. Egy sárkány, aki gyilkolna. De ez nem normális! Nem akarok ilyen lenni! Miért vannak ezek a kettős érzések bennem? Egyszer emberi érzések fognak el, s nem ártanék senkinek sem. Máskor meg mindenkit elpusztítanék a közelemből. ~
*Mitsihez fordul, s kiissza az üveget. Le is áll a vérzése. Majd letérdel hozzá*
- Ez meg mi volt? Nem azt mondtad, nem kell a vérem?
*Kérdezte számon kérőn. A vér szaga még mindig bódította a fejét, de igyekszik uralkodni indulatain. Alex mikor fojtogatta a férfit, se nem látott, se nem hallott mást, így nem tudta, hogy hogyan gyógyította a lány a sérültet, nem tudta, hogy sok erőt vesztett. Idegesen feláll, s nézi a tenyerét, s az azon tátongó sebet. Nem vérzik, de attól még csúnya, s előbb vagy utóbb ki kell tisztítania a sebet. Azonban nem tudja, az ital, amit felhajtott mire is jó igazából.*
- Ez csak leállítja a vérzést, vagy mire jó még?
*Majd a gyilkosra néz, s lábával a hátára fordítja. Megnézi az arcát. Majdnem megölte. Leszúrta volna, ha a lány nem avatkozik bele. Egy része belül lázad ez ellen, hogy mégis miért állították le. Másik része viszont hálás a lánynak. Körbenéz, s csak ekkor fogja fel, hogy a megkötözött férfi már rég nincs velük. Csak két ájult pasas. A lányhoz fordul.*
- Mit kezdjünk velük?

Tárgy: Re: A város 2011-06-26, 2:08 pm

*A parancsnok meghallgatta Lothár mondandóját előbb végignéz Lotháron, majd vet egy pillantást a mágusra majd megszólal. - Nos, én nem találkoztam még evolyranival sem, nemhogy nemessel. Honnan tudjam, hogy igazat beszél?* fejezte be a mondandóját, majd Lothár gyorsan megszólal. -Én igazat beszélek uram, maga szerint egy egyszerű katona ilyen jól kidolgozott vértezetben járkál. Ezért kérem engedjen utam és nem okozok több ilyen gondot!- Mondta Lothár és nyugodtan vár a parancsnok válaszára.*
*Közben a mágus aki eddig csendben volt, ő is megszólal. - Én csak norlani mágus vagyok, aki Kalaranhoz jött, hogy mesternek kérje.
Engedjenek utamra! Mondta a mágus, Lothár csak csendben hallgatta, hogy mit mond. ~Remélem most már kienged minket!~ Mondta magában a nemes várakozás közben.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-26, 2:52 pm

//Lothár//

*Végre válaszok érkeznek a két jómadártól. A parancsnok nem mutatja ugyan, de igen fáradt már. Bár ereje teljében van még, de a napi feladatok már határozottan igénybe veszik az erejét.
Még egyszer végigméri Lothár páncélzatát, tekintete egy röpke pillanattal tovább időzik a horpadáson a mellvérten, majd átpillant az éppen megszólaló mágusra is.
Valahogy nem akaródzik megbíznia benne, és az ösztönei még sosem hagyták cserben.
Kain is érzi és látja ezt, de nem tesz semmit. Az ő célja csupán az, hogy ne kelljen a későbbiekben kerülnie Telart, ha erre jár, hanem továbbra is szabadon beléphessen a városba, anélkül, hogy tartania kellene az őrségtől.
A parancsnok végül csak megszólal.*
- Furcsa. Arra gondoltam, hogy egy családi címert fog felmutatni nekem. A vértezete bizony valóban nem közkatonáé és Lanuriában nem is készítenek ilyen öltözéket.
Ez igazolja, hogy van pénze és igazolja, hogy nem idevalósi.
Ugyan miért kellett egymásnak esniük ezzel az állítólagos mágustanonccal?
*Közben ismét a fekete kabátos férfira pillant.
Van benne valami, ami óvatosságra inti és ugyanez a valami azt is súgja a parancsnoknak, hogy több van abban a férfiban, mint amit elsőre sejteni enged a szomorú, sötét külseje.
Kain közben egyik lábáról a másikra áll. Feszült, és még feszültebbé teszi az, hogy a parancsnok lassan eljut a keresztkérdésekig.
Eközben újabb katonák lépnek be a fogadószobába, láthatóan fontos hírt hoznak a parancsnoknak.
Az nyugalomra inti őket és várakozó arccal néz a fogda jelenlegi lakóira.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-26, 8:23 pm

*Hallottam a kérdéseket, de nem törődtem velük... továbbra is a véres kezemet figyeltem.*
~Mi a fene ütött belém?? Rendben van hogy elfáradtam, és elszállt minden erőm, de ez azért mégis meglepett.
*Elkezdtem érezni valami nedveset az arcomon, s a szememmel sem láttam egészen tisztán.*
- S... sírok?
*Kérdeztem magamtól feleslegesen. Megráztam a fejemet, nem tudtam mi történt velem.*
- Bocsáss meg Alex... nem volt szándékomban... úgy tűnik... teljesen kifogytam az erőből ...de most visszatárt belém.
*Mondtam magyarázkodóan, s közben megpróbáltam felállni. Miután sikeresen végrehajtottam e próbálkozást kezemet leejtettem magam mellé és megpróbáltam nem tudomást venni arról, hogy csöpög róla a vér.*
-Ami a kérdéseidet illeti. A lötty amit ittál segít a gyógyulásban, elsősorban el álltja a vérzést, majd kis idő múltán elkezdi a sejteket megújítani, míg végül begyógyul a seb.
*Válaszoltam, majd visszasétáltam a nemrég gyógyított betegemhez.*
- Őt sürgősen el kéne vinni a fogadóba, de a másik...
*Fordultam a gyilkos felé aki ájultan feküdt továbbra is.*
-... őt nem hagyhatjuk egyedül ... ha felébred akkor elmenekül ... azt én meg nem hagyhatjuk.
*Mondtam, majd egy óvatos de gyors mozdulattal felemeltem a sérült férfit a földről, ügyelve, hogy a még mindig gyógyulóban lévő sebe nehogy felszakadjon. Fejemmel intettem Alexnek, hogy a gyilkos az övé, majd elindultam a fogadó felé, ahova megérkezve gyorsan kértünk egy szobát és lefektettem az ágyra a beteget.*
- Adjanak neki borogatást. Nemsokkára láza lesz. Én meg ha megengedik letörölném a vért a kezemről.
*Mondtam halkan majd kicsit sietősen a fürdő felé vettem az irányt és odaálltam a csaphoz. Felnéztem a tükörbe... Magamat láttam... semmi változás a ... a véres ajkat és a róla folyó vértől eltekintve minden ugyan az volt. Nyelvemmel lenyaltam az utolsó csepp vért engedve a kísértésnek, majd vízzel mostam meg először kezem majd arcom. Ismét tükörbe nézve nyugtáztam, hogy nincs nyoma a vérnek. Megtöröltem arcomat, majd visszamentem a szobába, ahol láthattam, hogy borogatást kap a sérült.*
- A másikat elintézted?
*Kérdeztem Alextől, aki ott állt a közelemben.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-27, 6:33 am

//Kain//

*A mondandók után a parancsnok újra végig méri Lothárt, de amikor a mágus megszólal akkor ő rá is ránéz. Lothár kicsit aggódik, de nem mutatja magán ezeket, megpróbál minél nyugodtabb lenni, és nem is csinál semmit. Majd végül megszólal a parancsnok, és hisz Lothár ettől végre elszáll az aggodalma, de kérdezi, hogy miért estünk egymásnak. Lothár úgy gyorsan válaszol a parancsnoknak. -Mindkettőnk hibája volt uram, ő véletlenül nekem lökött egy jósnőt, amitől én nagyon ideges lettem én nagyon hamar dühbe gurulok és, ezért kezdődött el a verekedés.- Fejezte be a mondandóját Lothár.*
*Ezután most figyeli a mágust, hogy ő mit fog válaszolni még a parancsnoknak, Közben Lothár egy kicsit elgondolkodik magában. ~Remélem ezek után már kifog engedni minket innen!~ Mondta magában Lothár és várt, hogy most mi lesz.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-27, 9:32 am

//Mitsi//

*Amikor magától kérdezte a lány, hogy sír-e, Alex ránézett, de nem szólt semmit. Elfordította a fejét, s csak a gyilkost bámulta. Majd hallja a lány magyarázkodását. Nem néz az elfre, csak elgondolkodón néz a semmibe. Mikor felállt a lány, s volt egy kis csend, akkor fordult felé, de nem nézett a szemébe.*
- Ma este mindketten elvesztettük a fejünket.
*Majd mikor a lány a gyógyszerről beszélt, a sárkány a kezét nézte.*
~Akkor jobb lesz bekötöznöm.~
-Fertőtleníteni is jó ötlet lenne, nem?
*Kérdezi csendben. Majd a lány folytatja. Alex csak biccent, s felemeli a gyilkost, s megy a lány után. Majd beértek a fogadóba, s már meg is szerezték a szobát, ahova a sérültet helyezték. Míg Mitsi eltűnt a fürdőszobában, addig Alex a saját szobájába vitte be a gyilkost. Ott egy székhez kötözte jó erősen. Nézte az arcát, s azon gondolkodott, felébressze-e. De inkább szólni kellene a katonáknak. Végül úgy döntött, hogy nem most ébreszti fel, de mielőtt a katonák ideérnének, ő akarja kihallgatni a fickót. Elhagyja a szobát otthagyva megkötözött férfit, s a vendégszobába megy, ahol a sérült fekszik, s ott áll már Mitsi tisztán.*
~ Jó ötlet. Nekem is kellett volna kicsit mosakodni.~
*A sérült kezére néz, s az éppen távozó orvoshoz szól.*
- Tudna adni gézt, amivel beköthetem a sebemet?
*Az biccentett, s már távozott is. Mitsi kérdésére a sárkány rátekint. És biccent.*
- A szobámban van... megkötözve. Szólni kell majd a katonáknak. De előtte... én akarok vele beszélni.
*Majd egy kis csend után folytatja.*
- Te jól vagy? Késő van már. Le kellene feküdnöd. Vegyek ki még egy szobát? Vagy mit szeretnél?
*Kérdezi tapintatosan a férfi.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-27, 1:16 pm

//Lothár//

*A parancsnok ismét a harcosra néz, majd kérdőn a mágusra, vajon ő is úgy látja-e a helyzetet, mint a vértes.
Kain csak bólint beleegyezőn és reménykedik.
A parancsnok előrelép, kezében a fogda kulcsaival. Kain sötét szemei rezzenetlen arcából követik a tiszt kezét.
A kulcsok a zárba kerülnek, s nyikorogva el is fordulnak.
A kitáruló ajtón Kain előre is engedi a harcost, habár minden vágy már ismét a szabad ég alatt lenni.
A parancsnokhoz eközben hajol oda a katona, aki már türelmetlenül várja, hogy átadhassa az információt.
Ahogy a halk suttogás eljut a parancsnok fülébe, láthatóan feszültebbé válik.
A pallost és a kardot gyorsan a kezébe nyomja a két férfinak és már jelzi is katonáinak, hogy vezessék ki őket. *
- Menjenek. Egy verekedés halál nélkül nem elég ok, hogy bezárjam magukat, de nem akarok még egyszer találkozni az arcukkal!
*A katonák már finoman taszítják is a két férfit az ajtó felé, és hacsak nem állnak ellen, de hát miért is tennék, hamarosan már ismét az utcán találják magukat.
Kain mélyet lélegzik a város még mindig emberszagtól bűzlő, de legalább szabad levegőjéből.
Kardját ismét övére akasztja, és csak ezután néz vissza a vértes harcosra.
Tekintete egy pillanatra megállapodik a horpadáson.*
- Azt hiszem, nemes, itt elválnak útjaink.

Tárgy: Re: A város 2011-06-27, 2:33 pm

//Kain//

*A parancsok Lothárra néz még ő beszél, majd ránéz a mágusra aki bólint a nemes mondandójára. Ezután a parancsnok a kulcsokkal kezében a fogdához lép és kinyitja az ajtót. A mágus előre engedi Lothárt aki gyorsan ki is megy, közben látja, hogy egy katona oda hajol a parancsnokhoz és suttog valamit neki amitől feszülté válik a parancsnok. Ezután vissza kapják a fegyvereiket a két férfi, majd néhány katona kivezeti őket az épületből.*
- Menjenek. Egy verekedés halál nélkül nem elég ok, hogy bezárjam magukat, de nem akarok még egyszer találkozni az arcukkal!
*Mondta parancsnok amikor kifelé vezetik őket. Lothár nagyon örült amikor kiértek az épületből, a mágus ránéz a Lothárra és azt mondta, hogy itt elválnak az útjaik. -Én is úgy gondolom!- Csak ennyit mondott a mágusnak majd elindult keresni egy kovácst, hogy kijavítsa a páncélján a horpadást. ~Legközelebb kerülöm a verekedéseket!~ Mondta magában a nemes ember menet közben.*

//Köszönöm a játékot.//

Tárgy: Re: A város 2011-06-27, 9:16 pm

*Az arany sárkány végre odakint van. Örül neki, hogy a nap süti az arcát, hogy melegíti fekete kabátját, és hogy a lengedező emberszagú szellő körbelengi.
A két katona visszatér a parancsnokhoz, míg az őrszoba előtt strázsáló katonák ugyanolyan egykedvűen ácsorognak, mint eddig.
A vértes harcos ugyanolyan szűkszavúan köszön el tőle, mint amilyen mogorva volt a sárkány szava.
Hiába, túlságosan nem lopták be egymás szívébe magukat. A sárkány megropogtatja nyakát, majd öles léptekkel elindul végre a piac felé.
Nem örül a kis kitérőnek, már csak azért sem, mert ezzel is időt veszített, és tudvalevő, hogy így kevesebb időt tud majd az úton tölteni.
Norlan azért még nem közvetlenül Telar mellett fekszik, bár az egyértelmű, hogy az út gyorsabb lovon, mint hajón.
Kain megcsörgeti pénzes zacskóját. Van még benne némi érték, de egyre kevesebb lassan, ideje lesz valami pénzszerzési lehetőség után nézni, mert hamarosan az efféle dolgokra nem fog jutni neki.
Márpedig még egy sárkány is kedvelheti a kényelmet néha.*

//Köszönöm én is Smile

//

Tárgy: Re: A város 2011-06-28, 9:43 pm

- Köszönöm, most már határozottan jobban vagyok mint voltam. És tényleg késő van, de az előbbiek hatására nem nagyon jönne rám az álom... tudod, kicsit aktívabb lettem most, hogy az erőm teljesen visszajött... persze ezt neked köszönhetem.
*Néztem Alexre mosolyogva, majd eszembe jutott, hogy mit is mondott a bűnözőnkkel kapcsolatban.*
- Gyere akkor menjünk és hallgassuk ki. De előtte csak ülj le és nyugodj meg...
*Kezemet vállára tettem miközben beszéltem, majd elindultam utána az ő szobája felé. Amikor benyitottunk a férfi még mindig ájultan ült megkötözve.*
-Ez se most fog felébredni.
*Suttogtam halkan Alex válla fölött bekukucskálva, majd miután Alex beljebb lépett a szobában, követtem. Halkan bezártam az ajtót.*
- Megvárjuk míg felébred? Vagy valami mást eszeltél ki?
*Kérdeztem Alextől miközben körül néztem a szobában.*
~Mint más szoba, csak itt éppen található egy gyilkos egy sárkány és egy elf... hmmm szép.
*Gondoltam mosolyogva, majd leültem egy székre a fal és az asztal mellett.*

Tárgy: Re: A város 2011-06-29, 12:00 am

*Mikor a lány befejezte első megszólalását, a sárkány csak rápillantott kicsit morcosan. Nem érezte hű de nagy hősnek magát azért, mert a lány ivott a véréből. Majd bementek a szobába, ahol a gyilkos volt megkötözve.*
- Meglátjuk.
*Reagál, amikor a lány azt mondta, nem most fog felébredni. Alexnek semmi kedve nincs megvárni, míg az felébred szunyókálásából. A kérdésre mereven a lányra néz.*
- Nem. Felébresztem. De most marhára jól jönne egy wisky.
*Majd benyúl a szekrényébe, ahol már régen tárolt egy üveggel. Elővett két poharat. Megtöltötte mindkettőt. Egyiket átnyújtotta a lánynak. Ha az nem kéri, akkor ő maga issza meg mindkettő pohárral.*
~ Borzalmas nap volt a mai...~
* Hulla fáradt. Sok minden történt vele ezen a napon, s nagyon nem volt ínyére ez az utolsó kaland. Főleg, hogy elvesztette a teste felett az uralmat, s most is kezdi érezni, indulata egyre felülkerekedik rajta. Mikor megitta a wiskyjét, akkor jött be az orvos a gézzel. Majd távozott is. Alex bekötötte a kezét, majd az egyik üres poharat megtöltötte vízzel. Azt belelocsolta a rab arcába. Az nyomban felébredt.*
- Hol vagyok?
*Kérdezte. Alex gyűlölettel teli tekintettel pillantott rá.*
-A pokolban.
*Felelte. Az rámeredt a sárkányra, s kis félelem látszott az arcán. Hisz bal kezével majdnem megfojtotta. Ki tudja, miért maradt életben. Alex nem töltögette tovább a poharát. Az üvegből kezdett inni. Elé állt a megkötözöttnek.*
- Te szemét! Elszúrtad a napomat! Azonnal mondd meg, ki vagy, s mit akartál attól az embertől, akit élve akartál felnyársalni!
*Majd húzott még egyet az üvegből. Feje kezdett bekómásodni. *

Tárgy: Re: A város 2011-07-01, 4:34 pm

*Néztem, ahogy Alex elővett egy üveg wisky-t majd töltött két pohárba belőle. Egyiket felém nyújtotta, megráztam fejemet majd megköszöntem. Meghúzta a vállát, majd felhajtotta az elébb meg felém nyújtott pohár tartalmát, majd ugyanígy tett a sajátjával is. Ekkor lépett be az előbbi orvos gézzel melyet át is nyújtott Alexnak aki be is kötötte a kezét amint elment az orvos.
Alex ébresztési akciója sikeresnek bizonyult, a rab fejét rázva ébred fel. Keresztbe tettem lábaimat s úgy figyeltem.*
- Hol vagyok?
-A pokolban.
*Felelte Alex, majd meghúzta a kezében lévő üveget. Furcsán néztem rá. Eddig nem tűnt valami iszákosnak, de lehet hogy tévedtem. A következő üveg meghúzásnál már kezdtem aggódni. vészesen fogyott az üveg tartalma.*
- Unatkoztam és gondoltam... eggyel több vagy kevesebb az nem számít.
~Ennek nem lesz jó vége....
*Gondoltam, miután a rab kis félelemmel a szemében válaszolt. Alexet figyeltem, vártam mikor "robban" benne a bomba. Felálltam a székből és egy karnyújtásnyira álltam meg Alex háta mögött.*
~ Biztos ami biztos itt maradok mögötte...
*felkészítettem magam, ha kell varázslatot is alkalmazhassak.*
-Alex add ide az üveget...
*Suttogtam halkan, reélve, hogy meghallja.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-03, 2:41 pm

*A válasz nagyon nem tetszett a sárkánynak. De ezt csak úgy fejezte ki, hogy rátámaszkodott a karos szék két végére, ujjai közt lebegtetve az üveg nyakát. Arca közel volt a gyilkos arcához. Mélyen a szemébe nézett. Majd megszólalt.*
- Mit mondtál?
*Persze, hogy hallotta, amit a lány mond mögötte, de nem vette figyelembe. El ne rontsa már még jobban a napját. Az a whisky az egyetlen öröme a mai napon. Jah, meg hogy találkozhatott egy vele egygondolkodású sárkánnyal. A kérdésre a gyilkos nyelt egyet, majd mintha átváltozott volna, megjelent valami gonosz fény a szemében, s hangja lemélyült, s szenvedéllyel beszélt.*
- Ne mondd, hogy nem tudod, miről is beszélek. Benned is ott van a vágy, hogy kiolthass életet. Felpezsdül tőle a szívem. Egy bizonyos űrt betölt bennem, s ahogy sikoltoznak fájdalmukban az áldozataim, az... hátborzongató, ugyanakkor nagyszerű érzés. És ahogy a meleg vér végigfolyik a kezemen...
* Alex egy hatalmas pofont kevert le a pasasnak. De az folytatja.*
- Talán igazam van? Te is ezt érzed?
*Villogtatja a sárkányra különös sárga fényben szikrázó szemeit. Alex kiborult. Igen, mert néha tényleg érzi azt, amit a fickó mond. De az a pasas egy pszichopata. Alex is az volna? Akkor szokta ezt érezni, amikor az arénában durvára fordul a helyzet. Vagy amikor valami nagy harcba keveredik, vagy ha a düh és gyűlölet elborítja az agyát. Ez történt a fővárosban is, amikor elkapta egy fiatal asszony gyilkosát. Kicsi hiányzott, hogy megölje. Most pedig eltolta magát a széktől. Megfordult, de nem nézett a lányra, hanem csak a földet bámulta. Erősebben markolászni kezdte az üveg nyakát, majd hirtelen megfordult, s darabokra törte a férfi koponyáján. A pasas azonnal elájult. De Alex nem állt le, hanem elkezdte rugdosni, s az üveg maradványát, ami a kezében volt, ismét rávágta a fickóra. Ha fizikálisan próbálja a lány megállítani, akkor ellöki magától a földre, s folytatja az addigra már halott fickó rugdosását, ütlegelését. Közben persze üvöltözik.*
- Te szemét állat, te ocsmány disznó, pokolra való gazember, de gyilkos...-
*S a többi, amit a nyomda festék nem visel el.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-04, 12:20 am

*Végig futott a hideg a hátamon. Hogy lehet azt élvezni ahogy egy áldozatot kínoznak? Én is ideges és mérges lettem, de Alex reakciója meglepett, bír mi mást várhattam egy ittas állapotban lévő sárkánytól.*
- Nah ebből elég lesz Alex
*Mondtam halkan a pofozkodó Alexnak, majd megpróbáltam lefogni kezeit melynek eredménye az lett, hogy a földön találtam magam Alex jóvoltából.*
- Na tudod mit...
*Mondtam, majd feltápászkodtam a földről.*
- Aqua pluvia!
*Éreztem ahogy összegyűl az energia kezemben úgy mint már annyiszor, de most más volt, most sokkal erősebb. Nem csodáltam, hisz nemrégiben nem kevés vért kaptam, és nem is akármilyent. Amint megfelelőnek éreztem azt az energia tömeget ami már a kezemben volt mind két kezemet felemelve tenyereimet Alex lapockáira tettem. A semmiből víz zúdult Alexre. *
- Remélem ez majd lehűti...
*Gondoltam majd továbbra is érezve egy kis erőt kezemben az Alexen lévő vizet vállától egészen a kézfejéig össze sűrűsítettem, majd hátraléptem. Ezek után kezemet húztam hátra, s mintha egy kötélt húznék úgy követte Alex keze is a mozdulatomat.*
- Alex most ár elég... ha nem fogod be a szádat akkor én fogom, de azt nem köszönöd meg.
*Figyelmeztettem, miközben erősen tartottam kezemet. Alex szitkozódását már nem tűrtem tovább. Jobb kezemet a másikhoz húztam, majd megérintve átadtam a másik kéz tartását. Míg bal kezemmel Alex kezeit tartottam addig másik kezemmel szájához kaptam majd gyorsan végig húztam rajta.*
- Na tessék így mindjárt más.
*Mondtam miután Alex száján egy összesűrűsödött vízréteg alakult ki. Terveim szerint a hideg zuhany lehűtötte Alex kedélyeit, bár ebben nem voltam olyan biztos, s számítottam arra is hogy ha dühös lesz rám akkor testhője meg nő s a víz nagy része elpárolog, de ott volt nekem még a Alex saját test víz készlete.*
~ Ha kell azt is használom.
- Ha lenyugodtál csak akkor engedlek el. Bár ennek nem sok esélye. Gyerünk...
*Mondtam miközben kezénél "fogva" az ágyához húztam majd egy lökés kíséretében indákat hívtam elő, míg a víz lekötötte.*
- Persequor!
* Suttogtam majd kúszó indák jelentek meg melyek az ablakon keresztül törtek maguknak utat hangtalanul. Kezemet követve kis időn belül már Alexet kötötték hozzá az ágy támlájához. Amikor már biztosnak láttam, hogy nem szabadul ki egyik keze sem, ujjamat ajkaihoz érintve majd elhúzva elhúztam a vizet is, s így ismételten szabad lett Alex ajkai.*
- Abbahagyod most már vagy kéred vissza... mások már alszanak... rendben van hogy ez a hidegvérű gyilkos meg had ne mondjam tovább az istenekre való tekintettel, hogy mit érdemelne akár most rögtön, de ne te tedd, mert akkor ugyanolyan vagy mint ő!
* Mondtam mélyen belefúrva szemeimet Alex szemeibe.*

//valószínűleg ez az utlsó ebben a hónapban... de majd még meglátom hogy sikerül Smile

ha nem megy akk augusztusban folytatjuk Smile

//

Tárgy: Re: A város 2011-07-05, 11:00 am

*Miközben rugdosta a gyilkost, és káromkodott, hátulról hirtelen leöntötte egy "kis" víz. Először meglepődött, de mivel ittas volt, inkább dühösebb lett. Felmelegítette maga körül a levegőt, hogy megszáradjon, de a lánynak nagy ereje volt. *
-Hé, te...
*Azonban a lány a vízmágia segítségével hátra húzta a kezét, ezzel korlátozva a sárkányt a mozgásában. Majd rákiabált a lány a fiúra. Erre Alex még dühösebb lett.*
- Miért szólsz bele, te tyúk! Hogy merészelsz leállítani! Ki vagy te?!
*Káromkodott tovább, ezt azonban a lány már nem tűrte. Egyszerűen vízzel bezárta a száját. Alex szemei kikerekedtek, majd összehúzta szemöldökét. Még több melegséget árasztott magából, hogy a víz párologjon el. Azonban ahogy fogyott a külső víz, úgy fogyott saját magából is a nedvesség.*
~ A testem vízkészletét használja ez a...~
*Még dühösebb lett. Nem gondolt arra, hogy dühe jogtalan a lánnyal kapcsolatban. Eluralta elméjét azok a szavak, amit a gyilkos mondott. Igazságtartalma miatt teljesen kikészült, s nem akarta, hogy igaz legyen. Pedig pont emiatt a harca miatt olyan most, mint amit gyűlöl. Most a lány újra lenyugvásra szólította fel, majd mágiájával az ágyhoz húzta. Újabb varázsszó elhangzása után indák jelentek meg, s kötötték az ágyhoz a férfit. Majd a szájáról eltűnt a blokk, s a lány folytatta. Alex szemeiben gyűlölet szikrázott, de nem mozdult. Mikor a lány befejezte mondandóját, akkor Alex halkan, mégis kísértetiesen szólalt meg.*
-Már késő... meghalt.
*Majd lehunyja szemeit.*
~És nekem is késő... Igaza volt a gazembernek. Nem vagyok különb nála.~
* Elereszt csukott szemmel egy gonosz mosolyt, majd felnyitja szemeit, s mélyen a lány szemébe néz. Hiába van az ágyhoz kötve, lába szabadon vannak. Ezzel a lendülettel lábaival körbeölelte a lányt, s magához húzta. Szorosan tartotta, hogy a lány ne tudjon menekülni. Nagyon közel vannak egymáshoz. Alex újra megszólal.*
- Talán... gyűlölnöd kellene.
*Ebben a mondatában volt egy kis fájdalom, de egy kis belenyugvás is abba, hogy egy része benne gonosz. Elégethetné az indágat, de még nem teszi. Tetszik neki a helyzet, s most veszi észre, milyen gyönyörű is az előtte igen közel álló lány. Szemérmetlenül végignézett a lányon, s még közelebb húzta magához, ha még egyáltalán jöhetett közelebb. Ajkai pár centi távol volt csak a lány ajkaitól, de még nem tett semmit.*

//Remélem, azért ebben a hónapban egyszer még tudsz írni. //

Tárgy: Re: A város 2011-07-21, 8:29 pm

~Meghalt?
*Gondolkodtam el Alex mondatán. Lehunytam szememet, s elkezdtem hallgatózni, hátha meghallok valamit. Egy leheletnyi dobbanást hallottam, hihetetlenül gyenge volt, s a következő dobbanás is váratott magára. Felnyitottam szemeimet, s egyenesen Alex szemeibe néztem*
- Ennyi ütés után csodával határosan, de életben van. Nagy mák…
*Mondatomat egy tőlem származó sikoltás szakította meg. Meglepődve vettem észre, hogy immáron már nem az ágy az ami a legközelebb van hozzám, hanem Alex. Kiszabadulási esélyeim igen csak gyatrák voltak figyelembe véve azt, hogy egy igencsak részeg Sárkány ember alakban lábaival magához szorít.*
- Talán… gyűlölnöd kellene.
- Alex… nem gyülöllek…
~Még…
- De… kérlek… most…engedj…el..
*Mondtam miközben megpróbáltam szabadulni. Sikertelenül. Szorítása még erősebb lett miután végig nézett rajtam.*
~Túl közel van…
*Gondoltam, miközben tovább próbálkoztam. Megelégelve a helyzetet lehunytam a szememet, majd összeszorítva azt pofon vágtam Alexet. Nem azzal a jó keménnyel csak éppen annyira, hogy tenyerem nyoma megmaradjon.*
- Alex, most azonnal engedj el… nem kérem többször.
*Néztem haragos tekintettel Alex szemeibe. Csak remélni tudtam, hogy fogja az adást, s elenged. Láttam, hogy mennyit ivott, s ezt orrommal is érezhettem, így nem tudtam mire kell számítanom.*
//öhh… kis térbeli eligazítást Very Happy

fekve, ülve vagy állva?? Very Happy

mert egyik helyzetben lehetséges csak az amit írtál ... de akkor az egyik szó nem jó Very Happy

:D

Tárgy: Re: A város 2011-07-21, 8:58 pm

// Ne már Mitsi XD A kövi játékomban már hulla az az ember. Halljon már meg a kövi hsz-edben. //

* Kicsit meglepődött, hogy a férfi még él. Biztos benne, hogy a reggelt nem éri meg. Mitsi válasza ledöbbentette.*
~ Pedig gyűlölnöd kellene...~
*A lány kérleli, hogy engedje el. Először nem akarja, de a pofon helyre igazítja. Végül mégis csak elengedi, az ágyon fekve lehunyja a szemét, s nem foglalkozik most már senkivel. Elege van mindenből és mindenkiből. Hirtelen lángra kapnak a kötelek, majd elporlanak. Alex ki sem nyitja a szemét, csak maga mellé húzza a karját, csukva tartja a szemét. Majd egy perc után így szólal meg.*
- Sajnálom.

// Hát figyelj, ezt neked kellett volna előbb írni, hogy hogy képzelted el, Alex hogy lett az ágyhoz kötve. Mert legelőször fekve képzeltem el, de aztán állva, majd ülve, s káoszos lett. Most jelenleg úgy alakította, hogy fekszik. De ha elmondod, hogy gondoltad, kijavíthatom.
(Szánalmasan kicsi hsz. de nincs mit reagálnia. //

Tárgy: Re: A város 2011-07-21, 9:14 pm

(én is fekve képzeltem és oké meghal igy is már halldokolt. Fekve XD én is igy gondoltam Very Happy

)
-Nem hogy a reggelt.... de már a következő órát se éli meg
*Mondtam halkan, majd miután végignéztem ahogy indáim elporladtak és Alex elengedett, lemásztam róla.*
- Örülök, hogy elég volt a pofon... és semmi... részeg emberrel megesik az ilyen.
*Tovább hallgatóztam... a lüktetés abbamaradt.*
- Most mi legyen? Egy részeg sárkány, egy elf és egy hulla tartózkodik itt jelenleg és majd jönnek a hulláért. Mit tegyünk?
*Kérdeztem Alextől, miközben mélyen a szemébe néztem. Láttam benne a tüzet... de nem csodáltam, hisz neki van belső tüze. Leültem az ágy szélére, s rátámaszkodtam a térdemre, majd ismét Alexre néztem. Még mindig le volt hunyva a szeme, s karja is maga mellett voltak.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-21, 9:23 pm

~ a következő órát sem éli meg...~
*Visszhangzott benne a mondat.*
~Gyilkos vagyok.~
*A lány reagál a sajnálomra. Alex nem néz rá, úgy hallgatja, majd végül feltesz Mitsi egy fontos kérdést. Kinyitja a szemeit, de nem mozdul.*
- El kell égetni.
*Ezzel feláll, és kinyitja az ablakot. Szív egy nagyot a friss levegőből, majd székestül megragadja a hullát, s kihajítja az ablakon. Majd felé tartja tenyerét, s pár másodperc múlva lángra kap. Ha elég minden, akkor még hamu is alig marad. Végül a lányra néz. Rég volt nővel, s ez most különösen zavarja. Főleg, hogy a whisky tüzesíti vérét. Bár egyre józanabb, attól még hat az ital. Végül megszólal közelebb lépve a lányhoz és a szemébe nézve.*
- Most már csak egy részeg sárkány és egy elf van a szobában.

Tárgy: Re: A város 2011-07-23, 9:02 pm

-El kell égetni.
*Hallottam a hideg választ, s rögtön fölkaptam a fejem.*
~Ezt most komolyan gondolta??? Elégetni?
*Vágott az agyamba a felismerés. Nem akartam hinni a fülemnek, de Alex tetteinek köszönhetően megbizonyosodtam róla hogy igazat mond. Legyökerezve néztem végig ahogy a nem rég még élő nagy darab ember hogy válik pillanatok alatt hamuvá.*
- E...ez...
*Egy szót sem tudtam kibökni csak néztem. Ki az ablakon, majd Alexre.*
- Most már csak egy részeg sárkány és egy elf van a szobában.
*Mondta miután közelebb lépett hozzám és szemembe nézett. Nagyot nyeltem. *
- Remélem nem gondolod magadat gyilkosnak.... nem ártatlant öltél..
*Eddig sikerült elterelni gondolataimat, de most ismételten a vér körül jártak. Alex vére egyre sebesebben csordogált ereiben, s én egyre intenzívebben éreztem illatát. Tekintetemet szemébe fúrtam.*
- Egy lassan ismételten vérre szomjazó elf... le kéne nyugodnod... mert most igencsak erősen érzem a véred illatát...
*Köpenyem felső szegélyét szám és orrom elé kaptam, reménykedve abban, hogy felfogja az illatot, de reménytelen volt.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-24, 11:43 pm

*Nem nagyon izgatja, amikor a lány elcsodálkozik a tettén. Ezt kellett tennie és kész. Mit legyen itt egy hulla?! Jobb minél gyorsabban rendet tenni a szobában. Ne a fogadósnénak kelljen takarítania. Mikor a lány megszólal, csak elereszt egy gyors grimaszt.*
- A gyilkosság az gyilkosság.
*Majd közelebb lép ismét. A lány ismét megszólal. Alex felhúzza a szemöldökét. Majd megszólal.*
- Mi történik, ha a véremre szomjazol? Megcsapolsz, vagy... valami más történik?
* s megint közelebb lépett, most már közvetlen a lány előtt állt, s mélyen a szemébe nézett.*
~ Nem tudom, miért teszem ezt... de hiányzik már az érzés... nagyon...~
* Meg talán vigasztalást keres a lányban. Eléggé cudarul érzi magát, bár ez a lehető legfinomabb kifejezés. Egy kicsavart elrohadt rongynak érzi magát, amit jobb lenne elevenen elégetni, s elpusztítani, de mégis a legjobb az volna, ha valaki megvigasztalná.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-25, 12:05 am

*Mielött kérdezett volna felálltam s szemeibe néztem. Kérdésére eleresztettem a köpenyt.*
- Mondhatnánk úgy is... vagy te hogy érezted ami a sikátornál történt?
*Mélyen a szemembe nézett... láttam a tüzet... de a szomorúságot is. Kezemet felemeltem s arcára helyeztem ahol nem is olyan rég megütöttem. Gyengéden megsimogattam majd a szemébe lógó tincseket elsöpörtem onnan.*
- El nem tudod mennyire égeti a torkomat az illatod... de tartóztatom magam... te is láthatod... mert én sem szeretem a vérengzést... de ha valamit muszáj akkor nincs mit tenni...
*Mondtam miközben fejét simogattam.*

Tárgy: Re: A város 2011-07-25, 12:28 am

* Elmosolyodott a kérdésre.*
- Valahogy úgy éreztem... igaz. -
*Viszont eljött az a pillanat, amit mindig is megvár józan állapotában. Phenia is megérintette az arcát anno... Elonar erdejében. És most Mitsi is ezt teszi. Bár az erdőre most rég nem emlékszik. Az érintésére Alex vére jobban felforrósodott. Gyorsabban vette a levegőt. De a lány még folytatja. Alex a szemébe nézve hallgatja őt, s komolyan veszi, amit mond. Nem igazán érti, mit is jelent utolsó mondata.*
~"de ha valamit muszáj akkor nincs mit tenni..." Ezt most mire érti?~
*De nem fejezte be a lány a férfi fejének simogatását. S már több nem nagyon kellett Alexnek. Felemelte a kezét, s ő is megérintette a lány arcát. Megsimogatta ő is, majd magához vonta a kék elfet, s megcsókolta. Nem ám vadul, vagy kihasználva a helyzetet. Ebbe a csókjába inkább a fájdalmát adta bele, s azt, hogy most oly annyira szomorú, s szeretné, ha valaki megérti. Szétválnak ajkaik, s ha a lány nem taszítja el magától a sárkányt, akkor lehunyt szemmel Alex újra közelit felé, s most már szenvedélyesebben folytatja, amit elkezdett. Azonban ha a lány eltaszítja, akkor lesütött szemmel elfordul.*

» A város
» Orod Opelë világa - a város 714-es eleste előtt